1/2016. (IV. 29.) KKB határozat
a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság ügyrendjének és a
Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság Nemzeti
Veszélyhelyzet-kezelési Központ ügyrendjének elfogadásáról1
1. A Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: KKB) a jelen
határozat 1. és 2. mellékletét képző ügyrendeket megtárgyalta, és az abban foglaltakat elfogadja.
2. A jelen határozat elfogadásával egyidejűleg hatályát veszti a Katasztrófavédelmi Koordinációs
Tárcaközi Bizottság ügyrendjének elfogadásáról szóló 1/2012. (VIII. 7.) KKB határozat, valamint
a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési
Központ ügyrendjének elfogadásáról szóló 3/2012. (VIII. 7.) KKB határozat.
3. A KKB felhívja a BM OKF főigazgatóját, mint a KKB adminisztratív feladatait ellátó
szervezet vezetőjét, hogy a KKB Ügyrend 36. pont j) alpontjának megfelelően gondoskodjon a
határozat Hivatalos Értesítőben történő közzétételéről.
1. melléklet az 1/2016. (IV. 29.) KKB határozathoz
A katasztrófavédelmi koordinációs tárcaközi bizottság
Ügyrendje
A Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: KKB) az Ügyrendjét
- a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi
CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 7. §-ában, valamint a Kat. végrehajtásáról szóló
234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 8. §-ában, valamint a Katasztrófavédelmi
Koordinációs Tárcaközi Bizottság létrehozásáról, valamint szervezeti és működési rendjének
meghatározásáról szóló 1150/2012. (V. 15.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. hat.) 1.
melléklet 30. pontjában foglaltak alapján - az alábbiak szerint állapítja meg:
Általános rendelkezések
1. A KKB a védekezés időszakában ellátja a Kormány részére történő szakmai döntés-előkészítő
feladatokat, amelyeket a KKB Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központ (a továbbiakban: KKB
NVK) javaslatai alapján végez.
2. A KKB testületként működik. Összetételét, a tagok helyettesítésének rendjét a Korm. hat. 1.
melléklet 2-8. pontja határozza meg.
3. A KKB tevékenységét a KKB elnöke irányítja. Az elnök akadályoztatása esetén - általános
helyettesítési jogkörrel - az elnökhelyettes jár el a Korm. hat. 1. melléklet 3. pontjában foglaltak
szerint. Az elnökhelyettes a helyettesítési jogkörében végzett tevékenységéről tájékoztatást ad a
KKB elnökének.
4. Katasztrófaveszély idején és veszélyhelyzetben a KKB üléseit a KKB elnöke a kialakult
helyzet által megkövetelt rendben hívja össze. A tevékenység súlypontját a Kormány rendkívüli
1 Megjelent: Hivatalos Értesítő 2016/17.
intézkedéseinek előkészítése, a védekezési feladatok összehangolása, a nemzetközi
együttműködési kötelezettségből adódó feladatok végrehajtása, valamint a lakosság gyors és
hiteles tájékoztatásának megvalósítása képezi.
5. A KKB és a KKB munkaszervek tagjai riasztásának megszervezését és elrendelése esetén
azok riasztását a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF)
végzi. A riasztás végrehajtása érdekében a KKB NVK tagjait delegáló központi államigazgatási
szervek állandó kapcsolattartási pontot működtetnek. Kapcsolattartó pontnak a székhelyén, vagy
azon kívül olyan már működő munkaszervezet jelölhető ki, mely más jogszabály alapján hasonló
tevékenységet végez és a feladat ellátására alkalmas, vagy az állandó kapcsolattartás telefonos
ügyelettel is megszervezhető.
6. A KKB határozathozatalának fóruma az évenként legalább két alkalommal megtartott rendes
és a szükség szerinti rendkívüli ülés.
7. A rendes ülést a KKB elnöke minden év március 31-ig és november 30-ig hívja össze. A
rendes ülés időpontját az ülést megelőző legalább 40 nappal, a 11. pont szerinti határozathozatal
esetén 15 nappal korábban ki kell hirdetni.
8. A KKB ülései nem nyilvánosak. A KKB üléseiről a tömegtájékoztatási eszközök képviselői
számára tájékoztatást a KKB elnöke vagy az általa felhatalmazott személy adhat.
9. A KKB határozatképes, ha az ülésen a tagok több, mint fele jelen van.
10. A KKB a döntéseit nyílt szavazással és egyszerű szavazattöbbséggel - a 12. pont szerinti
esetben kétharmados többséggel - hozza. Az elnök tagként szavaz. Szavazategyenlőség esetén a
KKB elnökének szavazata dönt.
11. A KKB írásbeli nyilatkozattétel útján is hozhat határozatot, az egyébként irányadó
szabályoknak megfelelően.
