Geotechnikai szakv lem ny G d B ke t 01 TVJ GA.pdf

2131 GÖD, BÉKE ÚT 1. SZÁM ALATTI INGATLANON
ÚJ CSÁRDA ÉPÜLET LÉTESÍTÉSÉHEZ

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS
ÉS
GEOTECHNIKAI ADATSZOLGÁLTATÁS

link to page 4 link to page 4 link to page 4 link to page 6 link to page 6 link to page 6 link to page 11 link to page 12 link to page 13 link to page 13 link to page 17 link to page 19

3/23
MELLÉKLETEK

Melléklet:
száma:
címe:
1. számú melléklet
31/2026
Laborvizsgálati
jegyzőkönyvek

2131 GÖD, BÉKE ÚT 1. SZÁM ALATTI INGATLANON

ÚJ CSÁRDA ÉPÜLET LÉTESÍTÉSÉHEZ

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS

ÉS

GEOTECHNIKAI ADATSZOLGÁLTATÁS

4/23
1.  Megbízás
A címbeli Talajvizsgálati Jelentést és Geotechnikai Adatszolgáltatást a Csárda épület
elkészítéséhez  a  PRIZMA  Build  Zrt.  (1134  Budapest,  Róbert  Károly  körút  76-78.)
2026.02.19.-én rendelte meg.

2.  A vizsgálat tárgya és célja
A  vizsgált  területen  (Gőd  település  déli  részének  nyugati  oldalán,  a  szabadstrand
területén)  a  terület  fejlesztésének  céljából  a  korábbi  épület  elbontását  követően  új
csárda  és  csónakház  épület  kivitelezése  zajlik.  A  helyszíni  munkák  közben  az
alapozási  szerkezetek  munkagödreinek  megnyitását  követően  az  archív
szakvéleményben  szereplő  talajkörnyezet  helyett  (szemcsés  talajnemek,  homok  –
homokos  kavics  –  kavicsos  homok  és  ennek  változatai)  kötött  rétegeket,  és  azzal
keveredett  vegyes  szemszerkezetű  részrétegeket  tártak  fel,  melyek  lencseszerűen
főképp a pilléralap alapozási síkja környezetében (kb. 1,3 m alatt – a munkagödör alsó
síkja  alatti mélységig) voltak  fellelhetők.  A feltárt  anomáliás  körülmények  tisztázása
érdekében Kivitelező geotechnikus tervező bevonása mellett döntött.

Feladatunk,  hogy  a  helyszínen  a  pillér/pontalap  és  sávalap  alapozási  síkja
környezetében megtalálható  talajrétegeket  megvizsgáljuk,  abból a  helyszíni bejárás
során mintát vegyünk. A mintavételezést követően azokon azonosító, szervesanyag
tartalom  és  nyírószilárdsági  vizsgálatokat  végezzünk,  továbbá  ellenőrizzük  és
összehasonlítsuk a korábban elkészített szakvéleményekben feltárt rétegződéssel és
rétegekkel.  A  kapott  eredményeket  Talajvizsgálati  Jelentés  és  Geotechnikai
Adatszolgáltatás  formájában  összefoglaljuk  és  dokumentáljuk.  Amennyiben  a
vizsgálati eredmények azt indokolják, javaslatokat teszünk az esetlegesen szükséges
talajcserére, vagy talajjavításra vonatkozóan.
3.  Tervezési alapadatok; megrendelői adatszolgáltatás
A  tervezett  épület  két  ütemben  épülve  összesen  ~  18,50  X  43,75  m  alapterülettel
készül,  földszint  +  1  szinttel.  Alapozását  tekintve  az  épület  részben  pontalapokon
nyugvó  pillérekkel  (tervezett  alapozási  sík:  -1,35),  részben  pedig  sávalapozással
(tervezett  alapozási  sík:  -1,35)  került  kialakításra.  Amennyiben  a  talajkörnyezet  ezt
indokolja,  az  alapozási  szerkezetek  alatt  talajcsere  készül  1,95  m  mélységig.  A  fő
épületrészhez  ezen  felül  északi  és  nyugati  oldalról  kisebb  méretű  pontalapokkal
(pillérekkel) terasz csatlakozik.



2131 GÖD, BÉKE ÚT 1. SZÁM ALATTI INGATLANON

ÚJ CSÁRDA ÉPÜLET LÉTESÍTÉSÉHEZ

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS

ÉS

GEOTECHNIKAI ADATSZOLGÁLTATÁS

5/23
A dokumentáció elkészítéséhez a Megbízó az alábbi adatokat szolgáltatta:
•  Az épület alapozási terve (Készítette: Erdélyi Tamás  – szerkezettervező,
székhely: 2133 Sződliget, Vörösmarty utca 18., Cím: Alsógöd, Béke út 1.
hrsz:
525,
dátum:
2024.április
30.,
tervlap:
T-01,
fájlnév:
T01_A0_240430.pdf)
•  A  terület  geodéziai  felmérése,  digitális  nem  szerkeszthető  állománya
(Készítette: EXTENZIÓ Plus Kft., név: Mitnyan Zoltán földmérő mérnök –
MMK:  01-14-275,  dátum:  2020.  május  25.,fájlnév:  Epitesi  telek
felmeres.pdf)
•  A  tervezett  épület  metszetrajza  (készítette:  AXIS  ÉPÍTÉSZIRODA  KFT.,
székhely:  1024  Budapest,  Margit  krt.  5/a.,  cím:  Alsógödi  csónakház  és
Széchenyi csárda kivitelezési terve, dátum: 2025. június 10., rajzszáma: E-
09M, fájlnév: E-09M D - D metszet 25 06 10.pdf)
•  A  tervezett  épület  kitűzési  terve  (készítette:  AXIS  ÉPÍTÉSZIRODA  KFT.,
székhely:  1024  Budapest,  Margit  krt.  5/a.,  cím:  Alsógödi  csónakház  és
Széchenyi csárda kivitelezési terve, dátum: 2024. április 30., rajzszáma: E-
01, fájlnév: E-01 Kitűzési terv.pdf)
•  A  tervezett  épület  helyszínrajza  (készítette:  AXIS  ÉPÍTÉSZIRODA  KFT.,
székhely:  1024  Budapest,  Margit  krt.  5/a.,  cím:  Alsógödi  csónakház  és
Széchenyi csárda kivitelezési terve, dátum: 2024. április 30., rajzszáma: E-
00, fájlnév: E-00 Helyszínrajz.pdf)
•  Tartószerkezeti  műszaki  leírás  (Erdélyi  Tamás  –  tartószerkezeti  tervező,
székhely: 2133 Sződliget, Vörösmarty utca 18., cím: Tartószerkezeti kiviteli
terv – Alsógödi Csónakház és Széchenyi Csárda, dátum: 2024. április 30,
fájlnév: 240430statika_műleírás.pdf)
•  Módosított  építési  engedélyezési  terv  (Erdélyi  Tamás  –  tartószerkezeti
tervező,  székhely:  2133  Sződliget,  Vörösmarty  utca  18.,  cím:  Módosított
építési  engedélyezési  terv  –  Tartószerkezeti  munkarész  –  Alsógödi
csónakház  és  Széchenyi  csárda,  dátum:  2024.  február  21,  fájlnév:  1.8
Tartoszerkezeti muszaki leiras.pdf)
•  Talajvizsgálati  Jelentés  és  Geotechnikai  Tervezési  Adatszolgáltatás
(készítette:  Terra-B  Kereskedelmi  és  Műszaki  Szolgáltató  Bt.,  székhely:
Verőce,  Rákóczi  út  44.,  cím:  Talajvizsgálati  Jelentés  és  Geotechnikai
Tervezési  Adatszolgáltatás  Alsógöd,  Dunaparti  Sportház  Bővítésének
Tervezéséhez, dátum: 2014. április 04.)



