Fejér Vármegyei Kormányhivatal
Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály
Ügyszám: FE/KTF/8615- 7/2026.
Tárgy: SK On Hungary Kft. számára kiadott
Ügyintéző: Takács Tibor
egységes környezethasználati engedély
dr. Magyari Enikő
előírásainak be nem tartása miatt bírság
kiszabása
HATÁROZAT
1.00 Az SK On Hungary Kft. (székhely: 2903 Komárom, Irinyi János utca 9.; KÜJ: 103606316;
KSH: 26165532, a továbbiakban: Kft.) az Iváncsa, 099/48 hrsz. alatti telephelyén (KTJ:
103098213) végzett „Anyagok, tárgyak vagy termékek felületi kezelése szerves oldószerekkel,
különösen felület megmunkálás, nyomdai mintázás, bevonatolás, zsírtalanítás, vízállóvá tétel,
fényesítés, festés,tisztítás vagy impregnálás céljából, 150 kg/óra vagy 200 tonna/év oldószer-
fogyasztási kapacitás felett” tevékenységre kiadott többször módosított FE/KTF/7389-40/2023.
iktatószámú egységes környezethasználati engedélyben tett előírások be nem tartása miatt
köteles
1.000.000 Ft
azaz „egymillió” forint bírságot fizetni a Fejér Vármegyei Kormányhivatal 10029008-
01040030-00000000 számú számlájára. Az átutalási megbízáson a beazonosítás érdekében
fel kell tüntetni az iktatószámot és a „bírság” szöveget. A pénzfizetési kötelezettség
teljesítését igazoló bizonylatot – a befizetést követő 3 napon belül – meg kell küldeni a
Fejér Vármegyei Kormányhivatal hivatali kapujára (FMKHKOTE: 733602766).
Határidő: a határozat véglegessé válását követő 30 nap.
1.01 A bírság késedelmes megfizetése esetén a kötelezett késedelmi pótlék fizetésére köteles,
melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki
alapkamat 365-öd része. A határidőre be nem fizetett bírságok behajtásának foganatosítása
érdekében az adóhatóság kerül megkeresésre.
1.02 A befolyt bírság összegének 30%-a az illetékes települési önkormányzatot illeti meg, melynek
átutalásáról a Fejér Vármegyei Kormányhivatal gondoskodik. A területileg illetékes
önkormányzat címe:
Iváncsa Község Önkormányzata
2454 Iváncsa, Fő u. 61/b.
11736006-15727158-00000000
Kérjük, válaszában hivatkozzon az iktatószámunkra!
8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9., Tel. szám: 22/526-900, Fax: 22/526-905, e-mail:
[email protected]
Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály
Ügyintézés helye: 8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1. Levelezési cím: 8002 Székesfehérvár, Pf.: 137.
Hivatali Kapu: FMKHKOTE, 733602766
Telefonszám: (22) 795-145, E-mail:
[email protected]
Ügyfélfogadás: Hétfő: 830-1200; Szerda: 830-1200 és 1300-1530; Péntek: 830-1200
Y:\DokuTar\OSAP\2026\ESZO-FVO\Környezetvédelmi ügyek\Határozat\FE_KTF_8615_7_2026_SK_IPPC_tűz_birsag.docx
2
2.00 Az SK On Hungary Kft.-t kötelezem, hogy a többször módosított FE/KTF/7389-40/2023.
iktatószámú egységes környezethasználati engedély 10.2, 10.3, 10.5, 14.2.3.7 és 14.2.3.10
pontjaiban tett előírások betartása érdekében intézkedési tervet dolgozzon ki. Az intézkedési
tervet küldje meg a Fejér Vármegyei Kormányhivatal részére.
3.00 Az intézkedési tervnek ki kell terjednie
- a hulladékok típusonkénti, fajtánkénti gyűjtésének módszerére;
- a tűzveszélyességi jellemzőkkel rendelkező hulladékok gyűjtésének (elkülönítésének)
módjára;
- hulladékok összekeveredését meggátló intézkedésekre;
- a felszíni vízbe történő kibocsátás esetén az NMP (N-metil-2-pirrolidon) szennyezőanyag
vízzel történő kijutásának megakadályozását biztosító intézkedésekre;
- a jogsértések megszüntetését és azok jövőbeni előfordulásának megakadályozását biztosító
intézkedésekre;
- a mindenkori hiányosságok gyors kiszűrését lehetővé tevő, illetve azok azonnali korrigálását
biztosító intézkedésekre;
- a bemutatásra kerülő intézkedések, beavatkozások ütemezésére határidők és felelősök
megjelölésével.
