Ez a közérdekűadat-igénylés csatolmányának HTML formátumú változata 'Kiemelt partneri szerződés adatkérése R8 Energie Sro.'.

I.  Közérdekű adat:  
 
-  Minden olyan, személyes adatnak nem minősülő információ, amely egy közfeladatot ellátó 
szerv kezelésében van, és annak tevékenységére vagy közfeladatának ellátására vonatkozik. 
Ide  tartoznak  különösen  a  gazdálkodással,  a  megkötött  szerződésekkel,  valamint  a 
közpénzek felhasználásával kapcsolatos adatok.  
 
-  Az  Infotv.  adatelvű  megközelítést  alkalmaz:  nem  egy  dokumentum  egészét  kell 
közérdekűnek  vagy  titkosnak  minősíteni,  hanem  az  abban  szereplő  egyes  adatokat 
külön-külön.
  Egy  szerződés  tehát  tartalmazhat  egyszerre  közérdekű  adatot,  közérdekből 
nyilvános adatot, személyes adatot és üzleti titkot is.  
 
-  „az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb 
közfeladatot  ellátó  szerv  vagy  azt  átvevő  szerv,  szervezet  vagy  személy  (a  továbbiakban 
együtt:  közfeladatot  ellátó  szerv)  kezelésében  lévő  és  tevékenységére  vonatkozó  vagy 
közfeladatának  ellátásával  összefüggésben  keletkezett,  a  személyes  adat  fogalma  alá  nem 
eső,  bármilyen  módon  vagy  formában  rögzített  információ  vagy  ismeret,  függetlenül 
kezelésének  módjától,  önálló  vagy  gyűjteményes  jellegétől,  így  különösen  a  hatáskörre, 
illetékességre,  szervezeti  felépítésre,  szakmai  tevékenységre,  annak  eredményességére  is 
kiterjedő  értékelésére,  a  birtokolt  adatfajtákra  és  a  működést  szabályozó  jogszabályokra, 
valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat.” [A közérdekű adat 
fogalma az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi 
CXII. törvény 3. § 5. pont (a továbbiakban: Infotv.)] 
 
II.  Üzleti titok: 
 
-  Minden olyan, gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, nem közismert, vagyoni értékkel bíró 
információ,  amelynek  titokban  tartása  érdekében  a  jogosult  az  adott  helyzetben  elvárható 
lépéseket megtette. (Pl. biztonságosan őrzi, külön hozzáférésekkel érhető csak el, bizonyos 
személyek tudnak csak róla stb.) 
 
-  NAIH álláspont: az üzleti titok védelme nem abszolút, és nem írhatja felül automatikusan 
az információszabadság érvényesülését; hiába hordoz egy adat üzleti jellegű információt, 
ha közpénzekhez vagy közvagyonhoz kötődik, akkor főszabály szerint nyilvános
. 
Az üzleti titokra való hivatkozás csak akkor lehet jogszerű, ha az adat nyilvánosságra 
hozatala aránytalan sérelmet okozna az érintett gazdasági szereplőnek, és ez a sérelem 
konkrétan  igazolható.
  Önmagában  az  a  hivatkozás,  hogy  egy  adat  „érzékeny  piaci 
információ” nem elegendő, továbbá nem elég általános versenyhátrányra utalni,  bizonyítani 
kell,  hogy  az  adat  nyilvánossága  behozhatatlan  versenyelőnyt  jelentene  a  versenytársak 
számára. Ennek hiányában az üzleti titokra alapított korlátozás jogellenes.  
Az üzleti titok akkor „veszíti el” titkos jellegét, amikor: 
1. közpénzek vagy állami/önkormányzati vagyon felhasználásához kapcsolódik, és 
2. a nyilvánosság nem akadályozza a közfeladat ellátását, viszont elősegíti az átláthatóságot. 
1 
 

Üzleti  titok  tárgya  nem  lehet  például  a  szerződéses  összeg,  ha  az  közpénz 
felhasználásához  kapcsolódik.  Ugyanakkor  megmaradhat  a  védelem  olyan  adatok 
esetében, mint például technológiai know-how vagy részletes üzleti stratégiák, ha azok 
nem szükségesek a közpénzfelhasználás megítéléséhez. 

