Digitálisan aláírta: Törő Attila Imre
Dátum: 2026.05.22. 11:16:00
Iktatószám: HB/21-VVO/00940-25/2026
Tárgy: kötelezés és vízgazdálkodás bírság,
Ügyintéző: Dr. Virág Valéria
valamint eljárási költség kiszabása
Kovács Erika
Vízikönyvi szám: Kösely VIII/3322.
Telefon: 52/511-033
A SEMCORP Hungary Kft. (4002 Debrecen, Jedlik Ányos utca 5. sz., a továbbiakban: SEMCORP Hungary
Kft.), Debrecen, Jedlik Ányos utca 5. szám alatti 0495/230 és 0495/232 hrsz-ú ingatlanon lévő szeparátorfólia
gyártó üzemben végzett tevékenységének a felszíni és a felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának vizsgálata
tárgyában a vízügyi és vízvédelmi hatáskörében eljáró Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal (a
továbbiakban: Hatóság) az alábbi döntést hozza:
HATÁROZAT
I. A Hatóság megállapítja, hogy a SEMCORP Hungary Kft. a Debrecen, Jedlik Ányos utca 5. szám alatti
0495/230 és 0495/232 hrsz-ú ingatlanon lévő szeparátorfólia gyártó üzemben végzett tevékenységével
jogszabályban, hatósági határozatban szereplő vízgazdálkodási és környezet védelmét szolgáló vízvédelmi
előírást szegett meg, jogsértő magatartásával környezetet veszélyeztető káros és jogellenes állapotot idézett
elő.
II. A Hatóság megállapítja, hogy a telephelyen végzett tevékenység a felszín alatti vizek minőségére
kedvezőtlen hatást gyakorolt; az
alumínium, bárium, cink, kadmium, kobalt, króm, lítium, mangán, nikkel,
ólom, réz, vas, arzén komponensek tekintetében, a mért vizsgálati értékek alapján további hatósági
intézkedés szükséges, ezért jelen döntésével egyidejűleg kezdeményezi a Hajdú-Bihar Vármegyei
Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályánál, hogy a
hatáskörébe tartozó intézkedéseket (tényfeltárás, kármentesítési eljárás lefolytatása) tegye meg.
A kivizsgálás során az okozó/felelős környezethasználó személye megállapítható volt, a tényfeltárásra
kötelezhető a SEMCORP Hungary Kft.
III. A Hatóság saját vízügyi és vízvédelmi hatáskörében kötelezi a SEMCORP Hungary Kft-t arra, hogy
III.1. a Debrecen 0495/230 hrsz. alatti ingatlanon megépített csapadékvíz-késleltető tározót vízzáróan alakítsa
át, mely vízjogi engedély köteles.
Az erre vonatkozó terv- és adatszolgáltatási kötelezettségének 2026.
július 31. napjáig tegyen eleget.
III.2. a csapadékvíz-elvezető rendszerbe a kondenzvíz bevezetését azonnal szüntesse meg, és tartózkodjon
minden olyan jogsértő magatartástól, amely környezetet veszélyeztető káros és jogellenes állapotot idézhet
elő.
Tűzvédelmi, Iparbiztonsági és Vízügyi Hatósági Főosztály
4032 Debrecen, Böszörményi út 46-56. Telefon: (36 52) 521-922 E-mail:
[email protected]
Hivatali kapu neve és KRID azonosítója: KHKATHAT 576058903 KÉR: KHIV HAK TIVHF
IV. A Hatóság a SEMCORP Hungary Kft. részére, mint engedélyesnek – a Debrecen, Jedlik Ányos utca 5.
szám alatti 0495/230 és 0495/232 hrsz-ú ingatlanon lévő szeparátorfólia gyártó üzem vízilétesítményeire
vonatkozóan – kiadott 35900/8142-9/2022.ált. sz. vízjogi üzemeltetési engedélyt az alábbiak szerint
hivatalból módosítja:
- a 35900/8142-9/2022.ált. sz. vízjogi üzemeltetési engedély
3./ „Engedélyes köteles” h./ alpontját törli és
helyébe az alábbiakat rögzíti:
„3./ Engedélyes köteles:
h./ A monitoring kutak vízvizsgálatát az engedélyes köteles
negyedéves gyakorisággal elvégezni az alábbi
komponensekre:
pH, vezetőképesség, TPH, SZOE, AOX, DOC, aceton, metilén-klorid, alumínium,
bárium, cink, kadmium, kobalt, króm, lítium, mangán, nikkel, ólom, réz, vas, arzén (mintavétel előtt
nyugalmi vízszint mérést is el kell végezni).”
V. A Hatóság a SEMCORP Hungary Kft. részére, mint
a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. (a
továbbiakban: Vgtv.) 32/A.§ (1) bekezdésében előírt – jogszabályban, hatósági határozatban vagy közvetlenül
alkalmazandó közösségi jogi aktusban szereplő vízgazdálkodási előírást megszegő - jogi személlyel szemben
1.000.000,-Ft,
azaz egymillió forint vízgazdálkodási bírságot
szab ki, melyet jelen határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül kell
a Hajdú-Bihar Vármegyei
Kormányhivatal 10034002-01040030 számú számlájára átutalással befizetni. Az utalás közlemény részén
fel kell tüntetni jelen határozat számát és a befizetés jogcímeként azt, hogy vízgazdálkodási bírság.
A Hatóság felhívja a Kötelezett figyelmét, hogy késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési
kötelezettségének határidőben nem tesz eleget.
A teljesítés elmulasztása, illetve nem megfelelő teljesítése esetén az adóhatóság által foganatosítandó
végrehajtási eljárásokról szóló törvényben foglalt végrehajtási szabályok alkalmazásának van helye.
A bírság adók módjára behajtható köztartozás.
VI. A Hatóság továbbá kötelezi a
SEMCORP Hungary Kft-t
2.045.450,-Ft, azaz kettőmillió-negyvenötezer-
négyszázötven forint eljárási költség jelen döntés véglegessé válásától számított 15 napon belüli
megfizetésére
a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal 10034002-01040030 számú számlájára
átutalással a döntés iktatószámára való hivatkozással.
Amennyiben a fizetési kötelezettségeinek határidőn belül nem tesz eleget, a késedelmi pótlékot is meg kell
fizetnie, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat
kétszeresének 365-öd része.
A fizetést követő 3 napon belül a bankszámlakivonat másolatát vagy a banki igazolást az eljárási költség
megfizetéséről vagy a befizetett csekk másolatát – fenti iktatószámra hivatkozva – szíveskedjen megküldeni.
VII. A döntés a közléssel végleges, ellene fellebbezésnek helye nincs.
2
A határozat ellen önálló jogorvoslatnak van helye, a véglegessé vált döntés ellen közigazgatási per
kezdeményezhető, melyet keresetlevéllel kell megindítani. A keresetlevelet – ha törvény eltérően nem
rendelkezik – a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított harminc napon belül kell a Debreceni
Törvényszék Közigazgatási Kollégiumához címzett (4025 Debrecen, Arany János u. 25-31.) de a vitatott
cselekményt megvalósító közigazgatási szervnél, azaz a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Tűzvédelmi,
Iparbiztonsági és Vízügyi Hatósági Főosztály (4027 Debrecen, Böszörményi út 46-56.) címén benyújtani.
Jogi képviselővel eljáró felperesnek, valamint a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának
egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényben (Dáptv.) meghatározottak szerinti minden elektronikus
ügyintézésre kötelezettnek elektronikusan kell benyújtani a keresetet. A perben az elektronikus
kapcsolattartásra nem köteles fél a keresetlevelet választása szerint elektronikus úton is benyújthatja a Dáptv.-
ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon. A keresetlevél elektronikus úton történő
benyújtásának hely
e: https://epapir.gov.hu/
Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény
hatályosulására halasztó hatálya nincs, azonban a bíróságtól azonnali jogvédelem keretében kérhető a
halasztó hatály elrendelése. Az azonnali jogvédelem iránti kérelemben részletesen meg kell jelölni azokat az
indokokat, amelyek az azonnali jogvédelem szükségességét megalapozzák, és az ezek igazolására szolgáló
okiratokat csatolni kell. A kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell.
Ha egyik fél sem kérte tárgyalás tartását, és azt a bíróság sem tartja szükségesnek, a bíróság az ügy
érdemében tárgyaláson kívül határoz. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti.
