A Bejelentő álláspontja szerint a közérdekű adatigénylés elutasítása sérti a közérdekű adatok
megismeréséhez fűződő alkotmányos jog gyakorlását.
A Bejelentő előadta, hogy az adatigénylés célja olyan információk megismerése volt, amelyek
szoros kapcsolatban állnak az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásával.
A Bejelentő a köztulajdonban álló gazdasági társaságok esetében kifejtette, hogy ezen
társaságok felett önkormányzati vagy állami tulajdonosi kontroll érvényesül, így az Alaptörvény
38. cikkén és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011.
évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) rendelkezésein alapuló vagyonjogi, átláthatósági és
funkcionális megközelítés alapján egyértelműen közfeladatot ellátó szervnek minősülnek.
Hangsúlyozta, hogy e minősítés nem kizárólag a tulajdonosi befolyás miatt, de önmagában
amiatt is fennállna, hogy az általuk végzett hulladékgazdálkodási tevékenység érdemben
hozzájárul az állami közfeladat megvalósításához. Ezáltal a birtokukban lévő adatok
közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatoknak tekintendők a (köz)tulajdonosi befolyás
hiányában is. Ennek megfelelően rájuk az Infotv. hatálya kiterjed, így az adatigénylések
teljesítésével kapcsolatos kötelezettségek őket is terhelik. Ennek ellenére a Társaság
megtagadta az adatszolgáltatást, arra hivatkozással, hogy a hulladékgazdálkodási
koncesszióért felelős cég a kizárólagos adatkezelő az állami hulladékgazdálkodási
rendszerben.
A Bejelentő kifejtette továbbá, hogy a köztulajdonba lévő gazdasági társaságok vagyonelvi
megközelítése az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése szerint: az állam és a helyi
önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. Ez alapján minden köztulajdonban működő
gazdasági társaság a nemzeti vagyon körében gazdálkodik, azaz vagyoni szempontból is
közfeladatot lát el, így az adatai közérdekűek, valamint a köztulajdonban álló gazdasági
társaság közfeladatot lát el, így az általa kezelt adatok közérdekűnek minősülnek, függetlenül
a konkrét szerződéses struktúrától. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok nem
tagadhatják meg az adatigénylés teljesítését pusztán arra hivatkozással, hogy az ellátott
feladatokat egy koncesszori szerződés alapján végzik.
A magántulajdonban lévő, koncesszori alvállalkozóként a hulladékszállítási és -kezelési
tevékenységek ellátásában részt vevő gazdaság társaságok tekintetében a Bejelentő kitért
arra, hogy ezek a társaságok a közérdekű adatigénylésekre adott válaszaikban arra
hivatkoztak, hogy nem tekinthetők közfeladatot ellátó szervnek, ezért álláspontjuk szerint nem
kötelezhetők az Infotv. alapján adatszolgáltatásra. Ezen álláspontot azonban a Bejelentő
vitatja, különösen arra figyelemmel, hogy tevékenységük — még alvállalkozói minőségükben
is — szorosan kapcsolódik az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásához, és így a
birtokukban lévő adatok közérdekű adatnak minősülnek. Ezek a gazdaság társaságok is,
megítélése szerint, közfeladatot ellátó szervnek tekinthetők, amennyiben közreműködnek az
állami közfeladat ellátásában, különösen, ha ezt jogszabályban rögzített koncessziós
jogviszony keretében végzik. Az általuk kezelt adatok — a közfeladat ellátásához való szoros
kapcsolódás miatt — közérdekű adatnak minősülnek, és az Infotv. hatálya rájuk is kiterjed.
Idézte, hogy az Infotv. 26. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a közfeladatot ellátó szerv köteles
lehetővé tenni, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot
erre irányuló igénye alapján bárki megismerhesse.
Értelmezése szerint mind a köztulajdonban álló, mind a magántulajdonban működő gazdasági
társaság közfeladatot ellátó szervnek minősül, ha olyan tevékenységet végez, amely az állam
vagy az önkormányzat törvényben meghatározott közfeladatához kapcsolódik.
Álláspontja szerint a köztulajdonban álló és a magántulajdonú gazdasági társaság
közfeladatot lát el, amikor működteti a hulladékgazdálkodás infrastruktúráját és ellátja annak
operatív részfeladatait. Ezáltal a birtokában lévő adatok a közfeladat ellátásához
kapcsolódnak, és azok közzététele kötelező. Erre figyelemmel az Alaptörvény 38. cikkében
2
foglaltak is irányadók, amely szerint a nemzeti vagyon átlátható működtetése kiemelt
alkotmányos követelmény.
