ÖNKORMÁNYZATI MEGÚJULÁS 2024 
 
 
 
 
új közéleti, közösség- és kommunikáció-fejlesztési 
stratégiai koncepció 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
„Legyen jókedvű Balástya!” 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Balástya, 2024. július 26. 
 
 
0 
 

---

 
TARTALOMJEGYZÉK 
 
 
HELYZETÉRTÉKELÉS  
 
 
 
 
 
 
 
 
2 
 
STRATÉGIÁK ÉS CÉLOK    
 
 
 
 
 
 
 
6 
Közéleti stratégia  
 
 
 
 
 
 
 
 
6 
Közösségfejlesztési stratégia  
 
 
 
 
 
 
7 
Kommunikációfejlesztési stratégia    
 
 
 
 
 
8 
 
KÖZÉLETI, KÖZÖSSÉGI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZERVEZETI FELÉPÍTÉS    
9 
 
KÖZÉLETI STRATÉGIA  
 
 
 
 
 
 
 
 
14 
Társadalmi munkacsoportok rendszere  
 
 
 
 
 
14 
Folyamat-felülvizsgálatok  
 
 
 
 
 
 
 
18 
Közéleti kommunikáció erősítése és sokrétűbbé tétele  
 
 
 
19 
Balástyai Közéleti Klub és közéletformálás   
 
 
 
 
21 
 
KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSI STRATÉGIA    
 
 
 
 
 
22 
Közösségszervezés    
 
 
 
 
 
 
 
23 
Közösségi programszervezés  
 
 
 
 
 
 
27 
Közösségformálás    
 
 
 
 
 
 
 
32 
Rendezvényszervezés  
 
 
 
 
 
 
 
38 
Közösségi szolgáltatásfejlesztés  
 
 
 
 
 
 
40 
 
KOMMUNIKÁCIÓFEJLESZTÉSI STRATÉGIA  
 
 
 
 
 
42 
Hír- és közszolgálati tartalomszolgáltatás-fejlesztés  
 
 
 
43 
Közösségformáló tartalomszolgáltatás-fejlesztés    
 
 
 
52 
Kommunikációs csatornák – funkciójuk és tartalmi rendjük 
 
 
59 
Sajtókommunikáció fejlesztése  
 
 
 
 
 
 
68 
Külső települési kapcsolatok kommunikációs fejlesztése    
 
 
69 
Belső kommunikáció fejlesztése  
 
 
 
 
 
 
69 
 
ÖSSZEFOGLALÁS    
 
 
 
 
 
 
 
 
70 
 
 
 
 
 
 
 
1 
 

---

HELYZETÉRTÉKELÉS 
 
Balástyán  a  2024-es  önkormányzati  választás  több  szempontból  is  korszakhatárként 
értelmezhető.  A  kampány  számos  közéleti,  társadalmi  jelenséget  megmutatott,  felerősített, 
vagy  felszínre  hozott.  Ezek  tanulságait  azért  fontos  összegezni,  mert  alapjaiban 
határozhatják meg a jövőbeni eredményes önkormányzati működést. 
 
 
Balástyán a közéletet már a rendszerváltást megelőző időszaktól lényegében kimondatlanul 
egyfajta  közmegegyezés  övezte.  Ennek  lényege  nagyjából  úgy  fogható  meg,  hogy  a 
községben  mindig  a  felelős  közéleti  szerepvállalás,  a  felelős  gazdálkodás,  a  lassabb,  de 
kockázatmentes  fejlődés,  a  falu  egysége  volt  a  középpontban.  A  mindenkori  képviselő-
testület tagjai ezt a politikát támogatták, így Balástyán megosztottság, széthúzás soha nem 
jellemezte az elmúlt évtizedeket sem az önkormányzatban, sem a településen. Mivel ennek 
a  közmegegyezésnek  –  és  gyakorlatilag  a  polgármesterek  személyének  –  nem  volt,  nem 
látszott  alternatívája  (a  személyi  változások  botránymentesen,  és  a  kontinuitást  igazolva 
zajlottak le), ezért ennek a fajta csöndes, szakmaibb működésnek mindig megvolt a lakosság 
jelentős többségének a támogatása is. 
 
Összességében  kimondható,  hogy  ez  a  nyugodt  közéletre,  együttműködésre  és  szakmai 
alapokra  építő  modell  –  és  annak  közmegegyezéses  elfogadottsága  –  eredményezte 
Balástya  számos  fórumon  elismert  folyamatos  fejlődését,  az  önkormányzati  működésben 
tapasztalható  minden  probléma  mellett  is.  Azzal,  hogy  korszakokon  át  biztosított  volt  a 
egyfajta  folyamatosság  a  településmenedzselési  felfogásban  és  gyakran  a  személyi 
teljesítményekben  is  (polgármesterek  és  hivatali  munkatársak,  szakértők),  a  lassú  fejlődést 
nem akasztotta meg lényegében semmi. Így Balástyán még a válságokkal tarkított elmúlt 5 
év  is  komoly  eredményeket  hozott.  Mégis,  ezt  az  eredményes  munkát  a  lakosság  jelentős 
része már nem érzékelte komoly előnyként, és ezt az ÉRZETET sok tekintetben a választási 
ellenkampány  kifejezetten  erősítette  is.  Úgy  is  meg  lehet  fogalmazni:  az  eddigi  közéleti 
közmegegyezést  felrúgva  Balástyán  is  megjelent  a  populizmus,  és  erre  az  eredmények 
tükrében volt is igény. 
 
Közmegegyezést rúgott fel az, hogy a kampányidőszakban: 
 
  megjelentek teljesíthetetlen választási ígéretek, 
  irreális elvárások fogalmazódtak meg az önkormányzati működéssel szemben, 
  a  realitások  és  a  szakmai  megközelítések  helyett  inkább  érzelmekre  apelláló, 
sértettségeket,  indulatokat  erősítő,  mégis  magát  pozitívnak  beállító  kommunikáció 
valósult meg, 
  többen igyekeztek elhallgatni, eltagadni az önkormányzat eredményeit, vagy tényeket 
elferdíteni, hamis színben láttatni, vagy egyenesen hazugságokat terjeszteni, 
  a  lakossági  vélemények  súlya  sok  esetben  felnagyítódott  a  szakmai  álláspontokkal 
szemben, 
  az önkormányzatot úgy igyekeztek többen beállítani, hogy egyáltalán nem partnere a 
lakosságnak problémáik megoldásában és nem kommunikál a lakossággal, 
2 
 

---

  a  választási  kommunikációt  egyoldalúan  komoly  sárdobálás  kísérte,  és  ennek 
mérséklésében a regnáló polgármesteren és a képviselő-testületen kívül más közéleti 
szereplő nemigen volt partner, 
  a  sárdobálás  nemcsak  közéleti  szereplőt  érintett,  hanem  sok  esetben  egyszerű 
lakosokat is, akik elmondták a véleményüket, 
  számos  jelölt  alapvető  ismeretekkel  sem  rendelkezett  az  önkormányzati  rendszer 
működéséről. 
 
Mivel erre a fajta ellenkampányra a lakosság meghatározó része rezonált, az – a választási 
eredmények  ismeretében  –  nem  elsősorban  az  újraválasztásért  induló  polgármesternek 
ártott,  hanem  valójában a faluközösségnek, mivel  az  önkormányzatba  vetett közbizalmat  is 
jelentősen  aláásva  segített  megosztani  Balástyát,  ez  pedig  jelentősen  megnehezíti  a 
polgármester és az új képviselő-testület munkáját is. Mivel a településen most először zajlott 
választási  kampány  a  közösségi  médiában  is,  ezért  számos  negatív  jelenség  fel  is 
nagyítódott, így a megosztottság és az elégedetlenség nagyobb súlyúnak látszik a választás 
után. Mindenesetre az kimondató, hogy 
 
az eddig bevett önkormányzati működési modellnek és felfogásnak véget vetett a 
2024-es önkormányzati választás! 
 
Hiába tűnik ugyanis töretlennek a falu egysége a polgármester újraválasztásával, nem lehet 
már  a  megváltozott  lakossági  elvárások  mellett  csak  településmenedzselési  szempontokat 
alkalmazva  eredményesen  vezetni  a  megosztottnak  tűnő  települést,  számos  területen 
gyökeres  változásra  van  szükség  az  eredményes  és  a  faluközösséget  összekovácsoló 
önkormányzati és közösségi munka érdekében. 
 
 
Meg  kell  ugyanakkor  jegyezni  azt  is,  hogy  a  kampány  számos  valós  problémára  is 
rávilágított, és abban, hogy ez a helyzet kialakult, természetesen az önkormányzatnak és a 
polgármesternek  szintén  van  felelőssége.  Meglátszott  a  kampányban,  hogy  a 
kommunikációban,  a  közösségszervezésben,  a  rendezvényszervezésben,  a  lakossági 
ügykezelésben nem követte a településvezetés a megváltozott igényeket. Ezek a működési 
területek  intézményi  szinten  is  gyengébbek,  illetve  a  települési  kommunikációban  a 
tényszerű,  szikárabb  modell  egyszerűen  már  kevésnek  számít.  Mindemellett  magának  a 
közmegegyezéses modellnek is szerepe volt a populizmus térnyerésében, hiszen amíg azt 
mindenki  elfogadta,  látszólag  nem  volt  indokolt  az  önkormányzati  működés  megújításába 
fektetni.  Vagyis  az  eddigi  működési  modell  komoly,  valós  és  tartós  kihívás  nélkül 
önmagában  nem  volt  fejlődőképes.  Ehhez  persze  hozzátartozik,  hogy  koncepcionális 
szinten nem is állt soha az önkormányzat rendelkezésére bármilyen megújulási koncepció, 
és  az  átlagos  falusi  önkormányzati  működés  nem  is  indokolna  sehol  komolyabb 
átalakításokat. De, hát tudjuk, Balástya nem átlagos falu… 
 
 
3 
 

---

FONTOS:  Nem  az  a  probléma,  hogy  valaki  más  akar  polgármester  vagy  képviselő  lenni 
Balástyán  –  sőt,  ez  önmagában  inkább  mindig  egy  kecsegtető  lehetőség  lenne  a 
faluközösség  szempontjából  –,  hanem  az,  hogy  ha  valaki  ezt  a  közéleti  közmegegyezést 
felrúgva  akarja  megtenni  személyes  politikai  tőkét  kovácsolva,  populista  módszerekkel 
befolyásolva,  megtévesztve  választókat,  és  így  veszélyeztetve  a  falu  eddigi  sok  évtizedes 
gazdasági és közösségi eredményeit, megbontva a falu egységét. 
 
 
Ahhoz,  hogy  megérthessük,  miért  lehetett  táptalaja  Balástyán  az  eddigi  közmegegyezést 
felrúgó populista közéleti kampánynak, számos olyan társadalmi jelenséget és körülményt is 
tekintetbe kell venni, amit a választási kampány jobban megmutatott, és amelyek egyáltalán 
nem kedveznek az önkormányzati munka megítélésének. 
 
Sok  lakos  nem  tekinti  sem  sajátjának,  sem  partnernek  az  önkormányzatot,  sőt, 
esetenként  kifejezetten  ellenségesek  voltak  az  önkormányzatról  a  lakossági 
vélemények. 
 
Olyan  túlzó  elvárások  jelentek  meg  és  gerjesztődtek  az  önkormányzattal  szemben, 
amik „a semmi se elég jó” érzetét keltették. Gyakorlatilag a legegyszerűbb ügyekbe is 
mindig volt, aki valamilyen formában belekötött. 
 
Riasztónak  mondható  a  legalapvetőbb  ismeretek  hiánya  a  lakosság  körében  a 
törvények  és  az  önkormányzati  működés  tekintetében.  Voltak  ügyek,  ahol 
lényegében akár törvénysértést is elvártak volna egyesek az önkormányzattól. Vagyis 
alapvető életismereti, gazdasági és jogi összefüggéseket sem ért a lakosság jelentős 
része. 
 
Sok megfogalmazott  lakossági  vélemény  mögött  úgy  állt  szubjektív  értékítélet,  hogy 
az a tényeket, valós összefüggéseket nem vette figyelembe. 
 
Hiába állnak  rendelkezésre  a  megfelelő kommunikációs  csatornák  az  önkormányzat 
és  a  lakosság  között,  sokan  úgy  fogalmaztak  meg  bírálatokat,  hogy  ezeket  nem 
használták,  és  hiába  kommunikál  rendszeresen  és  korrekten  az  önkormányzat 
számos  ügyben,  ezt  több  lakos  egyszerűen  nem  tudja,  akarja  megfelelően 
értelmezni. Vagyis sokan nem olvassák a helyi híreket, úgy kritizálnak. 
 
Azzal  együtt  ugyanakkor,  hogy  csökken  a  tájékozódás  képessége,  a  lakosság 
körében érzékelhető annak az igénynek az erősödése, hogy jobban belelássanak az 
önkormányzat működésébe. 
 
Érzékelhető Balástyán is az országos politikai megosztottság, és az ezzel együtt járó 
élesebb választói kommunikációs stílus. A helyi viszonyokra rávetítődtek az országos 
politikát kísérő sárdobáló jelenségek is. 
 
Ahogy  az  országos  politikában,  úgy  helyi  szinten  is  megnehezült  a  párbeszéd, 
látszott,  hogy  a  kampányban  véleménybuborékok  alakultak  ki,  a  lehetséges  oldalak 
élesen szemben állnak, és nem is igen akarják megérteni a másikat. 
 
4 
 

---

Jellemzőbb  lett  a  közéleti  pozíció  és  a  másik  ember  iránti  alapvető  tisztelet 
csökkenése,  a  vélemények  higgadt  megfogalmazása  helyett  az  indulatosság  van 
sokszor  előtérben.  Ez  azzal  is  együtt  jár,  hogy  lényegében  egyesek  józan 
számonkérés  helyett  valójában  csicskáztatnák  az  önkormányzatot,  a  közéleti 
pozíciókat viselőket. 
 
Az  online  kommunikáció  –  nem  csak  a  közéletet  nézve  –  egyre  gyakrabban  a 
személyes  frusztráció  levezetésének  eszköze  lett,  a  közösségi  médiában  többen 
egymást  is  méltatlanul  kritizálják.  Vagyis  egymással  szemben  is  jóval 
türelmetlenebbek, kioktatóbbak lettek az emberek. 
 
Balástyára  is  jellemzőbbek  lettek  az  énközpontúbb,  önzőbb  társadalmi  viszonyok.  A 
kampányban  a  legtöbb  kritikai  észrevételt  nem  a  közösség  szempontjából,  hanem 
egyéni érdekek, esetlegesen sértettségek szemszögéből fogalmazták meg. 
 
Több  esetben  volt  jellemző  problémahelyzetekben,  hogy  lakosok  inkább  a 
Facebookra írták ki a véleményüket, ahelyett, hogy utánanéztek, utánajártak volna a 
dolgoknak, és valós megoldást kerestek volna. 
 
Megmutatta  azt  is  a  választási  kampány,  hogy  milyen  riasztóan  háttérbe  szorult  az 
önkormányzati  működés  vagy  egyes  ügyek  megítélésében  a  szakmaiság.  A 
hozzáértéssel  szemben  Balástyán  is  a  kommunikáció,  a  látszat  és  az  érzet  nyert 
nagyobb teret a valós teljesítménynél. 
 
Súlyos  problémaként  volt  érzékelhető  több  ügyben  a  lakossági  felelősség,  az 
önállóság  csökkenése,  szélsőséges  esetben  ezek  teljes  hiánya.  Többen  az 
önkormányzattól  várnak megoldásokat  olyan  helyzetekben  is,  ami  a  lakosság  dolga 
lenne. A gondoskodó önkormányzat így már alapelvárás sokak szemében, miközben 
erre  –  ahogyan  azt  elképzelnék  –  valójában  egyetlen  önkormányzat  sem  képes,  és 
nincs is rá jogköre. 
 
Mindezek  a  megállapítások  ugyan  általánosságban  nem  jellemzőek  a  faluközösség 
egészére,  mégis  érzékeltetik,  hogy  az  a  társadalmi  környezet,  amelyben  az  önkormányzat 
végzi a feladatát, az elmúlt évtizedekhez képest jelentősen megváltozott, leromlott. Ebből az 
is következik, hogy 
 
  a  települési  kommunikáció  több  erőforrást  igényel  majd,  és  ez  sok  esetben  a  valós 
teljesítményre fordított időből, figyelemből vesz el, 
  nehezebb  lesz  úgy  dolgozni,  ha  folyton  jelen  van  a  kommunikációs  térben  is  a 
nagyfokú elégedetlenség, esetlegesen a személyeskedő kritika, 
  erősödik  a  kontraszelekció,  vagyis  ezeket  a  negatív  jelenségeket  érzékelve  egyre 
kevesebb  értelmes  ember,  szakember  vállalhat  majd  szerepet  a  közéletben,  a 
közösségi munkákban, 
  egyszerűen nehezebben lesznek kezelhetők a lakossági problémák, 
  megszűnhet a nyugodt önkormányzati munka lehetősége, ezek a negatív folyamatok 
állandó készenlétbe kényszerítik a közfeladatot ellátókat. 
 
5 
 

---

Fontos  látni,  hogy  ha  az  önkormányzat  nem  változtat  a  működésén,  egyes  területeken 
radikálisan, akkor számos negatív jelenség tovább erősödhet. Így például: 
 
  folytatódhat  a  sárdobálás,  de  már  nemcsak  a  polgármester  lehet  majd  céltábla, 
hanem a képviselők, hivatali dolgozók, intézményi vezetők és szakemberek is, 
  folyamatos lehet a személyeskedő kritizálás a lakosság körében is, ami az általános 
elégedetlenséget és frusztrációt fokozhatja, 
  lesznek, akik személyes érdekeik mentén rájátszanak majd a megosztottságra, 
  ezzel tovább aláásva az önkormányzat és az önkormányzati munka hitelességét, 
  és még jobban tér nyílhat a jövőben olyan szereplők előtt, akik populista eszközökkel 
szeretnének pozíciókat szerezni Balástyán. 
 
Ezek a negatív társadalmi jelenségek még egy faluközösség szintjén sem szüntethetők meg, 
ugyanakkor megfelelő eszközökkel radikálisan visszaszoríthatók! 
 
Ezért van szükség egy új, átfogó, közéleti, közösség- és 
kommunikációfejlesztési stratégiára! 
 
 
STRATÉGIÁK ÉS CÉLOK 
 
Az  új  stratégiáknak  kettős  célja  lehet:  biztosítani  az  új  kihívások  közepette,  a megváltozott 
társadalmi körülmények között is az önkormányzat hatékony munkavégzését, megerősítve a 
közéleti,  közösségi  munka  lakossági  támogatottságát,  illetve  lehetőségeket  teremteni  arra, 
hogy  a  megosztott  faluközösség  újra  jobban  összekovácsolódjon  és  egészségesebb 
társadalmi  kapcsolódások  alakulhassanak  ki  a  közösségen  belül.  Mindez  összefüggő, 
egymásra  épülő,  egymást  kiegészítő  stratégiákat  feltételez  a  közéleti,  közösségi  és 
kommunikációs területeken. 
 
Közéleti stratégia 
 
Ha  a  közélet  megújításáról  beszélünk,  akkor  elsősorban  az  önkormányzat  és  a  lakosság 
kapcsolatának  jelentős  javítása  lehet  a  cél,  az,  hogy  minél  többen  sajátjukként  tekintsenek 
az  önkormányzatra.  Emellett  egy  közéleti  átalakításnak  az  is  fontos  célja  lehet,  hogy  új 
lendületet  lehessen  adni  a  közösségnek  új  javaslatok  megfogalmazásával,  új  projektek 
megtervezésével  és  megvalósításával,  valamint  fontos  feladatokra  alkalmazható  civil 
emberanyag mozgósításával. Vagyis ezen a területen az összefogás erősítésének közvetlen 
haszna  lehet.  Ahhoz,  hogy  kezelni  lehessen  az  önkormányzati  működést  övező  negatív 
jelenségeket  és  pozitív  változásokat  lehessen  elérni,  olyan  közélet-megújító  stratégiára  és 
megoldásra van szükség, ami egyszerre: 
 
  képes közelebb hozni az önkormányzati működést a lakossághoz, 
  képes erősíteni az önkormányzati munka lakossági támogatottságát, 
  képes  véleménykülönbségeket  áthidaló  módon  megteremteni  a  párbeszédet, 
egyesíteni a különböző oldalakat, 
  képes  pozitív  tartalommal  megtölteni  a  közéletet,  háttérbe  szorítva  az  értelmetlen 
acsarkodást, 
6 
 

---

  képes háttérbázist biztosítani az önkormányzati munkához, 
  képes bevonni értékes lakossági csoportokat és szakembereket a közös javaslattevő, 
tervező és szervező munkába, 
  képes  felszabadítani  kreatív,  alkotó  energiákat,  és  egyszerre  jó  javaslatokat 
becsatornázni az önkormányzathoz, miközben a túlzó elvárásokat megszűri, 
  képes ennek a közéleti aktivitásnak fenntartható szervezeti keretet biztosítani, 
  képes  hatékonyan  támogatni  a  pozitív,  a  lakosság  egészét  és  kisközösségeit 
összefogni igyekvő kommunikációs törekvéseket. 
 
Ezeket a célokat nem egyszerű, különösen párhuzamosan elérni, ezért indokolt csak olyan 
változtatásokat  bevezetni,  amelyek  mélyrehatóan  kezelnek  közéleti  problémákat.  Fontos 
célja  lehet  még  a  közéleti  megújításnak,  hogy  olyan  együttműködési  rendszer  és  protokoll 
jöjjön  létre  Balástyán,  ami  képes  visszaszorítani  a  populizmust,  a  megosztottságot  és  a 
gyűlölködést, valamint jobban előtérbe helyezi a hozzáértést a dilettantizmussal szemben. 
 
 
Közösségfejlesztési stratégia 
 
Egy  közösségépítő  stratégiának  fontos  célja  lehet  javítani  az  önkormányzat  teljesítményét, 
illetve  erősíteni  ezen  keresztül  az  önkormányzati  munka  pozitív  megítélését,  valamint 
elősegíteni,  hogy  egészségesebb  társadalmi  környezet  jöjjön  létre.  Vagyis  a  tudatos 
közösségfejlesztés egyszerre kell szolgáljon fizikai és lelki fejlődést a faluközösség szintjén. 
Fontos  megérteni,  hogy  egy  mélyreható  új  közösségszervezési  és  közösség  működtetési 
modell lehet csak a jó alapja valójában a közéleti megújulásnak is. 
 
Ugyanis  leginkább  élményszerűen  a  közösségi  részvétel  szintjén  alkothatnak  véleményt  a 
lakosok  az  önkormányzat  működéséről,  ez  a  terület  az,  ami  a  leginkább  meghatározhatja, 
hogy  a  lakosság  milyen  véleménnyel  bír  az  önkormányzat  működéséről.  Példával 
érzékeltetve:  egy  emlékezetes,  jóhangulatú  közösségi  rendezvény  többet  számíthat  a 
lakosok  véleményalkotásában,  mint  egy-egy  értékes  beruházás…  A  jó  közösségi  stratégia 
egyszerre testesít meg elfoglaltságokat  és  lelkület-fejlesztést  a  lakosság  szempontjából.  Ez 
azt is jelenti: egy új stratégiának ezen a területen offline és online is kell eszközrendszer. 
 
Meg kell jegyezni, hiába érték bírálatok az önkormányzatot a választási kampányban,  hogy 
nem  rendelkezik  vízióval,  valójában  van  ilyen,  ám  az  a  vízió  csak  településfejlesztési  és 
gazdaságfejlesztési  területeket  érint.  Eddig  Balástyán  a  közösségfejlesztés  mondhatni 
egyfajta lakossági szolgáltatás szintjén működött. Ahhoz viszont, hogy jelentős eredmények 
legyenek  elérhetők  a  közösségfejlesztésben  is,  meg  kell  alkotnia  az  önkormányzatnak  a 
közösségfejlesztési  vízióját  is.  Ha  van  egy  jól  megfogható  közösségi  vízió,  abból  már 
könnyebb levezetni, mire lehet szükség a faluközösség fejlesztésében. 
 
Ahhoz, hogy a közösségfejlesztés hatékony lehessen, a közösségszervezést sokrétűen kell 
megközelíteni,  egyszerre  sokféle  területen  sokféle  közösséget  kell  menedzselni  offline  és 
online is! Csak így érhető el ugyanis, hogy az önkormányzat valóban jelen legyen a különféle 
lakossági  csoportok  életében.  (Hogy  mekkora  gond,  hogy  nincs  jelen  az  önkormányzat 
számos  területen  a  lakosság  mindennapi  életében,  azt  jól  megmutatta  a  választási 
kampány.)  Ez  ugyan  egy  munkásabb  út,  ám  egyszerre  adhat  és  kaphat  is  sokat  az 
önkormányzat, ha ilyen közösségfejlesztésbe fektet. 
7 
 

---

 
Általánosságban  a  közvetlen  célja  az  lehet  a  közösségfejlesztésnek,  hogy  kimozdítson, 
találkozásokra, beszélgetésekre késztessen és segítsen új, emlékezetes, pozitív élményeket 
szerezni  minél  szélesebb  körben.  A  valós  emberi  kapcsolódások,  a  párbeszéd,  a  közös 
élmények,  a  közös  nevetések  és  a  közös  játékok  erősíthetik  ugyanis  elsődlegesen  a 
faluközösség kohézióját. Mindezek miatt olyan közösségfejlesztési stratégiára van szükség, 
ami egyszerre: 
 
  képes a közösségek működésében 
o  új lehetőségeket nyitni 
o  új közösségeket teremteni és új aktív tagokat toborozni 
o  megújítani a belső és külső kommunikációt 
o  segíteni a közösségek közti együttműködést 
  képes a programszervezésben 
o  rendszeresen élményeket adni 
o  új emberi kapcsolódásokat teremteni 
o  szórakoztatni és elgondolkodtatni 
o  megerősíteni az összetartozást 
o  kiszolgálni  széleskörű  kisközösségi  igényeket  a  közélettől  a  szabadidős 
tevékenységeken, a sportolási lehetőségeken át a kikapcsolódásig 
  képes az online térben olyan új tartalmakat adni és generálni, amelyek 
o  erősítik a pozitív szemléletet 
o  erősítik a kölcsönös megbecsülést és tiszteletet 
o  erősítik az összefogást 
o  erősítik a szakmai értékeket 
o  segítenek mozgósítani jó célok és ügyek mentén 
 
Ahhoz,  hogy  a  közösségfejlesztés  fontos  eredményeket  hozzon,  szükség  van  a  települési 
kommunikáció radikális fejlesztésére is, és ennek az átfogó megújításnak ki kell szolgálnia a 
közösségfejlesztés kommunikációs igényeit is. 
 
 
Kommunikációfejlesztési stratégia 
 
Egy  új  kommunikációfejlesztési  stratégiának  kettős  célja  lehet:  az  önkormányzati  munka 
megítélésének  javítása,  illetve  a  közösségi  összetartozás  erősítése.  Ez  azt  jelenti,  hogy  a 
korrekt  lakossági  tájékoztatás  mellett  hangsúlyosan  meg  kell  jelennie  települési  szinten  a 
közösségformáló kommunikációnak. A stratégiának ezzel együtt szorosan kapcsolódnia kell 
a  közéleti  és  a  közösségfejlesztési  stratégiák  megvalósításához,  megfelelő  külső  és  belső 
kommunikáció nélkül ugyanis azok megvalósítása kudarcra lenne ítélve. 
 
Egyszerre igaz most Balástyára, hogy a kommunikáció példaértékű és elmaradott. Míg a hír- 
és  közszolgálati  települési  kommunikáció  az  egyik  legerősebb  és  legjobb  a  vármegyében, 
addig a megváltozott lakossági igényeket is szolgáló közösségformáló médiakommunikáció 
gyakorlatilag hiányzik (ez egyébként igaz szinte minden településre), nincs sem szervezeti, 
sem szakmai háttere ennek, nem beszélve a szerteágazó tartalomgyártói kapacitásról. 
8 
 

---

Ezért  kiemelten  fontos  a  kommunikációs  kapacitások  és  kompetenciák  fejlesztése,  az 
intézményi háttér és a modern technikai feltételek biztosítása, ha a kommunikációban érdemi 
előrelépés a cél. 
 
A  kommunikáció  fejlesztése  új  eszközrendszer  mellett  új  csatornákat  is  jelent,  és  meg  kell 
céloznia  kisközösségi  szinteken  is  a  lakosság  elérését.  Ahhoz,  hogy  a  kommunikáció 
eredményeket  hozzon,  a kommunikációs  folyamatok  protokollszerű  tisztázására  is  szükség 
lesz,  nem  lehet  esetlegesség  és  rendszertelenség  a  kommunikációban.  Fontos  azt  is  látni, 
hogy  nem  lesz  elegendő  a  települési  szintű  külső  kommunikációt  fejleszteni,  a  siker 
szempontjából elengedhetetlen a belső kommunikáció radikális javítása is. 
 
Egy megújult stratégia alapján a kommunikáció legfőbb dolga, hogy értéket közvetítsen! Azt 
az  értéket,  amit  az  önkormányzati  munka  és  teljesítmény,  a  faluközösség  és  több 
meghatározó  tagja  képvisel.  Ez  úgy  is  megfogalmazható,  hogy  a  kommunikációban  az 
információk  átadása  mellett  az  üzenetnek  és  a  tálalásnak  –  a  vizualitás  javításával  is  – 
nagyobb  súlya  kell  legyen.  Egyszóval  sokkal  több  pozitív  érzelemre  van  szükség  a 
kommunikációban.  Mindezek  alapján  olyan  átfogó  kommunikációfejlesztési  stratégiára  van 
szükség, ami egyszerre: 
 
  képes kiszolgálni a lakossági tájékoztatási feladatokat, 
  képes kiszolgálni a közéleti és közösségfejlesztési igényeket, 
  képes hangsúlyosabban bemutatni közös emberi , közösségi és szakmai értékeket, 
  képes pozitívan befolyásolni a faluközösség lelkületét, 
  képes jobban kezelni a negatív társadalmi jelenségeket, 
  képes hatékonyabbá tenni a belső és a közösségek közti kommunikációt, 
  képes  megteremteni  az  ezekhez  szükséges  modern  tartalomgyártói  kapacitást  és 
kompetencia-fejlesztést. 
 
Fontos  megjegyezni,  hogy  a  szerteágazó  kommunikációt  nem  lehet  majd  csak  központilag 
vezérelni, ugyanakkor központilag összehangoltan lehet és kell működtetni a kommunikációs 
napi  gyakorlatot,  felkészítve  valamennyi  résztvevőt  és  érdekelt  felet.  Így  a  kommunikáció 
irányítása direkt és indirekt módon valósulhat meg egyszerre. 
 
 
KÖZÉLETI, KÖZÖSSÉGI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZERVEZETI FELÉPÍTÉS 
 
Mivel  a  közéleti  megújítás,  a  közösségfejlesztés  és  a  kommunikáció  fejlesztése  valójában 
egységes,  egymásra  épülő  rendszert  alkot,  ezért  intézményi,  szervezeti  szinten  is  olyan 
háttérre, csapatra van szükség, ami ehhez kifejezetten hatékonyan igazodik. Vagyis a három 
rendszert egy nagyobb egységként kell kezelni és irányítani. Ennek a nagyobb egységnek az 
összefoglaló neve lehet a faluközösségi fejlesztés. Ebben az új megközelítésben ez kiemelt 
stratégiai működési terület kell legyen, mely  mind súlyában, mind hatásában egyenrangú a 
településfejlesztéssel. 
 
9 
 

---

Ez azt is feltételezi, hogy bár a polgármester továbbra is minden helyi rendszer csúcsán van 
és  vezeti  elsősorban  a  településfejlesztést,  a  faluközösségi  területnek  az  önkormányzati 
politika részéről felelős operatív vezetőt kell kapnia – akár alpolgármesteri minőségben –, aki 
képes  csapatot  és  rendszert  építeni  ezen  a  területen  kellő  felelősségvállalás  és  önállóság 
mellett.  Ez  az  operatív  vezető  az,  aki  a folyamatos fejlesztő  munka  mellett  operatív  szinten 
irányítja  mindhárom  részterületet.  Fontos  megjegyezni,  hogy  az  ő  koordinálásával  és  a 
polgármester  vezetésével  elindítható a közéleti  megújulás,  ám már  annak működtetésében 
is, illetve a közösségfejlesztésben és a kommunikációfejlesztésben is mihamarabb szükség 
lesz egy szűk, de alkalmas és cselekvő csapatra. 
 
Maga a közéleti megújulás szervezetileg a polgármester és az alpolgármester irányításával 
működhet, abban a képviselők vállalhatnak végrehajtói szerepeket, és a közösségszervezők 
nyújthatnak hozzá gyakorlati, szakmai támogatást. 
 
A közösségfejlesztéshez tartozhat a közösségszervezés, a közösségi programszervezés és 
a  rendezvényszervezés,  illetve  a  művelődési  ház  és  a  könyvtár,  mint  intézmények  és 
szolgáltatásaik működtetése. Ezen a területen ilyen szakemberekre, csapatra lehet szükség: 
 
Főállású  rendezvény-  és  közösség  szervező  vezető.  Belőle  lehet  később,  az  összevontan, 
de külön neveken működő művelődési ház és könyvtár közös vezetője. Elkötelezettségének 
és a szakmai hozzáértésének erősnek kell lennie, ezen a területen terveznie és összefognia 
kell  folyamatokat,  illetve  részt  venni  a  megvalósításban  is.  Ez  a  vezető  a  stratégiai  tervező 
csapat  része,  ő  alakíthatja  ki  az  alpolgármester  irányítása  mellett  szakmai  szempontok 
érvényesítésével  mindkét  intézmény  működési  és  feladatrendjét,  fejlesztheti  az  intézményi 
szolgáltatásokat, illetve megtervezheti a közösségszervezés, a közösségi programszervezés 
és a rendezvényszervezés megvalósítási koncepcióját, állíthatja össze az éves rendezvény 
naptárat. 
 
Főállású  közösség-  és  programszervező.  Ő  a  rendezvény-  és  közösség  szervező  vezető 
mellett  működik.  Lehet  fiatal,  de  tanítható,  rátermett  szakember  kell,  aki  ideális  esetben 
balástyai  lakos.  Feladata  a  programok,  rendezvények  megvalósítása  mellett  a  közösségek 
mentorálása,  szervezése,  illetve  a  kommunikációs  terület  segítése.  Ugyan  elvileg  ez  a 
pozíció  be  van  töltve,  minőségi  csere  szükséges  a  jelenlegi  művelődésszervező  más 
pozícióban történő továbbfoglalkoztatása mellett. 
 
