Ez a közérdekűadat-igénylés csatolmányának HTML formátumú változata 'A TOP_PLUSZ-1.2.1-21-FE1-2024-00053 projekt kerékpáros útvonalának nyomvonala, költsége és előkészítése'.

burkolatminőség  és  a  szélesség  sem  minden  esetben  felel  meg  a  megnövekedett  forgalmi 
igényeknek.  A  burkolat-felújításokon  és  az  ez  idáig  szilárd  burkolattal  nem  rendelkező 
lakóutcák  burkolattal  való  ellátásán  túl  belső  hálózati  kapcsolódások  kialakítása  és 
forgalomszervezési racionalizálás is történt (pl. a Széchenyi utca két szakaszát összekapcsoló 
híd megépítése, a belső tehermentesítő utak kötelező haladási irányának ésszerűsítése). 
A városban jellemző, hosszabb ideje fennálló probléma volt a parkolóhelyek hiánya. Az 
elmúlt években azonban sokat javult a helyzet 
főként az új létesítmények mellett kialakított 
parkolóhelyeknek  köszönhetően  (Tóth  Iván  Sportcsarnok,  Horváth  Ottó  Sportközpont,  dr. 
Grimm  Lóránt  Egészségház,  ATK  Agroverzum  Látogatóközpont),  de  a  már  meglévő 
intézmények  közelében  is  nagymértékű  volt  a  parkoló-férőhelyszám  emelés  (Beethoven 
Általános  Iskola,  Brunszvik  Teréz  Óvoda,  Városháza,  Járási  Hivatal).  A  városközpont 
felújítása  során  is  számos  új  parkolóhely  létesült  (pl.  a  Dózsa  György  út  két  oldalán  és  a 
Brunszvik utca, valamint a Szent László utca egyik oldalán a forgalmi sávval párhuzamosan). 
A  közelmúltban  bővült  az  állomás  melletti  P+R  parkoló  kapacitása  is,  a  parkerdő  felőli 
oldalon  új  parkoló-terület  került  kijelölésre.  Az  új  kereskedelmi,  szolgáltató  létesítmények 
létrehozása (pl. Térségi Szolgáltató Udvar) során is figyelmet fordított az önkormányzat és a 
beruházó  a  parkolóhelyek  biztosítására.  Ennek  ellenére  a  parkolás  továbbra  sem  teljesen 
megoldott a városban, főleg a Budai és a Fehérvári út mentén problematikus a helyzet, illetve 
hétvégén  és  nyáron,  a  turistaszezon  idején,  amikor  a  kastélyhoz,  a  kastélykertbe  és 
Agroverzumba, ill. az Óvodamúzeumba érkező látogatók jelentős többletterhelést jelentenek. 
Martonvásáron a motorizációs szint jóval az országos átlag felett van. 10 évvel ezelőtt még a 
régiós, a megyei és a járási átlagot is látványosan meghaladta, azonban előnye ez utóbbiakkal 
szemben  elolvadt,  2021-ben  már  a  Fejér  vármegyei  átlagot  nem  érte  el  (430  db/ezer  lakos). 
Az  egyéb  (nem  benzin  vagy  gázolaj)  üzemű  személygépkocsik  aránya  2019  óta  jelentősen 
megnövekedett, amiben fontos szerepe van az elektromos autók terjedésének. Martonvásáron 
azonban e mutató értéke viszonylag alacsonynak mondható (<30%). 
A személyi sérüléssel járó balesetek száma évente jellemzően 10-15 között alakult 2011 és 
2020 között. Lakosságszámra vetítve (1000 főre 1,9 – 3,3 db) némileg felülmúlta a megyei és 
az országos átlagot (1000 főre 1,5 – 1,8 db) is, ugyanakkor a halálos kimenetelű közlekedési 
baleset kevésbé jellemzőek, mint országos vagy megyei viszonylatban. 
A város léptékéből fakadóan a kerékpáros és gyalogos közlekedés kiemelt szereppel bír. A 
népszámlálási adatok szerint a helyben közlekedők 25%-a választotta a kerékpárt, ami jóval 
az országos átlag feletti érték, 42% pedig a gyaloglást. Az önkormányzati kezelésű utakhoz 
hasonlóan  a  gyalogos  közlekedési  felületek  is  jelentős  arányban  újultak  meg  a  városban  a 
közelmúltban. A városközpontban a funkcionalitás mellett az esztétikai megjelenésre is nagy 
figyelmet  fordított az önkormányzat. Térkő burkolatot kaptak a járdák a Budai  és Fehérvári 
utak  településközponti  szakasza  mentén,  az  intézményi  központot  (járási  hivatal,  posta, 
városháza)  és  az  Emlékezés  terét  (mint  a  város  kulturális,  közösségi  központját)  összekötő 
Dózsa  György  út  mentén,  illetve  a  városközpontot  a  vasútállomással  összekötő  Brunszvik 
utca  mentén.  Utóbbi  szakaszon  került  kialakításra  a  Brunszvik-sétány,  mely  a  kastélypark 
széléből leválasztott területen, értékes fák árnyékában, az angolkert részét képező viaduktot is 
felfűzve vezeti be a településre tömegközlekedéssel érkezőket a központba. Osztott felületén 
24 
 