A Bejelentő hivatkozott a Hatóság által közzétett Adatközlő Kisokosban szereplő szakmai
tartalomra is, amely a feladatorientált és a vagyonszempontú megközelítést egyaránt elismeri
az adatigénylések jogalapjaként:
„A jogszabályban meghatározott feladat vagy a közpénzzel
gazdálkodás ténye alapozza meg azt, hogy az adatkezelő közfeladatot ellátó szerv [...] az
átláthatósági kötelezettség alapja lehet:
-
feladatorientált megközelítés, az adott szerv jogszabályban meghatározott
közfeladatot lát el, az igényelt adat ehhez kapcsolódik;
-
vagyonszempontú megközelítés, függetlenül attól, hogy jogszabály ír-e elő
közfeladatot, önmagában az a tény, hogy a nemzeti vagyon valamely elemét kezeli
vagy birtokolja, megalapozza a közfeladatot ellátó szervi minőséget, valamint a
transzparencia követelményét.”
E kettős szempontot az Alaptörvény is megerősíti, amelynek VI. cikk (3) bekezdése garantálja
az információszabadságot alapjogi szinten, míg a 38-39. cikkek a közvagyonnal való
gazdálkodás átláthatóságát, mint közhatalmi működési elvet rögzítik.
A Bejelentő a közérdekű adat megismerhetősége körében rámutatott, hogy az Infotv. 3. § 5.
pontja értelmében minden adat, ami közfeladat-ellátó tevékenységhez kapcsolódik —
szerződések, vállalkozói szerződések — közérdekű adatként kezelendő, valamint a közérdekű
adatszolgáltatás kötelezettségét önmagában megalapozza az a tény, hogy a szervezet
közérdekű adatot birtokol, illetve az is, hogy a közfeladatot ellátó szervek értelemszerűen az
adatokkal kapcsolatban állnak. Ez alapján, amely gazdasági társaság — akár magán-, akár
köztulajdonban lévő — közfeladatot lát el, nem tagadhatja meg az adatkiadást a birtokában
lévő információkra hivatkozva. A közérdekű adatkérés lényege, hogy az adatértékelés nem
függ attól, hogy a kérelmezett adat birtokosa milyen tulajdoni háttérrel rendelkezik.
A Bejelentő hivatkozott a Hatóság több állásfoglalására, amely rögzíti, hogy a közérdekű adat
birtoklása önmagában kötelezettséget ró az adat kiadására, mérlegelési lehetőség csak
szűken, jogszabály által engedett kivételként áll fenn.
Az adatigénylés megtagadásának esetei körében a Bejelentő előadta, hogy az Infotv. 30. §
(5) bekezdése szerint a megtagadás alapját szűkén kell értelmezni, és az igény kizárólag
abban az esetben tagadható meg, ha a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb
súlyú, mint az adat megismeréséhez fűződő közérdek. Ennek alapján a közérdekű adat
kiadását főszabály szerint teljesíteni kell, és csak kivételes esetben tagadható meg, a
megtagadás indokát pedig minden esetben konkrét mérlegeléssel kell alátámasztani.
A Társaság hivatkozott arra, hogy az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot egy
hulladékgazdálkodási koncesszióért felelős cég (a MOHU) látja el, így az adatigénylést is csak
ezen társaság teljesítheti. Erre tekintettel az alvállalkozóként közreműködő Társaság nem
érzik magát érintettnek az adatigénylés teljesítése szempontjából.
Ezzel szemben a Bejelentő hangsúlyozni kívánja, hogy:
-
A koncessziós rendszer bevezetése nem szüntette meg a közfeladatok ellátásában
részt vevő más szervezetek Infotv. szerinti kötelezettségeit.
-
A közérdekű adat jellege nem szűnik meg attól, hogy az adat más közfeladatot ellátó
szerv (esetünkben alvállalkozó) birtokába került.
-
Az Infotv. értelmében az is adatkezelőnek minősül, aki az adatot fizikailag őrzi, vagy
más részére továbbítja.
Az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése is rögzíti, hogy mindenkinek joga van a közérdekű
adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. E jog ilyen módon nem függ attól, hogy az adatot
az Állam maga kezeli vagy egy szerződéses partnere.
3
A Bejelentő álláspontja szerint a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alkotmányos jog
gyakorlását sértő helyzet alakult ki. Ennek során a Társaság olyan tevékenység kapcsán
tagadta meg az adatkiadást, amely szoros kapcsolatban áll az állam által ellátott
hulladékgazdálkodási közfeladattal, illetve ezen közfeladat közvetlen végrehajtását jelenti.
