I. Közérdekű adat:
- Minden olyan, személyes adatnak nem minősülő információ, amely egy közfeladatot ellátó
szerv kezelésében van, és annak tevékenységére vagy közfeladatának ellátására vonatkozik.
Ide tartoznak különösen a gazdálkodással, a megkötött szerződésekkel, valamint a
közpénzek felhasználásával kapcsolatos adatok.
- Az
Infotv. adatelvű megközelítést alkalmaz:
nem egy dokumentum egészét kell
közérdekűnek vagy titkosnak minősíteni, hanem az abban szereplő egyes adatokat
külön-külön. Egy szerződés tehát tartalmazhat egyszerre közérdekű adatot, közérdekből
nyilvános adatot, személyes adatot és üzleti titkot is.
- „az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb
közfeladatot ellátó szerv vagy azt átvevő szerv, szervezet vagy személy (a továbbiakban
együtt: közfeladatot ellátó szerv) kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy
közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem
eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül
kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre,
illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is
kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra,
valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat.” [A közérdekű adat
fogalma az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi
CXII. törvény 3. § 5. pont (a továbbiakban: Infotv.)]
II. Üzleti titok:
- Minden olyan, gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, nem közismert, vagyoni értékkel bíró
információ, amelynek titokban tartása érdekében a jogosult az adott helyzetben elvárható
lépéseket megtette. (Pl. biztonságosan őrzi, külön hozzáférésekkel érhető csak el, bizonyos
személyek tudnak csak róla stb.)
-
NAIH álláspont: az üzleti titok védelme nem abszolút, és nem írhatja felül automatikusan
az információszabadság érvényesülését;
hiába hordoz egy adat üzleti jellegű információt,
ha közpénzekhez vagy közvagyonhoz kötődik, akkor főszabály szerint nyilvános.
Az üzleti titokra való hivatkozás csak akkor lehet jogszerű, ha az adat nyilvánosságra
hozatala aránytalan sérelmet okozna az érintett gazdasági szereplőnek, és ez a sérelem
konkrétan igazolható. Önmagában az a hivatkozás, hogy egy adat „érzékeny piaci
információ” nem elegendő, továbbá nem elég általános versenyhátrányra utalni, bizonyítani
kell, hogy az adat nyilvánossága behozhatatlan versenyelőnyt jelentene a versenytársak
számára. Ennek hiányában az üzleti titokra alapított korlátozás jogellenes.
Az üzleti titok akkor „veszíti el” titkos jellegét, amikor:
1. közpénzek vagy állami/önkormányzati vagyon felhasználásához kapcsolódik, és
2. a nyilvánosság nem akadályozza a közfeladat ellátását, viszont elősegíti az átláthatóságot.
1
Üzleti titok tárgya nem lehet például a szerződéses összeg, ha az közpénz
felhasználásához kapcsolódik. Ugyanakkor megmaradhat a védelem olyan adatok
esetében, mint például technológiai know-how vagy részletes üzleti stratégiák, ha azok
nem szükségesek a közpénzfelhasználás megítéléséhez.
-
„a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos – egészben, vagy elemeinek összességeként
nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem
könnyen hozzáférhető –, ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb
adat és az azokból készült összeállítás, amelynek a titokban tartása érdekében a titok
jogosultja az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja.” [az üzleti titok
védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § (1) bekezdése]
-
„Közérdekből nyilvános adatként nem minősül üzleti titoknak a központi és a helyi
önkormányzati költségvetés, illetve az európai uniós támogatás felhasználásával,
költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon
kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel,
annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos
adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön
törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az
olyan adatokhoz – így különösen a védett ismerethez – való hozzáférést, amelyek
megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna,
feltéve hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének
lehetőségét.” [Info tv. 27. § (3)]
A közpénzekkel és közvagyonnal való gazdálkodás átláthatósága főszabály, az üzleti titok
pedig kivétel, amelyet szűken és indokoltan lehet alkalmazni (minden egyes adat esetében
külön mérlegelésre van szükség).