A közigazgatási jogvita elbírálása iránti közigazgatási per illetéke 30 000 forint. A közigazgatási bírósági
eljárásban a felet tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. A tárgyi illetékfeljegyzési jog következtében le nem rótt
kereseti illeték viseléséről a bíróság dönt.
I n d o k o l á s
A Hatóság 2026. február 19-én a SEMCORP Hungary Kft., Debrecen, Jedlik Ányos utca 5. szám alatti
0495/230 és 0495/232 hrsz-ú ingatlanon lévő szeparátorfólia gyártó üzemében helyszíni szemlét tartott a
2026. február 18-án bekövetkezett káresemény miatt. 2026. február 18-án az SWS területén vízgőz szabadult
ki, ami beindította a tűzjelző és oltóberendezést. Az oltóhab automatikusan elárasztotta az SWS slury
üzemegységet, a menekülési útvonalat, a burkolt felületet, innen pedig a telephely csapadékvíz-elvezető
rendszerébe is került. A csapadékvíz-elvezető rendszerből az oltóhabos víz a csapadékvíz késleltető tározóba
jutott. A helyszíni szemléről jegyzőkönyv készült HB/21-VVO/861-3/2026 iktatószámon, melyet 2026. február
25-én igazoltan átvettek.
A fent írott jegyzőkönyvben rögzítésre került, hogy a csapadékvíz-elvezető rendszerből az oltóhabos víz a
csapadékvíz-késleltető tározóba jutott, amely nem vízzáró kialakítású.
A SEMCORP Hungary Kft. fent írott üzemének vízilétesítményei (8 darab monitoring kút, csapadékvíz-
elvezető és - tározó létesítmények) 35900/8142-9/2022.ált. sz. – 2037. december 31-ig hatályos - vízjogi
üzemeltetési engedéllyel rendelkeznek.
A Hatóság nyilvántartása alapján a SEMCORP Hungary Kft. a monitoring adatszolgáltatási kötelezettségének
eleget tett, amely alapján a Hatóság megállapította, hogy néhány komponens tekintetében határérték túllépés
volt (alumínium, DOC).
3
A Hatóság a Vgtv. 30.§ (1) bekezdésének a) pontja alapján külön jogszabályokban meghatározott feltételek,
továbbá események bekövetkezése esetén hivatalból módosíthatja, szüneteltetheti, visszavonhatja a vízjogi
engedélyt.
A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Favir.) 19.§ (2)
bekezdése alapján a vízvédelmi hatóság – indokolt esetben a környezetvédelmi hatóság és a vízügyi
igazgatóság szakértőként való bevonásával – a földtani közeg, felszín alatti víz terhelésére, minőségének
veszélyeztetésére, szennyezésére, károsítására vonatkozó, birtokába került információkat kivizsgálja a
hatósági intézkedés igényének megállapítása és a hatósági eljárás megalapozása érdekében.
Fentiekre tekintettel többek között
a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.)
Korm. rendelet 18.§-ában,
a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet 19.§-
ában,
a felszíni vizek minősége védelméről szóló 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet 39/A.§-ában,
a
környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Kvt.) biztosított
hatáskörében, a Hatóság hatáskörét meghatározó jogszabályok szerint szükséges követelmények
érvényesítése érdekében az Ákr. 104.§ (1) bekezdésének e) pontja alapján hivatalból hatósági eljárást indított.
A Hatóság az Ákr. 104.§ (3) bekezdése alapján a HB/21-VVO/00940-2/2026 sz. végzésében értesítette az
érintett ügyfeleket az eljárás megindításáról, melyet a SEMCORP Hungary Kft. 2026. március 2-án igazoltan
átvett.
A Hatóság a fent írott káresemény telephelyen kívüli felszíni vízből történő környezetet veszélyeztető,
szennyező hatását külön hatósági eljárásban vizsgálta ki (Iktatószáma: HB/21-VVO/00861/2026.), mely jelen
döntéstől független, mivel jelen eljárás tárgya a telephelyen végzett tevékenységnek a felszíni és a felszín
alatti vizekre gyakorolt hatásának vizsgálata a telephelyen belül.
A Hatóság 2026. február 26-án ismételten helyszíni szemlét tartott a Debrecen, Jedlik Ányos utca 5. szám
alatti 0495/230 és 0495/232 hrsz-ú ingatlanon lévő szeparátorfólia gyártó üzemben, melyről HB/21-
VVO/00940-3/2026. iktatószámon jegyzőkönyv is készült. A jegyzőkönyv HB/21-VVO/00940-4/2026
iktatószámon megküldésre került a SEMCORP Hungary Kft. részére, melyet igazoltan 2026. február 27-én
átvett.
A helyszíni szemle során az alábbiak kerültek megállapításra:
A szemle ideje alatt a csapadékvíz tározót alacsony vízállás jellemezte, több ponton sűrű növényzettel borítva.
A leürítő csatornán kiépítésre került T1 jelű zsilipes akna, zárt állapotban volt, benne alacsony vízállással. Az
aknában az alap vízszint feletti betongyűrű nedves állapotban volt. A szemlézett elmondása alapján a zsilipes
akna nem vízzáró, a betongyűrű nedvesedését a talajvíz felszívódása okozza. A csapadékvíz tározóból a
szemlézett elmondása alapján több hónapja nem történt leürítés/kivezetés a déli ipari parkban üzemelő
csapadékvíz csatornahálózatba. A TOA tartályparkkal szemben futó CS-1-1 jelű csapadékvíz csatorna tisztító
aknájában a szemle ideje alatt folyamatos áramlás volt, a szemlézett elmondása alapján ez a központi
gyártócsarnokból származó kondenzvíz. A CS-2-2-1 jelű csapadékvíz csatorna 3 db tisztító aknájából (SWS
épület Jedlik Ányos út felőli része) 2 db tisztító akna rendezett állapotú volt, bennük minimális áttetsző pangó
víz volt látható, 1 db tisztító aknában buborékos hab jellegű anyag volt tapasztalható (akna egy harmadában).
A gyártóüzem és alapanyagraktár között húzódó CS-1-1 jelű csatorna egyik víznyelő aknájába (a
telekhatárhoz közel eső víznyelő akna) a szemle ideje alatt azonosítatlan, szúrós szagú, gőzölgő anyag került
bevezetésre. A gyártóüzem ezen részéből kivezetésre került mobil csőből is még a víznyelő aknába való
bevezetés előtt kisebb szakaszon szivárgott ez a szúrós szagú anyag. Ezen a szakaszon mind a talaj, mind a
zöld terület elszíneződött (fotóval dokumentálva).
A CS-1-1 jelű csatorna egyik víznyelő aknájába mobilcsövön történt bevezetéssel kapcsolatban a SEMCORP
Hungary Kft. képviseletére jogosult személy, dr. Szafkó István Péter fent hivatkozott számú jegyzőkönyvben
nyilatkozatát tette, miszerint hivatkozott víznyelő aknába vezetett anyag kizárólag kondenzvíz. Ezen állítást a
SEMCORP Hungary Kft. az eljárásban adott, 2026. március 13-ai keltezésű, HB/VVO-21/00940-6/2026
4
számon iktatott nyilatkozatában továbbra is fenntartotta, pontosítva, hogy az MWS épületben üzemelő
hőközlőolaj-rendszerhez tartozó kondenzvíz-leválasztó kondenzvíz került kivezetésre, mely kivezetés
időszakos. Nyilatkozata alapján a kondenzvíz káros vagy környezetszennyező anyagot nem tartalmaz.
A szemle során megtekintésre kerültek a 35900/8142-9/2022.ált sz. vízjogi üzemeltetési engedélyben
szereplő monitoring kutak. Általánosságban elmondható, hogy a megtekintett monitoring kutak (8 db)
környezete a szemle idején rendezett volt, szennyeződés nem volt tapasztalható. A kutak jelzéssel vannak
ellátva. Valamennyi kúton megtalálható volt a zárósapka.
A helyszíni szemlén tapasztaltak alapján a HB/21-VVO/00940-5/2026 sz. végzés I. pontjában a Hatóság
nyilatkozattételre hívta fel a SEMCORP Hungary Kft-t az Ákr. 25.§ (1) bekezdésének b) pontja alapján többek
között a zsilipes akna vízzáróságára, az oltóhab mennyiségi és minőségi összetételére, a csapadékvíz tározó
leürítési dátumára, továbbá a CS-1-1 jelű csapadékvíz-elvezető csatorna víznyelő aknájába mobilcsövön
keresztül történő bevezetésre vonatkozóan.