Főállású  könyvtáros,  könyvtárvezető.  Ő  az,  aki  egyfelől  ellátja  a  községi  és  az  iskolai 
könyvtár, mint összevont intézmény vezetői feladatait. Emellett a  rendezvény- és közösség 
szervező  vezető  irányítása  és  felügyelete  mellett  önálló  könyvtári  programokat  szervez, 
illetve  részt  vesz  a  települési  közösségi  programok  és  rendezvények  szervezésében  és 
lebonyolításában.  Erre  a  munkára  könyvtár-informatika  szakos  végzettséggel  rendelkező, 
fiatalabb, rátermett munkatárs lehet alkalmas. 
 
Főállású könyvtári asszisztens. Ő a könyvtáros, könyvtárvezető mellett működik, vele együtt 
segít  a  könyvtár  működtetésének  biztosításában,  emellett  a  rendezvény-  és  közösség 
szervező  vezető  irányítása  és  felügyelete  mellett  részt  vesz  a  könyvtári  programok,  a 
települési közösségi programok és rendezvények szervezésében és lebonyolításában. Ez az 
egyetlen pozíció, ami be van töltve jelenleg és nem igényel személyi változást. 
 
10 
 

---

Szerkesztő-újságíró. Alapvetően vállalkozói jogviszonyban megbízott szakember, a feladata 
a  Balástyai  Újság  és  a  község  honlapján  működő  hírszolgáltatás  szerkesztői  és  újságírói 
feladatainak  ellátása  együttműködésben  az  önkormányzattal,  az  intézményekkel,  a  civil 
szervezetekkel  és  közösségekkel,  illetve  a  közösségszervező  munkatársakkal,  valamint  a 
közösségi  média  menedzserrel.  Fontos  kiegészítő  feladata  lehet  az  önkormányzati 
sajtóközlemények  megfogalmazása,  azok korrektúrázása.  A munkakör  lényegében főállású 
teljesítménynek  felel  meg.  A  pozíciót  csak  olyan  szakember  töltheti  be,  aki  egyszerre 
rendelkezik  szerkesztői  és  újságírói  tapasztalattal,  és  képes  megfelelni  a  nyomtatott  és 
online csatorna kívánalmainak, valamint képes biztosítani elsődlegesen az eseményfotózást 
megfelelő színvonalon. Neki egy klasszikusabb, tapasztaltabb szakembernek kell lennie, aki 
ért  a  kiadványtervezéshez,  és  képes  továbbvinni  mindazt,  ami  jó  gyakorlatként  kialakult  a 
Balástyai Újság és a honlap-kommunikáció esetében. 
 
Közösségi média menedzser. Alapvetően vállalkozói jogviszonyban megbízott szakember, a 
feladata a település meglévő és létrehozandó közösségi médiacsatornáinak üzemeltetése, a 
szöveges, képes, videós tartalomgyártás, illetve szükség esetén online hirdetési kampányok 
menedzselése,  valamint  az  interaktív  közösségi  média  kommunikáció  biztosítása,  a 
kommentfigyelés.  Lehetőleg  olyan  alkalmas  szakember  kell,  aki  stratégiai  szinten  is 
csapattag lehet. Lehet fiatalabb, de az alapkompetenciáknak rendben kell lenniük, ám ebben 
az esetben a tanulékonyság alapelvárás. 
 
Ezt a csapatot esetileg kiegészíthetik projektfeladatokra szerződtetett szakemberek, ha erre 
igény mutatkozik. 
 
Mivel  stratégiai  fejlesztési  terület  a faluközösségi  fejlesztés,  ezért  kiemelten  fontos,  hogy  a 
hiányzó  csapattagokat  minél  nagyobb  merítésben,  álláshirdetések  útján  is  keresse  az 
önkormányzat.  Lehetőleg  olyan  szövegezésű  álláshirdetésekre  van  szükség,  amelyek  az 
elkötelezett,  felkészült,  rátermett  szakembereket  célozzák  meg.  Nekik  a  szakmai  kihívások 
és  a  megbecsülés  mellett  számukra  elfogadható  mértékű  díjazást  kell  biztosítani,  ezen  a 
téren  kompromisszumokat  kell  kötni  a  minőségibb  új  szakembergárda  szerződtetése 
érdekében.  Az  anyagi  megbecsülés  erősítésének  ezzel  együtt  ki  kellene  terjednie  mind  a 
polgármesterre,  mind  az  alpolgármesterre,  illetve  akár  a  képviselőkre  is,  hiszen  a  munka 
összességében megnövekszik. 
 
Nem  szorosan  tartozik  a  szervezetépítéshez,  de  fontos  tényező  a  csapatépítésben  a 
különböző  kompetenciák  fejlesztése,  ezért  a  faluközösségi  fejlesztésben  többféle  fejlesztő 
tréningre,  képzésre  is  szükség  lehet.  Ugyanígy  hasznos  lenne  szorosabb  együttműködést 
kiépíteni a Szegedi Tudományegyetemmel, és több területen is akár rendszeresen kérni az 
egyetemi  szakértők  tanácsát,  segítségét.  A  gazdaságfejlesztési  kar  oktatói  például  a 
vállalkozásfejlesztési  területen,  a  vállalkozásfejlesztési  oktatásban,  a  vállalkozások 
betelepítésének  ügyében  adhatnak  hasznos  támogatást,  míg  a  pszichológia,  szociológia, 
művelődésszervező  tanszékek  a  közösségformálásban  biztosíthatnak  hatékony  segítséget, 
például kutatási projektek formájában is. Számos területen akár a kompetenciafejlesztésben, 
akár  ügyek  mentén  érdemes  lenne  szorosabb  kapcsolatot  kialakítani  Szeged  város 
vezetésével is. 
 
 
11 
 

---

A Művelődési ház felújítása, mint faluközösség fejlesztési jelkép 
 
Szintén  nem  szorosan,  de  a  szervezetépítéshez  és  az  intézményi  háttér  biztosításához 
kapcsolódik  a  Művelődési  ház  felújításának  ügye.  Bár  a  gyakorlatban  csak  egy  olyan 
intézményről beszélünk, ami elsősorban meghatározott programtípusoknak adhat helyszínt, 
a  Művelődési  ház  ennél  jóval  több,  egyfajta  jelkép  a  faluközösség  meghatározó  része 
szemében. Jelképe  a közösségi múltnak,  a  nosztalgiának,  de talán  annak  is,  hogy  eddig a 
közösségfejlesztést  elhanyagolta  az  önkormányzat.  Éppen  ezért  lehet  jól  megfogható,  a 
faluközösség  szempontjából  kiemelkedő  és  jól  értelmezhető  jelkép,  ha  befejeződik  a 
felújítás, és olyam Művelődési házat kap vissza a faluközösség, amelyre joggal lehet büszke. 
EZÉRT nem mindegy, hogyan zajlik az intézmény felújítása és milyen funkciókkal adható át 
a Művelődési ház. 
 
Ugyanis, ha a lakosság azt érzékeli, hogy a felújított Művelődési ház egyszerre felel meg a 
nosztalgikus  jelképiség  kívánalmainak,  és  a  mai  kor  követelményeinek  kialakításban  és 
technikai felszereltségben, és elkezd az intézmény valóban nívós kulturális, ismeretterjesztő 
szórakoztató programokat szervezni, akkor az önkormányzat és a település vezetése olyan 
plusz  pozitív  löketet  kaphat  a  lakossági  megbecsülés  felől,  ami  önmagában  is  nagy 
jelentőségű!  Ugyanakkor,  ha  nem  jól  kivitelezett  a  felújítás  és  nem  kezdődik  el  a 
rendezvényszervezésben fellendülés, azt egyértelműen olyan csalódottság fogja kísérni, ami 
negatívan hathat éveken át az önkormányzat megítélésére. 
 
Látni  kell,  hogy  a  Művelődési  ház  főépülete  valójában  a  leginkább  a  nagytermével  lehet 
vonzó. A múltban kialakított nagytermi tér  a maga akusztikai kialakításaival és előnyeivel a 
településen  egyetlenként  lehet  alkalmas  bizonyos  programtípusok,  így  színházi  előadások, 
koncertek, táncestek, népszerű ismeretterjesztő előadások megtartására. Mivel nagyobb zárt 
helyszínként a sportcsarnok olyan rendezvények megtartására alkalmas, ahol az akusztikai 
hatás másodlagos, ezért a Művelődési háznak nem szükséges más, többfunkciós működést 
biztosítani,  megmaradhat  a  nagyterem  igazi  színháztermi  felfogásban.  Ez  igaz  a  gyakorlati 
funkciót tekintve és az épület jelképiségét nézve is. A nagyteremhez persze hozzátartozik a 
színpad  és  az  öltöző  helyiség  megfelelő  kialakítása,  akár  az  új  hang-  és  színpadtechnika 
beszerzése. 
 
Sajnos a pályázati források egyáltalán nem fedezik a Művelődési ház teljeskörű felújítását és 
berendezését.  Lehetnek  ugyan  rész  elemek,  amelyek  később  alakíthatók  ki  az  épületben, 
ám a jelképiség miatt csak egy minden szempontból működőképes intézményt adhat át most 
az önkormányzat a lakosságnak. Ez azzal jár együtt, hogy ha ki kell egészíteni a megújítás 
költségvetését, azt az önkormányzatnak most kell biztosítania, gyakorlatilag bármi áron, mert 
ez  a  beruházás  jelképisége  miatt  sajnos  elengedhetetlen  lesz.  Mivel  mindezek  miatt  a 
faluközösségi fejlesztés szempontjából kiemelten kezelendő a felújítás, ezért az átalakítások 
ügyében  minden  fontos  területen  szükség  van  elismert  és  gyakorlott  szakemberek 
bevonására.  Ilyen  lehet  egy  belsőépítész,  egy  hangtechnikai,  műszaki  tanácsadó,  illetve 
olyan közművelődési szakember, aki már vezetett művelődési intézményt. 
 
12 
 

---

Ha a Művelődési ház felújításának kérdését nézzük, fontos körbejárni az épületet, mégpedig 
szó szerint. Az 5-ös főút melletti épület a parkos területtel, a hátsó épületszárnnyal (ifjúsági 
klub, előadóterem) bezárólag valójában Balástya második számú központi térsége jelenleg, 
és nincs igazán még jól kialakítva a közösségi funkciója. (Az elsőszámú térség a templom és 
a  templomkert,  a  piactól  a  mellette  lévő  kis  parktól  a  rendezvénytéren  át  a  Vadásztanya 
vendéglőig húzódó terület csak azért a harmadik, mert közösségi funkcióját tekintve nem a 
főút mellett van, inkább belsőleg szolgál hasznos közösségi térségként.) A művelődési ház 
melletti részek rendezésére sem a pályázat nem terjed ki, és azt nem is most érdemes saját 
pénzből fejleszteni, annyi fontos, hogy akár a kommunikációban is hangsúlyozva nyilvánvaló 
legyen,  hogy  annak  a  területnek  a  rendezése  és  a  hátsó  épületrészek  teljes  felújítása 
települési prioritás és az önkormányzat ehhez pályázati forrásokat keres majd. 
 
Még egy kérdés lehet a Művelődési ház felújításának ügyében, amit érdemes megvizsgálni. 
Ha  az  épületben  megújul  a  nagyterem,  az  öltöző,  az  iroda,  a  kiszolgáló  részek,  akkor 
egyetlen  helyiség  marad,  aminek  új  funkciót  lehet  adni,  ez  pedig  a  régi  községi  könyvtár 
épületrésze.  Ha  nincs  kifejezetten  olyan  önkormányzati  igény,  ami  miatt  célzottan  fel  kell 
használni valamire a helyiségeket, akkor a volt könyvtár lehetne állandó kiállítótér. Leginkább 
–  a  nosztalgiafaktort  és  a  történetiséget  is  kihasználva  –  itt  lenne  elhelyezhető  Kiss  István 
néhai  művelődési  ház  igazgató  víziló  gyűjteménye.  Egy  ilyen  állandó  kiállítás  Balástya 
településmarketingjében  is  erős  színfolt  lehet,  és  a  művelődési  ház,  mint  programhelyszín 
mellett sajátos és játékos közösségi vonzerővel bírhatna. 
 
Ha  egy  ilyen  koncepciónak  van  létjogosultsága,  akkor  az  hatással  lehet  az  épület  melletti 
térség fejlesztésére is, szintén településmarketing szempontok alapján. Ugyanis, ha a parkos 
részen vízilovas játékok, vízilovas szökőkút, vízilovas szelfipont létesülne a sütögető helyet 
és  a  pihenő  jelleget  megtartva,  azzal  olyan  egyedi  helyszínt  hozna  létre  az  önkormányzat, 
ami  látványos  vonzerőt  jelentene  a  Balástyára  látogató  vendégek  és  turisták  körében,  de 
még a lakosság esetében is a maga játékosságával egy szerethető térség lehet, és mindez a 
„Jókedvű Balástya!” vízióba jól bele is illeszkedne. Ezen elképzelések, vagyis a kiállítótér és 
a  parkrendezés  megvalósításához,  ha  az  önkormányzat  egyáltalán  támogatná  is  ezt  a 
fejlesztési irányt, pályázati források szükségesek. 
 
 
13 
 

---

KÖZÉLETI STRATÉGIA 
 
Balástyán  a  közéleti  működés  megújítása  három  pillérre  épülhet.  A  legfontosabb  egy  új 
modell,  módszertan  és  szervezeti  keretrendszer  bevezetése,  amit  főként  a  lakossági 
kapcsolódásokat  nézve  fontos  munka-  és  kommunikációs  folyamatok  protokollszerű 
felülvizsgálatának  kell  kísérnie.  A  harmadik  pillér  magának  a  közéleti  külső  és  belső 
kommunikációnak  a  megújítása,  amelynek  igazodnia  kell  a  negatív  társadalmi  folyamatok 
mérsékléséhez,  a  megváltozott  lakossági  igények  kiszolgálásához.  Mindezt  kiegészítheti  a 
Balástyai Közéleti Klub, mint közéleti közösségformáló fórum elindítása. 
 
Társadalmi munkacsoportok rendszere 
 
Ez  lényegében  új  közéleti  működési  modellt  jelent,  megfelelő  módszertani  támogatással, 
egyben  új  szervezeti  keretrendszert  adhat  a  közéleti  munkának  és  az  értelmes  közéleti 
vitáknak. Becsatornázhat civileket, szakembereket az önkormányzati munkába, miközben  –
megfelelő  módszereket  használva  –  egy  önkormányzati  munkát  támogató,  abban  és  a 
közösségi  munkákban  aktívabban  részt  vevő  bázis  jöhet  létre.  A  munkacsoportok  úgy  is 
felfoghatók,  mint  az  önkormányzati  munka  kiterjesztésének  színterei  és  az  önkormányzat, 
illetve a lakosság közti kommunikáció és együttműködés új alapjai. 
 
A  társadalmi  munkacsoportok  az  önkormányzat  mellett  működő,  a fő működési területeket, 
ügyeket,  meghatározó  lakossági  csoportokat  leképező,  alapvetően  új  kezdeményezéseket 
véleményező, tervező, döntés-előkészítő és szervezést segítő civil, konzultatív testületek. Az 
egyes  testületek  tagjai  alapvetően  civilek,  de  minden  munkacsoportba  delegál  tagot  az 
önkormányzat a polgármester vagy a képviselők személyében, illetve a csoport munkájában 
részt vesznek illetékes intézményvezetők, valamint hivatali munkatársak, szakemberek is. A 
munkacsoportokat szinte kivétel nélkül civilek vezetik. 
 
A  társadalmi  munkacsoportok  első  feladata  a  választási  kampányban,  az  adott  területet 
érintő  javaslatok  értékelése,  megvitatása  lehet,  és  az,  hogy  azoknak  indokolt  esetekben 
kidolgozzák a megvalósítási koncepcióit, ami alapján a képviselő-testület döntéseket képes 
hozni  az  adott  kezdeményezésekről.  Később  minden  munkacsoport  az  adott  terület 
fejlesztésével, a működés ellenőrzésével, lakossági visszajelzések gyűjtésével foglalkozhat. 
Minden  munkacsoport  alakuló  ülésén  részt  kell  vennie  a  polgármesternek  és  a  projektért 
felelős  alpolgármesternek.  Ha  ezen  az  ülésen  alapjaiban  sikerült  megvitatni  a  választási 
ígéreteket,  elfogadottak  lettek  a  működés  feltételei  és  megválasztották  a  csoport  vezetőjét, 
akkor a továbbiakban az üléseken már nem kell részt vennie a polgármesternek, csak a saját 
meghatározott  csoportjában,  kivéve,  ha  vendégnek  meghívják  egy-egy  csoportba.  Az 
alpolgármesternek még minden csoport esetében a második ülésen is jelen kell lennie, hogy 
ellenőrizze, rendben megy-e minden. 
 
Fontos,  hogy  a  munkacsoportok  működésének  legyenek  szabályai.  Így  például  legalább  7 
fős  csoportokat  kell  létrehozni.  Munkacsoport  tagja  lehet  első  körben  bárki,  aki  a  feladatra 
jelentkezik,  illetve  az  önkormányzat  kérhet  fel  civil  tagokat.  Vezetőt  mindig  a  testületek 
maguk  választanak.  Megkerülhetetlen  alapfeltételnek  kell  lennie,  hogy  a  csoport  tagjai 
elsajátítsák az adott terület önkormányzati működésével összefüggő alapvető ismereteket.  
14 
 

---

Ezeket az információkat az önkormányzatnak folyamatosan a csoportok rendelkezésére kell 
bocsátania.  Kiegészítheti,  színesítheti  a  csoportok  munkáját,  ha  –  akár  az  önkormányzat 
kezdeményezésére  –  elismert  külső  szakértőket  hívnak  meg  a  munkacsoportok,  hogy 
véleményükkel segítsék a közös munkát. 
 
Szintén lényeges szabály lehet, hogy a munkacsoportok – indokoltságtól függően – havonta, 
kéthavonta,  legfeljebb  negyedévente  ülésezzenek,  és  ezek  a  tanácskozások  nyitottak 
legyenek, vagyis a lakosság bármikor aktívan részt vehessen ezeken a megbeszéléseken. A 
csoporttagság és a lakossági vendég státusz ugyanakkor mást kell jelentsen: aki tag, annak 
tevőlegesen is munkát kelljen végeznie. Ha ez nincs meg, akkor a tagsága megszűnne,és a 
helyére  új  tagot  kell  felkérni.  Szintén  fontos,  hogy  a  csoportok  kommunikáljanak:  az 
összejövetelek legyenek időben, előre meghirdetve, illetve a csoportvezetők mindig adjanak 
számot a munkájukról az önkormányzatnak és a lakosságnak is. 
 
Ki  kell  emelni  azt  is,  hogy  megfelelő módszertani  támogatás  nélkül  a  munkacsoportok  akár 
már rövidtávon is elhalhatnak érdektelenség miatt. Ezért a működést olyan eszközökkel kell 
támogatni,  amelyek segítik  a változatos feladatok  megtalálását,  a jóhangulatú  együttléteket 
és  az  eredményes  munkavégzést.  Ezt  két  irányból  lehet  megközelíteni.  Az  egyik,  hogy  a 
részt  vevő  képviselőn  keresztül  az  önkormányzat  mindig  előre  meghatározott  kérdések 
feltevésével  is  irányítsa  indirekt  módon  az  adott  csoport  munkáját,  illetve  időről-időre  a 
csoportmunkától  eltérő  területen  is  kérjen  a  tagoktól  véleményt,  segítséget.  A  másik  fontos 
eszköz az összekovácsolódás és a jó hangulat erősítése a testületekben. Ez úgy érhető el, 
ha  az  együttlétek első negyed  órája ráhangolódásként  mindig más közösségi játékkal  telik, 
ami szórakoztat és nevettet. Ilyen módszert bevezetve a közös munka mindig élményszerű 
lehet. Ez a feladat a közösségszervezőkre hárulhat. 
 
Munkacsoportok lehetnek: 
 
Közösségfejlesztési társadalmi munkacsoport 
 
Ez a vezető és legnagyobb létszámú civil testület, amely a munkacsoportok vezetőit 
fogja  össze,  közösségfejlesztésért  felelős  intézményvezető  és  szakemberek 
bevonásával.  Fő  feladata  a  közösségfejlesztésben  tett  javaslatok  és  projektek 
megvitatása és kidolgozása, a munkacsoportok munkájának összehangolása, illetve 
koordinálása. A polgármester állandó tagja  és vezetője a munkacsoportnak. Ebbe a 
csoportba vonható be a Balástyáért közalapítvány vezetője is. 
 
Településfejlesztési és gazdaságfejlesztési társadalmi munkacsoport 
 
Ide tartoznak a beruházások, az intézményfejlesztések, a vállalkozásbetelepítések, a 
közterületi  fejlesztések  ügyei  és  a  közterület-fenntartás  kérdései.  Fő  feladata  a 
csoportnak, hogy előzetes társadalmi egyeztetést biztosítson ezekben az ügyekben, 
és a felvetődő kérdésekre,  problémákra megoldási  javaslatokat tegyen. Ez  az  egyik 
legfontosabb  csoport  a  lakossági  kommunikációban  és  kapcsolódásban.  A 
polgármester állandó tagja és vezetője a munkacsoportnak, amelynek állandó tagjai 
még a polgármesteri hivatal szakértő munkatársai. 
 
15 
 

---

Külterületi társadalmi munkacsoport 
 
Ez  a  csoport  értelemszerűen  a  külterületen  élők  helyzetével,  gondjaival,  az  őket 
érintő fejlesztésekkel foglalkozhat. Képviselő mellett tagja kell legyen a csoportnak a 
közterület-fenntartási  munkák  irányítója,  illetve  a  szociális  intézmény  vezetője. 
Érdemes  lenne  a  hagyományhoz  visszanyúlva  a  külterületi  részeknek  kapitányokat 
választani, és ők lennének – civilként képviselve minden külterületet – a legfontosabb 
tagjai a csoportnak. Az is elképzelhető lehet, hogy a kapitányok mellett működjenek 
olyan  3-4  fős  al-munkacsoportok,  amelyek  a  szervezésben,  igényfelmérésben, 
tájékoztatásban segítik a külterületi összefogást az adott részeken. 
 
Ifjúsági és családügyi társadalmi munkacsoport 
 
Ennek a csoportnak lehet a feladata az ifjúságot és a családosokat érintő programok, 
kezdeményezések,  fejlesztések,  illetve  önkormányzati  szolgáltatások  fejlesztésének 
a  véleményezése  és  projektek  megtervezése,  a  szükséges  szervezési  feladatok 
támogatása,  segítése.  Képviselő  mellett  tagja  kell  legyen  a  csoportnak  minden 
érintett intézményvezető és önkormányzati szakember. 
 
Szociális fejlesztési társadalmi munkacsoport 
 
Ehhez  a  csoporthoz  tartozhatnak  a  szociális  fejlesztések  kérdései  és  az  adomány-
gyűjtések  szervezése.  Képviselő  mellett  tagja  kell  legyen  a  szociális  intézmény 
vezetője,  és  legalább  egy  külterületi  kapitány,  illetve  összekötőként  a  Balástyai 
akcióhősök csoport egy tagja. 
 
Egészségfejlesztési társadalmi munkacsoport 
 
Ez  a  munkacsoport  a  testi  és  mentális  egészségfejlesztés  témakörébe  tartozó 
kezdeményezésekkel,  projektekkel,  fejlesztésekkel  foglalkozhat.  Képviselő  mellett 
tagja  kell  legyen  legalább  egy  orvos  és  egy  védőnő,  a  szociális  intézmény 
képviselője, illetve – akár vendégként – a kisteleki egészségfejlesztési iroda valamely 
munkatársa. 
 
Sportfejlesztési társadalmi munkacsoport 
 
Ennek  a  csoportnak  a  legfontosabb  feladata  lehet  a  Mozogj,  Balástya!  program 
kidolgozása,  illetve  ennek  részeként  a  sportprogramok  és  sportolási  lehetőségek 
bővítésének  szervezési  feladataiban  működhet  közre,  összefoghatja  a  sportoló 
kisközösségeket. Képviselő mellett tagja kell legyen a csoportnak a sportkör vezetője 
és az iskolaigazgató, vagy megbízottja. 
 
Programszervezési társadalmi munkacsoport 
 
Ez  a  csoport  a  helyi  rendezvényszervezésnek  nemcsak  javaslattevő-véleményező 
fóruma,  hanem  a  programszervező  intézményrendszer  civil  támogatásának  is  a  fő 
bázisa. A kisebb és nagyobb rendezvények esetében ez a csoport foghatja össze a 
civil segítőket, vagyis a programszervezésből aktívan ki kell vegye a részét. 
16 
 

---

A  kommunikációs  kompetenciák  fejlesztésében  szintén  ez  a  csoport  lehet  illetékes. 
Képviselő mellett tagja kell legyen a művelődési ház és a könyvtár vezetője, valamint 
a programszervezésben és a kommunikációban részt vevő munkatársak. 
 
Balástyai Akcióhősök társadalmi munkacsoport 
 
Ez lényegében a különféle társadalmi munkákat megszervező és koordináló testület. 
Feladata  az  igények  és  lehetőségek  alapján  kidolgozni  a  társadalmi  összefogással 
működtethető  civil  munkavégzések  rendjét,  és  meghirdetni  ezeket,  szervezni, 
toborozni  az  önkénteseket  az  önkormányzat  támogatásával.  Képviselő  mellett  tagja 
kell legyen a csoportnak a közterület-fenntartási munkák irányítója, illetve a szociális 
intézmény egy képviselője. 
 
Civil szervezetek társadalmi munkacsoport 
 
Ez  a  civil  szervezetek  egyeztető  fórumát  jelenti,  valamennyi  helyi  civil  szervezet 
vezetőjének  a  részvételével,  illetve  az  egyházközség  és  a  fejlesztő  tanoda  egy-egy 
képviselőjének  a  bevonásával.  A  feladata  a  civil  szervezetek  tevékenységének  az 
összehangolása,  projektek  kidolgozása,  önkéntesek  és  tagok  toborzásának 
elősegítése,  részvétel  a  közösségfejlesztésben.  Képviselő  mellett  a  testületbe  egy 
közösségszervező munkatársat delegálhat az önkormányzat. 
 
Vállalkozói társadalmi munkacsoport 
 
Ez  a  vállalkozókat  összefogó  és  képviselő  munkacsoport.  Ha  igény  van  rá,  alapja 
lehet  egy  vállalkozói  klubnak.  Feladata  elsődlegesen  a  vállalkozói  érdekképviselet 
biztosítása,  illetve  a  vállalkozóknak  szóló  programok  szervezése,  a  vállalkozókat 
érintő  önkormányzati  kezdeményezések  és  javaslatok  véleményezése,  valamint 
szervezési támogatás biztosítása azok megvalósításában. Képviselő mellett tagja kell 
legyen a csoportnak a Vadásztanya vendéglő vezetője, illetve a vállalkozók munkáját 
segítő önkormányzati munkatárs, valamint a piacon árusítók képviselője. 
 
Gazdálkodók társadalmi munkacsoport 
 
Ez  a  gazdálkodókat  összefogó  és  képviselő  munkacsoport.  Ha  igény  van  rá,  alapja 
lehet  egy  gazdakörnek.  Feladata  elsődlegesen  a  gazdálkodói  érdekképviselet 
biztosítása, illetve a gazdálkodóknak szóló programok szervezése, a gazdákat érintő 
önkormányzati kezdeményezések és javaslatok véleményezése, valamint szervezési 
támogatás  biztosítása  azok  megvalósításában.  Képviselő  mellett  tagja kell  legyen  a 
csoportnak a falugazdász. 
 
Közlekedési és közbiztonsági társadalmi munkacsoport 
 
Ennek  a  csoportnak  a  feladata  lehet  minden  olyan  kezdeményezés  megvitatása  és 
kidolgozása,  ami  javíthat  a  közlekedés,  a  közbiztonság  helyzetén,  illetve  segíthet  a 
közösségi  normákat  sértő  lakossági  magatartásformák  visszaszorításában.  Tagja 
képviselő mellett valamelyik körzeti megbízott és a polgárőrség vezetője. 
17 
 

---

Településmarketing-fejlesztési társadalmi munkacsoport 
 
Ennek  a  csoportnak  a  feladata  lehet  a  településmarketing  szempontjából  érintett 
vállalkozások és szervezetek (például szállásadók, lovas tanyák, hindu közösség) és 
tevékenységek  összefogása,  vendégeket  vonzó  programok  és  szolgáltatások 
kidolgozása,  illetve  ezek  és  a  kommunikáció  összehangolása.  Képviselő  mellett  a 
közösségi média menedzser delegálása lehet fontos. 
 
Ezektől  a  munkacsoportoktól  abban  az  esetben  várható  hatékony  munka,  ha  azokban 
aktívan  részt  vesz  a  lakosság.  Ezért  ezt  a  csoportok  indításakor  hangsúlyozni  kell.  Arra  is 
szükség lesz, hogy elismert civileket, szakértőket kifejezetten felkérjen a csoportokban való 
részvételre az önkormányzat. 
 
Célszerű a társadalmi munkacsoportok életre hívását egy lakossági fórumon bejelenteni, és 
utána  elkezdeni  szervezni  a  csoportokat.  Fontos,  hogy  ez  az  új  rendszer  nem  helyettesíti, 
inkább kiegészíti, elmélyíti a rendszeres falugyűléseket. Azokat évente, félévente továbbra is 
szükséges  megtartani,  ám  azokon  már  a  polgármester  és  a  képviselő-testület  mellett  a 
munkacsoportok vezetői is beszámolnának az elvégzett munkáról és a terveikről. 
 
A  munkacsoportok  önkormányzati  ingatlanokban  gyűlhetnek  össze,  ellátásként  legfeljebb 
üdítőket kell biztosítani. A munkacsoportokat évente egyszer, például a Falunapok keretében 
lehet megvendégelni és külön köszönteni. 
 
 
Folyamat-felülvizsgálatok 
 
Ez a feladatcsoport minden olyan önkormányzati munkafolyamat és kommunikációs folyamat 
felülvizsgálatát  jelenti,  ami  érinti  az  önkormányzat  lakossági  megítélését  és  a  különféle 
lakossági kapcsolódásokat. Ezek nélkül ugyanis a közéleti megújítás nem lehet sikeres! Ez a 
munka  azt  is  feltételezi,  hogy  új  belső  szabályokat  kell  alkotni,  ügykezelési  és 
kommunikációs protokollokat kell kidolgozni, és azok alapján végezni a feladatokat. 
 
Ha  úgy  vesszük,  a  társadalmi  csoportok  rendszere  is  része  egy  folyamat-felülvizsgálatnak, 
hiszen az válasz a lakossági együttműködés javítására. A hatékonyság növelése ugyanakkor 
számos  területen  mélyrehatóan  igényel  felülvizsgálatot,  ezeket  sok  esetben  éppen  a 
társadalmi  munkacsoportok  működése  világíthatja  majd  meg.  Hangsúlyozni  kell,  hogy  a 
működési  és  kommunikációs  folyamatok  tisztázása  is  több  területen  már  önmagában 
hatalmas  előrelépést  kínál,  de  ez  lehet  az  alapja  később  bármilyen,  a  munkát  segítő  és 
leegyszerűsítő projektkezelési szoftver bevezetésének. 
 
Azt is látni kell, hogy a folyamat-felülvizsgálat a leginkább elhúzódó munka, csak több éves 
távlatban megvalósítható, ha az önkormányzati működés teljes egészét vesszük. 
 
Általánosságban  annyi  jegyezhető  meg,  hogy  a  felülvizsgálatok  részeként  mindig  meg  kell 
határozni: 
 
18 
 

---

  mi az adott folyamat optimális működése 
  milyen szabályokat kell betartani és milyen elveket szem előtt tartani a folyamatban 
  mik a felelősségi körök, ki, milyen munkát végez 
  hogyan zajlik az egyes feladatkörökben a munkavégzés 
  hogyan szükséges és milyen adatokat használva adminisztrálni a folyamatot 
  hogyan kell és lehet kommunikálni az adott folyamatról 
  hogyan kell és lehet meghatározni a belső kommunikációs protokollokat 
  hogyan lehet ellenőrizni az elvégzett munkát 
  hogyan zajlódjon egy ismételt felülvizsgálat 
  mindezt  le  kell  írni,  elfogadtatni  és  betartatni  a  folyamatban  résztvevőkkel,  miután 
felkészítést kaptak arra, hogyan végezzék feladatukat 
 
Mivel ahhoz is komoly előkészítő munka szükséges, hogy pontosan milyen folyamatokat kell 
és lehet felülvizsgálni, így csak néhány példát lehet kiemelni. 
 
  fejlesztési egyeztetések és beruházások megvalósításának protokollja 
  fejlesztések és beruházások kommunikációjának fejlesztése 
  lakossági panaszkezelés és kommunikációja 
  közterületi munkavégzés és kommunikációja 
  polgármesteri megkeresések rendje és polgármesteri kommunikáció 
  képviselő-testületi belső kommunikáció 
  intézményi és önkormányzati belső kommunikáció fejlesztése 
 
 
Közéleti kommunikáció erősítése és sokrétűbbé tétele 
 
Balástya  közéleti kommunikációja,  lényegében  az,  ami kialakult  a  Balástyai  Újságban  és  a 
honlap-kommunikációban,  az  megfelelő  színvonalú.  Inkább  csak  kiegészítésre,  kisebb 
igazításokra  szorul,  de  a  személyi  változás  miatt  ezen  a  területen  is  lehet  számolni 
visszaeséssel,  hiába  lesz  megfelelő  átadás-átvételi  folyamat.  Ezért  a  közéleti  és  települési 
kommunikációval  és  tartalomszolgáltatással  összefüggésben  szükség  lesz  egy  átfogó, 
protokollszerű szakmai összefoglalóra, ami alapvetés az újságírói munkában, bárki végezze 
is. 
 