-  „a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos – egészben, vagy elemeinek összességeként 
nem  közismert  vagy  az  érintett  gazdasági  tevékenységet  végző  személyek  számára  nem 
könnyen  hozzáférhető  –,  ennélfogva  vagyoni  értékkel  bíró  olyan  tény,  tájékoztatás,  egyéb 
adat  és  az  azokból  készült  összeállítás,  amelynek  a  titokban  tartása  érdekében  a  titok 
jogosultja az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja.” 
[az üzleti titok 
védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § (1) bekezdése] 
 
-  „Közérdekből  nyilvános  adatként  nem  minősül  üzleti  titoknak  a  központi  és  a  helyi 
önkormányzati  költségvetés,  illetve  az  európai  uniós  támogatás  felhasználásával, 
költségvetést  érintő  juttatással,  kedvezménnyel,  az  állami  és  önkormányzati  vagyon 
kezelésével,  birtoklásával,  használatával,  hasznosításával,  az  azzal  való  rendelkezéssel, 
annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos 
adat,  valamint  az  az  adat,  amelynek  megismerését  vagy  nyilvánosságra  hozatalát  külön 
törvény közérdekből  elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az 
olyan  adatokhoz  –  így  különösen  a  védett  ismerethez  –  való  hozzáférést,  amelyek 
megismerése  az  üzleti  tevékenység  végzése  szempontjából  aránytalan  sérelmet  okozna, 
feltéve  hogy  ez  nem  akadályozza  meg  a  közérdekből  nyilvános  adat  megismerésének 
lehetőségét.”
 [Info tv. 27. § (3)] 
 
A közpénzekkel és közvagyonnal való gazdálkodás átláthatósága főszabály, az üzleti titok 
pedig kivétel, amelyet szűken és indokoltan lehet alkalmazni (minden egyes adat esetében 
külön mérlegelésre van szükség).  

--- 
 
NAIH AJÁNJLÁS, ÁLLÁSFOGLALÁS: 
 
NAIH/2016/1911/V sz. ajánlás: 
A  piaci  verseny  keretei  között  működő  gazdasági  társaság  számára  az  üzleti  titoknak 
minősülő tények, információk, megoldások vagy adatok, amelyekre vállalati, gazdasági 
terveit, stratégiáját építi, nagy jelentőséggel bírnak, hiszen ezen információkra alapozva 
hozza meg döntéseit, melyek biztosítják a piacon elfoglalt helyét, így az ilyen információk 
nyilvánosságra kerülése a piacról való kiszorulását eredményezheti.
 Az üzleti titok és az 
információszabadság konfliktusát feloldva az Infotv. 27. § (3) bekezdése – a közpénzekkel való 
gazdálkodás  átláthatóságának  érdekében  –  közérdekből  nyilvános  adatoknak  minősíti  azon 
„quasi” üzleti titkokat, amelyek a központi és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az 
európai uniós támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az 
állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az 
azzal  való  rendelkezéssel,  annak  megterhelésével,  az  ilyen  vagyont  érintő  bármilyen  jog 
2 
 

megszerzésével  kapcsolatosak.  Természetesen  egy  adott  dokumentumban  olyan  adatok  is 
szerepelhetnek, melyek nem tartoznak az Infotv. 27. § (3) bekezdésében megjelölt adatkörök 
egyikébe  sem,  vagy  melyeket  megfelelően  üzleti  titokká  minősítettek.  Amennyiben  a 
titokgazda megtette a szükséges jogi intézkedéseket (pl. az üzleti titokra vonatkozó részek 
kifejezett  megjelölése,  és  a  védettség  indokának  részletes  kifejtése)  az  üzleti  titok 
megőrzésére, úgy azt jogosulatlanul nem lehet nyilvánosságra hozni. 

