KaszasGabor szakertoivelemeny GellerB.Istvan.pdf

S Z A K V É L E M É N Y

Gellér B. István (Pécs, 1946. – Pécs, 2018.) festőművész 27, azaz huszonhét műalkotásának
értékbecsléséhez, a MNB-Ingatlan Kft. (székhely: Budapest, 1054. Szabadság tér 9.) számára.

Ez a dokumentum 18 számozott oldalból áll!

1

I. A kollekcióban szereplő alkotó helye és jelentősége a kortárs képzőművészeti szcénában, valamint a
felajánlott alkotások jellege és állapota
A MNB-Ingatlan Kft. számára, az ACB Galéria által (székhely: 1068 Budapest Király utca 76.) felajánlott
kollekció Gellér B. István (Pécs, 1946. – Pécs, 2018.) festőművész 27, azaz huszonhét műalkotásából
áll. A nemrég elhunyt alkotó a pécsi és a magyarországi művészeti élet egyik meghatározó figurája, aki
egyrészt a baranyai avantgárd tradíció szellemi örökségének folytatója, másrészt – igaz csak
kívülállóként – a neoavantgárd szellemiségű Pécsi Műhely meghatározó figurája volt. Életműve
nemcsak a magyar kulturális közegben – a nyilvánosság különböző színterein, valamint a hazai
múzeumi gyűjteményekben (lásd: 1. melléklet) – foglalt el kiemelkedő helyet. Egyéni- illetve
tematikus-kiállításokon és komoly szakmai reputációval rendelkező képzőművészeti vásárokon
számtalan esetben képviselte már hazánkat a nemzetközi szcénában is. Képzőművészeti munkássága
mellett ugyanakkor pedagógiai tevékenysége egyaránt jelentős volt.
Gellér B. István 1971-ben fejezte be tanulmányait a pécsi Janus Pannonius Egyetem Tanárképző
szakán. Főiskolai stúdiumain túl Martyn Ferenc és Lantos Ferenc mellett képezte magát. Az 1970-as
évek elejétől struktúraelvű-geometrikus szemléletű, ritmikus, forma- és színviszonylatokra épülő
festményeket, szobrokat, grafikákat, illetve installációkat készített. Bár közvetlenül nem tartozott a
Pécsi Műhely tagjai közé, számtalan akcióban, kollektív műalkotáson együtt dolgozott a Magyarország
egyik legfontosabb neoavantgárd tömörülésének számító társasággal. Ilyen akció volt a Pécsi Műhely
csoporttal közösen, a Gellér B. saját kertjében megrendezett 10-től 10-ig kép, tárgy, akció,
hangverseny című happening, de részt vett a társaság tagjainak, a Pécsi Regionális Filmstúdióban
folytatott vizuális kísérleteiben is. 1978-tól életművében rövid átmenetet képeznek azok a
konceptuális alkotások, melyekkel elsősorban a műalkotás fogalmiságának, sajátos létének aspektusait
vizsgálta. E munkái alapozták meg oeuvre-jének második, egy folytonosan alakulú mű köré szerveződő
periódusát. Ez az alkotás a Növekvő város volt, melynek témájára egy fiktív magánmitológiát épített
Gellér B., egy nem létező ősi kultúra archeológiai feltárása, néprajzi, kultúrtörténeti feldolgozása által.
A kvázi-feltárás során a művész, illetve régész alteregója megteremti a város archaikus társadalmának
írásbeliségét, szokásait, kultuszait. A „feltárás” eredményeit fotókon, videókon, kiadványokban,
valamint installációkban dokumentálta az alkotó.
Gellér B. az 1960-as évek végén tett nyugat-európai tanulmányútjainak friss tapasztalatait a pécsi
művészeti hagyományokkal ötvözve dolgozta ki saját organikus, jelképszerű geometrikus
formanyelvét, amellyel egy nemzetközi szinten is értelmezhető, de nagyon is személyes hangvételű,
lokális motívumkincs megteremtésére törekedett. E jól körül határolható alkotói korszak jellemző
példái a felajánlott alkotások. Ez a periódus az 1970-es évek elejétől 1976-ig terjedő néhány év,
melyben Martyn Ferenc, illetve Lantos Ferenc absztrakt-geometrikus festészetének hatása alatt
dolgozott a művész. A két nagyformátumú alkotóhoz hasonlóan, – ahogy arra a képcímek is utalnak –
Gellér B. geometrikus kompozíciói esetében is a természeti látvány – egy valóságos, vagy organikus
természeti motívum – jelenti a mű kiindulási pontját. Ám mind témaválasztásra, mind – a humortól
sem mentes – formavilágára erős hatást gyakorolt az európai op-art, valamint a tengeren túli hard-
edge és pop-art irányzatok.
Gellér B.-t a mértani alakzatok geometriai törvényszerűségei kevésbé érdekelték. Inkább a klasszikus, a
kommerciális vagy és a népi vizuális motívumkincs egyszerre személyes és szimbolikus, valamint lokális
és univerzális képi archetípusait kutatta. Így a „klasszikus” elvonatkoztatásnál mindig is többről szólnak
munkái. Kompozíciói ugyanis nemcsak az „eredményt”, hanem a kiindulási motívumot is láttatni
engedik. Alkotásain az egyben-hallás, és az egyben-látás párhuzamai fedezhetők fel jellemző
„kinetikus” előadásmódban. Játékos formáinak sík és térbeli áthajlásai, vibráló színkontrasztjainak op
art-os megoldásai részben mindig felfedik a szerkezet mögött rejlő valós motívumot. Jellegzetes képi
világának kedvelt elemei között találjuk az antropomorf hatású lágyított háromszögeket, „ölelkező”
formákat, valamint a perspektivikus hatású sematikus zárt tereket. A színes sávokká szélesülő
vízszintes vagy függőleges vonalhálózatai pedig hol kollázsszerűek, hol tér-illúziót keltőek, hol monoton
2