A fent írott felhívás I. pontjának a SEMCORP Hungary Kft. a 2026. március 13-án és 16-án megküldött iratokkal
eleget tett.
A Hatóság HB/21-VVO/00940-5/2026. számú felhívása rendelkező részének II. pontjában a SEMCORP
Hungary Kft. debreceni telephelyén végzett tevékenység felülvizsgálatára vonatkozóan mind a felszíni mind
pedig a felszín alatti vizek állapotának feltárása érdekében a telephely több pontján (monitoring kutak,
csapadékvíz tározó és környezet, csapadékvíz-elvezető csatornahálózat, gyártóüzem melletti terület,)
akkreditált mintavételt (Hatóság részére kontroll mintát biztosítva) és vizsgálatot írt elő a Hatóság az alábbi
komponensekre:
„Fajlagos elektromos vezetőképesség, pH, BOI mg/l, KOIcr mg/l, összes szerves szén (TOC),
Ammónium mg/l, Ammónium-nitrogén mg/l, Nitrit mg/l, Nitrit-nitrogén mg/l, Nitrát mg/l, Nitrát-nitrogén
mg/l, összes szervetlen nitrogén mg/l, Szerves nitrogén mg/l, Összes nitrogén (TNb) mg/l, Összes
foszfor μg/l, Anionaktív detergens mg/l, Összes lebegő anyag mg/l, Ca-oldott mg/l, Mg-oldott mg/l, Na-
oldott mg/l, K-oldott mg/l, Fe-oldott μg/l, Mn-oldott μg/l, As-oldott μg/l, Zn-oldott μg/l, Pb-oldott μg/l, Co-
oldott μg/l, Cd-oldott μg/l, Ni-oldott μg/l, Ba-oldott μg/l, oldott összes króm μg/l, Cu-oldott μg/l, Al-oldott
μg/l, Li-oldott μg/l, VPH μg/l, EPH μg/l, TPH μg/l, SZOE, AOX, DOC, Aceton, Metilén-klorid, Etilén-
gllikol, Fluorosurfactant, Nemionos detergensek (05/23-DW-1128-A teszt), ANA-detergens Anionaktív
detergens (05/23-DW-1126-A Extrakció és spekrtofotometria.”
A Hatóság az illegális kivezetéssel érintett területen talajmintavételt írt elő (F2jelű furat), mely furat talajvizének
vízvizsgálati eredményei valószínűsítik az illegális kibocsátás kedvezőtlen hatását a talajra és a felszín alatti
vizekre.
Tárgyi telephelyen 2026. március 19-20. közötti időszakban megtörtént az akkreditált mintavétel, az ügyfél
által felkért akkreditált labor (Mertcontrol HL-LAB Kft.) megvette a mintákat, majd a minták megosztásra, majd
átadásra kerültek mind a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és
Hulladékgazdálkodási Főosztály Laboratóriumi Osztály (továbbiakban: laboratóriumi osztály) részére, mind
pedig az ügyfél által felkért labor részére a helyszínen ellenőrző víz- és talajvizsgálat céljából.
Tekintettel arra, hogy hatósági előírás szerint a SEMCORP Hungary Kft-nek az általa vizsgált minták
eredményét és kiértékelését meg kellett, hogy küldje a Hatóságnak, és viszonylag a mintavételt követően már
közel egy hónap telt el anélkül, hogy az eredmény és kiértékelés megküldésre került volna, a Hatóság az
eljárása során megkereste a SEMCORP Hungary Kft-t a HB/21-VVO/00940-15/2026. sz. iratával, hogy
nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy a fenti telephelyen 2026. március 19-én és 20-án elvégzett akkreditált
mintavételekkel kapcsolatos laboratóriumi vizsgálatok eredményét milyen időpontig tudja megküldeni.
5
Fenti tárgyban továbbá a mintavételeket és laboratóriumi vizsgálatokat elvégző Mertcontrol HL-LAB Kft. Agrár,
Környezetvédelmi és Élelmiszervizsgáló Laboratóriumát is megkereste a HB/21-VVO/00940-18/2026. sz.
iratával.
A SEMCORP Hungary Kft. 2026. április 17-én érkezett iratában azt nyilatkozta, hogy a mintavételi eredmények
még nem állnak rendelkezésre, tekintettel arra, hogy a vizsgálatok még folyamatban vannak. A Hatóság
HB/21-VVO/00940-18/2026 sz. megkeresésére a Mertcontrol HL-LAB Kft. a 2026. április 21-én érkezett
nyilatkozata alapján az elvégzett akkreditált mintavételekkel kapcsolatos teljes laboratóriumi vizsgálat
eredményét átküldték a SEMCORP Hungary Kft. részére 2026. április 21-én.
A Hatóság a HB/21-VVO/00940-22/2026. iktatószámon felhívta a SEMCORP Hungary Kft-t, hogy a
megkeresés kézhezvételét követő 5 napon belül küldje meg a fent hivatkozott teljes laboratóriumi vizsgálat
eredményét és kiértékelését.
A felhívást a kézbesítési igazolás alapján 2026. május 6-án átvették, azonban az abban foglaltaknak – 5 napon
belül - 2026. május 11-ig nem tettek eleget, ezért a Hatóság a HB/21-VVO/00940-23/2026 sz. végzésében
1.000.000,-Ft eljárási bírságot szabott ki az Ákr. 77.§-a alapján. A végzés 2026. május 14-én véglegessé vált.
A SEMCORP Hungary Kft. 2026. május 14-én érkezett iratával részben eleget tett a HB/21-VVO/00940-
22/2026. sz. felhívásnak, megküldte a kért eredményeket, azonban a kiértékelésüket nem.
A SEMCORP Hungary Kft. által megküldött vizsgálati eredmények alapján a Hatóság az alábbiakat állapította
meg:
A jegyzőkönyvben rögzített F-1 és F2 jelű talajfuratok talajvizében, a telephelyen üzemelő CS-1-1 jelű
csapadékvíz-elvezető csatornahálózaton és csapadékvíz tározóban vett minták, továbbá az M-4 és
M-7 jelű monitoring kutakban vett minták vízvizsgálati eredményei több fém és félfém komponens
esetében (alumínium, bárium, cink, kadmium, kobalt, króm, lítium, mangán, nikkel, ólom, réz, vas,
arzén) határérték túllépést mutattak
a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó
határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. számú
mellékletének 3. területi kategóriájú oszlopában foglaltak és
a földtani közeg és a felszín alatti víz
szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló
6/2009. (IV. 14.) KvVM–EüM–FVM együttes rendelet 2. számú mellékletében előírt „B”
szennyezettségi határértékhez, valamint a telephelyen végzett tevékenység felszín alatti vizekre
gyakorolt hatásának nyomon követesét előíró monitoring rendszer alapját képező alapállapot felmérés
vízvizsgálati eredményeihez képest, valamint a tevékenységgel nem összefüggő új komponensek (pl:
bárium, cink, kadmium, króm, lítium, ólom, réz, vas, arzén) jelentek meg.
Az alumínium koncentráció az összes monitoring kút vízvizsgálati eredményeiben, talajfuratok talajvizének
vízvizsgálati eredményeiben, valamint a csapadékvíz-elvezető hálózaton és a csapadékvíztározóban vett
minták vízvizsgálati eredményeiben hatérérték feletti túllépést mutatott fent hivatkozott jogszabály alapján.
Fenti megállapításokat a laboratóriumi osztály által a Hatóság részére HB/17-KTF-LAB/00020-2/2026.
számon megküldött vízvizsgálati jegyzőkönyvben rögzített eredmények is megerősítik.
A Hatóság figyelembe vette a Semcorp Hungary Kft. által a Hatóság részére megküldött monitoring kutak,
talajfuratok, csapadékvíz tározó és hálózattának vízvizsgálati jelentésének eredményeit, melyek szintén
igazolják és alátámasztják többek között az alumínium koncentrációjának határérték feletti jelenlétét az
alábbiak szerint:
6
Határérték a 6/2009.