Ezzel  együtt  a  folyamat-felülvizsgálatok  mutathatnak  rá  olyan  változtatási  szükségletekre, 
amelyek  javíthatják  az  önkormányzati  kommunikációt.  Ezek  sokszor  apróságok  lesznek, 
amelyek  új  szokásokként  rögzülhetnek,  segítve  az  önkormányzati  munka  jobb megítélését. 
Mivel  a  folyamatok  felülvizsgálata  több  idő,  ezért  csak  néhány  példával  lehet  érzékeltetni, 
miben lesz szükség igazításokra. 
 
Mindenképp  javítani  kell  a  lakossági  panaszbejelentés  kommunikációját.  Ez  kell 
legyen  az  első  terület,  ahol  végig  kell  vinni  a  folyamat-felülvizsgálatot.  Azt,  hogy 
milyen csatornán és hogyan tehet panaszt, észrevételt a lakosság, állandó elemként 
kell kommunikálni az újságban, ahogy azt is, hogyan kezeli ezeket a bejelentéseket 
az  önkormányzat.  Ezzel  együtt  a  panaszkezelést  is  kommunikálni  kell,  akár  havi 
összesítések közreadásával, hogy mit és hogyan oldott meg az önkormányzat, vagyis 
e téren az eredményes munkát is be kell mutatni. 
19 
 

---

Érdemes  megállapítani  az  önkormányzati  munkában  mérőszámokat,  amelyek  jól 
kommunikálhatók.  Például  hány  ügyben  jár  el  havonta  a  hivatal,  hány  munkaóra 
fordítódik közterület-fenntartásra, vagy bármi egyéb. Ennek lényege, hogy a lakosság 
érzékletesebben tájékozódhasson arról, hogy több területen is nagy munkát végez az 
önkormányzat.  Ilyen  mérőszámok  esetlegesen  a  polgármester  és  a  képviselők 
esetében  is  megállapíthatók  és  kommunikálhatók.  Itt  is  az  a  cél,  hogy  a  számok  – 
például  heti  összes  munkaóra  –  érzékeltessék  a  lakossággal  a  polgármesteri  és 
képviselői munka súlyát. 
 
Szintén  hasznos  lehet  összeállítani  a  tervezett  beruházások  listáját,  rövid 
magyarázatokkal, egyfajta ütemterv szerint. Fontos, hogy minden fejlesztés legalább 
becslés szintjén be legyen árazva. A lista arra szolgálhat, hogy közvetítse, miben és 
hogyan halad az önkormányzat, miben és miért nem tud előrelépni, és mi, mibe kerül. 
 
Fontos, hogy a társadalmi munkacsoporttok megismerjék a költségvetési kereteket és 
a  felelős  gazdálkodás  szemléletmódját.  Ezért  számukra  olyan  anyagokat  kell 
összeállítani,  amelyek  leegyszerűsített  formában,  de  megjelenítik  ezeket  az 
információkat. A munkacsoportoktól lehetőség szerint mindig úgy szabad javaslatokat 
befogadni,  hogy  már  a  csoportban  állítsák össze a költségvetési  vonatkozásait  egy-
egy tervnek. 
 
Egy  megújított  közéleti  kommunikációban  fontos  szerep  juthat  a  rendszeres 
beszámolóknak. Ide tartoznak a társadalmi munkacsoportok vezetőinek beszámolói, 
az intézményvezetői, képviselői és polgármesteri beszámolók. Mind a munkacsoport-
vezetők,  mind  a  képviselők  kommunikációja  közös,  önkormányzati  csatornákon  kell 
zajlódjon elsődlegesen. 
 
Ki kell dolgozni a közérdekű információk és a meglévő önkormányzati szolgáltatások 
kommunikációjának új rendjét. Hiába elérhető ugyanis jóformán minden információ a 
község  honlapján,  a  lakosság  jelentős  része  nincs  tisztában  számos  lehetőséggel 
vagy kötelezettséggel. 
 
A  közéleti  kommunikáció  erősítésének  részeként  új  kommunikációs  csatornákra  is 
szükség  van.  Ezek  jellemzően  új  Facebook  csoportok,  a  belső  kommunikációban 
Messenger  csoportok  lehetnek.  Ezeket  a  kommunikációs  stratégiáról  szóló  fejezet 
részletezi.  A  fő  cél  az  lehet,  hogy  az  önkormányzat  szegmentáltan  is  eljusson  és 
aktívabban jelen legyen főbb lakossági csoportok mindennapjaiban. Emellett elő kell 
segíteni  a  civil  szervezetek  és  kisközösségek  aktívabb  kommunikációját,  hogy 
ezekhez kapcsolódva az önkormányzat pozitív megítélése is erősödhessen. 
 
Fontos  új  eleme  lehet  a  közéleti  kommunikációnak  a  rendszeres  lakossági  konzultációk 
bevezetése. Ezek – a nemzeti konzultációhoz hasonlóan, ám jóval értelmesebb formában – 
a lakosság rendszeres vélemény-nyilvánításának a módját jelenthetik.  Fő céljuk az, hogy a 
lakosság  úgy  érezhesse,  fontos  ügyekben  meghallgatják  a  véleményét,  és  így  az 
önkormányzat megítélése is javulhasson. 
 
20 
 

---

A  választási  ígéretekkel  összefüggésben  máris  van  három  téma,  amire  kiterjeszthető  a 
konzultáció: a közbiztonság, a sportprogramok és a települési rendezvények témaköre. Ezek 
esetében  részletes  kérdéssor  összeállítása  szükséges,  kisebb  részben  eldöntendő 
kérdésekkel, nagyobb arányban kifejtő választ kívánó kérdésekkel. A kérdések irányítottsága 
csak  annyiban  fontos,  hogy  lehetőség  szerint  szűrje  a  megvalósíthatatlan  javaslatokat, 
megjelenítve költségvetési és szakmai szempontokat is. 
 
A jelenleg aktuális három témakörben már az ősszel érdemes, akár összevont konzultációt 
tartani, később évente szükséges az aktualitásokhoz igazítva levezényelni egy ilyen felmérő 
akciót.  A  lebonyolításban  nehézséget  jelent,  hogy  csak  online  a  konzultációk  nem 
megvalósíthatók,  mivel  a  teljes  lakosság  nem  használja  az  internetet,  illetve  az,  hogy 
kipostázni ilyen kérdőíveket a lakosságnak igen drága mulatság. Ezért a legcélravezetőbb az 
a módszer  lehet,  hogy  az  önkormányzat  egyszerre biztosítja az  online  kitöltés lehetőségét, 
illetve a kérdőívet – repülőlapokként – a Balástyai Újsággal együtt juttatja el a lakosságnak. 
A külterületen a lakosság segítségét is kérve lehet eljuttatni az újságot és a kérdőíveket. Ez 
egyfajta összefogás-tesztként is működhet. 
 
A konzultációkat a megadott határidő lejártával összesíteni szükséges, és az eredményeket 
áttekinthetően  kommunikálni,  illetve  a  jó  javaslatokat,  amint  az  lehetséges,  meg  is  kell 
valósítani.  Ami  felvetődött,  de  nem  megvalósítható,  vagy  csak  később,  azt  is  világosan 
kommunikálni kell. 
 
 
Balástyai Közéleti Klub és közéletformálás 
 
Hasznos  kiegészítője  lehet  a  közéleti  megújulásnak  a  választási  kampányban  bejelentett 
Balástyai  Közéleti  Klub  elindítása  és  működtetése.  Ez  lehet  a  bázisa  –  a  társadalmi 
munkacsoportok  mellett  –  a  helyi  közéleti  utánpótlás-képzésnek.  Azok,  akik  érdeklődnek 
közügyeink  iránt,  így  mélyebb  betekintést  kaphatnak  az  önkormányzat  működésébe, 
felkészültebbek,  képzettebbek  lehetnek,  különösen  a  Balástyára  váró  gazdaságfejlesztési 
lehetőségek  küszöbén  és  a  közösségfejlesztési  kihívásokat  tekintve.  Egy  ilyen  klub 
keretében  vendégnek  elhívhatóak  településfejlesztési  szakemberek,  egyetemi  oktatók, 
polgármesterek,  kormánypárti  és  ellenzéki  helyi  politikusok,  az  önkormányzat  vezető 
munkatársait. Egy ilyen klubban a polgármester is átadhatja több évtizedes településvezetői 
tapasztalatait.  A  klub  tagsága  könnyebben  lesz  verbuválható  a  társadalmi  munkacsoportok 
tagjainak körében, illetve a volt képviselőjelöltek közül. 
 
Részben a Balástyai Közéleti Klub kezdeményezése lehet majd a következő önkormányzati 
választások előtt egy előzetes választási charta összeállítása, amelyet a jelöltek aláírhatnak. 
Ebben  lehet  rögzíteni  a  jelöltekkel  szembeni  legfontosabb  elvi  elvárásokat,  a  választások 
íratlan szabályait. A majdani jelölteknek emellett – még a jelöltté válásuk előtt – egy előzetes 
workshopot,  egyfajta  önkormányzatisági  alapképzést  is  szervezhet  a  klub,  átadva  azon  a 
felelős  önkormányzati  működés  legfontosabb  tudnivalóit.  Mind  a  chartával,  mind  az  ilyen 
képzés  biztosításával  is  mérsékelhetők  lehetnek  azok  a  negatív  jelenségek,  amelyek  a 
mostani választási kampányban megmutatkoztak. 
 
21 
 

---

KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 
 
Ha közösségfejlesztésről beszélünk, valójában öt különböző, egymással összefüggő terület 
stratégiai  megújítása  lehet  együttesen  célravezető.  A  közösségszervezés,  a  közösségi 
programszervezés,  a  közösségformálás,  illetve  a  rendezvényszervezés  és  a  közösségi 
szolgáltatásfejlesztés mind olyan terület, ahol sokat lehet tenni az önkormányzati munka jobb 
megítélése és a társadalmi környezet javítása, gyógyítása érdekében. 
 
Egy  ilyen  átfogó,  több  területet  érintő  fejlesztési  koncepció  megragadásához  először  egy 
közösségfejlesztési  víziót  és  küldetést  érdemes  világosan  meghatározni.  Ezek  egymásból 
következnek,  és  egyszerűségükben  adhatnak  valódi  vonalvezetést  és  fejlesztési  keretet 
mindegyik terület megújításának. A helyzetértékelésből és a meghatározott célokból eredően 
a vízió egy elfogadóbb, együttműködőbb egészségesebb faluközösség megteremtése lehet. 
 
Ha  megnézzük,  hogy  mi  lehet  az  az  egyszerű  közösségformáló  erő,  ami  minderre  hatást 
gyakorolhat,  az  a  jókedv.  A  jókedvű  ember  ugyanis  elfogadóbb,  együttműködőbb  és  a 
lelkülete  is  egészségesebb.  Egy  faluközösség  szintű  közösségformáló  munka  ennél 
mélyebbre  nemigen  mehet,  mélyrehatóbb  személyes  változásokat  kisközösségekben  és 
egyénileg  lehetne  csak  várni.  Ugyanakkor  a  jókedv  gerjesztése  rengeteg  pozitív,  alkotó 
energiát  szabadíthat  fel,  aminek  számos  területen  meglehet  a  pozitív  társadalmi  és 
személyes hatása. 
 
A  jókedv  közösségfejlesztési  fókuszba  állítása  ráadásul  rímel  a  Himnusz  soraira  is:  „Isten, 
áldd  meg  a  magyart,  jókedvvel,  bőséggel…”  Így  lényegében  ebből  is  levezethető  az 
önkormányzat  víziója  és  küldetése:  a  településfejlesztésben  a  faluvezetés  azon  dolgozik, 
hogy  legyen  bőség,  a  közösségfejlesztésben  pedig  azért,  hogy  legyen  minél  többször 
jókedve az embereknek. Mindebből következik, hogy  
 
küldetésként a fejlesztéseknek a Jókedvű Balástya! program adhat keretet! 
 
Ez  ugyan  csak  egy  belső  elnevezés,  ám  a  jókedv  fókuszba  állítása  meghatározhatja  a 
közösségépítésben  a folyamatos tervező és  szervező munkát,  a  programok és  események 
összeállításában visszatérő sorvezető lehet, és a kommunikáció megújításában is lényeges 
alapot adhat. 
 
Ha  kibontjuk,  mi  terelhet  bennünket  a  jókedv  felé,  akkor  egyfajta  hatástervezés  az,  amire 
szükség  lesz.  Vagyis  érdemes  meghatározni,  milyen  érzelmi  alaphelyzetek  erősíthetik  a 
jókedvet. Ez lesz valójában a közösségfejlesztés érzelmi fókusza: 
 
- 
pozitív közösségi élményeket adni és szórakoztatni, nevettetni 
- 
erősíteni  az  emberi  kapcsolódásokat,  a  párbeszédet  és  a  személyes  beszélgetések 
lehetőségeit 
- 
több lehetőséget adni a faluközösség tagjainak a megbecsülésére 
- 
erősíteni a közösségi és a személyes büszkeséget 
- 
erősíteni a kreativitást, az önállóságot és a kezdeményezőkészséget 
 
22 
 

---

Ha  a  meghatározott  küldetés  és  az  érzelmi  fókusz  érvényesül  a  közösségfejlesztés 
tervezésében  és  a  megvalósításában,  az  garantálhatja,  hogy  azok  a  pozitív  hatások, 
amelyeket  célként  lehet  azonosítani,  nagyobb  eséllyel  teljesüljenek.  Ezeket  az  egyszerű 
elveket  tehát fontos megjeleníteni  valamennyi  stratégiai  terület megújításában,  és  akkor  az 
összeadódó hatások valóban érezhető közösségi szintű fejlődést eredményezhetnek. 
 
 
Közösségszervezés 
 
Szorosan  véve  a  közösségszervezés  alatt  a  különböző,  lényegében  önállóan  működő 
kisközösségek  támogatását  és  szervezését  lehet  érteni.  Tágabban  értelmezve  ugyanakkor 
ilyen tevékenységnek minősülhet a közösségi programszervezés, a rendezvényszervezés is, 
illetve  a  közösségformálás  ezen  a  téren  is  érvényesül.  Azért  érdemes  különválasztva 
tárgyalni  ezt  a  fejlesztendő  területet,  mert  így  jobban  láthatóvá  válik,  miért  és  mire  lehet 
szükség, és milyen hatásai lehetnek a közösségszervező tevékenységnek. 
 
Ahhoz,  hogy  látható  legyen,  milyen  lehetőségek  vannak  a  közösségszervezésben,  fontos 
röviden értékelni a jelenlegi helyzetet. Balástyán most is van számos közösség. Egy részük 
civil  szervezetekbe  tömörülve,  mások  szakkörök,  klubok  keretében  működik.  Hiába 
mondható  már  most,  hogy  színes  közösségi  élete  van  a  falunak,  valójában  a  lakosság 
egyáltalán  nem  érzi,  hogy  ezen  a  területen  aktív  lenne  az  önkormányzat,  sokan  a 
közösségek nagy részéről egyáltalán nem is tudnak, és az is igaz lehet, hogy a közösségek 
sem érzékelik eléggé az önkormányzati figyelmet és gondoskodást. 
 
Ez  több  okra  is  visszavezethető.  Hiába  támogat  ugyanis  az  önkormányzat  bármely  civil 
kezdeményezést,  az  a  lakosság  érzete  szempontjából  kevésbé  jelenik  meg  a  települési 
kommunikációban,  ráadásul  a  lakosok  nem  látják  aktív  szerepben  az  önkormányzatot  a 
közösségszervezésben.  Ez  azért  is  van  így,  mert  a  közösségeket  normális  esetben  a  civil 
önszerveződés hozná létre, viszont ez a képesség rendkívül gyenge a faluközösségen belül. 
 
Ezért van szükség a közösségszervezésben új megközelítésre! Ennek a lényege, hogy 
 
- 
az  önkormányzat  lépjen  fel  kezdeményező  szerepben,  aktívan  és  rendszeresen  a 
közösségszervezésben 
- 
mentor szerepben segítse a kisközösségek működését, tagtoborzását 
- 
segítse elő, várja el a kisközösségek életéről a rendszeres híradásokat és közösségi 
média kommunikációt 
 
Fontos látni, hogy a kisközösségek szervezése és működésük segítése egyaránt hasznos az 
önkormányzat  jobb  megítélésében  és  az  egészségesebb,  jókedvűbb  társadalmi  környezet 
kialakításában,  ráadásul kommunikációs szempontból  bármilyen  közösség jobban  elérhető, 
jobban  formálható,  mint  az  egyén  vagy  a  teljes  faluközösség.  Megjegyzendő,  ez  a 
kisközösségi szintű aktív közösségszervezés kívánja a legkevesebb befektetést! 
 
Az  önkormányzati  kezdeményező  szerep  lényegében  azt  jeleni,  hogy  részben 
lakossági  igényfelmérés,  részben saját  elhatározás nyomán az  önkormányzat  maga 
kezdeményezze különféle lakossági csoportok, kisközösségek megalakulását. 
23 
 

---

A szervezési modell úgy működhet, hogy a közösségszervező munkatársak elindítják 
a toborzást  az  önkormányzati kommunikációs felületeken  és  a lakossági  szóbeszéd 
szintjén,  majd  ha  összejött  egy  alap  tagság,  akkor  vezetőt  választatnak,  egyfajta 
mentorként  felkészítik  a  csoportot  a  hatékony,  önálló  működésre,  majd  onnantól 
kezdve  csak  segítik,  támogatják  a  működést,  ha  ez  szükséges.  Vagyis  a  cél,  hogy 
minimális  önkormányzati  segítséggel  (helyszínbiztosítás,  időközönként  esetleg 
közösségi  képzés,  tárgyi  eszközök  biztosítása)  a  kisközösségek  önállóan,  de 
hatékony  mentori  felügyelet  mellett  működjenek.  A  toborzó  munkában  a  társadalmi 
csoportok  is  jelentős  segítséget  nyújthatnak.  (A  meglévő  civil  szervezetek  esetében 
főleg a kommunikáció megújítására van szükség.) 
 
Elsődlegesen  a  közösségszervezők  feladata  lehet  a  kisközösségek  működésének, 
tagtoborzásának  a  segítse.  Ők  felügyelhetik  szakmai  mentorként  a  közösségi 
dinamika  szempontjából  a  csoportokat,  mikor  és  hogyan  lehet  szükségük 
megújulásra, milyen eszközökkel biztosítható új tagok bevonása, milyen működtetési, 
kommunikációs  módszertanok  alkalmazásával  segíthető  elő,  hogy  a  kisközösség 
hosszabb  távon  is  megmaradjon.  Ennek  a  munkának  a  része  lehet  az  is,  hogy 
mentorként a közösségszervező időről-időre elgondolkodtató beszédtémákat adjon a 
kisközösségeknek,  például  olyan  formában,  hogy  közvetíti  feléjük  a  társadalmi 
munkacsoportok  által megvitatandó kérdéseket  is.  Vagyis  az  önkormányzat  részéről 
a kisközösségek esetében folyamatos párbeszéd és szakmai felügyelet működne, és 
a  közösségszervező  tanítaná  meg  a  közösségeket  arra,  hogyan  működjenek 
hatékonyabban  és  fenntarthatóbban.  A  küldetésként  meghatározott  jókedv 
generálása valójában ezen a kapcsolódáson keresztül, a közösségszervező által, a jó 
gyakorlatok  átadásával  valósulhat  meg.  Ezt  a  támogató  munkát  a  meglévő  civil 
szervezetekre és közösségekre is ki kell terjeszteni. Szintén ehhez munkához tartozik 
hozzá,  hogy  az  önkormányzat  gyűjtse össze,  és  tartsa  számon folyamatosan a civil 
szervezeteket és kisközösségeket, átláthatóbban és jobban bemutatva őket a község 
honlapján,  megjelölve  mindig  a  közösségek  támogatásának,  és  a  hozzájuk  való 
csatlakozásnak  lehetőségeit  is.  Ez  lényegében  egy  jól  megtervezett,  közösségeket 
bemutató  aloldal  lehet  az  önkormányzati  honlapon,  és  ezt  az  aloldalt  visszatérően, 
mindig  más-más  közösség  bemutatásával,  tagtoborzásával  összekötve  kell 
promótálni a közösségi médiában. 
 
Rendkívül  fontos,  hogy  legyenek  megteremtve  a  feltételei  a  kisközösségek 
rendszeres  kommunikációjának!  Ugyanis,  ha  a  közösségek  folyamatosan 
megjelennek  tartalmakkal  az  önkormányzati  csatornákon,  azzal  egyfelől  önmagukat 
erősíthetik,  másfelől  közvetve  az  önkormányzati  munkát.  A  gyakorlatban  ez  azt 
jelentheti,  hogy  meglévő  civil  szervezetek  esetében  az  ígért  támogatás-növelés 
legyen  összekötve  az  önálló,  rendszeres  közösségi  média  megjelenésekkel.  Ehhez 
képviselőik kapjanak segítséget, képzést. A kisebb, informális közösségek esetében 
a  közösségszervező  munkatárs  feladata  lehet  folyamatosan  tartalmakat,  fotókat, 
videókat,  rövid  szöveges  beszámolókat  bekérni  a  csoportok  vezetőitől.  Ha  a  civil 
szervezetek  és  kisközösségek  így  rendszeresen  megjelennek  tartalmakkal  a  helyi 
médiacsatornákon,  már  önmagában  hatalmas  lépést  tett  az  önkormányzat  azért, 
hogy  a  lakosság  úgy  érezhesse,  aktív  és  színes  közösségi  élet  van  Balástyán,  és 
mindenki könnyebben megtalálja azt a közösséget, ami őt érdekli. 
 
24 
 

---

Milyen  kisközösségek  legyenek  még  Balástyán?  Bármilyenek,  csak  legyenek!  Az  fontos, 
hogy  az  önkormányzat  kezdeményező  szerepben  tűnjön  fel  (minden  évben  dedikáltan 
legyen  egy  hónap,  amikor  új  közösségeket  toboroz  az  önkormányzat),  az  önkormányzati 
közösségszervező  személyében  legyen  egy  élő  kapocs  az  önkormányzat  és  a 
kisközösségek  közt,  illetve  hatékony  támogatást  kapjanak  működésükhöz  a  közösségek, 
valamint  legyen  biztosított  a  folyamatos  belső  és  külső  kommunikáció.  Ha  úgy  vesszük, 
valójában  egy  Balástya  szintű  faluközösségben  akár  50-60  féle  civil  csoport  is  gond  nélkül 
működhet egy ilyen gondoskodóbb modellben! 
 
Kisközösségnek  számíthat  minden  meglévő  és  létrehozandó  csoportosulás.  A  civil 
szervezetek éppúgy, mint a szakkörök és klubok. A közösségszervezés szempontjából az a 
fontos,  hogy  legyen  aktív  tagságuk,  végezzenek  rendszeres  tevékenységet,  arról 
rendszeresen  kommunikáljanak,  foglalják  el  méltó  helyüket  a  faluközösségben,  legyen 
meghatározott  belső  és  külső  kommunikációjuk,  illetve  évente  egyszer  lehetőség  szerint 
mutassák  meg  magukat  jobban  a  faluközösségnek.  Ezek  lehetnek  éves  versenyek, 
fellépések, bemutatók, nyílt napok, bármi. 
 
Új kisközösségek lehetnek például: 
 
- 
társasjátékos klub, kártyaklubok (bridzs, ulti, póker) – éves nyílt versenyekkel 
- 
sakk kör – éves nyílt versenyekkel 
- 
különféle sportolási lehetőségek mentén szerveződő csoportok – biciklis klub, tenisz 
klub, tollaslabda klub, futó kör 
- 
különféle  tudásmegszerzésre  épülő  klubok  –  önfejlesztő  klub  (vendégek  hívásával 
rendszeresen rendezvényeket szervezhet, kommunikációs és marketing klub, de ide 
tartozhat egy vállalkozói klub, vagy egy formálódó gazdakör, kiskertész klub 
- 
kikapcsolódáshoz kötődő csoportok – kirándulók klubja, természetjáró klub 
- 
szabadidős  tevékenységekhez  kapcsolódó  csoportok  –  különféle  gyűjtők  klubjai, 
barkács klub, kézműves klub, fotós klub, helytörténeti klub, tánccsoportok 
- 
csoportosulások korosztályosan is működhetnek – ilyenek lehetnek például az iskolai 
szakkörök (ezeket is érdemes bevonni rendszerszinten egy ilyen közösségi működési 
modellbe), ifjúságot, családosokat, nyugdíjasokat összefogó klubok 
- 
speciális  közösség  lehet  a vállalkozókat, gazdálkodókat,  esetleg  az  önkormányzatot 
és  az  intézményeket  összefogó  Balástyai  Beszerzési  Közösség  –  ennek  lényege, 
hogy  a  piacon  a  beszállítóknál  –  a  csoportos  beszerzés  miatt  –  árkedvezményeket 
lehessen kiharcolni a résztvevőknek 
- 
elszármazott balástyaiak online közössége – egy ilyen Facebook csoport próbálhatná 
meg  összegyűjteni  azokat,  akik  valaha  Balástyához  kötődtek;  nekik  a  csoportban 
hírszolgáltatást  lehet  biztosítani,  rendezvényekre  lehet  hívni  őket,  vagy  éppen 
segítséget kérni tőlük megoldandó helyi ügyekben és a kapcsolatépítésekben 
 
Lényeges,  hogy  a  közösségszervezés  igyekezzen  a  meglévő  és  új  közösségekbe  minél 
szélesebb  lakossági  köröket  bevonni  bel-  és  külterületen  egyaránt,  illetve  helyezzen  külön 
hangsúlyt az olyan csoportokra, amelyek tagjai elszigeteltebben létreznek, így például az új 
betelepülők,  szociálisan  hátrányos  helyzetűek  vagy  a  vendégmunkások.  Ahogy  mélyül  a 
közösségépítés,  egyre  nagyobb  szerepet  kell  kapjon  a  lakosság  körében  a  személyes 
meggyőzés  abban,  hogy  tényleg  a  lakosság  túlnyomó  többsége  legyen  tagja  valamilyen 
kisközösségnek, és rendszeresen mozduljon ki otthonról. 
25 
 

---

Az  új  közösségi  fejlesztésnek  fontos  része,  hogy  világosan  legyen  meghatározva  és 
rendszeresen  kommunikálva,  hogy  aki  új  közösséget  akar  létrehozni,  az  pontosan  kihez 
forduljon,  és  milyen  segítséget  kaphat.  Természetesen  nem  szabad  csak  ingyenes 
részvételre épülő közösségekben gondolkodni, tagdíjas rendszert, ahol lehet és kell, be kell 
vezetni. 
 
Ha a közösségi működésről beszélünk, hasznos lenne – a társadalmi munkacsoportokkal és 
a  kisközösségekkel  egyeztetve,  akár  kampányt  építve  erre  –  összeállítani  a  közösségi 
együttélés  offline  és  online  szabályait  és  ajánlásait.  Ha  ez  minél  szélesebb  körben 
jóváhagyást kap, az erősítheti a faluközösséget. A gyűjteményt a települési honlapon lehetne 
közzétenni, és időről-időre promótálni, emlékeztetni rá a lakosságot, esetleg frissíteni is. 
 
Fontos,  a gyakorlati működést  segítő elem  lehet,  ha  a kisközösségeknek  az  önkormányzat 
segít  létrehozni  Facebook  oldalakat,  Facebook-  és  Messenger  csoportokat,  ahová  akár  a 
közösségszervező  is  meghívást  kaphat.  Ugyanis  a kisközösségek  szervezésében  az  egyik 
legfontosabb  a  kommunikáció,  és  ha  ezt  az  önkormányzat  részéről  –  akár  csak  erre 
felkészítő  képzéssel  –  szakmailag  hozzáértő  szakember  segíti,  akkor  egyfelől  jelentősen 
növelhető a kisközösségek működési hatékonysága, másfelől könnyebben lesz követhető a 
kisközösségek élete. 
 
Ha  megújul  a  közösségszervezés,  lényeges  lesz  a  belső  közösségek  fejlesztése  is.  Ide 
tartozhatnak a polgármesteri hivatal és az intézmények munkaközösségei, a közmunkások. 
Érdemes  közösségfejlesztési  szempontokból  megnézni,  hogyan  erősíthetők  ezek  a 
közösségek akár a közösségek működésében, akár a belső programszervezés szintjén. Azt 
is  át  kell  tekinteni,  hogy  ezekből  a  közösségi  aktivitásokból  mi  az,  ami  kommunikálható.  A 
közmunkások  esetében  például  egy  őket  elismerő,  a  falu  felé  is  megjelenített  Közmunkás 
nap sokat tehet azért, hogy megbecsültebbnek érezzék magukat. 
 
Látni kell a közösségszervezés megújítása szempontjából, hogy jelenleg korlátozottan állnak 
rendelkezésre a személyi feltételek (ez munkaerő-fejlesztéssel orvosolható), illetve a kívánt 
eredmények szempontjából kompetenciafejlesztésre és szakemberek rendszeres tanácsadói 
bevonására is szükség lehet. 
 
Továbbképzéseket érdemes tartani a közösségszervező munkatársaknak, civil szervezeti és 
közösségi  vezetőknek  a  közösségszervezési  módszertanokról,  a  hatékony  közösség-
menedzsmentről  és  a  kommunikációról.  Vagyis  szakmailag  is  meg  kell  alapozni  azt  a 
teljesítményt, ami elvárható kell legyen a közösségszervezésben. Szintén képzést kell tartani 
a  közösségi  média  használatáról,  főleg  a  civil  vezetőknek,  segíteni  kell  létrehozni  a  saját 
kommunikációs csatornáikat. 
 
Érdemes időről-időre meghívni vendégnek sikeres közösségszervezőket, közösségszervező 
szakembereket,  pszichológusokat,  szociológusokat,  hogy  a  jó  gyakorlatok  megismerésével 
és  átvételével  gazdagítani  lehessen  a  közösségszervező  munkát.  Az  ilyen  eseményeket, 
vagy képzéseket  – fizetős modellben  – járási, esetleg vármegyei szinten is megszervezheti 
Balástya. 
 
 
26 
 

---

Közösségi programszervezés 
 
Közösségi  programszervezés  alatt  értendő  minden  olyan  esemény,  ami  kisebb  közösségi 
szinten, interaktív módon hoz össze embereket. Vagyis ide tartoznak a kisközösségi, családi 
és  gyermekprogramok,  de  például  a  nagyrendezvények,  kulturális  események  szorosan 
véve  már  nem.  A  közösségi  programszervezésnek  két  fő  területe  lehet,  az  egyik  a 
közösségek  programszervezésének  a  támogatása,  a  másik  a  települési  szintű  közösségi 
programok szervezése. 
 
Azért kiemelten fontos a közösségi programszervezés területe, mert a legélményszerűbben 
ezeken  keresztül  érvényesíthető  a  közösségformálás,  gerjeszthető  direktebb  módon  a 
jókedv a faluközösségen belül. Vagyis a szórakoztatás és az élményszerűség, a közösségi 
összefogás  ezek  által  tapasztalható  meg  a  leginkább!  Ezért  kell  hangsúlyosnak  lennie  a 
kreativitásnak  és  a  változatosságnak,  a  folyamatos  megújulásnak  ezen  a  területen.  Az  is 
lényeges,  hogy  az  ilyen  közösségi  programszervezésben  az  önkormányzat  tudatosabban 
építsen  segítő  civil  bázist  akár  a  rendezvények  lebonyolításának  segítésében,  akár  a 
résztvevők toborzásában. 
 
Kiemelt feladat lesz a közösségi programok szervezésében alapelvek és fontos szempontok 
részletes rögzítése, már a közösségszervezők és vezető munkatársak bevonásával. Ezeket 
szintén  a  „Jókedvű  Balástya”,  mint  meghatározott  küldetésből  lehet  levezetni,  és  ez  fontos 
segédanyaga  lehet  a  közösségszervezői  gondolkodásnak,  a  programmegvalósításnak  is. 
Előzetesen csak néhány alapelv is szempont emelhető ki. 
 
Szakmai alapelvek és szempontok a közösségi programok szervezésében: 
 
Minél több, minél sokrétűbb élményszerű, játékos, emlékezetes közösségi programra 
van  szükség,  minél  szélesebb  lakossági  körök  bevonásával.  A  programszervezés 
fókuszában  a  találkozások,  a  beszélgetések  és  az  ismerkedések,  a  közös  játék,  a 
nevetések elősegítésének kell állnia, erősítve a már meglévő társas kapcsolódásokat, 
és kialakítva újakat. 
 
Fontos  értékteremtő  közösségi  programok  lehetnek  a  gasztronómiai  és 
sportesemények, a kisközösségi ismeretterjesztő rendezvények, és a fizikai, mentális 
egészséggel  összefüggő  kezdeményezések,  valamint  a  különféle  képzések,  ezért 
ezeket is kiemelten kell kezelni a közösségi programszervezésben. 
 
Szintén  hangsúlyos  terület  a  különféle  programtípusokon  belül  a  helyi  egyéni  és 
csapatversenyek  szervezése  akár  komolyabb,  akár  vidám,  vicces  vetélkedőkről, 
versenyekről  legyen  szó.  Ezek  adhatnak  ugyanis  nyilvános  formában  sok  lakosnak 
szórakozást, sikerélményt, megbecsülést, új élményt, ezért ilyen eseményeket sokkal 
gyakrabban és sokrétűbben kell szervezni. 
 
Ahhoz, hogy a közösségi programszervezés eredményes legyen, meg kell határozni 
és meg kell ismerni jobban a célközönséget! Ennek része úgynevezett „lakos profilok” 
meghatározása,  vagyis  annak  összegyűjtése,  hogy  milyen  jellemzők  mentén 
csoportosítható a programokkal megcélzott lakosság. 
27 
 

---

Erre  azért  van  szükség,  mert  így  azonosíthatók  jobban  az  igényeik,  és  így  lehet 
valóban  a  legkülönfélébb  lakossági  csoportok  számára  is  értékes  eseményeket 
szervezni. 
 
A  közösségi  programok  szervezésében  ugyanúgy  érvényesíteni  kell  a  szervezők 
mentorszerepét,  mint  a  közösségszervezésben.  Meg  kell  tanulniuk  a  közösségi 
programok 
megszervezésének 
leghatékonyabb  módszertanait,  a  közösség 
összefogásának,  a  szervező  munkának  a  jó  gyakorlatait,  és  ezeket  meg  is  kell 
osztaniuk  a  működő  közösségekkel,  hogy  a  kisközösségeken  belüli  programok 
szervezése is erősödjön. 
 
