Rektori 
pályázat
Moholy-Nagy 
Művészeti 
Egyetem
Vargha 
Balázs DLA  
egyetemi 
tanár
2026

---

link to page 4 link to page 7 link to page 8 link to page 8 link to page 8 link to page 9 link to page 9 link to page 10 link to page 10 link to page 11 link to page 11 link to page 12 link to page 12 link to page 13 link to page 13 link to page 14 link to page 15 link to page 15 link to page 17 link to page 19 link to page 20 link to page 22 link to page 24 link to page 25 link to page 25 link to page 26 link to page 27 link to page 27 link to page 27 link to page 28 link to page 29 Tartalom
A CÍMEKRE 
KATTINTVA 
ELÉRHETŐK 
A FEJEZETEK!
04 PREAMBULUM
07 
REKTORI JÖVŐKÉP
08 
FŐBB VÁLLALÁSOK
08 
Megbecsülés, bérrendezés
08 Autonómia
09 
A Jövő Egyeteme
09 
A konszolidáció szükségessége
10 
Szövetségben a hallgatókkal
10 
Együtt a Vezérigazgatósággal
11 
A nélkülözhetetlen menedzsment 
11 
Az Akadémia sajátos helyzete
12 
A TechPark kiemelt szerepe
12 
A szakok önállósága
13 
MOME MISSZIÓ – AMIRE A REKTORI JÖVŐKÉP ÉPÍT
13 
A Bauhaus és a Moholy-Nagy-örökség
14 
Értékek, sajátosságok – a MOME egyedülálló bevonzó képessége
15 Célok
15 
A jelen és a jövő kihívásai
17 
Design a való világnak: (humán)ökológiai komplexitást az oktatásban!
19 
Trendek: új generációk, új elvárások
20 
A mesterséges intelligencia – konkurencia az oktatásban
22 
A MOME mint munkahely, a rektor mint munkáltató
24 
Változó környezet, megváltozott kommunikációs igények
25 
Versenytárs-elemzés
25 
Fenntarthatóságra törekvés a működésben
26 
A kihívásokból következő legfontosabb tennivalóink
27 
AZ OKTATÁS JÖVŐJE
27 
Miért tanítsunk?
27 
Mit tanítsunk?
28 
Hogyan tanítsunk?
29 
Fókuszban az ember

---

link to page 30 link to page 30 link to page 31 link to page 32 link to page 32 link to page 33 link to page 33 link to page 34 link to page 34 link to page 35 link to page 35 link to page 38 link to page 41 link to page 41 link to page 42 link to page 43 link to page 44 link to page 44 link to page 46 link to page 46 link to page 48 link to page 48 link to page 49 link to page 50 link to page 50 link to page 50 link to page 50 link to page 51 link to page 51 link to page 51 link to page 52 link to page 52 link to page 52 link to page 53 link to page 54 link to page 55 30 
A MOME JÖVŐJE
30 
Melyek a célok?
31 
Mi a fókusz?
32 
Milyen egyetem legyen a MOME?
32 
A MOME művészeti és design kutató egyetem
33 
A MOME nemzetközi jelenléte mint eszköz  
a kapcsolódások fejlesztésében
34 
Oktatói rezidenciaprogrammal  
a nemzetközi beágyazottság erősítéséért
35 
A MOME regionális centrum és nemzeti intézmény
35 
A MOME a kiválóságra építve maradhat sikeres
38 
Fenntarthatóság: a design újraértelmezendő szerepe
41 
MIRE VAN SZÜKSÉG?
41 
Input
42 
Output
43 
Oktatásmódszertani fejlesztés
44 
Humán fejlesztés – képzők képzése
44 
Oktatói, kutatói fórumok
46 
AZ OKTATÁSI STRUKTÚRA 
46 
Képzési szintek differenciált értékajánlata
48 Kutatás
48 
Alternatív képzési formák – Professional School
49 
Az akkreditációról 
50 
AZ INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE
50 
Terek, funkciók
50 
Smart Campus
50 
A technológiai képzés infrastruktúrája
51 
AZ OKTATÁST TÁMOGATÓ  
TEVÉKENYSÉGEK
51 
MOME designmenedzsment – szakmai hitelesítő szerep
52 
Inkubációs támogatás
52 
Alumni hálózat kiterjesztése
52 
A Könyvtár és a MOME-örökség
53 
Kiadói tevékenység – MOME Press
54 
Múlt – jelen – jövő
55 
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

---

Preambulum
Éppen három éve ilyenkor, 2023 tavaszán nyílt alkalmam életem 
első rektori programját megírni. Ennek megalkotása számomra nem 
teher, hanem felemelő élmény volt, ami felismerésekkel teli, rendkí-
vül tanulságos időszakként maradt meg az emlékezetemben. Ugyan-
csak rengeteg tapasztalatot szereztem az ezt követő pályázati folya-
mat számtalan kihívásából. A pályázat – sikert és csalódást egyaránt 
jelentő – végső kimenetele valódi, embert próbáló helyzetet teremtett 
számomra, melynek erős személyiségformáló hatását nehezen tud-
nám bármi máshoz hasonlítani. Az azóta eltelt idő pedig módot adott 
az Egyetemet új, eddig nem látott oldalairól megismernem, nagyban 
köszönhetően a hallgatók aktív szerepvállalásának. 
Mindent egybevéve, ez az időszak kivételes lehetőséget teremtett szá-
momra, hogy az intézményről és a közösségről a korábbiaknál is komp-
lexebb képet kapjak, különösen az egymásrautaltság, segítőkészség, 
összefogás és különböző rejtett értékek hangsúlyos szerepe, valamint 
a biztonságra törekvés természetes igénye kapcsán.
Most, 2026-ban, mikor az Egyetem újra vezetőjét keresi, fontos látnunk 
az elmúlt időszak történéseinek összefüggéseit – a mostani helyzet 
tükrében. Tény, hogy 2023-ban a MOME épp történelmi esély birtoká-
ban volt: a Kopek Gábor útmutatásával újjászületett campus, a vele 
összhangban megújított hárompilléres intézményi struktúra, valamint 
a modellváltás nyomán körvonalazódó lehetőségek együttállása biz-
tos alapot teremtett egy olyan szellemi építkezéshez, amelytől a MOME 
a 21. századi sikerességének megalapozását remélhette, és amellyel 
kapcsolatos egyetemi és fenntartói szándékok szerencsés módon talál-
koztak. Az ekkor esedékes rektorválasztás célja annak az egyetemve-
zetőnek megtalálása volt, aki az Alapítvány kezdeményezésére Fülöp 
József, akkori rektor vezetésével előkészítés alatt álló Jövő Egyeteme 
programot kiteljesíti és sikerre viszi.
A kivételes helyzet adta lehetőség azonban egy ponton – egy váratlan 
és vitatott döntés következtében – sajnos szertefoszlott. Az ezt követő, 
tévutakkal terhelt időszak mindössze egy évig tartott, az egyetemet 
azonban hosszú időre letérítette a fejlődési pályáról. Az újabb eltelt év, 
vitathatatlan eredményei mellett, átmenetisége okán nem hozhatott 
igazi fordulatot ebben a folyamatban, ahogy teljes megnyugvást sem 
a történtek hatásaitól megviselt közösség számára. 