12. A KKB Ügyrend elfogadásához, illetve módosításához az összes tag legalább kétharmadának
egyetértése szükséges.
13. A KKB Tudományos Tanács és a KKB NVK Ügyrendjét a BM OKF főigazgatója terjeszti
elő a KKB számára.
14. A KKB rendes és rendkívüli üléseiről hangfelvétel és az alapján emlékeztető készül, amelyről
a Korm. hat.-ban meghatározott adminisztratív feladatokat ellátó szerv (a továbbiakban:
adminisztratív szerv) gondoskodik.
A KKB működése, az ülések előkészítése és megtartása
15. A védekezésre való felkészülés időszakában a KKB éves munkaterv alapján működik, melyet
a KKB elnökének előterjesztése alapján a KKB fogad el. A KKB munkaterve - többek között -
tartalmazza:
a) a megelőzés és a katasztrófák elleni védekezésre történő felkészülés érdekében tervezett és
elvégzendő feladatokat,
b) az adott év rendezvényeit, gyakorlatokat, rendszergyakorlatokat.
16. Az ülést a KKB elnöke vezeti. Megállapítja a határozatképességet és az előterjesztéseket
döntésre előterjeszti a következők figyelembe vételével:
a) a napirendi pont előterjesztője szóbeli kiegészítést tehet,
b) az ülésen a tagok, a tanácskozási joggal résztvevők és a meghívottak:
ba) az előterjesztőhöz kérdést intézhetnek,
bb) az előterjesztéshez észrevételt és javaslatot tehetnek.
17. Az előterjesztés tartalmazza legalább:
a) az előterjesztésben szereplő javaslat hátterét, indokait és összefüggéseit,
b) az esetleges költségkihatásokat,
c) a fennmaradt vitás kérdéseket,
d) a kommunikációra vonatkozó javaslatokat, valamint
e) a határozati javaslatot (feladat címzettje és végrehajtási határidő megjelölésével).
18. A KKB sorszámozott határozata tartalmazza a végrehajtandó feladatokat, a feladat címzettjét
és a végrehajtás határidejét.
19. A feladat végrehajtásáról, vagy annak esetleges akadályairól a feladat végrehajtásáért felelős
az adminisztratív szerv útján értesíti a KKB elnökét.
20. A KKB ülésének előkészítésével kapcsolatos iratok megőrzési határideje - jogszabály eltérő
rendelkezésének hiányában - öt év. Az előterjesztések, a határozatok, az emlékeztetők és a KKB
elnöke által jóváhagyott iratok nem semmisíthetők meg.
21. A Kormány döntését igénylő kérdésekre vonatkozó javaslatok, előterjesztések határidőre
történő benyújtásáért az adminisztratív szerv felelős.
A rendes ülés összehívásának, előkészítésének és levezetésének eljárási rendje
22. A rendes ülést legalább 15 nappal megelőzően előkészítő szakértői értekezlet megtartására
kerül sor, a KKB tagok, a KKB ülésen állandó jelleggel, a KKB elnökének döntése és meghívása
alapján résztvevők által - az ülésre tervezett napirendekben való érintettségnek megfelelően -
kijelölt szakértők részvételével (továbbiakban: szakértői értekezlet). A szakértői értekezlet a KKB
elnökének döntése alapján írásbeli vélemény nyilvánítással, nyilatkozat tétellel is megtartható.
23. A KKB ülésére készített előterjesztés tervezetet az előterjesztő a szakértői értekezletet
legalább 10 nappal megelőzően megküldi az adminisztratív szerv részére.
24. Az adminisztratív szerv az előterjesztések beérkezését követő 3 munkanapon belül a KKB
tagok, a KKB ülésen állandó jelleggel és - szükség szerint - a KKB elnökének döntése és meghívása
alapján részt vevők számára megküldi a tervezetet, amelynek véleményezését és észrevételeit a
címzettek 5 munkanapon belül visszaküldik az előterjesztő és az adminisztratív szerv részére.
25. Az előterjesztő a tervezettel kapcsolatos véleményeket és észrevételeket 3 munkanapon belül
feldolgozza és a tervezet végleges formáját megküldi az adminisztratív szerv részére.
26. A szakértői értekezleten az előterjesztés tervezeteket áttekintik, szükség esetén pontosítják
és javaslatot tesznek a KKB ülésére meghívandók körére.
27. Az adminisztratív szerv a meghívókat és a napirendekhez kapcsolódó - a szakértői
értekezleten elhangzottak alapján véglegesített - írásos előterjesztéseket a rendes ülést megelőzően
legalább 8 nappal megküldi a KKB tagok és meghívottak részére.
28. Kivételes esetben az előterjesztés előzetes egyeztetés nélkül, az Ügyrend 22. pontjában
meghatározottak figyelmen kívül hagyásával is felvehető az ülés napirendjére, erről a KKB elnöke
az ülés megkezdése előtt határoz.