---
NAIH AJÁNJLÁS, ÁLLÁSFOGLALÁS:
NAIH/2016/1911/V sz. ajánlás:
A piaci verseny keretei között működő gazdasági társaság számára az üzleti titoknak
minősülő tények, információk, megoldások vagy adatok, amelyekre vállalati, gazdasági
terveit, stratégiáját építi, nagy jelentőséggel bírnak, hiszen ezen információkra alapozva
hozza meg döntéseit, melyek biztosítják a piacon elfoglalt helyét, így az ilyen információk
nyilvánosságra kerülése a piacról való kiszorulását eredményezheti. Az üzleti titok és az
információszabadság konfliktusát feloldva az Infotv. 27. § (3) bekezdése – a közpénzekkel való
gazdálkodás átláthatóságának érdekében – közérdekből nyilvános adatoknak minősíti azon
„quasi” üzleti titkokat, amelyek a központi és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az
európai uniós támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az
állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az
azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog
2
megszerzésével kapcsolatosak. Természetesen egy adott dokumentumban olyan adatok is
szerepelhetnek, melyek nem tartoznak az Infotv. 27. § (3) bekezdésében megjelölt adatkörök
egyikébe sem, vagy melyeket megfelelően üzleti titokká minősítettek.
Amennyiben a
titokgazda megtette a szükséges jogi intézkedéseket (pl. az üzleti titokra vonatkozó részek
kifejezett megjelölése, és a védettség indokának részletes kifejtése) az üzleti titok
megőrzésére, úgy azt jogosulatlanul nem lehet nyilvánosságra hozni.
NAIH-695-9/2025 sz. állásfoglalás:
Közpénzzel történő gazdálkodás
A vagyonközpontú megközelítés alapján, az átláthatóság és a közélet tisztasága alaptörvényi
követelményeinek fényében, közfeladatot ellátó szervnek minősülnek a közpénzzel gazdálkodó
szervezetek és személyek is.
(21/2013. (VII. 19.) AB határozat, 8/2016. (IV. 6.) AB határozat)
Az
Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése értelmében „[a] közpénzekkel gazdálkodó minden
szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A
közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell
kezelni”.
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban:
Ávtv.) 5. § (2) bekezdése
úgy rendelkezik, hogy minden az állami vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező szerv
vagy személy közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek minősül.
Üzleti titok
Az információszabadság alapvető jogának meghatározó elve a közérdekű adatok
nyilvánossága, megismerhetősége. Ebből következik, hogy a törvény erejénél fogva minden
közérdekű adat nyilvános. Ugyanakkor az információszabadság nem abszolút alapjog, ugyanis
az adat közérdekű megismerhetőségét nem érintve, annak nyilvánossága időlegesen
korlátozható.
A közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog más alapvető jog érvényesülése
vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, a
lehető legszűkebb körben az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges
tartalmának tiszteletben tartásával formailag törvényben korlátozható. (
21/2013. (VII. 19.), AB
határozat, 2/2014. (I. 21.) AB határozat)
A tartalmi követelmény érvényesülésére hivatottak az Infotv.-nek azok a szabályai, amelyek
megkövetelik, hogy az adatkezelő felhatalmazása esetén mérlegelje a kért adat kiadásához vagy
annak megtagadásához fűződő közérdek fontosságát (Infotv. 27. § (5) bekezdés, 30. §(5)
bekezdés). Ezt a mérlegelést az alkotmánybírósági gyakorlat „közérdek-teszt”-nek nevezi. A
megtagadás alapját szűken kell értelmezni.
Az információszabadság korlátozhatóságának kereteit az Infotv. pontosítja. A törvény szűk
körben elismeri és védelemben részesíti azokat a magánérdekeket, melyek bizonyos
információk nyilvánossága kapcsán sérülnének.
[„A nyilvánosságra hozatal azonban nem
eredményezheti az olyan adatokhoz - így különösen a védett ismerethez - való hozzáférést,
amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna,
3
feltéve hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének
lehetőségét.” (Infotv. 27. § (3) bekezdése)]
Csak akkor korlátozható a dokumentumok adatainak a megismerhetősége, ha az a közérdekű
adatok kiadását nem akadályozza. Üzleti titok tárgya nem lehet a szerződéses összeg, valamint
nem minősül védendő személyes adatnak a cég képviseletében aláíró személy neve, mivel az
közérdekből nyilvános adat.
