Ez a közérdekűadat-igénylés csatolmányának HTML formátumú változata 'Közérdekű adatigénylés – Prímás-sziget elővásárlási jog és fejlesztési tervek'.

 
 
 
a)  az övezet területén lévő szennyvíztisztító telepre az övezeten kívül keletkezett szennyvíz akkor 
vezethető, ha a szennyvíztisztító telep az övezetre vonatkozó szennyvíztisztítási 
követelményeknek megfelel, és szabad kapacitással rendelkezik, 

b)  az övezet területén a tisztított szennyvizek befogadóba való közvetlen bevezetésére a 
vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes 
szabályairól szóló KvVM rendeletben foglalt kibocsátási határértékeket kell alkalmazni.” 

Az övezetet érintő módosítások azok jellege okán nem veszélyeztetik a vízminőség-védelmi területet. 
A módosítás a Vízminőség-védelmi övezetére vonatkozó előírásokkal összhangban áll. 
 
 
 
 



 
 
 
Nagyvízi meder övezete 
A tervezési terület, illetve a 
területfelhasználási változással érintett 
terület a nagyvízi meder övezetével mindkét 
esetben  érintett a KEVMTrT 3.7. melléklete 
alapján. 
Az övezet lehatárolásának pontosítását az E-
TÉR felületén nyújtott adatszolgáltatás (2025. 
április 29.) alapján végeztük. 
Az adatszolgáltatása alapján a tervezési 
terület
, illetve a területfelhasználási 
változással érintett terület
 érintettsége a 
következő: 

1. jelű levezetősáv 

2. jelű levezetősáv 

3. jelű levezetősáv 

4. jelű levezetősáv 
 
Nagyvízi meder övezete 

6. jelű levezetősáv 
Forrás: 3.7. melléklet a 6/2020. (VI. 25.) önkormányzati 

7. jelű levezetősáv 
rendelethez (KEVMTrT) 
Az övezet előírásai a 9/2019. MvM rendelet 
szerint a következők: 
„6.Nagyvízi meder övezete 
6. § (1) A nagyvízi meder övezetében új beépítésre 
szánt terület nem jelölhető ki. 
(2) A nagyvízi meder övezetében a 
településrendezési eszközökben, a jogszerűen 
kijelölt beépítésre szánt területen a helyi építési 
szabályzatnak megfelelően, a vízügyi igazgatási 
szerv hozzájárulásával lehet építési tevékenységet 
folytatni. 
(3) A településrendezési eszköz módosítása esetén 
a vízügyi igazgatási szerv egyetértésével lehet új 
beépítésre szánt területet kijelölni.” 

 
Kapott adatszolgáltatás szerinti lehatárolás 
(2025. április 29.) 
Nagyvízi meder övezetében új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre. Ugyanakkor a beruházás 
célja a nagyvízi meder területének bevédés általi csökkentése
A módosítás a Nagyvízi meder övezetére vonatkozó előírásokkal összhangban áll. 
 
 
 
 



 
 
 
Honvédelmi és katonai célú terület övezete 
A tervezési terület, illetve a 
területfelhasználási változással érintett 
terület a honvédelmi és katonai célú terület 
övezetével mindkét esetben érintett a 
KEVMTrT 3.8. melléklete alapján. 
Megállapítandó, hogy az övezet teljes 
közigazgatási területtel került lehatárolásra. 
Az E-TÉR felületéről 2025. április 29. letöltött 
adatszolgáltatás honvédelmi területekről 
nem tartalmaz téradatot. 
Az övezet lehatárolásának pontosítását 
korábbi adatszolgáltatás alapján végeztük, 
mely szerint sem a tervezési területet, sem a 
területfelhasználási változással érintett 
területet 
nem értintett. A hatályos 
Településrendezési Eszközökben a 
honvédelemhez kapcsolódó ingatlan 
 
Honvédelmi és katonai célú terület övezete 
különleges honvédelmi, katonai és 
Forrás: 3.8. melléklet a 6/2020. (VI. 25.) önkormányzati 
nemzetbiztonsági célra szolgáló területek 
rendelethez (KEVMTrT) 
(K/Hon) közé sorolt, amely a tervezési 
területtől távol helyezkedik el. 
 
Különleges honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági 
célra szolgáló terület (K/Hon) érintettsége 
 
A módosítás a Honvédelmi és katonai célú terület övezetére vonatkozó előírásokkal összhangban 
áll. 

 
ESZTERGOM MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA AZ TRTV. ÉS A 
9/2019. MVM RENDELET ELŐÍRÁSAIVAL TELJES ÖSSZHANGOT MUTAT.
 