29. A KKB II. félévi rendes ülésén tevékenységéről írásos és szóbeli beszámolót tart:
a) a KKB NVK vezetője,
b) a KKB elnöke által kijelölt védekezési munkabizottságok vezetője.
A rendkívüli ülés összehívásának, előkészítésének és levezetésének eljárási rendje
30. A KKB rendkívüli ülésének összehívására és annak kezdeményezésére a Korm. határozat 1.
melléklet 27. pontban foglaltak az irányadók.
31. A rendkívüli ülés kezdeményezése esetén a kezdeményező javaslatot tesz a napirendre, és
csatolja az ahhoz kapcsolódó előterjesztést.
32. Rendkívüli ülés a KKB elnöke, vagy az őt helyettesítő tag kezdeményezésére
infokommunikációs eszközök (például: telefon-, videó-konferencia, e-mail) alkalmazásával is
megtartható, a döntéshozatalra ebben az esetben az Ügyrend 9-12. és 14. pontjában meghatározott
szabályok irányadók.
33. A rendkívüli ülésre egyebekben a rendes ülésre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően kell
alkalmazni, azzal a kivétellel, hogy szakértői értekezlet összehívására abban az esetben kerül sor,
amennyiben a rendelkezésre álló idő és egyéb körülmények ezt lehetővé teszik.
A KKB tag KKB NVK-val kapcsolatos feladatai
34. A KKB tag a KKB NVK működőképességének biztosítása érdekében:
a) kijelöli és működteti a szervezet kapcsolattartó pontját,
b) a szervezet részéről ágazati összekötőket (szakértőket) jelöl ki,
c) biztosítja a kijelölt szakértők felkészítését és gyakorlatokon történő részvételét, folyamatos
rendelkezésre állását,
d) elhúzódó veszélyhelyzet esetén biztosítja az állomány váltását,
e) működteti a Korm. hat. 1. melléklet 21. a)-n) pontok szerinti védekezési munkabizottságot,
f) biztosítja a védekezési munkabizottság és a KKB NVK általános munkacsoport, valamint a
KKB NVK vezető közötti folyamatos kapcsolattartást,
g) figyelemmel kíséri a védekezési munkabizottságon belüli szakmai döntéseket.
Az adminisztratív szerv feladatai
35. A KKB ügyviteli feladatait, adminisztratív és az ülésekhez kapcsolódó koordinációs
feladatait a BM OKF Szervezeti és Működési Szabályzatában erre kijelölt szervezeti egysége látja
el.
36. Az adminisztratív szerv:
a) előkészíti a KKB munkatervét a Kormány által elfogadott munkaterv, valamint a KKB tagok
és a tanácskozási joggal rendelkezők javaslatai alapján,
b) figyelemmel kíséri a jogszabályokban és a KKB éves munkatervében meghatározott feladatok
végrehajtásának helyzetét, melyről jelentést készít, döntést kezdeményez,
c) összeállítja a KKB elnökének a Kormány részére szóló éves beszámolóját,
d) összefoglalót készít a KKB és szervei által a rendes ülések közötti időszakban végzett
tevékenységről, valamint a lejárt határidejű feladatok végrehajtásáról a KKB soron következő
ülésére,
e) döntéshozatalra előkészíti a KKB, a KKB Tudományos Tanács és a KKB NVK ügyrendjét,
f) gondoskodik a KKB ülését megelőző szakértői értekezletek megszervezéséről, és a meghívók
az értekezletet legalább 8 nappal megelőző kiküldéséről,
g) megállapítja az előterjesztés tervezetek egyeztetésére vonatkozó, az Ügyrendben nem szereplő
határidőket,
h) gondoskodik az ülések előkészítéséről, a napirend összeállításáról és a napirenden szereplő
előterjesztéseknek a KKB tagjai és a meghívottak részére történő megküldéséről,
i) gondoskodik a KKB ülésén elfogadott határozatok és emlékeztetők érintettek részére történő
megküldéséről 5 napon belül,
j) a KKB elnökének döntése alapján gondoskodik a határozatok Hivatalos Értesítőben történő
megjelentetéséről,
k) figyelemmel kíséri a KKB feladataival kapcsolatos jogszabályokat, azokról tájékoztatja a
KKB tagjait és a tanácskozási joggal rendelkezőket, ezen feladat ellátására külön e-mail címet
működtet (kkb.adminisztracio@ katved.gov.hu),
l) koordinálja a KKB két ülése között a jóváhagyott munkatervben előirányzott feladatok
végrehajtását,
m) részt vesz a KKB által tervezett hazai és nemzetközi védelmi igazgatási rendszergyakorlatok
előkészítésében,
n) vezeti és az érintettek adatszolgáltatása alapján naprakészen tartja a KKB, a KKB
Tudományos Tanács, a KKB NVK tagjainak névsorát, elérhetőségét,
o) a Belügyminisztériummal együttműködve ellenőrzi a KKB NVK vezetési pont folyamatos
működőképességét és gondoskodik annak fenntartásáról,
p) intézkedik a védelmi igazgatás katasztrófavédelmi célú infokommunikációs rendszerei
működésének karbantartására és üzemeltetésére,
q) kapcsolatot tart a tárcák szakértőivel, a KKB Tudományos Tanáccsal, a KKB
munkabizottságaival, koordinálja együttműködésüket, biztosítja az információáramlást,
r) kapcsolatot tart a fővárosi és megyei védelmi bizottságokkal, biztosítja részükre a
működésükhöz szükséges okmány mintákat (pl. szervezeti és működési szabályzat, ügyrend,
munkaterv).