4.00 Az intézkedési terv benyújtásának határideje: a határozat véglegessé válását követő 30 nap.
5.00 A Kft.-t kötelezem a többször módosított FE/KTF/7389-40/2023. iktatószámú egységes
környezethasználati engedélyben tett előírások betartására.
6.00 A 2.00, 3.00, 4.00 pontokban előírt kötelezettségek, valamint az intézkedési tervben vállalt
kötelezettségek határidőre történő elmulasztása esetén végrehajtási eljárás keretében kerül sor
azok kikényszerítésére.
7.00 A Fejér Vármegyei Kormányhivatal jelen döntés adatait – a jogorvoslati határidő letelte után – a
Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába bejegyzi
8.00 Jelen eljárásban eljárási költség nem merült fel.
9.00 A döntés ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt
napon belül lehet előterjeszteni a Fejér Vármegyei Kormányhivatalnál, a környezetvédelmi
hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkárhoz címezve. Gazdálkodó szervezet a fellebbezést
kizárólag elektronikus úton (azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással
(AVDH), a https://epapir.gov.hu honlapon keresztül nyújthatja be (Kormányhivatali
ügyek→ Környezet- és természetvédelmi feladatok → Fejér Vármegyei Kormányhivatal).
A jogorvoslati eljárás illetékköteles. Az első fokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés
illetéke – ha e törvény másként nem rendelkezik, és a fellebbezés tárgyának értéke pénzben
megállapítható – a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10.000
forintja után 400 forint, de legalább 5000 forint, legfeljebb 500.000 forint. Ha a fellebbezés
tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint.
A fellebbezés benyújtásának a döntés hatályosulására halasztó hatálya van.
Ha a fellebbezés alapján a hatóság megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, azt módosítja
vagy visszavonja. Ha a fellebbezésben foglaltakkal egyetért, és az ügyben nincs ellenérdekű
ügyfél, a hatóság a nem jogszabálysértő döntését is visszavonhatja, illetve a fellebbezésben
foglaltaknak megfelelően módosíthatja.
Ha a hatóság a megtámadott döntést nem vonja vissza, illetve a fellebbezésnek megfelelően azt
nem módosítja, javítja vagy egészíti ki, a fellebbezést a hatóság az ügy összes iratával, a
fellebbezési határidő leteltét követően felterjeszti a másodfokú hatósághoz, a környezetvédelmi
hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkárhoz.
3
A fellebbezést a másodfokú hatóság bírálja el, amely a fellebbezéssel megtámadott döntést és az
azt megelőző eljárást megvizsgálja. A másodfokú hatóság eljárása során nincs kötve a
fellebbezésben foglaltakhoz.
A másodfokú hatóság a döntést helybenhagyja, a fellebbezésben hivatkozott érdeksérelem
miatt, vagy jogszabálysértés esetén azt megváltoztatja vagy megsemmisíti. Ha a döntés
meghozatalához nincs elég adat, vagy ha egyébként szükséges, a másodfokú hatóság tisztázza a
tényállást és meghozza a döntést.
I N D O K O L Á S
A környezetvédelmi, természetvédelmi és hulladékgazdálkodási hatáskörében eljáró Fejér Vármegyei
Kormányhivatal (a továbbiakban: Környezetvédelmi Hatóság) a többször módosított FE/KTF/7389-
40/2023. iktatószámú határozatával adott egységes környezethasználati engedélyt (a továbbiakban:
Engedély) a Kft. részére az Iváncsa, 099/48 hrsz alatti „Anyagok, tárgyak vagy termékek felületi
kezelése szerves oldószerekkel, különösen felület megmunkálás, nyomdai mintázás, bevonatolás,
zsírtalanítás, vízállóvá tétel, fényesítés, festés,tisztítás vagy impregnálás céljából, 150 kg/óra vagy 200
tonna/év oldószer-fogyasztási kapacitás felett” tevékenységre. Az Engedély 2028. július 25-ig
érvényes.
A Környezetvédelmi Hatóság a Kft-t az Engedély 10.2, 10.3, 10.5, 14.2.3.7 és 14.2.3.10 pontjaiban
tett előírások be nem tartása miatt bírság megfizetésére és intézkedési terv benyújtására
kötelezi.
