Budapest Főváros | Főjegyzője
*1000334841569*
*1000334841569*
ikt. szám:
FPH070 /465 - 5 /2026
Farkas Norbert
[email protected]
Tisztelt Farkas Norbert!
Hivatalomba 2026. augusztus 19-én „A Graphisoft Park MVM Next ellen indított csatlakozott perének 2025-
ben hozott ítélete” tárgyban beérkezett adatigényére válaszul megküldöm az igényelt dokumentumot.
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 30. § (3)
bekezdése értelmében tájékoztatom az adatigényléssel kapcsolatos jogorvoslati lehetőségekről, miszerint a
31. § (5) bekezdés alapján a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz, mint Budapesten illetékes bírósághoz
fordulhat, illetve jogsérelem esetén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (1055
Budapest, Falk Miksa utca 9-11.) bejelentéssel élhet.
Kelt Budapesten, a minősített elektronikus aláírásba foglalt időbélyegző szerinti időpontban.
Tisztelettel:
dr. Számadó Tamás
főjegyző
mellékletek:
Környezetvédelmi ügyben hozott KHFF/17275-5/2024-EM számú határozat felülvizsgálatával kapcsolatos ítélet (ügy
száma:109.K.700.909/2025/18.)
cím: 1052 Budapest, Városház utca 9-11. | levélcím: 1840 Budapest
1 / 1 oldal
ELEKTRONIKUSAN ALÁÍRTA
Mihókné dr. Kovácsházy Nóra
irodavezető
Fővárosi Törvényszék
Fővárosi Törvényszék
Az ügy száma:
109.K.700.909/2025/18.
A felperes:
Graphisoft Park Ingatlanfejlesztő Kft.
(1031 Budapest, Záhony u. 7.)
A felperes képviselője:
Költő Ügyvédi Iroda (1124 Budapest, Fürj u. 2.,
eljáró ügyvéd: )
Az alperes:
Környezetvédelmi Hatósági Ügyekért Felelős Helyettes
Államtitkár (1117 Budapest, Október huszonharmadika u.
18.)
Az alperes képviselője:
kamarai jogtanácsos
A felperesi érdekelt:
Budapest Főváros Önkormányzata
(1052 Budapest, Városház u. 9-11.)
A felperesi érdekelt képviselője:
kamarai jogtanácsos
Az alperesi érdekelt:
MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.
(1081 Budapest, II. János Pál pápa tér 20.)
Az alperesi érdekelt képviselője:
kamarai jogtanácsos
A per tárgya:
környezetvédelmi ügyben hozott KHFF/17275-5/2024-EM
számú határozat felülvizsgálata
Í T É L E T
A bíróság az alperes KHFF/17275-5/2024-EM számú határozatát megsemmisíti, és az alperest új
eljárásra kötelezi.
Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 254.000,-
(kettőszázötvennégyezer) forint perköltséget.
Az illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 30 000.- (harmincezer) Ft kereseti illetéket – az
alperes személyes illetékmentessége folytán – az állam viseli.
Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.
I n d o k o l á s
A per alapjául szolgáló tényállás
[1]
A Pest Megyei Kormányhivatal 2015-ben beavatkozásra és a beavatkozás ideje alatti
kármentesítési monitoring végzésére kötelezte az alperesi érdekelt jogelődjét a Budapest III.
kerület belterület 19333/50-53 helyrajzi szám alatti ingatlanok vonatkozásában. Az érintett
ingatlanok közül három kizárólagos tulajdonosa a felperesi érdekelt, a 19333/51 helyrajzi számú
ingatlan pedig a felperes, a felperesi érdekelt, illetve a perben nem álló Graphisoft Park South I.
Kft. (a továbbiakban: Tulajdonostárs) közös tulajdonában áll.