 
NAIH-695-9/2025 sz. állásfoglalás: 
Közpénzzel történő gazdálkodás 
A vagyonközpontú megközelítés alapján, az átláthatóság és a közélet tisztasága alaptörvényi 
követelményeinek fényében, közfeladatot ellátó szervnek minősülnek a közpénzzel gazdálkodó 
szervezetek és személyek is. (21/2013. (VII. 19.) AB határozat, 8/2016. (IV. 6.) AB határozat) 
Az  Alaptörvény  39.  cikk  (2)  bekezdése  értelmében  „[a]  közpénzekkel  gazdálkodó  minden 
szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A 
közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell 
kezelni”. 
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Ávtv.) 5. § (2) bekezdése 
úgy rendelkezik,  hogy  minden az állami vagyonnal  gazdálkodó  vagy  azzal  rendelkező szerv 
vagy személy közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek minősül. 
Üzleti titok 
Az  információszabadság  alapvető  jogának  meghatározó  elve  a  közérdekű  adatok 
nyilvánossága, megismerhetősége. Ebből következik,  hogy  a törvény erejénél  fogva minden 
közérdekű adat nyilvános. Ugyanakkor az információszabadság nem abszolút alapjog, ugyanis 
az  adat  közérdekű  megismerhetőségét  nem  érintve,  annak  nyilvánossága  időlegesen 
korlátozható. 
A közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog más alapvető jog érvényesülése 
vagy  valamely  alkotmányos  érték  védelme  érdekében,  a  feltétlenül  szükséges  mértékben,  a 
lehető  legszűkebb  körben  az  elérni  kívánt  céllal  arányosan,  az  alapvető  jog  lényeges 
tartalmának tiszteletben tartásával formailag törvényben korlátozható. (21/2013. (VII. 19.), AB 
határozat, 2/2014. (I. 21.) AB határozat
) 
A tartalmi követelmény  érvényesülésére hivatottak az  Infotv.-nek azok a  szabályai,  amelyek 
megkövetelik, hogy az adatkezelő felhatalmazása esetén mérlegelje a kért adat kiadásához vagy 
annak  megtagadásához  fűződő  közérdek  fontosságát  (Infotv.  27.  §  (5)  bekezdés,  30.  §(5) 
bekezdés). Ezt a mérlegelést az alkotmánybírósági gyakorlat „közérdek-teszt”-nek nevezi. A 
megtagadás alapját szűken kell értelmezni. 
Az  információszabadság  korlátozhatóságának  kereteit  az  Infotv.  pontosítja.  A  törvény  szűk 
körben  elismeri  és  védelemben  részesíti  azokat  a  magánérdekeket,  melyek  bizonyos 
információk  nyilvánossága  kapcsán  sérülnének.  [„A  nyilvánosságra  hozatal  azonban  nem 
eredményezheti  az  olyan  adatokhoz  -  így  különösen  a  védett  ismerethez  -  való  hozzáférést, 
amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, 

3 
 

feltéve  hogy  ez  nem  akadályozza  meg  a  közérdekből  nyilvános  adat  megismerésének 
lehetőségét.” (Infotv. 27. § (3) bekezdése)] 

Csak akkor korlátozható a dokumentumok adatainak a megismerhetősége, ha az a közérdekű 
adatok kiadását nem akadályozza. Üzleti titok tárgya nem lehet a szerződéses összeg, valamint 
nem minősül védendő személyes adatnak a cég képviseletében aláíró személy neve, mivel az 
közérdekből nyilvános adat. 

Az adatelv értelmében az igényelt szerződések üzleti titoknak minősülő adatait külön-külön 
meg  kell  vizsgálni  és  megalapozottan  megállapítani,  hogy  pontosan  melyek  azok  az  üzleti 
titoknak számító adatok, amelyek nyilvánosságra hozatala aránytalan érdeksérelmet okozna. 

Konkrétumokkal kell alátámasztani, hogy a kiadni kért dokumentációból mely adat és miért 
tartozik az Ütv. hatálya alá. Ennek körében pontosan meg kell jelölni, hogy melyek azok a 
tárgybeli gazdasági tevékenységhez kapcsolódó tények, adatok, amelyek védendőek, meg kell 
nevezni  továbbá  azt  a  konkrét  pénzügyi,  gazdasági  vagy  piaci  érdeket,  melyet  az  adatok 
megismerése  sértene.  Mindemellett  azt  is  mérlegelni  szükséges,  hogy  ezen  üzleti  titoknak 
számító  adatok  közül  melyek  azok,  amelyek  nyilvánosságra  hozatala  aránytalan  sérelmet 
okozna az adat birtokosának. 