37. A KKB ügyrend elfogadásával egyidejűleg hatályát veszti a Katasztrófavédelmi
Koordinációs Tárcaközi Bizottság Ügyrendjének elfogadásáról szóló 1/2012. (VIII. 7.) KKB
határozat.
2. melléklet az 1/2016. (IV. 29.) KKB határozathoz
A Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság Nemzeti Veszélyhelyzet-
kezelési Központ Ügyrendje
1. JOGSZABÁLYI ÉS EGYÉB SZABÁLYOZÁSI ALAPOK
1.1. a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011.
évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.);
1.2. a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011.
évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet;
1.3. a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011.
(X. 20.) Korm. rendelet;
1.4. az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszerről szóló 167/2010. (V. 11.) Korm. rendelet,
1.5. a nukleáris és radiológiai veszélyhelyzet esetén végzett lakossági tájékoztatás rendjéről szóló
165/2003. (X. 18.) Korm. rendelet;
1.6. a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság létrehozásáról, valamint szervezeti
és működési rendjének meghatározásáról szóló 1150/2012. (V. 15.) Korm. határozat;
1.7. a Polgári Veszélyhelyzeti Információs Rendszer és a Marathon Terra védelmi igazgatási célú
infokommunikációs alkalmazás létrehozásáról és üzemeltetéséről szóló 32/2011. (XII. 2.) BM
utasítás;
1.8. a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság Ügyrendje;
1.9. a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Központi Veszélyelhárítási Terve;
1.10. az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Terv;
1.11. a Belügyminisztérium központi épületébe történő be- és kilépés, a benntartózkodás, a
csomag- és áruszállítás, a küldemények átvételének és a gépjárművek parkolásának rendjéről szóló
16/2014. (X. 10.) BM utasítás.
2. A KKB NVK RENDELTETÉSE ÉS MŰKÖDÉSE
2.1. A Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság létrehozásáról, valamint szervezeti
és működési rendjének meghatározásáról szóló 1150/2012. (V. 15.) Korm. határozat (a
továbbiakban: Korm. hat.) 1. melléklet 12. pontja alapján a Katasztrófavédelmi Koordinációs
Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: KKB) operatív tevékenységének támogatása érdekében
Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központot (a továbbiakban: KKB NVK) működtet.
2.2. A KKB NVK intézményén belül általános és szakmai munkacsoport különül el, amelynek
megfelelően KKB NVK vezető tevékenységét általános és szakmai helyettes támogatja. A szakmai
munkacsoport a Korm. hat. 1. melléklet 21. pontjában meghatározott, a tárcák által működtetett
védekezési munkabizottság.
2.3. A KKB NVK a Korm. hat. 1. melléklet 13. pontjában meghatározott résztvevői körrel látja
el feladatát.
2.4. A KKB NVK vezetője a KKB elnöke által kinevezett személy.
2.5. A KKB NVK vezető általános helyettese a Korm. hat. 1. melléklet 19. pontja alapján a BM
Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF) állományából kijelölt,
katasztrófaveszély, valamint veszélyhelyzet kezelésére felkészített vezető beosztású személy. A
KKB NVK vezető szakmai helyettese a katasztrófa jellegének megfelelő védekezési
munkabizottság vezetője.
2.6. A KKB NVK állománya készenlétbe helyezésének szabályai
2.6.1. A KKB és a KKB munkaszervek tagjai riasztásának megszervezését és elrendelés esetén
történő riasztását a BM OKF Főügyelete végzi.
2.6.2. A KKB NVK részleges vagy teljes alkalmazási készenléte rendelhető el a Korm. hat. 1.
melléklet 15. pontja alapján, a következők szerint:
a) a BM OKF Főügyelete az elrendelt alkalmazási készenlétnek megfelelően riasztja az ágazati
kapcsolattartó pontokat, amelyek felelősek a kijelölt ágazati összekötők (szakértők) azonnali,
közvetlen riasztásáért,
b) a KKB NVK vezető katasztrófaveszély vagy veszélyhelyzet időszakában az értesítést vagy
tudomásulvételt követően haladéktalanul, de legkésőbb egy órán belül javaslatot tesz a
végrehajtandó intézkedésekre,
c) a készenlét elérésének normaideje munkaidőben: 2 óra,
d) a készenlét elérésének normaideje munkaidőn túl: 4 óra.