[2]
Az alperes 2024. december 10. napján eljárást indított, amiről értesítette – mások mellett – a
felperest és az érdekelteket, a Tulajdonostársat ugyanakkor nem. A 2024. december 20. napján
meghozott KHFF/17275-5/2024-EM számú határozat – amellyel az alperes elrendelte a korábbi
Fővárosi Törvényszék
109.K.700.909/2025/18.
2
beavatkozási terv felülvizsgálatát – szintén nem került közlésre a Tulajdonostárssal.
A kereset, a védirat
[3]
A felperes keresetlevelében elsődlegesen a határozat megsemmisítését, másodlagosan annak
hatályon kívül helyezését kérte. Előadta, hogy az alperes eljárása során megsértette az általános
közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) több alapelvét, a rendkívül rövid
eljárási időre figyelemmel nem volt lehetősége ügyféli jogait ténylegesen gyakorolni, így nem
tudott az iratokba betekinteni, nyilatkozatot tenni, továbbá nem ismertették vele az ügyben
keletkezett bizonyítékokat sem. Álláspontja szerint az alperes nem tett eleget tényállástisztázási és
indokolási kötelezettségének. Állította az eljárás során alkalmazott, a felszín alatti vizek
védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 26/A. §-ának Alaptörvénybe ütközését,
kérte, hogy a bíróság indítványozza ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság eljárását. A védiratra
tett nyilatkozatában kérte, hogy a bíróság kezdeményezze az Európai Unió Bíróságának (EUB)
előzetes döntéshozatali eljárását is. A bíróság felhívására maga is megállapíthatónak találta a
semmisségi ok fennállását, álláspontja szerint nincs annak jelentősége, hogy a Tulajdonostárs az
alperes tájékoztatásának hiányában értesült-e egyéb módon az eljárásról.
[4]
Az alperes a védiratában a kereset elutasítását kérte, a határozatában foglaltakat fenntartotta,
álláspontja szerint a felperes keresete alaptalan. Az Alkotmánybíróság eljárásának
kezdeményezésére irányuló indítvány elutasítását kérte. A per során akként nyilatkozott, hogy az
eljárásról azokat értesítette, akik a korábbi eljárásban ügyfélként vettek részt.
[5]
A felperesi érdekelt az alperesi határozat megsemmisítését kérte, arra hivatkozott, hogy a
beavatkozással érintett ingatlanok tulajdonosa, így a határozat sérti a tulajdonhoz való jogát,
támogatta a felperesnek az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezésére irányuló indítványát.
A bíróság felhívására maga is megállapíthatónak találta a semmisségi ok fennállását.
[6]
Az alperesi érdekelt a kereset elutasítását kérte. A semmisségi ok fennállásával kapcsolatban
állította, hogy a felperes és a Tulajdonostárs ügyvezetői és tulajdonosi köre vélhetőleg
megegyezik, erre figyelemmel a Tulajdonostárs értesült az eljárás megindulásáról, abban
lehetősége lett volna részt vennie.
A bíróság döntése és annak jogi indokai
[7]
A kereset megalapozott.
[8]
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 85. § (3) bekezdés a) pontja
értelmében a bíróság hivatalból veszi figyelembe a vitatott közigazgatási cselekmény semmisségi
vagy törvényben meghatározott más érvénytelenségi okát.
[9]
Az Ákr. 123. § (1) bekezdés g) pontja értelmében a döntés semmis, ha az eljárásba további ügyfél
bevonásának lett volna helye.
[10] Az Ákr. 10. § (1) bekezdése értelmében ügyfél az a természetes vagy jogi személy, egyéb
szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti.
[11] A felperes a per során tájékoztatta a bíróságot, hogy a beavatkozással érintett ingatlanok egyike
nemcsak a felperes és a felperesi érdekelt, hanem a Tulajdonostárs tulajdonában is áll. A bíróság
rögzíti, hogy a Tulajdonostárs jogát ugyanúgy közvetlenül érinti jelen határozat, mint a
Fővárosi Törvényszék
109.K.700.909/2025/18.