 
 
 



 
 
 
KOMÁROM-ESZTERGOM VÁRMEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE (KEVMTRT) 
Komárom-Esztergom Megyei8 Önkormányzat Közgyűlésének  6/2020. (VI. 25.)  Önkormányzati 
Rendelete Komárom-Esztergom Megye9 Területrendezési Tervéről. (a továbbiakban: KEVMTrT) 
TÉRSÉGI SZERKEZETI TERV 
VÁRMEGYEI TERÜLETFELHASZNÁLÁSI KATEGÓRIÁK 
Az Esztergom Megyei Jogú Város területét érintő tervezett elsőrendű árvízvédelmi fővédvonal 
nyomvonala Komárom-Esztergom Vármegye Területrendezési Terve Térségi Szerkezeti Tervén 
szereplő nyomvonalhoz képest megváltozott. A Térségi területfelhasználási engedély kérelem 
dokumentuma elkészült, mely tervekre alapozva tartalmazta a KEVMTrT Térségi Szerkezeti Tervének a 
tervezett elsőrendű árvízvédelmi fővonal új nyomvonalára kiterjedő módosítását. A megváltozott 
nyomvonal kezelését az Állami főépítészi hatáskörében eljáró Komárom-Esztergom Vármegyei 
Kormányhivatal KE/8/429-4/2024 Ügyszámú levelében – visszautasítva a területrendezési hatósági 
eljárásra irányuló kérelmet – a 2018. évi CXXXIX. törvény 15. § (2) bekezdés b) pontjára hivatkozva a 
településrendezési terv jelen módosítása keretében tartotta szükségesnek, az adott egyeztetési 
szakterületet képviselő államigazgatási szerv hozzájárulásával, és az egyéb érintett szakterületet 
képviselő államigazgatási szerv egyetértésével. 
 
 
Forrás: KEVMTrT Térségi Szerkezeti Tervének új 
árvízvédelmi fővédvonalat feltüntető kivágata 
Esztergom Megyei Jogú Város közigazgatási területét érintő vármegyei területfelhasználási kategóriák 
Kategória Terület10 
Mezőgazdasági térség 
3343,158 ha 
Erdőgazdálkodási térség 
3938,444 ha 
 
 
8 A rendelet elfogadásakor hatályos megnevezés 
9 A rendelet elfogadásakor hatályos megnevezés 
10 Forrás: E-TÉR adatszolgáltatás 
 
 


 
 
 
Települési térség 
1864,575 ha 
Vízgazdálkodási térség 
736,479 ha 
Sajátos területfelhasználású térség 
52,510 ha 
A vármegyei területfelhasználási kategóriáknak való megfelelést a területfelhasználási változások 
területével érintett vármegyei területfelhasználási kategóriákra vizsgáltuk. 
A területfelhasználási változások az alábbi vármegyei területfelhasználási kategóriákat érintik: 

erdőgazdálkodási térség 

mezőgazdasági térség 

vízgazdálkodási térség 

települési térség 
ELŐÍRÁSOK A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TERÜLETFELHASZNÁLÁSI KATEGÓRIÁIRA 
A területi megfeleltetés értékeit a Trtv. 11. §-a határozza meg. 
Erdőgazdálkodási térség 
„a) az erdőgazdálkodási térségben az erdőterület övezetet a térséget lefedő erdők övezetére vonatkozó 
szabályok szerint, valamint az erdőtelepítésre javasolt terület övezetére vonatkozó szabályok 
figyelembevételével kell, meglévő és tervezett erdő övezetként differenciáltan lehatárolni;” [Trtv. 11. § a)] 

„29. § Az erdők övezetébe tartozó területeket az adott településnek a településrendezési tervében legalább 
95%-ban erdőterület övezetbe kell sorolnia. Az e törvény hatálybalépését megelőzően kijelölt beépítésre 
szánt területek, valamint az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. 
törvény 4. § (2) bekezdésében meghatározott területek, továbbá az Ország Szerkezeti Terve, a Budapesti 
Agglomeráció Szerkezeti Terve, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Terve által kijelölt 
települési térség területein lévő erdők övezetének területét a számításnál figyelmen kívül kell hagyni.” [Trtv. 
19. §] 