2131 GÖD, BÉKE ÚT 1. SZÁM ALATTI INGATLANON

ÚJ CSÁRDA ÉPÜLET LÉTESÍTÉSÉHEZ

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS

ÉS

GEOTECHNIKAI ADATSZOLGÁLTATÁS

6/23
4.  Felhasznált archív dokumentumok

A  dokumentáció  elkészítéséhez  az  alábbi  archív  dokumentumok  kerültek
felhasználásra:
•  Talajvizsgálati  Jelentés  és  Geotechnikai  Tervezési  Adatszolgáltatás  –
Alsógöd, Dunaparti Sportház Bővítésének Tervezéséhez (készítette: Terra-
B Kereskedelmi és Műszaki Szolgáltató Bt., székhely: Verőce, Rákóczi út
44.,  cím:  Talajvizsgálati  Jelentés  és  Geotechnikai  Tervezési
Adatszolgáltatás Alsógöd, Dunaparti Sportház Bővítésének Tervezéséhez,
dátum: 2014. április 04.)
•  Értékelő Szakvélemény és Monitoring terv (készítette: NNK Kft., székhely:
4025 Debrecen, Iskola utca 3., cím: Értékelő Szakvélemény és Monitoring
Programterv  –  Göd város  közigazgatási területén végzett talaj és talajvíz
alapállapot  vizsgálatok  elvégzése  19  ponton,  munkaszám:  1422/M
85/2024, dátum: 2024. június hó)
5.  A vizsgálatban résztvevők

Geotechnikai feladatokat ellátó személyek:
•  Bíbok Gábor
6100 Kiskunfélegyháza, Platán utca 9. I. em. 4.
Berki Gergő E.V.
1116 Budapest, Fehérvári út 194. 1/5.
A mintavételezést végezte:
•  Berki Gergő E.V.
1116 Budapest, Fehérvári út 194. 1/5.
A talajmechanikai laboratóriumi vizsgálatokat végezte:
•  FTV Geotechnikai, Geodéziai és Környezetvédelmi Zrt.
Talajmechanikai Laboratóriuma
1224 Budapest, Dózsa György út 144.

6.  Földtani adottságok, helyszíni viszonyok

„A kistáj alapját paleozoos-mezozoos formációk, ill. az erre települő harmadidőszaki
rétegek  alkotják.  Ezek  a  képződmények  egymással  párhuzamosan  futó  ÉNy-DK-i
irányú  törésvonal-rendszerrel  tömbökre  tagolódtak,  s  az  Alföld  felé  haladva  a
pleisztocén  folyamán  egyre  nagyobb  mértékben  süllyedtek  meg.  A  pleisztocén
legelejétől  képződő  dunai  hordalékkúp  orográfiailag  hasonló,  de  kronológiailag  épp


2131 GÖD, BÉKE ÚT 1. SZÁM ALATTI INGATLANON

ÚJ CSÁRDA ÉPÜLET LÉTESÍTÉSÉHEZ

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS

ÉS

GEOTECHNIKAI ADATSZOLGÁLTATÁS

7/23
ellentétes  képet  mutat,  ugyanis  K  felé  haladva  a  legidősebb  pleisztocén
képződmények pannóniai üledékre települve találhatók.
A Pesti hordalékkúp-síkság jellemzője, hogy a Duna hordalékából származó, szél által
szállított  és  osztályozott  anyagból  épül  fel.  A  talajképző  kőzet  a  finom  homok  –
homokos  lösz  skálán  mozog.  A  homokterület  talajképződésének  eredményeként
döntően  humuszos,  illetve  csernozjom  jellegű  homoktalajok  fejlődtek  ki.  A
homokmozgás  eredményeként  lepelhomok,  kétrétegű  homok,  illetve  eltemetett
talajréteggel rendelkező futóhomok altípusok is kialakultak. A kis területi arányban, a
vízhatás  alatt  álló  völgytalpi  részeken  rétiesedés,  foltszerűen  láposodás  figyelhető
meg.
A kistájon a talajok nagy része a Duna homok hordalékon képződött. A talajtípusok
megoszlása: futóhomok (8%), a táj É-i részén, azaz Dunakeszi környékén, Ecser és
Monor  vonalában,  valamint  Alsónémedi  környékén  humuszos  homok  (19%).  Az
ugyancsak  Duna-üledékeken  képződött  réti  talajok  kiterjedése  a  tájban  11%.  Ócsa
környékén a lápos réti talajok részaránya 9%. A Vác környéki nyers öntések területi
aránya  jelentéktelen  (<1%).  A  réti  és  a  lápos  réti  talajok  a  szántóföldi
zöldségtermesztés területei.
Göd jelenlegi felszínét a pleisztocén kori dunai hordalékokból képződött homokbuckák,
a  közöttük  kialakult  mélyebb  fekvésű  vizenyős  területek,  futóhomokkal  és  löszös
üledékekkel  takart  síkok  alkotják.  A  Duna  medrét  Gödnél  az  oligocén-miocén  korú
agyagok  képezik.  A  közéjük  tartozó  un.  kiscelli  agyag  (a  budai  téglagyárak
nyersanyaga)  kékes-szürkés  színű,  viszonylag  sok  ősmaradványt  tartalmaz,  és  jó
alapanyaga  a  téglagyártásnak.  Göd  talajai  jellemzően  váztalajok,  homokos
humusztalaj,  futóhomok  és  réti  talaj.  Túlnyomó  részük  jó  vízelnyelő  és  gyenge
raktározó  képességű.  Göd  észak-nyugati  térségében  az  agyagon  képződött  talajok
közepes víznyelő képességűek és gyenge vízvezető képességűek.” (készítette: NNK
Kft.,  székhely:  4025  Debrecen,  Iskola  utca  3.,  cím:  Értékelő  Szakvélemény  és
Monitoring Programterv – Göd város közigazgatási területén végzett talaj és talajvíz
alapállapot  vizsgálatok elvégzése 19 ponton, munkaszám: 1422/M 85/2024,  dátum:
2024. június hó)