A Bejelentő megítélése szerint a válaszadás megtagadása jogsértő,
az átláthatóság elvének
sérelmét, az állami és önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás ellenőrizhetőségének
akadályozását és a közérdekű adat megismeréséhez való jog érdemi kiüresítését jelenti.
A Bejelentő kérte, hogy a Hatóság állapítsa meg, hogy az eljárás alá vont gazdasági társaság
— a hulladékgazdálkodási tevékenységére, tulajdonosi szerkezetére és a birtokolt adatok
jellegére tekintettel — az Infotv. hatálya alá tartozik, és köteles lett volna az adatigénylés
érdemi megválaszolására.
Állapítsa meg a Hatóság, hogy a Társaság jogszerűtlenül járt el, amikor a közérdekű
adatigénylést kifejezetten elutasította és valótlan indokokra hivatkozással tagadta meg az
adatszolgáltatást.
Kötelezze a Hatóság a vizsgálati eljárás során megállapított kötelezettségszegésben érintett
Társaságot arra, hogy az Infotv. előírásaival összhangban teljesítsék a Bejelentő közérdekű
adatigénylését.
Az ügyben a Hatóság az Infotv. 38. § (3) bekezdés a) pontja alapján vizsgálatot folytatott le.
II.
A Társaság válasza
A Hatóság a NAIH-12068-2/2025. ügyiratszámon iktatott megkeresésére a Társaság a
következő választ küldte meg.
A Társaság nyilatkozott arról, hogy álláspontját továbbra is fenntartja abban a tekintetben,
hogy a Társaság, mint koncesszori alvállalkozó nem minősül közérdekű adat kiadására
kötelezettnek az alábbi indokok alapján.
A Bejelentő által megküldött közérdekű adatigénylés iránti kérelem az alábbi adatok kiadására
irányult: a MOHU és a Társaság közötti koncesszori alvállalkozói szerződésekre, valamint - a
Társaság és az általa igénybe vett koncesszori alvállalkozók között fennálló alvállalkozói
szerződésekre.
A Társaság válaszában felhívta az Infotv 1. §-át, 3. § 5. pontját, 3. § 6. pontját, 26. § (1)
bekezdését, 26. § (3) bekezdését és a 27. § (3a) bekezdését.
Hivatkozott az Alkotmánybíróság 4/2022. (I. 22.) határozatára, amely szerint a közérdekű adat
szolgáltatására kötelezettek körét az adatszolgáltató jogállása vagy tevékenysége (azaz, hogy
a Társaság közfeladatot ellátó szervnek minősül-e), illetve magának az adatnak a milyensége
(azaz közérdekű adatnak vagy közérdekből nyilvános adatnak tekintendők-e a Bejelentő által
kért adatok) határozza meg.
Előadta, hogy az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése kimondja, hogy a közpénzekre és a
nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok. Utóbbit egészíti ki, illetve konkretizálja
a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 7. § (1)
bekezdése, amelynek értelmében a nemzeti vagyon alapvető rendeltetése a közfeladat
ellátásának biztosítása, továbbá az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a
továbbiakban: Ávtv.) 5. § (1) bekezdése, amikor is kimondja, hogy az állami vagyonnal
gazdálkodó vagy azzal rendelkező szerv vagy személy az Infotv. szerinti közfeladatot ellátó
szervnek vagy személynek minősül. Ezeken felül az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV.
törvény (a továbbiakban: Áht.) 3/A. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a közfeladat egy
jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat. Mindezek alapján
közfeladatot ellátó – és ezáltal közérdekű adatot kezelő – szervnek kell tekinteni azt a szervet,
4
amely jogszabályban kifejezetten meghatározott feladatot lát el, illetve azt, amelyik állami
vagyonnal, vagyis közpénzzel gazdálkodik.
A Ht. 53/A. § (1) bekezdése kimondja, hogy az állami hulladékgazdálkodási közfeladat
gyakorlásának jogát az állam kizárólag egységesen, egy eljárásban, egy és ugyanazon
koncesszor részére a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Konctv.), a
közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) és e törvény
rendelkezéseinek megfelelően megkötött koncessziós szerződéssel meghatározott időre
átengedheti. A Ht. 53/A. § (2)-(3) bekezdése szerint az (1) bekezdés szerinti koncessziós
szerződéssel átengedett jog tovább nem ruházható, továbbá, ha az állam az (1) bekezdésben
biztosított jogának gyakorlását koncessziós szerződéssel átengedi, az e körbe tartozó
hulladékgazdálkodási résztevékenységek kizárólag a koncessziós szerződés rendelkezései
által biztosított koncessziós jog alapján és az e törvényben meghatározottak szerint
végezhetők.