Jelölés/laborazonosító
(IV. 14.) KvVM–EüM–
Mért eredmények (µg/l)
Komponens
FVM együttes
rendeletben foglaltak
szerint
M1 jelű monitoring kút
4670
K26/8098
M2 jelű monitoring kút
500
K26/8099
M3 jelű monitoring kút
15300
K26/8100
M4 jelű monitoring kút
220000
K26/8101
M5 jelű monitoring kút
580
K26/8102
M6 jelű monitoring kút
1560
K26/8103
M7 jelű monitoring kút
14700
Alumínium
200 µg/l
K26/8104
M8 jelű monitoring kút
320
K26/8105
F1
furat
talajvize
318.000
K26/8092
F2
furat
talajvize
2.676.000
K26/8093
CS-1 csatorna K26/8095
720
CS-2 csatorna K26/8096
560
CS-3 csatorna K26/8097
210
A fém és félfém komponensek tekintetében a mintavételi eredmények az alábbiak:
Határérték a
M4 jelű
F1 furat talajvize
F2 furat talajvize
monitoring kút
6/2009. (IV. 14.)
Komponensi kör
(K26/8092)
(K26/8093)
KvVM–EüM–FVM
mért eredmények
mért eredmények
(K26/8101)
mért eredmények
együttes
µg/l
µg/l
µg/l
rendeletben
foglaltak szerint
Arzén
51
691
53
10 µg/l
Cink
433
7450
342
200 µg/l
Ólom
69
800
80
10 µg/l
Kobalt
64
791
78
20 µg/l
Kadmium
3
43
4
5 µg/l
Nikkel
308
2810
260
20 µg/l
Bárium
1980
12800
1846
700 µg/l
Króm
411
4440
270
50 µg/l
Réz
82
1780
99
200 µg/l
Mangán
3440
51900
8500
*
Lítium
287
2910
204
**
7
* A mért vízvizsgálati eredményeknél az alapállapot során mért eredményekhez viszonyított növekedés lett
figyelembe véve.
A mangán komponens esetében az alapállapot során rögzített eredményekhez képest az
összes monitoring kút vízvizsgálati eredményei növekedést mutattak.
** A lítium mind a monitoring kutak, mind a talajfuratok, mind pedig a csapadékvíz tározó és hálózatának
vízvizsgálati eredményeiben kimutatható volt.
Fentiek alapján a Hatóság a rendelkező rész I. pontjában megállapította, hogy a telephelyen tevékenységével
jogszabályban, hatósági határozatban szereplő vízgazdálkodási és környezet védelmét szolgáló vízvédelmi
előírást szegett meg, jogsértő magatartásával környezetet veszélyeztető káros és jogellenes állapotot idézett
elő.
A II. pontban a Hatóság megállapította, hogy a telephelyen végzett tevékenység a felszín alatti vizek
minőségére kedvezőtlen hatást gyakorolt, alumínium, bárium, cink, kadmium, kobalt, króm, lítium, mangán,
nikkel, ólom, réz, vas, arzén komponensek tekintetében a mért vizsgálati értékek alapján további hatósági
intézkedés szükséges, ezért jelen döntésével egyidejűleg kezdeményezte a Hajdú-Bihar Vármegyei
Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályánál, hogy a
hatáskörébe tartozó intézkedéseket (tényfeltárás, kármentesítési eljárás lefolytatása) tegye meg.
A kivizsgálás során az okozó/felelős környezethasználó személye megállapítható volt, a tényfeltárásra
kötelezhető a SEMCORP Hungary Kft., melyet az alábbiak támasztják alá:
A Kvt. 4.§ 9. pontja alapján a környezetnek vagy valamely elemének igénybevételével, illetőleg terhelésével
járó tevékenységet, környezethasználatot a SEMCORP Hungary Kft. végzi a Debrecen, Jedlik Ányos utca 5.
szám alatti 0495/230 és 0495/232 hrsz-ú ingatlanon lévő szeparátorfólia gyártó üzemében. Az ingatlan
tulajdonosa is a SEMCORP Hungary Kft..
„Kvt. 9.§ A környezethasználó az e törvényben meghatározott és az e törvényben és más jogszabályokban
szabályozott módon felelősséggel tartozik tevékenységének a környezetre gyakorolt hatásaiért.”
A környezethasználónak be kell tartania a Kvt. 6.§-ában előírt elővigyázatosság elvét tevékenységének
gyakorlásakor:
„Kvt. 6.§ (1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy
a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő;
b) megelőzze a környezetszennyezést;
c) kizárja a környezetkárosítást.
(2) * A környezethasználatot az elővigyázatosság elvének figyelembevételével, a környezeti elemek
kíméletével, takarékos használatával, továbbá a hulladékképződés csökkentésével, a természetes és az
előállított anyagok visszaforgatására és újrafelhasználására törekedve kell végezni.
(3) * A megelőzés érdekében a környezethasználat során a leghatékonyabb megoldást, továbbá a külön
jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhető legjobb technikát kell alkalmazni.”
A Favir. 19.§ (1) bekezdése alapján a környezethasználó a felszín alatti vízben, illetve földtani közegben
okozott szennyezést, illetve károsodást a vízvédelmi hatóságnak köteles bejelenteni, illetve a vizek
állapotának azonnali beavatkozást igénylő környezetkárosodása esetén köteles megkezdeni a kárelhárítást a
környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló kormányrendeletben foglaltaknak
megfelelően.
A Favir. 19.§ (2) bekezdése alapján a vízvédelmi hatóság – indokolt esetben a környezetvédelmi
hatóság és a vízügyi igazgatóság szakértőként való bevonásával – a földtani közeg, felszín alatti víz
terhelésére, minőségének veszélyeztetésére, szennyezésére, károsítására vonatkozó, birtokába került
információkat kivizsgálja a hatósági intézkedés igényének megállapítása és a hatósági eljárás
megalapozása érdekében.
8
A Favir. 19.§ (3) bekezdése szerint a kivizsgálást a kockázat mérlegelése alapján – az e rendeletben
szabályozott esetek kivételével –
a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (továbbiakban: Kvt.) vonatkozó rendelkezései alkalmazásával kell lefolytatni.
A Favir. 19.§ (8) bekezdése alapján a vízvédelmi hatóság a kivizsgálás, a felszín alatti víz és a talaj védelmével
összefüggésben feladatkörrel rendelkező hatóságok és a vízügyi igazgatóság szakértői véleménye, valamint
a rendelkezésére álló adatok alapján mérlegeli, hogy a szennyezettség intézkedést igényel-e. A (6) bekezdés
b) pont
ba) és
bb) alpontja esetében a vízvédelmi hatóság köteles intézkedni.
A Favir. 19.§ (9) bekezdése szerint a kivizsgálás alapján a vízvédelmi hatóság dönt:
a) az adatszolgáltatásban foglalt adatok megfelelőségéről;
b) az ügynek az engedélyező hatósághoz történő áttételéről;
c) azonnali beavatkozást igénylő szennyezés, illetve károsodás esetén a szükséges kárelhárítással
összefüggő, külön jogszabályok szerinti intézkedésről;
d) a szükséges intézkedés, eljárás megindításáról, illetve a környezetvédelmi hatóságnál történő
kezdeményezéséről, így különösen a 13. §-a szerinti tartalommal történő engedélyezés alá vonásról a
vízvédelmi hatóság által saját hatáskörben kiadott határozattal, a kármentesítés bármely szakaszának vagy a
szakaszok 21. § (8) bekezdése szerinti elrendelésének kezdeményezéséről, valamint a környezetvédelmi
felülvizsgálat kezdeményezéséről vagy arról, hogy a tudomására jutott adatok további intézkedést nem
igényelnek.
A Favir 19.§ (6) bekezdés ba) pontja szerint a szennyezettség valószínűsíthető,
„ha a szennyezettség mértéke
talaj esetén – a bb) pontban foglalt eltéréssel - 0,2 méter alatt legalább öt mintában, felszín alatti víz és talajnak
nem minősülő földtani közeg esetén legalább egy ponton egy mintában a szennyező anyag koncentrációja
meghaladja a (B) szennyezettségi határértéket.” Fentiekre tekintettel a Hatóság megállapította, hogy a Favir. 19.§ (6) bekezdés ba) pontja szerinti
szennyezettség valószínűsíthető, ezért a Favir. 19.§ (9) bekezdés d) pontja szerint kezdeményezi a
kármentesítés elrendelését az illetékes környezetvédelmi hatóságnál.
Az eljárás során, a döntéshozatalt megelőzően a Hatóság részéről iratismertetésre nem került sor, tekintettel
arra, hogy a tárgyi eljárásban keletkezett iratok, mintavételi eredmények a SEMCORP Hungary Kft.
rendelkezésére álltak, annak tartalmát megismerték. A Hatóság az Ákr. 104.§ (3) bekezdése alapján
megküldött HB/21-VVO/00940-2/2026 sz. végzés rendelkező részében tájékoztatta az érintett ügyfeleket,
hogy az eljárás bármely szakaszában és annak befejezést követően is betekinthet az eljárás során keletkezett
iratba. A SEMCORP Hungary Kft. nem élt ezen jogával az eljárás során.