El kell sajátítaniuk a közösségi programok szervezőinek az élménytervezés fogásait. 
Ez  azt  jelenti,  hogy  a  programok,  események  megtervezésében,  forgatókönyveinek 
összeállításában tudatosan kell  meghatározniuk olyan  érzetet  befolyásoló elemeket, 
amelyek jobban garantálhatják a résztvevők számára az együttlét pozitív élményét. 
 
Akár a programok szervezésében, akár a lebonyolításában kiemelten kell kezelni az 
interaktivitást,  a  cselekvő  részvételt.  Vagyis  olyan  programelemeket  kell  beépíteni  a 
közösségi  eseményekbe,  amelyek  nagyobb  interaktivitást  biztosíthatnak,  jobban 
összehozhatnak  résztvevő  kisebb  közösségeket,  és  –  új  közösségi  kapcsolódások 
kialakítása  érdekében  –  olyan  embereket  is,  akik  nem,  vagy  nem  elég  jól  ismerik 
egymást. 
 
Elvi  és  gyakorlati  szempontból  is  fontos,  hogy  a  közösségi  programszervezésnek  a 
közösségszervezők  alakítsák  ki  a  segítői  bázisát.  Szólítsák  meg,  vonják  be,  fogják 
össze  azokat  az  embereket,  akik  civilként  képesek  lehetnek  bármilyen  módon 
segíteni a közösségi rendezvényeket. 
 
Sajnos a közösségi programok szervezésében is a legnagyobb nehézség a lakosság 
passzivitása lehet. Ezért a résztvevők meghívását, toborzását nem lesz elég pusztán 
a  kommunikációs  csatornákon  intézni,  hanem  alkalmazni  kell  a  személyes 
meghívások  rendszerét  is.  Ez  egyfajta  riadóláncok  kiépítését  jelentheti.  Vagyis  a 
közösségszervezőknek  ki  kell  alakítaniuk,  majd folyamatosan  mélyíteniük  egy  olyan 
informális  hálózatot  a  lakosság  körében,  ami  lehetővé  teszi  a  gyors,  személyes 
információ átadást. Úgy is mondhatjuk, hogy a cél az, hogy mindig legyen valaki egy-
egy program esetében, aki személyesen hívhatja meg a lakost az eseményre. 
 
Kiemelten  kell  kezelni  a  közösségi  programszervezésben  a  gyerekek  és  az  ifjúság 
igényeit  és  szempontjait,  illetve  szerepüket  a  közösségépítésben.  Ez  nemcsak  azt 
jelenti,  hogy  kifejezetten  nekik  szóló  programokra  is  szükség  van,  hanem  azt,  hogy 
akár  a  résztvevők  toborzásában,  akár  a  felnőttek  „tanításában”,  megszólításában 
feladatokat  kell  nekik  adni.  Számos  élményszerű  eseménybe,  tevékenységbe, 
újszerű dologba ugyanis a felnőttek maguktól kevésbé vágnak bele, ám ha a „hívás” 
a  gyerekeken  keresztül  történik,  nagyobb  esély  van  olyan  lakossági  csoportok 
aktivizálódására is, amelyek eddig alig vettek részt a falu közösségi életében. 
 
28 
 

---

Nem  szabad  megfeledkezni  arról,  hogy  a  közösségi  programok  esetében  a 
résztvevők etetése, itatása hagyománnyá vált Balástyán, erre a közösségi programok 
szervezésében  továbbra  is  tekintettel  kell  lenni,  vagyis  megoldani  a  résztvevők 
ellátását, illetve gasztronómiai programokat szervezni. 
 
Ki  kell  alakítani  a  közösségi  programszervezésben  a  kommunikációs  protokollokat, 
vagyis azt, mit, hogyan, milyen csatornákon, milyen tartalmi és vizuális tálalással és 
üzenetekkel  kommunikáljanak  a  közösségszervezők  a  programokról.  Ugyanis 
hatékony  külső  és  belső  kommunikáció  nélkül  nem  lehet  sikeres  a  közösségi 
programszervezés. 
 
 
Közösségek programszervezésének a támogatása 
 
Ahhoz,  hogy  a  közösségi  élet  vonzóbb  legyen  a  különféle  lakossági  csoportoknak,  nem 
szabad  magukra  hagyni  a  közösségeket  a  programjaik  szervezésében  sem.  Ahogyan  a 
közösségszervezésben,  úgy  a  programszervezésben  is  érvényesülnie  kell,  hogy  egyfajta 
mentor  szerepet  lát  el  a  települési  közösségszervező.  Ez  a  gyakorlatban  azt  jelenti,  hogy 
elsősorban  módszertani,  élménytervezési  segítséget  nyújt  a  közösségeknek  programjaik 
megtervezésében  és  lebonyolításában  az  esetleges  fizikai  segítség  (helyszín  és  tárgyi 
eszközök  biztosítása)  mellett.  Fontos  feladata  lehet  ezen  a  téren  a  közösségszervezőnek, 
hogy meglátásaival, javaslataival  generáljon  új közösségi  programokat  a közösségen  belül. 
Például egy Sakk körnek vesse fel, hogy induljanak települési főzőversenyen. Mindemellett a 
közösségszervező ugyanúgy kapocs a közösség és az önkormányzat között, így nemcsak a 
közösségszervezésben, hanem a közösségi programokban is megteremthető a hatékony és 
ellenőrzöttebb működés, a megfelelő visszacsatolás. 
 
 
Települési szintű közösségi programok szervezése 
 
Részletes  és  átfogó  közösségi  programkoncepció  megalkotására  van  szükség,  és  olyan 
éves,  folyamatosan  frissülő  települési  eseménynaptár  összeállítására,  amely  tartalmazza  a 
közösségek  saját rendezvényeit  is.  A koncepciónak igazodnia kell  a stratégiai  tervekhez,  a 
lakossági igényekhez, az önkormányzat lehetőségeihez és elvárásaihoz, a szezonalitáshoz, 
valamint  jól  kell  gazdálkodnia  valamennyi  lehetséges  programhelyszínnel.  Előzetesen  csak 
ennek a munkának egyfajta vázlata állítható össze, megjelenítve fontos szempontokat. 
 
Főbb  területekre  bontva  a  közösségi  programok  ötféle  nagyobb  csoportra  oszthatók.  Ezek 
egyfajta erősorrendet is mutatnak a súlyozás szempontjából: 
 
  szórakoztató/kikapcsolódást biztosító programok 
  gasztronómiai programok 
  sportprogramok 
  ismeretterjesztő programok 
  fizikai és mentális egészséget támogató programok 
  közösségi és szakmai képzések 
 
29 
 

---

Szórakoztató/kikapcsolódást  biztosító  programok  –  ezek  jellemzően  családi  programok, 
egyszerre önálló rendezvények és programelemek is, amelyek nagyrendezvényekhez, más 
kisközösségi  programokhoz  kapcsolódhatnak.  Sok  esetben  animátori  közreműködést 
feltételeznek,  játékos  feladatok  megoldására  épülhetnek.  Ilyen  most  például  a  gyermeknap 
vagy a kocsma kvíz, de ilyen lehet például egy települési szintű, nyári nagy vízipisztoly csata 
a  rendezvénytéren.  A  szórakoztató/kikapcsolódást  biztosító  programoknak  kell  lenniük  a 
közösségi  programszervezés  gerincének!  Ez  azt  jelenti,  hogy  havonta  minimum  egy  ilyet 
meg  kell  szervezni,  igazodva  a  szezonalitáshoz  is.  Fontos,  hogy  a  meglévő  programok 
megmaradva  beépüljenek  egy  ilyen  éves  eseménynaptárba,  de  mindig  valamilyen  újítást 
alkalmazva,  és  legyenek  olyan  családi  szórakoztató  programok  is  a  naptárban,  amelyek 
évről évre mindig változnak. 
 
Gasztronómiai  programok  –  ezek  is  lehetnek  önálló  események  és  más  rendezvények 
részeként  megvalósuló  programok.  Ezek  jellemzően  közösségi  főzések-sütések  lehetnek, 
vagy  főzőversenyek,  illetve  olyan  programelemek,  amikor  az  önkormányzat  biztosítja  az 
ételeket,  akár  önkéntes  felajánlásokkal.  Ilyen  most  például  a  zsírégető  parti,  de  ilyen  lehet 
egy közös grillező nap szervezése. 
 
Sportprogramok  –  ezek  is  lehetnek  önálló  események,  de  kapcsolódhatnak  más  nagyobb 
rendezvényekhez is. Ezek főként versenyek, bemutatók, közös sportolási lehetőségek, éves 
sportágválasztó események lehetnek. Ilyen most például a fesztiválfutás vagy a biciklitúrák, 
de  ilyen  lehet  egy  kispályás  labdarúgó  torna,  egy  kifejezetten  külterületi  pontokat  érintő 
terepfutó  verseny,  súlyemelő,  íjász  verseny,  sakktorna.  Fontos,  hogy  a  sportprogramok  a 
sportolási  lehetőségek  kiszélesítésével  együtt  szorosan  illeszkedjenek  a  Mozogj,  Balástya! 
koncepcióba. 
 
Ismeretterjesztő  programok  –  ezek  megvalósulhatnak  kisközösségi  téren  és  nagyobb 
települési rendezvények szintjén is. Ezek lényege lehet, hogy országosan ismert és elismert 
szakembereket,  színházi  és  televíziós  személyiségeket,  művészeket  hívjon  Balástya 
előadásokat,  foglalkozásokat  tartani.  Ennek  régen  megvolt  a  hagyománya,  ezt  újra  lehet 
éleszteni.  Népszerűbb  programok  szintjén  fizetős  eseményeket  érdemes  szervezni,  térségi 
szinten beharangozva azokat, kisközösségi szinten pedig jobban az igényekhez igazodva. A 
kisközösségi  ismeretterjesztő  program  lehet  a  vállalkozói  és  gazdafórum  folytatása, 
önismereti,  önfejlesztő  foglalkozások  meghirdetése  szakemberekkel,  vagy  éppen  szegedi 
egyetemi oktatókkal változatos témákban egy előadássorozat. Érdemes azt is számba venni, 
hogy  ezen  a  téren  külön  is  meg  kell  megszólítani  a  fiatalokat,  például  csak  nekik  szóló 
önismereti programokkal, vagy zenészek, művészek előadásaival. Mert például egy Azariah 
koncertet  Balástya  nem  tud  megfinanszírozni,  de  lehet,  hogy  egy  közösségi  beszélgetésre 
már elhívható. 
 
Fizikai és mentális egészséget támogató programok – ezek részben a sportprogramokon és 
az  ismeretterjesztő  eseményeken  keresztül  is  működhetnek,  de  fontos,  hogy  a  koncepció 
alkotásban  külön  területet  is  képviseljenek.  Ide  sorolható  az  egészséghét,  amit  fejleszteni 
érdemes, de ilyen lehet például egy dietetikus és személyi edző által vezetett életmód klub, 
vagy  éppen  önismereti  körök  felnőtteknek  és  fiataloknak,  illetve  további  egészségügyi 
szűrések. 
30 
 

---

Közösségi és szakmai képzések – ez a terület mindenképp újdonság lehet, de nagyon fontos 
a  közösségi  működés  szakmai  fejlesztésében  is.  Ide  sorolhatók  a  közösségszervezői 
szakmai  képzések,  a  kifejezetten  animátori  képzések  (az  animátorok  valójában  közösségi 
programok lebonyolítói, akiknek az eszköztárában számos kreatív, játékos módszer, játék és 
programelem megtalálható, a közösségi média és tartalomgyártó képzések (grafikai, fotós és 
videós  feladatok),  illetve  bármilyen  területen,  a  lakossági  igények  felmérése  alapján 
indíthatók kisebb továbbképzések, workshopok mezőgazdasági, vállalkozói témáktól kezdve 
az  önfejlesztésen  át  a  kihelyezett  autóvezetés  képzésekig.  Ezek  jellemzően  fizetős 
képzések, tanfolyamok lehetnek, és térségi szinten is meghirdethetők. 
 
Versenyek és vetélkedők – nem önmagában fő terület, de többhöz szorosan kapcsolódnak a 
különféle  versenyek  és  játékos  vetélkedők.  Hogy  milyen  témákban  lehessen  ilyeneket 
szervezni, az a közösségi programkoncepció kidolgozásakor mutatkozhat meg. Fontosságuk 
viszont  mindenképp  indokolja,  hogy  kiemelt  figyelmet  kapjon  ez  a  terület,  hiszen  ezek  az 
egyéni  és  közösségi  sikerélményeket  táplálják.  Ilyenek  lehetnek  a  sportversenyek, 
műveltségi vetélkedők, játékos versenyek. Ez utóbbi kategóriában egy nagyobb rendezvény 
is  létrehozható  önállóan,  vagy  nagyrendezvényhez  kapcsolódva:  ez  a  Balimpia  lehet,  ami 
kifejezetten  vicces,  szórakoztató,  egész  napos  vetélkedő  lehet,  vicces  „sportágakkal”  és 
vicces díjazásokkal. 
 
Egyéb  programok  –  természetesen  közösségi  programok  nem  csak  a  fő  területekhez 
kapcsolódva  szervezhetők.  Számos  olyan  kezdeményezés  lehet,  ami  sehová  sem 
besorolható,  mégis  hasznos  lehet,  vagy  a  PR  értéke  magas.  Ilyen  lehet  például  egy  házi 
rétes-készítő  tanfolyam,  ahol  öregek  adják  át  a  rétestészta  készítésének  fortélyait  a 
fiataloknak, vagy például egy íjkészítő workshop, vagy bármi más. 
 
Lokális programok – a közösségi programszervezésben lényeges szemléletváltást jelenthet, 
hogy nemcsak településszintű, hanem kifejezetten lokális programokban is kell gondolkodni. 
Ide  sorolhatók  például  a  külterületeken  megrendezett  családi  napok  sorozata,  vagy  az 
utcapartik  rendszere.  Az  előbbi  esetében  legalább  félévente  kell  rendezni  minden  nagyobb 
külterületi részen gasztronómiai és játékos, kreatív programokkal színesített napokat, míg az 
utcák,  utcacsoportok  esetében  havonta  váltakozva  lehet  kisebb  szabadtéri  programokat 
szervezni.  Ezek  esetében  is  lehet  közös  főzés,  játékos  vetélkedő,  kézműves  foglalkozás. 
Mindkét lokális programtípus esetében a cél, hogy az adott terület, utca lakosai úgy érezzék, 
van program, ami kifejezetten nekik szól. 
 
 
Látni  kell  a  közösségi  programszervezés  megújítása  szempontjából  is,  hogy  a  kívánt 
eredményeket  tekintve  szükség  van  kompetenciafejlesztésre  és  szakemberek  rendszeres 
tanácsadói bevonására is. 
 
Ezen  a  területen  elsősorban  animátorképzést  érdemes  tartani  a  közösségszervező 
munkatársaknak,  civil  szervezeti  és  közösségi  vezetőknek,  valamint  a  lakosságnak.  Ez  a 
képzés  teheti  lehetővé,  hogy  minél  többen  elsajátítsák  a  kreatív,  játékos,  elgondolkodtató, 
vagy  éppen  vicces  programlehetőségek  módszertani  alapjait,  azok  megvalósításának 
gyakorlati tudnivalóit. A cél az lehet, hogy legalább 30-40, különböző korosztályú animátora 
legyen a faluközösségnek. Az ő szakmai munkájuk teheti ugyanis színesebbé a települési és 
csoportszintű közösségi programokat, valamint a társadalmi munkacsoportok működését is. 
31 
 

---

Érdemes  időről-időre  meghívni  vendégnek  közösségszervező  és  rendezvényszervező 
szakembereket,  pszichológusokat,  szociológusokat,  hogy  a  jó  gyakorlatok  megismerésével 
és  átvételével  gazdagítani  lehessen  a  közösségi  programszervező  munkát.  Akár  az  ilyen 
eseményeket, vagy a képzéseket – fizetős modellben – járási, esetleg vármegyei szinten is 
megszervezheti Balástya. 
 
 
Közösségformálás 
 
Közösségformálás  alatt  azokat  az  erőfeszítéseket  és  tevékenységeket,  illetve  módszertani 
eszközöket  lehet  érteni,  amelyek  hozzájárulhatnak  egyéni,  kisközösségi  és  faluközösségi 
szinten  a  pozitív  szemléletformáláshoz,  a  helyesebb  magatartás  minták  elsajátításához,  a 
közösségi képességek fejlesztéséhez, a mindennapi jókedv erősítéséhez, és mérsékelhetik 
számos  negatív  társadalmi  jelenség  hatását.  Így  a  közösségformálás  nem  önálló  terület, 
hanem  a  maga  stratégiáját  képviselve  folyamatosan  jelen  van  a  közéleti  és  közösségi 
működésekben,  a  közösségi  programszervezésben,  illetve  a  települési  kommunikációban 
kifejezetten  közösségformálónak  szánt  tartalmakkal.  Ahhoz,  hogy  a  közösségformálás 
valóban  érezhető  eredményeket  érjen  el,  mind  a  négy  területen,  összehangoltan  és 
egymásra építve van szükség a közösségformáló aktivitásokra. 
 
Minden  közösségformáló  aktivitás  valójában  nagyon  egyszerű  alapelvekre  épülhet,  ezek 
nyomán  alakíthatók  ki  azok  az  új  eszközök  és  gyakorlatok,  amelyek  megfelelnek  a 
közösségformálás céljainak. 
 
Alapelvek lehetnek: 
 
  a  „Kell,  hogy  fontos  legyek  valahol!”  gondolat  mentén  erősíteni  és  formálni  a 
közösségi igényeket 
  a nevettetésen és a közös játékokon keresztül formálni a közösséget 
  a pozitív emberi kapcsolódásokon keresztül formálni a közösséget 
  az elgondolkodtatáson és az ismeretterjesztésen keresztül formálni a közösséget 
  a  pozitív  kommunikációs  tartalmakon  és  média  kampányokon  keresztül  formálni  a 
közösséget 
 
Önálló célok lehetnek a közösségformálásban: 
 
  a közösségi részvétel erősítése 
  az egyéni és közösségi önállóság erősítése 
  az egyéni és közösségi kezdeményezőkészség erősítése 
  az egyéni és közösségi kreativitás erősítése 
  a közösségi összefogás erősítése 
  a szakmaiság és a hozzáértés elfogadottságának erősítése 
 
32 
 

---

Hogyan nyilvánul meg a közösségformálás? 
 
Közéleti  működésben  lényegében  a  társadalmi  munkacsoportok  létrehozásával, 
illetve azzal, hogy a csoportok összejöveteleit, gyakorlati működését élménytervezési 
szempontokat érvényesítve animátor segítheti közösségi, játékos feladatokkal. 
 
Közösségi  működésben  azzal,  hogy  a  csoportok  működését  közösségszervező 
segítheti  mentorként,  aki  élménytervezési  szempontokat  érvényesítve  feladatokat, 
felvetéseket kínál, valamint közösségi, játékos feladatokat. 
 
Közösségi  programszervezésben  a  programok  és  rendezvények  egyéni  részvételt, 
kapcsolódásokat, ismerkedést biztosító formáin és a közös játékokon keresztül. 
 
Kommunikációban a közéleti és közösségi területekről szóló rendszeres híradásokon, 
beszámolókon és kifejezetten közösségformáló tartalmak közreadásán keresztül. 
 
Míg  az  első  három  terület  a  közösségszervezők  hatáskörébe  tartozik,  és  az  ő  megfelelő 
felkészítésükkel,  a  munkájuk  protokollszerű  leírásával,  és  a  közösségi  játéklehetőségek 
különböző  formáinak  tudatos  gyűjtésével  viszonylag  könnyen  működtethető,  addig  a 
kommunikációban egy új közösségi médiamenedzser foghatja össze az önkormányzati, civil, 
és  lakossági  közösségformáló  tartalomgyártást,  végezheti  a tartalmak  közreadását,  szintén 
protokollszerű leírások alapján. Bár a közösségformáló kommunikációt ez az egy szakember 
koordinálja,  a  területen  a  feladat  sokrétűbb:  szükség  lesz  komoly  kompetenciafejlesztésre, 
illetve  a  megfelelő  minőségi  tartalmak  előállításába  széles  támogató  bázist  kell  bevonni.  A 
közösségformáló kommunikációról a kommunikációfejlesztési stratégiában vannak részletek. 
 
 
Fontos feladatokat kell adni! 
 
Embereket és közösségeket kevésbé a közös beszédtémák, hanem a közös tevékenységek 
kötnek össze. Ezért a közösségformálásnak az egyik legfőbb kulcsa, hogy kisközösségi és 
faluközösségi szinten is a lakosság megfelelő feladatokat találjon, azokat magáénak érezve 
vegye ki a részét a közösségi tevékenységekből. Úgy is lehet fogalmazni, hogy az offline és 
online  folyamatos  közösségformálás  az  alap,  de  a  feladatok  és  az  azokhoz  kapcsolható 
közösségi  célok  jelenthetik  igazán  a  közösségi  mozgósítás  szintjét.  A  részvételiség  és  a 
feladatok megtalálása három fő szinten működhet: 
 
  amikor  az  egyén  részt  vesz  és  bevonódik  közösségi  aktivitásokba:  tagja  lesz  egy 
kisközösségnek és/vagy rendszeresen részt vesz közösségi programokon (ebben az 
esetben a kisközösségek hétköznapi működésében és a közösségi rendezvényeken 
megjelenve kap az egyén feladatokat) 
  amikor az egyén nemcsak részt vesz, hanem külön feladatokat is vállal a közösségi 
munkákban (ide tartozhatnak a társadalmi munkák, a társadalmi munkacsoportokban 
való  részvétel,  a  segítő  szerepek  a  közösségi  programokban,  illetve  minden  olyan 
közösségi tevékenység, ami kívül esik az egyén vagy közössége határain) 
  amikor  faluközösségi  célok  mentén  vesz  részt  és  vállal  feladatokat  az  egyén  azok 
megvalósításában (ezek olyan célok, amiket a faluvezetés tűzhet ki egyebek mellett a 
lakossági konzultációk nyomán) 
33 
 

---

 
Ebből  kiemelkedik  a  faluközösségi  célok  meghatározása.  Az,  hogy  az  önkormányzat  a 
lakossággal  együttműködésben  folyamatosan  célokat  állítson  a  faluközösség  elé,  döntő 
fontosságú!  Ugyanis  a  jól  megválasztott  célok,  és  az  azokhoz  rendelt  közösségformáló 
kampányok és aktivitások mozgósíthatják elsősorban feladatok, ügyek mentén a lakosságot, 
és  ezeknek  komoly  közösségformáló  hatása  lehet.  Vagyis  nem  elég  feladatokat  ajánlani 
kisközösségi szinteken a lakosságnak, fontosak lesznek a faluközösségi szintű, mozgósítást 
lehetővé tevő aktivitások is. 
 
Faluközösségi  célokat  több  szinten  lehet  kitűzni.  Ezek  részben  összekapcsolhatók  a 
lakossági konzultációkkal, de fontos, hogy az önkormányzat a társadalmi munkacsoportokkal 
egyeztetve  maga  is  kitűzzön  a  faluközösség  számára  elérendő  célokat.  Ezek  a  célok 
lehetnek  éves  vagy  eseti  nagy  célok,  évente  időszakokat  érintő  célok,  folyamatos  célok  és 
eseti, rövidtávon megvalósítható kisebb célok. A célokat úgy érdemes megválasztani, hogy 
azokkal,  azok  elérésével  egyetértsen  a  lakosság  többsége,  illetve  képes  lehessen  a  cél 
érdekében minél több embert mozgósítani. Ezekhez a célokhoz és elérésükhöz elsősorban 
online, de offline is működő közösségformáló kommunikációs kampányokat kell rendelni. 
 
Nagy célok 
 
Az első ilyen nagy cél maga a közéleti megújítás a társadalmi csoportok rendszerével és a 
lakossági  konzultációk  elindításával.  Ez  az  idei  ősz  nagy  közös  programja.  A  társadalmi 
munkacsoportoknak  meg  kell  alakulnia  legkésőbb  ősszel,  hogy  a  2025-ös  költségvetés 
tervezéséhez, már konkrét javaslatokat tudjanak kidolgozni. Szintén az ősz feladata lehet – 
összevontan – lefolytatni lakossági konzultációt a közbiztonsági és közlekedési kérdésekről, 
a  sportolási  igényekről  és  a  rendezvényszervezés  megújításáról.  Fontos,  hogy  ezeknek 
legyenek olyan lakossági kommunikációs kampányai, amelyek a munkacsoportokba történő 
tagtoborzást, illetve a konzultációk kitöltését népszerűsítik. 
 
A következő nagy cél lehet 2025-re a Mozogj, Balástya! program elindítása és működtetése, 
vagyis  ez  egy  egész  évet  átfogó  cél.  A  program  részleteit  a  sporttal  összefüggő  lakossági 
konzultáció  alapján,  a  közösségszervezés  addigra  megújult  csapatával  az  év  végén  ki  kell 
dolgozni.  A kampányban elhangzott  választási  ígéret  egyelőre  csak  egy  ötletet fogalmazott 
meg.  Ennek  lényege,  hogy  rendszerbe  foglalja  a  meglévő  és  kialakítandó  sportolási 
lehetőségeket. A Mozogj, Balástya! program egyfajta éves lakossági pontgyűjtő akció. Bárki, 
bármit  sportol,  pontokat  gyűjthet  vele,  és  minél  több  pontot  gyűjt  az  évben  valaki,  annál 
nagyobb jutalmat kaphat, de nyereménysorsolással is összeköthető ez a kezdeményezés. A 
rá  következő  évben  kellően  kreatív  tálalással  egy  éves  fogyókúra  kampány  indítható 
alapvetően  a  Mozogj,  Balástya!  programra  alapozva.  Ez  is  egy  egész  éven  áthúzódó  cél 
lehet. 
 
Természetesen  az  ilyen  éves nagy kampányszerű  célokból  is  lehet több évente,  de  inkább 
maximum csak egy rövidebb  időszakra szólót  és egy egész éven átívelőt  érdemes kijelölni. 
Az  mindenképp  fontos,  hogy  minden  évben  legyenek  ilyen  nagy  célok,  változatosan. 
Nagyobb,  időszaki  közösségi  célként  számításba  jöhet  valamilyen  nagyobb  építménynek  a 
közösségi  létrehozása  erős  társadalmi  munkás  részvétellel,  vagy  éppen  egy  új  falujelkép 
megtalálása ötletpályázattal. 
 
34 
 

---

Megjegyzés.  Balástyának,  mint  a  legtöbb  hasonló  falunak  valójában  nincs  egyedi, 
kézzelfogható, települési szintű jelképe (a címer települési jelkép, de más kategória) 
sem  közösségi  téren,  sem  akár  településmarketingben.  Ezért  ennek  kialakítása, 
megalkotása egy nagyobb célja lehet az önkormányzatnak és a faluközösségnek. Ha 
ilyen  típusú  jelképről  gondolkozunk,  akkor  valójában  kevés  helyszín  és  választható 
alternatíva jöhet szóba. A településnek  – jelenleg – egy igazi központja van, ami az 
átutazóknak  is  központot  jelent,  a  templom  és  a  templomkert.  Ma  is  ez  számít 
Balástya  jelképének,  ha  valaki  illusztrálni  akarja  a  községet,  de  ez  a  településkép 
más  falvakra  is  jellemző,  önmagában  nem  ad  semmi  egyedit  és  pluszt  a 
faluközösségnek,  és  településmarketing  szempontokból  sem  nem  kiemelkedő,  sem 
nem emlékezetes. 
 
Így  ezért  elvileg  elsősorban  ezen  a  helyszínen  nyílna  lehetőség  egy  új  jelkép 
megalkotására.  Például  az  útkereszteződésben  lévő  keresztet  lehetne  áthelyezni  a 
templom  főút  felőli  oldalához,  és  a  helyén  felállítani  egy  olyan,  széttárt  kezű, 
életnagyságnál  kicsivel  nagyobb,  jellegzetes  és  szerethető  Jézus  szobrot,  ami 
hasonlít  a  brazil  Rio  de  Janeiro  Jézus  szobrára.  A  balástyai  változat  esetében  a 
Jézus figura mellett gyerekeket lehet ábrázolni, akik integetve, ölelkezve veszik körbe 
a főalakot és hívogatják oda a szoborcsoportot nézőket. Egy ilyen alkotás úgy tenné 
egyedibbé  a  balástyai  jelképet,  hogy  a  tér  tartalmi  mondanivalója,  a  hit  és  a 
keresztény  értékek  nem  sérülnének,  miközben  erős  települési  jelkép  lehetne 
településmarketing  szempontokból,  és  a  közösségi  víziót  is,  illetve  a  balástyai 
faluközösség formálásának  a  célját  is  megjeleníti.  A  javaslat  biztosan  megosztó,  de 
érdemes lehet ilyet felvetni. 
 
Időszakokat érintő célok 
 
Ide sorolhatók például a Balástyai Civileket Segítő Program elemei. Szintén választási ígéret 
volt  ennek  a  programnak  a  megalkotása.  Ennek  része  a  tagtoborzás  elősegítése  például 
nagyobb helyi  rendezvényekhez  kapcsolódva,  vagy kifejezetten  a  civilek  érdekében  indított 
éves  adománygyűjtési  akció.  Ugyanígy  ebbe  a  kategóriába  tartozhat  az  „Egy  kis  jó” 
adománygyűjtő  kezdeményezés.  Ezek  a  célok  és  kampányok  minden  évben  azonos 
időszakokat  érinthetnek.  Ilyen  típusú  célokból  legfeljebb  negyedévente  lehet  egy-egyet 
kitűzni. 
 
Folyamatos célok 
 
Ezek  alatt  azokat  a  célokat  lehet  meghatározni,  amelyeket  folyamatosan  el  kell  érni  és  az 
eredményeket  megújuló  formákban  fenntartani.  Ilyen  lehet  például  a  nagyrendezvények 
megújításával  összefüggő,  lakossági  részvételt  is  feltételező  közös  munka,  az  ifjúság 
rendszeres mozgósítása közösségi programok és közösségi összefogások mentén, illetve az 
ifjúság  és  a  gyerekek  által  megalkotott  közösségi  kommunikációs  kampányok,  az 
önkormányzat  által  szervezett  képzések  promóciója,  vagy  éppen  az  egészséghét  és  a 
véradások kampányszerű helyi népszerűsítése, az egészségügyi szűréseken való részvétel 
promóciója.  Szintén  ehhez  a  területhez  sorolható  a  Balástyai  Akcióhősök  Közösségének 
létrehozása és működtetése. Ez egy társadalmi munkacsoport által irányított civil közösség, 
amely társadalmi munkákat koordinál és végez. 
35 
 

---

Például  szemétszedési  akciók  lehetnek  a  külterületi  utak,  bicikliutak  mentén,  de  ide 
sorolhatók  a  buszmegállók  renoválása,  a rászoruló  idősek  lakhatási  és életkörülményeinek 
javítása. Havonta jellemzően egy-egy ilyen feladatot végezhetnének el a civil akcióhősök, és 
a Facebook-on mindig meg lehetne szavazni előre, mely munka elvégzése legyen soron. Az 
ilyen  folyamatos  célok  esetében  rendszeres  mini  kommunikációs  kampányok  működtetése 
szükséges. 
 
Eseti célok 
 
Ide  tartozhatnak  a  későbbi  lakossági  konzultációk,  a  rendkívüli  adománygyűjtések  és  eseti 
közadakozások,  vagy,  hogy  többen  járjanak  a  sportkör  mérkőzéseire,  de  lényegében 
bármilyen olyan célkitűzés, ami nem fér bele a többi kategóriába. Ilyen eseti célokból évente 
néhány tűzhető ki, ezek is kapnak mini kommunikációs kampányokat. 
 
Fontos  megjegyezni,  hogy  bár  a  választási  kampányban  a  településfejlesztés  területén 
többen hiányolták a stratégiai építkezést, valójában itt célok ilyen rendszerű meghatározása 
nem lehetséges, mert hiába van Balástyának stratégiai fejlesztési terve, a pályázati kiírások 
ahhoz  nem  igazodnak.  Ezért  van,  hogy  ilyen  célmeghatározó  munka  és  ahhoz  kapcsolódó 
tevékenység csak a közösségfejlesztésben elképzelhető. 
 
 
A közösségformálás kiemelt stratégiai területei 
 
Univerzálisan a közösségformálás a faluközösség és kisközösségek szintjén zajlik offline és 
online, ám van néhány fontos terület, amelyre érdemes külön stratégiákat megalkotni, hogy 
hatékonyabb lehessen  a közösségformálás,  a közösségi működés  és  a  programszervezés. 
Ezeknek a külön stratégiáknak a jellemzője, hogy valójában a releváns lakossági felmérések 
végeztével,  a  munkacsoportok  javaslatainak  begyűjtésével  és  megfelelő  szakemberek 
bevonásával  lehet  véglegesíteni,  és  a  stratégiák  alapján  új  megvalósítási  koncepciókat 
kidolgozni.  Épp  ezért  előzetesen  csak  néhány  stratégiai  elképzelés  fogalmazható  meg  az 
egyes területeken. 
 
Lelki egészségfejlesztési stratégia 
 
Tapasztalva a negatív társadalmi folyamatokat, döntő fontosságú, hogy a közösségi 
aktivitások  és  a  közösségformáló  kommunikáció  tekintettel  legyen  a  mentális 
fejlesztési igényekre, és egyfajta közösséggyógyító szerep legyen végezhető. Ezért a 
stratégiai  tervezési  folyamatba  pszichológiához  értő  szakembereket  (pszichológus, 
mediátor)  mindenképp  tanácsos  lesz  bevonni.  Annyi  látszik  előzetesen,  hogy  a 
játékos, bevonó közösségi programok, és a közösségekhez való csatlakozás mellett 
hangsúlyos  szerep  hárul  ebben  a  munkában  bármilyen  önfejlesztő,  önismereti 
programsorozatra  és  eseményekre,  illetve  olyan  online  tartalmakat  is  szükséges 
gyártani, amelyek direkt és indirekt módon szolgálják a lelki egészség javítását. 
 
36 
 

---

Sportstratégia 
 
Kapcsolódhat  a  lelki  egészség  témaköréhez  is,  hogy  a  sportolás,  a  rendszeres 
testmozgás kiemelt szerepet kapjon a közösségfejlesztési stratégiában. Ez a Mozogj, 
Balástya!  program  elindításával  és  működtetésével  javarészt  megoldottnak 
tekinthető,  ám  az  egészséges  életmódhoz  kapcsolódó  online  közösségformáló 
kommunikációt és kampányokat is fontos eszköznek kell tekinteni ezen a téren. 
 