2.6.3. A KKB NVK általános munkacsoport tagjai a működési helyre történő beérkezésüket
követően:
a) elfoglalják előzetesen kijelölt munkaállomásukat, ellenőrzik a munkaállomás eszközeinek
(számítógép, telefon, Marathon Terra, internet kapcsolat) működését,
b) kapcsolatba lépnek saját ágazatuk védekezési munkabizottságával,
c) megkezdik a kialakult helyzettel kapcsolatos adatgyűjtést és elemzést,
d) vezetik az Iktatólapot és Szakértői Tevékenységi Naplójukat.
2.6.4. A KKB NVK általános munkacsoport készenlétének elérését követően a KKB NVK
vezetője megtartja az első tájékoztatót, amelyen:
a) intézkedik az ügyrendi kérdésekre, a Műveleti Napló vezetésére,
b) elemzi, értékeli a kialakult helyzettel kapcsolatban rendelkezésre álló információkat,
c) meghatározza a haladéktalanul elvégzendő feladatokat,
d) meghatározza a KKB NVK általános munkacsoport tagjai számára az elvégzendő feladatokat,
e) a KKB elnöke számára jelentést készít a kialakult helyzetről,
f) intézkedik az információgyűjtés és a jelentések bekérésének rendjére,
g) intézkedik a KKB NVK-val közvetlen kapcsolatban álló szervek tájékoztatására a KKB NVK
általános munkacsoport készenlétéről.
2.7. A KKB NVK általános munkacsoport
2.7.1. A KKB NVK általános munkacsoport felépítése és tagjainak kijelölése:
a) Az általános munkacsoportot a 2.5. pont szerinti kijelölt személy vezeti, akinek
helyettesítésére irányadók a 2.5. pont szerinti követelmények.
b) Az általános munkacsoport részeként működnek:
- Ágazati összekötők (szakértők),
- Lakossági Tájékoztatási Összekötő,
- Jogi Támogató Csoport.
c) A KKB tagok - a KKB adminisztratív tevékenységet ellátó szerv vezetőjének
kezdeményezésére - minden egyes minisztérium részéről, a felelősségi körükbe tartozó valamennyi
szakágazat vonatkozásában 1-1 fő szakértőt jelölnek ki (a továbbiakban: ágazati összekötők). Az
elhúzódó idejű működésre való tekintettel a kijelölések során a szakértők váltásáról gondoskodni
szükséges.
d) A Korm. hat. 1. melléklet 14. pontjának megfelelően létrehozott Lakossági Tájékoztatási
Összekötő a BM OKF főigazgatója által kijelölt személy.
e) A Jogi Támogató Csoport az Igazságügyi Minisztérium bázisán működik, tagjait az IM
felelősségi körben érintett állami vezető - a váltásokra is figyelemmel - jelöli ki, továbbá
gondoskodik működési feltételeiről.
f) A b) pontban felsoroltak mellett a KKB elnök vagy az elnök felhatalmazása alapján a BM OKF
főigazgatója a kialakult helyzet kezeléséhez szükség esetén további szakértőket kérhet fel.
g) A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap ágazati összekötők (szakértők)
kijelölésével és szakértői munkavégzésük biztosításával, valamint kapcsolattartó pont kijelölésével
és működtetésével vesz részt a KKB NVK munkájában.
2.7.2. Ágazati szakértőnek az a felsőfokú képesítéssel bíró személy jelölhető, aki a delegáló
szervezet vonatkozásában legalább egy éves szakmai tapasztalattal és legalább felhasználói szintű
számítástechnikai ismeretekkel rendelkezik.
2.7.3. A KKB NVK általános munkacsoport adatbázisát a KKB NVK működésében érintett
ágazatok és szervezetek által biztosított adatok alapján az adminisztratív feladatokat ellátó szerv
tartja naprakészen. A delegáló szervezet a bekövetkezett változásokról - azonnali hatállyal - írásban
tájékoztatja az adminisztratív feladatokat ellátó szerv vezetőjét.
2.8. A védekezési munkabizottságok
2.8.1. A különböző típusú katasztrófák kezelése során hozott döntések kellő szakmai előkészítése
érdekében a KKB NVK részeként az ágazati államigazgatási szervek saját székhelyükön
védekezési munkabizottságokat működtetnek a Korm. hat. 1. melléklet 21-22. pontjában
foglaltaknak megfelelően, amelynek működését ügyrendben szabályozzák.