2131 GÖD, BÉKE ÚT 1. SZÁM ALATTI INGATLANON

ÚJ CSÁRDA ÉPÜLET LÉTESÍTÉSÉHEZ

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS

ÉS

GEOTECHNIKAI ADATSZOLGÁLTATÁS

8/23

1. ábra: Tervezési terület átnézeti műholdképe
A vizsgált terület Göd település déli részén (Alsógöd), a Duna mellett, vagyis a nyugati
oldalán helyezkedik el. Az építkezésre a Béke útról 5-6 méter terepi esést követően
lehet  eljutni,  amely  jelenlegi  építkezés  szintje  is.  Ezt  követően  további  partmenti
rézsűkkel (6-8 méter) érjük el a Duna szintjét. Jelen állapotában a park / strand / pihenő
jellegű, déli oldalról a csónakház (Gödi SE), nyugati oldalról a Duna, illetve a partmenti
rézsűk,  északi  oldalról  parkos,  fás  –  bokros  strand  terület,  keleti  irányból  pedig
magaspart jelleggel induló rézsű és lakóházak.
A  rendelkezésre  bocsátott  geodéziai  felmérés  alapján  az  építkezéssel  érintett
területrészen a terepszint ~103,5 – 104,7 mBf szintek között változik. Keleti irányba a
támfalat követően 3-5 méterre kb. 108,0 mBf szintig készült mérés, de itt az emelkedés
tovább folytatódik és körül-belül a Béke utca végére és a Bischoff Házaspár utcára
vonatkozóan mért magassági értékek vehetők figyelembe, amelyek elérik a 112-113
mBf szintet. Az építési területtől nyugati irányba a Duna irányába további legalább 3-4
méter  esés  azonosítható,  azonban  további  szintkülönbség  itt  sem  leolvasható,  a
felmérés erre a részre nem terjed ki.



2131 GÖD, BÉKE ÚT 1. SZÁM ALATTI INGATLANON

ÚJ CSÁRDA ÉPÜLET LÉTESÍTÉSÉHEZ

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS

ÉS

GEOTECHNIKAI ADATSZOLGÁLTATÁS

9/23

2. ábra: A tervezési terület bejáráskori állapota
A mintavételezés időpontjában történt helyszíni bejárás során az építési terület nagy
részén álló és szivárgó, áramló víz fogadott minket (2. ábra). A kialakított lavírsík az
addigi  terepszint  alatt  0,70  méterrel  került  kialakításra  így  a  keleti  irányból  érkező
szivárgó / rétegvizek / források vizei a támfal repedései között utat találtak maguknak
a területre. A támfal északi részén, ahol a kivitelezési munkák során annak vasbeton
szerkezeteit elbontották, jelentős mennyiségű és folyamatos utánpótlással rendelkező
vízáramlást azonosítottunk. Jelentős mennyiségű víz áramlott a kivitelezési területre a
megmaradt vasbeton támfal repedésein keresztül is. A vízáramlás mind a felszín felett,
mind  az  alatt  jellemző,  a  kialakított  munkagödrök  rövid  idő  alatt  megteltek,  ezzel
ellehetetlenítve a tovább építést, a pillér környezetében a mintavétel is a kiásott talajból
képzett depóniából került megvételre.



2131 GÖD, BÉKE ÚT 1. SZÁM ALATTI INGATLANON

ÚJ CSÁRDA ÉPÜLET LÉTESÍTÉSÉHEZ

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS

ÉS

GEOTECHNIKAI ADATSZOLGÁLTATÁS

10/23

3. ábra: A terület keleti oldalán megtalálható támfal elbontott szakasza
A támfal részleges elbontása, így a víz szabad, akadálytalan áramlása következtében
a  rézsű  a  munkaterület  irányába  mozdult,  azon  karéjos,  lassú  kúszásra  utaló
repedések jelentek meg. A mintavételezéskor észlelt rézsűmozgás egyelőre lokális,
az  elbontott  támfal  mögötti  részre  korlátozódik.  Az  elválás  mértéke  deciméter
nagyságrendű, abban vízmozgás volt azonosítható. A keleti oldali rézsűn a leírtakon
felül repedéseket, nagyobb mozgásokra utaló jelet nem észleltünk, de a helyszínen
látottak alapján a rézsű mozgásban van, így annak tovább bontása nem javasolt.

4. ábra: A keleti oldali támfal elbontott szakaszánál található rézsű mozgás


2131 GÖD, BÉKE ÚT 1. SZÁM ALATTI INGATLANON

ÚJ CSÁRDA ÉPÜLET LÉTESÍTÉSÉHEZ

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS

ÉS

GEOTECHNIKAI ADATSZOLGÁLTATÁS

11/23
7.  A tervezési terület szeizmikus adottságai

A földrengés elleni méretezés az MSZ EN 1998-1 (EUROCODE 8.) nemzeti melléklete
szerinti területi zónabeosztás alapján végezhető el a 2. ábrán szemléltetett szeizmikus
zónatérkép figyelembevételével.

A tervezési terület a 2. ábra (forrás: GeoRisk ) szerint a 3. földrengési zónába tartozik,
ahol  a  maximális  szabadfelszíni  horizontális  gyorsulás  referencia-értéke  az
alapkőzeten (A típusú talajon).
ag = 9,81 x 0,12= 1,17 m/s2

5. ábra A tervezési terület elhelyezkedése a szeizmikus zónatérképen

A  talajok  a  szeizmikus  érzékenység  szempontjából  történő  osztályozását  az
1. táblázat tartalmazza. A tervezett létesítmények alatti talajrétegek a „C” osztályba
sorolhatók,  ezáltal  nem  tartoznak  sem  az  S1,  sem  az  S2  jelű  osztályba  és  nem
speciális  létesítmények,  ezért  a  fenti  referencia  gyorsulási  érték  alkalmazhatók  a
méretezési számításokban.
Paraméterek
Altalaj
Leírás
osztály
Vs,30
NSPT
Cu
(m/s)
(ütés/30 cm)
(kPa)
Tömör, vagy közepesen tömör
homok-, vagy merev agyagrétegek,
C
180-600
15-50
70-250
több tíz vagy száz méter
vastagságban
1. táblázat: Talajviszonyok osztályzása (MSZ EN 1998-1:2008 3.1. táblázat szerint)
A  „C”  típusú  talaj  paramétereit  rugalmas  válaszspektrum  számításhoz  az  alábbi
2. táblázat tartalmazza.



2131 GÖD, BÉKE ÚT 1. SZÁM ALATTI INGATLANON

ÚJ CSÁRDA ÉPÜLET LÉTESÍTÉSÉHEZ

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS

ÉS

GEOTECHNIKAI ADATSZOLGÁLTATÁS

12/23
Altalaj osztály
S
TB(S)
TC(S)
TD(S)
C
1,15
0,20
0,60
2,00
2. táblázat A rugalmas válasz spektrum paraméterei
8.  Terepi vizsgálatok

A  helyszíni  bejárás  és  mintavételezés  során  két  helyről  történt  mintavétel.  A
mintavételezés során zavart,  és zavartalan mintavétel is történt. A zavart mintákból
azonosító  és  nyíróvizsgálatok  készültek,  mely  utóbbihoz  a  hézagtényező  értékét  a
zavartalan minta vizsgálata alapján határoztuk meg.