A
Kvt.
4.§
6. pontja szerint környezetterhelés: valamely anyag vagy energia közvetlen vagy közvetett kibocsátása a
környezetbe
7. pontja szerint környezetszennyezés: a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó
terhelése
10. pontja szerint környezetveszélyeztetés: a környezetkárosodás bekövetkezésének közvetlen veszélye,
11. pontja szerint környezetveszélyeztető magatartás: környezetveszélyeztetést előidéző tevékenység vagy
mulasztás;
12. pontja szerint környezetkárosítás: az a tevékenység vagy mulasztás, amelynek hatására
környezetkárosodás következik be;
13. pontja szerint környezetkárosodás: a környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy
közvetve bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás, illetve valamely környezeti elem által nyújtott
szolgáltatás közvetlen vagy közvetett, mérhető, jelentős romlása.
Fenti jogszabály 101.§ (1) és (2) bekezdései értelmében
: „A környezethasználó az e törvényben
meghatározott és más jogszabályokban szabályozott módon büntetőjogi, szabálysértési jogi, polgári jogi és
közigazgatási jogi felelősséggel tartozik tevékenységének a környezetre gyakorolt hatásaiért
9
A környezethasználó köteles
a) a környezetveszélyeztető magatartástól, illetve környezetkárosítástól tartózkodni, valamint az általa
folytatott környezetveszélyeztető magatartást, illetve a környezetkárosítást abbahagyni;
b) környezetveszélyeztetés, valamint környezetkárosodás esetén a környezetvédelmi hatóságot azonnal
tájékoztatni,
c) környezetkárosodás
bekövetkezése
esetén
minden
lehetséges
intézkedést
megtenni
a
környezetkárosodás enyhítése, a kárelhárítás, illetve a további környezetkárosodás megakadályozása
érdekében, így különösen haladéktalanul ellenőrzése alá vonni, feltartóztatni, eltávolítani vagy más megfelelő
módon kezelni a környezetkárosodást okozó anyagokat, illetve más károsító tényezőket azzal a céllal, hogy
korlátozza vagy megelőzze a további környezetkárosodást és az emberi egészségre gyakorolt kedvezőtlen
hatásokat vagy a környezeti elem által nyújtott szolgáltatások további romlását;
d) környezetkárosodás bekövetkezése esetén az eredeti állapotot vagy a külön jogszabályban meghatározott,
az eredeti állapothoz közeli állapotot helyreállítani, valamint a környezeti elem által nyújtott szolgáltatást
visszaállítani vagy azzal egyenértékű szolgáltatást biztosítani;
e) az általa okozott környezetkárosodásért helytállni és a megelőzési, illetve helyreállítási költségeket viselni.”
Továbbá fenti jogszabály 102./A.§ (2) bekezdése értelmében:
„A környezethasználó köteles a külön
jogszabályban meghatározott környezetkárosodást megelőző intézkedéseket megtenni, valamint
környezetkárosodás esetén a helyreállítási intézkedések megtétele során
a) elsődleges helyreállítási intézkedésként a környezetnek vagy valamely környezeti elemnek, illetve a
környezeti elem által nyújtott szolgáltatásnak az eredeti állapotát vagy ahhoz közeli állapotát helyreállítani;
b) kiegészítő helyreállítási intézkedésként amennyiben az elsődleges helyreállítási intézkedés nem vezet
eredményre,
ba) a károsodott környezeti elemet erre alkalmas környezeti elemmel, illetve a környezeti elem által nyújtott
szolgáltatást erre alkalmas környezeti elem által nyújtott szolgáltatással pótolni,
bb) ha a ba) pontban meghatározott pótlás sem vezet eredményre, a környezeti elemet vagy a környezeti
elem által nyújtott szolgáltatást – a károsodott környezeti elem vagy szolgáltatás becsült költségével
megegyező –, erre alkalmas környezeti elemmel vagy környezeti elem által nyújtott szolgáltatással pótolni.”
A Hatóság felhívja a figyelmet a Kvt. 6.§-10.§-aiban foglaltakra, nevezetesen az elővigyázatosság, a
megelőzés, a helyreállítás, a felelősség és együttműködési kötelezettségekre.
Indokolás a rendelkező rész III. pontjához:
A 72/1996. (V. 22.) Kormányrendelet 18.§ (1) bek. a) pontja előírja, hogy
azt, aki a jogszabályban
meghatározott feladatainak kötelezettségeinek elmulasztásával káros és jogellenes állapotot idézett elő, a
jogszabály szerint szükséges követelmények érvényesítése érdekében a vízügyi hatóság az alábbiak szerint
kötelezi:
„18. § (1) A vízhasználót vagy azt, aki a vízviszonyokba jogellenesen beavatkozott, illetőleg a
jogszabályban meghatározott feladatainak kötelezettségeinek elmulasztásával káros és jogellenes
állapotot idézett elő, a jogszabály szerint szükséges követelmények érvényesítése érdekében a
vízügyi hatóság kötelezi.
a) a vízjogi engedély nélkül vagy az attól eltérően végzett kivitelezés megszüntetésére,
felfüggesztésére, továbbá az engedély, bejelentés nélkül vagy az engedélytől, bejelentéstől eltérően
elvégzett vízimunka vagy megépített vízilétesítmény átalakítására, meghatározott módon
megvalósított fennmaradására és üzemeltetésére vagy megszüntetésére, az engedély nélkül
gyakorolt vízhasználat szüneteltetésére, abbahagyására vagy meghatározott módon való
gyakorlására;
b) az engedély, bejelentés alapján a meglevő vízilétesítménynek az előírásoknak megfelelő módon
történő üzemeltetésére átalakítására vagy megszüntetésére;
c) a vízilétesítmény megépítésére, vízimunka elvégzésére;
d) a kivett víz, valamint a befogadóba juttatott használt, illetve tisztított szennyvíz mérésére;
10
e) vízhasználat szüneteltetésére, megszüntetésére;
f) védőidom, védőterület, védősáv kialakítására és fenntartására;
g) a jogellenes, illetve káros állapot megszüntetésére – az a)–f) pontokban foglaltaktól függetlenül is
–, ha az eljárásra más hatóság nem rendelkezik hatáskörrel és a vízviszonyokba történt beavatkozás,
illetve annak megszüntetése egyébként nem jár együtt vízhasználattal vagy a vizek hasznosítására,
kártételeik elhárítására irányuló vízimunka elvégzésével.
(2) Amennyiben a vízügyi hatóság eljárást az (1) bekezdés a)–g) pontjai alapján folytatja le, a
vízhasználó vagy az, aki a jogellenes állapot megszüntetésére a jogszabály szerint egyébként köteles,
a külön jogszabályban meghatározott tartalmú, a vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyezési
eljárásra irányadó terv és adat szolgáltatására is kötelezhető.
(3) A (2) bekezdés szerinti terv- és adatszolgáltatást az eljáró hatóság elrendeli, ha a vízilétesítmény
megépítéséről, vízjogi engedély nélkül vagy attól eltérően elvégzett vízimunka, üzemeltetett
vízilétesítmény vagy vízhasználat fennmaradásáról, átalakításáról vagy megszüntetéséről kell
dönteni, és ehhez – jogszerű teljesítés hiányában – engedélyezési tervdokumentáció nem áll
rendelkezésre.
(4) Ha jogszabály alapján a 15. § (5) bekezdésének alkalmazásával lefolytatott eljárásban,
fennmaradási engedély megadható, az építtetőt az engedély nélkül, illetve attól eltérően megépített
építmények értékére vonatkozó adatok közlésére kell felhívni. Az adatok közlésénél a fennmaradási
engedélyre vonatkozó eljárás időpontjában fennálló értéket kell figyelembe venni.
(6) Az (1)–(4) bekezdésben megjelölt eljárás keretében hozott határozatnak tartalmaznia kell a káros,
illetve jogellenes állapot megszüntetésének a vízgazdálkodási környezet- és természetvédelmi
célokkal és követelményekkel összhangban álló, általános műszaki megoldását, vagy a megoldás
lehetőségeit. A határozat végrehajtásának a véglegesen megállapított teljesítési határidőt követő első
naptól számított három év elteltével nincs helye.”