2.8.2. A KKB NVK védekezési munkabizottságok összehangolt működése érdekében az
ügyrendjeik egységességét biztosítani kell, melyről a védekezési munkabizottságért felelős KKB
tag gondoskodik. Az ügyrenden a Korm. hat. 1. melléklet 22. pontja értelmében a KKB elnökének
egyetértését kifejező aláírási helyet fel kell tüntetni.
2.8.3. A KKB NVK vezetője kezdeményezi a védekezési munkabizottságok működtetésének
megkezdését a védekezési munkabizottság működtetéséért felelős szerv vezetőjénél.
2.9. Felelősségek
2.9.1. A KKB NVK általános munkacsoport tagja felelős:
a) felkészülten, legjobb képességei szerint közreműködni a KKB NVK munkájában,
b) az elérhetőségét biztosító kommunikációs eszközeinek folyamatos üzemképes állapotban
tartásáért,
c) az általa képviselt szervezeti, ágazati sajátosságok és érdekek KKB NVK munkájában történő
érvényesítéséért,
d) riasztás esetén, normaidőn belül a szolgálatteljesítés helyére való beérkezésért, és fizikai-
pszichikai állapotának feladatai ellátására való alkalmasságáért,
e) a kapcsolattartó pontjával való folyamatos összeköttetésért,
f) váratlan akadályoztatása esetén kapcsolattartási pontjának haladéktalan értesítéséért.
2.9.2. A KKB NVK vezetője felelős:
a) a KKB NVK riasztásáért, értesítéséért, készenlétbe helyezéséért,
b) katasztrófaveszély időszakában (Kat. 3. § 9. pont és 43. §), veszélyhelyzetben (Magyarország
Alaptörvénye 53. cikk és Kat. 44-51. §), vagy gyakorlat esetén a KKB NVK tevékenységének
irányításáért,
c) a működést szabályozó dokumentumok kidolgozásáért, felülvizsgálatáért.
2.9.3. A KKB NVK vezető általános helyettese felelős:
a) a működési szükségletek, személyi feltételek felméréséért és biztosításuk kezdeményezéséért,
b) a bevont állomány szakmai felkészültségének naprakészen tartásáért,
c) a szolgálat átadás-átvétel rendjéért és felügyeletéért,
d) a műveleti napló vezetésének szakszerűségéért, tényszerűségéért.
2.9.4. A KKB NVK állásfoglalásait, döntési javaslatait, feladat meghatározásait a jelenlévő tagok
szakmai álláspontjának figyelembevételével a KKB NVK vezető hozza meg.
2.9.5. A KKB elnök vagy az elnök felhatalmazása alapján a BM OKF főigazgatója ellenőrzi a
KKB NVK vezető tevékenységét.
2.10. Hatáskör
2.10.1. A KKB NVK - működése esetén - a 2.10.2. pontban meghatározottak részére feladatot
szabhat és tőlük információt, elemzéseket, értékeléseket és jelentéseket kérhet.
2.10.2. Hatásköre kiterjed:
a) a központi államigazgatási szervektől delegált KKB NVK szakértőkre,
b) a BM OKF kijelölt állományára,
c) az adott katasztrófatípusnak megfelelő védekezési munkabizottság aktivizálására.
3. A KKB NVK FŐ FELADATAI
3.1. A katasztrófaveszélyen kívüli és különleges jogrendbe nem sorolható időszakban a KKB
NVK a védekezésre való felkészülés és jelen ügyrendben meghatározott feladatainak teljesítése
érdekében elméleti és gyakorlati felkészítést tart:
a) elméleti felkészítést évente legalább 1 alkalommal,
b) teljes törzsgyakorlatot legalább évente 2 alkalommal,
c) rendszergyakorlatot legalább 5 évente.
3.2. A katasztrófaveszély, a veszélyhelyzet, valamint a katasztrófa károsító hatása által érintett
területen kihirdetett veszélyhelyzet időszakában a KKB NVK feladatai:
a) eléri a részleges vagy teljes működési készenlétet,
b) gyűjti a központi, területi szintű intézkedések bevezetésével kapcsolatos információkat,
c) végzi a fővárosi, megyei védelmi bizottságok és a szervezetei által írásban közölt információk
elemzését, értékelését,
d) előkészíti és jóváhagyást követően végrehajtja az operatív kormányzati döntéseket, valamint
koordinálja azok ágazati végrehajtását,
e) koordinálja a bevont erők és a közreműködő szervezetek tevékenységét,
f) figyelemmel kíséri az elrendelt intézkedések végrehajtását, értékeli az intézkedések
hatékonyságát, szükség szerint felülvizsgálja az elrendelt intézkedéseket és újabbakra tesz
javaslatot,
g) a védekezési munkabizottság vezetője útján irányítja a védekezési munkabizottságok
tevékenységét,
h) együttműködik a fővárosi, megyei védelmi bizottságokkal, a központi és területi
államigazgatási szervek operatív munkaszerveivel,
i) a BM OKF főigazgatója útján tájékoztatja a KKB elnökét a kialakult helyzetről, a megtett
intézkedésekről, a bevont erőkről, eszközökről, valamint az elhárítással kapcsolatos további
javaslatokról,
j) a Kormány döntésének megfelelően a KKB elnökének iránymutatása mellett végrehajtja,
valamint koordinálja a KKB által meghatározott egyéb feladatokat,
k) a Lakossági Tájékoztatási Összekötő bevonásával koordinálja a lakosságtájékoztatási
feladatokat.