struktúrákká változnak. Vonalritmusainak szekvenciái ugyanakkor nyitott struktúrákba, már-már zenei
kompozíciókba szerveződnek.
A fenti stilisztikai szempontok figyelembevételével kijelenthető, hogy a 2. mellékletben található 27,
azaz huszonhét alkotás minden kétséget kizárólag Gellér B. István (Pécs, 1946. – Pécs, 2018.) eredeti,
sajátkezű alkotása. A művek állapota a koruknak megfelelő. Az akrillal készült alkotásokon helyenként
kopásnyomok, apróbb sérülések láthatók. A tempera-művek esetében több helyen a munkák
készültekor alkalmazott fedőfehér-korrektor nyomai bukkannak fel, melyek a hordozó savasodásával
és elszíneződésével párhuzamosan váltak láthatóvá. (Az egyes sérülések, valamint a korrektúra-foltok
elhelyezkedése a 2. mellékletben található műleírások mellett részletesen feltüntetésre kerültek!)

II. A piaci környezet
2002-ig az 1945 utáni európai és tengeren túli művészet műkereskedelmi helyzete közel azonos volt a
régi mesterek, a 19. századi és a klasszikus modern művészet megítélésével. Ekkor indult be az a
folyamat, mely a II. világháború és a kortárs művészet felértékelődését hozta. Az elmúlt évek
elemzéseit látva ma már biztosan kijelenthető, hogy ez a tendencia nem tekinthető piaci
manipulációnak, sem egyszerű „divathullámnak”. A befektetési célú vásárlások terén az elmúlt 15 év
nyilvános eredményei az úgynevezett post-war és kortárs művészet hegemóniáját mutatják. Az
Artpice.com által készített, a 2017-es első félév trendmozgásait bemutató elemzése szerint ez a
szegmens nagyjából háromszoros értéknövekedést mutat a 19. és 20. századi klasszikus modern
alkotásokkal szemben.