A Környezetvédelmi Hatóság tudomására jutott, hogy a Kft. Iváncsa, 099/48 hrsz. alatti telephelyén
(KTJ: 103098213) található akkumulátorgyár területén 2026. április 20-án tűzeset történt. A Kft. a
Környezetvédelmi Hatóság felhívására FE/KTF/5964-3/2026. iktatószám alatt 2026. április 24. napján
nyilatkozott arról, hogy az A22 jelű Assembly (összeszerelő) épületben keletkezett a tűz, HAK
150202* azonosító kódú veszélyes anyaggal szennyezett hulladék gyulladt meg. A tüzet vélhetően
elektrosztatikus kisülés okozta etanol jelenlétében. A Fejér Vármegyei Kormányhivatal Tűzvédelmi,
Iparbiztonsági és Vízügyi Hatósági Főosztály Tűzvédelmi és Iparbiztonsági Osztály által felvett
FE/TIVDU/00146-2/2026. iktatószámú jegyzőkönyv szerint „(…) gyártásközi hulladékok 2 db
tárolóban kerültek gyűjtésre. Az egyik tárolóban szeparátor fólia hulladékot gyűjtöttek (…), a
másikban veszélyes anyagokkal szennyezett hulladék került gyűjtésre, amely tartalmazhat a gépek
tisztításához használt fokozottan tűz- és robbanásveszélyes folyadékkal (etanol) átitatott papírt. (…)
Az SHE környezetvédelmi osztálya által kiadott hulladékgyűjtési munkautasítás szerint a hulladékot
típusonként, fajtánként, vagy a hulladék jellegének megfelelően külön kell gyűjteni, nem keverhetőek
össze. A „976.A22-G09-B06_Assembly Line-2 2026-04-20 22-07-00_000+0200 [23m0s]” elnevezésű
felvételen látottak alapján az operátorok a két különböző típusú hulladékot egy helyre, azonos tárolóba
gyűjtötték.”
Az Engedély 10.2 pontja szerint „Az Engedélyes köteles a tevékenysége során keletkező hulladékot az
újrahasználatra való előkészítés, az újrafeldolgozás és egyéb hasznosítási műveletek előmozdítása
vagy javítása érdekében a telephelyen elkülönítetten gyűjteni. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot
más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal összekeverni tilos.”
Az Engedély 10.3 pontja alapján „A keletkező hulladékok gyűjtését, a gyűjtőhelyek kialakítását a
hatályos jogszabályokban foglaltak szerint kell végezni.”
Az Engedély 10.5 pontjában foglaltak szerint „A munkahelyi és az üzemi gyűjtőhelyen a hulladékot
hulladéktípusonként, hulladékfajtánként vagy a hulladék jellegének megfelelően elkülönítetten kell
gyűjteni.”
A veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015.
(VIII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. § (3) és (4) bekezdései szerint „Egymással
reakcióképes veszélyes hulladékot nem lehet ugyanabban a gyűjtőedényben vagy konténerben –
4
hulladékgazdálkodási engedély nélkül – gyűjteni. Az ugyanabban a gyűjtőedényben vagy konténerben
történő gyűjtésre a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 56. § (1)
bekezdését kell alkalmazni.
(4) Gyűjtőedényben vagy konténerben történő gyűjtés esetén a veszélyes hulladékot a
hulladékbirtokos olyan műszaki védelemmel ellátott gyűjtőedényben vagy konténerben gyűjtheti,
amely ellenáll a hulladék fizikai és kémiai hatásainak, és kizárja a hulladék csapadékvízzel történő
érintkezését.”
Fentiek alapján a Kft. kötelezettsége lett volna, hogy a tűzesetet, mint rendeltetésszerű üzemeltetéstől
eltérő üzemi állapotot jelentse a Környezetvédelmi Hatóságnak, illetve a Kft. eltért a Rendeletben és
az Engedélyben foglalt, a hulladékok gyűjtésére vonatkozó szabályoktól.
A Kft. 2026. május 28-án kelt levelében (iktatószámunk: FE/KTF/7318-1/2026.) tájékoztatta a
Környezetvédelmi Hatóságot, hogy a 2026. május 6-i szennyvízvizsgálatok során „a szennyvíz
kifolyási pont mintájában 123,5 μg/l N-metil-2-pirrolidon volt mérhető. (…) a vállalaton belül
azonnali belső vizsgálatot indítottunk az esemény pontos kiváltó okainak, illetve a műszaki vagy
emberi mulasztás körülményeinek felderítésre.”