4. A KKB NVK MŰKÖDÉSI HELYE
4.1. A KKB NVK a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium
bázisán működik, melyhez a szükséges személyi és tárgyi feltételeket a vonatkozó belügyminiszteri
utasítás szerint kell biztosítani.
4.2. Különleges jogrendbe nem sorolható időszaki működés esetén a KKB NVK vezető
elrendelheti, hogy a KKB NVK általános munkacsoport tagjai saját ágazati szolgálati helyeiken
lássák el feladataikat. A KKB NVK vezetővel a kapcsolatot a rendelkezésre álló kommunikációs
csatornákon és eszközökkel tartják fenn.
5. KOMMUNIKÁCIÓ
5.1. A KKB NVK bázisán kívül működő szakértőkkel történő szóbeli kapcsolattartás elsődleges
eszközei az adott kapcsolattartási ponthoz rendelt vezetékes (szükség esetén és a lehetőségek
mértékében vezeték nélküli) távbeszélő eszközök. Az írásos formában történő információ
továbbítás elsődleges kommunikációs eszköze a Marathon Terra védelmi igazgatási célú
infokommunikációs rendszer.
5.2. A KKB NVK kommunikációja során alkalmazott eszközök:
a) Marathon Terra,
b) Kormányzati Távközlési és Informatikai Rendszer (KTIR),
c) számítógépes rendszer,
d) videokonferencia,
e) vezetékes telefon és telefax,
f) mobiltelefon,
g) Egységes Digitális Rádió-távközlő Rendszer (EDR),
h) futárszolgálat.
5.3. A Műveleti és a Szakértői Tevékenységi Naplók
5.3.1. A KKB NVK általános munkacsoport működése során a KKB NVK vezető által kijelölt
személy Műveleti Naplóban rögzíti:
a) a KKB NVK általános munkacsoport működésével kapcsolatos fontosabb eseményeket:
- működés kezdete, szolgálatváltások időpontjai, katasztrófaveszély, valamint a veszélyhelyzeti
szint visszaállítása,
- összegző megbeszélések időpontjai és fontosabb megállapításai,
b) a megtett intézkedéseket, tájékoztatókat, jelentéseket,
c) a KKB számára készített jelentések, javaslatok, egyéb dokumentumok felterjesztésének
időpontját,
d) a KKB döntéseket,
e) az összegző megbeszélésen meghatározott feladatokat és felelősöket.
5.3.2. A KKB NVK általános munkacsoport tagja munkája során Szakértői Tevékenységi Naplót
vezet, amelyben rögzíti:
a) a munkájával kapcsolatos fontosabb eseményeket:
- működésének kezdete, a szolgálatváltás időpontja, működésének befejezése,
- összegző megbeszélések időpontjai és fontosabb megállapításai,
b) a veszélyhelyzettel kapcsolatban tudomására jutott fontosabb eseményeket és azonosítási
idejüket,
c) az ágazati jelentések, információk fogadásának idejét,
d) a fontosabb telefonbeszélgetések, Marathon Terra üzenetek érdemi elemeit,
e) az összegző megbeszélésekre készített jelentéseket, intézkedéseket, egyéb dokumentumokat,
felterjesztésük időpontját,
f) az összegző megbeszélésen meghatározott, felelősségébe utalt feladatokat.
5.3.3. A Szakértői Tevékenységi Napló mintáját az adminisztratív szerv készíti.
5.4. A dokumentumok kezelése, kiadmányozás
5.4.1. A beérkező, elkészült és elküldött dokumentumok kezelésére a közfeladatot ellátó
szervezetek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet
előírásai az irányadóak. A tevékenység során törekedni kell az elektronikus ügyintézésre, a
papíralapú dokumentumok mennyiségének minimalizálására. Az elfogadott elektronikus
dokumentum formátumok: az MS Office rendszer dokumentumai, kép, audio- és videó-
fájlformátumok.
5.4.2. A beérkező dokumentum adatait a kijelölt személy iktatólapon rögzíti:
a) iktatószám, iktatás dátuma, ideje,
b) a dokumentum tárgya,
c) a dokumentum beküldője,
d) a dokumentum felelőse.