Forrás: Artprice.com

Bár a tavalyi évben némi visszaesést mutatott a globális műtárgypiac forgalma, a II. világháború utáni
időszak továbbra is tartja korábbi népszerűségét. Amennyiben a piaci részesedés szempontjából
nézzük a folyamatot, az összforgalom 52%-át tette ki a II. világháború utáni művészet, melyet 23%-kal
követ a modern (főként 19. századi végi és a 20. század első felének alkotásai), míg a régi mesterek
3

forgalma összesen 13%-ot tett ki a 2016-os évben.1 Ráadásul, míg az antik és a modern művészeti
piacon árcsökkenés volt tapasztalható, addig a kortárs művészeti szegmensben mintegy 4%-kal
emelkedtek az árak.2

A 1945 utáni művészet népszerűsége több okra vezethető vissza. A műkincspiac befektetési célú
vásárlásai szempontjából ez az időszak befolyásolható a legnagyobb mértékben, hisz itt még
korántsem beszélhetünk kanonizált életművekről, iskolákról, tendenciákról és korszakokról, mint
mondjuk a klasszikus modern, vagy éppen a 19. századi művészet esetében. E tekintetben a II.
világháború utáni és kortárs művészet megítélése még formálható, alakítható, mely a piaci
eredményekre is képes nagyobb „hatást” gyakorolni. Ez a napjaink művészetét jellemző sajátosság
ugyanakkor kockázatokat is rejt magában, hisz egy életmű árfekvésének szinten tartása, növelése
sokban függ az adott alkotó szereplésének gyakoriságán, nívós szakmai rendezvényeken – egyéni és
csoportos kiállításokon, vásárokon – történő részvételein.

A 1945 utáni művészet népszerűségének azonban van egy másik oka is. Az elmúlt néhány évtizedben a
vizuális kultúrát alapvetően befolyásoló folyamatok játszódtak le a nyugati társadalomban. A
változások szociális és társadalmi vetületei a művészeti érték nivellálódására is erőteljes hatást
gyakoroltak. Ennek következtében a 19. valamint a 20. század első felének kulturális és társadalmi
erőterébe született alkotások, életművek mai megítélése is rengeteget változott. Ez nemcsak a
nyugati-európai, vagy tengeren túli országokban, hanem – igaz 10-15 éves késéssel – de már
hazánkban is jól megfigyelhető. Ezt a folyamatot a hazai aukciós eredmények is igazolják. Az olyan
iskolák és irányzatok, mint a naturalizmus, a szecesszió, vagy éppen Grasham-kör, Czóbel Béla, Rippl-
Rónai József finomabb hangolású, kontemplatív szemléletű művészete a gyűjtők fiatal generációja
számára avíttá váltak. Helyettük az avantgárd erőteljesebb hangolású, a hagyományos művészeti
műfajokat átértelmező életművek, alkotások ázsiója és értéke nőtt szembetűnő módon.

II-1. Gellér B. István művészetének piaci pozíciója
a. Az elsődleges piac szegmense
A magyar neoavantgárd 1960 és 1980 között született jelentősebb életműveit, valamint
tárgyegyütteseit övező nemzetközi sikerek egyik fő oka, hogy a korábban a nyugat-európai és észak-
amerikai művészetre fókuszáló közintézmények számára mára minden korábbinál fontosabbá vált a
nézőpontok kiterjesztése azokra a területekre, amelyek eddig kívül estek látóterükből. Kiemelkedő
jelentőséggel bírnak ezek között az egykor a keleti-blokkhoz tartozó országok „sajátos” szemléletű
progresszív jelenségei. A folyamat eredményeképp olyan fontos múzeumok gyarapították
gyűjteményüket az 1960-as években induló magyar művészek alkotásaival, mint a Tate, a MoMA, a
Metropolitan Museum és a Centre Pompidou, miközben olyan nemzetközi terjesztésű kiadók
gondozásában jelentek meg kötetek a magyarországi kortárs művészet bizonyos szakaszairól, mint a
Thames and Hudson és a Koenig Books.
A fenti sikerek, valamint a jelentős nemzetközi érdeklődés komoly hatást gyakorolt a magyar
neoavantgárd kereskedelmi besorolására. A nyugat-európai, valamint a tengeren túli közintézmények,