---

A következő rektorra hárul tehát a feladat, hogy az Egyetemet visz-
szavezesse a fejlődési pályára, és hogy újra biztosítsa a jóllét feltéte-
leit minden érintett számára. Elhivatottságot érzek magamban ennek 
a feladatnak a megvalósítására, felajánlva szakmai, oktatói és vezetői 
tudásomat, tapasztalataimat és reputációmat. A pályázaton való rész-
vétellel továbbá az Egyetem iránti töretlen elköteleződésemet is sze-
retném egyértelműen bizonyítani. Vállalom az újbóli megmérettetést, 
ami egyúttal lehetőséget kínál az előző programom finomhangolására, 
valamint a közösségünket ért bomlasztó események minden szempont-
ból megnyugtató rendezésére.
Az itt olvasható program részben a korábbi pályázatom – a MOME 
Szenátusának akkori támogatását kiérdemelt – koncepciójára épül. 
Ennek indoka, hogy a benne megfogalmazott jövőkép alapvető állítása-
inak helyessége felől ma is meg vagyok győződve, ezeket változatlanul 
érvényesnek, az Egyetem jövője szempontjából előremutatónak gon-
dolom. Azonban természetesen nem változatlan formában: az aktuali-
zált, átdolgozott programszöveg számos helyen lényeges tartalmi 
kiegészítésekkel bővült, melyek részint tágabb valóságunk aktu-
ális és jövőbeni kihívásaira (mesterséges intelligencia, fenntart-
hatóság), részint közvetlen közegünk, az Egyetem működésének 
különböző kérdéseire reflektálnak.
Ezúton közös gondolkodásra invitálva bocsátom vitára elképzeléseimet, 
örömmel várva minden visszajelzést, egyúttal megköszönve mindenki-
nek, aki figyelmével kitünteti rektori programomat.
2026. március

---

„Ahelyett, hogy 
bezárkózna, 
elvonulna 
a világtól, a mai 
ember kinyílik 
a világ felé.  
Mindenki 
napfényre 
és levegőre, 
felszabadító 
távlatokra 
törekszik.”
Moholy-Nagy 
László
A Berliner Illustrierte Zeitung által publikált fotót Moholy-Nagy László  
használta Az anyagtól az építészetig című könyvében, a fent idézett szövegéhez (1929) 

---

Rektori  
jövőkép
Célom, hogy a Jövő Egyeteme projekt keretében elfogadott alapra 
építve a MOME négy éven belül vonzó munkahely és a közép-kelet-eu-
rópai régió egyik vezető design és művészeti egyeteme legyen. A vonzó 
munkahely az értelmezésemben a munkakapcsolatokban, a javadalma-
zásban fair munkáltatót, mérésekkel igazoltan elégedett és elkötelezett 
munkatársakat és nemzetközi sztenderdek szerint minősített munkahe-
lyet jelent, amely munkáltatóként elvben és gyakorlatban a munkatár-
sakat helyezi működése középpontjába. 
Az egyetem régiós vezető szerepének elérése érdekében a design 
és művészeti képzésben a MOME-t négy év alatt Magyarország első-
számú – a túljelentkezésekben mérhető –, megkerülhetetlen intéz-
ményévé tesszük. Ezzel párhuzamosan – versenyelőnnyé formálva 
a régióban a magyar nyelvet beszélők jelentős számát – a határon 
túli intézményekkel való partnerségi kapcsolatok kiépítésével növeljük 
az egyetem nemzetközi súlyát. 
A célom az, hogy olyan egyetemet, olyan autonóm közösséget teremt-
sünk, amely nemcsak proaktívan reagál az ökológiai válság környezeti 
és szociokulturális problémáira, valamint a mesterséges intelligencia 
gyors térnyerésére, hanem sikeres pályafutásuk érdekében felkészíti 
hallgatóit a napjainkban gyökeresen átalakuló, krízisekkel terhelt gaz-
dasági/társadalmi berendezkedéshez való hatékony és felelős alkal-
mazkodásra is.
08

---

Főbb  
vállalások
Megbecsülés, bérrendezés
Egységes rendszerbe foglalt, méltányos és igazságos bérezési rend-
szer kialakítását fogom kezdeményezni a Szakszervezettel egyeztetve. 
Ennek jegyében előre kijelentem, hogy nem fogom elfogadni a jelen-
legi, kiugróan magas rektori fizetést.
Az egyetem olyan szervezet, amely szinte kizárólag a benne résztvevő 
emberek tevékenységéből teremt értéket, ezért a rájuk való odafigye-
lés minden vezető elsődleges feladata kell legyen: az ő hozzáértésükön, 
elkötelezettségükön és lelkesedésükön múlik, hogy milyen lesz a MOME. 
Éppen ezért az itt dolgozók emberi, szakmai és pénzügyi megbe-
csülése alapvető sarokköve lesz rektori tevékenységemnek. Ebben 
kulcsszerepet szánok a Szakszervezetnek, amelynek magam is hosszú 
évek óta tagja vagyok, és amellyel szoros együttműködésben tervezem 
egyeztetni az ide tartozó kérdéseket. Egyetértek a Szakszervezetben 
az utóbbi hónapokban sokszor szóba került méltányos és szolidáris 
bérezés elvével, és támogatni fogom egy arányos és koherens bérezési 
rendszer kialakítását.
Autonómia
Az Egyetem önrendelkezését a Szenátus képes megteremteni és meg-
tartani. Ehhez autonóm és felkészült Szenátusra van szükség. Ennek 
elnökeként mindent el fogok követni, hogy a Szenátus az Egyetem 
demokratikus fórumaként legfontosabb ügyeink megvitatásának aktív 
színtere legyen. Véleményt formálni, érvek és elvek mentén vitázni 
érdem. Olyan Szenátusra van szükség, mely tagjának lenni presz-
tízs, és amely autonóm módon meghozott, szuverén döntései mel-
lett képes és hajlandó következetesen kiállni.
Vállalom, hogy a hallgatók kezdeményezése nyomán, a Szenátus 
által alkotott és egyhangúlag elfogadott Charta ügyét továbbviszem. 
Az Egyetem közössége joggal várja el, hogy az általa megfogalmazott 
szándékok és követelések ne merüljenek a feledés homályába.
09