5.4.3. A beérkező dokumentumot a KKB NVK vezető szignálja a felelős tagra.
5.4.4. A felelős értelmezi a dokumentumot és a benne foglaltak szerint jár el:
a) felhasználja munkája során,
b) választ készít a dokumentumra.
5.4.5. Az elkészült új dokumentumot a KKB NVK vezető aláírásával hagyja jóvá.
5.4.6. A kimenő dokumentum adatait a kijelölt személy iktatólapon rögzíti:
a) iktatószám, iktatás dátuma, ideje,
b) a dokumentum tárgya,
c) a dokumentum munkacsoporti, munkabizottsági készítője,
d) a dokumentum címzettje.
5.4.7. A jóváhagyott, iktatott dokumentumot a felelős személy továbbítja a címzettnek.
6. SZOLGÁLAT ÁTADÁS-ÁTVÉTEL
6.1. A KKB NVK általános munkacsoport folyamatos működése esetén a KKB NVK vezető,
illetve a delegáló szerv vezetője 8/24, 12/24, vagy 24/48 órás váltások biztosításával gondoskodik
az állomány pihentetéséről.
6.2. A szolgálat átadás-átvételt megelőzően a KKB NVK vezető általános helyettese áttekinti a
szolgálat átadás-átvételre beérkezett szakértők létszámát, és egyezteti a soron következő váltás
időpontját.
6.3. Szolgálat átadás-átvétel során
a) a KKB NVK általános munkacsoport távozó tagjai egyeztetik az áthúzódó feladatokat,
áttekintik a Műveleti Napló bejegyzéseit,
b) a váltásra felkészülve a KKB NVK általános munkacsoport távozó tagja:
- távozásáról tájékozatja a saját és az együttműködő ágazati központokat,
- áttekinti és véglegesíti saját Tevékenységi Naplóját,
- összefoglalja a legfontosabb információkat, és ezekről tájékoztatja az őt leváltó KKB NVK
általános munkacsoport tagot,
c) a működésbe lépő KKB NVK általános munkacsoport tag:
- a távozó KKB NVK taggal együttműködve részletesen áttekintik annak Tevékenységi Naplóját,
a legfontosabb információkat és az áthúzódó feladatokat,
- megnyitja és vezeti saját Tevékenységi Naplóját,
- kapcsolatba lép saját és az együttműködő ágazati központokkal,
- megkezdi működését,
d) az állományváltás időpontját és körülményeit a kijelölt személy rögzíti a Műveleti Naplóban.
6.4. A szolgálat átadás-átvételt követően a KKB NVK vezető megbeszélést hív össze, amelyen
helyzetbeállítás céljából tájékoztatja az új állományt a kialakult helyzetről, a folyamatban lévő
legfontosabb intézkedésekről és szükség szerint feladatokat határoz meg.
7. A KATASZTRÓFAVESZÉLYT, VALAMINT A VESZÉLYHELYZETI
SZINTET EL NEM ÉRŐ SZINT VISSZAÁLLÍTÁSA
7.1. Katasztrófaveszélybe, valamint veszélyhelyzetbe nem sorolható időszaki működési állapot
visszaállításának elrendelése után a KKB NVK a következők szerint fejezi be a folyamatos
működését:
a) a KKB NVK vezető megtartja a záró megbeszélést, amelyen:
- értékelik a rendelkezésre álló információkat,
- áttekintik és véglegesítik a Műveleti Naplót,
b) értesítik a kapcsolati szerveket a KKB NVK folyamatos működési állapotának befejezéséről,
a katasztrófaveszélyt, különleges jogrendet el nem érő szint visszaállításáról,
c) munkaállomásukon a KKB NVK általános munkacsoport tagjai:
- lezárják kapcsolataikat saját és az egyéb ágazati központokkal,
- áttekintik és véglegesítik saját Tevékenységi Naplójukat,
- archiválják az előállított dokumentumokat, és lezárják a munkaállomás eszközeit,
d) a KKB NVK vezető általános helyettese intézkedik:
- az informatikai rendszerben tárolt dokumentumok archiválására,
- a fizikai dokumentumok irattárba helyezésére az adminisztratív tevékenységet ellátó szerv
bázisán,
- az informatikai eszközök kikapcsolására.
7.2. A KKB NVK vezető összefoglaló értékelő jelentést készít az adott veszélyhelyzet
kezeléséről a KKB elnöke részére.
8. HATÁLYBALÉPÉS
8.1. Jelen ügyrend az elfogadása napján lép hatályba.
8.2. A KKB NVK ügyrend elfogadásával egyidejűleg hatályát veszti a KKB határozat a
Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központ
Ügyrendjének elfogadásáról szóló 3/2012. (VIII. 7.) KKB határozat.