1 Dr. Clare McAndrew: The Art Market 2017. Basel, UBS–Art Basel, 2017. Magyarul ismerteti: portfolio.hu
http://www.portfolio.hu/befektetes/mutargy/a-vilag-mutargypiaca-2016-ban.247539.html
2 TEFAF 2017 Global Art Market Report. Szerk.: Prof. Dr. Rachel A. J. Pownall, Maastricht, TEFAF, 2017.
http://1uyxqn3lzdsa2ytyzj1asxmmmpt.wpengine.netdna-cdn.com/wp-content/uploads/2017/03/TEFAF-Art-
Market-Report-20173.pdf Magyarul ismerteti: portfolio.hu
http://www.portfolio.hu/befektetes/mutargy/mutargypiaci-trendek-erosodoben-a-muveszeti-vasarok-es-a-
kortars-szegmens.246016.html
4

magángyűjtők figyelmének középpontjában elsősorban az IPARTERV-kiállítások köré csoportosítható
művészek állnak. Az IPARTERV-generáció sikerének köszönhetően ugyanakkor egyre komolyabb
érdeklődés kíséri az 1960-as és 1970-es években kialakuló más művészeti formációk képviselőit is.
Szignifikáns például a Pécsi Műhelyt és annak holdudvarát övező nemzetközi érdeklődés, mivel ez a
csoport experimentális, land-art, illetve konceptuális munkáival műfajilag is kiegészíti az IPARTERV-
generáció elsősorban táblaképekre és grafikákra korlátozódó emlékanyagát. A Pécsi Műhely
népszerűségén sokat javított az a tény, hogy a baranyai kör tevékenységének tudományos igényű
feldolgozása jelentős eredményeket mutatott fel az elmúlt két évtizedben. Megjelent a Pinczehelyi
Sándor által szerkesztett Pécsi Műhely nagy Képeskönyve (Alexandra, Pécs, 2004), a csoport
tevékenységéről kiállítás nyílt a budapesti Ludwig Múzeumban (Párhuzamos avantgárd – Pécsi Műhely
1968–1980, 2017. április 14. – június 25.), valamint a műhely tagjainak jellemző, az 1960-as és 1970-es
években készült alkotása is egyre több hazai és nemzetközi tematikus kiállításon bukkant fel. A Pécsi
Műhely elismertségéért sokat tett a Lantost is képviselő ACB Galéria, mely több kutatási projekttel,
illetve ezek eredményeit dokumentáló kiadvánnyal készült el az elmúlt években (Égetett geometria.
Zománcművészeti kísérletek Bonyhádon 1968-1972; Nádor Katalin; Szijártó Kálmán; Kismányoki
Károly; Ficzek Ferenc; Hopp-Halász Károly-Bak Imre kiállítási katalógusok megjelentetése).
A szocializmus időszakában működő, s a nemzetközi törekvéseket sajátosan átértékelő magyar
művészcsoportnak ma gyorsan nő a gyűjtőtábora. A Pécsi Műhely, valamint annak közvetlen
környezetéhez tartozó alkotók művei is tökéletesen kielégítik a nyugati közintézmények, kereskedők,
magángyűjtők azon igényét, mellyel saját kollekcióik nézőpontjainak kiterjesztésére törekednek. A
növekvő nemzetközi érdeklődés következtében a Pécsi Műhely, valamint a csoport vonzáskörébe
tartozó művészek – így például Gellér B. István – alkotásai jelentős értékemelkedést mutattak az
elmúlt években, és ez a folyamat minden bizonnyal a következő években is kitart majd.

A magyar kortárs galériák – köztük az ACB is – minden korábbinál gyakrabban és sikeresebben
szerepelnek a jelentős nemzetközi művészeti vásárokon, így például a londoni és a New York-i Frieze-
en, a párizsi FIAC-on, Paris Photón, vagy éppen az Art Cologne-on. Szakmai tevékenységüknek
köszönhetően került Ilona Keserü Ilona egy műve a New York-i Metropolitan Múzeum gyűjteményébe,
egy korai Nádler István-alkotás pedig a párizsi Centre Pompidou kollekciójába. Közreműködésükkel
ugyanakkor olyan jelentős egyéni kiállítások nyíltak az utóbbi években, mint Ilona Keserü Ilona a
Stephen Friedman Galériában (2018), Bak Imre a Mayor Galleryben (2018), valamint Maurer Dóra a
White Cube-ban (2019) rendezett londoni bemutatója.