A  bírói  joggyakorlatból  megállapítható,  hogy  az  aránytalan  sérelem  igazolása  esetén  a 
közfeladatot ellátó szervnek bizonyítani kell, hogy a versenytársakkal szemben olyan mértékű 
hátrányba  kerül,  amelynek  a  vállalása  nem  várható  el  tőle.  Az  adatigénylést  ilyen  okból 
megtagadó közfeladatot ellátó szervnek tehát azt kell igazolnia, hogy az adatnyilvánosság a 
tevékenysége  szerinti  (rész)piacon  behozhatatlan  előnyt  eredményezne  vele  szemben  a 
versenytársainak,  és  ez  az  előny,  illetve  a  közfeladatot  ellátó  szervet  érő  hátrány  miben 
mutatkozik meg, hogyan mérhető. 

--- 
 
BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 
 
BH2022. 181.:  
Közérdekű  adatok  kiadása  iránti  perben  a  közérdekű  adat  nyilvánossága  a  főszabály,  de 
törvényben  meghatározott  okokból  kivételesen  lehetséges  az  adatok  nyilvánosságának 
korlátozása. A megtagadás okát az adatkezelő köteles bizonyítani, és biztosítani kell a bírósági 
felülvizsgálat  lehetőségét.  Amennyiben  a  korlátozás  törvényben  rögzített  feltételei 
megvalósulnak, a közérdekű adat kiadását további mérlegelés nélkül meg kell tagadni. 
 
Kúria Pfv.IV.21.519/2018/15. számú ítélete: 
Elfogadható konkrét szerződések esetében, hogy nem ismerhető meg az a védett üzleti titok, 
melynek  ismerete  más  versenytársat  indokolatlan  előnyhöz  juttatna,  ugyanakkor  a  szerződő 
feleknek  tisztában  kellett  lennie  azzal,  hogy  az  állami  vagyonról  történő  rendelkezés  miatt, 
egyes szerződésekhez fokozott nyilvánosság társul. Az üzleti titokra való hivatkozás nem jelent 
automatikusan mentesülést a nyilvánosságra vonatkozó szabályok alkalmazása alól. Az állami 
vagyonnal  rendelkezés  tényéből  minden  további  feltétel  nélkül  következik,  hogy  a 
köztulajdonban álló szervezet ún. „egyéb közfeladatot ellátó szervnek” minősül, függetlenül 
4 
 

attól, hogy ténylegesen ellát-e közfeladatot, illetve, hogy tevékenységét versenykörülmények 
között végzi-e. 
A közpénzekkel való gazdálkodás átláthatóságának érdekében az üzleti titok ebben a körben 
nem feltétlenül jelenti a nyilvánosság korlátját, ugyanakkor a törvény szűk körben lehetőséget 
ad  a  gazdálkodás  eredményessége  szempontjából  fontos  védett  ismeretek  (például 
technológiai  eljárások,  know-how,  üzleti  stratégiák  stb.)  titkosítására.  A  gazdasági 
szereplők  jogos  pénzügyi,  gazdasági  vagy  piaci  érdeke  felülírhatja  az  információk 
megismerhetőségéhez  fűződő  közérdeket,  ezt  azonban  mindig  egyedileg,  szigorú 
mérlegelés útján kell eldönteni.  

Amennyiben a titokgazda megtette a szükséges jogi intézkedéseket (pl. az üzleti titokra 
vonatkozó részek kifejezett megjelölése, és a védettség indokának részletes kifejtése) az 
üzleti titok megőrzésére, a gazdasági társaság, mint szerződéses partner azt jogosulatlanul 
nem hozhatja nyilvánosságra. 

 
Kúria Pfv.20.886/2025/8. számú ítélete: 
Az információszabadság korlátozása nem lehetséges formai alapokon. Az adatigénylés tárgyát 
képező dokumentum (a szerződés, annak mellékletei és az egyéb dokumentumok) tartalmának 
vizsgálatával állapítható meg, hogy az olyan közérdekű adatokat foglal magában, amelyekre 
valamely nyilvánosságkorlátozási ok kiterjed, és emiatt feltétlenül szükséges a nyilvánosságtól 
való elzárásuk. Az üzleti titok, mint megtagadási ok esetén az alapjogi mérlegelés akkor 
mellőzhető, ha az adatkezelő – a bíróság anyagi pervezetése ellenére – nem tárja a bíróság 
elé,  hogy  az  üzleti  titok  védelme,  mint  megtagadási  ok  konkrétan  mely  adattal 
összefüggésben áll fenn, és ezen adat nyilvánosságra kerülése miként okozna a titokgazda 
üzleti tevékenysége végzése szempontjából aránytalan sérelmet.
  