A közigazgatási területen találhatóak nyilvántartott erdőtervezett erdők. Az erdőtervezett erdők 
lehatárolásának pontosítását az E-TÉR felületén nyújtott adatszolgáltatás (2025. április 29.) alapján 
végeztük. 
Erdőtervezett erdők Esztergom Megyei Jogú 
Város közigazgatási területén: 3595,42 
ha 
(100%) (sötétzöld védelmi rendeltetésű, 
világoszöld közjóléti rendeltetésű, barna 
gazdasági rendeltetésű és sárga egyéb 
rendeltetésű erdőterület). A módosítás kapcsán 
továbbra sem erdőbe sorolt erdőtervezett 
erdők piros színnel jelölve az ábrán. 
Egyéb területfelhasználásba sorolt 
erdőtervezett erdők területe: 71,45 ha (1,99 %
– piros színnel jelölve. 
Erdőterületbe sorolt erdőtervezett erdők 
területe: 3523,97 ha (98,01 %) 
» Megfelel 
Forrás: Területfelhasználás 
 
 

 
 
 
Mezőgazdasági térség 
„b) a mezőgazdasági térség területének legalább 75%-át a mezőgazdasági terület övezetébe kell 
sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület és vegyes terület építési övezet nem jelölhető 
ki;” [Trtv. 11. § b)]
 
Térségi 
kategória 
Terület 
 Elvárás 
   
mezőgazdasági térség 
3343,158 
 
3343,158x 0,75 = 2507,368 ha 
 
Területfelhasználás Terület 
 
Megfelelés 
 
 
Mk, Má, Mko 
3128,530 ha 
 A Településrendezési Terv megfelel a 
térségi kategória előírásának. 
3128,530 ha > 2507,368 ha » Megfelel 
Vízgazdálkodási térség 
„c) a vízgazdálkodási térség területét – e törvény hatálybalépését megelőzően már jogszerűen kijelölt 
beépítésre szánt területek kivételével – vízgazdálkodási terület, vízgazdálkodási célú erdőterület, 
vízgazdálkodási célú mezőgazdasági terület, természetközeli terület, zöldterület,, továbbá 
különleges beépítésre nem szánt honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célú terület vagy 
honvédelmi célú erdőterület övezetbe kell sorolni, és a működési területével érintett vízügyi 
igazgatási szervvel egyeztetve kell pontosítani;” [Trtv. 11. § c)] 

Térségi 
kategória 
Terület 
 Elvárás 
   
vízgazdálkodási térség 
736,479 ha 
 
736,479 ha 
 
Területfelhasználás Terület 
 
Megfelelés 
 
 

 
920,384 ha 
 A Településrendezési Terv megfelel a 
térségi kategória előírásának. 
920,384 ha > 736,479 ha » Megfelel 
Települési térség 
„a települési térség területén bármely építési övezet, övezet kijelölhető;” [Trtv 11. § d)] 
A módosítás a Trtv. előírásainak megfelel
ESZTERGOM MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE KOMÁROM-ESZTERGOM 
VÁRMEGYE TERÜLETFELHASZNÁLÁSI KATEGÓRIÁINAK ELŐÍRÁSAIVAL ÖSSZHANGOT MUTAT. 

KEVMTRT – INFRASTRUKTÚRA HÁLÓZATOK 
Komárom-Esztergom Vármegye Térségi Szerkezeti Terve alapján a területfelhasználási változással 
érintett területeteket az alábbi infrastruktúra hálózati elemek érintik: 

Tervezett elsőrendű árvízvédelmi fővédvonal 

Meglévő főút 

Tervezett országos kerékpárútvonal 

Meglévő térségi ellátást biztosító 132 kV-os elosztó hálózat (megnevezés: Esztergom - Dorog 
- (Pomáz)) 
 
 

 
 
 
A módosítás kapcsán a „Tervezett elsőrendű árvízvédelmi fővédvonal” kisajátítással érintett területe 
javarészt a vízgazdálkodási területek [V] közé kerül besorolásra, néhány szükséges esetben többszintes 
területfelhasználás kerül bevezetésre: vízgazdálkodási terület / közlekedési terület (V/KÖu), továbbá 
vízgazdálkodási terület / közlekedési célú közterület (V/kt.) területfelhasználás. 
VÁRMEGYEI ÖVEZETEK 
„10. Térségi övezetek 
19. § … (3) A vármegyei övezetek a következők: 
1. ásványi nyersanyagvagyon övezete, 
2. rendszeresen belvízjárta terület övezete, 
3. tanyás területek övezete, 
4. földtani veszélyforrás terület övezete, 
5. egyedileg meghatározott vármegyei övezet.” 
„(5) A (3) bekezdés 1–4. pontjaiban meghatározott vármegyei övezetek övezeti szabályait a 
területrendezésért felelős miniszter (4) bekezdésben meghatározott rendelete, az övezetek területi 
lehatárolását a vármegyei területrendezési terv állapítja meg.” 
„21.§ (1) A kiemelt térségi és vármegyei övezetek területén a vonatkozó országos övezetek előírásait 
is alkalmazni kell. 
(2) A törvény és a 19. § (4) és (5) bekezdése szerinti miniszteri rendelet övezeti előírásait a vonatkozó 
ágazati jogszabályokkal együtt kell alkalmazni.” 