A Gellér B. Istvánt képviselő ACB Galéria a hazai szcéna stabil háttérrel rendelkező meghatározó
szereplője, amely kiegyensúlyozott szakmai tevékenységének köszönhetően közel egy évtizede
folyamatosan jelen van a nyugat-európai, illetve tengeren túli kortárs művészeti vásárokon. Főként az
ACB eredménye, hogy a Pécsi Műhely tagjainak munkássága mellett Gellér B. István életműve is
bevezetésre került a nemzetközi kortárs műkincspiacra. A pécsi alkotó akril-vászon, valamint tempera-
papír alkotásai nemcsak a bécsi Vienna Contemporaryn, hanem Milánóban és Luganóban is
bemutatásra kerültek az utóbbi években. A fenti vásárokon, valamint az ACB partnergalériáin keresztül
így Gellér B. alkotásai nemcsak európai és tengerentúli, hanem ázsiai magángyűjteményekben is
megjelentek.

b. A másodlagos piac szegmens
A fenti folyamatoknak köszönhetően a másodlagos piaci szereplők körében is egyre erőteljesebb
érdeklődés övezi a magyar kortárs művészet prominens figuráinak alkotásait. A 2000-es évek elején
még alig méltatott II. világháború utáni progresszív irányzatok népszerűsége jelentősen megugrott. A
másodlagos piaci szereplők árverésein ma már nagy volumenben és fokozott érdeklődés mellett
5

jelenik meg a kortárs képzőművészet.
A hazai aukciós piacon a Pécsi Műhely népszerűsége is szembetűnő. Az árverezőházak kínálatában
pedig nemcsak a neoavantgárd művek, hanem az 1980 és a 2010 közé datálható tételek száma is
évről-évre folyamatosan bővül. Mind a piacvezető Kieselbach és Virág Judit galéria aukciós tételei
között, mind pedig a feltörekvő Dobossy, illetve Bodó Galéria kollekcióiban szép számmal szerepelnek
a Pécsi Műhelyhez köthető alkotások. Közöttük – igaz csak ritkán – Gellér B. munkái is felbukkannak.
Nagyméretű akril-vászon alkotásai közül legutóbb a Virág Judit Galéria 59. és 61. árverésén szerepelt
egy-egy darab a vizsgált időszakból. A művész Kis bábszínház (1973) című művéért 2 880 000 forintos,
míg a Csavart formák (1972) című darabjáért 2 640 000 forintos vételárat fizetett ki a két alkotás
majdani tulajdonosa.3

III. Művek közgyűjteményekben
Gellér B. 1980-tól – sem egyéni sem csoportos kiállításokon – nem mutatta be korai műveit. Ennek
következtében lényegében újrafelfedezésről beszélhetünk a fenti tárgycsoport esetében. A Gellér B.
műtermében évtizedekig lapuló korai művek csak szórvány jelleggel bukkantak fel a
műkereskedelemben – elvétve árveréseken, és kisebb galériákban. Ma pedig a művész hagyatékának e
korai periódusa felett az ACB Galéria diszponál szinte kizárólagos jelleggel. A fenti folyamat eredménye
az is, hogy Gellér B. geometrikus-struktúraelvű alkotásai közül meglehetősen kevés darab szerepel a
hazai közgyűjteményekben. Ugyanis a legutóbbi időkig az országos szintű és regionális múzeumaink
elsősorban a mester kései, a Növekvő város-ciklusába tartozó munkái közül válogattak saját
gyűjteményeik számára.