A Kft. 2026. július 10. napján FE/KTF/8572-1/2026. iktatószámú levélben az alábbiakról tájékoztatta
a Környezetvédelmi Hatóságot: „…A vizsgálat a következőket tárta fel. A szárítóberendezésből érkező,
magas hőmérsékletű, NMP-t (N-metil-2-pirrolidon) tartalmazó gázáramot nedvesmosó (scrubber)
rendszerben, víz segítségével nyeletjük el. A belépő forró gázáram, valamint a gázelnyelés folyamata
miatt a mosófolyadék felmelegszik. Mivel a magas hőmérséklet rontja az elnyelés hatásfokát és
megnöveli az NMP gőznyomását, a mosófolyadékot – annak telítődéséig és cseréjéig – egy zárt
hűtőkörön keresztül folyamatosan hűteni kell. A hűtőkört egy hűtőtorony szolgálja ki, amelynek
üzemeltetése során, a vízoldható sók besűrűsödésének megakadályozására, rendszeres leiszapolást
végzünk. A keletkező iszapvizet a csatornahálózatba vezetjük (megközelítően 3-4 naponta maximum 50
m3 víz). A vizsgált esetben a hőcserélőn repedés keletkezett, így a magas NMP-tartalmú mosófolyadék
a zárt hűtővízrendszerbe jutott, majd a torony leiszapolásakor a csatornahálózatba kerülhetett.
Minden hőcserélőt nyomáspróba alá vetettünk, a hibás hőcserélőt cseréltük.
Továbbá fél évente nyomáspróbával ellenőrizzük a hőcserélők műszaki állapotát.
A szennyvízből két alkalommal vettünk ellenőrző mintát, amelyek nem mutatták ki NMP jelenlétét.”
Az Engedély 14.2.3.10 pontja rögzíti, hogy „Tilos a felszíni vizekbe a csapadékvízzel vízszennyezést
okozó anyagot juttatni (közvetett és közvetlen úton egyaránt), a 14.2.3.7 pontban engedélyezett
mértékű kibocsátásokat kivéve.” A Környezetvédelmi Hatóság megállapította, hogy az Engedély
14.2.3.7 pontjában nem szerepel engedélyezett kibocsátásként az N-metil-2-pirrolidon, így a Kft. eltért
az Engedély 14.2.3.7 és 14.2.3.10 pontjaiban foglaltaktól.
A Környezetvédelmi Hatóság megállapította, hogy a Kft. az Engedély 10.2, 10.3, 10.5, 14.2.3.7 és
14.2.3.10 pontjaiban foglalt előírásoktól eltérően végzi tevékenységét
A Környezetvédelmi Hatóság a bizonyítékok alapján az alábbiakat állapította meg:
A fentiek alapján megállapítható, hogy a Kft. az Engedély 10.2, 10.3, 10.5, 14.2.3.7 és 14.2.3.10
pontjaiban foglaltaknak nem tett eleget, ezért a környezeti hatásvizsgálati és az egységes
környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 26.
§ (4) bekezdése alapján a Környezetvédelmi Hatóság bírság megfizetésére, az engedélyben
rögzített előírások betartására és intézkedési terv benyújtására kötelezi a Kft-t.
A Környezetvédelmi Hatóság az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a
továbbiakban: Ákr.) 104. § (1) bekezdés a) pontja alapján hatósági eljárást indított a Kft-vel szemben.
Az Ákr. 104. § (3)-(4) bekezdése szerint eljárva a Környezetvédelmi Hatóság FE/KTF/8615-2/2026.
iktatószámon értesítette a Kft-t, hogy 2026. július 13-án hivatalból a R. alapján bírság kiszabására és
kötelezés kiadására irányuló eljárás indult. A Kft. az eljárás megindításáról szóló FE/KTF/8615-
2/2026. iktatószámú végzést 2026. július 14. napján átvette.
5
A Kft. 2026. július 28. napján az alábbi nyilatkozatot tette: „A pontos és hiteles tájékoztatás végett
mellékelten csatoljuk a Fejér Vármegyei Kormányhivatal Tűzvédelmi, Iparbiztonsági és Vízügyi
Hatósági Főosztály Tűzvédelmi és Iparbiztonsági Osztály által készített jegyzőkönyveket, valamint az
eset után készült vizsgálati jegyzőkönyvet. A végzésben foglalt felhívásra az alábbiakat nyilatkozzuk. A
tűzeset során környezetkárosítás és egészségkárosodás nem történt, veszélyes anyag nem jutott ki a
természetbe. A tűz miatt gyártósor leállítására nem került sor, az átütemezett karbantartás ideje alatt
elvégeztük a takarítási munkálatokat. A gyártó rendszerekben anyagi kár nem következett be. A
normál üzemmenettől való eltérés nem valósult meg, erre tekintettel az Engedély 7.1 pontja szerinti
bejelentés megtétele álláspontunk szerint nem volt kötelező. Társaságunk a tűzeset vonatkozásában az
illetékes hatóságokat értesítette, az esetet e hatóságok már kivizsgálták és értékelték. Hivatkozunk arra
is, hogy a tűzeset vonatkozásában visszafordíthatatlan hátrány nem történt, az egyszeri eset volt, és a
további esetek megelőzése érdekében Társaságunk a szükséges intézkedéseket soron kívül megtette.