---

A Jövő Egyeteme
Azok közé tartozom, akik annak idején, a Jövő Egyeteme program 
elindításában a progresszió lehetőségét látták, és lelkesen részt is 
vettem a fejlesztés első szakaszában, ahol a tartalmi alapok szak-
mai kérdéseiről folyt érdemi és hatékony gondolkodás. Változatlanul 
hiszem, hogy ennek eredményei ma is elengedhetetlenek a hosszú 
távú sikerességhez.
A folyamatban váratlanul és intenzíven megjelenő szervezet-átalakítási 
szándék azonban meglepő és sokak véleménye szerint indokolatlan volt. 
Nem voltam egyedül azzal a sokat hangoztatott véleménnyel, hogy az új 
program bevezetésének távolról sem elengedhetetlen feltétele a szer-
vezet átalakítása – sőt, a tartalom és a struktúra egyidejű megváltoz-
tatása túlzott megterhelést és nehezen kezelhető problémákat eredmé-
nyez. Nem beszélve az átalakításnak a szervezetet teljes mélységében 
érintő mértékéről és módjáról, ami tovább növelte az aggodalmakat, 
melyek jogosságát a későbbi események beigazolták. 
Mindez sajnos megingatta a programmal kapcsolatban a kezdetben 
meglévő szakmai bizalmat is. A következő rektor feladata lesz kon-
szenzust teremteni az egyetemi közösséggel szövetségben annak 
érdekében, hogy újra szakmai alapon, az Egyetem tevékenysé-
gében részt vállaló minden érintett érdekei, és a legszélesebb 
egyetértés mentén indulhasson el a közös tartalomfejlesztés.
A konszolidáció szükségessége
A campusfejlesztés átmeneti évei, az ezt követően nem sokkal meg-
kezdődött és immár mintegy négy éve zajló Jövő Egyeteme program, 
különösen a teljes szervezetet érintő átszervezések rendkívüli módon 
megterhelték az egyetemi közösség biztonságérzetét. 
Az elmúlt átmeneti időszak egyetemvezetése azt az elvet vallotta, 
hogy kizárólag a legszükségesebb korrekciókat hajtja végre, a komo-
lyabb, hosszútávú intézkedéseket a következő vezetésre hagyja.
Azt gondolom, hogy a bizonytalan állapot tovább már nem fenntartható. 
Le kell zárnunk ezt az időszakot és az élhető közállapotok megteremté-
sére, valamint egyetemi küldetésünkre kell végre koncentrálnunk. Kije-
lentem, hogy rektorként nem fogom a szervezeti felépítést tovább 
módosítani és azokkal fogok együttműködni, akik elnyerték pozí-
ciójukat. Strukturális kérdések helyett azt fogom képviselni, hogy 
a szakmai tartalom kerüljön ismét a középpontba, amely a szer-
vezet-átalakítás során sajnálatos módon háttérbe szorult. A cél 
10
– a pályázati kiírással összhangban – az kell legyen, hogy a Jövő Egye-

---

teme modell kereteit véglegesítsük, bevezessük azt, ami oktatás-szak-
mailag megalapozott és időről-időre elvégezzük azt a reflexív újraérté-
kelést, amely a MOME folyamatos fejlődését biztosítja.
Ehhez elengedhetetlen, hogy az ebben résztvevők végre megtalálják 
a helyüket, biztonságukat és jóllétüket. Mindennél nagyobb szüksé-
günk van az olyan bizalmi légkörre, ami jó közérzetet biztosítva felsza-
badítja a kreatív energiákat.
Szövetségben a hallgatókkal
Az elmúlt év váratlan és pozitív fordulatát a hallgatóink intenzív köz-
életi érdeklődése és kiállása jelentette. A szenátusban a hallgatói lét-
szám bővülésén kívül jelenlétük stabilitása és intenzitása is sokat vál-
tozott. Jó látni, hogy a HÖK és a DÖK egyre gyakoribb és felkészültebb 
megszólalásaival aktív tartalommal tölti meg szenátusi szerepét. 
Minden jel arra mutat, hogy egy új, friss szellemű generáció lépett be 
az egyetemi szférába, mely összefüggésekben gondolkodik és igényt 
formál a környezete alakításában való részvételre. Mindez a párbeszéd 
olyan új lehetőségeit teremti meg, amelyből az egyetemvezetés sokat 
meríthet. 
Rektorként szeretnék élni ezzel a lehetőséggel, és a hallgatóink-
kal való aktív párbeszédet a szenátus formális keretein túl, minél 
több platformon kezdeményezni fogom.
Együtt a Vezérigazgatósággal
Kettős vezetési rendszerében működő szervezetként kulcskérdés a két 
párhuzamos – rektori és vezérigazgatói terület hatékony együttműkö-
dése. Ez mindenképp aktív, egymásra figyelő, egymást támogató, vala-
mint – a szabályozásokban rögzítetteken túlmenően is – jól definiált 
munkamegosztást igényel. 
Véleményem szerint mindez akkor optimális, ha a két terület veze-
tője egyenlő súlyt képviselve vesz részt a folyamatok irányításában.
Szoros szövetségük nélkülözhetetlen az Egyetem érdekeinek képvise-
letéhez szükséges érdekérvényesítő potenciáljuk maximalizálásához.
11

---

A nélkülözhetetlen menedzsment 
Rektorként arra fogok törekedni, hogy az Egyetemen meglévő tudások 
közötti egyensúlyt megőrizzem, és olyan szervezeti kultúra meglétét 
erősítsem, amelyben a különböző szakterületek kölcsönösen elis-
merik egymás értékeit és teljesítményeit. Az oktatási és kutatási 
tevékenységet végző akadémiai közösség munkája nem választható el 
a támogató és menedzsmenti területek által hozzáadott értéktől. Közös 
célunk csak közös erőfeszítés által valósítható meg: hogy hallgatóink 
számára magas színvonalú, korszerű és komplex egyetemi szolgáltatá-
sokat biztosítsunk.
E szemléletből következően az egyetemi működésben nincs elsődleges 
és másodlagos szerep: minden terület hozzájárulása nélkülözhetetlen. 
A 21. századi egyetem sikeres működtetése a különböző funkciók össze-
hangolt, egymást erősítő jelenlétére épül.
Az Akadémia sajátos helyzete
Az egyetem sajátos intézmény: az európai kultúrában mélyen gyöke-
rező közeg, amelyet egyedi értékek és működési törvényszerűségek 
határoznak meg. Az akadémiai pálya különleges hivatás, amelynek 
sajátosságai akkor is megmaradnak, ha a jogi és foglalkoztatási kere-
tek időközben átalakulnak.
A rektor feladata, hogy az akadémiai közösség – oktatók, kuta-
tók – érdekében következetesen és hatékonyan támogassa 
e sajátos létforma fennmaradását. Az egyetem nem vállalat, 
és ezért az érzékeny akadémiai ethosz időről időre megerősí-
tésre szorul, különösen a – más szempontból gyakran indokolt – 
haszonelvű megközelítések ellensúlyozására. E felelősség elsődleges 
hordozója a rektor, akinek szakmai tekintélye és intézményi pozíciója 
biztosíthatja a szükséges egyensúlyt.
Ennek legfontosabb eszköze a megbecsülés, amely egyaránt magá-
ban foglalja az emberi, szakmai és anyagi dimenziókat. A rek-
tor kiemelt felelőssége, hogy ezt a megbecsülést az egyetemi 
közösség minden tagja számára biztosítsa, valamint hogy 
átfogó szemléletével megteremtse, kiterjessze és fenntartsa 
ennek kiegyensúlyozott érvényesülését.
12