gyalogos  és  kerékpáros  rész  is  kijelölésre  került.  A  2021-ben  átadott  sétány  mind  a  „Zöld 
város” koncepcióhoz jól illeszkedik, mind turisztikai jelentőségű fejlesztésnek is számít. 
A  városon  keresztül  halad  az  Etyek-Ercsi  kerékpárút,  azonban  nem  elkülönített  bicikliúton, 
hanem az Orbánhegyi úton halad végig, majd belterületi utcákon kanyarog a nyomvonala. A 
városon áthaladó országos és térégi kerékpárút nyomvonalakat az alábbi térkép mutatja be a 
vármegyei területrendezési terv szerint. 
 
Elkülönített  bicikliút  a  településen  nincsen,  csak  a  Budai  és  Fehérvári  út  két  oldalán  van 
felfestve  kerékpársáv  (amely  pont  a  településközpontban  megszűnik  az  utak  beszűkülése 
miatt). A település igényeinek megfelelő fő kerékpáros gyűjtő utakat az alábbi ábra mutatja a 
településszerkezeti terv alapján. 
25 
 


 
A  kerékpáros  hálózat  fejlődése  várható  a  Tárnok-Kápolnásnyék  kerékpárút  kiépülésétől 
(jelenleg a tervezés fázisában tart a projekt). Növelheti a városba érkező kerékpárosok számát, 
hogy  a  2022-ben  átadott  Budapest-Balaton  kerékpárút  a  szomszédos  Tordason  halad 
keresztül,  ahonnan  jelölt  kerékpártúra  útvonalon  (Etyek-Ercsi)  lehet  átjutni  Martonvásárra. 
Tovább  javíthatja  a  kerékpáros  infrastruktúrát,  ha  Ráckeresztúr  irányába  is  megtörténik  a 
kerékpárút kiépítése a Szent László-patak mentén. A város kerékpárforgalmi hálózati tervét 
az alábbi ábra szemlélteti az FVS alapján. 
26 
 

KERÉKPÁRFORGALMI HÁLÓZATI TERV
HORGÁSZ-TÓ
INPARK MARTONVÁSÁR
YI
EGH
BÁNRO
M7 AUTÓPÁLYA
ZSA
Ó
R E
B
R
Ú
K
ZA
YI
EL
Ő
EG
D
H
R
I E
BÁN
I
ÁR
R
YI
O
ÍN
ÁS
YAD
V
ZR
N
N
U
O
H
T
B
R
ULG
A
S
ÁR
M
Z
KIN
H
Ő
IZSI
ÁZ
LŐH
RÓZSA
EGY
PARKERDŐ
I
VASÚT
VASÚTÁLLOMÁS
I
MEZEI
30A VASÚ
M
T
A
VONAL
SZVIK
GTÁ
Y
N
ZSVÁR
R
ÁN U
LO
ÉT BR
ZSEF A.
SZKY
S
KO
-
TÓ ÉS SZIGET
R
D
E
REH
JÓ
ER
MEZEI-SÉTÁNY
H
E