KEVMTRT – VÁRMEGYEI ÉS EGYEDILEG MEGHATÁROZOTT VÁRMEGYEI ÖVEZETEK 
A területfelhasználási változással érintett területek kizárólag egyedileg meghatározott vármegyei 
övezeteket érintenek. A területfelhasználási változással érintett területeket kizárólag a település teljes 
területével lehatárolt alábbi egyedileg meghatározott vármegyei övezetek érintik: 

Településhálózat egyedi övezetei – Térszervező települések övezete, 

Településhálózat egyedi övezetei – Térségi együttműködések övezete, 

Komplex turizmusfejlesztési térségek egyedi övezetei. 
A Trtv. kimondja: 
„11. A térségi övezetek lehatárolása” 
„22. § A kiemelt térségi és vármegyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési terv 
készítése során a térségi övezetek által érintett területeket az e törvény felhatalmazása alapján 
kiadott kormányrendelet szerint, az abban meghatározott illetékes téradatgazdák adatszolgáltatása 
alapján kell lehatárolni. A településrendezési terv készítése során azon területeken, ahol az illetékes 
téradatgazda adatszolgáltatása alapján lehatárolt térségi övezet területe az e törvényben és a 
vármegyei területrendezési tervben meghatározott szerkezeti terv szerinti települési térség 
területével átfedésben van, ott – kivéve, ha az jogszabályba ütközik – a térségi övezeti szabályozás 
alkalmazása a településrendezési terv kidolgozásáért felelős települési önkormányzat által 
mérlegelhető. 
23. § (2) A településrendezési terv készítésénél a kiemelt térségi és vármegyei területrendezési terv 
térségi övezeteinek lehatárolásához képest a térségi övezetek csak – az e törvény felhatalmazása 
alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott – illetékes téradatgazdák egyetértése esetén 
változtathatók meg. Ha az illetékes téradatgazdának a térségi övezet lehatárolására vonatkozó 
adatszolgáltatása eltér az OTrT-ben, a területrendezésért felelős miniszter 19. § (4) bekezdése 
szerinti rendeletében, illetve a kiemelt térségi és vármegyei területrendezési tervben meghatározott 
övezeti lehatárolástól, a településrendezési terv készítése során a települési önkormányzat számára 
kedvezőbb lehatárolás szerepeltethető, kivéve, ha az jogszabályba ütközik.” [Trtv.] 

 
 
 



 
 
 
Ásványi nyersanyagvagyon övezete 
A tervezési terület, illetve a 
területfelhasználási változással érintett 
terület az ásványi nyersanyagvagyon 
övezetével mindkét esetben érintett a 
KEVMTrT 3.9. melléklete alapján. 
Megállapítandó, hogy az övezet teljes 
közigazgatási területtel került lehatárolásra. 
Az övezet lehatárolásának pontosítását az E-
TÉR felületén nyújtott adatszolgáltatás (2025. 
április 29.) alapján végeztük. 
Az adatszolgáltatása alapján megállapítható, 
hogy a tervezési terület, illetve a 
területfelhasználási változással érintett 
terület  nem érintett sem az ásványi 
nyersanyagvagyon övezetével sem kijelölt 
bányatelekkel. 
Az övezet további vizsgálata a továbbiakban 
 
Ásványi nyersanyagvagyon övezete 
nem releváns. 
Forrás: 3.9. melléklet a 6/2020. (VI. 25.) önkormányzati 
rendelethez (KEVMTrT) 
 
Kapott adatszolgáltatás szerinti lehatárolás 
(2025. április 29.) 
 
 
 
 



 
 
 
Földtani veszélyforrás terület övezete 
A tervezési terület, illetve a 
területfelhasználási változással érintett 
terület a földtani veszélyforrás terület 
övezetével mindkét esetben érintett a 
KEVMTrT 3.10. melléklete alapján. 
Megállapítandó, hogy az övezet teljes 
közigazgatási területtel került lehatárolásra. 
Az övezet lehatárolásának pontosítását az E-
TÉR felületén nyújtott adatszolgáltatás (2025. 
április 29.) alapján végeztük. 
Az adatszolgáltatása alapján megállapítható, 
hogy a tervezési terület, illetve a 
területfelhasználási változással érintett 
terület 
nem érintett a pontszerűen 
meghatározott adatokkal. 
Az övezet további vizsgálata a továbbiakban 
  nem releváns. 
Földtani veszélyforrás terület övezete 
Forrás: 3.10. melléklet a 6/2020. (VI. 25.) önkormányzati 
rendelethez (KEVMTrT) 
 
Kapott adatszolgáltatás szerinti lehatárolás 
(2025. április 29.) 
 