Az adatelv értelmében az igényelt szerződések üzleti titoknak minősülő adatait külön-külön
meg kell vizsgálni és megalapozottan megállapítani, hogy pontosan melyek azok az üzleti
titoknak számító adatok, amelyek nyilvánosságra hozatala aránytalan érdeksérelmet okozna.
Konkrétumokkal kell alátámasztani, hogy a kiadni kért dokumentációból mely adat és miért
tartozik az Ütv. hatálya alá. Ennek körében pontosan meg kell jelölni, hogy melyek azok a
tárgybeli gazdasági tevékenységhez kapcsolódó tények, adatok, amelyek védendőek, meg kell
nevezni továbbá azt a konkrét pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdeket, melyet az adatok
megismerése sértene. Mindemellett azt is mérlegelni szükséges, hogy ezen üzleti titoknak
számító adatok közül melyek azok, amelyek nyilvánosságra hozatala aránytalan sérelmet
okozna az adat birtokosának.
A bírói joggyakorlatból megállapítható, hogy az aránytalan sérelem igazolása esetén a
közfeladatot ellátó szervnek
bizonyítani kell, hogy a versenytársakkal szemben olyan mértékű
hátrányba kerül, amelynek a vállalása nem várható el tőle. Az adatigénylést ilyen okból
megtagadó közfeladatot ellátó szervnek tehát azt kell igazolnia, hogy az adatnyilvánosság a
tevékenysége szerinti (rész)piacon behozhatatlan előnyt eredményezne vele szemben a
versenytársainak, és ez az előny, illetve a közfeladatot ellátó szervet érő hátrány miben
mutatkozik meg, hogyan mérhető.
---
BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK
BH2022. 181.:
Közérdekű adatok kiadása iránti perben a közérdekű adat nyilvánossága a főszabály, de
törvényben meghatározott okokból kivételesen lehetséges az adatok nyilvánosságának
korlátozása. A megtagadás okát az adatkezelő köteles bizonyítani, és biztosítani kell a bírósági
felülvizsgálat lehetőségét. Amennyiben a korlátozás törvényben rögzített feltételei
megvalósulnak, a közérdekű adat kiadását további mérlegelés nélkül meg kell tagadni.
Kúria Pfv.IV.21.519/2018/15. számú ítélete:
Elfogadható konkrét szerződések esetében, hogy nem ismerhető meg az a védett üzleti titok,
melynek ismerete más versenytársat indokolatlan előnyhöz juttatna, ugyanakkor a szerződő
feleknek tisztában kellett lennie azzal, hogy az állami vagyonról történő rendelkezés miatt,
egyes szerződésekhez fokozott nyilvánosság társul. Az üzleti titokra való hivatkozás nem jelent
automatikusan mentesülést a nyilvánosságra vonatkozó szabályok alkalmazása alól. Az állami
vagyonnal rendelkezés tényéből minden további feltétel nélkül következik, hogy a
köztulajdonban álló szervezet ún. „egyéb közfeladatot ellátó szervnek” minősül, függetlenül
4
attól, hogy ténylegesen ellát-e közfeladatot, illetve, hogy tevékenységét versenykörülmények
között végzi-e.
A közpénzekkel való gazdálkodás átláthatóságának érdekében az üzleti titok ebben a körben
nem feltétlenül jelenti a nyilvánosság korlátját, ugyanakkor
a törvény szűk körben lehetőséget
ad a gazdálkodás eredményessége szempontjából fontos védett ismeretek (például
technológiai eljárások, know-how, üzleti stratégiák stb.) titkosítására. A gazdasági
szereplők jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdeke felülírhatja az információk
megismerhetőségéhez fűződő közérdeket, ezt azonban mindig egyedileg, szigorú
mérlegelés útján kell eldönteni.
Amennyiben a titokgazda megtette a szükséges jogi intézkedéseket (pl. az üzleti titokra
vonatkozó részek kifejezett megjelölése, és a védettség indokának részletes kifejtése) az
üzleti titok megőrzésére, a gazdasági társaság, mint szerződéses partner azt jogosulatlanul
nem hozhatja nyilvánosságra.