Ifjúsági stratégia 
 
Több  szempontból  is  kiemelten  kell  kezelni  a közösségfejlesztésben  a  gyermekeket 
és  az  ifjúságot.  Ez  egyrészt  a  nevelő-fejlesztő  munka  szempontjából  fontos,  ami 
nemcsak  családi,  hanem  közösségi  felelősség  is  lehet,  másfelől  pont  a  fiatalok 
lehetnek  azok,  akik  direkt  és  indirekt  módokon  maguk  formálhatnák  pozitív  módon 
saját közösségeiket  és a faluközösséget.  Ezért fontos  náluk  a közösségformálást,  a 
közösségépítést,  a  közösségi  programok  szervezését  kiemelten  kezelni,  és  aktívan 
bevonni őket a közösségi életbe. 
 
A  gyermekek  esetében  –  10-14  éves  kor  között  –  szorosabb  együttműködésre  van 
szükség az általános iskolával a közösségi ügyekben. Egyfelől hasznos lenne, ha az 
iskola  is  megismerné  Balástya  közösségfejlesztési  stratégiáját,  igazodna  a  maga 
eszközeivel  a  közösségfejlesztési  erőfeszítésekhez.  Például  aktívabban  jelenítsen 
meg az iskola a mindennapi oktató-nevelő munkában közösség- és szemléletformáló 
aktivitásokat,  üzeneteket,  ezek  adott  esetben  legyenek  összehangolva  a  települési 
szintű  tevékenységekkel,  illetve  az  önkormányzattal  közösen  alakítsanak  ki  újabb 
közösségi  elfoglaltságokat,  programokat  a  gyerekeknek.  Ilyeneket  az  iskola  ugyan 
most  is  szervez,  ám  ezekre  az  önkormányzatnak  sok  esetben  egyáltalán  nincs 
mélységi  rálátása,  és  így  ezek  az  aktivitások  nem  is  kapcsolódhatnak  települési 
szintű közösségi munkához. 
 
Az  iskolában  hasznos  lenne  dedikáltan  egy  közösségszervezőt  megnevezni,  aki 
egyszerre  fogja  össze  és  koordinálja  az  intézmény  belső  aktivitásait,  és  jelenthet 
kapcsot az önkormányzati közösségszervezőkkel. Az iskola esetében érdemes lenne 
megalapítani  egy  diákönkormányzatot,  és  azt  helyi  közösségszervezői  segítséggel 
hatékonyabban működtetni, és az önkormányzat részéről valódi partnerként tekinteni. 
A  gyermekek  csoportbázisa  emellett  azért  is  fontos,  mert  a  maguk  eszközeivel 
hatékonyan  vehetnek  részt  –  akár  médiaszakkör  keretein  belül  –  a  pozitív  online 
közösségformáló kommunikációban, illetve ők lehetnek azok, akik rendszeres pozitív 
üzeneteikkel  a  felnőttek  előtt  jobban  képviselhetik  a  szemléletformálást,  jobban 
rávehetik őket közösségi aktivitásokra. 
 
Az  ifjúsági  korosztályok  esetében  –  15-25  évesek  –  a  fő  cél  a  közösségekbe  való 
szervezésük lehet. Lehetnek más közösségek tagjai is, de lényeges, hogy korosztályi 
csoportosulásaik is legyenek, hogy hatékonyabb lehessen a fiatalok összefogása és 
mozgósítása.  Ilyen  lehet  például  egy  ifjúsági  programszervező  csoport,  ami  a 
fiataloknak szervez saját maga – közösségszervezői támogatással – ismeretterjesztő 
programokat, szakköröket, klubokat, bulikat. 
37 
 

---

Ugyanígy  meg  lehetne  szervezni  egy  ifjúsági  társadalmi  munkás,  közösségi 
szolgálatos  csoportot,  amely  önállóan  is  szervezhetne  és  végezhetne  társadalmi 
munkákat  a  Balástyai  Akcióhősök  Közössége  mentorálásával.  Külön  ifjúsági 
csoportosulások  hozhatók  még  létre  sporttevékenységek  és  kreatív  foglalkozások 
mentén  is.  Szintén  hasznos  lenne  megalakítani  és  folyamatos  képzésekkel  is 
megtámogatni  egy  minőségi  online  tartalomgyártó  csoportot  (fotózás,  videózás, 
közösségi  médiakampányok),  ami  kivehetné  a  részét  a  települési  szintű 
közösségformáló tartalomgyártásból. 
 
Ebben  a  stratégiai  megközelítésben  fontos  eszköz  lesz,  hogy  a  közösségszervezés 
valamennyi fiatalt ténylegesen is név szerint tartson számon, hogy jobban leehessen 
mozgósítani,  motiválni  őket.  Az  igényfelmérést  esetükben  nem  lesz  elég  elvégezni 
egy kérdőívezéssel, fókuszcsoportos beszélgetésekre is szükség van. Ha az ifjúsági 
igények körvonalazódnak, akkor lehet a társadalmi munkacsoportok és szakemberek 
bevonásával megalkotni a gyermek- és ifjúsági stratégiát. 
 
Látni kell a közösségformálás igényei szempontjából is, hogy a kívánt eredményeket tekintve 
szükség van kompetenciafejlesztésre és szakemberek rendszeres tanácsadói bevonására. 
 
Ezen  a területen  is  elsősorban animátorképzést  és közösségi  médiás képzéseket  érdemes 
tartani  a  közösségszervező  és  kommunikációs  munkatársaknak,  civil  szervezeti  és 
közösségi vezetőknek, valamint a lakosságnak, különös tekintettel a fiatalokra. 
 
Érdemes  időről-időre  meghívni  vendégnek  különböző  közösségszervező  szakembereket, 
ifjúságkutatókat  és  ifjúsági  szervezőket,  pszichológusokat,  mediátorokat,  kreatív  marketing 
szakembereket, hogy a jó gyakorlatok megismerésével és átvételével gazdagítani lehessen 
a  közösségformáló  munkát.  Akár  az  ilyen  eseményeket,  vagy  a  képzéseket  –  fizetős 
modellben – járási, esetleg vármegyei szinten is megszervezheti Balástya. 
 
 
Rendezvényszervezés 
 
Ide tartozhat minden olyan esemény, amely nem sorolható be a közösségi programok közé. 
A rendezvényszervezési stratégia így jellemzően a nagyrendezvényeket és a megújulás előtt 
álló  Művelődési  ház  nagyterében  megvalósuló  rendezvényeket,  a  sportcsarnokban  tartott 
programokat,  valamint  új  szabadtéri  eseményeket  érinthet.  Ezek  megszervezésének,  a 
rendezvények  megújításának  stratégiáját  és  koncepcióját  szakemberek,  a  társadalmi 
munkacsoportok  és  a  lakosság  bevonásával  az  új  művelődés-  és  közösségszervezési 
vezető  állíthatja  össze.  Ugyan  kell  lakossági  konzultációt  tartani  a  rendezvények  ügyében, 
ám  jó  eséllyel  ez  kevés,  valóban  használható  javaslatot  hoz  majd  felszínre,  ezért  lesz 
nagyobb  súlya  a  szakemberek  véleményének  és  az  önkormányzati  elvárásoknak, 
lehetőségeknek  az  új  rendezvénykoncepció  kidolgozásában.  Előzetesen  így  csak  néhány 
stratégiai elképzelés és elvárás fogalmazható meg a rendezvényszervezés területén. 
 
Látni  kell,  hogy  a  rendezvényszervezésnek  sajátos  szerepe  van  a  közösségfejlesztésen 
belül.  Más  elvárások  és  lakossági  igények  azok,  amelyek  formálhatják  ezeket  az 
eseményeket. 
38 
 

---

Míg  a  közösségi  programokban  a  közösségi  élmény  megragadása  a  kulcs,  ezeknél  a 
rendezvényeknél  sokkal  inkább  a  közösségi  büszkeség  lehet  a  domináns  tényező  a 
lakosság  megítélésében.  Ezt  jól  megmutatta  a  választási  kampány,  amikor  a  falunapok 
megvalósítását  bírálták  többen,  vagy  amikor  hiányoltak  ifjúságot  megszólító  programokat, 
kulturális és művészeti eseményeket. 
 
Ha a vélemények mögé nézünk, akkor elsősorban nem markáns kulturális fogyasztási igény 
rajzolódik ki, hanem sokkal inkább az, hogy ezen a téren a balástyaiak szeretnének büszkék 
lenni a falu teljesítményére. Ez abban is megmutatkozik, hogy valójában konkrét javaslatok 
nemigen fogalmazódtak meg a kampányidőszakban sem, sokkal inkább érződött valamilyen 
„nagy  durranás”  hiányolása.  Vagyis  a  helyi  rendezvényszervezés  –  főleg  a  zöldség-  és 
virágkiállítás  elmaradásával  –  lényegében  kiesett  a  lakosság  által  egyértelműen  érezhető 
„bezzeg,  Balástya”  képből.  Ez  azt  is  megmutatja,  hogy  nagyobb  települési  rendezvények 
szervezésében  kiemelt  szempontnak  kell  lennie  főleg  a  falunapok  rendezésében,  de  más 
nagyobb  helyi  programoknál  is  a  lokálpatrióta  büszkeségnek.  A  rendezvényszervezésben 
fontos alapelvek és szempontok lehetnek: 
 
- 
a nagyrendezvények adjanak okot a büszkeségre a balástyaiak szemében 
- 
legyen  évente  legalább  egy  olyan  program  vagy  programelem,  ami  a  balástyaiak 
szemében ténylegesen „nagy durranásként” érzékelhető 
- 
a  nagyrendezvények  és  a  közművelődési  programok  lehetőleg  minél  szélesebb 
közönséget szólítsanak meg 
- 
legyenek  összehangolva  a  településmarketing  szempontokkal  a  nagyrendezvények 
és  a  kiemelt  közművelődési  programok,  legyenek  ezek  szélesebb  körben  és 
hatékonyabban meghirdetve 
- 
feleljenek  meg  a  nagyrendezvények  és  a  közművelődési  programok  a  szezonalitás 
kívánalmainak, vagyis egész évben többször, legalább évszakonként, éves naptárba 
rendezetten  legyenek  tömegrendezvények,  a  naptár  legyen  összehangolva  a 
közösségi programokkal 
o  jelenleg nagyrendezvénynek számít a Falunapok, ami szeptemberi esemény, 
illetve  a  Böllérfesztivál,  ami  novemberi;  ezek  mellé  nyári  nagyrendezvénnyé 
fejleszthető  a  búcsú,  és  májusra  szervezhető  nagyrendezvényként  egy  új 
gasztronómiai fesztivál vagy ifjúsági zenei fesztivál 
- 
minden  nagyrendezvény  évről  évre  egyszerre  vigye  tovább  a  hagyományokat  és 
hozzon újszerű elemeket 
- 
a nagyrendezvényeket lehetőség szerint kísérje lakossági részről még nagyobb aktív 
feladatvállalás 
- 
a rendezvénytervezésbe a nagyrendezvények esetén legyenek bevonva tanácsadás, 
vagy akár közreműködés szintjén a hasonló eseményeket sikeresen szervező cégek, 
szakemberek 
- 
ahol  lehet,  a  nagyrendezvények  esetében  erősödjön  a  gasztronómiai  vonal,  ebben 
érdemes  rendezvényszervező  cégek  tanácsát  is  kikérni  abban,  hogy  hogyan 
szervezhetőek hatékonyan gasztronómiai fesztiválok 
- 
szükség  lehet  egy  kifejezetten  fiataloknak  szóló  nagyrendezvény,  zenei  fesztivál 
és/vagy  szabadtéri  buli  életre  hívására;  ebben  is  érdemes  rendezvényszervező 
cégek tanácsait kikérni 
- 
legyenek  bővebbek  és  változatosabbak  és  folyton  megújulók  a  nagyrendezvények 
kísérő programjai 
39 
 

---

- 
legyen előzetes lakossági szavazás a nagyrendezvények sztárfellépőiről 
- 
legyen  jól  kihasználva  a  megújult  Művelődési  ház  nagyterme,  legyen  legalább  havi 
két olyan alkalom, amikor megtölthető közönséggel a nagyterem 
o  legyenek  kulturális,  művészeti,  beszélgetős,  szórakoztató,  ismeretterjesztő 
programok országosan ismert arcokkal, legalább kéthavi szinten 
o  legyen  legalább  negyedéves  szinten  a  Művelődési  ház  nagytermét  megtöltő 
színházi  előadás,  ugyanígy  koncert,  táncest,  stand  up  est;  a  lényeg,  hogy 
legalább  legyen  havonta  egy  olyan  rendezvény  Balástyán,  ami  képes 
megtölteni fizető közönséggel a nagytermet 
o  a  rendezvénytervezés  intenzívebben  számoljon  Balástya,  Szeged  és  a 
kisteleki járás potenciális előadóival, fellépőivel, szakembereivel; rájuk építve 
szintén  olyan  művelődési  házi  nagytermi  programokat  lehet  kéthavi  szinten 
szervezni,  amelyek  ingyenesek,  de  jó  eséllyel  megtöltik  helyi  és  környékbeli 
nézőkkel a nagytermet 
o  a  rendezvényszervezés  mögött  legyen  folyamatos  intenzív  háttérkutatás, 
legyenek sokrétűbbek az ajánlatkérések 
- 
ne csak önkormányzati finanszírozású, ingyenes programokban, programelemekben 
gondolkodjon a rendezvényszervezés, legyen több fizetős esemény 
- 
a  rendezvényszervezésbe  aktívabban  vonódjon  be  a  Vadásztanya  vendéglő  a 
szolgáltatásaival,  az  ellátásnak  biztosításával,  illetve  rendezvény  helyszínként,  akár 
felhasználva az étterem környezetét is, például zenei események alkalmával 
- 
lehetőség  szerint  az  önkormányzat  mind  szakmai  kompetenciafejlesztésben,  mind 
eszközfejlesztésben  alakítson  ki  olyan  saját  programszervezési  potenciált,  amely 
alkalmas  lehet  arra,  hogy  járási  szinten,  bérelhető  szolgáltatásként  értékesíteni 
lehessen programszervezési kapacitást és eszközöket 
 
Ha  megújul  a  rendezvénytervezés  és  -szervezés,  kiemelten  fontos  lesz,  hogy  azzal 
párhuzamosan  legyen  kidolgozva  egy  új  településmarketing  stratégia  és  koncepció  is, 
amelynek  kiemelt  része  kell  legyen  a  nagyrendezvények  és  közművelődési  programok 
hatékony promóciója akár vármegyei szinten, megfelelő sajtókommunikációs aktivitással és 
online marketing tevékenységgel. Szintén szükség van arra, hogy megújuljon a Vadásztanya 
vendéglő marketingje, hogy  hatékonyabban profitálhasson  az  önkormányzat  a rendezvény-
fejlesztéssel a saját cégével is. 
 
 
Közösségi szolgáltatásfejlesztés 
 
Ennek  a  területnek  két  ága  lehet:  a  közművelődési  intézmények  és  az  önkormányzat 
lakosság által igénybe vehető szolgáltatásainak a fejlesztése, illetve a közösségfejlesztési és 
programfejlesztési  munkára  alapozva  új,  kisebb  önkormányzati  vállalkozási  projektek 
indítása. Ezeknek a fő szerepe a bevételszerzésben van, a cél az lehet, hogy a különböző 
fejlesztéseket kihasználva új bevételi forrásokat találjon az önkormányzat, és így csökkentse 
a közösségfejlesztésre fordított, emelkedő kiadásokat. 
 
A  lakossági  szolgáltatások  esetében  alapvetően  egy  felülvizsgálatra  és  piackutatásra  lehet 
szükség.  Ez  mutathatja  meg,  hogy  milyen  lakossági  igények  mentén  lehet  kisebb,  fizetős 
szolgáltatásokat  beindítani  Balástyán.  Ez  a  munka  lényegében  a  könyvtár  és  a  teleház 
szolgáltatásainak a fejlesztésére irányulhat. 
40 
 

---

Új  elem  lehet  például  az  animátorközvetítés.  Ha  kialakul  ilyen  szakemberekből  egy  helyi 
bázis,  ők  kiközvetíthetők  lehetnek  helyi  családi,  baráti  rendezvényekre,  illetve  a  környező 
települések önkormányzati rendezvényeire, valamint magán programokra. 
 
Igény  esetén,  a  vállalkozói  társadalmi  munkacsoport  szervezésében  jöhet  létre  valamilyen 
formában  kommunikációs  és  marketingoktatás  a  helyi  kisvállalkozásoknak.  Ez  egy  olyan 
kisebb  workshop  lehet,  ahol  kifejezetten  rájuk  szabva  tanulhatnak  az  őket  érintő 
legalapvetőbb  tudnivalókról,  így  a  közösségi  média  megjelenésekről  és  hirdetésekről,  a 
szórólapozásról  és  reklámújságokról,  illetve  az  arculat,  a  megállító  táblák  és  cégérek 
sajátosságairól.  A  képzés  nyomán  összeállhat  egy  kisvállalkozási  kommunikációs  anyag, 
amit minden érintett megkaphat később is, ami letölthető az önkormányzat honlapjáról. 
 
Új önkormányzati vállalkozási projektet alapozhatnak meg a különböző, közösségszervezést, 
a  lakossági  és  önkormányzati  kompetenciákat  érintő  képzések.  Azzal,  hogy  a  helyi 
közösségfejlesztésben  igény  mutatkozik  ezekre,  olyan  kapcsolatrendszer,  tudásbázis  és 
tapasztalat gyűlhet össze rövid idő alatt, ami térségi, vármegyei, vagy akár országos szinten 
is  releváns  lehet.  Ez  megalapozhat  egy  olyan  önkormányzati  rendezvényszervező  céget, 
amely  eredményesen  működhet.  Egyfelől  kinyitva  a  lakossági  képzéseket  járási  szintre, 
elérhet fizető közönséget toborozhat ezekre, másfelől létrehozva egy Falusi Önkormányzati 
Akadémiát,  kifejezetten  önkormányzatoknak  biztosíthat  különféle  képzéseket  a  közéleti, 
közösségfejlesztési tapasztalatokra támaszkodva. 
 
Szintén  egy  ilyen  önkormányzati  cég  közvetíthet  vagy  biztosíthat  szolgáltatásokat  a 
rendezvényszervező potenciálhoz kapcsoltan. Ennek egyik része szakemberek és eszközök 
bérelhető  szolgáltatásként  való  biztosítása,  a  másik  a  vármegyei  előadók  és  fellépők 
közvetítése.  Ugyanis  nemcsak  Balástyán,  de  vármegyei  szinten  is  gond  a  helyi 
rendezvények  színesítése,  mégsincs  olyan  online  felület,  ami  bemutatná  és  közvetítené 
ezeket a helyi előadókat és fellépőket. Így ennek a cégnek lehet egy olyan projektje, amely 
létrehoz ilyen közvetítő, a regisztrált fellépőktől, előadóktól ajánlatkérés lehetőségét biztosító 
weboldalt.  Ehhez  alaposan  fel  kell  mérni  a  piacot,  és  szolgáltatásként  értékesíteni  a 
művészek  felé  a  megjelenés  lehetőségét.  Ha  1000  fellépő  csak  évente  5000  forintos  díjat 
fizet,  az  máris  5 millióforintos  bevételt  jelenthet úgy,  hogy  valójában  minimális  kiadása  van 
egy  ilyen  közvetítő  oldalnak.  Kapcsolatrendszerénél  fogva  az  önkormányzat  ráadásul  más 
önkormányzatok,  rendezvényszervezők  felé  hatékonyan  és  olcsón  tudja  népszerűsíteni  a 
honlapot. 
 
Ez  az  új  önkormányzati  cég  felelhet  a  településmarketingért  is,  mivel  ennek  égisze  alatt 
gyűjthető össze a megfelelő tudásbázis és kompetencia. A településmarketing fontos része 
lehet  a  különböző  képzésekhez,  szakmai  fórumokhoz  kapcsolható  konferenciaturizmus 
megalapozása. Vagyis olyan képzéseket, szakmai rendezvényeket is igyekezzen szervezni 
ez a projektcég, ami járási, vármegyei, esetleg országos szinten is rendszeresen idevonzhat 
szakembereket, fizetős szolgáltatásként biztosítva nemcsak a képzéseket, hanem az ellátást 
és a szállást is szükség esetén. Szintén ez a cég felelhet fizetős nyári táborok szervezéséért 
is.  Természetesen  a  településmarketing  sokrétűbb  feladat,  mint  a  rendezvényszervezés,  a 
teendőket, lehetőségeket ezen a területen egy új stratégia és koncepció összegezheti. 
 
41 
 

---

KOMMUNIKÁCIÓFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 
 
Nem  lehet  sikeres  sem  a  közélet  megújítása,  sem  a  közösségszervezés  a  kommunikáció 
radikális megújítása nélkül. Mivel a közéleti és a közösségi fejlesztés alapvetően befolyásolja 
a lakosság érzetét az önkormányzati és faluközösségi munkával összefüggésben, ezeknek a 
területeknek a kommunikációját mindenképpen jól meg kell alapozni, de azt is látni kell, hogy 
a kommunikáció önmagában is olyan terület, ami jelentős pozitív hatásokat érhet el. Szükség 
van  ezért  a  települési  hír-  és  közszolgálati  tartalomszolgáltatás  fejlesztésére,  illetve  az 
úgynevezett  közösségformáló  kommunikáció  és  tartalomszolgáltatás  elindítására  és 
folyamatos  fejlesztésére.  Csak  a  két  kommunikációs  terület  összehangolt  fejlesztésétől 
várható jelentős eredmény, mivel más-más funkciót töltenek be. Míg a hír- és közszolgálati 
tartalomszolgáltatás javarészt  információ  alapú, addig  a közösségformáló kommunikáció  és 
tartalomszolgáltatás  emóció  alapú.  A  hatékony  kommunikáció  megteremtéséhez  ezért  kell 
mindkét oldal magas szintű működtetése. 
 
Jelenleg  az  önkormányzat  csak  hírkommunikációt  tart  fenn.  Ugyan  a  Balástyai  Újság  és  a 
honlap  hír-  és  közszolgálati  kommunikációja  a  maga  kialakult  szakmai  gyakorlatával 
kiemelkedő  más  kistelepülésekkel  összehasonlítva,  ám  az  ahhoz  kapcsolódó  közösségi 
médiakommunikáció  már  nem  túl  erős,  lényegében  kimerül  a  honlapra  feltett  hírek 
megosztásában,  miközben  ennek  nincs  saját  vizuális,  tartalmi  arculata.  (Ráadásul  az 
újságíró-váltással ez a minőségi munka is egyelőre  bizonytalan.) Szintén jellemzője most a 
települési  kommunikációnak,  hogy  a  fő  kommunikátor  az  önkormányzat,  amely  ugyan 
széleskörűen  és  tárgyszerűen  kommunikál,  ám  az  intézmények,  a  civil  szervezetek  és 
közösségek  kommunikációja  az  önkormányzati  csatornákon  a  legszűkebb  közölnivalókra 
szorítkozik,  miközben  saját  közösségi  média  kommunikációval  csak  egy-egy  szervezet 
rendelkezik.  Azzal,  hogy  se  önkormányzati,  se  intézményi  szinten  nincs  valós  közösségi 
médiatartalom-szolgáltatás  a  maga  fontos  szerepét  nélkülözve,  a  megváltozott  lakossági 
információ-fogyasztási igényektől messze került az önkormányzat, számos érték nincs jelen 
a lakosság tudatában, a korlátozott hatásfokú jelenlét pedig a közösségi médiában nem teszi 
lehetővé a faluközösség építését. 
 
Ha  a  kommunikációfejlesztési  stratégiában  foglaltak  megvalósulnak,  az  azzal  is  jár,  hogy 
legalább  50-60  ember  vehet  majd  részt  valamilyen  formában  a  települési  kommunikáció 
működtetésében. Olyan kommunikációs csapat, szervezeti és szakmai protokoll szükséges, 
amely  képes  egy  ilyen  rendszert  hatékonyan  működtetni  és  koordinálni.  Ez  a  modell  a 
közösségszervezési  és  kommunikációs  terület  szoros  napi  együttműködését  feltételezi,  a 
hatékonyság  kulcsa  pedig  a  munkafolyamatok  megtervezése  és  a  feladatok  világos 
megosztása  lehet.  Ebből  következik,  hogy  össze  kell  állítani  a  települési  kommunikáció  új 
szervezeti  felépítését,  a  meghatározott  stratégiából  eredően  a  terület  átfogó,  kódex-szerű 
összefoglalását  a  tartalomszolgáltatási  alapelvek  rögzítésétől  a  konkrét  működés  leírásán 
keresztül a kommunikációban részt vevők feladatainak pontos összeállításáig. 
 
 
42 
 

---

HÍR- ÉS KÖZSZOLGÁLATI TARTALOMSZOLGÁLTATÁS-FEJLESZTÉS 
 
Ide  tartozik  minden  olyan  információalapú  kommunikációs  aktivitás,  ami  a  település  fontos, 
hasznos  vagy  érdekes  eseményeit,  történéseit  jeleníti  meg,  illetve  az  egyéni,  közösségi 
teljesítményeket mutatja be. A jelenlegi működés jó alapot jelent, ezen a téren leginkább a 
hírszolgáltatás  elmélyítésére,  a  hírforrásként  értelmezhető  szervezetek,  helyi  közösségek 
nagyobb kommunikációs aktivitására, és az erősebb, tudatosabb online tartalomszolgáltatás 
kialakítására van szükség. 
 
Önkormányzati és intézményi kommunikáció fejlesztése 
 
Mind az önkormányzat és intézményei, mind a települési, de nem önkormányzati fenntartású 
intézmények esetében érdemes felülvizsgálni a kommunikációt.  Ez egyszerre kell jelentsen 
szervezeti és tartalmi felülvizsgálatot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy meg kell vizsgálni, 
milyen  további  események,  történések,  adatok,  szakmai  háttértudás  az,  ami  beemelhető  a 
kommunikációba.  Ugyanis  a  polgármesteri  hivatalnál  és  az  intézményeknél  képződik  a 
legnagyobb szakmai teljesítmény,  és ez jelenleg  csak  a  hírszolgáltatásban  és  ott  is  csak  a 
legfontosabb információkra szorítkozva jelenik meg. 
 
Ha mélységében azonosíthatók témák a hivatal és a különböző intézmények működésében, 
és  azok  rendszeresen  megjelennek  főként  a  hír-  és  közszolgálati  tartalomszolgáltatásban, 
illetve  a  közösségformáló  kommunikációban  is,  akkor  ezek  a  teljesítmények  sokkal  jobban 
érzékelhetővé válnak a lakosság szemében, így ezen a téren a felülvizsgálat és a fejlesztés 
döntő jelentőségű. Így ez az alapelv jelöli ki lényegében azt, hogy milyen új témákat segítsen 
feldolgozni a kommunikáció: minden jöhet, ami a teljesítményhez, a jó működéshez, az abba 
való  betekintést  lehetővé  tevő,  bizalomépítésre  alkalmas  információ.  Ezeket  megfelelő 
tálalással több önkormányzati csatornán is meg kell jeleníteni, de jellemzően a témabővülés 
a közösségi médiás megjelenéseket színesítené. 
 
Ezt  a felülvizsgálati folyamatot  a kommunikációs  rendszer  önkormányzati vezetőjének  –  az 
alpolgármesternek kell  elvégeznie előre  meghatározott  szempontok  szerint  az  intézmények 
vezetőivel közösen, még akkor is, ha nem saját szervezetekről van szó. Ugyanis munkájuk 
jobb  megítélése  az  ő  érdekük  is,  épp  ezért  ha  segítséget  kapnak  a  kommunikációban, 
jobban elvárható az együttműködés is ezen a téren. A felülvizsgálat kiterjed: a polgármesteri 
hivatalra,  az  Integrált  Szociális  Intézményre,  a  Csudavilág  Óvoda  és  Bölcsődére,  a 
Munkácsy Mihály Katolikus Általános Iskolára, a Védőnői Szolgálatra, a háziorvosokra. 
 
A Csudavilág Óvoda és Bölcsőde és a Munkácsy Mihály Katolikus Általános Iskola esetében 
saját Facebook oldal elindítása is szükséges lenne, de lényegében minden bejegyzésüket az 
önkormányzati  csatornák  is  megosztanák.  A  hatékony  kommunikációjuk  tervezésében  az 
önkormányzat  adna  segítséget  a  közösségi  média  menedzser  közreműködésével.  Ami 
fontos  az  iskola  és  az  óvoda-bölcsőde  esetében,  az  az,  hogy  legyen  egy  belső,  az 
intézményi  kommunikációt  dedikáltan  összefogó  munkatárs,  aki  megfelelő  felkészítést 
kaphat.  Tőle  lenne  elvárható,  más  esetekben  az  intézményvezetőktől,  hogy  tartsák  a 
kapcsolatot  a  kommunikációs  és  közösségszervező  munkatársakkal.  Így  az  intézményi 
kommunikáció mélyebb és sokrétűbb lenne, és szervesebb részét alkotná az önkormányzati 
kommunikációnak. 
 
43 
 

---

Ki  kell  terjednie  a  felülvizsgálatnak  az  egyelőre  önállóan  nem  létező  közművelődési 
kommunikációra,  illetve  a  Gémes  Eszter  Községi  Könyvtáréra.  Míg  a  Művelődési  ház 
esetében,  ha  befejeződik  a  felújítás,  és  újrakezdődik  az  intézmény  működése,  a 
kommunikációs folyamatok letisztázása mellett saját Facebook oldal létrehozása lehet a cél, 
addig a könyvtár esetében a folyamatok leírása mellett meg kell szüntetni azt az anomáliát, 
hogy  két  könyvtári  Facebook  oldal  van.  Mindkét  kulturális  intézmény  közösségi  média 
kommunikációja nem szorítkozhat pusztán programok online meghirdetésére, saját arculattal 
rendelkező közösségi csatornát kell kiépíteni. 
 
Bár nem tartozik szorosan véve az önkormányzati intézményekhez a Vadásztanya vendéglő, 
annak  a  kommunikációját  is  érdemes  közösségi  szempontokból  felülvizsgálni.  Azonosítani 
szükséges,  melyek  azok  a  programok,  üzleti  ajánlatok,  amelyeket  meg  kell  jeleníteni  az 
önkormányzati  csatornákon.  Ezzel  együtt  a  Vadásztanya  vendéglő  esetében  egy  átfogó 
marketingstratégiai  felülvizsgálat  is  szükséges,  a  honlap,  a  közösségi  média  és  a  hirdetési 
stratégia megújításával, új megállító táblák kihelyezésével. 
 
 
Civil szervezetek és közösségek kommunikációjának fejlesztése 
 
Ugyanolyan elveken alapulva, mint az önkormányzati és intézményi kommunikációfejlesztés, 
szükség van a civil szervezetek és civil közösségek (meglévők és újak) kommunikációjának 
radikális  javítására  is.  Most  lényegében  a  sportkör  az  egyetlen,  amely  rendelkezik  saját 
Facebook  oldallal  és  rendszeres  közösségi  kommunikációval.  A  civil  szervezetek  esetében 
így  az  önálló  kommunikáció  megteremtése,  fejlesztése  a  cél.  Ez  jelenti  egyfelől  a 
kommunikációs  felülvizsgálatot,  a  közösségi  kommunikációjuk  megtervezését,  a  saját 
Facebook  oldalaik  elindítását,  kommunikációs  képzésüket,  a  tartalomgyártási  képességeik 
fejlesztését, az önkormányzati kommunikációval és a települési közösségszervezőkkel való 
együttműködés meghatározását. 
 
Lényeges,  hogy  a  civil  szervezeteknek  is  legyenek  dedikált  kommunikátorai,  akik 
összefogják  az  adott  civil  szerveződés  kommunikációját,  illetve  tartalomgyártását.  Ha  ilyet 
maguk közül nem tudnak kiállítani, akkor – díjazás fejében – igénybe vehetnék a települési 
közösségi  média  menedzser  segítségét.  Az  elengedhetetlen,  hogy  a  civil  szervezetek 
esetében az önkormányzati támogatás feltétele legyen az önálló kommunikáció biztosítása, 
akármilyen  alapszinten.  Vagyis  az  életszerű  igények  és  elvárások  formálják  ezt,  ne 
teljesíthetetlen  terheknek  érezzék  a  kommunikációs  feladatokat  a  civilek.  Kisközösségek 
esetében a közösségszervezők tervezhetik és szervezhetik az adott csoportosulások média- 
és közösségi média megjelenéseit. 
 
Fontos, hogy a civil élet hírei, eseményei és tartalmai rendszeresen, az eddigieknél mélyebb 
szinten  bekerüljenek  az  önkormányzati  csatornákba  is.  Ettől  is  várható,  hogy  a  lakosság 
színesebbnek,  értékesebbnek  ítélje  a  faluközösségi  és  az  önkormányzati  munkát,  nem 
beszélve arról,  hogy  a rendszeres  civil  és kisközösségi tartalomszolgáltatás  nagyban segíti 
ezen  szerveződések  munkáját,  javítja  megítélésüket,  illetve  a  lakosságnak  is  könnyebb 
kapcsolódási pontokat teremt irányukban. 
 
 
44 
 

---

Honlap-fejlesztés 
 
Balástya legfőbb és legfontosabb kommunikációs csatornája a község honlapja. Mint minden 
települési weboldalnak, ennek is egyszerre számos igényt kell kiszolgálnia. Be kell mutatnia 
az  önkormányzatot,  annak  működését,  a  közéleti  munkát,  az  intézményeket,  azok 
működését, a hivatali ügyintézést és lehetőségeket, a civil közösségeket, az önkormányzati 
szolgáltatásokat,  meg  kell  feleljen  a  vállalkozói  betelepítés  és  a  településmarketing 
igényeinek, illetve meg kell jelenítenie a települési híreket. Ugyan a jelenlegi weboldal más 
falvak  honlapjaival  összehasonlítva  még  mindig  elég  jól  átlátható,  valójában  informatikailag 
elavultabbnak számít, és a kommunikáció hatékonyságának növeléséhez a honlap teljeskörű 
megújítására van szükség. 
 