 
 
 


 
 
 
Térszervező települések övezete 
A tervezési terület, illetve a 
területfelhasználási változással érintett 
terület a térszervező települések övezetével 
mindkét esetben érintett a KEVMTrT 3.11.1. 
melléklete alapján. Megállapítandó, hogy az 
övezet teljes közigazgatási területtel került 
lehatárolásra. Esztergom Megyei Jogú Város 
térségi szerepű térszervező városként 
szerepel, Esztergom és térsége elnevezéssel. 
Az övezet előírásai a Komárom-Esztergom 
Megye11 Közgyűlés Komárom-Esztergom 
Megyei12 Területrendezési Tervéről szóló 
6/2020. (VI. 25.) önkormányzati rendelet (a 
továbbiakban: KEVMTrT) szerint a 
következők: 
 
Térszervező települések övezete 
Forrás: 3.11.1. melléklet a 6/2020. (VI. 25.) 
önkormányzati rendelethez (KEVMTrT) 
„5. Településhálózat egyedi övezetei 
6. § (1) A településhálózat egyedi övezetei a következők: 
a) Térszervező települések övezete (3.11.1 melléklet), 
b) Térségi együttműködések övezete (3.11.2 melléklet). 

(2) Településrendezési eszközök készítésekor a területfelhasználás vizsgálata során elemezni kell a 
hatályos településrendezési eszközök szerinti nem beépült gazdasági, lakó- és vegyes 
területfelhasználású fejlesztési területeket (területkínálatot), és térképen be kell bemutatni az 
elhelyezkedésüket, méretüket. 
(3) Új fejlesztési terület kijelölésekor, amennyiben a beépítetlen fejlesztési területek aránya meghaladja 
a település belterületének és azon kívül beépült beépítésre szánt területeinek 20%-át, akkor 

a)  az új fejlesztési terület kiterjedésével legalább azonos méretű beépítetlen fejlesztési területet 
egyidejűleg vissza kell sorolni (visszasorolás) és 
b)  legfeljebb akkora új fejlesztési terület jelölhető ki, amekkora beépítetlen fejlesztési területet a 
település az új kijelöléssel egyidejűleg vissza tud sorolni. 
(4) A rendelet 6. § (3) bekezdését nem kell alkalmazni, ha 
a) a fejlesztés megyei területfejlesztési programban, vagy települések által közösen készített 
integrált településfejlesztési stratégiájában szerepel, 
b) 
a módosítás a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások 
megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény hatálya alá tartozó ügy 
tárgyát képezi, 

c)  visszasorolás esetén az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti 
kártalanítási kötelezettség fennáll. 
(5) Amennyiben a településen új beépítésre szánt terület az igényekhez képest csak korlátozottan 
jelölhető ki, a településrendezési eszközök készítésekor és módosításakor meg kell vizsgálni a települési 
térségen belül már kialakult területek intenzívebb területfelhasználásba sorolásának lehetőségét. 
(6) Települési térségben barnamezős területként lehatárolt területen olyan területfelhasználási egységet 
kell kijelölni, mely elősegíti azok megújulását, integrálódását a kialakult településszövetbe, összhangban 
van a szomszédos területek területfelhasználásával, és elősegíti a térszervező szerep megerősödését. 

 
 
11 Elfogadáskor hatályos elnevezés. 
12 Elfogadáskor hatályos elnevezés. 
 
 

 
 
 
6. Térszervező települések övezete 
7. § (1) A térszervező települések övezetébe tartozó települések a településhálózatra gyakorolt 
hatásának mértékétől függően regionális szerepű térszervező város, térségi szerepű térszervező város, 
vagy mikrotérségi központ lehet (3.11.1 melléklet). 
(2) A regionális és térségi szerepű térszervező városok, valamint mikrotérségi központok települési 
területét a településrendezési eszközökben olyan területfelhasználási egységekbe kell besorolni, mely 
erősíti az adott város településhálózatban betöltött szerepét, növeli a területfelhasználás hatékonyságát 
és elősegíti a minőségi városiasodást. Ezt a településrendezési eszközök alátámasztó javaslatában be 
kell mutatni. 
(3) Regionális és térségi szerepű térszervező városok területén új gazdasági terület kijelölése esetén a 
megalapozó vizsgálat gazdasági fejezetében a település gazdaságát bemutató fejezetben kiemelten kell 
vizsgálni és bemutatni a humán tőke és a megfelelő települési szolgáltatások rendelkezésre állását. 
(4) Regionális és térségi szerepű térszervező városok helyi építési szabályzata a kereskedelmi, szolgáltató 
gazdasági területre az országos településrendezési követelményektől eltérően az építési telek 
megengedett legnagyobb beépítettségét 70%-ban, legkisebb zöldfelületét 15%-ban is megállapíthatja, 
amennyiben 