Idézve a 2026. 06.19-én kelt vizsgálati jegyzőkönyv 2. pontjából (1-2. oldal):
„A 2026. 05. 21-én kelt és a Hatóság részére (Iparbiztonsági) megküldött, cégszerűen aláírt
nyilatkozatunk alapján nyilatkozom továbbá, hogy a káresemény következtében termeléskiesés nem
realizálódott. A kieső üzemidő áthidalása, valamint a folyamatos és biztonságos üzemmenet
fenntartása érdekében a tervezett karbantartási ütemtervek operatív áttervezése és átütemezése
megtörtént. A rugalmas kapacitáskezelésnek köszönhetően a létesítmény gyártási és szolgáltatási
kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette.” ….A rendelkezésre álló adatok alapján a tűz közvetlen
oka az volt, hogy etanollal szennyezett törlőkendők és szeparátor fólia egy közös műanyag zsákba
kerültek, amelyben az etanolgőz feldúsulhatott. A valószínűsíthető gyújtóforrás a sztatikus
feltöltődésből adódó töltéskülönbség következtében létrejövő szikra volt. Ebből is látszik, hogy a
hulladék keveredése egyszeri különleges alkalom volt. Csatoljuk bizonyítékként a 2026. 06.19-én
készült vizsgálati jegyzőkönyvet és az FE/TIV/00196-1/2026. számú Iparbiztonság által 2026. április
24-én készített jegyzőkönyvet.
A 2026. 05.06-i szennyvízvizsgálat eredménye vonatkozásában jelezzük, hogy az észlelt mennyiség
minimális volt, és arról Társaságunk az előírt módon tájékoztatta a Tisztelt Hatóságot. Az eseményt
azonnal kivizsgáltuk, az okot megszüntettük és intézkedtünk a megismétlődés lehetőség szerinti
megelőzése, minimalizálása érdekében. Tisztelettel kérjük a fenti tények, körülmények
figyelembevételét és a Társaságunk javára történő értékelését az eljárás során.”
A Környezetvédelmi Hatóság a Kft. nyilatkozatát értékelte, és elfogadta a Kft. által tett nyilatkozatot,
hogy a tűzeset nem befolyásolta a normál üzemállapot, így jelen döntésben az FE/KTF/8615-2/2026.
iktatószámú végzésben foglaltaktól eltérően, az Engedély 7.1, 7.2 pontjaiban foglaltaktól való eltérést
nem állapította meg.
A R. 26. § (4) bekezdése alapján a Környezetvédelmi Hatóság az egységes környezethasználati
engedélyben foglaltaktól eltérően folytatott tevékenység esetén határozatban kötelezi a
környezethasználót ötszázezer forinttól húszmillió forintig terjedő bírság megfizetésére, e tekintetben
mérlegelési joga nincs. A Környezetvédelmi Hatóságnak mérlegelési jogköre csak a bírság összegének
megállapítása során van.
A Környezetvédelmi Hatóság az Ákr. és a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi
CXXV. törvény (a továbbiakban: Szankció Tv.) szabályait alkalmazta.
A Szankció Tv. 2. § (3) bekezdése szerint közigazgatási szabályszegés esetén a következő
közigazgatási szankciók alkalmazhatók:
a) figyelmeztetés,
b)
c) közigazgatási bírság,
d) tevékenység végzésétől történő eltiltás,
e) elkobzás.
A Szankció Tv. 2. § (1) bekezdése alapján:
6
„2. § (1) A közigazgatási szabályszegésért való felelősség megállapítása esetén a közigazgatási
hatóság közigazgatási szankciót alkalmaz.”
A Szankció Tv. 9. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint:
„Közigazgatási bírságot szab ki a közigazgatási hatósági eljárás során a hatóság, ha törvény vagy
törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendelet bírság kiszabását teszi lehetővé,
a) a Nyilvántartásba a hatósági eljárás megindításának napját megelőző egy éven belül az ügyfél
vonatkozásában közigazgatási szankciót megállapító döntést jegyeztek be és
b) a hatóság nem figyelmeztetés alkalmazásáról dönt.”