---

A TechPark kiemelt szerepe
A Technológiai Park a MOME képzési portfóliójának unikális, és egy-
ben egyik legértékesebb szervezeti egysége. A campusfejlesztés egyik 
legfőbb vívmányaként létrejött két épület1 egységbe foglalta az Egye-
tem korábban széttöredezetten létező technológiai képzési helyszí-
neit. Ennek eredményeként a TechPark mára a MOME mintegy tizenhat 
önálló, anyag-, technológia-, és médiumspecifikus egységből álló, szí-
nes, élettel teli színhelyévé fejlődött.
A műhelyekben, műtermekben, stúdiókban dolgozó és oktató kollégák 
tudása, elköteleződése és lelkesedése teremti azt, a hallgatókat rend-
kívüli módon inspiráló közeget, melyben a szakmai tudásszerzésnek 
olyan dimenziója összpontosul, ami digitalizált világunkban kimagasló 
értéket teremt.
Rektorként elkötelezett vagyok abban, hogy a TechPark közös-
sége az általuk hozzáadott értéknek megfelelő megbecsülésben 
részesüljön. Ahogy abban is, hogy az Egyetem költségvetési koncep-
ciójában a technológiai fejlesztések stratégiai tényezőként kapjanak 
hangsúlyt.
A szakok önállósága
Meggyőződésem, hogy mind az oktatás, mind a szakmai kultúra gon-
dozásának kiemelten fontos bázisai a szakok, melyek azokat a diszcip-
línákat képviselik, amelyekből a MOME portfóliója felépül. Ahhoz, hogy 
szerepüket kiteljesíthessék, a lehető legnagyobb autonómiára van 
szükségük abban, hogy tevékenységüket saját jövőképük alapján sza-
badon alakíthassák, erőforrásaikkal önállóan gazdálkodhassanak. 
Kiemelt szempont emellett a szakok közötti legszélesebb együttmű-
ködések létrejöttének, kölcsönös láthatóságának ösztönzése, amely 
az újonnan alakuló központok számára kínál lehetőséget. Egyetem-
vezetőként támogatni fogom a szakok szakterületi önállóságát, 
és egyetemi akkreditációs felelősségükkel arányos súlyú szere-
pük biztosítását.
1 
A Csomay Zsófia tervei alapján épült, két tömböt magában foglaló épületegyüttes építészeti 
szempontból is különleges, ami abból adódik, hogy az újjáépített campusnak ez az egyetlen, 
13
előzmény nélkül kialakított objektuma.

---

MOME misszió – amire a rektori 
jövőkép épít
A világ megértése és alakítása az egyetem alapvető küldetése. A MOME 
esetében e küldetés megvalósításának közege és eszköze az intézmény saját, 
egyedi kultúrája, amelyen keresztül a világhoz kapcsolódik és hatást gya-
korol rá. Ebből következően az Egyetem legfontosabb feladata és alap-
vető érdeke e kultúra tudatos építése, folyamatos fejlesztése és széles-
körű kisugárzása.
A MOME közel másfél évszázada formálja saját, egyedi kultúráját. E kul-
túrát egyszerre határozza meg gazdag szellemi öröksége, valamint 
az a folyamatosan megújuló jövőkép, amely az intézmény minden-
kori jelenéből táplálkozik. Alapjaiban humán értékekre épülő, mélyen 
emberközpontú közeg, amelyet azok alakítanak és közvetítenek, akik 
aktív részeseivé válnak.
A hallgatók, az oktatók és a működést biztosító szakmai és támogató 
munkatársak együtt alkotják azt a közösséget, amely tartalommal 
és élettel tölti meg ezt a kultúrát. Együttes jelenlétük és tevékenységük 
teszi lehetővé, hogy az Egyetem értékei ne csak fennmaradjanak, 
hanem hatásukat szélesebb körben is érvényesítsék.
A Bauhaus és a Moholy-Nagy-örökség
A MOME hosszú idő óta következetesen elkötelezett a Bauhaus érté-
kei mellett. Moholy-Nagy László nevének felvétele egyrészt egyértel-
műen megerősítette ezt az irányultságot, másrészt az ő szellemiségét 
az Egyetem meghatározó identitáselemévé emelte.
Ez a gondolkodásmód a kísérletező attitűdben, a társadalmi fele-
lősségvállalásban, az új technológiák iránti nyitottságban, valamint 
a művészet és a tudomány egységének szemléletében koncentráló-
dik. Meggyőződésem, hogy ez a szellemi tőke alapérték, amely 
mint egyfajta „világútlevél” kapukat nyit meg számos nemzetközi 
területen.
14

---

Értékek, sajátosságok – a MOME egyedülálló 
bevonzó képessége
A MOME európai egyetem. Ez magától értetődőnek tűnik, ugyanakkor 
elvitathatatlan érték, ami az egyetem szellemisége, kulturális prefe-
renciái szempontjából meghatározó, és felbecsülhetetlen előnyt jelent 
a nemzetközi kapcsolatok összefüggésében.
A MOME magyar művészeti és designegyetem, mely 146 éves 
története során nemzeti kultúránk egyik sajátos területének első-
számú, domináns képviselőjévé vált. Olyan nevek kötődnek hozzá, 
mint Kozma Lajos, Kaesz Gyula, Pogány Frigyes, Borsos Miklós, 
Ferenczy Noémi, Konecsni György, Gergely István, Szilvitzky Margit, 
Rubik Ernő, Schrammel Imre, Lengyel István, Jankovics Marcell, 
Rófusz Ferenc, Bak Imre, Janáky István, Turányi Gábor, Reimholz Péter, 
Kass János, Bányai István. Múltunk szellemi öröksége szerves részét 
képezi kultúránknak, ami példát mutat és erőt ad jövőbeli törekvése-
inkhez.
A MOME nem tömegegyetem. Léptékét, hallgatói létszámát tekintve 
nemzetközi összehasonlításban kimondottan kis egyetemnek számít. 
Ez olyan tényező, ami minden előnye és hátránya mellett meghatározó 
az egyetemi karakter szempontjából. A minőségi oktatás és a hallgatói 
kiválóság összefüggésében pedig egyértelmű értéknek számít, melynek 
alapja a meglévő, és a jövőben is megőrzendő oktató-hallgató arány.
A MOME erős közösség. Részesévé válni érték és megbecsülés. 
A közösség tartja életben és örökíti át a kultúrát, ami a közösség által 
sugárzik ki, és ami generációk láncolatát kapcsolja össze. A MOME 
közösségének egyik legfőbb erénye a változásokra való konstans 
nyitottság. A váratlan helyzetekben, felmerülő problémákban nem 
akadályt, hanem inspirációt lát, amiből innovatív megoldások szü-
letnek, melyek biztosítják a folyamatos fejlődését. Ez a művészeti 
és design-gondolkodás elválaszthatatlan része, és mélyen gyökerezik 
a MOME kultúrájában.
Kiválóság. A MOME közössége elkötelezett a kiválóság mellett, amit 
a közel százötven év elért eredményei is igazolnak. A kompromisszu-
mokon felül álló minőségi munka a művészi alkotótevékenység alapja 
és elválaszthatatlan része. Az erre való folyamatos törekvés mellett 
alapvető feladatunk ennek szemléletét hallgatóinknak is átadni.
15