Ebben a munkában a legfőbb feladat a kommunikációs célok, igények, eszközök, tartalmak 
újrarendszerezése,  és  a  honlap  tartalmi,  szerkezeti  újratervezése.  Ez  a  közéleti,  közösségi 
és kommunikációs fejlesztés első lépései után, azzal párhuzamosan válik lehetővé. Újra meg 
kell határozni a prioritásokat, a célcsoportokat, az információfogyasztási igényeiket, valamint 
rendszerezni  kell  az  önkormányzat  kommunikációs  érdekeit,  és  ezekhez  igazodóan  kell 
megtervezni,  milyen  weboldal-rendszerre  van  szükség.  Annyi  már  most  látszik,  hogy  a 
közéleti,  közösségi  és  kommunikációs  fejlesztések  a  hírek  esetében  egy  kifejezetten 
hírportál-szerű híroldalt tesznek szükségessé, illetve a honlaphoz egy új települési blognak is 
kapcsolódnia kell. 
 
Szintén  látszik  már  most,  hogy  a  honlap  tartalmi  szerkezetének  le  kell  követnie  a 
megváltozott tartalomfogyasztási igényeket több területen is. Hiába elérhető ugyanis számos 
információ már most is a honlapon, azokat a felhasználók gyakran már másképp keresnék, 
például  ügyek,  témák  szerint,  egy  helyre  csoportosítva  mindent.  Ez  a  szemlélet  jól 
keresőoptimalizált aloldalak rendszerében  is kifejezhető, ahol meghatározható célcsoportok 
minden  szükséges  információt  elérhetnek.  Így  többféle  honlap  aloldal,  aloldal-rendszer 
létrehozására lehet szükség: 
 
  balástyai  lakossági  panaszkezelést  ismertető  oldal,  ahol  részletesen  le  van  írva  a 
lakossági észrevételek kezelése 
  önkormányzati  és  intézményi  lakossági  szolgáltatásokat  összegző  oldal,  ahol 
részletesen be lehet mutatni valamennyi ilyen szolgáltatást 
  önkormányzati  támogatási  lehetőségeket  és  azok  igénybe  vételét  összegző  oldal, 
ahol részletesen be lehet mutatni a támogatási formákat 
  a társadalmi munkacsoportokat és azok tagjait bemutató oldal, ahol megjeleníthetők 
a legfontosabb információk a testületekkel kapcsolatban 
  balástyai  civil  szervezeteket  és  közösségeket  bemutató  oldal,  feltüntetve 
bemutatkozásaikat,  elérhetőségeiket,  a  csatlakozási  lehetőség  módját  hozzájuk,  a 
támogatási lehetőségeiket 
  balástyai  közösségi  programokat  bemutató  oldal,  amely  inkább  a  hírportálnak  lehet 
majd külön része 
  balástyai  vállalkozókat  és  vállalkozóknak  szóló  önkormányzati  szolgáltatásokat 
bemutató oldal, ahol szegmensenként szétválasztva, kereshetően jelenhetnek meg a 
vállalkozások, illetve összegezhetők a vállalkozóknak szóló lehetőségek 
45 
 

---

  vállalkozói  betelepülést  támogató  oldal,  ahol  az  érdeklődő  vállalkozók  számára 
elérhető  minden  fontos  információ  a  hivatali  ügyintézéstől  kezdve  a  lehetséges 
telephelyek  bemutatásán  át  a  helyi  kapcsolódó  szolgáltatások,  vállalkozók 
bemutatásáig 
  lakossági  betelepülést  támogató  oldal,  ahol  a  potenciálisan  Balástyára  költözők 
tájékozódhatnak minden, számukra fontos információról, akár eladó házakról, a helyi 
szolgáltatásokról;  itt  fontos,  hogy  a  közösségszervezők  személyében  legyen  olyan 
helyi  kapcsolat  megjelölve,  akin  keresztül,  és  akinek  a  személyes  segítségével 
(személyes  bemutatások  által)  könnyebben  kapcsolódhatnak  a  faluközösséghez  a 
betelepülők 
  balástyai  településmarketing  oldal,  ahol  mind  az  önkormányzati,  mind  a  magán 
turisztikai szolgáltatások, illetve turisztikai lehetőségek bemutatása elérhető 
 
Vagyis  az  első  lépés  a  honlap  megújításában  egy  tervező  szakasz,  ami  önmagában  3-6 
hónapig  elhúzódhat,  a  tényleges  webfejlesztői  munka  és  a  meglévő  tartalmak  áttelepítése 
ezután  kezdődhet  meg.  A  fejlesztést  tekintve  ugyanakkor  nagyon  nem  mindegy,  milyen  új 
weboldal  készül!  Ugyan  a  megjelenítendő  információk  mennyiségre  is  soknak  tűnhetnek, 
illetve a szerkezeti felépítés sem lesz egyszerű, valójában informatikai szempontból maga a 
honlap felépítése nem lesz bonyolult, ám az döntő lesz, hogyan kapcsolódhat más, tervezett 
fejlesztésekhez  a  honlap.  Mert  ne  feledjük  el,  akár  egy  projekt-  és  feladatkezelő  szoftver, 
akár egy lakossági mobilapplikáció sok szempontból támaszkodik a települési honlap háttér 
rendszerére. 
 
Ez azt is jelenti, hogy olyan webfejlesztő közreműködése szükséges, amely képes legalább 
nagyjából  előrelátni,  tervezni  mind  a feladatkezelő  szoftver,  mind  a  mobilapplikáció  igényei 
szempontjából.  Vagyis  a  nulladik  lépés  egy  webfejlesztő  cég  bevonásával  az  informatikai 
fejlesztési  környezet  meghatározása,  a  mobilapplikáció  és  a  projektkezelő  szoftver 
alapszintű megtervezése lesz, ezután jöhet a weboldal tartalmi újratervezése. Ha nem így jár 
el  az  önkormányzat,  akkor  azt  kockáztatja,  hogy  ilyen  további  informatikai  fejlesztések 
esetén  a  honlap  ismételt  újratervezésre  szorulna,  extra  kiadásokat  generálva.  Magának  a 
weboldalnak az újratervezése 2025 elején már megkezdhető. 
 
Fontos kérdés az is, hogy a további informatikai fejlesztések milyen modellben valósuljanak 
meg.  Először  is  látni kell,  hogy  egy  projekt-  és feladatkezelő  szoftver  bevezetése  vagy  egy 
lakossági  mobilapplikáció  fejlesztése  nem  önmagában  nehéz  kérdés  –  az  informatikai 
fejlesztés  záros  határidőn  belül  megvan,  ez  lényegében  csak  pénzkérdés  –,  hanem  az 
azokhoz  szükséges  folyamatok  felülvizsgálata,  kialakítása,  a  működési  igények  tisztázása 
számít hatalmas feladatnak. Ám ha ez a feladat a most tervezett fejlesztések folytatásában 
elvégezhető, akkor valójában az önkormányzatnak egy igen értékes tapasztalat-együttes áll 
majd  a  rendelkezésére,  ami  értékesíthető  lehet  az  önkormányzati  piacon,  és  ez  meg  is 
határozhat egy újfajta fejlesztési modellt. 
 
A  napi  munkát,  működést  igen  hatékonyan  segíteni  képes  projekt-  és  feladatkezelő 
szoftverek esetében tudni kell, hogy számos ilyen van a piacon, többségük már havi néhány 
tízezer  forintos  havidíjért  elérhető.  Ezekkel  alapvetően  az  a  gond,  hogy  egyfelől  nem  az 
önkormányzatok  és  intézmények  működésére  szabták,  hanem  főként  vállalkozásokra, 
másfelől egyedi igényeket sem tudnak minden esetben kiszolgálni. 
46 
 

---

(Hogy vannak-e kifejezetten önkormányzati működésre szabott ilyen szoftverek, annak azért 
nem  árt  utánanézni.)  Ez  a  piaci  helyzet  így  mutathat  olyan  irányt,  ami  egyedi 
szoftverfejlesztés megrendelésével járhat, ami viszont jóval költségesebb, annyi önmagában 
az előnye, hogy így a szoftver az önkormányzat tulajdona lehet. 
 
Mindebből a következő megvalósítási modell rajzolódik ki. Kell találni egy olyan megbízható 
szoftverfejlesztő  céget,  amely  rendelkezik  saját  projekt-  és  feladatkezelő  szoftverrel,  és 
képes  azt  az  önkormányzati  igényekre  szabni.  Olyan  megállapodást  kell  kötni  vele,  amely 
lehetővé  teszi,  hogy  az  önkormányzatra  egyedileg  adaptált  szoftverterméknek  az 
önkormányzat  tulajdonosa  vagy  résztulajdonosa  lehessen.  Ha  ez  megvan,  akkor  az 
önkormányzat  értékesítheti  a  szoftvert  más  önkormányzatoknak,  miközben  a  fejlesztő  cég 
biztosítja az új szereplőknek is az informatikai háttértámogatást. A lényeg, hogy a piacon az 
önkormányzat saját maga jelenjen meg, és termeljen így önálló bevételt. Az önkormányzati 
piacon  a  cégekkel  szemben  az  önkormányzatnak  kimutatható  versenyelőnye  lesz,  több 
szempontból  is,  ezek  közül  a  legfőbb,  hogy  nem  csak  szoftverhasználati  jogosultságot 
árulhat, hanem a már optimalizált működési folyamatok gyakorlatát is, amelyek egy hasonló 
településen könnyen adaptálhatók. 
 
Ugyanez  a  megközelítés  már  a  tervezési,  fejlesztési  időszakban  érvényesíthető.  Mivel 
pályázati forrás jó eséllyel nem lesz ilyen fejlesztésre, célszerű járási vagy vármegyei szinten 
több önkormányzattal összefogni, és a szoftverfejlesztést Balstya irányításával levezényelni. 
Ez  azt  jelenti,  hogy  a  költségek  megoszlanak,  a  folyamat-felülvizsgálati  munkát  pedig 
Balástya  vezeti  és  koordinálja,  és  így  minden  önkormányzat  saját  magára  szabva,  egyedi 
szoftvert szerezhet jóval olcsóbban. 
 
Ha azzal számolunk, hogy egy-egy önkormányzati szoftver-előfizető havonta 50-ezer forintot 
fizet, akkor 100 előfizető már évi 60 millió forintot termelhet, vagyis – ELVILEG – nemcsak a 
közösségfejlesztésben,  de  a  kommunikációfejlesztésben  is  létezhet  olyan  kifutás,  ami  a 
tapasztalatok felhasználásával elviheti az önkormányzatot új bevételszerzési lehetőségekig. 
Ezek  a  legideálisabb  esetben  azt  is  lehetővé  tehetik,  hogy  az  önkormányzat  a  közéleti, 
közösségi és kommunikációs fejlesztésre fordított forrásait 4-5 éves távlatban akár elkezdje 
teljes  egészében  visszatermelni!  Ez  a  fejlesztési  modell  az  új  mobiltelefonos  applikáció-
fejlesztésre  is  jó  eséllyel  átültethető,  vagyis  az  önkormányzat  ott  is  értékesítői  szerepet 
játszhat más önkormányzatok felé. 
 
 
Hír- és közszolgálati tartalomszolgáltatási stratégia 
 
Továbbra  is  a  hír-  és  közszolgálati  tartalomszolgáltatás  legfőbb  célja  a  lakosság  korrekt, 
tényszerű  tájékoztatása  mind  a  nyomtatott,  mind  az  online  önkormányzati  csatornákon.  A 
megújulással  ugyanakkor  kimagasló  szerepet  kap  az  ilyen  információ  alapú  tartalmak 
közösségi  médiás  menedzselése,  immár  jobb  vizuális  és  emocionális  tálalással,  vagyis  a 
hírszerű tartalmakat is közösségi médiára jobban optimalizáltan kell a jövőben közreadni. 
 
Ezzel annyiban módosul ezen a területen a stratégia, hogy az intenzívebb és mélyebb hír- és 
közszolgálati  tartalomszolgáltatás  feladata  a  tájékoztatás  mellett  hangsúlyosabban  az 
önkormányzat pozitívabb megítélésének és a faluközösség kohéziójának erősítése lesz.  
47 
 

---

Vagyis azzal, hogy az önkormányzati hírszolgáltatás részletesebben és sokrétűbben, illetve 
a közösségi médiában emocionálisabb tálalással jeleníti meg a hivatal, az intézmények és a 
civilek híreit, már önmagában jelentős lépést tesz azért, hogy a fejlesztési célok telesüljenek. 
Ez persze nem jelenthet sem propagandisztikus, sem bulvárosító irányokat. 
 
Szintén a hírszolgáltatás stratégiai célja marad a helyi, egyéni és közösségi értékek kiemelt 
bemutatása,  a  helytörténeti  szemléletű  tartalomszolgáltatás  működtetése.  Vagyis  egyfajta 
küldetésjelleggel  is  működik  az  információs  tartalomszolgáltatás:  mélyebb  szinteken  tesz 
láthatóbbá  értékeket,  amikhez  a faluközösség  tagjai  jobban  kapcsolódhatnak  érzelmileg  is. 
Ezzel  –  áttételesen  –  a  hír-  és  közszolgálati  tartalomszolgáltatás  maga  is  közösségformáló 
tényezővé válik. 
 
Új  eleme  lehet  ugyanakkor  ennek  a  stratégiának  a  kommunikációfejlesztés  közösségekre 
gyakorolt  hatása.  Azzal,  hogy  színesebb  lesz  a  hírszolgáltatás,  több  közösség  többet 
kommunikál,  erősödhet  a  közösségek  tagjainak  fontosságtudata,  erősíthető  a  különféle 
közösségekben  az  elismertség  érzése,  ami  végső  soron  önmagában  is  elősegítheti  a 
hatékonyabb közösségi működéseket. 
 
 
Hír- és közszolgálati tartalomszolgáltatási alapelvek 
 
Ez  lehet  az  a  szakmai  keretrendszer,  amely  összefoglalja  a  napi  munkavégzés  vezérelveit 
és gyakorlati szakmai alapelveit az önkormányzati média és a kommunikáció területén. Ezt 
kódex-szerűen, részletesen szükséges összeállítani és így számon kérhetővé tenni, mert ez 
lesz az alapja a minőségi szakmai munkavégzésnek. Ilyen alapelvek lehetnek például: 
 
  kiemelt szempont a lakosság korrekt, tényszerű tájékoztatása 
  lényeges az önkormányzati és faluközösségi érdekek megfelelő képviselete 
  fontos az egyéni és közösségi teljesítmények, a fontos közösségi értékek rendszeres 
megjelenítése 
  kiemelt a lakossági igények kiszolgálása és érvényre juttatása 
  meghatározó szempont helytörténeti igények kiszolgálása 
  elengedhetetlen a megfelelő archiválás biztosítása 
 
Ezek természetesen inkább vezérelvek, a szakmai gyakorlati alapelvek már a szerkesztési, 
újságírói és közösségi kommunikációs munkavégzésre vonatkozhatnak. 
 
 
Hírek és események feldolgozásának tervezése 
 
A  legfontosabb  alapfeladat  a  kommunikációs  munka  tervezésében  egy  települési  belső 
eseménynaptár  összeállítása  és  folyamatos  frissítése  lesz.  Ez  a  közösségszervező  vezető 
feladata  lehet,  ő  lehet,  aki  –  akár  más  közösségszervező  közreműködésével  –  minden 
érintett  szereplőtől,  hírforrástól  előre  begyűjti  a  várható  események  fontos  információit,  és 
felvezeti a naptárba, amelyet egyszerre lát a polgármester, az alpolgármester, a képviselők, 
az intézményvezetők, valamint a szerkesztő-újságíró és a közösségi média menedzser. 
48 
 

---

A  naptárban  meg  kell  jeleníteni  az  önkormányzat,  az  intézmények  (függetlenül  a 
fenntartótól),  a  civil  szervezetek  és  közösségek  eseményeit  is.  Ezzel  biztosítható,  hogy 
események tekintetében előre tervezhető legyen a kommunikációs munka. 
 
Folyamatosan követve  az  eseménynaptárt,  válik  tervezhetővé  az  események  feldolgozása. 
Egyfelől  az,  ki  dolgozza  fel  az  adott  történéseket,  másfelől  az,  hogy  milyen  formában.  Az 
elsődleges  szempont  a  forma,  vagyis,  hogy  az  adott  eseményről  milyen  beszámolóra  van 
szükség:  egyszerű  hír  elegendő  (6-8  soros  beszámoló),  vagy  tudósítás  (1-2  oldal)  kell. 
Ugyan  az  eseménynaptár  nem  tartalmaz  valamennyi  megszokott  eseményt  a  közösségek 
tekintetében,  de  a  közösségszervezőknek  –  mivel  rálátnak  a  közösségek  működésére  – 
gyűjteniük  és  tervezniük  kell  az  úgynevezett  hírposzt  lehetőségeket  is  (ezek  fotók  és  2-3 
mondatos leírások), amiket jellemzően a közösségi oldalakon lehet megosztani. 
 
Lényeges  lesz  a  hatékony  témafeldolgozást  tekintve  az,  hogy  rendszerbe  kell  foglalni  a 
háttér információk összegyűjtését, gyakorlatilag felosztva, megosztva ezeket a feladatokat a 
kommunikációban  részt  vevők  közt.  Míg  a  szerkesztő-újságíró  elsősorban  közvetlenül  a 
polgármesterrel és a képviselő-testület tagjaival, az önkormányzat vezető munkatársaival, az 
intézményvezetőkkel tart kapcsolatot, addig a civil szervezetek és közösségek esetében az 
információ  begyűjtést  a  közösségszervezők  végezhetik.  A  lakossági  megkereséseket  és 
felvetéseket egyszerre fogadhatja az önkormányzat, dedikáltan leginkább az alpolgármester, 
a  szerkesztő-újságíró  és  a  közösségszervezők.  A  közösségszervezők  által  begyűjtött 
információk egy része a közösségi média menedzserhez juthat el, aki így maga is részt vesz 
önállóan a közösségi hírszolgáltatás biztosításában. 
 
 
Hírek és események feldolgozása 
 
Ez  egy  olyan  fejezet  lehet  egy  majdani  belső  tartalomszolgáltatási  kódexben,  amely 
protokollszerűen  rögzíti,  hogy  pontosan  ki,  kitől,  hogyan,  milyen  rendszerességgel,  milyen 
információkat  gyűjtsön  be,  kivel  ossza  azt  meg,  és  azt  az  információt  a  kommunikációban 
részt  vevők  hogyan  dolgozzák  fel.  Vagyis  a  teljes  hír-,  esemény-  és  történés-feldolgozási 
folyamatot  mélységében  rögzíteni  kell  szakmai  szempontokat  megjelenítve  és  rögzítve  a 
közreműködők pontos feladatait. 
 
Általános témafeldolgozási szabályokként előzetesen a következők rögzíthetők: 
 
  Bármilyen  települési  eseményről,  történésről  mihamarabb  rövidhírnek  kell  születnie, 
és  annak  azonnal  meg  kell  jelennie  a  község  honlapján,  illetve  releváns  közösségi 
médiafelületein. 
  Ezután  a  tudósítás  más  felütéssel  legfeljebb  72  órán  belül  kell  megjelenjen  a 
honlapon, illetve az önkormányzat releváns közösségi médiafelületein. 
  Nem  eseményjellegű  híreknek  és  felhívásoknak  mihamarabb  meg  kell  jelenniük  a 
honlapon, illetve az önkormányzat releváns közösségi médiafelületein. 
  A  hírek,  felhívások  és  tudósítások  közül  a  legfontosabbaknak  –  akár  szűkebb 
formában – meg kell jelenniük a következő Balástyai Újságban. 
  Interjúk a Balástyai Újságban és a települési honlapon lehetőség szerint változatlan 
formában jelennek meg, alapesetben az újságközlés elsődlegességével. 
49 
 

---

  Minden nagyobb települési rendezvényről a közösségszervezőknek hosszabb videós 
beszámolót kell készítenie és megvágnia, feliratoznia; ezeknek a videóknak a község 
Youtube csatornájára kell felkerülnie. 
  Minden fontos, műfajilag cikként besorolható egyéb írásnak a Balástyai Újságból meg 
kell  jelennie  a  honlapon,  és  indokolt  esetekben,  akár  más  formai  közzététellel  a 
releváns önkormányzati közösségi médiafelületeken. 
  Úgynevezett  közösségi  médiás  hírposztok  jellemzően  csak  az  önkormányzat 
közösségi  médiafelületein  jelennek  meg,  ám  azok  –  háttér  információkat  hozzájuk 
adva – eredeti tartalomként felkerülhetnek a honlapra is. 
 
 
Videós tartalomgyártás 
 
Ez  egy  olyan  tartalomgyártói  terület,  amelyben  korlátozott  lesz  az  előrelépés.  Ennek  oka 
egyszerűen  az,  hogy  a  minőségi  videók  gyártása  erős  szakértelmet  és  külön  szakembert 
kíván. Ez a jelen fejlesztések keretében is már vállalhatatlan teher. Ezért részben az eddigi 
gyakorlatot  kell  megpróbálni  folytatni,  másfelől  a  közösségi  médiára  optimalizált  videók 
esetében szükséges csak előrelépés. 
 
Ez azt jelenti, hogy a továbbiakban a települési nagyrendezvényekről, fontosabb közösségi 
programokról, a falugyűlésekről és a kiemelt közéleti eseményekről a közösségszervezőknek 
kell videókat készíteni, részben tájékoztatási, részben helytörténeti céllal. Ezek megvágása, 
feliratozása, a község Youtube csatornájára való feltöltése szintén a feladatuk lenne. Erre fel 
kell készíteni őket. Ehhez a munkához csak alapszintű képrögzítési ismeretek, videóvágási 
és utómunka ismeretek szükségesek, így elvárható, hogy ezen az egyszerűbb szinten helyi 
erőkkel legyen megoldható ez a fajta videózás. 
 
Mivel  a  videók  mindig  népszerű  tartalmak  lehetnek,  ezzel  együtt  megkerülhetetlen,  hogy  a 
közösségi média szintjén rendszeresen készüljenek kisvideók.  Ezeket részben a közösségi 
média  menedzser,  részben  közösségszervező  készítheti.  Kisvideók  alatt  a  félpercestől  a  3 
percig  terjedő,  kevés  vágást  és  utómunkát  igénylő  mozgóképeket  lehet  érteni.  Ilyen  rövid 
videók  készülhetnek  közösségi  eseményeken  és  települési  programokon,  jellegzetes,  vagy 
szórakoztató,  vicces,  aranyos  részleteket  kiemelve,  illetve  ezek  lehetnek  rövid  interjúk  a 
településre érkező vendégekkel, valamint lehetnek úgynevezett beszélő fejes, bejelentéseket 
szolgáló videók. 
 
Kisvideók  készíthetők  közösségi  média  kampányok  keretében,  azok  kommunikációs 
üzenetéhez, tartalmához igazodva is. A videó gyártásban új kreatív szintet az jelenthet majd, 
ha  összeállhat  egy  ifjúsági  tartalomgyártói  közösség,  és  megfelelő felkészítést,  képzéseket 
kapva,  ők  egészíthetik  ki  aktívan  a  videós  tartalomgyártást.  Ha  valamilyen  okból,  főként 
marketing céllal vagy a településmarketing részeként profi videónak kell készülnie, azokat az 
önkormányzatnak külső gyártásban kell megoldania profi szakemberekkel. 
 
 
50 
 

---

Interaktív kommunikáció és kommentfigyelés a közösségi médiában 
 
Lényeges eleme lesz a települési online kommunikációnak, alapvetően hír- és közszolgálati 
tartalomszolgáltatáshoz  kapcsolódóan,  az  interaktivitás  biztosítása,  az  online  csatornákon 
érkező  esetleges  lakossági  megkeresések,  üzenetek,  illetve  a  kommentek,  hozzászólások 
folyamatos  figyelése  és  kezelése.  Ezért  elsődlegesen  a  közösségi  média  menedzser  lehet 
felelős. 
 
Feladata  lehet  az  egyszerűbb  lakossági  kérdések  megválaszolása,  ha  birtokában  van  a 
megfelelő  információknak.  Más  esetekben  értesítenie  kell  azt,  aki  releváns  válasszal 
szolgálhat  a  megkeresésre.  Ekkor  vagy  a  tőle  megszerzett  információ  birtokában  maga  a 
közösségi  médiamenedzser  válaszol,  vagy  felhívására  az  illetékes  válaszadó.  Hogy  milyen 
ügyekben kikhez fordulhat a közösségi médiamenedzser, azt rögzíteni kell. Előzetesen annyi 
jegyezhető  meg,  hogy  kiemelt  ügyekben  mindig  a  polgármesternek  kell  reagálnia,  illetve, 
hogy ilyen esetekben azonnali megkeresésre van szükség és mielőbbi válaszadásra. Egyéb 
ügyekben 24 órán belüli válaszreakció lehet az irányadó. 
 
Mivel ez a kommentfigyelés számos csatornát érint és lényegében 24 órás készenlétet, ezért 
ebben  a  minőségében  a  közösségi  médiamenedzsert  segíteni  szükséges,  elsősorban  a 
közösségszervezők  lehetnek  azok,  akik  szintén  igyekeznek  figyelni  a  lakossági  reakciókat, 
és elsődlegesen  az  ő feladatuk  értesíteni  a közösségi média menedzsert,  aki majd  jelzi  az 
ügyet  az  illetékes  felé.  A  közösségi  média  menedzsert  feladata  ezen  területén  szintén 
közösségszervező helyettesítheti. 
 
Főleg a Figyeljünk egymásra! – balástyai információs csoportot érintheti, de a más közösségi 
önkormányzati médiacsatornákra is igaz, hogy szükség van új szabályok bevezetésére, ami 
rögzíti  nemcsak  az  adott  felület  használatának  a  tudnivalóit,  hanem  az  online  viselkedési 
normákat is. A nem megfelelő online magatartást szankcionálni kell, első lépcsőben az adott 
felületen, végső esetben valamennyi önkormányzati média felületen. Ezt közösségformálási 
szempontok  indokolják  és  a  nem  tolerálható  lakossági  online  kommunikáció,  a  trollkodás 
visszaszorításának  igénye.  Közösségi  normákat  sértő  magatartás  lehet  a  rágalmazás,  a 
hazug  állítások  terjesztése,  a  személyeskedő  gyalázkodás,  mások  nevetségessé  tétele 
kifejezetten  gúnyos  szándékkal,  a  trágár  beszéd,  illetve  az  egyéb  közösségi  szabályok 
sorozatos megsértése. 
 
Enyhébb esetekben, első lépésként az adott Facebook csoport adminisztrátora vagy az oldal 
kezelője megfelelő modorban kommentben figyelmezteti a szabályok ellen vétőt. Súlyosabb 
esetben a szabálysértő kommentet törölni kell, majd kommentben vagy önálló bejegyzésben 
megírni a felhasználónak, hogy a hozzászólását azért törölték, mert vétett a rendelkezések 
ellen,  egyben  fel  kell  hívni  a  figyelmét,  hogy  mi  a  szankcionálás  következő  lépése.  Ez 
Facebook  csoportok  esetében  az  1  hétre  szóló  némítás  lehet,  amikor  a  felhasználó  nem 
szólhat  hozzá  tartalmakhoz,  csak  elolvashatja  azokat.  Facebook  oldalak  esetében  ismét  a 
hozzászólás  törlése  a  megoldás.  Kirívó  esetekben  vagy  folytatódó  szabályszegéseknél  a 
kitiltás  a  végső  eszköz  mind  csoportok,  mind  Facebook  oldalak  esetében.  Akire  ilyen 
szankció  szabható  ki,  a  kitiltásnak  valamennyi  önkormányzati  csatornán  érvényesnek  kell 
lennie.  A  kitiltásról  az  önkormányzatnak  akár  levélben  is  értesítenie  kell  a  felhasználót, 
megjelölve a visszacsatlakozás lehetőségét. 
51 
 

---

Ezt  az  adott  szabályszegő  írásban  kezdeményezheti,  legkorábban  1  hónappal  a 
szabályszegése  után,  megjelölve,  miért  kéri  csoporttagsága,  vagy  Facebook  oldalak 
esetében  a  kommentelési  lehetősége  helyreállítását.  A  kérvényről  minden  esetben  a 
közösségfejlesztési társadalmi munkacsoport döntene. 
 
 
Eszközfejlesztés 
 
Ahhoz,  hogy  megfelelő  legyen  az  önkormányzati  kommunikáció,  új  technikai  eszközökre  is 
szükség  van.  Egy  jó  fényképezőgép  és  egy  minőségi  videók  rögzítésére  szolgáló  kamera, 
illetve mikrofon és mikroport mihamarabbi beszerzése elengedhetetlen. A fényképezőgépet 
leginkább  a  szerkesztő-újságíró  használja  majd,  a  kamerát  főként  a  közösségszervezők. 
Számos  esetben  akár  a  közösségszervezők,  akár  a  civilek  rákényszerülnek  majd  más 
eszközökkel,  jellemzően  okostelefonokkal  fotózni  és  videózni  –  ezek  is  elég  jó  tartalmakat 
rögzíthetnek  –,  ám  ilyen  esetekben  előzetesen  fel  kell  készíteni  a  fotózás  és  a  videózás 
alapvető szakmai fogásaira a közreműködőket. A szerkesztő-újságírónak emellett biztosítani 
lehetne  egy  megfelelően  működő  szolgálati  laptopot,  arra  feltelepítve  a  munkájához 
szükséges minden programot. 
 
 
KÖZÖSSÉGFORMÁLÓ TARTALOMSZOLGÁLTATÁS-FEJLESZTÉS 
 
Egyszerre jelent a közösségformálás szemléletmódot, tartalomtervezési és -fejlesztési elvet, 
valamint  meghatározott  tartalmakat  és  tartalmakon  alapuló  médiakampányokat.  Vagyis  a 
közösségformáló  tartalomszolgáltatásba  minden  olyan  kommunikációs  tevékenység  és 
aktivitás besorolható, ami emocionális megközelítéssel pozitív hatásokat igyekszik kiváltani a 
faluközösség megerősítése, az egyének és közösségek mentális fejlesztése szempontjából. 
 
A közösségformáló tartalomszolgáltatásnak is a jókedv gerjesztése van a fókuszában, és a 
stratégiai célrendszer alapján készülhetnek kifejezetten közösségformáló, jellemzően online 
és  közösségi  médiára  optimalizált  tartalmak,  indulhatnak  közösségformáló  kampányok.  Az 
emocionális  megközelítésben  a  közösségformáló  kommunikációnak  a  kívánt  hatása  van  a 
fókuszban,  az,  hogy  a  tartalmakkal  szórakoztatni,  elgondolkodtatni,  megbecsülést  adni  és 
gerjeszteni  akar  az  önkormányzat,  kiváltva  pozitív  érzéseket,  és  ezen  keresztül  erősíteni  a 
faluközösségi kohéziót, a hasznosabb és pozitívabb emberi kapcsolódásokat. 
 
Szervezeti modell és tartalomgyártás-fejlesztés 
 
Magából  a  közösségformáló  célrendszerből  fakad,  hogy  ezt  a  feladatot  az  önkormányzat 
egyedül  nem  tudja  elvégezni.  Gyárthat  ugyan  rendszeresen közösségformáló tartalmakat  a 
közösségi  média  menedzser,  ám  sokkal  fontosabb  célkitűzés  lehet  az,  hogy  minél  többen 
vegyenek  részt  a  közösségformáló  kommunikációban,  minél  többen  legyenek  képesek 
közösségformáló médiatartalmakat előállítani. Ezért a közösségformálásban a képzésnek, a 
szervezetfejlesztésnek,  a  kommunikációs  tervezésnek  és  az  irányított  tartalomgyártásnak 
komoly szerepe lesz. Vagyis a közösségi média menedzser koordinálásával és a települési 
közösségszervezők  segítségével  egy  laza  közösségformáló  tartalomgyártói  csoportosulást, 
érdemes létrehozni. 
 
52 
 

---

Egyik  legfontosabb  köre  lehet  a  közösségformáló  tartalomgyártásnak  egy  létrehozandó 
Balástya  Blog  köré  kiépíthető  szakmai  közösség.  A  választási  kampány  azt  is  megmutatta, 
hogy a szakmaiság és a hozzáértés megítélése és megbecsültsége a faluközösség szintjén 
is  sokat  romlott,  nem  csak  társadalmilag.  Ezért  a  blog  írásain  keresztül,  azok  segítségével 
szükség van az önkormányzati működés, a közösségi élet, az egyén önfejlesztése területén 
olyan  közösségformáló  kommunikációra,  amely  egyszerre  nyújthat  a  tartalmakon  hasznos 
segítséget  lakossági  csoportoknak  és  javíthatja a  hozzáértés közösségi  megbecsülését.  (A 
blog  működéséről  bővebben  később  lesz  szó.)  Mindazokból  a  helyi  szakértőkből,  akik 
képesek  megfelelő  szintű  szakmai  írásokat  összeállítani  alakítható  meg  egy  laza  szerzői 
gárda, amit egy szerkesztőbizottság foghat össze, és az koordinálhatja a szakmai tartalmak 
heti szintű közzétételét. 
 
Szintén fontos tartalomgyártói kör alapítható meg a diákok és a fiatalok közreműködésével. 
A  közösségszervezők  feladata  lenne  egy  ilyen  csoportosulást  megszervezni,  folyamatosan 
képezni  a  tagjait  (közösségi  média  ismeretek,  fotózás,  videózás),  és  irányítottan  akár 
rendszeresen  feladatokat  adni  számukra.  Ez  a  kör  lehetne  egyfelől  egy  kreatív  közösség, 
amely  a fiataloknak  és  a faluközösségnek  talál  ki,  tervez  meg  aktivitásokat,  illetve gyárthat 
maga  is  rendszeresen  közösségformáló  tartalmakat,  tartalom-sorozatokat  és  szórakoztató 
vagy  jótékony  célú  közösségi  média  kampányokat,  természetesen  közösségszervezői 
koordináció és a közösségi média menedzser vezetése, szakmai felügyelete mellett. 
 
Számos olyan új ötlet adódhat folyamatosan a közösségformáló online kommunikációban és 
a  tartalomgyártásban,  amikor  érdemes  külső,  lakossági  vagy  intézményi  bázison  alapuló 
közreműködőt  bevonni  a  tartalomgyártásba.  A  társadalmi  munkacsoportokon  keresztül  a 
folyamatos  ötletelést  népszerűsíteni  is  kell,  és  keresni  a  tartalomgyártásba  bevonható 
megfelelő  embereket.  Most  előzetesen  annyi  látszik,  hogy  például  a  helytörténet  lehet  egy 
olyan tématerület, ahonnan közösségformáló tartalmak jöhetnek. Ezt a fajta tartalomgyártást 
összefoghatja  a  könyvtár  is,  akár  külsős  helyi  helytörténésszel  együttműködve.  Vagyis 
kifejezetten  készülni  kell  arra,  hogy  a  közösségszervezők  munkája  nyomán,  a  közösségi 
média menedzser koordinálásával a tartalomgyártói csapat mindig szélesedhet, változhat. 
 