a)  a településrendezési eszközökben lehatárolt barnamezős területek, vagy 
b)  az érintett építési telkek már beépült gazdasági területen találhatók, és a meglévő gazdasági 

tevékenység helyhez kötöttsége miatt nincs mód a telephely területének bővítésére.” 
Új fejlesztési terület kijelölésére nem kerül sor, így az övezet előírásai alapján elkészítendő vizsgálatok 
nem relevánsak
A módosítás a Térszervező települések övezeteire vonatkozó előírásokkal összhangban állnak. 
 
 
 
 


 
 
 
Térségi együttműködések övezete 
A tervezési terület, illetve a 
területfelhasználási változással érintett 
terület a térségi együttműködések övezetével 
mindkét esetben érintett a KEVMTrT 3.11.2. 
melléklete alapján. Megállapítandó, hogy az 
övezet teljes közigazgatási területtel került 
lehatárolásra. Esztergom regionális szerepű 
térszervező városként került rögzítésre, 
Esztergom és térsége együttműködéssel. 
Az övezet előírásai KEVMTrT előírásai „5. 
Településhálózat egyedi övezetei”-re 
vonatkozóan a Településhálózat egyedi 
övezeteinél az előzőekben bemutatásra 
került, itt annak megismétlésétől 
eltekintünk. Itt csak a „7. Térségi együtt-
működések övezete” vonatkozó külön 
előírások kerülnek bemutatásra: 
 
Térségi együttműködések övezete 
Forrás: 3.11.2. melléklet a 6/2020. (VI. 25.) 
önkormányzati rendelethez (KEVMTrT) 
„7. Térségi együttműködések övezete 
8. § (1) A térségi együttműködések településcsoportjain belül össze kell hangolni a tervezett lakó, 
gazdasági és rekreációs célú területkínálatokat a túlkínálat elkerülése és az ésszerű ráfordítások 
érdekében. Új beépítésre szánt terület kijelölésének szükségessége az adott településcsoporton belüli 
összes kínálat figyelembevételével indokolandó a településrendezési eszközök alátámasztó 
javaslatában. A területkínálat bemutatására a Komárom-Esztergom Megye Területi Kataszter is 
felhasználható. 
(2) Amennyiben a térségi együttműködéssel érintett települések együttműködve végeznek település-, 
vagy területfejlesztéssel összefüggő tevékenységet, akkor közösen kell meghatározni az erre irányuló 
tervezés célját, szempontjait és módját. 
(3) A települések a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia, a 
településrendezési eszközök készítésének, módosításának véleményezési eljárásába – az állami 
főépítészi eljárás kivételével – bevonja az övezet vele azonos településcsoportjába tartozó településeket. 
(4) A településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia közös készítése esetén 
vizsgálni kell a közös jövőkép és közös célok kidolgozásának, meghatározásának lehetőségét. 
(5) A településszerkezeti terv közös készítése esetén annak tartalmi felépítését a jogszabályi előírások 
alkalmazása mellett az eltérő adottságokra figyelemmel, azonos elvek alapján kell meghatározni. 
(6) A több települést érintő, egy ütemben megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódó településrendezési 
eszközök készítését, vagy módosítását a települési önkormányzatok közös tervezésében kell 
végrehajtani. 
(7) A közigazgatási határon átlépő fejlesztési területek esetén a helyi építési szabályzatban előírásokkal 
kell biztosítani a fejlesztés területi és hálózati kialakításának folytonosságát, tagolását és műszaki 
szempontú összhangját.” 

Új beépítésre szánt terület kijelölésére nem kerül sor, így az övezet előírásai alapján elkészítendő 
vizsgálatok nem relevánsak
A módosítás a Térségi együttműködések övezeteire vonatkozó előírásokkal összhangban állnak. 
 