I
R
Z
JUHARFA
D
C
-
SY-ZSILIN
Ó
TÁNCSICS
IK
V

K
A
Z
Y
KASTÉLYPARK
Á
S
R
BAJC TEMETŐ
D
N
A
U
TÁTR
ORGONA
I
R
Y
B
VÁSÁR
I
N
A
O
BRUNSZVIK-
ORGONA
I A
R
D
T
TI
R
KERT
EMLÉKEZÉS
Z
Á
I
S
Y
N
G
7-ES FŐÚT
TERE
Z
U
IFIPARK KODÁLY
BUDAI
C
P
/ N
I
Ó
RADNÓTI
M
A E
Y
V
K
O
S O
N
Á
SPORT-SÉTÁNY
L
Z H
É
T
R
BUDAI
Y
Ó E
D
S
H
ARANY
A
M
D E
A
C
B
R
IC
SI
E
Ö
SPORTKÖZPONT
PETŐF
K
I
B
Á
RY
JAN
KR
E
I
I
O Z
AM
D
TÜ
SPORTTELEP
KVASSAY
HATÁR
KÖ
D
VAJDA
VÁC
GÁBOR Á.
SULI-
BÁTH
E
Ó
IKSZÁTH
ILLYÉS TÉR
FEHÉRVÁRI
K
L SÉTÁNY
M
VASVÁR
É
Z
B
S
S
Á
ZÉCHENYI
ZY
L  
Y
A
C
T
Z
TH
R
N
TH
Ó Z
KÖ
BÉKE
E Z
KÖLCS
IN
SKAY
S
K
ZÉC
EY
TÉR
H
M KÖ
KAZIN
S
E
C
NY
SSU
I
Á E D
KO
KAR
BO
Önálló
Közúton
KASSÁK
JÓKAI
TELEKI
JÓKAI
KÖZ
kerékpáros/
vezetett
ESTIKE
gyalogos+kp
jelzett
infrastruktúra
útvonal
A K
R Í
R
H
Á
K1 - Esztergom-Etyek-Ercsi: 3E kerékpárút
S
A
L
VÖRÖSMARTY
C
Y
G
L
A
O
P
Ó
I
B
K2 - Tárnok-Kápolnásnyék kerékpárút
G
P
SZÁZSZORSZÉP
K3 - Központi útvonal
K4 - Kiskör
K5 - Keleti kör
K6 - Nyugati kör
K7 - 7-es út menti kerékpársáv
 
Egy átgondolt koncepció része a fenntartható közlekedésfejlesztés elősegítése is a városban, 
ezen  belül  is  a  közösségi  és  a  fenntartható  egyéni  közlekedési  módok  ösztönözése, 
GSPublisherVersion 345.91.96.72
infrastruktúrájuk  megteremtése,  bővítése  és  biztonságossá  tétele.  Mindezek  azért  is 
kiemelkedően  fontosak  Martonvásár  szempontjából,  mert  az  ingázás  egyre  fontosabbá  váló 
bázisát jelentik, mivel a lakosság 2/3-a munkahelyi ingázó, de infrastrukturális körülményei a 
mindennapi  iskolába  járás,  a  magasabb  szintű  ügyintézés,  a  bevásárlás  vagy  a  szabadidő 
27 
 