 
Közösségformáló tartalomszolgáltatási stratégia 
 
Ennek  a  stratégiának  a  lényege,  hogy  a  közösségformáló  kommunikáció  eszközeivel  és 
tartalmaival  olyan  pozitív  hatásokat  váltson  ki,  amelyek  képesek  erősíteni  a  közösségi 
élményt,  a faluközösség és  a kisközösségek szintjén  az  összetartozás érzését,  egymás  és 
az emberi, közösségi értékek megbecsülését. 
 
Ezt  a  küldetését  a  közösségformáló  kommunikáció  azzal  teljesítheti  be,  ha  legalább  napi 
szinten,  rendszeresen,  sorozatjelleggel  megjelenít  –  elsősorban  a  közösségi  médiában  – 
kifejezetten közösségformáló tartalmakat, és menedzsel ott ilyen jellegű médiakampányokat. 
 
A  közösségformáló  kommunikáció  stratégiai  célja  emellett  jelen  lenni  minél  több  balástyai 
életében  a  pozitív  üzenetekkel,  minél  több  lakost  bevonni,  pozitív  online  közösségi 
aktivitásokra  rábírni.  Vagyis  kifejezetten  cél  a  tartalmakkal  minél  több  lájk  és  megosztás 
gyűjtése. 
 
53 
 

---

Szintén stratégiai célkitűzés lehet ezen a területen, hogy a közösségformáló kommunikáció 
maga  is  termeljen  ki  olyan  teljesítményeket,  amelyek  erősítik  a  közösségi  büszkeséget,  a 
„bezzeg, Balástya” képet. Így áttételesen az ilyen kommunikációs tevékenységnek hatásokat 
kell generálnia a településmarketig területén is. 
 
 
Közösségformáló tartalomszolgáltatási alapelvek 
 
Ezeket a vezérelveket és szakmai gyakorlati alapelveket szintén részletesen szükséges lesz 
összefoglalni.  A  legfontosabb  ezen  a  területen  az,  hogy  mindent  a  kiváltani  kívánt  pozitív 
hatások  szempontjaiból  érdemes  levezetni:  vagyis  minden  olyan  kreatív  ötlet,  tartalom 
megvalósítható lehet, amik ennek szolgálatában állhatnak, és semmi olyan, ami megoszthat, 
elbizonytalaníthat  vagy  akár  rombolhat.  Mivel  a  közösségformálásban  a  kreativitás  és  az 
újszerűség  döntő,  ezért  fontos  alapelvnek  kell  lennie  a  rugalmasságnak  és  az  ilyen  jellegű 
kommunikáció folyamatos megújításának. 
 
 
Közösségformáló tartalmak tervezése 
 
Kiindulásként meg kell határozni, hogy milyen napi szintű online közösségformáló tartalmak 
lehetnek  célravezetők,  és  a  terv  alapján  azokat  a  közösségi  média  menedzsernek  kell 
legyártania  az  esetlegesen  nyersanyagokat  gyártó  külsős  szereplők,  a  közösségszervezők 
közreműködésével.  Annyi  a  fontos,  hogy  ezt  a  munkát  naptárszerűen,  előre  tervezetten 
végezze a közösségi média menedzser. 
 
A tervezőmunka így inkább időszaki, a szervezeti fejlődéssel és az új ötletekkel formálódhat 
folyamatosan, hogyan újulhat meg a közösségformáló tartalomszolgáltatás, milyen tartalom 
előállítására  van  szükség,  azokban  kik  és  hogyan  közreműködhetnek.  A  tervezési 
folyamatot,  az  ötletek  gyűjtését  a  közösségi  média  menedzser  koordinálja,  ő  az,  akinek  a 
kreatív folyamatokat és a gyártás-előkészítő munkát is szerveznie kell. 
 
 
Közösségformáló tartalmak gyártása 
 
Kezdetben a tartalomgyártás – szövegezés, fotózás, videózás, képi utómunkák, videóvágás 
és feliratozás  –  szinte  kizárólag  a  közösségi  média  menedzser  feladata  lesz,  mivel  ő  lehet 
alkalmas  megfelelő  minőségű  tartalmak  gyártására.  Ez  azt  jelenti,  hogy  külső  szereplők 
jobbára  nyersanyagot,  képeket,  videókat,  szövegeket  adnak  a  közösségi  média 
menedzsernek, aki ezek felhasználásával állítja elő a már közzétehető tartalmakat. Később, 
megfelelő képzés után, külső szereplők is előállítatnak olyan tartalmakat, amiket már csak fel 
kell töltenie a megfelelő oldalakra a közösségi média menedzsernek. 
 
 
Közösségformáló tartalmak a közösségi megújulás első szakaszában 
 
Kezdetben  közösségformáló  tartalmak  a  Balástya  Blogon  és  az  önkormányzat  Facebook 
oldalán,  valamint  a  Figyeljünk  egymásra!  –  balástyai  információs  csoportban  jelenhetnek 
meg. 
54 
 

---

Míg  a  blog  jóval  szegmentáltabban,  főbb  lakossági  célcsoportok  mentén  végezhet 
közösségformáló  kommunikációt,  addig  a  csak  Facebook-on  közzétett  tartalmak  általános 
érvénnyel,  a  faluközösség  egészét  célozhatják,  bár  később  fontos  lehet,  hogy  főbb 
célcsoportok  szerint  szegmentáltabban  a  közösségi  médiás  tartalmakon  keresztül  is 
mélyebben megvalósuljon a közösségformáló kommunikáció. Kiemelt célcsoportjai lehetnek 
később  a  közösségformáló  online  kommunikációnak  a  fiatalok,  az  idősek,  a  családosok,  a 
vállalkozók, a gazdálkodók, az elszármazott balástyaiak. 
 
Balástya Blog 
 
Ennek a blognak az alapvető célja, hogy főként a helyi szakemberekre támaszkodva 
számos  témában  közösségformáló  írásokat  jelenítsen  meg,  amelyek  valamilyen 
szempontból  mindig  hasznosak  lehetnek  egyes  lakossági  csoportoknak, 
ismeretterjesztő  funkciót  betöltve  segíthetik  eligazodásukat  bizonyos  ügyekben, 
hozzájárulhatnak  személyes  fejlődésükhöz.  A  blogot  így  gyakorlatilag  20-25  helyi 
szakember írhatja. Köztük lehet a polgármester és az alpolgármester, a falugazdász, 
a jegyző, több önkormányzati szakember, több intézményvezető, de írhatnak cikkeket 
az  orvosok,  a  védőnők,  az  iskolai  és  bölcsődei  szakemberek,  illetve  akár  külső 
szakértők, mint például a Szegedi Tudományegyetem oktatói. 
 
Ezt a cikkírói kört egy ötfős szerkesztőbizottság foghatja össze. A testületben helyet 
kaphat  a  polgármester  vagy  az  alpolgármester,  az  iskolaigazgató,  az  iskolai  vagy 
külsős pszichológus, az óvodavezető, illetve a Balástyai Újság szerkesztő-újságírója. 
A  szerkesztőbizottság  feladata  megkeresni  és  felkutatni  közösségszervező 
munkatárs segítségével a lehetséges cikkírókat, témákat tervezni, témákat egyeztetni 
velük,  majd  az  írásokat  határidőre  bekérni.  A  megjelenésről  a  szerkesztőbizottság 
dönt.  Ha  nem  megfelelő  minőségű  az  írás,  akkor  a  szerzővel  át  kell  dolgoztatni  a 
cikket. Stilisztikailag a szerkesztő-újságíró feladata lehet a blogcikkek átnézése és a 
korrektúrázás. 
 
A  Balástya  Blog  hetente  frissülne  új,  minimum  1,5-2  oldalas  írásokkal,  a 
tématervezésnek  mindig  egy  hónappal  előbbre  kell  tartania  a  megjelenésekhez 
képest.  Mivel  a  szerzői  gárda  szélesebb  körű  lehet,  így  még  a  legfontosabb  témák 
szerzői is maximum negyedévente kerülnek sorra. A blog  kiemelt témái lehetnek az 
egészségmegőrzés, a mentális egészség, a gyermeknevelés különböző korosztályok 
szerint, a társas kapcsolatok javítása. Ezeket egészíthetik ki a vállalkozásfejlesztést, 
a gazdálkodást  és  egyéb  szakmai  területeket  képviselő  írások.  Ezek  a témák  azt  is 
kijelölik, milyen szakembereket kell és lehet felkérni cikkírásra. 
 
Közösségformáló média tartalmak a Facebook-on 
 
Fontos, akár mintaként látni, milyen online tartalmakkal indíthatja el az önkormányzat 
a  közösségformáló tartalomszolgáltatást  a  Facebook-on.  Ezek  napi  szintű  tartalmak 
lehetnek, és mindegyik más-más emocionális hatás kiváltására alkalmas. 
55 
 

---

Az  ilyen  tartalmak  elsődlegesen  a  települési  Facebook  oldalon  jelennek  meg,  hogy 
biztosítani  lehessen  a  megoszthatóságot,  ám  valójában  a  legfőbb  csatorna  az  ilyen 
tartalmak  esetében  a  Figyeljünk  egymásra!  –  balástyai  információs  csoport  lesz, 
vagyis  minden  közösségformáló  tartalmat  oda  is  külön  fel  kell  tölteni  előre 
meghatározott napi idősávokban. 
 
Hétindító  üzenet  –  ez  a  „pozitív  egyetértés”  sorozata.  Ez  egy  hétfő  reggeli  tartalmi 
sorozat  lehet,  egyszerű  háttérképre  írt  pozitív  közösségi  üzenetekkel.  Ezeket  az 
iskola  közreműködésével  az  alsós  osztályok  tanulói  állítanák  össze.  Osztályfőnöki 
órákon, egy körbeadott füzetbe írnák meg a tanítók segítségével a kisdiákok azokat a 
gondolataikat,  amelyek  szerintük  hasznos  tanácsok  lehetnek  a  felnőtteknek.  Vagyis 
olyan mondatok összegyűjtése lehet a cél, amik a szeretet, a közösség témakörében 
lehetnek  iránymutatóak.  Erre  a  feladatra  a  pedagógusokat  fel  kell  készíteni.  Az 
üzenetek kísérő szövegében mindig meg kell jelölni, ki a szerző és melyik osztályba 
jár.  Ez  a  sorozat  egy  évre  szólhat,  és  a  legjobb  idézeteket  kell  beválogatni.  A  cél 
ezzel a tartalmi sorozattal, hogy a gyerekek tanítsák a jóra, a követendő példákra a 
felnőtteket. 
 
Helytörténeti emlékmorzsa – ez a „pozitív emlékidézés és a nosztalgia” sorozata. Ez 
egy  kedd  kora  esti  tartalmi  sorozat  lehet.  Egy  balástyai  múltbéli  fotó  megosztását 
jelenti,  rövid,  4-6  soros  kísérő  emocionális  tálalású  kísérő  szöveggel,  ami  felidézi, 
megmagyarázza,  miért  fontos  a  kép,  mit  látunk,  kiket  látunk  rajta.  A  cél,  hogy  a 
múltidézésen keresztül lehessen jó érzéseket kelteni és erősíteni a lokálpatriotizmust, 
a helyi identitást. 
 
Blogcikk-ajánló  –  ez  a  „szakmai  értékek  megmutatkozásának”  sorozata.  Ez  egy 
szerda kora esti tartalmi sorozat lehet. Mindig az adott hét blogcikkjének megosztását 
jelenti,  rövid  ajánló  szöveggel.  A  cél  a  szakmaiság  és  a  szaktudás  közvetítése  a 
közösségnek, fontos lakossági célcsoportoknak. 
 
Balástyai  példaképek  –  ez  a  „megbecsülés  és  az  elismertetés”  sorozata.  Ez  egy 
csütörtök  kora  esti  tartalmi  sorozat  lehet,  együttműködésben  a  Vadásztanya 
vendéglővel. A sorozat lényege, hogy a valamilyen kimagasló közösségi vagy egyéni 
teljesítményt  felmutatókat  egy  egyszemélyes  vacsorameghívással  hétről  hétre 
megjutalmazza  az  önkormányzat.  A  felszolgáláskor  a  pincéreknek  kell  fotót 
készíteniük  a  megjutalmazottról,  és  begyűjteni  tőlük  egy  előre  gyártott  cetlin  a 
megjutalmazottak faluközösségnek szóló pozitív, mottószerű üzenetét. A képet és az 
üzenetet  felhasználva  készülhet  el  a  bejegyzés,  megjelölve,  hogy  a  megjutalmazott 
miért  érdemelte ki  a  meghívást.  Minden  bejegyzésben kérni kell  a lakosságot,  hogy 
meghatározott  email  címre  írva  javasoljanak  meghívásra  érdemes  személyeket.  A 
cél, hogy az egyének nyilvános, gesztusszerű megbecsülése által erősödjön a valós 
teljesítmények  tisztelete  és  elismerése  a  faluközösség  szintjén.  A  tartalmi  sorozat 
megjelenhet a Vadásztanya vendéglő Facebook oldalán is, állandó elemként. 
 
Balástyai viccek – ez a „szórakoztatás és a helyi identitásformálás” sorozata. Ez egy 
péntek  kora  esti  tartalmi  sorozat  lehet,  aminek  a  lényege  már  meglévő  viccek 
balástyaiasítása. 
56 
 

---

Vagyis  a  közösségi  média  menedzser  olyan  vicceket  keres  hétről  hétre,  amiket 
balástyaiasítva  lehet  közzétenni,  és  ezzel  új  szórakoztatási  faktort  adva  az  adott 
vicceknek.  A cél egyértelműen a helyi büszkeség és identitás erősítése, vagyis nem 
mindegy,  milyen  viccek  jelenhetnek  meg  ebben  a  sorozatban.  Ha  a  balástyai 
viccszereplőre való szövegátfordítás az adott viccek esetében jól működik, akkor ez a 
sorozat  igen  erős  pozitív  közösségi  összetartozást  erősítő  hatást  válthat  ki  a 
szórakoztatáson  keresztül.  Ahhoz,  hogy  látható  legyen,  tényleg  jól  működik-e  a 
sorozat,  legalább  10  viccet  kell  balástyaiasítani,  és  az  alapján  dönteni  a  sorozatról. 
Ha  nem  működne  ez  az  alapötlet,  akkor  is  a  péntekekre  valamilyen  szórakoztatóbb 
jellegű tartalmi sorozat szükséges. 
 
Heti tanítás – ez a „pozitív tanítás” sorozata. Ez egy szombat reggeli tartalmi sorozat 
lehet. Ezt az új plébános írhatja hétről hétre. Ő választ egy bibliai idézetet, az kerül rá 
egy háttérképre, és kísérőszövegnek az idézet magyarázatát írná meg a lelkész 6-8 
sorban. Ez a bejegyzés egyben a vasárnapi mise beharangozó posztja is lenne. A cél 
a  keresztény  tanítást  megjelenítve  formálni  pozitívan  a  faluközösséget.  Ha  az 
atyának  van  affinitása  és  ideje  hozzá,  akkor  ez  a  sorozat  videós  verzióban  is 
működhetne. 
 
Lényeges szempont volt ezeknek a bejegyzés-típusoknak az összeállításában, hogy 
a közösségformáló tartalmak mögött javarészt hiteles szereplők álljanak! A gyerekek, 
helytörténész,  szakemberek,  példaképek,  a  plébános.  Vagyis  a  közösségformálás 
területén az sem mindegy, kik azok, akik azt kellő hitelességgel művelhetik. 
 
Ezek a tartalmak természetesen változtathatók, és ha kezdetben jól működhetnek is, 
időről-időre ezeket a napi sorozatokat is meg kell újítani, ám az lényeges szempont 
kell  legyen,  hogy  a  választott  érzelmek  és  érzelmi  hatások  mindig  képviselve 
legyenek  a  napi  szintű  tartalmak  előállításában.  Természetesen  további  heti  vagy 
havi  szintű,  esetlegesen  időszaki  vagy  egyedi  tartalmi  sorozatok,  tartalmak  is 
működhetnek  a  közösségformálásban,  de  lényeges,  hogy  a  napi  sorozatok  állandó 
jelleggel  működjenek,  mert  ezek  adják  a  közösségformáló  online  kommunikáció 
gerincét. 
 
Átvett közösségformáló tartalmak 
 
A  közösségformáló  kommunikációt  színesíthetik  és  erősíthetik  máshonnan  átvett 
tartalmak  is.  Ezek  például  rendőrségi  oktató,  lakossági  tájékoztató  videók  lehetnek, 
vagy  egészség  megőrzési  témákban  továbbosztott  cikkek  és  videók,  esetleg  a 
lelkiséget  erősítő  tartalmak,  illetve  a  programszervezés  által  vendégnek  hívott 
szakemberek és előadók tartalmai. Ezeket leginkább időszakosan, esetileg érdemes 
megosztani.  Az  a  közösségi  média  menedzser  feladata  lehet,  hogy  keressen  ilyen 
tartalmakat,  figyeljen  ilyen  kommunikációs  csatornákat  és  javaslatot  tegyen  ilyen 
tartalmak  megosztására.  A  közzétételt  minden  esetben  a  kommunikációért  felelős 
önkormányzati vezetőnek kell jóváhagynia. 
 
57 
 

---

A sportkör közösségformáló kommunikációjának fejlesztése 
 
Nem kifejezetten a közösségformáló tartalomgyártáshoz tartozik maga a sportkör, de 
mivel  közösségformáló  hatásában  más  civil  szervezetekhez  viszonyítva  kiemeltebb 
szerepe van az egyesületnek a faluközösség életében, ezért kiemelten kell kezelni a 
kommunikációja  fejlesztését.  A  szurkoláshoz,  az  összetartozás  érzéséhez  ugyanis 
olyan pozitív érzések és élmények tartoznak, amelyeket fontos jobban megjeleníteni 
és generálni a faluközösség kohéziójának a megerősítése szempontjából. 
 
Ez azt jelenti, hogy a hír- és közszolgálati tartalomszolgáltatás szempontjai mellett a 
közösségformáló  kommunikáció  alapelvei  szerint  is  szükséges  felülvizsgálni  és 
fejleszteni  a  sportkör  kommunikációját,  és  ebben  a  sportkör  számára  minden 
segítséget  meg  kell  adnia  az  önkormányzatnak.  Egyfelől  elvárás  lehet  az,  hogy 
általánosságban  erősebb  érzelmi,  mozgósító  kommunikációja  legyen  a  sportkörnek, 
több  tartalom  készüljön,  másfelől  ezeknek  a  sportköri  tartalmaknak  jobban  meg  kell 
jelenniük az önkormányzati csatornákon. 
 
A sportköri kommunikációs felülvizsgálat emellett kiterjedhet a szurkolói élmény jobb 
megtervezésére  és  a  szurkolói  toborzás  erősítésére  is.  Ennek  része  lehet  egy 
folyamatos promóció a lakosság felé, hogy járjanak meccsekre, rendeljenek logózott 
szurkolói  tárgyakat,  ruházatot,  illetve  egy  tábla  kihelyezése  a  sportkörhöz,  amin  az 
arra haladóknak folyamatosan promózhatók a meccsek időpontjai. Ha lehetséges, azt 
is  meg  kell  vizsgálni,  hogy  a  meccsek  közösségi  programjellegét  hogyan  lehet 
erősíteni,  milyen  más  programelemek  tervezhetők,  akár  a  Vadásztanya  vendéglő 
bevonásával. 
 
 
Közösségformáló kampányok 
 
Közösségformáló  kampányokat  elsősorban  a  faluközösségi  célok  mentén  lehet  indítani  és 
menedzselni,  de  önálló,  csak  az  online  térben  működő,  szórakoztatóbb  jellegű  kihívások, 
kampányok is indíthatók. A kampányok megtervezése, kivitelezése a közösségfejlesztésben 
részt  vevő  vezetők  iránymutatásai  mellett  a  közösségi  média  menedzser  feladata  lesz.  A 
kampányok a gyakorlatban az adott témát többféleképpen megközelítő, többféle tartalommal 
is  alátámasztott  közösségi  bejegyzések  sorozata  egy  adott  időszakban,  ami  kiegészülhet 
egyes  tartalmak  fizetett  online  hirdetéseivel  is.  Így  a  közösségi  média  menedzsernek 
nemcsak terveznie kell a kampányokat, tartalmaikat legyártani, hanem aktívan menedzselni 
is ezeket a közösségi médiában. 
 
Célhoz rendelt közösségi médiakampányok lehetnek a jótékonysági akciók online promóciói 
éppúgy, mint a véradások rendszeres előzetes felvezetései, vagy éppen a nagyobb célokhoz 
kötődő,  akár  éves  kampányok  rendszeres  tartalmi  sorozatai.  Önálló,  szórakoztatóbb 
kampányokra  lehet  példa  egy  online  kihívás,  amikor  mondjuk  az  ifjúsági  tartalomgyártói 
közösség  készít  egy  menő  táncvideót  a  balástyaiakkal  –  legalább  50-80  lakost  levideózva 
külön, egy zenére, tánc közben –, és ezt megjelentetve kihívást intéz a járás települései felé, 
hogy  mutassák  meg  ők  is,  ők  táncolnak  jobban,  vagy  a  balástyaiak.  Az  ilyen  egyszerűbb, 
közösségi médiára optimalizált mini kampányok virális, könnyen terjedő tartalmak lehetnek, 
és játékosságuknál, szórakoztató mivoltuknál fogva erősíthetik a faluközösséget. 
58 
 

---

 
Közösségi  kampányok  lényegében  havonta  jelentkezhetnek  az  önkormányzati  közösségi 
médiacsatornákon.  A  kampányokat  érdemes  éves  szinten  előre  is  megtervezni,  és  arra 
tartalomgyártási  és  kommunikációs  szempontból  is  felkészülni.  Ha  a  közösségi  kampány 
olyan nagyságrendű, akkor az aktivitást ki kell egészíteni a sajtókommunikációval. 
 
 
Eszközfejlesztés 
 
A  közösségi  média  menedzsernek  is  szüksége  van  új  technikai  eszközökre.  Ha 
fényképezőgépet  és  egy  minőségi  videók  rögzítésére  szolgáló  kamerát  beszerez  az 
önkormányzat,  akkor  azokat  a  közösségi  média  menedzser  is  használhatja,  leginkább  egy 
megfelelően  működő  szolgálati  laptopot  lehet  biztosítani  számára,  arra  feltelepítve  a 
munkájához szükséges minden programot. 
 
 
KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK – FUNKCIÓJUK ÉS TARTALMI RENDJÜK 
 
Kommunikációs  szempontból  az  önkormányzat  legfontosabb  csatornája  változatlanul  a 
Balástyai  Újság  és  a  községi  honlap,  illetve  az  online  hírszolgáltatás  lesz,  ugyanakkor  a 
sokrétűbbé  váló  kommunikáció  a  meglévő  közösségi  média  csatornák  fejlesztését  és  új 
közösségi csatornák létrehozását is megkívánja. Elsősorban azért, hogy mélyebb közösségi 
szinteken,  hatékonyabban  lehessen  jelen  az  önkormányzat  a  lakosság  életében.  Minden 
csatorna  esetében  kódex-szerűen  rögzíteni  kell  a  tartalmi  rendet,  a  kommunikációval  járó 
feladatokat  és  a  felelősségi  köröket,  valamint  a  napi  munkával  járó  belső  kommunikáció 
szabályait.  Ugyan  a  kommunikációfejlesztés  már  most  láthatóvá  teszi,  milyen  csatornákra, 
milyen  céllal  és  funkcióval  lehet  szükség,  ám  később  további  csatornák  létrehozása  is 
indokolt lehet. 
 
Önkormányzati kommunikációs csatornák 
 
Balástyai Újság 
 
Továbbra  is  ez  a  legfőbb,  a  „leghivatalosabb”  csatornája  az  önkormányzatnak.  A 
nyomtatott  újság  egyfajta  rang,  jelkép,  nem  mellesleg  fontos  szerepet  tölt  be  az 
olyanok elérésében, akik online nem megcélozhatók. A kommunikációs megújulással, 
a  társadalmi  munkacsoportok  létrejöttével  és  híreivel  ugyan  több  hír  és  információ 
termelődik,  amit  közre  lehetne  adni  ezen  a  csatornán,  és  lehetnek  új  állandó 
kommunikálható elemek is, ám törekedni kell rá, hogy költségtakarékossági okokból 
lehetőség  szerint  megmaradjon  az  újság  jelenlegi  terjedelmi  korlátja.  Célként 
ugyanakkor  az  nem  változna,  hogy  az  újságba  az  önkormányzat  és  intézményei, 
illetve  a  faluközösség  legfontosabb  hírei,  közérdekű  információi  kerülnek  be,  ám 
folyamatosan  promótálni  kell,  hogy  a  szélesebb  körű  hírszolgáltatást  a  lakosok  a 
honlapon  és  a  közösségi  média  felületeken  érhetik  el.  Fontos  új  elem  lehet 
ugyanakkor  az  újság  kommunikációjában,  hogy  évente  egy  alkalommal,  amikor 
lakossági konzultációt tart az önkormányzat, akkor a külterületen is, címhelyek szerint 
megkapják a balástyaiak az újságot. 
 
59 
 

---

Balástya.hu tájékoztató felületei 
 
Összefoglalólag így lehet nevezni akár már a mostani, de később a megújult honlap 
valamennyi olyan aloldalát, ami rendszeres – heti vagy havi szintű – kommunikációt 
kíván  a  közösségi  médiában.  A  kommunikációs  felülvizsgálat  keretében  ezeket  az 
aloldalakat  már  most  meg  kell  határozni,  és  ha  sürgető  új  tájékoztató  aloldal,  akkor 
azt  létre  kell  hozni.  Később  egyes  aloldalak  –  például  a  településmarketing  aloldal-
rendszere  –  időszaki  hirdetési  kampányokat  is  generálhat  a  különböző  közösségi 
média  csatornákon.  Ezen  jól  keresőoptimalizált  aloldalak  funkciója,  különösen  a 
honlap-fejlesztés  lezárulta  után  az,  hogy  a  célcsoportnak  számító  közönségek 
információs igényét jobban kielégítse. 
 
Balastya.hu hírszolgáltatása 
 
Ahogy  a  honlap-fejlesztésről  szóló  részben  szerepel,  érdemes  immár  hírportál-
szerűen  működtetni  Balástya  hírszolgáltatását  a  különféle  lakossági  és  egyéb 
célcsoportok  igényeihez  igazítva.  Egy  ilyen  új  híroldalon  jobban,  szegmentáltabban 
mutathatók  be  a  hírek,  a  programok  és  más  fontos,  állandó  tartalmak.  Érdemes 
megvizsgálni,  hogy  ez  a  hírportál  átlinkelve  az  önkormányzati  balastya.hu  oldalról, 
önálló domain alatt működjön. Ez lehet a balastyaiujsag.hu vagy a balastyaihirek.hu. 
Különösen  az  új  hírportálszerű  működés  esetében  lesz  igaz,  hogy  az  online 
hírszolgáltatás  funkciója  a  lehető  legteljeskörűbb,  színesebb  hír-  és  közszolgálati. 
illetve kisebb részben közösségformáló tartalomszolgáltatás. 
 
Balástya Blog 
 
Ez  a  hírportálhoz,  illetve  most  a  községi  honlaphoz  kapcsolódó,  egy  blogmotor 
beépítésével  üzemelő,  a  közösségformálásban  kiemelkedő  új  médiafelület.  A 
rendszeresen  megjelenő  tartalmak  funkciója,  hogy  megerősítse  a  szakemberek  és 
szakmaiság helyi pozitív megítélését. 
 
Balástya Község Facebook oldal 
 
Ez  lesz  az  elsődleges  közösségi  média  csatornája az  önkormányzatnak  mind  a hír- 
és  közszolgálati,  mind  a  közösségformáló  kommunikációban.  Ez  azt  jelenti,  hogy 
először  ezen  a  csatornán  kell  közreadni  valamennyi  hírt,  beszámolót,  felhívást  és 
közösségformáló  tartalmat.  Lényeges  szempont,  hogy  ezen  a  csatornán  „arcként” 
többen  is  föltűnjenek,  ne  csak  adminisztrátori,  névtelen  posztok  legyenek.  Ez  úgy 
tehető  meg,  ha  az  érintettekről  jó  minőségű  portréképek  készülnek,  és  azok 
felhasználásával  vannak  közzétéve  hírszerű  beszámolóik.  Rendszeresen,  ügyek 
mentén  így  kommunikálhat  átlag  havi  1-2  alkalommal  a  polgármester,  az 
alpolgármester,  a  képviselők,  illetve  a  társadalmi  munkacsoportok  vezetői.  Szintén 
ilyen  vizuális  tálalással  kommunikálhatnak  időszakosan,  ha  indokolt,  az 
önkormányzati szakemberek, valamint így érdemes közzétenni az intézményvezetők 
éves beszámolóit is. A polgármester esetében ilyen állandó tartalom lehet a Balástyai 
Újságban  megjelenő  polgármesteri  hírek  Facebook  változata.  Az  ilyen  megjelenés-
típusokkal  a  falu  vezetéséhez  személyesebben  lehet  kapcsolódni,  jobban  közelebb 
lehet kerülni a lakossághoz. 
60 
 

---

A  képviselőket  kifejezetten  kérni  kell  arra,  hogy  lehetőleg  saját  politikusi  Facebook 
oldalt  ne  hozzanak  létre,  az  önkormányzati  csatornákon  kommunikáljanak  ilyen 
formában,  magánprofiljukon  továbbosztva  saját  tartalmaikat.  Ezzel  a  megoldással 
elkerülhető,  hogy  a  kommunikációs  térben  valaki  külön  utakon  járjon,  még  ha  jó 
szándékkal is tenné azt. Az ilyen kommunikációra minden érintettet fel kell készíteni. 
 
Fontos  lesz,  hogy  a  hírtartalmak  és  a  közösségformáló  tartalom-sorozatok  is 
egységes,  jól  azonosítható  és  minőségi  vizuális  tálalást  kapjanak,  legyenek 
használva  hashtag-ek,  és  indokolt  esetekben  emotikonok.  Egyébként  azért  is  ez  az 
elsődleges  közösségi  csatorna,  mert  így  válik  megoszthatóvá  minden  tartalom.  A 
csatorna  funkciója,  hogy  egyfelől  mennyiségileg  dömpingszerűen  árassza  el 
tartalmakkal  a  helyi  közösségi  médiás  teret,  másfelől  minőségileg  is  adjon  olyan 
pluszt,  amivel  fokozatosan  erősíthető  a  tartalmak  elérése.  Lényeges  lenne,  hogy  a 
megtévesztő nevű Balástya Falu Facebook oldal töröltetését elérje az önkormányzat, 
vagy ha ki lehet nyomozni, ki a gazdája, akkor vele töröltetni. 
 
Figyeljünk egymásra! – balástyai információs csoport 
 
Ez lesz a legfontosabb közösségi csatornája az önkormányzatnak a közösségformáló 
kommunikációban,  vagyis  itt  is  közre  kell  adni  minden  közösségformáló  tartalmat 
idősávok szerint, önállóan. Azt, hogy ez a faluközösség legfontosabb kommunikációs 
színtere, nyilvánosan és világosan ki kell majd mondani, és ehhez igazítani a csoport 
szabályait. A csoportban helye és fontos szerepe kell legyen a közéleti diskurzusnak, 
a  lakossági  véleményeknek,  lakossági  segítségkéréseknek,  közérdekű  közléseknek 
(elveszett  kutyák,  tárgyak,  stb.).  Sarkallni  kell  arra  a  civil  szervezeteket, 
közösségeket, hogy ne csak a létrehozandó saját Facebook oldalaikon vagy magán 
oldalaikon  kommunikáljanak,  hanem  a  csoportban  is.  Vállalkozások  hirdetései  nem 
jelenhetnének meg a csoportban. 
 
Kivételt  ez  alól  a  vállalkozások  álláshirdetései  és  a  vállalkozásokkal  összefüggő 
közérdekű  bejegyzések  jelentenének,  illetve  a  Balástyai  Piac  heti  beharangozó 
posztja, az árusok ez alá kommentelhetnék be kereskedelmi felhívásaikat, de önálló 
bejegyzésben  nem  kommunikálhatnának.  Szintén  tiltott  téma  lenne  az  országos 
politika.  A  csoport  szabályaiban  rögzíteni  kell  a  betartandó  online  viselkedési 
normákat  is.  Ha  valaki  ezt  megszegi,  lépcsőzetes  szankciók  után  kitiltható  lenne.  A 
Figyeljünk  egymásra!  csoport  borítóképe  –  közösségformáló  szempontok  miatt  – 
havonta  változna.  Rajzpályázat  útján  balástyai  gyerekek  készíthetnének 
bedigitalizálható  borítóképeket.  A  csoport  funkciója  egyfelől  a  közösségformálás, 
másfelől a pozitív irányba tolt tartalomszolgáltatással a faluközösség erősítése lenne. 
 
Polgármesteri Facebook oldal 
 
Fontos  kiegészítő  csatornája  kell  legyen  az  önkormányzati  kommunikációnak  a 
polgármesteri  Facebook  oldal.  A  rendszeres  kommunikáció  feladata  és  funkciója 
ezen  a  csatornán,  hogy  személyesen,  vezetői  szinten  is  hatékonyan  hitelesítse  a 
településfejlesztési  és  faluközösség-fejlesztési  erőfeszítéseket,  illetve  erősítse  a 
polgármester személyes márkájának a pozitív megítélését. 
61 
 

---

Ez azt is jelenti, hogy a polgármesteri kommunikációnak egyszerre kell megfelelnie a 
hír- és közszolgálati, valamint a közösségformáló települési kommunikáció céljainak. 
Ez  a  rendszeresen  megosztott  tartalmakban  is  kifejeződik.  A  tartalmi  rend  a 
polgármesteri Facebook oldalon ez lehet: 
 
Fontos – ez egy hétfő reggeli tartalmi sorozat lehet. Emocionális szempontból 
az  önkormányzati  és  faluközösségi  munka  értékes  és  aktuális  eredményeire 
hívja fel a figyelmet. Hasonló vizualitásában és tartalmában is a kampányban 
bevett  hasonló sorozathoz.  A  különbség,  hogy  a  kiemelt képüzeneteket és a 
rövid kísérőszövegeket az aktuális eseményekhez és tervekhez kell igazítani. 
 