Mintavételezés helye:
•  A pontalap (pillér) esetén -1,95 m mélységű munkagödör mellé kiemelt talajból.
•  A  terület  DNy-i  oldalán,  a  sávalapnak  kiemelt  -1,35  m  mélységű  kiemelt
gödörből.

A mintavételezés a pontalap esetén csak a munkagödör mellé kitermelt talajdepóból
volt lehetséges, mert a bejáráskor az alapozás számára kiemelt gödörben állt a rézsű
oldaláról  beszivárgó  víz.  Itt  a  kiemelt  munkagödör  alsó  zónájára  jellemző  szürke,
kötött,  szaga  alapján  szervesnek  ítélt  talajból  vettünk  mintát,  kivitelező  kérésének
megfelelően, aki tart annak szervesanyag tartalmától. A sávalap munkagödréből az
alapozási sík környezetében megtalálható talajtömegekből történt mintavételezés, de
nem pont a legaljáról, mert abban 15-20 cm magasan állt a beszivárgó talaj / rétegvíz.
Itt a minta szemrevételezés alapján megegyezett az alapozási sík alatt feltárttal.

A sávalap helyén (-1,35 méter) kialakított  A pontalap helyén (-1,95 méter) a
mintavételi pont
mintavételi pont a vízzel teli
munkagödör mellé kiemelt
talajtömegből.



2131 GÖD, BÉKE ÚT 1. SZÁM ALATTI INGATLANON

ÚJ CSÁRDA ÉPÜLET LÉTESÍTÉSÉHEZ

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS

ÉS

GEOTECHNIKAI ADATSZOLGÁLTATÁS

13/23
9.  A vizsgálatokkal feltárt talajrétegződés

A helyszíni tapasztalatok alapján igazolható, hogy a korábbi szakvélemények adatai
helytállóak,  azaz  a  helyszínen  főként  a  feltöltéses  szemcsés  rétegek  jellemzőek,
melyeknek a finomszemcse tartalma térben és mélységben is igen változékony.

Sávalap munkagödre (-1,35 m mélységig):

A munkagödrök a sávalap esetében vélhetően nem érték el a feltöltés alsó síkját. A
munkagödör falán is látható (melynek felső síkja a terepszint alatt 70 cm mélységben
található),  hogy  kb.  0,7  -  1,2  m  mélységtartományon  belül  jellemzően  szürke,
kavicsszórványos  iszapos  homok  Feltöltés  (sisaMg),  majd  ez  alatt,  két  élesen
elkülönülő réteg volt megtalálható.

A  munkagödör  sarkában,  (képen  a  jobb  oldalon)  szürke,  rozsdafoltos  homokos
Kavics (saGr), míg a munkagödör fenékszintje felett vett, és azonosított minta alapján
az  alapozási  sík  felett  barnásszürke,  kavicsszórványos,  iszapos  homok  Feltöltést
(sisaMg)  tártunk  fel.  Tekintettel  arra,  hogy  a  magas  kavicstartalmú  réteg  csak
lokálisan, az alapozási sík felett jelentkezett, így a sávalap helyén nagy mennyiségben
feltárt iszapos homokrétegre adjuk meg a nyírószilárdsági paramétereket.

Pilléralap munkagödre (-1,95 m mélységig):

A pilléralap esetén nem volt módunk a rétegsor részletes megfigyelésére, mert annak
munkagödrében a lavírsíkig állt a víz. A munkagödör mellett megtalálható talajdepó
anyagának  szemrevételezése  alapján  kijelenthető,  hogy  nagyobb  részben  magas
finomszemcse tartalmú, de szemcsés rétegek kerültek ki a munkagödörből, azonban
kb.  1,2  m  mélységtől  vélhetően  az  archív  szakvéleményben  is  megemlített,
helyenként magas finomszemcse tartalmú, vagy tisztán agyag anyagú lejtőtörmelék
volt  megfigyelhető,  mely  korábban  a  magaspart  falát  alkotta  (kicelli  agyag).  Az
azonosító vizsgálatok alapján a feltárt réteg szürke, közepes Agyag (Cl). Ez a réteg
plasztikus,  alakváltozási  hajlama  nagy,  teherbírása  jelentősen  alacsonyabb  a
szemcsés  talajnemekénél.  A  réteg  közepesen  térfogatváltozó  a  mintavétel
időpontjában még nem ázott át, így  állapota megfelelő volt. Víz hatására azonban
nyírószilárdsági paraméterei jelentősen, akár az eredeti állapot 65 – 70 százalékára is
leromolhatnak.

10. Laboratóriumi vizsgálatok eredményei

A  korábban  elkészült,  hivatkozott  szakvélemények  helyenként  2-3  m  mélységig
feltöltéses  rétegeket  harántoltak,  melyek  túlnyomó  részben  szemcsés  szerkezetűek
voltak (homokos Kavics (saGr), humuszos kavicsos Homok (orggrSa), Homok (Sa),
és csak alárendelten volt fellelhető a területen homokos Agyag (saCl). A feltöltéses
rétegek alatt a korábban elkészült 3Nyf jelű nyílt feltárásban helyén 0,5 m alatt tártak
fel eredeti településű réteget, melyet kavicsos Homok (grSa) rétegként azonosítottak.

Az adatszolgáltatásként megküldött Tartószerkezeti műszaki leírás (Készítette: Erdélyi
Tamás  tartószerkezeti  tervező,  Dátum:  2024.02.21.)  az  altalaj  adottságokról  az
alábbiak szerint nyilatkozik:


2131 GÖD, BÉKE ÚT 1. SZÁM ALATTI INGATLANON

ÚJ CSÁRDA ÉPÜLET LÉTESÍTÉSÉHEZ

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS

ÉS

GEOTECHNIKAI ADATSZOLGÁLTATÁS

14/23

„A terület alatt változó vastagságú homokos feltöltés található, viszonylag konszolidált
állapotban.  A  feltöltés  alapozásra  csak  korlátozottan  alkalmas.  A  homokos  feltöltés
alatt változó mélységben sárga kavicsszórványos homok, illetve sárga finom homok
található, ez utóbbi két réteg alapozásra más sokkal kedvezőbb.

Az  épület  alapozása  előtt  a  talaj  rétegződése  feltárandó,  a  rétegek  geotechnikai
szakértő  által  azonosítandók/ellenőrizendők.  Szintén  ellenőrizendő  a  szomszédos
épület alapozási síkja. (Ennek feltárására jelenleg nem volt mód.)”

Ahogy  azt  korábban  említettük,  relatív  kis  távolságon  belül  két  eltérő  helyről  és
mélységből vettünk zavart és zavartalan mintát. Feladatunk az volt, hogy azonosítsuk
az  alapozási  sík  alatt  feltárt  rétegeket,  és  összevessük  azok  fizikai  paramétereit  a
korábbi szakvélemények adataival.