A fentiekre figyelemmel 2023. július 1. napjától a Magyar Állam az állami hulladékgazdálkodási
közfeladat gyakorlásának jogát a MOL Nyrt., mint Koncesszor részére engedte át, amely az
állami hulladékgazdálkodási közfeladatot a Konctv. 20. § (1) bekezdése szerint alapított
MOHU, mint koncessziós társaság útján látja el. A Társaság a Ht. 53/A. § (2) bekezdésére
figyelemmel, a 2. § (1) bekezdés 36g. pontja szerinti koncesszori alvállalkozóként vesz részt
a teljesítésben, azaz a Társaság az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásában
történő közreműködés tárgyában a koncessziós társasággal áll jogviszonyban, amely
feladatellátáshoz további alvállalkozókat vesz(het) igénybe.
A közérdekű adatszolgáltatásra kötelezettek körét bővíti – az Alaptörvény 39. cikk (2)
bekezdésére tekintettel – az Infotv. 26. § (3) bekezdése, illetve 27. § (3) és (3a) bekezdése,
amelyek szervtípustól függetlenül előírják a közpénzzel gazdálkodó, illetve abból részesülő
természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek
elszámolási kötelezettségét. Az állami hulladékgazdálkodási közfeladatok ellátása körében az
államháztartás alrendszerével, a Magyar Állam, valamint a MOL Nyrt. által megkötött
koncessziós szerződéssel a MOHU, mint koncessziós társaság került kapcsolatba. A
Társaság azonban ebben a rendszerben a MOHU-val áll alvállalkozói jogviszonyban.
A Társaság rámutatott, hogy a Kúria Pfv. 21.250/2019/6. számú ítéletében kimondta, hogy az
államháztartás valamely alrendszerével szerződést kötő vállalkozónak a saját alvállalkozóival
kötött szerződései nem minősülnek közérdekből nyilvános adatnak még akkor sem, ha az
adatmegismerési igénnyel érintett beruházás, finanszírozás közpénzből történik. A Pfv.
21.057/2019/5. számú ítélete is megerősítette, hogy az Európai Uniós pénzügyi forrásból
megvalósuló beruházás esetében az államháztartás alrendszerével szerződést kötő
vállalkozás ezen szerződése közérdekű adatnak minősül, de az általa saját alvállalkozóival,
anyag beszállítóival kötött szerződések már nem minősülnek közérdekű vagy közérdekből
nyilvános adatnak. Ezenfelül a Kúria Pfv. 20.904/2021/5. ítéletében kimondta azt is, hogy a
közérdekből nyilvános adatok megítélésénél annak kell jelentőséget tulajdonítani, hogy a
szerződéses kapcsolatoknak mely szintjére terjed ki az adatszolgáltatási kötelezettség: az
alperesnek az államháztartás alrendszerébe tartozó személlyel való kapcsolata az alperes
által a szerződéses teljesítés érdekében kötött szerződésekre kiterjesztően nem
alkalmazható, még akkor sem, ha az államháztartás alrendszerébe tartozó személy részben
vagy egészben a kifizetést európai uniós forrásból teljesítheti. Ezt arra tekintettel is
alátámasztottnak látta a Kúria, hogy hiába merül fel közpénzfelhasználás az adatkiadásra
kötelezettek oldalán, a saját alvállalkozóikkal, beszállítóival között szerződéseket saját
vagyonukkal gazdálkodva, saját kockázatukra kötik, amelyre tekintettel az így keletkezett
adatok, és a közpénz felhasználása közötti kapcsolat túlságosan távoli ahhoz, hogy ezen
adatok közérdekből nyilvános adatok legyenek.
A Társaság megítélése szerint a Bejelentő által kért adatok nem minősülnek közérdekű
adatnak és közérdekből nyilvános adatnak, mivel
5
Társaság nem minősül közfeladat ellátásra kötelezett szervnek (Infotv. 26. § (1) bekezdése),
- nem létesített az államháztartás alrendszerébe tartozó valamely személlyel pénzügyi vagy
üzleti kapcsolatot (Infotv. 27. § (3a) bekezdése),
- a kért adat nem olyan adat, ami a központi és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az
európai uniós támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel,
az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával,
hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő
bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos, illetve annak megismerését vagy nyilvánosságra
hozatalát külön törvény közérdekből nem rendeli el (Infotv. 27. § (3) bekezdés).