Miért – ez egy szerda délutáni tartalmi sorozat lehet. Emocionális szempontból 
a  fő  funkciója,  hogy  mindig  egy  kérdésből  kiindulva,  polgármesteri  rövid 
háttérmagyarázatokon  keresztül  igyekezzen  az  önkormányzati  munka  iránt 
bizalmat  építeni.  A  megválaszolandó  kérdés  kerül  mindig  a  képre,  amit 
legfeljebb 8-10 soros rövid magyarázó szöveg kísér. 
 
Büszkeségposzt – ez egy péntek délutáni tartalmi sorozat lehet. Emocionális 
szempontból  a  megbecsülés  fontosságára  hívja  fel  a  figyelmet,  emelve  a 
megbecsülést tolmácsolót, vagyis a polgármestert is. A sorozat lényege, hogy 
változó fotós, képi tartalommal a polgármester hétről-hétre más-más települési 
büszkeségre  okot  adó  egyént,  közösséget,  helyi  sajátosságot,  folyamatot, 
aktuális eseményt mutasson be szubjektíven, rövid, 6-8 soros leírással. 
 
Polgármesteri  értékelés  –  ez  egy  olyan,  minden  hónap  legelején  megjelenő 
hosszabb  véleménycikk  lehet,  amiben  a  polgármester  inkább  személyes 
hangvételűen összegzi az elmúlt hónapot alapvetően a közösségfejlesztésben 
megtett  lépéseket  értékelve,  azokhoz  kötődő  ügyekről,  előrehaladásról, 
problémákról beszámolva, kérdéseket felvetve. Ahogyan a polgármester hírei 
az  újságban  a  hír-  és  közszolgálati  vonalat  képviselhetik,  ezek  az  írások  a 
közösségformálást. Vagyis ilyen szempontból a funkciójuk az, hogy a falu első 
számú  vezetője  e  tekintetben  is  hangsúlyos  mondanivalókkal,  rendszeresen 
megnyilvánuljon. 
 
Ezek lehetnek a polgármesteri közösségformáló kommunikáció alapjai, ezek adnak a 
rendszerességükkel  gerincet  az  oldal  tartalomszolgáltatásának.  Emellett  indokolt 
esetekben  megjelenhetnek  napi  ügyekhez  kötődő,  rövidebb  véleménycikkek,  illetve, 
ha a polgármester a Balástya Blogba ír, akkor azoknak az írásoknak a megosztásai. 
A Facebook oldal átlagban legalább heti 2-3 alkalommal úgynevezett hírposztokat is 
közöl,  amelyek  a  polgármester  részvételével  lezajlott  eseményekről  vagy  kiemelt 
hírekről  számolnak  be.  A  bejegyzéseket  kiegészíthetik  még  időközi  polgármesteri 
felhívások, személyes eseménymeghívók is, valamint a polgármester nyilatkozatairól, 
médiaszerepléseiről szóló beszámolók. 
 
62 
 

---

Balástya Község Youtube csatorna 
 
Ez  a  település  videós  tartalmainak  tárhelye,  hasznos  szerepet  betöltve  a  hírháttér-
szolgáltatásban, a helytörténetiségben, és ez a funkciója meg is marad, de nemigen 
lesz  eszköze  a  közösségformáló  kommunikációnak.  Ennek  leginkább  a  további 
kiadások  elkerülése  az  oka,  ugyanis  a  minőségi  videók  gyártása  elég  drága.  Ezzel 
együtt újra érdemes áttekinteni a község Youtube csatornájának működését, tisztázni 
az ide felkerülő anyagok gyártásának feladatait, tudnivalóit, a feltöltés rendjét. 
 
Helló, Balástya! – községi Instagram oldal 
 
A kommunikációs fejlesztésekkel egybekötve tanácsos létrehozni Balástya Instagram 
oldalát. Kezelése és feltöltése a közösségi média menedzser feladata lesz. Ide nem 
hírek  valók,  hanem  elsődlegesen  a közösségi  életről,  közösségi  programokról  szóló 
képes  beszámolók,  a  példaképek  portréképei,  közösségek  csoportképei,  iskolai 
sikerek képes tudósításai. Ezt egészíthetik ki balástyai, minőségi természetfotók, régi 
képek, valamint a közösségi eseményeken készült, főleg a jó hangulatot megörökítő, 
rövid, maximum 1 perces kisvideók. A funkciója az oldalnak a fiatalabb korosztályokat 
is jobban célozva a helyi közösségi élet népszerűsítése. 
 
Helló, Balástya! – községi Tik-Tok oldal 
 
Ez  is  egy  olyan  létrehozandó  oldal,  amit  a  közösségi  média  menedzser  kezelhet. 
Elsődlegesen  ő  gyárthat  ide  rövid,  hangulatos,  poénos  kisvideókat  a  közösségi 
események  egy-egy  részletét  megörökítve,  ám  később,  ha  lesz  ifjúsági 
tartalomgyártói  kör,  az  ő  feladatuk  lehet  kreatív  videós  tartalmakkal  megtölteni  az 
oldalt.  Fontos,  hogy  mielőtt  az  oldal  elindul,  legyen  kidolgozva  jobban  egy  tartalmi 
koncepció  hozzá.  A  csatorna  funkciója  főként  a  fiatalok  megcélzása  és  a 
tartalomgyártásba való bevonása lehet. 
 
 
Intézményi Facebook oldalak 
 
A Művelődési ház Facebook oldala 
 
Ezt  a  Facebook  oldalt  akkor  érdemes  létrehozni,  amikor  befejeződik  a  Művelődési 
ház  felújítása  és  nevet  kap  az  intézmény.  Elsődleges  feladata  ennek  a  Facebook 
oldalnak  a  programok  és  rendezvények  kommunikációja,  az  azokról  szóló  képes, 
videós  beszámolók  közzététele,  felhívások  közreadása.  Később  lehetnek  önálló 
közösségformáló  tartalmak  is  az  oldalon.  Fontos  alapelv  kell  legyen,  hogy  minden 
nagyobb rendezvényt, programot elsődlegesen a Művelődési ház kommunikáljon, és 
ezek  beharangozása  esetében  indokolt  esetben  hirdetési  kampányokat  is 
menedzseljen.  A  majdani  Facebook  oldalt  nem  a  közösségi  média  menedzser, 
hanem  –  akár  szakmai  segítségével  –  valamely  közösségszervező  működtetné.  Az 
oldal  funkciója  a  közösségszervezést  és  a  programszervezést  tekintve  a  lakosság 
hatékonyabb megcélzása. 
 
63 
 

---

A Gémes Eszter Községi Könyvtár Facebook oldala 
 
Először  is  rendbe  kell  tenni  a  könyvtár  Facebook  kommunikációját.  Ugyanis  van 
hivatalos  oldala  a  könyvtárnak,  ám  valamilyen  okból  nem  az  frissül,  hanem  egy 
magánprofilként, Könyvtár Balástyai néven létrehozott oldal kommunikálja a könyvtár 
eseményeit  és  híreit.  Elengedhetetlen  lenne  üzleti  profil  alatt  működtetni  a  könyvtár 
Facebook  oldalát,  hiszen  adott  esetben  egyes  programjaik  esetében  hirdetési 
kampányokat is kellene indítani. Vagyis utána kell nézni, feléleszthető-e a régi oldal, 
és  a  másikat  törölni  vagy  töröltetni.  A  könyvtár  Facebook  oldalának  funkciója  és 
tartalmi  rendje  nem  sokat  változna,  alapvetően  a  könyvtár  szervezésében 
megvalósuló  programokat,  a  könyvtári  szolgáltatásokat,  híreket,  felhívásokat 
jelenítené  meg.  Ezeket  az  önkormányzati  csatornák  is  átvennék  szinte  minden 
esetben.  Annyi  megjegyzendő,  hogy  ha  kialakul  a  munkamegosztás  a  művelődési 
házzal  a  közösségszervezésben  és  a  programszervezésben,  akkor  az  alapján  is 
érdemes  lesz  világosabb  tartalmi  koncepciót  kialakítani  a  könyvtári  Facebook 
oldalhoz. Ennek az intézménynek az esetében is a Facebook.os tartalomszolgáltatást 
a  könyvtári  munkatársak  biztosítanák.  Alapvető  funkciója  a  közösségi  média 
jelenlétnek ezen a vonalon, hogy a program- és közösségszervező kommunikációval 
az önkormányzat és a könyvtár is hatékonyabban jusson el híreivel és üzeneteivel a 
lakossághoz. 
 
A Munkácsy Mihály Katolikus Általános Iskola Facebook oldala 
 
Bár  immár  nem  önkormányzati  fenntartású  intézmény  az  iskola,  elengedhetetlen 
lenne,  hogy  a  települési  kommunikáció  megújításában,  mint  a  község  legnagyobb 
intézménye, kivegye a részét. Erről megállapodást kell kötni az iskola igazgatójával, 
akinek mind a közösségszervezésben, mind a kommunikációban ki kell jelölnie belső 
felelősöket – ők lehetnek azok, akik operatív kapcsot jelenthetnek a közösségi média 
menedzserrel  és  a  közösségszervezőkkel.  Az  iskolai  kommunikációs  felelős  vagy  – 
iskolai  plusz  havidíjért  –  az  önkormányzati  közösségi  média  menedzser  vinné  az 
iskola  Facebook-kommunikációját.  A  létrehozandó  iskolai  oldalon  az  intézmény 
eseményeiről szóló képes beszámolók, a diákok eredményeiről, sikereiről szóló hírek 
és a szülőknek szóló felhívások jelennének meg, illetve a Balástya Blog azon írásai, 
melyek  az  iskola  szakembereihez  kötődnek.  Egy  második  fejlesztési  fázisban,  akár 
önkormányzati  képzési  segítséggel,  a  diákok  is  gyárthatnának  tartalmakat  az  iskola 
Facebook  oldalára.  Az  ott  megjelenő  tartalmak  egyes  elemeit  az  önkormányzati 
közösségi  média  csatornák  is  átvennék.  Az  általános  iskola  rendszeres  Facebook 
kommunikációja  egyaránt  fontos  a  faluközösség  információs  és  közösségformáló 
igényei  szempontjából  is.  A  funkciója  az  intézmény  életébe  való  mélyebb  belelátás 
biztosítása pozitív tartalmakon keresztül és a szakmaiság presztízsének erősítése. 
 
64 
 

---

A Csudavilág Óvoda és Bölcsőde Facebook oldala 
 
Ez is egy olyan Facebook oldal, amit létre kell hozni. Hasonló elvek, célok és funkciók 
szerint működne az óvoda és bölcsőde Facebook oldala, mint  az iskoláé. Vagyis az 
oldalon  az  intézmény  eseményeiről  szóló  képes  beszámolók,  az  elvégzett  munka 
eredményeiről  szóló  hírek  és  tudósítások,  a  szülőknek  szóló  felhívások  jelennének 
meg,  illetve  a  Balástya  Blog  azon  írásai,  melyek  az  itt  dolgozó  szakemberekhez 
kötődnek.  Erre  a  fajta  kommunikációra  fel  kell  készíteni  a  munkatársakat,  kijelölni 
közülük kommunikációs felelőst, aki biztosítja a Facebook kommunikációt. 
 
A Vadásztanya vendéglő Facebook oldala 
 
Értékesítési szempontokból kiemelten fontos, hogy mind vizuálisan, mind tartalmilag 
megújuljon  a  vendéglő  közösségi  média  kommunikációja.  Igaz  ez  az  étterem 
honlapjára  is.  Egy  új  éttermi  közösségi  média  koncepciót  a  Vadásztanya  vendéglő 
átfogó marketingstratégiai felülvizsgálata  részeként  érdemes  összeállítani,  és annak 
alapján  elindítani  egy  új  tartalomszolgáltatási  rendet.  Előzetesen  annyi  jegyezhető 
meg,  hogy  mind  az  ajánlatok,  mind  a  közösségformáló  kommunikáció,  mind  a  PR 
tartalmak  esetében  lenne  hová  fejlődni.  Az  étterem  esetében  természetesen  egy 
hirdetési koncepció összeállítására is szükség van. 
 
Az  Integrált  Szociális  Intézménynek,  a  Védőnői  Szolgálatnak,  a  háziorvosoknak  nem  lenne 
továbbra  sem  önálló  Facebook  oldala,  kommunikációjuk  az  önkormányzati  csatornákon 
keresztül,  alapvetően  a  hírkommunikáció  szintjén  zajlana,  ám  az  intézményvezető  és 
munkatársai, illetve a védőnők és a háziorvosok rendszeresen írnának a Balástya Blogba, és 
az  önkormányzati  csatornákon  arccal  ők  is  megjelennének  éves  beszámolóikkal,  vagy 
időközi írásaikkal. 
 
 
Önkormányzati kisközösségi csatornák 
 
Balástyai Piactér – a helyi kisvállalkozók és termelők adok-veszek csoportja – nyílt Facebook 
csoport 
 
Bár  vannak  balástyai  adok-veszek  csoportok,  gyakorlati  és  PR  szempontból  is 
hasznos  volna  egy  olyan  települési,  önkormányzat  által  működtetett  Facebook 
csoport, ahol kifejezetten a kisvállalkozók célozhatják meg ajánlataikkal a lakosságot. 
Adok-veszek csoportokban sokszor a szolgáltatásokat nem lehet jól promótálni, ezért 
is  lehet  indokolt  egy  olyan  helyi  üzleti  csatorna,  ahol  a  termékeket  árusítók  és  a 
szolgáltatásokat  ajánlók  is  megfelelően  megjelenhetnek.  A  Figyeljünk  egymásra! 
csoportból az üzleti hirdetéseket ide kell átterelni. 
 
Önkormányzati  részről  itt  is  heti  szinten  megjelenne  a  Balástyai  Piac  promóciója, 
illetve  a  Vadásztanya  vendéglő  minden  főbb  ajánlata.  Lényeges  a  csoport 
életképessége szempontjából, hogy rendszeresen promótálva legyen ez a fórum más 
önkormányzati csatornákon, hogy minél több lakos kövesse be az oldalt. 
65 
 

---

A vállalkozások és a kistermelők esetében tovább kell menni, számukra képzést kell 
biztosítani,  ahol megtanulhatják,  hogyan  és mire  használják a Facebook-ot  és  ezt a 
csatornát.  Igény  esetén  ezeket  a  képzéseket  meg  kell  ismételni,  vagy  egyes 
esetekben  is  segítséget  biztosítani  az  önálló  kommunikációhoz.  A  csoportot  a 
közösségi  média  menedzser  felügyelné,  de  mindenképp  tagja  lenne  a  vállalkozói 
társadalmi munkacsoport vezetője és a testületben dolgozó önkormányzati képviselő. 
 
Balástyai Vállalkozók – zárt Facebook csoport 
 
Ez  a  zárt  csoport  fogná  össze  a  helyi  vállalkozói  közösséget.  Ez  egy  kifejezetten 
belső információs csatorna lenne, a fő kommunikációs színtér a balástyai vállalkozók 
és  az  önkormányzat  között.  Csak  azok  csatlakozhatnának,  akik  vállalkozók,  cégek 
vezető  munkatársai,  vagy  a  közeljövőben  vállalkozást  terveznek.  A  csoportban 
részben  az  önkormányzat,  részben  a  vállalkozói  társadalmi  munkacsoport  vezetője 
kommunikálna  rendszeresen.  Megosztott  tartalmak  lehetnek  az  önkormányzat 
oldaláról  a  vállalkozókat  érintő  hírek,  felhívások,  igényfelmérések,  vélemény-  és 
segítségkérések,  fontos,  helyi  beruházásokhoz  kapcsolódó  információk,  pályázati 
tanácsok  és  hírek,  a  Balástyai  Beszerzési  Közösség  megszervezésével  és 
működtetésével összefüggő kommunikációs aktivitások, illetve a vállalkozóknak szóló 
programok, képzések beharangozói. A vállalkozói társadalmi munkacsoport vezetője 
a testület munkájáról számolna be itt rendszeresen. 
 
Sarkallni kell arra a tagságot, hogy maguk is osszanak meg felvetéseket, igényeket, 
kérdéseket, illetve a vállalkozótársaknak szóló hasznos, ismeretterjesztő tartalmakat. 
Ilyen cikkeket, videókat az önkormányzat nevében is meg lehet osztani viszonylagos 
rendszerességgel.  A  csoport  funkciója,  hogy  összefogja  a  helyi  vállalkozókat,  és 
intenzív  online  kommunikációval  segítsen  jobban  közösséggé  is  formálni  őket,  akár 
megalapozva egy balástyai vállalkozói klubot. A csoportot a kijelölt közösségszervező 
felügyelné,  önkormányzati  tartalmakat  ő  osztana  meg,  de  a  tartalomgyártásban  a 
közösségi média menedzser is részt venne. A csoportnak mindenképp tagja lenne a 
vállalkozói társadalmi munkacsoportban dolgozó önkormányzati képviselő is. 
 
Balástyai Gazdálkodók – zárt Facebook csoport 
 
Ez a zárt csoport fogná össze a helyi gazdálkodói közösséget. Ez is egy kifejezetten 
belső  információs  csatorna  lenne,  a  fő  kommunikációs  kapcsolódás  a  balástyai 
gazdálkodók  és  az  önkormányzat  között.  Csak  azok  csatlakozhatnának,  akik 
gazdálkodók,  vagy  a  közeljövőben  termelővé  válnának.  A  csoportban  részben  az 
önkormányzat,  részben  a  gazdálkodók  társadalmi  munkacsoportjának  a  vezetője 
kommunikálna  rendszeresen.  Megosztott  tartalmak  lehetnek  az  önkormányzat 
oldaláról  a  gazdálkodókat  érintő  hírek,  felhívások,  igényfelmérések,  vélemény-  és 
segítségkérések,  akárcsak  a  Balástyai  Beszerzési  Közösség  megszervezésével  és 
működtetésével  összefüggő  kommunikációs  aktivitások,  illetve  a  gazdálkodóknak 
szóló  programok,  képzések  beharangozói.  A  gazdálkodói  társadalmi  munkacsoport 
vezetője a testület munkájáról számolna be itt rendszeresen. 
 
66 
 

---

Sarkallni kell arra a tagságot, hogy maguk is osszanak meg felvetéseket, igényeket, 
kérdéseket,  illetve  a  gazdatársaknak  szóló  hasznos,  ismeretterjesztő  tartalmakat. 
Ilyen cikkeket, videókat az önkormányzat nevében is meg lehet osztani viszonylagos 
rendszerességgel.  Ezt  a  falugazdász  teheti  meg,  akinek  rendszeresen  posztolnia  is 
kell  a  csoportban  a  legfrissebb  hírekről,  pályázatokról,  határidőkről.  A  csoport 
funkciója, hogy összefogja a helyi gazdálkodókat, és intenzív online kommunikációval 
segítsen jobban közösséggé  is formálni  őket,  akár megteremtve az  alapot  egy  helyi 
gazdakör  létrehozásának.  A  csoportot  a  kijelölt  közösségszervező  felügyelné, 
önkormányzati tartalmakat ő és a falugazdász osztana meg, de a tartalomgyártásban 
a közösségi média menedzser is részt venne. 
 
Balástyáról Elszármazottak Közössége – zárt Facebook csoport 
 
Ez  egy  olyan  Facebook  csoport  lenne,  amely  –  a  nevéből  adódóan  –  kifejezetten  a 
Balástyáról  elszármazottakat  próbálná  összegyűjteni.  Ennek  a  kezdeményezésnek 
több  hasznos  funkciója  is  lehet.  Egyfelől  a  települési  szintű  gazdasági,  kulturális, 
szakmai  kapcsolatépítésben  lehet  fontos  kiegészítő  szerepe,  másfelől  a  Balástyáról 
elszármazottak  a  településmarketingnek  is  egy  kifejezetten  jó  célcsoportja,  hiszen 
őket  mindig könnyebben  „haza”  lehet  hívni  települési  rendezvényekre,  programokra, 
lényegében  turistaként.  Mindez  jól  ki  is  jelöli,  hogy  milyen  típusú  önkormányzati 
tartalomszolgáltatásra van szükség ebben a csoportban. Egyrészt azokat a települési 
híreket lehet itt is megosztani, amelyek valamilyen szempontból érdekesek lehetnek 
az elszármazottaknak, másrészt olyan felhívásokat, kérdéseket, vitatémákat, amelyek 
aktívabban  becsatornázhatják  az  önkormányzati  munkafolyamatokba  és  közösségi 
életbe  az  elszármazottak  szaktudását,  kompetenciáit,  kapcsolati  tőkéjét.  Ebben  a 
csoportban havonta legalább egyszer „arccal” is meg kell jelennie a polgármesternek, 
ez ugyanaz a poszt lehet, mint amit az önkormányzati Facebook oldal is megoszt. A 
csoportot  a  közösségi  média  menedzser  felügyeli,  tagja  a  csoportnak  kötelezően  a 
polgármester és valamennyi képviselő. 
 
Balástyai Társadalmi Munkacsoportok – zárt Facebook csoport 
 
Ez  a  zárt  csoport  az  önkormányzat  és  a  társadalmi  munkacsoportok  közti,  illetve  a 
munkacsoportok  egymás  közti  kommunikációját  segítheti.  Csak  a  munkacsoportok 
önkormányzati és civil tagjai léphetnek be tagnak. Ebben a csoportban (is) meg lehet 
osztani  felvetéseket,  segítségkéréseket,  javaslatokat,  dokumentumokat,  a  csoport  a 
színvonalasabb  közéleti  diskurzus  belső  csatornája  lehet.  A  csoport  munkájában  a 
közösségszervezők  vesznek  részt,  ők  felügyelik  a  csoportot,  de  a  kommunikációt  a 
Facebook csoportban kifejezetten a polgármester és az alpolgármester irányítja. 
 
Mindenképp  szükség  lesz  valamilyen  formában  egy  ifjúságot,  diákságot  összefogó  belső 
kommunikációs  csatornára is.  Ám,  hogy  ez  legyen-e és milyen  platformon, milyen  céllal  és 
tartalommal,  arról  mindenképpen  szükséges  egy  felmérés  a  fiatalság  körében.  Ezt  a 
csatornát  lesz  a  legnehezebb  létrehozni  és  hatékonyan  működtetni,  miközben  a  jövőépítés 
és  a  közösségformálás  szempontjából  valójában  éppen  ez  lenne  az  egyik  legfontosabb 
kommunikációs csatorna. 
 
67 
 

---

SAJTÓKOMMUNIKÁCIÓ FEJLESZTÉSE 
 
Fejleszteni  szükséges  a  rendszeres  települési  sajtóaktivitást  is  a  kommunikációs  fejlesztés 
keretében. A vármegyei szintű médiában Balástya eddig is viszonylag jól képviselte magát, 
ám  a  sajtókommunikáció  tudatos  előretervezése  jobb  és  gyakoribb  megjelenéseket  tehet 
lehetővé.  Erre főként  a nagyobb rendezvények  esetében  és  a helyi  sztorik közvetítésében, 
illetve a gyakoribb rádiós híradások ügyében nyílhat mód. 
 
A sajtókommunikáció kiemelt csatornái változatlanul a Délmagyarország, a kistelekjaras.hu, 
illetve a Rádió 7 és a Rádió 88 lehetnek. Míg a Délmagyar – nyomtatott és online – felületei 
főként eseménytudósítások, fontos hírek és helyi egyéniségek, közösségek teljesítményéhez 
is  köthető  sztorik  megjelentetésére  szolgálhat,  addig  a  járási  hírportál  a  jóval  sokrétűbb 
hírátvételével  járási  szinten  szolgálhatja  leginkább  a  hír-  és  közszolgálati  kommunikáció 
céljait.  A  két  rádió  esetében  nyílna  helyi  szinten  rendszeresebb  megjelenésekre.  Ez  a 
tudatos  háttérmunka  elsősorban  arra  irányulhat,  hogy  a  balástyai  események  gyakrabban 
kerüljenek be a hírek közé. 
 
Ez  önmagában  is  gerjeszthető  a  hírportálszerű  helyi  híroldal  létrehozásával,  de  különösen 
fontos  lesz  a gyakoribb  személyes  kapcsolattartás  is.  A  község  sajtókapcsolati feladatait  a 
szerkesztő-újságíró láthatja el. Ő küldhetné tovább azonnal a rádiós hírszerkesztőségeknek 
–  előzetes  személyes  kapcsolatépítési  körök  után  –  legalább  heti  2-3  alkalommal  a 
legfontosabb  helyi  híreket.  A  Rádió  7  esetében  mindenképp  meg  kell  tartani  a  rendszeres 
megszólalás  lehetőségét  a  Közös  nevező  című  műsorában,ám  esetenként  a  polgármester 
mellett  más  nyilatkozók  is  megszólalhatnak.  A  közösségszervezők  segítségével  szintén  a 
szerkesztő-újságíró  gyűjtené  be  a  helyi  érdekes  sztorikat,  és  élne  témajavaslatokkal  a 
szerkesztőségek felé. 
 
Az már a programok tervezésekor és a várható közéleti eseményeket látva kijelölhető, mely 
történések kapjanak sajtókommunikációs megerősítést. Erről érdemes havonta egyeztetnie a 
polgármesternek,  az  alpolgármesternek,  a  közösségszervezőknek,  illetve  a  szerkesztő-
újságírónak  és  a  közösségi  média  menedzsernek.  Ezeket  a  havi  sajtókommunikációs 
egyeztetéseken  azt  is  meg  kell  vizsgálni,  várható-e  olyan  történés  vagy  van-e  olyan  sztori, 
ami az országos médiának is érdekes lehet. Ha igen, az országos szerkesztőségekkel is fel 
kell  venni  a  kapcsolatot,  hogy  Balástya  történéseit  az  országos  híradások  és  televíziós 
magazinműsorok, online videós csatornák feldolgozzák. 
 
Fontos  sajtókommunikációs  kötelezettség  bizonyos  időközönként  a  helyi  beruházásokhoz 
kapcsolódó sajtókommunikáció biztosítása. Ilyen sajtóközleményekhez, sajtómeghívókhoz a 
háttéranyagot  továbbra  is  a  szakmai  munkatársak  biztosítanák,  és  a  szerkesztő-újságíró 
feladata lenne a sajtóanyagok csiszolása véglegesítése, majd azokat mindig a polgármesteri 
titkárság  küldené  ki  a  polgármester  vagy  a  település  nevében.  A  vármegyei  és  országos 
sajtókommunikáció  újratervezésekor  tanácsos  felülvizsgálni,  majd  folyamatosan  frissíteni  a 
sajtólistát. 
 
 
68 
 

---

KÜLSŐ TELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK KOMMUNIKÁCIÓS FEJLESZTÉSE 
 
Utolsóként  a  kommunikációs  fejlesztésben,  hasznos  lehet  újragondolni  az  önkormányzati 
kapcsolatépítést.  Új  lehetőségeket  leginkább  a  közéleti  és  közösségi  fejlesztések  PR 
kommunikációja területén, illetve a településmarketingben létrehozható együttműködésekben 
lehetne  megragadni.  Az  önkormányzatközi  együttműködések  és kommunikációs aktivitások 
részben  a  máshonnan  érkező  jó  gyakorlatok  befogadását  szolgálhatják,  részben  pedig  a 
képzések  szervezéséhez  kapcsolódó  üzleti  célokat.  Ha  a  programszervezésben  valóban 
vállalkozási  projekt  szintjére  juthat  el  a  település,  akkor  az  önkormányzatok  felé  irányuló 
marketing kommunikáció mindenképp hangsúlyosabb kell legyen. 
 
Ehhez  a munkához  hatékony  terepet  biztosíthat  Farkas Sándor  országgyűlési  képviselő és 
az  általa  rendszeresen  összehívott  Polgármesterek  klubja,  a  Települési  Önkormányzatok 
Országos Szövetsége, a Szegeddel kialakítható szorosabb együttműködés fórumai, illetve a 
testvér  települési  kapcsolatok  fejlesztése.  A  kommunikáció  fő  felelőse  és  arca  ezen  a 
területen  elsődlegesen  a  polgármester,  munkáját  az  alpolgármesternek,  a  szerkesztő-
újságírónak és a közösségi média menedzsernek kell segítenie. 
 
 
BELSŐ KOMMUNIKÁCIÓ FEJLESZTÉSE 
 
Egy jól működő  belső kommunikációs  rendszer alapja az,  ha  világosan, számon kérhetően 
vannak rögzítve mind az elvárások, mind a felelősségi körök, mind pedig a munkaköri napi 
feladatok mindhárom fő fejlesztési területen munkát végzők esetében. Az alaptétel egyszerű: 
ha  mindenki  tudja  a  dolgát,  a  belső  kommunikációban  radikálisan  lecsökken  a  problémák 
száma, és csak a legritkább esetekben kell tüzet oltani. Ez azt is jelenti, hogy mindenkinek, 
mindig, mindent, megfelelő módon, a meghatározottak szerint kell kommunikálnia. Ezeket az 
elveket, szabályokat és információkat kódex-szerűen, protokollszerűen kell rögzíteni. 
 
Ezeknek  a  protokolloknak  ki  kell  terjedniük  a  napi  munkavégzés folyamatain  túl  a  használt 
kommunikációs  csatornákra  is.  Ezek  jellemzően  Messenger  csoportok  lehetnek,  de  a 
telefonos  és  email-es  kapcsolódások  szabályait  is  rögzíteni  kell.  Fontos,  hogy  a  különféle 
rendelkezések ne csak írásban legyenek meg, a feladatokra fel kell készíteni, ki kell képezni 
a  munkában  résztvevőket,  biztosítva  a  rendszeres  ellenőrizhetőségüket  is.  A  szabályok 
mellett rendkívül fontos a sikeres belső kommunikációban a jó munkakapcsolat és támogató 
légkör, a részt vevők folyamatos megbecsülése. 
 
Hatékony  eszköz  lehet  a  belső  kommunikációban,  de  más  működési  területeken  is,  ha  a 
közösségszervezők a munkájukhoz kapcsolódva elkezdenek összeállítani egyfajta Balástyai 
Ki  Kicsodát.  Ez  a  kereshetőséget  biztosító  adatbázis  a  valamilyen  szempontból  fontos, 
hasznos  vagy  érdekes  tudások  és  képességek  alapján  gyűjtené  egybe  és  rendszerezné  a 
balástyai  lakosokat.  Sokszor  ugyanis  nem  tudunk  egymásról,  vagy  nem  jut  eszünkbe,  ki 
mivel foglalkozik, kitől lehetne helyben tanácsot, segítséget kérni, vagy ki lenne megbízható 
egy  adott  feladattal.  Ez  a  Balástyai  Ki  Kicsoda  az  önkormányzati  település-  és 
közösségfejlesztési  erőfeszítéseket  nagyban  segítené.  Ugyanis  azzal,  ha  egyéni  szinteken 
gyakrabban tudna az önkormányzat értékes embereket megszólítani és bevonni a közösségi 
teljesítményekbe, hosszú távon nagyon megerősítené az ázsióját. 
69 
 

---

ÖSSZEFOGLALÁS 
 
Ez  a  stratégiai  fejlesztési  koncepció  nem  végleges.  Ha  alapjaiban  támogatható  is, 
mindenképp szükség van  arra,  hogy az  önkormányzati politika  szintje  alaposan mérlegelje, 
szükség  esetén  igazítsa,  bővítse  a  koncepciót.  Ha  a  polgármester  és  a  képviselő-testület 
jóváhagyása  meg  is  van,  akkor  a  közösségi  és  kommunikációs  terület  új  szakembereivel 
szükséges leegyeztetni a koncepciót. Ha ez a kör is megtette az észrevételeit, javaslatait, és 
azok is beépültek a koncepcióba, ez a munkaanyag akkor tekinthető majd véglegesnek. 
 
Annyi bizonyosan látszik a stratégiai koncepcióból, milyen sokrétű munkára van szükség, és 
mennyire épülhet egymásra a közéleti, a közösségi és a kommunikációs megújítás. Néhány 
konkrét ötlet csereszabatos, ám lényeges, hogy a kívánt hatások csak akkor érvényesülnek 
igazán,  ha  mindhárom  terület  szoros  együttműködésben  együtt  fejlődik.  Ha  koncepcióban 
foglaltak  megvalósulhatnak,  azt  is  meg  kell  jegyezni,  hogy  akkor  Balástya  az  eddigi 
gyengeségéből kovácsolhat a legnagyobb erényt, és ezen erőfeszítésekkel olyan eredményt 
érhet el, ami része lesz a „Bezzeg, Balástya!” életérzésnek. 
 
Menetrendet még nem lehet felrajzolni a stratégiai koncepciókban foglaltak megvalósítására. 
Azt az egyeztetési folyamatok előrehaladtával lehet pontosabban meghatározni. Most annyi 
mondható  ki,  hogy  a  közéleti  megújulásnak  októberben  el  kell  kezdődnie,  ezután 
következhet  novembertől  a  kommunikációs  újítások  első  elemeinek  a  bevezetése,  majd  a 
közösségszervezés  és  a  rendezvényszervezés  megújításának  a  megalapozása.  Nem 
szabad elfelejteni, hogy a koncepció alapján a konkrét megvalósítási tervek kidolgozása 2-3 
hónapos folyamat, így ezzel is számolni kell a menetrend felvázolásakor. 
 
Összefoglalva a koncepció fő üzenetét, az valójában nem más, mint a faluközösség tudatos 
gyógyítása.  Megtapasztalva  a  választási  kampány  negatív  jelenségeit  és  az  egyébként  is 
érezhető  negatív  társadalmi  folyamatokat,  ennek  a  koncepciónak  a  megvalósítása  esélyt 
teremt  arra,  hogy  a  faluközösség  magasabb  szinten  működjön,  és  tényleg  otthonosabb, 
szerethetőbb legyen  Balástya,  amelyet  egyre több  jókedvű ember formálhat  összefogva,  új 
értéket  teremtve.  Modern  fogalommal  nem  biztos,  hogy  ezek  a  XXI.  századra  és  a  helyi 
körülményekre  optimalizált  megoldások  leírhatók,  de  egy  múltbélivel  igen,  és  az  nem  más, 
mint a népművelés. 
 
 
70 
 

---