eltöltés  szempontjából  is  meghatározóak.  A  fenntartható  egyéni  közlekedési  módok 
infrastruktúrája  terén  azonban  még  sajnos  egy  meglehetős  lemaradás  állapítható  meg  más, 
hasonló adottságú városokhoz képest, annak ellenére is, hogy a város léptékéből fakadóan a 
kerékpáros és a  gyalogos közlekedés kiemelt szereppel  bír.  Ennek megfelelően a települési 
út- és járdahálózat 
felújítása, fejlesztése során fontos szempont a gyalogos és kerékpáros 
barát  átalakítás
,  az  új  építések  pedig  lehetőség  szerint  elkülönült  vonalas  infrastruktúrák 
megteremtésére  irányulnak  majd  a  közlekedésbiztonság  javítása  és  annak  érdekében,  hogy 
egyik közlekedési mód se szoruljon háttérbe a másik kárára. 
Tervezett kerékpárforgalmi útvonal 
Szent László utca 
A 6204. jelű országos közút Martonvásárt és így a 7. sz. főközlekedési utat köti össze az M6-
os autópályával, ennek belterületi szakaszához tartozik a Szent László utca. Az út centrumhoz 
közeli szakaszán megkezdődött a városias kialakításnak megfelelő korszerűsítés. A kétoldali 
nyílt  vízelvezető  árkokat  lefedték,  helyükre  párhuzamos  parkolók  épültek.  A  6,40  m  széles 
aszfalt  burkolatú  út  állapota  elfogadható,  azonban  a  burkolatszéleken  a  süllyedések  és 
javítások  nyomai  láthatók.  A  nyílt  árkos  szakaszon  kétoldali  1,5  m-es  nemesített  padka,  az 
elkészült parkolók és burkolt kapubejárók hosszában süllyesztett szegély határolja az utat. Az 
út  szelvényezés  szerinti  jobb  oldalán  a  telekhatárok  mentén  térkő  burkolatú  járda  épült.  A 
járda szélessége változó, jellemzően 1,2-1,5 m széles, két oldalról kerti szegéllyel határolva. 
Az  út  túloldalán  betonlap  járda  található.  Azon  szakaszokon,  ahol  az  árok  lefedésével 
parkolók kerültek kialakításra, ott 2,5 m széles, térkő burkolatú, párhuzamos beállók épültek. 
A  kapubejárók  hosszában  piros  térkő  jelzi  a  parkolás  tiltását.  A  parkolók  építése  során  a 
süllyesztett  szegély  mentén  a  burkolatszél  helyreállítása  helyenként  egy  megnövelt,  60  cm 
széles  aszfaltsávval  történt  annak  érdekében,  hogy  a  burkolatszél  hibái  javításra  kerüljenek. 
Az út széle és a telekhatárok mentén épült járda között széles, jellemzően gondozott zöldsáv 
található. 
Budai út mögötti névtelen szervízút 
A  Szent  László  utca  városközpont  felőli  végén  a  közelmúltban  sportcsarnok  épült.  A 
sportcsarnok  és  a  közút  közötti  sávban  egy  szervízút  került  kialakításra,  amely  biztosítja  a 
közúti  kapcsolatot  a  Szent  László  utca  és  a  Budai  út  között.  A  Budai  úttal  párhuzamos 
útszakasz  rendkívül  nagy  jelentőséggel  bír,  hiszen  ez  teszi  lehetővé  a  Kormányhivatal,  a 
Polgármesteri  Hivatal,  a  Martonvásári  Alapfokú  Művészeti  Iskola  és  a  Tóth  Iván 
Sportcsarnok, valamint ezen intézmények parkolóinak megközelítését is. Fontossága ellenére 
az  út  jelentős  részén  egyirányú  forgalmi  rend  van  érvényben,  ugyanis  a  sportcsarnok  és  az 
iskola  ÉK-i  homlokzata  mentén  a  hely  szűke  miatt  csupán  3,0  m-es  burkolatszélességgel 
rendelkezik.  Ezen  szakasz  mentén  kétoldali  párhuzamos  parkoló-beállók  épültek.  Innen 
közelíthető  meg  a  Kormányhivatal  épülete  mögötti  parkoló-tér,  mely  egy  jó  állapotú,  térkő 
burkolatú 5,50 m széles útból és rá merőleges kétoldali parkolókból áll. 
A  Szent  László  utcával  párhuzamos  rövid  szakaszon  a  rendelkezésre  álló  5,0  m-es 
burkolatszélességen  megengedett  a  kétirányú  forgalom.  Ezen  szakasz  mentén  merőleges 
parkoló-beállók  és  térkő  járda  épült.  Az  általános  iskola  épülete  mögött  egy  körforgalom 
28 
 