A Társaság véleménye szerint a fenti jogi és ténybeli indokok alapján egyértelműen
megállapítható, hogy a Társaság jogosan tagadta meg a Bejelentő közérdekű adatigénylésre
irányuló kérelmét figyelemmel arra, hogy
-
nem az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásának kötelezettje,
-
állami vagyont nem kezel és közpénzekkel sem gazdálkodik, ezáltal nem minősül az
Infotv. 3. § 5. pontjában foglalt közfeladatot ellátó szervnek;
-
a Társaság és a MOHU közötti, valamint a további koncesszori alvállalkozók közötti
alvállalkozói szerződések nem minősülnek Infotv. 26. § (3) bekezdése, valamint 27. §
(3) és (3a) bekezdése szerinti közérdekű adatnak, illetve közérdekből nyilvános
adatnak.
Mindezekre tekintettel a Társaság érvelése szerint, mint koncesszori alvállalkozót sem az
Infotv. 26. § (1) bekezdése szerinti, sem a 26. § (3) bekezdése, továbbá 27. § (3) és (3a)
bekezdései szerinti közérdekű adatszolgáltatási kötelezettség nem terheli.
A Társaság kérte, hogy a Hatóság elsődlegesen az Infotv. 53. § (5) bekezdés a) pontja alapján
arra hivatkozással a vizsgálatot szüntesse meg, hogy az Infotv. 53. § (3) bekezdés h) pontja
alapján a bejelentés tárgya nem tartozik a Hatóság hatáskörébe, figyelemmel arra, hogy a
bejelentésnek tárgyát képező adatok nem minősülnek közérdekű és/vagy közérdekből
nyilvános adatoknak, így azok megismerése, valamint az ezzel kapcsolatos jogok
érvényesülésének ellenőrzése nem tartozik a Hatóság hatáskörébe (Infotv. 38. § (2)
bekezdés). Amennyiben a Hatóság mégis úgy értékeli, hogy a bejelentés a hatáskörébe
tartozik, úgy a vizsgálati eljárást az Infotv. 53. § (5) bekezdés a) pontja alapján arra tekintettel
szüntesse meg, hogy az Infotv. 53. § (3) bekezdés c) pontja alapján a Bejelentő bejelentése
nyilvánvalóan alaptalan. Amennyiben a Hatóság úgy ítéli meg, hogy a fenti indokokra
tekintettel a vizsgálati eljárás nem szüntethető meg, úgy a Társaság kéri harmadlagosan, hogy
a Hatóság az Infotv. 55. § (1) bekezdése alapján állapítsa meg, miszerint jogsérelem nem
következett be és a vizsgálatot zárja le.
III.
A Hatóság álláspontja
1.
Közérdekű és közérdekből nyilvános adat megismeréséhez fűződő jog
Magyarország Alaptörvénye VI. cikk (3) bekezdése értelmében mindenkinek joga van
személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és
terjesztéséhez.
Az Infotv. 1. §-a szerint a törvény célja a hatálya alá tartozó tárgykörökben az adatok
kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében, hogy a
természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák, valamint a
közügyek átláthatósága a közérdekű, és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és
terjesztéséhez fűződő jog érvényesítésével megvalósuljon.
Az Infotv. 3. § 5. pontja szerint közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot,
valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy azt átvevő szerv,
6
szervezet vagy személy (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) kezelésében lévő
és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett,
a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ
vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így
különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre,
annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést
szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó
adat.
Az Infotv. 3. § 6. pontja szerint közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá
nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét
vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli.
Az Infotv. 26. § (1) bekezdése ezzel összhangban kimondja, hogy az állami vagy helyi
önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó
szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) lehetővé kell
tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot – az e
törvényben meghatározott kivételekkel – erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse.
Az Infotv. 32. §-a értelmében minden közfeladatot ellátó szerv köteles a feladatkörébe tartozó
ügyekben – így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak
végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására
és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és személyek
részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan – elősegíteni és
biztosítani a közvélemény pontos és
gyors
tájékoztatását.
2.
Közfeladat, kötelezően igénybe veendő szolgáltatás
A közfeladat ellátó jelleg meghatározásával összefüggésben alapvetően két megközelítés
érvényesül a hazai jogrendszerben a feladatalapú és a vagyonalapú. A feladatorientált
meghatározás az adott szerv vagy személy által ellátott funkciókat veszi figyelembe. Ebben
az esetben kérdésként az merül fel, hogy létezik-e állami, önkormányzati vagy egyéb
jogszabályban meghatározott feladat, amelyet az adott szerv lát el.