A Környezetvédelmi Hatóság megvizsgálta a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartását, amely szerint
a Kft. vonatkozásában 2 alkalommal figyelmeztetés, 4 alkalommal bírság került bejegyzésre.
A Szankció Tv. 9. § (3) bekezdés d) pontja szerint a hatóság a figyelmeztetés szankció alkalmazása
feltételeinek teljesülése esetén is közigazgatási bírság szankciót alkalmaz, ha törvény vagy eredeti
jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet meghatározott ügyek vonatkozásában a
figyelmeztetés alkalmazásának kizárásáról rendelkezik.
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.)
107/A. § b) pontja alapján a figyelmeztetés, mint közigazgatási szankció nem alkalmazható a
környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedély nélkül vagy az engedély
előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén.
A Környezetvédelmi Hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a figyelmeztetés szankció
alkalmazása kizárt, és a Kft. a tevékenységét az Engedélytől eltérően végezte el, ezért a
Környezetvédelmi Hatóság a Szankció tv. 9. § (3) bekezdés d) pontja alapján, a rendelkező rész 1.00
pontja szerint az egységes környezethasználati engedélyben tett előírások be nem tartása miatt
bírságot szabott ki, és egyidejűleg a 2.00, 3.00 és 4.00 pontja szerint a Kft-t intézkedési terv
benyújtására, az 5.00 pontjában az egységes környezethasználati engedélyben előírtak betartására
kötelezte.
A bírságösszeg kiszámítása:
A Kvt. 106. § (1) bekezdése alapján, aki jogszabályban, hatósági határozatban, közvetlenül
alkalmazandó közösségi jogi aktusban megállapított, közvetlenül vagy közvetve a környezet védelmét
szolgáló előírást megszeg, illetve határértéket túllép, a jogsértő magatartás súlyához - így különösen az
általa okozott környezetszennyezés, illetőleg környezetkárosítás mértékéhez, időtartamához és
ismétlődéséhez - igazodó környezetvédelmi bírságot köteles fizetni.
A R. 26. § (4) bekezdése alapján a környezetvédelmi, integrált építési és környezetvédelmi, vagy
egységes környezethasználati engedélyben foglaltaktól eltérően folytatott tevékenység esetén a
környezetvédelmi hatóság határozatában kötelezi a környezethasználót ötszázezer forinttól
húszmillió forintig terjedő bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására,
valamint legfeljebb hat hónapos határidővel intézkedési terv készítésére, vagy a 20/A. § (8) bekezdés
a) pontja esetén környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére.
A R. 26. § (4a) bekezdés szerint a (4) bekezdés szerint kiszabott bírság összege a számvitelről szóló
2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó, 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel
rendelkező vállalkozás esetében ötszázezer forinttól a vállalkozás előző évi nettó árbevételének
5%-áig, de legfeljebb 2 milliárd forintig terjedhet.
A Környezetvédelmi Hatóság a ceginfo.hu adatbázisában közzétett mérlegadatok alapján
megállapította, hogy a legutóbbi, 2025. december 31-i adatok szerint a Kft. éves nettó árbevétele 388
175 730 000 Ft volt, így a R. 26. § (4a) bekezdés alapján a Kft. számára kiszabható bírság
maximális összege 2 milliárd forintig terjedhet.
A jogsértés az Engedély 10.2, 10.3, 10.5, 14.2.3.7 és 14.2.3.10 pontjában tett előírások megsértése. A
jogsértés további előfordulásának megakadályozásához a megsértett előírás tekintetében szükséges
intézkedési terv kidolgozása.
7
Az R. 26 § (4) bekezdésében foglaltak értelmében a Környezetvédelmi Hatóság az egységes
környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység miatt a rendelkező rész 2.00
pontja szerint intézkedési terv készítésére kötelezi a Kft-t az alábbiak figyelembevételével.
Az intézkedési tervnek be kell mutatnia a hulladékok típusonkénti, fajtánkénti gyűjtésének módszerét;
a tűzveszélyességi jellemzőkkel rendelkező hulladékok gyűjtésének (elkülönítésének) módját; a
hulladékok összekeveredését meggátló intézkedéseket; a felszíni vízbe történő kibocsátás esetén az
NMP (N-metil-2-pirrolidon) szennyezőanyag vízzel történő kijutásának megakadályozását biztosító
intézkedéseket; a szükséges intézkedéseket, a jogsértések megszüntetését és azok jövőbeni
előfordulásának megakadályozását biztosító intézkedéseket, a mindenkori hiányosságok gyors
kiszűrését lehetővé tevő, illetve azok azonnali korrigálását biztosító intézkedéseket. A bemutatásra
kerülő intézkedések, beavatkozások ütemezését határidők és felelősök megjelölésével kell
bemutatni. Az intézkedési terv benyújtási határidejének meghatározásakor a Környezetvédelmi
Hatóság a R. 26. § (4) bekezdéséből indult ki, mely szerint az intézkedési terv készítésére legfeljebb
hat hónapos határidő adható, valamint figyelembe vette az elkészítendő dokumentáció
időigényességét, és a meghatározandó feladatok nagyságát.