A  talajminták  laboratóriumi  vizsgálatát  az  FTV  Zrt.  NAH  által  minősített
Talajmechanikai  Vizsgáló  Laboratóriumában  készíttettük  el.  A  vizsgálatok  során
alkalmazott szabványokat a 3. táblázat tartalmazza.

MSZ EN ISO 17892-1:2015
A víztartalom meghatározása
MSZ EN ISO 17892-2:2015
A térfogatsűrűség meghatározása
MSZ EN ISO 17892-4:2017
A szemeloszlás meghatározása
MSZ EN ISO 17892-5:2017
Ödométeres vizsgálat lépcsőzetes terheléssel
MSZ CEN ISO/TS 17892-10:2010
Közvetlen nyíróvizsgálat
(visszavont szabvány)
A folyási és sodrási határok meghatározása
MSZ EN ISO 17892-12:2019
(Casagrande módszer)
MSZ 15296:1999
Szervesanyag tartalom meghatározása (izzítással)
(nem akkreditált vizsgálat)
3. táblázat A laboratóriumi vizsgálatok során felhasznált szabványok
Sávalap munkagödre (-1,35 m mélységig):

Az alapozási sík alatt feltárt rétegen azonosító vizsgálatot végeztünk, melynek adatait
a 4. táblázat tartalmazza.

K %
H %
I %
A %
I+A %
Cu
Cc
mért érték
9,2
67,5
20,4
2,9
23,3
16,3
4,8
4. táblázat Szemeloszlási jellemzők – sávalap helyén feltárt kavicsszórványos, iszapos homok réteg
A vizsgálat alapján a réteg kavicsszórványos, iszapos homok. Jól graduált, de agyag-
iszap  tartalma  relatív  magas.  A  magas  finomszemcse  tartalomnak,  és  tartósan  a
szivárgó víznek kitett állapotnak köszönhetően víztartalma w=26,8 – 31,7% között volt
mérhető.

A helyszínen vett magminta vizsgálata alapján a rétegben mért hézagtényező értéke
e=0,87  volt,  állapota  telített  (Sr=99%).  Nedves  térfogatsúlya  γn=19,0  kN/m3,  száraz
térfogatsúlya  γd=14,5  kN/m3.  Telített  térfogatsúlya  a  nedves  térfogatsúlyával  közel
megegyező, tekintettel telített állapotára, γt=19,1 kN/m3.



2131 GÖD, BÉKE ÚT 1. SZÁM ALATTI INGATLANON

ÚJ CSÁRDA ÉPÜLET LÉTESÍTÉSÉHEZ

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS

ÉS

GEOTECHNIKAI ADATSZOLGÁLTATÁS

15/23
Tekintettel  arra,  hogy a  munkagépekkel  a  munkagödör  fenékszintjének  környezetét
fellazíthatták,  a  közvetlen  nyírókísérletet  e=0,77  értékkel  végeztük  kel.  A  vizsgálat
során  a  nyírási  sebesség  0,60  mm/perc  volt,  és  a  természetes  víztartalom  mellett
vizsgáltuk a mintát, telített állapotban. Az eredményeket az 5. táblázat tartalmazza.

φ
c
e
Sr
ρn
ρd
(˚)
(kN/m2)
(-)
(-)
(t/m3)
(t/m3)
mért érték
32,7
6,5
0,77
0,98
1950
1520
5. táblázat közvetlen nyíróvizsgálat eredményei – sávalap helyén feltárt kavicsszórványos, iszapos homok réteg
Ez a réteg jó egyezést mutat az archív szakvélemény feltöltéses rétegeire megadott
értékekkel, melyek az alábbiak voltak:
-  törmelékes, kavicsos homok feltöltés:
•  Hatékony belső súrlódási szög (φ’)=30°
•  Kohézió (c)=0 kN/m2
-  homokos kavics feltöltés:
•  Hatékony belső súrlódási szög (φ’)=32°
•  Kohézió (c)=0 kN/m2
•  Összenyomódási modulus (Es): 30 MN/m2

A  vizsgálati  eredmények  alapján  megadható,  az  alapozás  ellenőrzésére  felvehető
karakterisztikus nyírószilárdság:
▪  Hatékony belső súrlódási szög (φ’)=31°
▪  Kohézió (c)=5,0 kN/m2

A rétegben mért hézagtényező alapján azonban az összenyomódási modulus értékére
nem  adható  ilyen  magas  érték.  A  maximálisan  felvehető  becsült  összenyomódási
modulus értéke az iszapos homok rétegben: Es= 15,0 MN/m2

A konszolidáció relatív gyorsan (hetek alatt – az építés közben) lezajlik a szemcsés
talajrétegben.

Összegezve elmondható, hogy a tervezett sávalap helyén feltárt talajréteg alapozásra
alkalmas, nyírószilárdsági paraméterei megfelelnek a korábban megadottaknak,
de alakváltozási hajlama nagyobb (kb. 2,5 szeres).

Pilléralap munkagödre (-1,95 m mélységig):

Az  alapozási  sík  alatt  feltárt  rétegben  vizsgáltuk  a  plasztikus  jellemzőket,  melynek
adatait a 6. táblázat tartalmazza.

w %
wp %
wl %
Ip %
Ic
szélső érték
26,0-26,5
25
46
21
0,93
6. táblázat plasztikus jellemzők – pilléralap helyén feltárt agyagréteg
A talaj a vizsgálati eredmények alapján merev konzisztenciájú, telített állapotú közepes
agyag. A magas konzisztencia arra utal, hogy a kötött réteg nem volt annyi időt víz
alatt, hogy átázzon, de a szivárgó víz hatására paraméterei jelentősen leromolhatnak.



2131 GÖD, BÉKE ÚT 1. SZÁM ALATTI INGATLANON

ÚJ CSÁRDA ÉPÜLET LÉTESÍTÉSÉHEZ

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS

ÉS

GEOTECHNIKAI ADATSZOLGÁLTATÁS

16/23
A helyszínen vett magminta vizsgálata alapján a rétegben mért hézagtényező értéke
e=0,72 – 0,73 volt, állapota telített (Sr=99-100%). Nedves térfogatsúlya γn=20,1 kN/m3,
száraz  térfogatsúlya  γd=15,9-16,0  kN/m3.  Telített  térfogatsúlya  a  nedves
térfogatsúlyával közel megegyező, tekintettel telített állapotára, γt=20,1-20,2 kN/m3.

A  rétegen  belül  közvetlen  nyíróvizsgálatot  is  végeztünk,  melynek  eredményeit  a
7. táblázatban közöljük. A vizsgálatot e=0,73 értékkel végeztük kel. A vizsgálat során
a nyírási sebesség 0,60 mm/perc volt, és a természetes víztartalom mellett vizsgáltuk
a mintát, telített állapotban.