A feladatorientált megközelítés kiindulópontja a közfeladat meghatározása. Ilyennek minősül
minden olyan tevékenység, amelyet
„egyébként az államnak vagy a helyi önkormányzatnak
kellene megvalósítania”.(16/1998. (V. 8.) AB határozat)
Általánosságban elmondható, hogy a közigazgatás két alrendszeréhez, azaz az
államigazgatás és az önkormányzati igazgatás körébe tartozó szervek, továbbá a jogszabály
által létrehozott, valamint a jogszabályban meghatározott feladatkörrel rendelkező szervek,
személyek vonatkozásában a közfeladatot ellátó jelleg nem vitatható. Emellett számos példát
találhatunk a jogrendszerünkben az „atipikus” közfeladatot ellátó szervekre is.
Az állam által ellátandó közfeladatok közé mindenekelőtt az Alaptörvényben, valamint az
abban foglaltakkal összefüggésben megalkotott jogszabályokban az állam, annak szervei és
hatóságai számára kijelölt hatáskörök tartoznak. 1
A Fővárosi Ítélőtábla ugyanakkor kimondta, hogy
„a közfeladat fogalma, tartalma szélesebb
annál, mint amit jogszabály szigorúan vett állami vagy helyi önkormányzati feladatként
meghatároz. Annak van jelentősége, hogy az adott feladat, amit az érintett szerv ellát,
közcélúnak tekinthető-e.”(2.Pf.20.429/2007/3.)
1 Révész Balázs – Buzás Péter: Átláthatóság a közpénzügyekben 11.o.
7
Az állami hulladékgazdálkodás, azaz a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás országos
szintű megszervezése a Ht. 2. § 27b. pontja alapján közfeladat.
Az állami hulladékgazdálkodással kapcsolatos közfeladat állami feladat, amelynek gyakorlását
az állam koncesszióba adta, azaz az állam a Ht. 53/A. § alapján az állami
hulladékgazdálkodási közfeladat gyakorlásának jogát koncessziós szerződéssel a MOL Nyrt.
(a továbbiakban: Koncesszor) részére átengedte, azzal, hogy a Ht. 53/A. § (2) bekezdése
alapján e szerződéssel átengedett jog a Koncesszor részéről tovább nem ruházható.
A Koncesszor ezt a tevékenységet e közfeladat ellátása céljából alapított MOHU, mint
Koncessziós Társaság bevonásával látja el.
A Ht. 53/A. § (4a) bekezdése értelmében a hulladékgazdálkodási koncessziós jogosultság
egyben a Koncesszor, és a Koncessziós Társaság (MOHU) számára kötelezettséget jelent a
hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység és a hulladékgazdálkodási
intézményi résztevékenység ellátására, míg a (7) bekezdés alapján az állami
hulladékgazdálkodási közfeladat körébe tartozó tevékenység a Koncessziós Szerződés
hatálybalépését követően kizárólag a Koncesszor, illetve MOHU, valamint a koncesszori
alvállalkozói nyilvántartásba felvett alvállalkozó által végezhető.
A Konctv. 22. §-a alapján a Koncessziós Társaság (MOHU) a koncesszió-köteles
tevékenységen kívül kizárólag azzal szervesen összefüggő tevékenységek gyakorlására
jogosult, azaz a MOL Nyrt. tulajdonában álló MOHU az állami hulladékgazdálkodási közfeladat
ellátásán kívüli, ahhoz nem kapcsolódó más tevékenységet nem láthat el, tehát a vele
szerződést kötő fél is állami hulladékgazdálkodási közfeladatot láthat el.
A fenti rendelkezésekből következik, hogy a Társaság, mint koncesszori alvállalkozó,
közfeladatot lát el, és a kiadni kért adatok a közfeladatának (állami
hulladékgazdálkodás) ellátásával összefüggésben keletkeztek, azok közérdekű adatnak
minősülnek.
Az Infotv. 26. § (3) bekezdése szerint, ha törvény másként nem rendelkezik,
közérdekből
nyilvános adat a jogszabály vagy állami, illetőleg helyi önkormányzati szervvel kötött
szerződés alapján kötelezően igénybe veendő vagy más módon ki nem elégíthető
szolgáltatást nyújtó szervek vagy személyek kezelésében lévő, e tevékenységükre
vonatkozó, személyes adatnak nem minősülő adat. A fenti rendelkezés alapján a kötelezően igénybe veendő vagy más módon ki nem elégíthető
szolgáltatást nyújtó szervek vagy személyek
közfeladatot látnak el.
A Ht. vonatkozó rendelkezései és a Koncesszori Szerződés alapján
a hulladékgazdálkodási
feladatok ellátása kötelező közszolgáltatás.
A kötelezően igénybe veendő vagy más módon ki nem elégíthető szolgáltatást nyújtó szervek
vagy személyek az
e tevékenységükre vonatkozó, személyes adatnak nem minősülő
adat tekintetében kötelesek az adatigényléseket teljesíteni.