 
 
 


 
 
 
Komplex turizmusfejlesztési térségek egyedi övezetei 
A tervezési terület, illetve a 
területfelhasználási változással érintett 
terület a komplex turizmusfejlesztési 
térségek egyedi övezetével mindkét esetben 
érintett a KEVMTrT 3.12. melléklete alapján. 
Megállapítandó, hogy az övezet teljes 
közigazgatási területtel került lehatárolásra. 
Esztergom a Duna mente komplex 
turizmusfejlesztési térség részeként került 
rögzítésre. 
Az övezet előírásai KEVMTrT előírásai szerint 
a következők: 
 
Komplex turizmusfejlesztési térségek egyedi 
Forrás: 3.12. melléklet a 6/2020. (VI. 25.) önkormányzati 
rendelethez (KEVMTrT) 
„8. Komplex turizmusfejlesztési térségek egyedi övezetei 
9. § (1) A komplex turizmusfejlesztési térségek egyedi övezeteit a 3.12 melléklet határozza meg. A 
turizmusfejlesztés egyedi övezetei: 

a)  Által-ér menti komplex turisztikai térség, 
b)  Duna mente komplex turizmusfejlesztési térség. 

(2) Az övezettel érintett településeknek a településrendezési eszközeinek készítése és módosítása során 
biztosítani kell a 1550/2017. (VIII. 18.) kormányhatározatban és a megyei fejlesztési dokumentumokban 
szereplő célkitűzések megvalósítását szolgáló turisztikai fejlesztések elhelyezését. 
(3) Turisztikai célú fejlesztési területek kijelölésekor, területfelhasználásuk meghatározásakor figyelembe 
kell venni a megyei fejlesztési dokumentumokban meghatározott turisztikai célokat, fejlesztési igényeket. 
(4) .... 
(5) A Duna-mente komplex turisztikai térség övezetével érintett települések településfejlesztési 
koncepciójának készítésekor figyelembe kell venni a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékéről szóló 
MvM rendelet szerinti, ”A római birodalom határai – A dunai limes magyarországi szakasza” (továbbiakban: 
Limes), a „Komárom/Komarnoi erődrendszer” és az „Esztergom és Visegrád középkori magyar királyi 
központok, valamint az egykori Pilisi királyi erdő területe” világörökségi várományos területek egyetemes 
értékeit és az azokat hordozó attribútumokat. 
(6) A Limes világörökségi várományos terület Kezelési Tervében meghatározott előírásokat a 
településrendezési eszközökben érvényesíteni kell. 

A beruházás kapcsán nem kerül kijelölésre turisztikai célú fejlesztési, így az ehhez kapcsolódó előírások 
nem relevánsak
A területfelhasználási változással érintett területet a világörökségi várományos helyszín védőövezetét 
(Esztergom és Visegrád középkori magyar királyi központok, valamint az egykori Pilisi királyi erdő 
területe
) érinti. Azonban a Limes területe és védőövezetének területe nem érintett, így az ehhez 
kapcsolódó vizsgálatok nem relevánsak
A módosítás a Komplex turizmusfejlesztési térségek egyedi övezeteire vonatkozó előírásokkal 
összhangban állnak. 

 
 



 
 
 
Szőlőkataszteri területtel érintett települések övezete 
A tervezési terület, illetve a 
területfelhasználási változással érintett 
terület a szőlőkataszteri területtel érintett 
települések övezetével mindkét esetben 
érintett a KEVMTrT 3.15.1. melléklete 
alapján. Megállapítandó, hogy az övezet 
teljes közigazgatási területtel került 
lehatárolásra. 
Az övezet lehatárolásának pontosítását az E-
TÉR felületén nyújtott adatszolgáltatás (2025. 
április 29.) alapján végeztük. 
Az adatszolgáltatása alapján a tervezési 
terület
, illetve a területfelhasználási 
változással érintett terület
  érintettséget 
nem mutat


sem VINGIS termőhelyi kataszter, 
 

sem VINGIS szőlőültetvények 
Szőlőkataszteri területtel érintett települések 
tekintetében. 
övezete 
Érintettség hiányában az övezet további 
Forrás: 3.15.1. melléklet a 6/2020. (VI. 25.) 
vizsgálata nem releváns. 
önkormányzati rendelethez (KEVMTrT) 
 
Kapott adatszolgáltatás szerinti lehatárolás 
(2025. április 29.) 
A módosítás a Szőlőkataszteri területtel érintett települések övezetre vonatkozó előírásokkal 
összhangban áll. 