φ
c
e
Sr
ρn
ρd
(˚)
(kN/m2)
(-)
(-)
(t/m3)
(t/m3)
mért érték
27,3
22,2
0,72-0,73
0,99
2010
1590
7. táblázat közvetlen nyíróvizsgálat eredményei – pilléralap helyén feltárt agyagréteg
A  rétegre  kapott  nyírószilárdsági  paraméterek  jelentősen  meghaladják  az  archív
szakvéleményben  megadott  értéket,  melynek  oka,  hogy  konzisztencia  indexe
kismértékben magasabb, és a korábbi szakvéleményhez ilyen vizsgálat nem készült,
tehát itt származtatott értékeket adtak meg.

A plasztikus jellemzők alapján szakirodalmi módszerekkel meghatároztuk az említett
paraméterek származtatott értékét, hogy azok összehasonlíthatók legyenek a korábbi
szakvélemény  adataival.  A  belső  súrlódási  szöget  (φ’)  az  alábbi  képlettel:  φ’=30°-
0,4*IP, míg a kohézió értékét a konzisztencia index és plasztikus index alapján (Farkas
–  Czap)  összefüggései  alapján  megalkotott  grafikonokkal  adtuk  meg.  Az
összenyomódási  modulus  értékét  a  Kopácsy  képlettel  határoztuk  meg:
Es=IC×(15-0,2×IP).  Az  egyirányú  nyomószilárdság  értékének  meghatározására
alkalmazott képlet: qu=(2×c)/(tg(45°- φ/2)). Az eredményeket a 8. táblázat tartalmazza.

φ
c
q
Es
(˚)
(kN/m2)
(kN/m2)
(MN/m2)
szélső érték
21,6
38,0
111,8
10,8
8. táblázat Számított talajfizikai paramééterek – pilléralap helyén feltárt agyagréteg
A  számított  értékek  a  súrlódási  szög  és  összenyomódási  modulus  tekintetében
magasabbak,  de  kohézióra  alacsonyabb  értéket  adnak.  Ennek oka,  hogy  az archív
szakvéleményben feltárt agyagréteg plasztikusabb, IP=26%, míg IC=0,8 volt.

Az archív szakvéleményben megadott fizikai paraméterek:
-  homokos agyag lencse:
•  Hatékony belső súrlódási szög (φ’)=18°
•  Kohézió (c)=60 kN/m2
•  Összenyomódási modulus (Es): 8 MN/m2

A  fizikai  paraméterek  becslése  során  óvatosan  jártunk  el,  figyelembe  véve,  hogy  a
paraméterek jelentősen leromolhatnak a kedvezőtlen viszonyoknak köszönhetően.
•  Hatékony belső súrlódási szög (φ’)=23°
•  Kohézió (c)=24 kN/m2
•  Összenyomódási modulus (Es): 8 MN/m2



2131 GÖD, BÉKE ÚT 1. SZÁM ALATTI INGATLANON

ÚJ CSÁRDA ÉPÜLET LÉTESÍTÉSÉHEZ

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS

ÉS

GEOTECHNIKAI ADATSZOLGÁLTATÁS

17/23
A rétegen belül vizsgálatot végeztünk a szervesanyag tartalom meghatározására, mert
a  minta  szaga  és  plaszticitása  alapján  megvolt  a  szervesség  gyanúja.  A
szervesanyag tartalmat Iv=5,92 – 5,96% között mértük, ami az MSZ 15296:1999
szabvány alapján „csekély szervesanyag tartalmú” az útügyi műszaki előírások
szerint pedig nem szerves – földanyagként terhelésre alkalmas.

Mindezeket  figyelembe  véve  a  pillérek  alatt  feltárt  talaj  nem  szerves,  alapozásra
igénybe vehető, de mérlegelendő, hogy az eltérő alakváltozási jellemzők miatt bár
nyírószilárdsági  szempontból  megfelelhet,  de  kompresszíbilisebb,  mint  a
környezetében  feltárt  szemcsés  rétegek,  ezért  lokálisan  süllyedés  különbségeket
okozhat.  Javasolt  a  munkagödröt  a  tervezett  szint  alá  mélyíteni  annyival,  hogy  a
szemcsés réteget elérjék, és a talajcsere eddig a szintig készüljön el.

11. Alapozási szerkezetek alatti talaj határteherbírása

Az alapozási szerkezetekről az alábbi információk állnak rendelkezésre:

„A tervezett alaptestek alatt a Bogár Sándor geotechnikai tervezési beszámolójában
meghatározott  (de  minden  bizonnyal  Lipowsky  Rudolftól  származó)  vázlat  szerinti
trapézkeresztmetszetű talajcserét lehet alkalmazni.

Amennyiben a talajvizsgálati jelentésben jelölt sárga homok termett talajt az alapozás
eléri  (illetve  csekély  alapsík-mélyítéssel  elérheti),  úgy  a  fenti  talajcserét  az  adott
szakaszon külön talajmechanikai szakértői jóváhagyás alapján el lehet hagyni. A sárga
homok felső felszínének változatossága miatt ez valószínűleg legfeljebb csak egyes
szakaszokon tehető meg.

Az árvíz ellen védett fogyasztótér alatt 30 cm vastag monolit vasbeton lemez (vasbeton
ellenlemez)  található,  mely  árvíz  esetén  az  emelő  víznyomással  szemben  fordított
födémként működik.”

A sávalap az alábbi elrendezésben készül a mintavétel helyén (Tartószerkezeti kiviteli
terv T-01 tervlapja alapján):


6. ábra A szélső sávalap geometriája és vasalása a kiviteli terv alapján

2131 GÖD, BÉKE ÚT 1. SZÁM ALATTI INGATLANON

ÚJ CSÁRDA ÉPÜLET LÉTESÍTÉSÉHEZ

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS

ÉS

GEOTECHNIKAI ADATSZOLGÁLTATÁS

18/23
Az alapozási szerkezet főbb paraméterei:
Alap szélességi méretei: B=0,9 m
Alaptest hossza: L=1,0 m
Alapozási sík: -1,35 mrel
Alaptest magassága: H=0,25 m
Fal szélessége: 0,48 m
Szerelőbeton vastagsága: 0,05 m
A takarási mélység a külső oldalon: 1,35 m
A takarási mélység a belső oldalon: változó.

A  fenti  adatokkal  ellenőriztük  a  sávalap  teherbírását  teherbírási  határállapotban  az
MSZ  EN  1997-1:2006  szerinti  törőképlet  alapján.  A  sávalap  alatti  talaj  törési
határfeszültsége σT,d = 555,26 kN/m/m, Törőerő értéke 1 fm-en: 498,52 kN/m.

A pillérek az alábbi alaprajzi méretekkel készülnek:

7. ábra Pillérek alaprajzi elrendezése

A pillérek metszetrajza:

8. ábra Pillérek metszetrajza


2131 GÖD, BÉKE ÚT 1. SZÁM ALATTI INGATLANON

ÚJ CSÁRDA ÉPÜLET LÉTESÍTÉSÉHEZ

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS

ÉS

GEOTECHNIKAI ADATSZOLGÁLTATÁS

19/23

Az alapozási szerkezet főbb paraméterei:
Alap szélességi méretei: B=1,8 m
Alaptest hossza: L=1,8 m
Alapozási sík: -1,95 mrel
Alaptest magassága: H=1,50 m
Pillér befoglaló méretei: 0,3 x 0,3 m
Szerelőbeton vastagsága: 0,00 m
A takarási mélység a külső oldalon: 0,45 m
A takarási mélység a belső oldalon: 0,45 m

A fenti adatokkal ellenőriztük a pilléralap teherbírását teherbírási határállapotban az
MSZ  EN  1997-1:2006  szerinti  törőképlet  alapján.  Az  alaptest  alatti  talaj  törési
határfeszültsége σT,d = 752,02 kN/m2, Törőerő értéke: 2144,79 kN.