A Vgtv. 28/A.§ (1) bekezdése és 29.§ (1) bekezdésében előírtakat figyelembe véve vízilétesítmény
átalakításához vízjogi létesítési engedély szükséges az alábbiak szerint:
„28/A.§ (1) A jogszabály által bejelentéshez kötött tevékenységektől eltekintve – a termálvíz
kitermeléssel történő geotermikus energia kinyerését és hasznosítását kivéve –, vízjogi engedély
szükséges
a) a vízimunka elvégzéséhez, a vízilétesítmény megépítéséhez és átalakításához (vízjogi létesítési
engedély),
b) a vízilétesítmény használatbavételéhez és üzemeltetéséhez, a vízhasználathoz (vízjogi
üzemeltetési engedély), és
c) a vízilétesítmény megszüntetéséhez (megszüntetési engedély).”
29.§ (1) Vízjogi engedélyt a hatóság az előírt feltételek megléte esetén csak abban az esetben adhat
ki, ha a vízilétesítmény, a vízimunka, illetve a vízhasználat:
a) nem veszélyezteti a vízkészlet védelméhez fűződő érdekeket;
b) megfelel a vízimunkára, a vízilétesítmények, víziközművek megvalósítására, átépítésére és
megszüntetésére, valamint üzemeltetésére és a vízhasználatok gyakorlására kiadott vízgazdálkodási,
műszaki és biztonsági szabályoknak, a vízháztartás, vízminőség, felszín alatti és felszíni vizek
védelmével összefüggő egyéb szabályozásnak;
c) megfelel a külön jogszabályban foglalt előírásoknak.”
A Hatóság a telephelyen belüli csapadékvíztározó biztonságos üzemelését is felülvizsgálta. Vizsgálta annak
körülményét, hogy az összegyülekező, valamint elvezetésre kerülő csapadékvizek szennyeződhetnek-e a
gyártó üzem működése során. Az oltóhab (Fomtec ARC 3x3) - az összetételére jellemző vegyületek alapján -
kimutatható volt több felszíni és felszín alatti vízmintában (M2, M3, M4, M6, M7, M8-es jelű monitoring kutak,
F1 jelű furat talajvize, csapadékvíz-elvezető hálózat, csapadékvíztározó), ami tovább erősíti a szennyezés
jelenlétét és a tározó üzemeltetésének biztonsági kockázatát.
11
A Hatóság a rendelkezésre álló adatok és iratok alapján megállapította, hogy normál üzemi körülmények
között a gyártóüzemből és a hozzá kapcsolódó épületekből, csarnokokból (bevonatoló csarnok (SWS),
energia központ (ENR), tartálypark (TOA), regeneráló visszanyerő terület (REA), anyagraktár (MWH), a
későbbiekben ugyan nem várható szennyezőanyag kijutás a külső burkolt felületekre, azonban egy baleset,
havária esetén, illetve a normál üzemmódtól eltérő körülmények során nem zárható ki teljes mértékben a
veszélyes anyagok felszíni és felszín alatti vízbe történő kijutása, ezért a rendelkező rész III. pontjában
foglaltak kerültek előírásra a Kvt. 6.§ (2) bekezdése alapján az elővigyázatosság elvét figyelembe véve.
A teljesítési határidő megállapításánál figyelembe lett véve az a tény, hogy vízjogi engedélyezési
dokumentáció elkészítése szükséges, mely időigényes.
Fentiekre tekintettel a Hatóság a rendelkező rész III. pontjában foglaltak szerint kötelezte a 72/1996. (V.
22.) Korm. rendeletben meghatározott tartalmú, vízjogi engedélyezési eljárásra irányadó terv- és
adatszolgáltatásra a SEMCORP Hungary Kft-t, hogy a Debrecen 0495/230 hrsz. alatti ingatlanon
megépített csapadékvíz-késleltető tározót vízzáróvá alakítsa át, továbbá arra, hogy a csapadékvíz-
elvezető rendszerbe a kondenzvíz bevezetését azonnal szüntesse meg, és tartózkodjon minden olyan
jogsértő magatartástól, amely környezetet veszélyeztető káros és jogellenes állapotot idézhet elő.
Indokolás a rendelkező rész IV. pontjához:
A SEMCORP Hungary Kft., mint engedélyes, a Debrecen, Jedlik Ányos utca 5. szám alatti 0495/230 és
0495/232 hrsz-ú ingatlanon lévő szeparátorfólia gyártó üzem vízilétesítményeire vonatkozóan 35900/8142-
9/2022.ált. iktatószámon vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik.
Tekintettel arra, hogy a telephelyen végzett tevékenység kedvezőtlen hatással van a felszíni alatti vizek
minőségére, állapotára, a környezeti hatások nyomon követése és a további állapotromlás megelőzése
érdekében a Hatóság a monitoring kutakból történő mintavétel gyakoriságának növelését (negyedévenkénti)
rendeli el, vizsgálandó komponensi körrel kiegészítve a rendelkező részben foglaltak alapján.
Fentiekre tekintettel a Hatóság a SEMCORP Hungary Kft. részére, mint engedélyesnek – a Debrecen,
Jedlik Ányos utca 5. szám alatti 0495/230 és 0495/232 hrsz-ú ingatlanon lévő szeparátorfólia gyártó
üzem vízilétesítményeire vonatkozóan – kiadott 35900/8142-9/2022.ált. számon kiadott vízjogi
üzemeltetési engedélyt hivatalból módosította a Vgtv. 30.§ (1) bekezdése alapján, a bekövetkezett
káreseményre tekintettel, valamint a Kvt. 6.§-ában előírt elővigyázatosság elvét is figyelembe véve.
Indokolás a rendelkező rész V. pontjához:
A Hatóság megállapította, hogy a SEMCORP Hungary Kft. a Debrecen, Jedlik Ányos utca 5. szám alatti
0495/230 és 0495/232 hrsz-ú ingatlanon lévő szeparátorfólia gyártó üzemben végzett tevékenységével
jogszabályban, hatósági határozatban szereplő vízgazdálkodási és környezet védelmét szolgáló előírást
szegett meg, jogsértő magatartásával környezetet veszélyeztető káros és jogellenes állapotot idézett elő.
A 35900/8142-9/2022.ált. számon kiadott vízjogi üzemeltetési engedély 3./ Engedélyes köteles pontjának c./9.
alpontja szerint:
„A csapadékvíz-elvezető rendszerbe kizárólag tiszta, szennyeződéstől mentes csapadékvíz
vezethető.” A fentiekben kifejtettek alapján a Hatóság megállapította, hogy a SEMCORP Hungary Kft. ezen
kötelezettségét megszegte, nem a fent írott, végleges vízjogi üzemeltetési engedélynek megfelelően
üzemeltette a csapadékvíz-elvezető létesítményeit.
Fentiekre hivatkozva a Vgtv. 32/A.§ (1) bekezdése alapján a fent írott vízjogi üzemeltetési engedélyben
előírtakat megszegő SEMCORP Hungary Kft. vízgazdálkodási bírságot köteles fizetni az alábbi
jogszabályhelyre hivatkozva:
„32/A.§ (1) Aki a 29. § (4) bekezdésében foglaltakon túl jogszabályban, hatósági határozatban vagy
közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban szereplő vízgazdálkodási előírást megszeg, a jogsértő
12
magatartás súlyához igazodó, legfeljebb 1 000 000 forint összegű vízgazdálkodási bírságot köteles
fizetni. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.”
A Vgtv. 29.§ (4) bekezdése az alábbiakat tartalmazza:
„29.§ (4) Ha a vízimunka elvégzése, illetve a vízilétesítmény megépítése vagy átalakítása végleges hatósági
engedély nélkül, vagy a végleges hatósági engedélytől eltérően történt, a létesítő részére az üzemeltetési
engedély kiadása megtagadható. Amennyiben a vízügyi hatóság a vízimunka, vízilétesítmény megvizsgálása
után – az eset összes körülményeire is figyelemmel – a létesítő részére a fennmaradási engedélyt utólag
megadja, egyidejűleg vízgazdálkodási bírság megfizetését kell előírni. A bírság az engedély nélkül létrehozott
építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig
terjedhet. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.”
A
vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 438/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet (a
továbbiakban: VGB r.) 2.§-a szerint: „
A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló
kormányrendeletben megnevezett hatósági jogkörben eljáró szervek a vízgazdálkodási előírás megszegése
esetén az 1. mellékletben meghatározott számítási módszer alapján, a 2. melléklet szerinti szorzótényezők
figyelembevételével meghatározott összegű – de legfeljebb a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény
(a továbbiakban: Vgtv.) 29. § (3) bekezdésében, illetve a Vgtv. 32/A. § (1) bekezdésében meghatározott
mértékű – bírságot szabnak ki.”
