Ez a közérdekűadat-igénylés csatolmányának HTML formátumú változata 'Közérdekű adatigénylés a kazincbarcikai Csónakázó-tóban történt halpusztulás hatósági ellenőrzése kapcsán'.








 
Iktatószám: BO/01/00116-2/2026. 
 
 
 
                         Tárgy: Tájékoztatás 
Melléklet: feljegyzés 
Mérten János 
r é s z é r e 
 
kizárólag e-mail útján megküldve a 
[email protected] címen.   
 
 
 
 

Tisztelt Mérten János Úr! 
Hivatkozással 

Borsod-Abaúj-Zemplén 
Vármegyei 
Kormányhivatalnál 
(a 
továbbiakban: 
Kormányhivatal)  2026.  augusztus  14.  napján  előterjesztett,  közérdekű  adat  megismerése  iránti 
kérelmére az alábbiakról tájékoztatom. 
A  halgazdálkodási  hatósági  feladat-  és  hatáskörében  eljáró  Kormányhivatal  hatósági  ellenőrzése 
lezárult, melynek eredményeként az alábbiak állapíthatóak meg. 
A 05-0186-1-5 víztérkódú Kazincbarcikai csónakázó-tó (halgazdálkodásra jogosult a BARCIKA PARK 
Városüzemeltetési  Nonprofit  Kft.)  vízellátása  a  Tardona-patakból,  átfolyó  rendszerű,  a  tótól 
kb. 400 méterre lévő műtárgyon keresztül egy földalatti csővezetéken biztosított, míg a tóban keletkező 
víztöbblet  ugyancsak  a  Tardona-patakba  kerül  visszavezetésre.  A  Tardona-patakot  is  érintő  aszály 
következtében a tóba történő vízbevezetés, ezáltal a friss víz utánpótlása megszűnt. 
A  rendelkezésre  álló  helyszíni  tapasztalatok,  valamint  a  vármegye  más  vízterületein  egyidejűleg 
tapasztalt hasonló jelenségek alapján megállapítható volt, hogy elsősorban az időjárási és hidrológiai 
körülmények – így különösen a vízhiány és a tartósan magas hőmérséklet –, valamint az algák jelentős 
mértékű elszaporodása oxigénhiány kialakulását eredményezte. 
Az idei  évben  tapasztalt rendkívül  meleg  és a csapadékszegény időjárás következtében a vármegye 
több vízterületén is hasonló okra visszavezethető halpusztulás következett be. Ezeken a vízterületeken 
a  vízszint  emelése,  illetve  friss  víz  bevezetése  (jelen  esetben  a  szivattyúval  történő  vízforgatás)  a 
halpusztulás megszűnését eredményezte, az említett beavatkozások eredményeként  az észlelt süllő 
egyedfajt érintő halpusztulás a Kazincbarcikai csónakázó-tóban is megállt. 
Az érintett tóban bekövetkezett halpusztulás is a fellépő oxigénhiányra vezethető vissza, melynek ténye 
– járványos állatbetegség, fertőzés, mérgezés jeleinek hiányában – sem a halgazdálkodásra jogosult, 
sem a halgazdálkodási hatóság részéről nem volt vitatott. 
 
 
 
 


A  2026.  augusztus  11.  napján  készült,  halgazdálkodási  hatósági  ügyben  keletkezett  BO/36/3282-
2/2026.  számú  helyszíni  szemléről  készített  feljegyzést  mellékelten  megküldöm. A  helyszíni  szemle 
során fotódokumentáció nem készült. 
Az elhullott halak mennyiségére vonatkozó adatok a halgazdálkodásra jogosult helyszíni szemlén jelen 
lévő  képviselőinek  tájékoztatása  alapján  kerültek  rögzítésre.  Az  adatok  ellenőrzése  érdekében  a 
halgazdálkodási  hatóság  jelen  lévő  tisztviselői  megtekintették  a  lefagyasztott  haltetemeket,  amelyek 
műanyag zsákokban kerültek elhelyezésre és lefagyasztásra. A helyszínen tapasztalt mennyiség és a 
halgazdálkodásra jogosult képviselőinek nyilatkozata a hatóság megállapítása szerint összhangban állt. 
Tekintettel arra, hogy a helyszíni szemle időpontjában a haltetemek még az önkormányzat kisállattetem-
fagyasztójában voltak elhelyezve, és azok a kisállat-égetőbe még nem kerültek elszállításra, a tetemek 
elszállítására  vonatkozó  szállítólevél  a  szemle  időpontjában  nem  állt  rendelkezésre.  Ugyanakkor  a 
szemrevételezéssel megállapítható  lefagyasztott  haltetemek  mennyisége  kétséget kizáróan nem érte 
el a tömeges halpusztulásnak minősülő mennyiséget, amely a kazincbarcikai csónakázótó  esetében 
legalább 110 kg. 
A helyszíni szemle során vízmintavételre nem került sor, mivel a  halpusztulás nem minősült tömeges 
halpusztulásnak,  így  a  hatóság  részéről  vízminta  vételére  vonatkozó  kötelezettség  nem  állt  fenn. 
Ugyanakkor  tekintettel  arra,  hogy  az  oxigénhiány  következtében  kialakult  halpusztulás  ténye  sem  a 
halgazdálkodásra jogosult, sem a halgazdálkodási hatóság részéről nem volt vitatott, és a körülmények 
alapján nem is volt vitatható, ezért annak igazolására irányuló további vizsgálat elvégzése nem  is lett 
volna indokolt. Ilyen esetekben a laboratóriumi vizsgálatok elsődleges célja az oxigénhiányt kiváltó okok 
feltárása lehetne. 
Kormányhivatalunk  halgazdálkodási  szakterületén  túl  a  bejelentést  mind  a  környezet-  és 
természetvédelmi,  mind  az  állategészségügyi,  mind  pedig  a  vízügyi  hatósági  szakterülete  vizsgálta, 
ugyanakkor  hatósági  eljárás  megindítására  okot  adó  körülmények  ezen  szakterületi  vizsgálatok  sem 
tártak fel. 
Tájékoztatom, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi 
CXII.  törvény  (a  továbbiakban:  Infotv.)  31.  §  (1)  bekezdése  szerinti  esetekben  bírósághoz  fordulhat, 
vagy  bejelentéssel  élhet  a  Nemzeti  Adatvédelmi  és  Információszabadság  Hatóság  (székhelye:  1055 
Budapest,  Falk  Miksa  utca  9-11.;  levelezési  cím:  1363  Budapest,  Pf.  9.)  felé.  A  perindítási  határidő 
harminc nap, amelyet az Infotv. 31. § (3) bekezdésében foglalt kezdő időponttól kell számítani. 
 
Kelt: Miskolcon, az elektronikus hitelesítésbe foglalt időbélyegző szerint 
 
Tisztelettel: 
 
                A főispán helyett eljáró:        
Dr. Menyhárt Szabolcs 
   főigazgató 
  
 
 
 
 
 
 
 
             nevében és megbízásából 
   
 Dobosné dr. Paszternák Éva 
  adatvédelmi tisztviselő  
A dokumentum elektronikusan hitelesített.
2026.08.31 15:40:27
Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal
Kiadmányozta: Dobosné dr. Paszternák Éva