Ellenőrizendő, hogy a fenti adatokkal az alapozási szerkezetek teherbírása megfelelő-
e, valamint mérlegelendő, hogy a két, eltérő szemszerkezetű és fizikai paraméterekkel
rendelkező  talajrég  jelenléte  okozhat-e  a  felszerkezet  szempontjából  káros,
egyenlőtlen süllyedéseket.

12. Javaslatok

A  terhelések  és  a  várható  alaptörési  ellenállás  szem  előtt  tartása  mellett  meg  kell
fontolni az alapozási sík alatti (iszapos homok / közepes agyag) rétegek eltávolítását
és cseréjét. A csere vastagságát a szemcsés rétegek eléréséig vagy legalább 50-75
cm vastagságig el kell végezni. Ezen vastagság esetén a kialakított cseretalaj rétegen
a feszültségek már oly mértékben elkezdenek leépülni, hogy várhatóan talajtörés nem
következik  be.  A  cseretalaj  méretét  az  alapozás  alatt  kialakítandó  szerelőbeton
szélétől legalább 45 fokos szögben (teherátadási szög) kell kialakítani.

Az pontalapok (pillér) környezetében feltárt közepes agyag réteg (IP = 21 %) közepes
térfogatváltozó, vagyis duzzadásra és zsugorodásra hajlamos, amely alapján a nedves
csapadékos időjárás esetén annak emelő (duzzadási feszültség), száraz időszakban
a zsugorodó (süllyedések) mozgásával kell számolni. A szerkezetet célszerű ennek
megfelelően a szükséges erősítésekkel ellátni, esetlegesen dilatációkat kialakítani.

Az  alaptestek  között  kialakítandó  padló  esetén  is  fel  kell  készülni a  közepes agyag
alakváltozásai  következtében  végbemenő  mozgásokra.  Amennyiben  azok  nem
megengedhetők,  részben  a  terhelések  /  funkció  részben  a  megfelelő  vasalás
hiányában akkor a lemez alatt talajcserét kell végezni.

Jelen állapotában a kivitelezés nem, vagy igen költséges módszerek alkalmazásával
folytatható  az  állandó  nagyobb  mennyiségű  vízbefolyás  miatt,  mely  probléma
megoldására  javasolt  víztelenítést  alkalmazni,  vagy  a  kivitelezés  folytatása  csak
tartósan száraz időszakot  követően folytatható. Ez az intervallum várhatóan  a nyári
időszak vége, őszi időszak elejére augusztus - szeptember közé tehető. Amennyiben
a víztelenítés mellett döntenek, arra víztelenítési tervet kell készíteni, szaktervezővel


2131 GÖD, BÉKE ÚT 1. SZÁM ALATTI INGATLANON

ÚJ CSÁRDA ÉPÜLET LÉTESÍTÉSÉHEZ

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS

ÉS

GEOTECHNIKAI ADATSZOLGÁLTATÁS

20/23
és szakkivitelezővel javasolt végeztetni. A víztelenítés tervezésekor különös figyelmet
kell  fordítani  a  már  meglévő  rézsűmozgásokra,  valamint  a  víztelenítési  rendszer
kiépítésének  partfalra,  és  az  épített  környezetre  gyakorolt  hatására,  mivel  a
víztelenítés  és  vízszintsüllyesztés  többlet  feszültségeket  okozhat  a  partfalon.  Itt
felhívjuk  a  figyelmet,  hogy  a  tervezési  terület  környezetében  található  a  Széchenyi
forrás  is,  mely  vizét  ugyanazon  vízbázisból  nyeri,  mint  ahonnan  a  szivárgó  vizek
érkeznek, tehát annak utánpótlódása mondhatni állandó, csak az intenzitása változik.

A  keleti  oldalon  részben  megmozdult  rézsű  esetén  mindenképpen  javasolt  annak
állékonyság  ellenőrzését  elvégezni  és  azok  alapján  az  elbontott  szakaszon  az
újjáépítést  elvégezni,  továbbá  globális  állékonyság  ellenőrzést  is  futtatni,  amely
alapján kiderül, hogy a megmaradó támfal szakasz és a keleti irányba még emelkedő
partfal  milyen  biztonsággal  állékony,  továbbá  javasolt  a  rézsűfelület  javítását  /
időnkénti ellenőrzését elvégezni az esetleges mozgások felderítése céljából. Az rézsű
aktív  megtámasztása  mellett  javasolt  a  passzív  védelem  kialakítása  is,  vagyis  az
erózióval  szembeni  felület  védelem,  továbbá  a  felszíni  növényzet  gyarapítása  /
megtartása. Mindenképp kerülendő a növényzet kiirtása a rézsű felületéről, mert azzal
a  gyökérzóna  talajerősítő  hatása  lecsökkenne.  Javasolt  a  jelenlegi  állapot
konzerválása  érdekében  az  elbontott támfalszakaszon,  de a  bontással  nem  érintett
támfal szakasz környezetében is a rézsűláb előtti terület mentén feltöltés készítése, és
ezzel  a  rézsűláb  környezetének  leterhelése,  mert  ezzel  megnövelhető  a  rézsűn
kialakuló  csúszólap  hossza.  Javasolt  továbbá  olyan  beavatkozási  terv  készítése,
mellyel a partfal jelenlegi állapota - állékonysága hosszútávon biztosítható, növelhető.
Ennek többféle módja is lehet. Hézagos cölöpfal, vagy nyomaték felvételére alkalmas
szögtámfal  kiépítésével,  de  akár  súlytámfal  építésével,  amennyiben  arra  elegendő
hely áll rendelkezésre.