A Környezetvédelmi Hatóság a joggyakorlata alapján a bírság mértékének megállapításánál a
kiszabható bírság középértékéből, vagyis 10.250.000 Ft-ból indult ki. A kiszabott bírságösszeg
megállapítása érdekében a Környezetvédelmi Hatóság figyelembe vette a R. 26. § (3a) bekezdése és a
Szankció Tv. 10. § (1) bekezdése szerinti mérlegelési szempontokat, értékelte azokat a Kft. javára,
illetve terhére.
A R. 26. § (3a) bekezdése szerint: „A környezetvédelmi hatóság a bírság kiszabása során a Kvt.-ben és
a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvényben foglalt mérlegelési
szempontokon felül
a) a mulasztás körülményeit és
b) a kötelezettségszegés lehetséges egészségkárosító hatását
veszi figyelembe.”
A Szankció Tv. 10. § (1) bekezdése alapján „közigazgatási bírság kiszabása esetén a hatóság -
törvényben, kormányrendeletben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott további szempontok
mellett - az eset összes lényeges körülményét, különösen az alábbiakat mérlegelve dönt a bírság
összegéről:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával
kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.”
A Környezetvédelmi Hatóság a bírság összegének megállapításakor a Szankció Tv. 10. § (1)
bekezdésében és a R. 26. § (3a) bekezdésében meghatározott mérlegelési szempontokat az alábbiak
szerint vette figyelembe:
(S = súlyosító körülmény E = enyhítő körülmény, NR = nem releváns)
a Kft. a jogsértéssel előnyt nem szerzett (E)
a jogsértéssel okozott hátrány nem fordítható vissza, (S)
a jogsértéssel érintettek körének nagysága nem releváns az ügyben, (NR)
a jogsértő állapot időtartama nem releváns (NR)
a Kft. a Közigazgatási Szankció Nyilvántartás adatai alapján 1 alkalommal követett el
környezetvédelemmel kapcsolatos jogsértést, (S)
8
a Kft. az ellenőrzési eljárás során együttműködő volt, a feltárt hibákat megszüntetése iránt
haladéktalanul intézkedett (E)
jogsértést elkövető gazdasági súlya nem releváns az ügyben, (NR)
a Kft. kötelezettsége a hulladékok típusonkénti, fajtánkénti gyűjtésének biztosítása, azok akár
spontán módon történő összekeveredésének megakadályozása; a tűzveszélyességi
jellemzőkkel rendelkező hulladékok elkülönített gyűjtése oly módon, hogy akár az előre
látható, akár a spontán tűz elkerülhető legyen; illetve a felszíni vízbe történő kibocsátás esetén
az NMP (N-metil-2-pirrolidon) szennyezőanyag vízzel történő kijutásának megakadályozása,
ezeket azonban sem súlyosító sem enyhítő körülményként nem lehet értékelni, mivel
tényállási elemek (NR);
a kötelezettségszegés lehetséges egészségkárosító hatásának vizsgálata érdekében a
Környezetvédelmi Hatóság FE/KTF/8615-4/2026. iktatószámú levelében tájékoztatást kért a
Fejér Vármegyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálytól, mint népegészségügyi
hatóságtól. A népegészségügyi hatóság válasza szerint: „…A HAK 150202 (veszélyes
anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem
határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat) és az etanol reakciójából nem ismert, hogy
milyen gázok, gőzök keletkeztek, azok pontosan mennyi ideig hatottak és azok milyen
kitettséget okoztak a dolgozók esetében. Mindezek hiányában nem ítélhető meg, hogy
fellépett-e egészségkárosító hatás a kötelezettségszegésből adódóan. ….Az N-metil-2-
pirrolidon (NMP – cash szám: 872-50-4)) hivatalos egészségügyi határértékei a munkahelyi
levegőben: ÁK (8 órás átlag): 40 mg/m³, CK (15 perces rövid idejű): 80 mg/m³, bőrön át
történő felszívódás is jelentős. Ilyen irányú expozíció és annak foka a jegyzőkönyvekből nem
állapítható meg biztonsággal, így nem ítélhető meg, hogy történt-e egészségkárosító hatás a
kötelezettségszegésből adódóan. (NR)
A Környezetvédelmi Hatóság a Szankció Tv. 10 § (1) bekezdése szerinti mérlegelési szempontok
figyelembe vételével a bírság összegét 1.000.000 Ft-ban állapította meg.