 
 
 
 



 
 
 
Zsugorodó kertes területek övezete 
A tervezési terület, illetve a 
területfelhasználási változással érintett 
terület a zsugorodó kertes területek 
övezetével mindkét esetben érintett a 
KEVMTrT 3.15.2. melléklete alapján. 
Megállapítandó, hogy az övezet teljes 
közigazgatási területtel került lehatárolásra. 
Az övezet lehatárolásának pontosítását az E-
TÉR felületén nyújtott adatszolgáltatás (2025. 
április 29.) alapján végeztük. 
Az adatszolgáltatása alapján a zártkerti 
fekvésű földrészletek nem érintik sem a 
tervezési területet, sem a területfelhasználási 
változással érintett területet. 
Érintettség hiányában az övezet további 
vizsgálata nem releváns. 
 
Zsugorodó kertes területek övezete 
Forrás: 3.15.2. melléklet a 6/2020. (VI. 25.) 
önkormányzati rendelethez (KEVMTrT) 
 
Kapott adatszolgáltatás szerinti lehatárolás 
(Zártkerti fekvésű földrészletek) 
(2025. április 29.) 
A módosítás a Zsugorodó kertes területek övezetre vonatkozó előírásokkal összhangban áll. 
 
ESZTERGOM MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA A 
TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL TELJES ÖSSZHANGOT MUTAT. 

 
 
 
 

 
 
 
9. melléklet a 212/2025. (IX. 18.) Kgy. határozathoz 
 
 
6/D. melléklet a 158/2023. (VI. 01) Kgy. határozathoz 
A BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYE 
/ESZTERGOM MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK – ESZTERGOM MEGYEI JOGÚ VÁROS TERÜLETÉT 
ÉRINTŐ ÁRVÍZVÉDELMI FŐVÉDVONAL MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁT MEGTEREMTŐ – MÓDOSÍTÁSA TERÜLETÉN/ 
A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 8. § (3) bekezdés b) pontja kimondja: 
„(3) Az új beépítésre szánt területek kijelölése során a következő feltételeknek együttesen meg kell 
felelni, és ezt az önkormányzatnak külön önkormányzati határozattal – amely a településrendezési 
terv mellékletét képezi – igazolni kell: 
a) a 7. § (2) bekezdésében, valamint az (1) és (2) bekezdésben foglaltak teljesülését, 
b) számítással igazolva, hogy a település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke az új 
beépítésre szánt területkijelöléssel nem csökken,” 

A településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes 
településrendezési sajátos jogintézményekről
 szóló 419/2021. 
(VII. 
15.) Korm. rendelet (a 
továbbiakban: 419/2021. Korm. rendelet) 18. § (1) bekezdése kimondja: 
„(1) Az egy hektár területnagyságot meghaladó új beépítésre szánt terület kijelölésével járó 
településterv készítése vagy módosítása során, ideértve azt az esetet is, ha az új beépítésre szánt 
részterületek nagysága összesen haladja meg az egy hektárt, a Méptv. 8. § (3) bekezdés b) pontjában 
meghatározott követelmény teljesülése érdekében, az újonnan kijelölt beépítésre szánt területtel 
összefüggő biológiai aktivitásérték 
a) egyenleg fenntartását a rendezési terv alátámasztó munkarészében kell igazolni, és 
b) egyenleg fenntartásához szükséges zöldfelületi követelményeket a helyi építési szabályzatnak kell 
tartalmaznia.” 

A 419/2021. Korm. rendelet 78. § (1a) bekezdés b) és c) pontjában szereplő átmeneti rendelkezések-
nek megfelelően a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a 
településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről
 szóló 
314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 314/2012. Korm. rendelet) szeptember 30.-án 
hatályos I-IV. Fejezete és mellékletei tartalmi követelményeit kell alkalmazni. A 314/2012. Korm. 
rendelet  „A Településszerkezeti Terv tartalmi követelményei” című 4. melléklete szerepelteti „A 
biológiai aktivitásérték számítási eredménye” című 6. pontot

Esztergom Megyei Jogú Város Településrendezési Eszközeinek – Esztergom Megyei Jogú Város 
területét érintő árvízvédelmi fővédvonal megvalósíthatóságát megteremtő – módosítása nem jár 
együtt beépítésre nem szánt terület beépítésre szánt területté történő kijelölésével, így a biológiai 
aktivitásérték szinten tartásának igazolása nem jogszabályi kötelezettség

 
 
 
 

 
 
 
HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA 
 
 
 
 
 
 





 
 
 
1. melléklet a 16/2025. (IX. 18.) önkormányzati rendelethez 
 
1. melléklet a 20/2019. (XI. 26.) önkormányzati rendelethez 
Esztergom Megyei Jogú Város Szabályozási Terve - Jelmagyarázat 
 
 
 
 

Document Outline