IV. A kollekcióba tartozó művek együttes értéke
A MNB-Ingatlan Kft. (székhely: Budapest, 1054. Szabadság tér 9.) számára, az ACB Galéria által
(székhely: 1068 Budapest Király utca 76.) felajánlott 27, azaz huszonhét Gellér B. István (Pécs, 1946. –
Pécs, 2018.) alkotás értékbecsléséhez az egyes darabok állapotán, témáján és méretén túl, az I., II.,
valamint III. pontban körülírt kánonra, műtárgycsoportokra, piaci környezetre és közgyűjteményi
sajátosságokra vonatkozó megállapítások mellett, kettő alapvető szempontot kell figyelembe venni:
- A szórvány jellegű másodlagos piaci előfordulások miatt Gellér B. István alkotásaira az elsődleges
piaci résztvevőknek számító galériák, ez esetben az ACB árképzése az iránymutató. Ennek oka, hogy
Gellér B. munkái szinte kizárólag a művészt képviselő intézményen keresztül jutnak műkereskedelmi
forgalomba. A képviselő galéria árpolitikájára ma a nyugati árszínvonalhoz történő felzárkóztatás a
jellemző, mivel az egyre élénkebb nemzetközi érdeklődésnek köszönhetően a hazai árfekvésnél akár
30-40%-kal magasabb összegekért is képes külföldi vásárokon, illetve partnergalériákban értékesíteni a
pécsi művész alkotásait.
- A nemzetközi műkereskedelemben is képviselt nevek esetében figyelembe kell venni a forint
napjainkban tapasztalható gyenge árfolyamát. A hosszú időszakon keresztül a 300 és 330 forint között
mozgó euró jelentősen elszakadt e korábbi értéksávtól. Az elmúlt néhány hónapban a 360–370 forint
közötti értékhatárban található.
A MNB-Ingatlan Kft. (székhely: Budapest, 1054. Szabadság tér 9.)  számára, az ACB Galéria által
(székhely: 1068 Budapest Király utca 76.) felajánlott 27, azaz huszonhét Gellér B. István (Pécs, 1946. –

3 Gellér B István: A kis bábszínház, 1973. akril, vászon, 89 x 120 cm, Virág Judit Galéria, 2018 október, 118. tétel; Gellér B
István: Csavart formák, 1972. akril, vászon, 90 x 110 cm, Virág Judit Galéria, 2019 május, 3. tétel
6

Pécs, 2018.) eredeti, minden kétséget kizárólag a művész saját kezű alkotását az I., a II., a III., illetve a
IV. pontban körülírt szempontok alapján, a 2. melléklet műleírásaiban meghatározott
tartományokban, együttesen pedig a bruttó 82 400 000 Ft és a 93 400 000 Ft, azaz a
nyolcvankétmillió-négyszázezer és a kilencvenhárommillió-négyszázezerforintos értéksávban állapítom
meg.

Budapest, 2020. 11. 30.

7

1. Melléklet: Gellér B. István (Pécs, 1946. – Pécs, 2018.) művei közgyűjteményekben
-Fővárosi Képtár, Budapest
-Galerija. Moderna, Rijeka
-Galerija Moderna, Zágráb
-Hatvany Lajos Múzeum, Hatvan
-Herman Ottó Múzeum, Miskolc
-Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtár, Pécs
-Kunstverein, Oldenburg (D)
-Ludwig Múzeum, Budapest
-Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
-Modern Magyar Képtár, Paks
-Muzeum Narodowe, Varsó
-Museum of Modern Art, Toyama, (JP)
-Museum of Portraits, Tuzla (Bosznia)
-Neue Galerie am Landesmuseum Joanneum, Graz
-Nógrádi Múzeum, Salgótarján
-Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár
-Sárospataki Képtár, Sárospatak
-Szombathelyi Képtár, Szombathely
-Taidemuseo, Lahti (FIN)
-Zsidó Múzeum, Budapest

8

2. Melléklet: Az MNB-Ingatlan Kft. (Székhely: 1054 Budapest, Szabadság tér 9.) számára felajánlott
huszonhét Gellér B. István (Pécs, 1946. – Pécs, 2018.) alkotása:

1. Gellér B. István: Zöld szemek, 1974. akril, vászon 70 x 70 cm
jelezve a hátoldalon: Gellér 1974; jelezve a vakrámán: Zöld szemek Gellér
állapot: apró festék kipergések a kép közepén
bruttó értéke: 5 000 000 – 6 000 000 Ft