---

Célok
A MOME progresszív szellemiségű, a kortárs trendekre érzékeny, 
egyetemes értékeket hangsúlyozó szellemi műhely:
• 
A közös emberi értékek, az európai szellemiség és a magyar kulturális 
örökség iránti elköteleződés mellett a társadalmi innovációt kiemelt 
feladatnak tekinti. 
• 
Az általa képviselt felelősség kiterjed a jelenkor szociális és ökológiai 
alapkérdéseinek vizsgálatára azzal a céllal, hogy aktív résztvevőjévé 
váljon a megoldások elkerülhetetlen szükségességét felismerő globális 
diskurzusnak.
Cél a felelős tervezői, alkotói, kutatói gondolkodásmód elmélyí-
tése, amely mind a társadalmi szerepvállalást, mind a környezet-
tudatos szemléletet tevékenysége szerves és elválaszthatatlan 
részének tekinti:
• 
Olyan művészeket, designereket és teoretikusokat képzünk, akik a piaci 
versenyképességen túl képesek szakterületük progresszív, vezető sze-
mélyiségeivé válni, nemcsak a hazai, de a nemzetközi kreatívipari, kul-
turális és tudományos közéletben egyaránt.
Ezek elérése érdekében: 
• 
A képzésnek következetesen azt a látásmódot kell erősítenie, mely 
a folyamatos kísérletezés, az analitikus, ugyanakkor integratív gondol-
kodás, a társterületekkel való együttműködés, valamint a kompromisz-
szumot nem ismerő minőség igényén alapul. 
• 
A kreatív, innovációs és kollaboratív képességek fejlesztése mellett 
kiemelt hangsúlyt kell kapjon a kísérleti kutatási eredmények társa-
dalmi hasznosításának felelős támogatása.
A jelen és a jövő kihívásai
Világunk folyamatosan és egyre gyorsuló ütemben alakul át, s a jövő 
egyre kiismerhetetlenebbé válik. Az előrelátás lehetetlenségéből 
fakadó bizonytalanság súlyos terhet jelent egész civilizációnk számára, 
és különösen nagy hatással van a felnőtt életét épp megkezdő fia-
tal korosztályra. Ez óriási felelősséget ró az egyetemekre és olyan új 
kihívások elé állítja oktatóikat, melyekkel korábban nem találkoztak. 
A feladatunk a válaszok, a megoldások kidolgozásában Magyarország 
vezető design és művészeti egyetemeként nyilvánvaló.
16

---

A következő évtizedekben azok az egyetemek válnak sikeressé, 
melyek képesek lesznek az ismeretátadás, illetve tudásszerzés új 
összefüggéseinek értelmezésén keresztül az egyetem 21. századi 
formáit létrehozni.
A design a 21. századra az élet minden területén meghatározó tevékeny-
séggé, illetve kultúra-alakító erővé vált. Az emberiség legsúlyosabb 
gondjai, mint az ökológiai problémák, vagy a társadalmak különböző 
feszítő kérdései, mára egyértelműen a design hatókörébe kerültek. 
A digitális technológia robbanásszerű fejlődése, a globális informá-
ciós forradalom minden képzeletünket túlszárnyaló hatásai valószínű-
leg eltörpülnek majd amellett, amit a szárnyait bontogató mesterséges 
intelligencia és az ún. adatgazdaság elterjedése fog okozni. A techno-
lógiák humanizálásában, észszerű felhasználásában a designnak egyre 
inkább kiemelt szerepe lesz a jövőben. Ma már nem kérdés, hogy fenn-
tarthatatlan az, ahogyan élünk, ahogy társadalmainkat berendezzük. 
A cél tehát a jövő nemzedékek felkészítése a napjainkban gyökere-
sen átalakuló, krízisekkel terhelt gazdasági/társadalmi berendezkedés-
hez való hatékony és felelős alkalmazkodásra is. 
A zsibbasztó eljövőtlenedés ellen ható, saját magunknak kitűzött utak, 
perspektívák kijelölésére van szükség, olyanokra, amelyek túlmutat-
nak a főáramú, civilizációnk problémáit okozó normarendszereken. A jó 
válaszok megtalálása nem megy a múlt (ideértve a MOME múltját is) 
feltárása nélkül – a történeti tudat, a történeti érzékenység erősítése 
nemcsak tudományos munkákon, hanem az érzékenységet erősítő ese-
ményeken, élményalapú kutatási programokon, a múltra való kortárs 
reflexiókon keresztül valósítható meg. 
A jövő nemzedékeknek nem szükségletei vannak, hanem jogai – 
az emberiség közös természeti és kulturális öröksége, s a nemze-
dékről nemzedékre gyarapodó tudás az, ami megilleti őket.2 
A MOME-n e jogok biztosításához adott az elkötelezettség és a keret, 
vannak kézzelfogható produktumokat felmutató előzmények (konfe-
renciák, előadássorozatok, központi projektek, kutatások, oktatási 
koncepciók, stratégiák), amelyek jó alapot teremtenek a kihívások 
kezelésében elkerülhetetlen léptékváltáshoz:
• 
A MOME szenátusa által 2008-ban elfogadott Fenntartható fejlődés 
stratégia legtöbb megállapítása, célkitűzése ma is helytálló, még akkor 
is, ha közkeletű fogalomhasználata – a fenntartható fejlődés – paradox 
2 
Lányi András: Miért fenntarthatatlan, ami fenntartható? in: Lányi András, Farkas Gabriella 
17
(szerk.): Miért fenntarthatatlan, ami fenntartható?, Budapest, 2021, L’Harmattan, 14.o.

---

és korrekcióra szorul, nem figyelmen kívül hagyva a nem-növekedés 
paradigmájával kapcsolatos diskurzusokat. 
• 
A MOME Zero program számos hasznos szemléletformáló projektet visz 
– a karbonsemlegességre törekvés nagyon fontos –, de a továbblépés-
hez tisztázni és tudatosítani kell a koncepció korlátait, egyértelműsí-
teni a célt, mert az egyetem mint folyamatosan működtetett intézmény 
és infrastruktúra környezeti terhelése a természeti és fizikai törvény-
szerűségek figyelembevételével soha nem lesz kompenzálható olyan 
mértékben, hogy a cél elérését általános érvényességgel bármikor is 
megállapíthassuk.
• 
Az ELTE és a MOME egyetemközi együttműködése keretében 
az ember környezetátalakító tevékenységét vizsgáló transzdiszciplina, 
a humánökológia jelentőségére, a design világában hasznosítható isme-
reteire hívta fel a figyelmet a MOME Elméleti Intézete szervezésében 
2022-ben megtartott Humánökológia és design című előadássorozat.
• 
A 2021–2025-ös időszakra szóló Intézményfejlesztési terv nemcsak 
az épített infrastruktúránk környezeti lábnyomának csökkentésére 
határozott meg célokat és feladatokat, de fókuszba emelte a globá-
lis ökológiai problémákra reagáló lépések szükségességét, felvetette 
a társadalomtudományok és a természettudományok ismereteinek 
designkompetenciákkal való ötvözését is.
• 
Az Egyetemen az elmúlt években fontos műhelymunkák folytak arról, 
hogy miként lehetne a design oktatás minden szintjén megjeleníteni, 
s a szakmai ismereteanyag alapvető részévé tenni a (humán)ökológiai 
komplexitást. A munka eredményeinek továbbfejlesztése, aktualizálása 
és az oktatási gyakorlatba való bevezetése olyan „szakmaközi” egye-
temi vállalkozássá válhat, amely az intézményi közösségi együttműkö-
dést is elmélyíthetné, fejleszthetné.
Design a való világnak:3  
(humán)ökológiai komplexitást az oktatásban!
Az egyéni lehetőségek extrém módon alakulnak át. A hirtelen kitágult 
világban a személyes helyváltoztatás szabadságán túl az új technoló-
giák, valamint más tudományterületek, más egyetemek bevonása által 
a kapcsolódások egészen új formái és esélyei jönnek létre. 
3 
Utalás Victor Papanek: Design for the Real World – Human Ecology and Social Change 1971-
18
ben kiadott nagy hatású művére.