A közigazgatási hatósági eljárás során megállapított jogszabálysértések esetén a közigazgatási hatóság által
kiszabható hátrányos jogkövetkezmények általános szabályairól
a közigazgatási szabályszegések
szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Szankciótörvény) rendelkezik.
„2.§ (1) A közigazgatási szabályszegésért való felelősség megállapítása esetén a közigazgatási hatóság
közigazgatási szankciót alkalmaz.
(2) Közigazgatási szankciót azzal a természetes személlyel, jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezettel szemben lehet alkalmazni, akinek, illetve amelynek a közigazgatási szabályszegésért
való felelősségét a közigazgatási hatóság megállapította. Az elkobzás akkor is alkalmazható, ha felelősségre
vonásra nem került sor.„
A Szankciótörvény 2.§ (3) és (4) bekezdései szerint közigazgatási szabályszegés esetén a következő
közigazgatási szankciók alkalmazhatók:
„2.§ (3) Közigazgatási szabályszegés esetén a következő közigazgatási szankciók alkalmazhatók:
a) figyelmeztetés,
b) *
c) közigazgatási bírság,
d) tevékenység végzésétől történő eltiltás,
e) elkobzás.”
(4) Törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet további közigazgatási szankciókat
állapíthat meg.”
A Vgtv. 32/A.§ (1a) bekezdése alapján közigazgatási szankcióként a 2017. évi CXXV. törvény 2.§ (3)
bekezdésének a) pontja szerinti figyelmeztetés nem alkalmazható tárgyi ügyben.
„32/A.§ (1) Aki a 29. § (4) bekezdésében foglaltakon túl jogszabályban, hatósági határozatban vagy
közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban szereplő vízgazdálkodási előírást megszeg, a jogsértő
magatartás súlyához igazodó, legfeljebb 1 000 000 forint összegű vízgazdálkodási bírságot köteles fizetni. A
természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.
13
(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott szabályszegések miatt – a vízgazdálkodási adatszolgáltatási
vagy nyilvántartás-vezetési kötelezettség megszegésének kivételével – közigazgatási szankcióként
figyelmeztetés nem alkalmazható.”
A Szankciótörvény alapján:
„3.§ (1) A közigazgatási szankciót alkalmazó hatóság a közigazgatási szankciók alkalmazásának
fokozatossága érdekében – törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet eltérő
rendelkezésének hiányában – a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába (a továbbiakban: Nyilvántartás)
bejegyzi azon döntés e törvényben meghatározott adatait, amely ellen kérelemre induló jogorvoslatnak már
nincs helye. A közigazgatási szankciót alkalmazó hatóság a döntés adatait a jogorvoslati kérelem benyújtására
rendelkezésre álló idő elteltével egyidejűleg jegyzi be.
(2) A közigazgatási szankciót alkalmazó hatóság a Nyilvántartásba általa bejegyzett adat vonatkozásában
ellátja az adatkezelői feladatokat.
(3) A közigazgatási szankció alkalmazására jogosult hatóság az eljárása során a Nyilvántartásnak az adott
eljárás ügyfelére vonatkozó minden adatába betekinthet.”
„9. § (1) Közigazgatási bírság minden, a közigazgatási hatóság által közigazgatási szabályszegésért kiszabott
bírság.
(2) Közigazgatási bírságot szab ki a közigazgatási hatósági eljárás során a hatóság, ha törvény vagy törvény
felhatalmazása alapján önkormányzati rendelet bírság kiszabását teszi lehetővé,
a) a Nyilvántartásba a hatósági eljárás megindításának napját megelőző egy éven belül az ügyfél
vonatkozásában közigazgatási szankciót megállapító döntést jegyeztek be és
b) a hatóság nem figyelmeztetés alkalmazásáról dönt.”
A Hatóság a Nyilvántartást megvizsgálva megállapította, hogy a Kötelezett szerepel a fent hivatkozott
Nyilvántartásban, a SEMCORP Hungary Kft-vel szemben egy éven belül közigazgatási bírság (tűzvédelmi
bírság: HB/21-TIO-Db/00414-4/2026 és 30409/3204-7/2025., környezetvédelmi bírság: HB/17-IKV/01696-
8/2025 és HB/17-IKV/01096-35/2025) már került több alkalommal kiszabásra.
Fentiek és a VGB r. 1. melléklet 4. pontjában meghatározott számítási módszer alapján, a 2. melléklet szerinti
szorzótényezők figyelembevételével 1.000.000.-Ft összegű vízgazdálkodási bírság kiszabása történik az
alábbiak szerint:
A VGB r. 2.§-a alapján:
„A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendeletben
megnevezett hatósági jogkörben eljáró szervek a vízgazdálkodási előírás megszegése esetén az 1.
mellékletben meghatározott számítási módszer alapján, a 2. melléklet szerinti szorzótényezők
figyelembevételével meghatározott összegű – de legfeljebb a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény
(a továbbiakban: Vgtv.) 29.§ (4) bekezdésében, illetve a Vgtv. 32/A.§ (1) bekezdésében meghatározott
mértékű – bírságot szabnak ki.”
A VGB r. 1. sz. melléklete 4. pontja alapján: „A víziközművek és a vizek kártételei elleni védelem és védekezés
vízilétesítményeivel kapcsolatos, valamint
a 2–3., illetve az 5. pont alá nem tartozó vízgazdálkodási előírás
megsértése esetén a vízgazdálkodási bírság mértékét a következő számítási mód alapján kell megállapítani:
VGB= A*ENG*ERT*HAT”
ahol, a VGB r. 2. sz. mellékletében felsorolt a vízgazdálkodási bírság mértékét meghatározó szorzótényezők
és a rendelkezésre álló adatok alapján:
Alapbírság (A) = b) engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat, vagy egyéb vízgazdálkodási előírás
megszegése esetén
1.000.000,-Ft
14
Engedély vagy bejelentés megléte (ENG) =
1 mivel a tevékenység vízügyi hatósági engedélytől eltérően
történt;
Az építmény értéke (ERT) =
1 mivel 500 000 000 Ft felett van a csapadékvíz-elvezető létesítmények értéke
(2022. július 5-ei keltezésű nyilatkozat a beruházás költségére vonatkozóan)
Hatósági mérlegelés (HAT) =
1 (hatósági mérlegelés) amely az alábbiak figyelembevételével került
megállapításra:
a) a cselekmény felróhatósága: megalapozott, mert
- a 35900/8142-9/2022.ált. számon kiadott vízjogi üzemeltetési engedélytől eltérően végezte a tevékenységét,
- tevékenységével jogszabályban, hatósági határozatban szereplő vízgazdálkodási és környezet védelmét
szolgáló előírást szegett meg,
b) a jogsértést elkövető személy eljárást segítő, együttműködő magatartása: a jogsértést elkövető személy az
eljárás során mulasztás miatt eljárási bírságot kapott,
c)
a benyújtott dokumentációk és adatok szakszerűsége: az eljárás során benyújtott dokumentációk és adatok
szakszerűek, pontosak voltak.
d)
engedély megléte esetén az engedélytől való eltérés mértéke: a vízjogi engedélytől eltérően végezte
tevékenységét,
e)
a jogsértő magatartás ismétlődése és gyakorisága: a jogsértést elkövető személy jogsértő magatartást több
alkalommal tanúsított a Nyilvántartás alapján.
Fentiek alapján a VGB r. 1. sz. melléklete 4. pontja alapján számított bírság (VGB) összege:
VGB = 1.000.000,-Ft x 1 × 1 x 1 = 1.000.000,-Ft
Fenti számítás alapján a Vgtv. 32/A.§-a szerint a Hatóság 1.000.000,-Ft, azaz egymillió forint vízgazdálkodási
bírságot állapította meg.
A Hatóság felhívja a SEMCORP Hungary Kft. figyelmét arra, hogy amennyiben a vízgazdálkodási
bírságot a határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül nem fizeti meg, úgy a
végrehajtásáról intézkedni fog.
A bírság összegének megállapításánál a fentiek és a Szankciótörvény 10.§ (1) bekezdése alapján a Hatóság
figyelembe vette a jogsértéssel okozott hátrányt, a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát, a
jogsértő állapot időtartamát, a jogsértést elkövető gazdasági súlyát és a jogsértő magatartás ismétlődését és
gyakoriságát.