A  támfal  mögötti  területről  érkező  vizek  kezelésére  javasolt  kiépíteni  egy  olyan
végleges  szivárgó  rendszert,  amely  a  vizeket  megfelelően  összegyűjti  és  elvezeti.
Abban  az  esetben,  amennyiben  csak  az  épület  védelme  a  cél,  akkor  elegendő  az
épülettel és a rézsűvel egyaránt párhuzamos ~1,2-1,5 méter mélységű geotextíliával
és  megfelelő  folyóka  +  drénrendszerrel  ellátott  megfelelő  szemeloszlású  anyaggal
feltöltött  szivárgó  árok  kialakítása.  Amennyiben  a  meglévő  támfal  drénezését  is  el
kívánják végezni (javasolt  bevatkozás), akkor azt úgy kell kialakítani, hogy a támfal
mögül  érkező  vizeket  is  leszívja  és  elvezesse  ezzel  csökkentve  a  támfalra  háruló
terheket.  A  vizeket  mindkét  esetben  az épületet  elkerülve  kell  a  befogadó  irányába
vezetni, ahogy ezt a szomszédos ingatlanok esetében is tették. A szivárgó terveinek
elkészítéséhez  szintén  javasoljuk  szaktervező  bevonását.  Abban  az  esetben,
amennyiben  a  szivárgó  rendszer  kiépítésre kerül  és  a  közepes  agyag  rétegek nem
kerülnek kiemelésre, úgy annak víztartalmának csökkenésére lehet / kell számítani,
vagyis a réteg zsugorodása nagy eséllyel bekövetkezik, emiatt többlet süllyedésre kell
számítani.  Amennyiben  a  drén  rendszer  megfelelően  ellátja  funkcióját  és  beáll  a
normál  működés,  továbbá  a  felszínről  nagy  mennyiségű  víz  beszivárgása  nem
lehetséges, akkor a víztartalom csökkenésből származó mozgások bekövetkezése és
beállta  után  vélhetően  további  mozgásokra  már  nem  kell  számítani.  Ezen  jelenség
kapcsán  mind  az  alapozás,  mind  a  padló  esetén  figyelemmel  kell  lenni  és  azzal
számolni szükséges.



2131 GÖD, BÉKE ÚT 1. SZÁM ALATTI INGATLANON

ÚJ CSÁRDA ÉPÜLET LÉTESÍTÉSÉHEZ

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS

ÉS

GEOTECHNIKAI ADATSZOLGÁLTATÁS

21/23
A  szivárgó  rendszer  kiépítése  elképzelhető  az  alaplemez  alatti  ágyazatban  is,  de
ebben  az  esetben  kavicságyazat  vastagságát  a  drénrendszer  méreteihez  kell
igazítani, és úgy kell azt kialakítani, hogy a nagymennyiségű, és nagy sebességgel
szivárgó  vizek  ne  okozhassanak  szemcsetranszportot  a  területen,  azaz  az  épület
környezetében  fellelhető  talajrétegekben  megtalálható  finomszemcse  tartalmat  ne
tudja átmosni. Itt érdemes mind az alapozási szerkezetek alatti talajcserét, mind az
alaplemez alatti ágyazó réteget geotextíliával körül venni. Továbbá a tervezés során
az  esetleges  eliszapolódások  elhárítása  érdekében  olyan  nyílásokat  hagyni,  ahol  a
drénrendszer teljesen vagy legalább részlegesen tisztítható.

A  talajcserék  vagy  egyéb  munkagödrök  /  munkaárkok  mélyítése  esetén  javasolt  a
rézsűs munkatérhatárolások kialakítása, vagy függőleges falban való kiemelés esetén
1,2  méteres  mélységet  meghaladóan  azok  dúccal  vagy  egyéb  munkatérhatároló
szerkezettel  való  megtámasztása.  Itt  a  szemcsés  talajrétegekre  való  tekintettel
hézagos megtámasztás nem alkalmazható.

Az alaptestek kialakítását megelőzően a munkagödrök alsó síkját meg kell tömöríteni
és azon minimum E2= 30 N/mm2 értéket el kell érni. Amennyiben cseretalaj beépítése
szükséges,  akkor azokat  20-25  cm  vastagságban  kell  felhordani és minden  réteget
megfelelően tömöríteni, valamint minősíteni. (tömörség és teherbírás) A szükséges és
optimális  tömörítő  munka  meghatározásához  teszt  gödör  készíthető,  amely
szükségességéről kivitelező saját hatáskörében dönthet.

Az  alapozások  kialakításához  szükséges  munkagödrök  /  munkaárkok  visszatöltése
során  ügyelni  kell  azok  megfelelő  tömörségére  és  teherbírására,  hogy  azon
utótömörödésből származóan süllyedések, felszíni horpák, üregek ne alakulhassanak
ki. A tömörség mértéke Trρ≥90% legyen.

Budapest, 2026.03.09.

…………………………..
…………………………..

Berki Gergő
Bíbok Gábor

tervező
felelős tervező
okl. infrastruktúra építőmérnök
okl. infrastruktúra építőmérnök

G-T, 03-01247



2131 GÖD, BÉKE ÚT 1. SZÁM ALATTI INGATLANON

ÚJ CSÁRDA ÉPÜLET LÉTESÍTÉSÉHEZ

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS

ÉS

GEOTECHNIKAI ADATSZOLGÁLTATÁS

22/23

ÁBRAJEGYZÉK

1. ábra: Tervezési terület átnézeti műholdképe .......................................................... 8
2. ábra: A tervezési terület bejáráskori állapota .......................................................... 9
3. ábra: A terület keleti oldalán megtalálható támfal elbontott szakasza .................. 10
4. ábra: A keleti oldali támfal elbontott szakaszánál található rézsű mozgás ........... 10
5. ábra A tervezési terület elhelyezkedése a szeizmikus zónatérképen ................... 11
6. ábra A szélső sávalap geometriája és vasalása a kiviteli terv alapján .................. 17
7. ábra Pillérek alaprajzi elrendezése ....................................................................... 18
8. ábra Pillérek metszetrajza..................................................................................... 18

2131 GÖD, BÉKE ÚT 1. SZÁM ALATTI INGATLANON

ÚJ CSÁRDA ÉPÜLET LÉTESÍTÉSÉHEZ

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS

ÉS

GEOTECHNIKAI ADATSZOLGÁLTATÁS

23/23
TÁBLÁZATJEGYZÉK

1.  táblázat:  Talajviszonyok osztályzása (MSZ EN 1998-1:2008 3.1.  táblázat  szerint)
................................................................................................................................. 11
2. táblázat A rugalmas válasz spektrum paraméterei ............................................... 12
3. táblázat A laboratóriumi vizsgálatok során felhasznált szabványok ..................... 14
4. táblázat Szemeloszlási jellemzők – sávalap helyén feltárt kavicsszórványos, iszapos
homok réteg .............................................................................................................. 14
5.  táblázat  közvetlen  nyíróvizsgálat  eredményei  –  sávalap  helyén  feltárt
kavicsszórványos, iszapos homok réteg .................................................................. 15
6. táblázat plasztikus jellemzők – pilléralap helyén feltárt agyagréteg ...................... 15
7. táblázat közvetlen nyíróvizsgálat eredményei – pilléralap helyén feltárt agyagréteg
................................................................................................................................. 16
8. táblázat Számított talajfizikai paramééterek – pilléralap helyén feltárt agyagréteg 16



2131 GÖD, BÉKE ÚT 1. SZÁM ALATTI INGATLANON

ÚJ CSÁRDA ÉPÜLET LÉTESÍTÉSÉHEZ

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS

ÉS

GEOTECHNIKAI ADATSZOLGÁLTATÁS

1. melléklet

LABORVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYVEK

Sávalap
Vizsgálati jegyzőkönyv
31 / 2026
Pilléralap