 
Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.472/2025/10. számú ítélete: 
A jogvita érdemi magja az volt, hogy közérdekű / közérdekből nyilvános adatok kiadását  az 
alperes  üzleti  tevékenységének  aránytalan  sérelmére  hivatkozással  csak  addig  korlátozhatja, 
ameddig  a  közérdekből  nyilvános  adat  megismerése  nem  válik  ellehetetlenültté;  vagyis  a 
bíróság a kiadás elrendelése mellett feljogosíthatja az adatkezelőt olyan részleges kitakarásra, 
amely még képes megóvni a védett üzleti érdeket, de nem üríti ki a nyilvánosság-érvényesülést. 
A Fővárosi Ítélőtábla érdemben abból indult ki, hogy a felperes által kért adatok közérdekű / 
közérdekből nyilvános jellegét az alperes nem vitatta, a megtagadás (illetve a korlátozás) alapját 
pedig kifejezetten az Infotv. 27. § (3) bekezdésének azon fordulatára építette, amely szerint a 
közérdekből  nyilvános  adat  megismerését  –  üzleti  tevékenység  szempontjából  –  aránytalan 
sérelem  esetén  lehet  korlátozni.  A  másodfok  hangsúlyozta,  hogy  e  körben  először 
rendszerszerűen azt kell tisztázni: az alperes végez-e piaci jellegű tevékenységet, az adat 
üzleti titokként azonosítható-e, és ha igen, az adott adat a törvényi szabály alapján nem 
minősül-e  eleve  közérdekből  nyilvánosnak  (különösen  az  állami  vagyon  hasznosítására 
tekintettel).
  E  vizsgálati  logika  mentén  rögzítette,  hogy  a  perbeli  ingatlan-  és 
díszlethasznosítás  piaci  környezetben  zajló,  versenyző  tevékenység,  amelynél  a 
szerződések  tartalma  –  különösen  az  árazási  elvek  és  a  produkciókhoz  kötődő  egyedi 

5 
 

információk – hordozhat üzleti titokként értékelhető elemeket. Ugyanakkor a bíróság azt 
is  kifejtette:  mivel  mindez  az  állami  vagyon  hasznosítását  érinti,  az  Infotv.  27.  §  (3) 
bekezdésének rendszeréből következően a „puszta üzleti titok” hivatkozás nem elegendő, 
és  az  Üttv.  szerinti  oltalom  sem  automatikus  ott,  ahol  a  közérdekből  nyilvános  jelleg 
fennáll.  A  lényegi  fordulópont  az  „aránytalan  sérelem”  tényleges  tartalma  volt.  A 
Fővárosi  Ítélőtábla  elfogadhatónak  tartotta,  hogy  a  viszonylag  szűk  piacon  az  árazási 
struktúra  és  tárgyalási  pozíciók  sérülhetnek,  különösen  akkor,  ha  a  piaci  szereplők  az 
egyes  szerződésekből  vissza  tudják  fejteni  az  alperes  árazási  elveit.
  Ezt  a  kockázatot  a 
bíróság kifejezetten az időbeliség dimenziójához kötötte: az árazás leginkább a bérleti díj és a 
bérleti  időszak  hányadosából  (egy  napra  eső  díj)  következtethető,  ezért  a  bérleti  időtartam 
nyilvánossága olyan többletinformációt ad, amely aránytalan sérelmet okozhat az alperes piaci 
működésének. Ezzel szemben az egyéb költségtételek tekintetében a bíróság jelezte, hogy azok 
„titkossága”  kétségesebb,  mert  kevésbé  egyediek  és  piaci  ajánlatkéréssel  is  feltárhatók.  Az 
Infotv.  27.  §  (3)  szerinti  „aránytalan  sérelem”  nem  vezethet  teljes  elzáráshoz  ott,  ahol  a 
közérdekből  nyilvános  adat  megismerése  a  transzparenciát  szolgálja;  viszont  a  bíróság  a 
nyilvánosság  és  a  piaci  versenyérdek  összeegyeztetésére  célzott,  minimális  kitakarási 
megoldást alkalmazhat – jelen ügyben a bérleti időtartam elrejtését –, miközben a bérleti díjak 
és lényeges pénzügyi adatok megismerhetőségét fenntartja. 
 
Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.20.572/2025/8-II. számú ítélete: 
A bíróság a feladatorientált és a vagyon-szempontú megközelítést egyaránt értékelte, és 
arra  a  következtetésre  jutott,  hogy  az  alperes  100%-os  állami  tulajdonban  álló 
gazdálkodó  szervezetként  közfeladatot  lát  el,  tevékenysége  és  a  megkötött  szerződései 
körébe  tartozó  adatok  az  Infotv.  3.  §  5.  pontja  alapján  közérdekű  adatok,  továbbá  az 
Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdésére figyelemmel a közpénzekre és a nemzeti vagyonra 
vonatkozó adatok közérdekű adatok. Az ítélőtábla  kifejtette, hogy egy kizárólag  állami 
tulajdonban álló gazdálkodó szervezetnek nincs olyan vagyoneleme, amely ne minősülne 
a közpénz- és közvagyon-klauzula alapján közpénznek vagy közvagyonnak, függetlenül 
attól,  hogy  az  állami  vagyonnal,  illetve  a  nemzeti  vagyonnal  kapcsolatos  törvények 
szűkebb fogalmi meghatározásai szerint egy adott vagyonelem milyen minősítést kap.
 Az 
ítélőtábla  rámutatott:  az  Infotv.  26.  §  (1)  bekezdéséből  következő  kiadási  kötelezettség  alól 
kivétel  csak  akkor  lehetséges,  ha  az  alperes  valamely  törvényi  megtagadási  ok  fennállását 
igazolja; ezzel összefüggésben az Infotv. 31. § (2) bekezdése alapján a tényállítás és bizonyítás 
terhe  az  alperest  terheli.  Az  alperes  a  megtagadást  döntéselőkészítő  adatként  történő 
minősítésre és üzleti titokra alapította, ezért a bíróság részletesen vizsgálta az Infotv. 27. 
§  (5)  bekezdése  szerinti  döntés  megalapozását  szolgáló  adat  fogalmát  és  az  ehhez 
kapcsolódó  érdekmérlegelési  kötelezettséget,  valamint  az  Infotv.  27.  §  (3)  bekezdése 
szerinti üzleti titok-korlátokat. A döntés-előkészítő jellegre hivatkozással összefüggésben 
az ítélőtábla megerősítette: nem elegendő a dokumentum egészére vagy általánosságban 
a döntés előkészítő jellegre utalni, hanem az alperesnek azt kell pontosan előadnia, hogy 
a  megállapodásban  szereplő  mely  adat  milyen  konkrét,  folyamatban  lévő  döntési 
mechanizmusban  játszik  szerepet,  és  az  adatok  nyilvánosságra  kerülése  milyen  módon 
veszélyeztetné  a  döntéshozatalt  vagy  a  zavartalan  működést.
  A  bíróság  e  körben 
hangsúlyozta azt is, hogy a döntés-előkészítő jelleg fennállása még nem zárja ki automatikusan 
a  nyilvánosságot:  az  Infotv.  27.  §  (5)  bekezdése  szerinti  esetekben  is  el  kell  végezni  az 
6 
 

érdekmérlegelést,  és  igazolni  kell,  hogy  az  adatok  megismerésének  korlátozásához  fűződő 
közérdek erősebb, mint a megismerésükhöz fűződő közérdek.  A perbeli ügylet értékére és 
stratégiai  jelentőségére  tekintettel  az  ítélőtábla  kiemelte,  hogy  a  nemzeti  vagyon 
felhasználásának  átláthatósága  és  társadalmi  ellenőrizhetősége  kiemelkedő  súlyú 
közérdek, és  az alperes csak konkrét, adatszintű indokolással  tudja ennek korlátozását 
igazolni. 

A közérdekű adat kiadásának megtagadása az Infotv. alapján csak akkor állhat meg, ha 
az  adatkezelő  nem  általánosságban,  hanem  az  egyes  adatok  szintjén,  konkrét  döntési 
mechanizmushoz  kötötten  és  érdemi  érdekmérlegeléssel  alátámasztva  igazolja  a 
nyilvánosság  korlátozásának  szükségességét,  különösen  nagy  értékű  és  stratégiai 
jelentőségű állami vagyon átruházását érintő ügyletek esetén.
 
7