3
felperesnek és a felperesi érdekeltnek, ennek ellenére az alperes őt nem értesítette az eljárás
megindulásáról, illetve a határozatot sem közölte vele. A bíróság hangsúlyozza, hogy nem volt
annak jelentősége, hogy a Tulajdonostárs nem vett részt a 2015-ös eljárásban, hiszen a
tulajdonjoga csak 2019-ben és 2020-ban került bejegyzésre az ingatlannyilvántartásba, ezen
időpontot követően azonban ugyanúgy érintették az ő tulajdonjogát is a terület kármentesítésével
kapcsolatos hatósági eljárások. Az alperes feladata lett volna, hogy az eljárás megindulásakor
ellenőrizze, hogy az érintett ingatlanok tulajdonosi körében 2015 óta bekövetkezett-e változás,
jogutódlás. Szintén nem foghatott helyt az alperesi érdekelt azon érvelése, hogy a Tulajdonostárs a
felperestől értesülhetett az eljárásról, mivel a semmisség körében nem azt kell vizsgálnia a
bíróságnak, hogy az adott ügyfél valamilyen közvetett módon tudomást szerzett-e az eljárásról
vagy a döntésről, hanem azt, hogy az eljáró hatóság bevonta-e az ügyfelet az eljárásba. Jelen
ügyben pedig az alperes maga sem vitatta, hogy sem az eljárásról való értesítésre, sem a döntés
közlésére nem került sor. Ezen mulasztás pedig az Ákr. 123. § (1) bekezdés g) pontja alapján a
döntés semmisségét vonja maga után, amit a bíróságnak a Kp. 85. § (3) bekezdés a) pontja alapján
hivatalból kellett figyelembe vennie.
[12] Mindezekre tekintettel a bíróság a fentiekben kifejtettek alapján megállapította, hogy a határozat
semmis az Ákr. 123. § (1) bekezdés g) pontja alapján. Ezért a Kp. 92. § (1) bekezdés a) pontja és a
89. § (1) bekezdés b) pontja alapján a határozatot megsemmisítette, és az alperest új eljárásra
kötelezte. Mivel a bíróság semmisségi okot észlelt, amely magával vonta a határozat szükségszerű
megsemmisítését, a felperes által hivatkozott további kereseti érveket a bíróság – összhangban a
Kúria Kfv.VII.37.467/2023/10. számú ítéletében foglaltakkal – nem vizsgálta, erre figyelemmel –
mint szükségtelennek – nem adott helyt a felperesnek az Alkotmánybíróság, illetve az EUB
eljárásának kezdeményezésére irányuló indítványának sem. A megismételt eljárásba az alperesnek
a Társtulajdonost, mint ügyféli jogállással rendelkező személyt is be kell vonnia.
[13] A bíróság a perköltség viseléséről a Kp. 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 82. §-a
alapján döntött. A bíróság a felperes perköltségét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi
költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (3) és (6) bekezdései alapján állapította
meg. A felperes 51 munkaórát, összesen tehát 306.000,- forintot kívánt felszámolni, amely
összeget azonban a bíróság – az alperes észrevételével egyezően – eltúlzottnak talált, a per során
előterjesztett felperesi beadvány ugyanis részben a keresetlevélben foglaltakat ismételte. A
fentiekre figyelemmel a bíróság a perköltség összegét 200.000,- forint +ÁFA összegben állapította
meg, viselésére pedig a pervesztes alperest kötelezte a Pp. 83. § (1) bekezdése alapján.
[14] Az alperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. § (1) c) pontja alapján személyes
illetékmentességet élvez, ezért helyette a Kp. 35. § (1) bekezdése alapján irányadó polgári
perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése értelmében az állam viseli
az Itv. 45/A. § (1) bekezdése szerinti eljárási illetéket.
[15] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 99. § (1) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2025. május 6.
s. k. s. k. s. k.
a tanács elnöke, előadó bíró bíró
bíró