Az Alkotmánybíróság a 3026/2015. (II. 9.) határozatában rögzítette:
„Az Alaptörvény 39. cikk
(2) bekezdéséből – különösen annak utolsó mondatából – tehát egyértelműen következik,
hogy a közérdekű adatszolgáltatás kötelezettsége nem függvénye annak, hogy
közérdekű adatot birtokló szervezet milyen szervtípusba tartozik, milyen tulajdonban
van, milyen tevékenységet folytat, a közérdekű adatszolgáltatásra irányuló
kötelezettséget önmagában megteremti az a tény, hogy a szervezet közérdekű adatot
birtokol.”
8
A Kúria elvi éllel leszögezte, hogy „
a közérdekű adat kiadása iránt indított perben közérdekű
adat kiadása iránti igényt elő lehet terjeszteni minden olyan közfeladatot ellátó szervezettel
szemben, amely a kért adatokat birtokolja, azokat ténylegesen kezeli, függetlenül attól, hogy
azt konkrétan kinek az érdekében végzi. Közérdekű adat kiadása megtagadásának okait az
Infotv. 31. § (2) bekezdése alapján az adatkezelő köteles bizonyítani. Amennyiben az igényelt
adatok beazonosíthatóak, az adatkezelő rendelkezésére állnak és közérdekű adat
(közérdekből nyilvános adat) jellegük megállapítható, valamint nem áll fenn az Infotv. 27. §-
ában szabályozott, az adatkiadást korlátozó ok, a közfeladatot ellátó szerv az igényelt adat
kiadására köteles akkor is, ha az érintett tevékenységének nincs közvetlen közpénzvonzata.”
Nem az adatkezelő szubjektív értékelésétől függ az, hogy a kért adatok közadatnak
tekinthetők-e vagy sem. A kérdést azt dönti el, hogy a kiadni kért adatok hozzájárulnak-e a
közfeladatot ellátó szerv átláthatóságának előmozdításához.
A kért adatok közadat jellegének nem egyetlen lehetséges ismérve az, hogy azok nyomán
pénzmozgás történjen vagy érintse a költségvetést. Figyelembe kell venni a döntési
folyamatokat, azok értékelését, a szakmai megítélését, a közérdekű adat definícióját.
(Pfv. 20.631/2025/4)
Az Infotv. 26. § (1) bekezdése az adatkiadásra kötelezetti kört a közfeladat tényleges
ellátásához köti. Az Infotv. 1. §-ában meghatározott cél – a közügyek átláthatósága – a
közfeladat ellátásával értelmezhető. A Társaság a hulladékgazdálkodási tevékenység
ellátására meghatározott követelmények biztosításával látja el a közfeladatát az erre
vonatkozó szerződésben meghatározott időponttól.
A Hatóság részére megküldött dokumentumok alapján megállapítható, hogy a Társaság
ténylegesen, koncesszori alvállalkozóként a szükséges engedélyek birtokában látja el a
hulladékgazdálkodási közfeladatot, amely kötelezően igénybe veendő szolgáltatás. Ebből
következik, hogy a Társaság közfeladatot ellátó szerv, a kiadni kért adatok a közfeladatának
ellátásával összefüggésben keletkeztek, amelyek nem vitatottan kezeli, azokat birtokolja.
Az információszabadság biztosítása teszi lehetővé az állami hulladékgazdálkodás 35 éves
koncesszió útján való magánkézbe adása esetében azt, hogy a társadalom a közfeladat
ellátását érintően olyan információkhoz is hozzájusson, amelyeket esetleg proaktív módon
korábban nem tettek közzé. A transzparencia, a közérdekű adatok megismerhetősége
hozzájárul
a
véleménynyilvánítás
szabadságának
gyakorlásához,
a
közügyek
átláthatóságához. (Fővárosi Törvényszék 39.P.20.704/2023/10 [50])
A Hatóság felhívja a Társaság figyelmét arra, hogy annak a szervezetnek vagy személynek,
aki közfeladatot ellátó szervezettel köt szerződést, számolnia kell azzal, hogy a szerződés
adatai nyilvánosak lehetnek, azaz az átláthatóság alaptörvényi követelményére figyelemmel
nagyobb nyilvánossággal kell számolnia a jogviszonnyal összefüggő adatokra vonatkozóan.
Erre tekintettel a kiadni kért közérdekű adatok nyilvánossága a szerződő partnerek érdekeire
figyelemmel sem korlátozható. (BDT2019. 4073.)