2. Gellér B. István: Ablaknál ülő, 1972. akril, vászon 120 x 90 cm
jelezve a hátoldalon: Ablaknál ülő Gellér 1972
állapot: körülbelül 5 centiméter hosszú kopácsnyom a kép bal felső sarkában
bruttó értéke: 6 000 000 – 7 000 000 Ft

3. Gellér B. István: Egy balkáni motívumra, 1971. akril, vászon 120 x 120 cm
jelezve a hátoldalon: Gellér 1971–1998; jelezve a vakrámán: Egy balkáni motívumra
állapot: apró kopásnyom a kép bal alsó sarkán
bruttó értéke: 7 000 000 – 8 000 000 Ft
9

4. Gellér B. István: Cím nélkül, 1972 körül, akril, vászon 80 x 30 cm
jelezve a vakrámán: 5 Gellér
állapot: ázásnyomok a kép bal szegélyénél teljes magasságban, kopásnyomok a vászon sarkain, bal
felső sarkában és a festmény szegélyénék körben
bruttó értéke: 4 000 000 – 5 000 000 Ft

5. Gellér B. István: Egérrágta, 1971. akril, vászon, fán 120 x 35 cm
jelezve a hátoldalon: Gellér 1971 Egérrágta
állapot: kasírozási hiba a festmény bal felső sarkán
bruttó értéke: 4 000 000 – 5 000 000 Ft
10

6. Gellér B. István: Cím nélkül, 1972. akril, vászon 80 x 80 cm
jelezve a vakrámán: Gellér 1972
bruttó értéke: 5 000 000 – 6 000 000 Ft

7. Gellér B. István: Cím nélkül, 1972. akril, vászon 60 x 30 cm
jelezve a hátoldalon: Gellér 72. I. 08.
kopásnyomok a kép szegélyénél körben
bruttó értéke: 4 000 000 – 5 000 000 Ft
11

8. Gellér B. István: Cím nélkül, 1974. tempera, papír, passzpartú méret: 51,8 x 43,2cm
jelezve a hátoldalon: Gellér 974
bruttó értéke: 2 400 000 – 2 600 000 Ft

9. Gellér B. István: A grázi változat, 1976. tempera, papír, passzpartú méret: 69,2 x 56 cm
jelezve jobbra lent: Gellér 1976
állapot: apró körülbelül két centiméteres törésnyom a kép bal felső sarkában
bruttó értéke: 2 400 000 – 2 600 000 Ft

12

10. Gellér B. István: Haditerv repülésre, 1975. tempera, filctoll, papír, passzpartú méret: 59,2 x 30,5 cm
jelezve balra lent: „Haditerv repülésre; jelezve jobbra lent: Gellér
bruttó értéke: 2 400 000 – 2 600 000 Ft

11. Gellér B. István: Hajnal, 1973. tempera, papír, passzpartú méret: 40,8 x 41,2 cm
jelezve balra lent: „Hajnal”; jelezve jobbra lent: Gellér
bruttó értéke: 2 400 000 – 2 600 000 Ft

12. Gellér B. István: Nyíló forma, nincs datálva, tempera, papír, passzpartú méret: 41,8 x 42 cm
jelezve balra lent: Nyíló forma; jelezve jobbra lent: Gellér
bruttó értéke: 2 400 000 – 2 600 000 Ft
13

13. Gellér B. István: Cím nélkül, nincs datálva, tempera, papír, passzpartú méret: 42,2 x 42,2 cm
jelezve jobbra lent: Gellér
állapot: apró elszíneződések a kép jobb alsó sarkában
bruttó értéke: 2 400 000 – 2 600 000 Ft

14. Gellér B. István: Cím nélkül, 1972. tempera, papír, passzpartú méret: 78 x 60,5 cm
jelezve jobbra lent: Gellér 1972
állapot: kisebb retusfoltok középen a kép aljánál
bruttó értéke: 2 400 000 – 2 600 000 Ft