---

Szükséges egy szemléletváltás, melynek célja, hogy az egyetem ne izo-
lált pozícióból tekintsen tevékenységére, hanem a hallgató szemszögéből, 
azaz egy jóval hosszabb és komplexebb fejlődési folyamat meghatározó 
részeként értelmezze saját szerepét. E folyamat első szakaszát a közok-
tatás jelenti, amellyel egyre inkább érdekünk párbeszédet kezdeményezni 
és a fejlesztés lehetőségeit keresni. Ugyancsak fontos törekvés, hogy 
az Egyetem a graduális képzései utáni fejlődési pályához is kínáljon az élet-
hosszig tartó tanulást ösztönző és támogató újracsatlakozási lehetősége-
ket. Ehhez egy tudatos rendszerben felépített, dinamikusan aktualizálható, 
érvényes tartalmakat kínáló, rugalmasan elérhető kínálatra van szükség.
Az ökológiai problémák, így különösen az éghajlatváltozás következ-
ményei a fogyasztói társadalomra épülő civilizációnk válságtünetei. 
Tárgyakat alkotó egyetemként különös felelősségünk van abban, hogy 
világos választ adjunk magunknak és a hozzánk jelentkezőknek arra is, 
hogy az, amit oktatunk, ahogy oktatunk, hogyan járulhat hozzá a kör-
nyezeti és társadalmi problémák megoldásához. Az oktatásban hiteles 
válaszok azonban csak akkor adhatók, ha a (humán)ökológiai4 komp-
lexitás szempontrendszerét a napi működésünkben, az infrastruktúra 
működtetésében is érvényesítjük. (Erről részletesebben lásd: Fenntart-
hatóságra törekvés a működésben c. fejezet.)
A fentiek figyelembevételével a környezeti-társadalmi-gazdasági 
(fenntarthatósági) kihívásokra reagálva célom, hogy:
• 
A MOME – küldetésének és társadalmi felelősségének tudatában – 
mint autonóm intézmény elsődlegesen maga határozza meg, milyen 
válaszokat ad oktatási, kutatási tevékenységén keresztül és napi 
működésében a fogyasztói társadalomra épülő civilizációs válság 
komplex kihívásaira. Az Egyetemen ehhez adott a tudás és megvan az az 
egyetemközi kapcsolatrendszer, amely ebben a MOME közösségét támo-
gatni tudja. A feladat összetett – megvalósítása a legmagasabb szintű, 
a rektori kabinetben megjelenő képviseletet és koordinációt igényli.
• 
Hallgatóinknak általános és magabiztos humánökológiai tájéko-
zottságot biztosítsunk – olyan tudást, amelyet a végzettek nemcsak 
a tervezői stratégiájukba építhetnek, hanem azt alkalmazni tudják 
és merik a tervezői munka során.
4 
A humánökológia mint az ember környezetátalakító tevékenységét vizsgáló transzdiszciplina 
arra keresi a választ, hogy milyen változásokat okoz az ember a Földön és ennek milyen tár-
sadalmi következményei vannak. Célja az ennek hátterében álló okok beazonosítása, feltárá-
sa és az, hogy választ találjon a környezetátalakító-hatás mérséklésére, az alkalmazkodásra. 
Olyan fogalmi kereteket alkot és olyan gyakorlati megoldásokat vizsgál, amelyek alkalmasak 
19
lehetnek a válság enyhítésére, ember és természet együttélésének megújítására.

---

• 
A humánökológia nyújtotta komplexitás a képzés minden szint-
jén megjelenjen, ezért kiemelt cél a tanrend aktualizálása, új kom-
petencia, új szakemberek bevonása, ezzel összefüggésben pedig 
az egyetem létét, az oktatást érintő dilemmák átgondolása, amelyet 
Fenntarthatóság: a design újraértelmezendő szerepe című részben 
fejtek ki – a szemléletben léptékváltás kell.
• 
Az egyetemközi együttműködés tudatos fejlesztésével érjük 
el a szükséges kompetenciák bevonását – a komparatív előny 
elvére építve nemcsak gyorsan, költséghatékonyan és megfe-
lelő minőségben tehetünk szert a kívánt tudásra, hanem sajátos 
viszonthatással lehetünk a humánökológiát oktatási portfoliójá-
ban tudó egyetem(ek)re – így például az e téren komoly szakmai 
múltat felmutatni tudó ELTE-re – is. A design integrálhatja ezeket 
az új ismereteket, a humánökológia diszciplinája pedig „tanulhat” 
a design sajátos ismeretanyagából, szerteágazó tapasztalataiból. 
• 
Aktív tudásbázis és célzott kommunikációs felület (hálózat) 
jöjjön létre a Fenntarthatósági Irodával együttműködésben: 
az egyetemhez kötődő designökológiai/humánökológiai kutatások, 
publikációk, kurzusok, események nyíltan elérhető, közösen fejleszt-
hető platformja, amelyre a képzésfejlesztés támaszkodhat.
• 
Olyan, a hallgatók ökológiai/humánökológiai érzékenységét és tájé-
kozottságát elmélyítő rendszeres közösségi események meg-
szervezését kezdeményezem, amelyek a természethez való újra-
kapcsolódáson túl az épített/tárgyi környezet és a természet 
szoros kapcsolatát, egymást támogató kölcsönviszonyát segí-
tik elő (városi zöldítés: helyi civil körök, önkormányzatok és terve-
zők együttműködése stb.)
Trendek: új generációk, új elvárások
A Z és Alfa generációk számára a digitális forradalom, a fogyasztói 
társadalom, valamint a klímaválság jelentik a legmeghatározóbb 
hatásokat. Az extrém mértékű digitális eszközhasználat, a hal-
mozott médiafogyasztás, a multitasking radikálisan változ-
tatta meg a korosztály tapasztalatszerzési szokásait. Az infor-
mális tanulás súlya rendkívüli mértékben megnőtt, amit elsősorban 
az internet által könnyen elérhető tömeges információ erősít. Ezek 
a tényezők nem csak a korosztály kognitív képességeire, de pszi-
chés kondíciójára is erős hatást gyakorolnak.
Mindez az egyetemi oktatást is újabb kihívások elé állítja, melyek 
egyre szerteágazóbb megoldásokat, és az oktatási módszerek kor-
20
szerű szemléletű újragondolását teszik szükségessé.