Az állami közfeladat ellátásával kapcsolatos, nyilvánosság előtti transzparencia körébe
beletartozik az, hogy a közfeladatot ellátó szerv mely alvállalkozókat és milyen feltételekkel
vett igénybe, a bírói gyakorlat alapján pedig a közérdekű adatok megismeréséhez és
terjesztéséhez való jog érvényesülése érdekében nem tekinthető az Alaptörvénnyel
összhangban állónak az olyan korlátozás, amely egy adatot vagy egy egész dokumentumot
végérvényesen elvon a nyilvánosság elől, illetve amely egy dokumentumot annak tartalmától
függetlenül, teljes egészében nyilvánosságkorlátozás alá helyez. {21/2013. (VII. 19.) AB
határozat, Indokolás [46]; 6/2016. (III. 11.) AB határozat, Indokolás [37]; Kúria
Pfv.IV.21.535/2015/6.}
9
3.
A közfeladat vagyonalapú megközelítése
A vagyonalapú megközelítés a közpénzek felhasználására, a közvagyonnal való
gazdálkodás tényére helyezi a hangsúlyt, az információszabadsággal kapcsolatos
kötelezettségek önmagukban abból a tényből erednek, hogy egy szerv az említett javakat
hasznosítja.
A Társaság által előadottak e megközelítés köré csoportosulnak, amikor érvként
-
az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése,
-
az Nvtv. 7. § (1) bekezdése,
-
Ávtv. 5. § (1) bekezdése,
- Áht. 3/A. § (1) bekezdése rendelkezéseire hivatkozik, és megállapítja, hogy
„…állami
vagyont nem kezel és közpénzzel sem gazdálkodik, ezáltal nem minősül az Infotv. 3.
§ 5. pontjában foglalt közfeladatot ellátó szervnek”.
A Társaság cégtörténete szerint2 a MOL Nyrt. és BKM Nonprofit Zrt. (tulajdonos: Budapest
Főváros Önkormányzata) 50%-50%-os részesedéssel közös tulajdonban lévő gazdasági
társaságként hozta létre a Társaságot.
A tulajdonosi szerkezetből következik, hogy a Társaság 50 %-ban önkormányzati tulajdonban
áll (tekintettel arra, hogy az 50%-os tulajdonrészt birtokló BKM Nonprofit Zrt. tulajdonosa
Budapest Főváros Önkormányzata), ebből kifolyólag nem kizárólagosan a közfeladat
ellátásának ténye alapozza meg az igényelt közérdekű, közérdekből nyilvános adat kiadási
kötelezettséget, hanem az, hogy a Társaság – ha fele részben is - önkormányzati tulajdonban
van, ezáltal nemzeti vagyonnal gazdálkodik, ezért az erre vonatkozó adatok az Alaptörvény,
illetve az Nvtv. rendelkezései alapján is kiadandó adatnak minősülnek.
A Hatóság megjegyzi, hogy az Infotv. 27. § (3)-(3a) bekezdés alá tartozó közpénzügyi
kapcsolatokba tartoznak többek között
a koncessziók és a nemzeti vagyon hasznosítása is.
IV.
A vizsgálat eredménye
A Hatóság a - fentiek alapján - megállapította, hogy a Társaság megsértette a Bejelentő
közérdekű, közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogát azzal, hogy a
Bejelentő adatigénylését elutasította azzal az indokkal, hogy nem minősül közfeladatot ellátó
szervnek, a Bejelentő által igényelt adatok nem közérdekű, illetve közérdekből nyilvános
adatok, amelynek következtében a Társaságot közérdekű adatszolgáltatási kötelezettség nem
terheli, ezért a Hatóság az Infotv. 56. § (1) bekezdése alapján
felszólítja,
hogy a Bejelentő részére – a fent kifejtetteket figyelembe véve – haladéktalanul küldje meg az
igényelt közérdekű, közérdekből nyilvános adatokat.
Tájékoztatom, hogy az Infotv. 56. § (2) bekezdése szerint az adatkezelő – egyetértése esetén
– haladéktalanul megteszi az (1) bekezdés szerinti felszólításban megjelölt szükséges
intézkedéseket, és a megtett intézkedéseiről, illetve – egyet nem értése esetén – álláspontjáról
a felszólítás kézhezvételétől számított
harminc napon belül írásban tájékoztatja a Hatóságot.
2 https://mohubudapest.hu/cegtortenet
10
Tájékoztatom, hogy ha a felszólítás alapján a jogsérelem orvoslására nem került sor, a
Hatóság az Infotv. 56. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatási határidő lejártát követő harminc
napon belül dönt a szükséges további intézkedések megtételéről.
Budapest, elektronikus aláírás és időbélyeg szerint
Üdvözlettel:
Dr. habil. Péterfalvi Attila
elnök, c. egyetemi tanár
11