15. Gellér B. István: Ablakban ülő, 1974. tempera, papír, passzpartú méret: 48 x 41 cm
jelezve balra lent: Az ablakban ülő; jelezve jobbra lent: Gellér 1974
állapot: körülbelül két centimáter hosszú törtésnyom a kép tetején középen
bruttó értéke: 2 400 000 – 2 600 000 Ft

14

16. Gellér B. István: Lovagi díszben, 1971. tempera, papír, passzpartú méret: 46,8 x 36,5 cm
jelezve balra lent: „Lovagi díszben”; jelezve jobbra lent: Gellér 1971
bruttó értéke: 2 200 000 – 2 400 000 Ft

17. Gellér B. István: A kínai kapu, 1972. tempera, papír, passzpartú méret: 54,6 x 47,2 cm
jelezve balra lent: A kínai kapu; jelezve jobbra lent: Gellér 1972
bruttó értéke: 2 200 000 – 2 400 000 Ft

18. Gellér B. István: Fel a lépcsőn, 1975. tus, papír, passzpartú méret: 68,7x65 cm
jelezve jobbra lent: Gellér 1974
állapot: apró elszíneződés a kép jobb felső sarkában
bruttó értéke: 2 400 000 – 2 600 000 Ft
15

19. Gellér B. István: Kék-fehér lépcsők, 1975. tempera, papír, passzpartú méret: 39,8 x 35,3 cm
jelezve balra lent: „Kék-fehér lépcsők”; jelezve jobbra lent: Gellér 1975
bruttó értéke: 2 400 000 – 2 600 000 Ft

20. Gellér B. István: A pikk dáma, 1972. tempera, papír, passzpartú méret: 52,3 x 39,3 cm
jelezve jobbra lent: Gellér 1972. dec.
állapot: apró, körülbelül két centiméteres sérülésnyom a kép középterében
bruttó értéke: 2 400 000 – 2 600 000 Ft

21. Gellér B. István: A háromkirályok csillaga, 1972. tempera, színes ceruza, papír, passzpartú méret:
55,5 x 68 cm, jelezve balra lent: A háromkirályok csillaga; jelezve jobbra lent: Gellér 1972. dec.
bruttó értéke: 2 600 000 – 2 800 000 Ft
16

22. Gellér B. István: Pöttyökbe zárva, 1972. tempera, színes ceruza, papír, passzpartú méret: 61 x 43
cm
jelezve jobbra lent: Gellér 1972
állapot: korabeli fedőfehér korrekciók a kép jobb alsó felében és a középterében
bruttó értéke: 2 300 000 – 2 500 000 Ft

23. Gellér B. István: A villahermosai sombrereo, 1972. tempera, papíron, passzpartú méret: 53,6 x 40,5
cm, jelezve balra lent: A villahermosai sombrereo; jelezve jobbra lent: Gellér 1972
bruttó értéke: 2 300 000 – 2 500 000 Ft

24. Gellér B. István: „Saját zászlóról álmodtam…” „…és lőn”, 1973. tempera, papír, passzpartú méret:
42 x 60,5 cm, jelezve balra lent: „… és lőn…”; jelezve jobbra lent: Gellér 1973
bruttó értéke: 2 400 000 – 2 600 000 Ft
17

25. Gellér B. István: A gyümölcsben lakó, 1976. tempera, papír, passzpartú méret: 49,5 x 34,5 cm
jelezve balra lent: A gyümölcsben lakó; jelezve jobbra lent: Gellér ’76
bruttó értéke: 2 200 000 – 2 400 000 Ft

26. Gellér B. István: Kettős áttört forma, 1971. tempera, papír, passzpartú méret: 49 x 69,3 cm
jelezve balra lent: "V.V1" Kettős áttört forma"; jelezve jobbra lent: Gellért 1971. dec.
állapot: korabeli fedőfehér korrekciók a kép alsó felében középen
bruttó értéke: 2 400 000 – 2 600 000 Ft

27. Gellér B. István: Négy a nyolcból, 1975. tempera, papír, passzpartú méret: 56,2 x 41,8 cm
jelezve jobbra lent: Gellér 1975
bruttó értéke: 2 400 000 – 2 600 000 Ft

18