---

Nem kétséges, hogy a soron következő elementáris hatást a mestersé-
ges intelligencia térhódítása jelenti. A hatásai jelenleg beláthatatlanok. 
Az ipari forradalom megszabadított a kétkezi munkától, a digitalizáció 
átvállalta az információ kezelését, a mesterséges intelligencia pedig 
szemlátomást egyre hatékonyabb a hálózati összefüggések felhasz-
nálásában. Másként fogalmazva: először lemondtunk a manualitás-
ról, azután elfelejtettünk emlékezni, most pedig a felé haladunk, hogy 
átengedjük a gondolkodás humán kiváltságát.
A várható következményekből kiindulva az oktatás összefüggé-
sében egyértelműen a specializált, különleges tudás felértékelő-
désére számíthatunk. Olyanfajta tudás, mely humán gyökerű, sokré-
tűségében pedig a lehető legegyedibb összetételű. Ilyen tudást csak 
személyiségközpontú, differenciált képzés képes nyújtani:
• 
kis létszámú közösségben;
• 
ideális hallgató-oktató arány által biztosított személyességen alapuló 
oktatási módszerek alkalmazásával; 
• 
olyan erős kisugárzással bíró közegben, amely egyediségénél fogva 
a képzés leghatékonyabb extrakurrikuláris edukációs kulcseleme.
Ez a kisugárzás a kultúra, ami a rohamosan technicizálódó világ-
ban a jövőben egyre nagyobb értékké válik. Egyszerre oktatás-
módszertani eszköz, közösségformáló erő, valamint az infor-
mációt tudássá alakító rendező elv. Tartást és magabiztosságot 
ad a váratlan kihívások közt való sikeres helytálláshoz, teremtő erőt 
és bátorságot a jövő alakításához.
A mesterséges intelligencia – konkurencia 
az oktatásban
A generatív mesterséges intelligencia (AI) nem csupán egy újabb szoft-
ver, hanem egy olyan mindenre kiterjedő ökoszisztéma, mely az alkotói 
folyamat és a szerzőség alapjait is megkérdőjelezi. A MOME számára 
az egyik a legnagyobb kihívás az „alkotói válság” intézményesü-
lése, azaz, hogyan tartható fenn a hallgatók motivációja a szükséges 
technikai tudás elsajátítására, ha az AI gombnyomásra megoldja azt? 
Másrészt az AI használata során súlyos etikai és jogi aggályok merül-
nek fel a felhasznált adatbázisok és a szerzői jogok körül, ami szintén 
kezelendő veszély.
Ugyanakkor a lehetőségek is óriásiak. Az AI drasztikusan felgyorsít-
hatja a prototípusgyártást, segíthet a vizuális kutatómunkában, és új, 
21
hibrid alkalmazott művészeti formák létrejöttét teszi lehetővé. 

---

Az egyetemnek nem tiltania, hanem megértenie és támogat-
nia kell az AI használattal kapcsolatos igényt, hogy a hallgatók 
a munkaerőpiacon is versenyképesek maradjanak.
Ehhez a MOME számára a következő időszak legfontosabb célja egy 
olyan hibrid ökoszisztéma kialakítása, ahol az AI a „alkotó ember 
segédje”, de a vízió és a kritikai döntés továbbra is az ember kezében 
marad. Ehhez a legelső konkrét feladat egy intézményi AI-manifesztum 
kidolgozása és a tantervek rugalmas felülvizsgálata kell, hogy legyen.
Szolgáltatások az oktatók és hallgatók számára
• 
Licenc-hozzáférés: biztosítani kell az egyetemi polgárok számára a profesz-
szionális, fizetős eszközöket (pl. Midjourney, Adobe Firefly, ChatGPT Plus, 
Gemini stb.), hogy ne anyagi helyzet döntsön a technológiai előnyről.
• 
Prompt-mérnökség és kritikai kurzusok: speciális workshopok indítása, 
ahol nemcsak a technikai használatot, hanem az AI-outputok esztétikai 
és etikai kritikáját is tanítják.
• 
Saját, zárt adatbázisú AI: olyan belső hálózat kiépítése, ahol az egye-
tem saját archívumán vagy a hallgatók saját munkáin lehet tanítani 
modelleket, elkerülve a jogdíjas tartalmak jogsértő használatát.
• 
Technikai support: egy dedikált „AI-labor” felállítása, ahol szakértők 
segítenek az algoritmusok művészi célú finomhangolásában.
Belső szabályozás:
A szabályozás célja nem a változás ellehetetlenítése, hanem 
a valódi tudás mérése. Észszerű korlátozások lehetnek:
• 
Analóg vizsgablokk: elméleti vizsgákon vagy szakdolgozati védések-
nél indokolt a kézzel írott reflexiók vagy a helyszíni, felügyelt esszéírás 
a generált szövegek kiszűrésére.
• 
Folyamat-dokumentáció: nem a végeredményt, hanem az alkotói utat 
kell pontozni. 
• 
Kötelező transzparencia: minden olyan munka mellett, ahol AI-t használ-
tak, kötelezővé kell tenni egy „AI-nyilatkozat” csatolását, amely részle-
tezi, melyik fázisban és milyen mértékben vettek igénybe algoritmust.
• 
„Offline hetek”: olyan kurzusok fenntartása, ahol a digitális eszközök 
használata tilos, ezzel erősítve a manuális készségeket és a közvetlen 
22
anyaghasználatot.

---

A MOME mint munkahely,  
a rektor mint munkáltató
Az előrelátás lehetetlenségéből fakadó bizonytalanság a szervezeti 
működésre is kihat. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem nemcsak fel-
sőoktatási intézmény, hanem a közel kétszáz fős oktató-kutató és sok 
más, támogató munkatárs közösségének munkahelye is. A gyorsan 
változó munkaerőpiac olyan kihívások elé állítja a MOME-t, amelyekkel 
korábban nem találkoztunk – meg kell küzdenünk a piaci nyomással, 
amely a kreatív iparágak felől érkezik és reagálnunk kell a munkaválla-
lók munkahely-, pozíciókeresési szempontjainak gyökeres változására is.
A rektori jövőképem szerint célom, hogy a MOME négy éven belül 
vonzó munkahely legyen. 
A vonzó munkahely víziója az értelmezésemben az alábbiakat 
jelenti: 
1. 
A MOME a munkakapcsolatokban, a javadalmazásban fair munkál-
tató: a szervezeti működéssel összefüggő döntései, a munkavállalókkal 
és az érdekképviseleti szervekkel fenntartott kapcsolata korrekt, egyen-
rangú, átlátható, mindenben megfelel a törvényi elvárásoknak. A munka-
társai folyamatos fejlesztését tartja szem előtt a magas oktatási színvonal 
biztosítása érdekében.
2. 
A MOME egyike Magyarország legjobb egyetemi munkahelyeinek – 
ez a cél akkor teljesül, ha az egyetem munkatársai körében végzett rendsze-
res véleményfelmérés azt mutatja, hogy tízből legalább nyolc munkatársunk 
elkötelezett az egyetem céljai iránt, azaz:
• 
pozitívan beszél az egyetemen belül és kívül a MOME-ról és nyugodt 
szívvel ajánlja azt másoknak;
• 
hosszú távon a szervezet tagja szeretne maradni és;
• 
úgy érzi, a MOME-ban minden arra ösztönzi, hogy nap mint nap a leg-
többet hozza ki magából és úgy látja, ebben a MOME megfelelően 
támogatja is.
23