biztosítja  az  egyirányú  szakasz  előtti  megfordulás  lehetőségét.  A  Budai  útról  eddig  a 
körforgalomig az út ismét kétirányú, burkolatszélessége jellemzően 5,50 m. A közterületi sáv 
a mentőállomás mellett leszűkül, ezen a szakaszon a gyalogosok közlekedése sem megoldott, 
ez  csak  az  útpályán  lehetséges  egy  burkolati  jellel  elválasztva  a  gépjárműforgalomtól.  A 
Budai úti csomópontban a gyalogosok biztonságos átvezetése megoldott. A kijelölt gyalogos 
átkelőhelyet  fluor  hátterű  jelzőtáblákkal  jelzik,  az  akadálymentes  átvezetés  és  az  előírás 
szerinti taktilis jelek biztosítottak. 
Rákóczi Ferenc utca 
A  Rákóczi  utca  a  közelmúltban  felújításra  került.  A  felújítás  utáni  állapot  és  paraméterek 
alapján  2  homogén  szakaszra  bontható  az  útszakasz.  Az  első  kb.  350  m  hosszú  szakasz 
nagyjából a teljes hossz 2/3-t jelenti. Itt 5,8 m széles jó állapotú aszfaltburkolatú útpálya épült, 
egyoldali  eséssel,  mely  a  szelvényezés  szerinti  jobb  oldal  irányába  esik.  A  jobb  oldali 
burkolatszélen ennek megfelelően „K” szegélysor épült, melynek tövében a csapadékvíz eljut 
a  víznyelő  aknákig.  A  „K”  szegélyhez  kapcsolódóan  gyeprács-kő  burkolatú  párhuzamos 
parkoló-beállók  épültek  a  teljes  hosszon,  a  térkő  burkolatú  kapubejárókban  megszakítva.  A 
bal  oldali  burkolatszélt  süllyesztett  szegélysor  határolja,  mellette  igényesen  kialakított  és 
szépen fenntartott zöldfelületekkel. A telekhatárok mentén mindkét oldalon térkő járda épült 
Az utca utolsó harmada  lakó- és pihenőövezetként  van szabályozva.  Feltételezhetően ennek 
hangsúlyozása  érdekében  a  széles  útburkolat  jelentős  mértékben,  4,0  m-re  leszűkül.  A 
felújított  járda  is  megszűnik  és  csak  a  jobb  oldali  járda  folytatódik  1,20  m-es  szélességgel, 
betonlap burkolattal. A zárt csapadékcsatorna sem épült meg az utca végéig, ezen a szakaszon 
a jobb oldali  nyílt,  szikkasztó  földárok a közterületi csapadékvíz befogadója. A kapubejárók 
alatt  áteresz  nem  épült.  A  felújított  aszfaltburkolatot  kétoldalt  süllyesztett  szegélysor 
határolja, amely a kapubejárókban „K” szegélyre vált. 
Dreher utca 
A  Dreher  utca  5,50  m  burkolatszélességű,  jó  állapotú  aszfalt  burkolatú  út.  A  burkolat  a 
szelvényezés  szerinti  bal  oldalra  esik,  ahol  egy  nagyon  keskeny,  meredek  oldalfalú  beton 
burkolatú  árok  fogadja  be  a  csapadékvizet.  Az  út  jobb  oldalán  a  széles  zöldterület  lett  úgy 
kialakítva, hogy a járdáról és a szomszédos ingatlanokról ide kerülő csapadékvíz elszikkadjon 
a  lapos  profilú,  füves  vápában.  Az  út  mentén  mindkét  oldalon  zúzottkővel  stabilizál  padka 
épült. A gyalogos forgalom a közterület jobb oldalán, a telekhatároktól 2-2,50 m távolságra 
épült 0,8 m széles betonlap járdán tud közlekedni. A járda nincs jó állapotban, a betonlapok 
elmozdultak,  felülete  egyenetlen.  A  Brunszvik  úti  csomópontban  a  csapadékvíz-elvezető 
árkok  találkozásának  kialakítása  jelent  problémát.  A  kis  csomóponti  területen  kellett 
megoldani a 2 utca nyílt árkainak találkozását és a csapadékvíz továbbvezetését, valamint a 
gyalogos  forgalom  átvezetését  a  Dreher  utcán.  Ennek  eredményeként  a  fordulósugarak  nem 
biztosítottak, az árkokat részben ráccsal fedték le. A Dreher utcai keskeny járda ugyan ki lett 
vezetve  a  Brunszvik  út  burkolatszéléig,  azonban  az  átvezetés  és  az  út  másik  oldalán  a 
gyalogosok fogadása már nem megoldott. A Brunszvik úttal párhuzamosan épült gyalog- és 
kerékpárutat  kb.  16  m-es  zöldsáv  választja  el  az  útpályától,  melyen  nem  épült  járda.  A 
kitaposott nyomból jól látszik azonban, hogy a forgalom igényelné ezt a kapcsolatot. 
29