A Hatóság felhívja a SEMCORP Hungary Kft. figyelmét, hogy az Ákr. 135.§-a szerint ha a pénzfizetési
kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a törvényes kamatnak megfelelő mértékű késedelmi pótlékot
fizet.
A rendelkező rész V. pontja felhívást tartalmaz a pénzfizetési kötelezettség önkéntes teljesítésére és
figyelmeztetést az elmaradásának jogkövetkezményére, azaz arra, hogy ebben az esetben a Hatóság az Ákr.
XI. fejezete alapján intézkedik a bírságfizetés foganatosításáról.
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 42.§ (3) bekezdésében foglaltak szerint törvény eltérő
rendelkezése hiányában - a bíróság, ügyészség által kiszabott eljárási bírság és rendbírság kivételével - a
15
jogerősen, illetve véglegesen kiszabott és meg nem fizetett bírság, valamint a meg nem fizetett bírság miatt
jogerősen vagy véglegesen kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősül, és azt
Ákr. 134.§-ában foglaltak szerint, vagy ha az nem az Ákr. hatálya alá tartozó eljárásban került megállapításra,
akkor adók módjára kell behajtani.
A rendelkező rész V. pontja rögzíti, hogy az előírásokban foglalt teljesítések elmulasztása, illetve a
határozatban előírtak nem megfelelő teljesítése esetén
az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási
eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 119.§-ában foglaltak alkalmazásának van helye.
Indokolás a rendelkező rész VI. pontjához:
A Hatóság az Ákr. 129.§ (1) bekezdése alapján a rendelkező rész VI. pontjában foglaltak szerint döntött az
eljárási költség viseléséről az alábbiakban részletezett jogszabályok figyelembevételével:
Figyelembe véve az Ákr. 81.§ (1) bekezdésében foglaltakat, mivel eljárási költség merült fel, így annak
megállapításáról és viseléséről rendelkezni kellett.
A Hatóság a rendelkező rész I. pontjában megállapította, hogy a SEMCORP Hungary Kft. a Debrecen, Jedlik
Ányos utca 5. szám alatti 0495/230 és 0495/232 hrsz-ú ingatlanon lévő szeparátorfólia gyártó üzemben
végzett tevékenységével jogszabályban, hatósági határozatban szereplő vízgazdálkodási és környezet
védelmét szolgáló előírást szegett meg, jogsértő magatartásával környezetet veszélyeztető káros és
jogellenes állapotot idézett elő.
Az Ákr. 125.§ (2) bekezdése alapján a SEMCORP Hungary Kft. viseli a jogellenes magatartásával okozott
költségeket.
Az Ákr. 124.§-a alapján eljárási költség mindaz, ami az eljárás során felmerül.
Az Ákr. 129.§ (2) bekezdése szerint az eljárási költség összegét az azt alátámasztó bizonyítékok
figyelembevételével kell megállapítani.
Jelen eljárásban az alábbi igazolt eljárási költségek merült fel:
2.
Az eljárás során felmerült egyéb személyi Időráfordítás/óra
Eljárási kt.
Összes
és dologi költségek
mértéke
költség Ft
Ft/óra
- Helyszíni ellenőrzés és/vagy tárgyalás
4 óra
6.750,-
27.000,-
megtartása
- Utazási idő
0,333 óra
6.750,-
2.250,-
- Hatósági mintavétel
2.016.200,-
-
Összesen
-
2.045.450,-
A SEMCORP Hungary Kft. a Hatóság a HB/21-VVO/00940-5/2026. sz. felhívás II. pontjában előírtaknak eleget
téve – 2026. március 19-én és 20-án a Debrecen, Jedlik Ányos utca 5. szám alatti 0495/230 és 0495/232 hrsz-
ú ingatlanon lévő szeparátorfólia gyártó üzem területén akkreditált mintavételt és mérést végzett, mely során
kontroll mintákat biztosított a Hatóság részére.
A laboratóriumi Osztály a kontroll mintákon laboratóriumi vizsgálatokat végzett.
A laboratóriumi Osztály – a Hatóság HB/21-VVO/00940-/2026. sz. megkeresésére – megküldte a HB/17-KTF-
LAB/00020-5/2026. sz. iratával a HB/17-KTF-LAB/00020/2026. sz. – a laboratóriumi vizsgálatok költségeiről
szóló,
a környezetvédelmi és vízügyi hatósági eljárás során felmerülő egyéb eljárási költségekről szóló 72/2007. (IV. 17.) Kormányrendelet alapján összeállított – számlajavaslatát 2.016.200-,Ft-ról.
16
Az eljárás során a tényállás tisztázása kapcsán felmerült személyi és dologi költségek a Hatóság által e célból
vezetett nyilvántartás alapján kerültek megállapításra. A munkaórák nyilvántartása, eljárási cselekményként,
meghatározott ügyintézési rend szerinti bontásban történt.
A felmerült költség viseléséről
a környezetvédelmi és vízügyi hatósági eljárás során felmerülő egyéb eljárási
költségekről szóló 72/2007. (IV. 17.) Kormányrendelet 2.§ és 3.§-a alapján rendelkezett a Hatóság.
Az ismertetett tényállás alapján a Hatóság a SEMCORP Hungary Kft-t mindösszesen 2.045.450,-Ft eljárási
költség megfizetésére kötelezte.
A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezéseket az Ákr. 135.§-a tartalmazza.
Indokolás a rendelkező rész VII. pontjához:
A jogorvoslat lehetőségét
az
Ákr. 112.§ (1) bekezdés, a 113.§ (1) bekezdés a) pontja és a 114.§ (1)
bekezdése biztosítja.
A keresetlevél benyújtására vonatkozó rendelkezéseket
a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I.
törvény (továbbiakban: Kp.) 37.§ (1) bekezdés, 39.§, a tárgyaláson kívüli elbírálást a 77.§ (1)-(2) bekezdése
határozza meg.
A Kp. 50.§, 52. § (1) bekezdésben foglaltak szerint azonnali jogvédelem kérhető. A tárgyalás elmulasztására
vonatkozó rendelkezéseket a Kp. 82.§ tartalmazza. Az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó
rendelkezéseket a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 605.§ és 608.§-a, valamint a Dáptv.
19.§-a határozza meg. A bírósági eljárás illetékéről
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A.§ (1)
bekezdése, valamint az illetékfeljegyzési jogról a 62.§ (1) bekezdés h) pontja rendelkezik.
A kivizsgálásra nyitva álló határidő a Kvt. 91/A.§-a szerint 90 nap.
A Hatóság a fent meghatározott eljárási határidőn belül hozta meg döntését.
Az Ákr. 103.§ (1) bekezdése szerint a hivatalbóli eljárásokban az ügyintézési határidőbe csak az eljárás
felfüggesztésének időtartama nem számít be.
A Hatóság hatáskörét
a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó
szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10.§ (1) bek. 9.
pontja és (3a) bekezdése,
a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a Vgtv.
28.§ (1) bekezdése
és a 72/1996. Korm. rendelet 1.§ (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10.§ (2)
bekezdése, valamint a 2. melléklet 9. pont a) alpontja állapítja meg.
Jelen döntést a fentiek figyelembevételével a rendelkező részben foglaltak szerint, ügyintézési határidőn belül,
az Ákr., valamint a Vgtv.,
a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm.
rendelet,
a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet 19.§-ában,
a környezet
védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben foglaltak figyelembevételével hozta meg a
Hatóság.
Jelen döntés kiadmányozására a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal hatályos kiadmányozási
szabályzata alapján a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Tűzvédelmi, Iparbiztonsági és Vízügyi Hatósági
Főosztály vezetője jogosult.
17
Debrecen, időbélyegző szerint
A főispán helyett eljáró dr. Árokné dr. Toma Krisztina főigazgató
nevében és megbízásából
Törő Attila Imre
főosztályvezető
Kapja:
1. SEMCORP Hungary Kft., 4002 Debrecen, Jedlik Ányos u. 5.
(Cégkapu) 2. Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási
Főosztály
(Hivatali Tárhely) 3. Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság
(Hivatali Tárhely) 4. Irattár
Véglegessé válás után:
1. SEMCORP Hungary Kft., 4002 Debrecen, Jedlik Ányos u. 5.
(Cégkapu) 2. Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási
Főosztály
(Hivatali Tárhely) 3. Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság
(Hivatali Tárhely) 4. Irattár
18