Döntésemet a R. 26. § (4) bekezdése alapján hoztam meg.
Határozatom jogalapja a Szankció Tv. 9. § (3) bekezdés d) pontja.
A Környezetvédelmi Hatóság az ügyintézést a jelen döntés elektronikus úton történt továbbításával
lezárta, az ügyintézési határidőt megtartottnak tekinti.
A Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény 42. § (1) bekezdés
b) alapján a települési önkormányzatot illeti meg a fővárosi és vármegyei kormányhivatal által a
települési önkormányzat területén – a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel
összefüggésben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok kivételével – kiszabott, és abból
befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a.
A települési önkormányzat adatainak feltüntetésével a befolyt bírságösszeg megosztása, az érintett
önkormányzatot megillető hányad elutalása lehetővé válik, melyről a Fejér Vármegyei
Kormányhivatal gondoskodik.
A bírság megfizetésére vonatkozó kötelezettségének a jelen határozat véglegessé válásától számított
30 napon belül kell eleget tennie a Kft-nek.
A rendelkező részben megállapított bírságösszeg késedelmes megfizetése esetén az Ákr. 135. §-a
alapján a törvényes kamatnak megfelelő mértékű késedelmipótlék-fizetési kötelezettség áll fenn.
A Környezetvédelmi Hatóság tájékoztatja, hogy a jelenleg érvényes jegybanki alapkamat (5,75 %)
alapján a bírság késedelmi pótlékának napi mértéke (kerekítve) 157 Ft/nap.
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 42. § (3) bekezdése alapján a véglegesen
kiszabott és meg nem fizetett bírság, valamint a meg nem fizetett bírság miatt véglegesen kiszabott és
meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősül, és az Ákr. 134. §-ában foglaltak szerint a
Környezetvédelmi Hatóság megkeresi az illetékes adóhatóságot a behajtás foganatosítása érdekében.
Digitálisan aláírta: Petrás József - 2026.08.06. 08:09:38
9
A döntés elleni fellebbezést az Ákr. 116. § (1) bekezdése, a Kvt. 71/A. § (1) bekezdése, és a R. 26/A.
§-a biztosítja.
A fellebbezésre nyitva álló határidőről az Ákr. 118. § (3) bekezdése rendelkezik.
A fellebbezésre vonatkozó részletes tájékoztatást az Ákr. 116-119.§-ai alapján adtam.
Az Ákr. 82. § (2) bekezdése szerint, ha az adott ügytípusban törvény megengedi a fellebbezést, a
hatóság döntése véglegessé válik, ha
a) ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt,
b) a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták, vagy
c) a másodfokú hatóság az elsőfokú hatóság döntését helybenhagyta, a másodfokú döntés közlésével.
A jogorvoslati illetékről az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése, a 73. § (1)
bekezdése és az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól
szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet rendelkezik.
A Szankció Tv. 3. § (1) bekezdés alapján a Környezetvédelmi Hatóság jelen döntés adatait – a
jogorvoslati határidő letelte után – a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába bejegyzi.
A Környezetvédelmi Hatóság a döntését a környezetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó
szervek kijelöléséről szóló 624/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 624/2022. Korm.
rendelet) 5. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése alapján, a R. 26. § (4) bekezdés szerinti
hatáskörében, valamint a 624/2022. Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés szerinti illetékességére
tekintettel hozta meg.
A kiadmányozási jog gyakorlása a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok szervezeti és működési
szabályzatáról szóló 15/2024. (VI. 28.) KTM utasítás és a Fejér Vármegyei Kormányhivatal
vezetőjének a kiadmányozásról szóló 19/2024. (XI. 21.) utasítása alapján történt.
Székesfehérvár, időbélyegző szerint
A főispán helyett eljáró
Buday Attila
főigazgató nevében és megbízásából:
Petrás József
főosztályvezető
Kapják:
1. SK On Hungary Kft. (KRID: 26165532)
2. Iváncsa Község Önkormányzata (IVANCSAONK, KRID: 240151344)
Véglegesség után:
5. Fejér Vármegyei Főügyészség (e-mail)
6. HNY modul
7. HNYR
Véglegessé válást követő 30. nap után:
7. Közigazgatási Szankciók Nyilvántartása
ME1_4
ME1_58