Kúria Pfv.20.886/2025/8. számú ítélete:
Az információszabadság korlátozása nem lehetséges formai alapokon. Az adatigénylés tárgyát
képező dokumentum (a szerződés, annak mellékletei és az egyéb dokumentumok) tartalmának
vizsgálatával állapítható meg, hogy az olyan közérdekű adatokat foglal magában, amelyekre
valamely nyilvánosságkorlátozási ok kiterjed, és emiatt feltétlenül szükséges a nyilvánosságtól
való elzárásuk.
Az üzleti titok, mint megtagadási ok esetén az alapjogi mérlegelés akkor
mellőzhető, ha az adatkezelő – a bíróság anyagi pervezetése ellenére – nem tárja a bíróság
elé, hogy az üzleti titok védelme, mint megtagadási ok konkrétan mely adattal
összefüggésben áll fenn, és ezen adat nyilvánosságra kerülése miként okozna a titokgazda
üzleti tevékenysége végzése szempontjából aránytalan sérelmet.
Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.472/2025/10. számú ítélete:
A jogvita érdemi magja az volt, hogy közérdekű / közérdekből nyilvános adatok kiadását az
alperes üzleti tevékenységének aránytalan sérelmére hivatkozással csak addig korlátozhatja,
ameddig a közérdekből nyilvános adat megismerése nem válik ellehetetlenültté; vagyis a
bíróság a kiadás elrendelése mellett feljogosíthatja az adatkezelőt olyan részleges kitakarásra,
amely még képes megóvni a védett üzleti érdeket, de nem üríti ki a nyilvánosság-érvényesülést.
A Fővárosi Ítélőtábla érdemben abból indult ki, hogy a felperes által kért adatok közérdekű /
közérdekből nyilvános jellegét az alperes nem vitatta, a megtagadás (illetve a korlátozás) alapját
pedig kifejezetten az Infotv. 27. § (3) bekezdésének azon fordulatára építette, amely szerint a
közérdekből nyilvános adat megismerését – üzleti tevékenység szempontjából – aránytalan
sérelem esetén lehet korlátozni.
A másodfok hangsúlyozta, hogy e körben először
rendszerszerűen azt kell tisztázni: az alperes végez-e piaci jellegű tevékenységet, az adat
üzleti titokként azonosítható-e, és ha igen, az adott adat a törvényi szabály alapján nem
minősül-e eleve közérdekből nyilvánosnak (különösen az állami vagyon hasznosítására
tekintettel). E vizsgálati logika mentén rögzítette, hogy
a perbeli ingatlan- és
díszlethasznosítás piaci környezetben zajló, versenyző tevékenység, amelynél a
szerződések tartalma – különösen az árazási elvek és a produkciókhoz kötődő egyedi
5
információk – hordozhat üzleti titokként értékelhető elemeket. Ugyanakkor a bíróság azt
is kifejtette: mivel mindez az állami vagyon hasznosítását érinti, az Infotv. 27. § (3)
bekezdésének rendszeréből következően a „puszta üzleti titok” hivatkozás nem elegendő,
és az Üttv. szerinti oltalom sem automatikus ott, ahol a közérdekből nyilvános jelleg
fennáll. A lényegi fordulópont az „aránytalan sérelem” tényleges tartalma volt. A
Fővárosi Ítélőtábla elfogadhatónak tartotta, hogy a viszonylag szűk piacon az árazási
struktúra és tárgyalási pozíciók sérülhetnek, különösen akkor, ha a piaci szereplők az
egyes szerződésekből vissza tudják fejteni az alperes árazási elveit. Ezt a kockázatot a
bíróság kifejezetten az időbeliség dimenziójához kötötte: az árazás leginkább a bérleti díj és a
bérleti időszak hányadosából (egy napra eső díj) következtethető, ezért a bérleti időtartam
nyilvánossága olyan többletinformációt ad, amely aránytalan sérelmet okozhat az alperes piaci
működésének. Ezzel szemben az egyéb költségtételek tekintetében a bíróság jelezte, hogy azok
„titkossága” kétségesebb, mert kevésbé egyediek és piaci ajánlatkéréssel is feltárhatók. Az
Infotv. 27. § (3) szerinti „aránytalan sérelem” nem vezethet teljes elzáráshoz ott, ahol a
közérdekből nyilvános adat megismerése a transzparenciát szolgálja; viszont a bíróság a
nyilvánosság és a piaci versenyérdek összeegyeztetésére célzott, minimális kitakarási
megoldást alkalmazhat – jelen ügyben a bérleti időtartam elrejtését –, miközben a bérleti díjak
és lényeges pénzügyi adatok megismerhetőségét fenntartja.
Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.20.572/2025/8-II. számú ítélete:
A bíróság a feladatorientált és a vagyon-szempontú megközelítést egyaránt értékelte, és
arra a következtetésre jutott, hogy az alperes 100%-os állami tulajdonban álló
gazdálkodó szervezetként közfeladatot lát el, tevékenysége és a megkötött szerződései
körébe tartozó adatok az Infotv. 3. § 5. pontja alapján közérdekű adatok, továbbá az
Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdésére figyelemmel a közpénzekre és a nemzeti vagyonra
vonatkozó adatok közérdekű adatok. Az ítélőtábla kifejtette, hogy egy kizárólag állami
tulajdonban álló gazdálkodó szervezetnek nincs olyan vagyoneleme, amely ne minősülne
a közpénz- és közvagyon-klauzula alapján közpénznek vagy közvagyonnak, függetlenül
attól, hogy az állami vagyonnal, illetve a nemzeti vagyonnal kapcsolatos törvények
szűkebb fogalmi meghatározásai szerint egy adott vagyonelem milyen minősítést kap. Az
ítélőtábla rámutatott: az Infotv. 26. § (1) bekezdéséből következő kiadási kötelezettség alól
kivétel csak akkor lehetséges, ha az alperes valamely törvényi megtagadási ok fennállását
igazolja; ezzel összefüggésben az Infotv. 31. § (2) bekezdése alapján a tényállítás és bizonyítás
terhe az alperest terheli.
Az alperes a megtagadást döntéselőkészítő adatként történő
minősítésre és üzleti titokra alapította, ezért a bíróság részletesen vizsgálta az Infotv. 27.
§ (5) bekezdése szerinti döntés megalapozását szolgáló adat fogalmát és az ehhez
kapcsolódó érdekmérlegelési kötelezettséget, valamint az Infotv. 27. § (3) bekezdése
szerinti üzleti titok-korlátokat. A döntés-előkészítő jellegre hivatkozással összefüggésben
az ítélőtábla megerősítette: nem elegendő a dokumentum egészére vagy általánosságban
a döntés előkészítő jellegre utalni, hanem az alperesnek azt kell pontosan előadnia, hogy
a megállapodásban szereplő mely adat milyen konkrét, folyamatban lévő döntési
mechanizmusban játszik szerepet, és az adatok nyilvánosságra kerülése milyen módon
veszélyeztetné a döntéshozatalt vagy a zavartalan működést. A bíróság e körben
hangsúlyozta azt is, hogy a döntés-előkészítő jelleg fennállása még nem zárja ki automatikusan
a nyilvánosságot: az Infotv. 27. § (5) bekezdése szerinti esetekben is el kell végezni az
6
érdekmérlegelést, és igazolni kell, hogy az adatok megismerésének korlátozásához fűződő
közérdek erősebb, mint a megismerésükhöz fűződő közérdek.
A perbeli ügylet értékére és
stratégiai jelentőségére tekintettel az ítélőtábla kiemelte, hogy a nemzeti vagyon
felhasználásának átláthatósága és társadalmi ellenőrizhetősége kiemelkedő súlyú
közérdek, és az alperes csak konkrét, adatszintű indokolással tudja ennek korlátozását
igazolni.
A közérdekű adat kiadásának megtagadása az Infotv. alapján csak akkor állhat meg, ha
az adatkezelő nem általánosságban, hanem az egyes adatok szintjén, konkrét döntési
mechanizmushoz kötötten és érdemi érdekmérlegeléssel alátámasztva igazolja a
nyilvánosság korlátozásának szükségességét, különösen nagy értékű és stratégiai
jelentőségű állami vagyon átruházását érintő ügyletek esetén.
7