---

3. 
A MOME az egyetemi világban is alkalmazott nemzetközi sztenderdek5 
szerint minősített munkahely, amely munkáltatóként elismerten és bizo-
nyítottan a munkatársakat helyezi működése középpontjába.
A MOME ma nem rendelkezik átfogó humánmenedzsment straté-
giával, amely egy, az egyetem mint munkahely vízióra építve, fókusz-
területek kijelölésével (pl. oktatói, kutatói, tanári életpálya-modell 
felállítása, vezetőfejlesztés, elkötelezettség-menedzsment, méltányos 
javadalmazás megteremtése és belső bérpiaci méltányosság biztosí-
tása, stb.) határozná meg azokat a feladatokat, célokat, eszközöket, 
amelyek fontosak ahhoz, hogy a MOME magas színvonalú képzések 
megtartására képes oktatók és elismert tudományos tevékenységet 
végző kutatók számára vonzó munkahely legyen. 
A HR Igazgatóság a vezérigazgató közvetlen irányítása alatt 
működő szervezeti egység, amely jellemzően gazdálkodási-terve-
zési feladatokat lát el, munkaügyi folyamatokat működtet, valamint 
a toborzást és a kiválasztást végzi. Ebben a szerepében elsődlege-
sen inkább a Vezérigazgatóság pénzügyi-gazdasági szemléletű 
intézmény-működtetésének, semmint az egyetemi lét és működés 
támogatója.
A MOME oktatóinak, kutatóinak valamint támogató munkatársa-
inak hosszú távú megtartási igénye és az egyetem munkaerőpi-
aci bevonzó képességének erősítése megkívánja, hogy a rektor 
irányítása alá tartozó szervezeti egységek működését önálló, 
ugyancsak a rektornak alárendelt humánmenedzsment terület 
– akadémiai HR – támogassa, segítve a rektor mint munkáltató sze-
repének kiteljesítését. Az akadémiai HR a Vezérigazgatósághoz a HR 
Igazgatóság nyújtotta szolgáltatások igénybevételén keresztül kapcso-
lódik, ezért az Igazgatóság HR-szolgáltatóközponti szerepének fejlesz-
tése közös érdek.
Az akadémiai HR létrehozása az egyetem alaptevékenységét érintő 
tevékenység, így kialakítása nem mond ellent az egyetem Szervezeti 
és működési rendjében rögzített hatásköri felosztásnak. 
5 
A szervezetfejlődés és -fejlesztés egy pontján elvégzett Investors in People audittal (https://
www.investorsinpeople.com/) az elsődleges cél az, hogy független, átfogó értékelést kapjunk 
arról, munkáltatóként hol tart a MOME. Az auditálás nem üzleti célokat szolgál: a közösség 
24
tagjaival folytatott, a hosszú távú fejlesztések megalapozását szolgáló párbeszéd része.

---

Változó környezet, megváltozott 
kommunikációs igények
Ahogy más felsőoktatási intézményekbe, úgy a MOME-ra jelentkező 
korosztályra is hatnak a megváltozott társadalmi trendek és a diplo-
maszerzés céljának egyre erősebb diverzifikálódása. Ezzel párhuzamo-
san az elmúlt évtizedekben átalakultak a felsőoktatástól elvárt értékek 
is: míg korábban az esélyegyenlőség, majd a hatékonyság, a felsőokta-
tásban szerzett tudás munkaerő-piaci relevanciájának problémája volt 
a fókuszban, addig az ezredfordulóra a minőség került az első helyre.6
A ma egyetemre jelentkezők az interneten felnövő, a közösségi média 
képi és nyelvi világát ismerő generáció tagjai, akik – a felmérések sze-
rint – általánosságban a rövid, képekkel ellátott, naprakész, az érzel-
meket a fókuszba állító információkra vágynak.7 Ez kockázat, amelyet 
az egyetem kommunikációjában kezelni kell.
A felsőoktatásba tartók között több, jól elkülöníthető csoport azono-
sítható: a presztízsorientált, tudásra törekvők csoportjába tartozók 
a diploma megszerzésén túl a kiemelkedő tudást értékelik. Számukra 
a jó oktató, a jóhírű intézmény a fontos. Az élménykeresők jellemzően 
a minimum feltételek teljesítését célozzák és inkább „élni” akarnak. 
Egyetemi létüknek – több más szempont mellett – kiemelkedően fontos 
eleme az intézményekben uralkodó hangulat, a hallgatói programok, 
az infrastrukturális kényelem. A megfontoltak az elérhetőség és a jövő-
beni fizetés mentén hozzák meg továbbtanulási döntésüket.8
Az tehát, hogy a MOME a weboldalán és a facebook oldalán 
keresztül mit kommunikál, döntő abban, milyen kép alakul ki 
az egyetemről a hozzánk törekvőkben. Döntő abban, hogy csalód-
nak-e a hallgatók akkor, amikor a képzési elvárásokkal szembe-
sülnek vagy akkor, amikor a tapasztalatuk nem találkozik a kifelé 
közvetített képpel – a honlap elavult információi, nehezen átlátható 
struktúrája, szelektált hírei ezen biztosan nem segítenek. 
Az, hogy mit mutatunk magunkról, nagyban alakítja a MOME iránti bizal-
mat: nemcsak a hallgatók, hanem az oktatók, de a kutatási együttmű-
ködésekben résztvevő külső felek is az elérhető információkon alapuló 
reputációnk figyelembevételével választanak minket munkahelynek, 
képzőhelynek vagy biztosítanak számunkra kutatási támogatást. 
6 
Törőcsik Mária, Kuráth Gabriella (szerk.): Egyetemi marketing – marketing a felsőoktatásban., 
Pécs, 2010, Pécsi Tudományegyetem, 26.o.
7 
U.o., 125.o.
25 8  U.o., 133.o.

---

A feladat a fentiek alapján adott: az Akadémia bevonásával 
olyan egyetemi marketingkommunikációs stratégiát kell kidol-
gozni, amely nemcsak túllép az üzleti marketing szemléletén 
és az élménykeresők kommunikációs igényeinek kizárólagos 
kiszolgálásán, hanem biztosítja az Akadémia befolyását, torzítás-
mentes, egyenrangú közreműködését a MOME kommunikációjá-
nak alakításában. Cél az Akadémia és a Brand Iroda közötti olyan új 
együttműködési keret megteremtése, amely egyértelmű hatás- és fele-
lősségi körök mentén alakítja ki a kommunikációs folyamatokat, bizto-
sítva a terepet a valós egyetemi kép bemutatásának.
Versenytárs-elemzés
A rektori jövőképemben azt fogalmaztam meg, hogy a MOME régiós 
vezető szerepének elérése érdekében a design és művészeti képzés-
ben a MOME-t 2030-ig Magyarország elsőszámú – a túljelentkezések-
ben mérhető –, megkerülhetetlen intézményévé tesszük. A túljelent-
kezés mint mérőszám nem öncél: indikátor, amely azt mutatja, milyen 
mértékben biztosított az egyetem számára a kellően széles merítés, 
amelyben nagyobb eséllyel találunk elkötelezett, motivált, tehetséggel 
és tudásvággyal felvértezett hallgatókat. Olyanokat, akik eltökéltek 
abban, hogy számukra csak a MOME nyújtotta képzési kínálat és okta-
tási színvonal az elfogadható jövőbeni érvényesülésük érdekében. 
Ahhoz, hogy az ehhez nélkülözhetetlen stratégiát kidolgozhassuk, szük-
ség lesz a design és/vagy művészeti képzéseket portfóliójukban 
tudó hazai egyetemek képzési kínálatának, hallgatói ajánlatá-
nak felmérésére, még akkor is, ha tudjuk, hogy nincs Magyarorszá-
gon olyan felsőoktatási intézmény, amely a MOME komplex kínála-
tát és elismert, széleskörű oktatói kompetenciáját biztosítani tudná. 
Célom tehát, hogy az egyetem – üzleti szóhasználattal élve – ver-
senytárs-elemzést készítsen.
Fenntarthatóságra törekvés a működésben
A MOME és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány célja, hogy 
az egyetem 2030-ra Magyarország első nettó karbonsemleges felsőok-
tatási intézményévé váljon, működését fenntarthatóvá tegye, és meg-
valósítsa az egyetem zöld átállását. A program égisze alatt létrehozott 
Fenntarthatósági Iroda által koordinált projektek és feladatok meg-
kerülhetetlenek és fontosak – a célok kitűzésében viszont különös gon-
dossággal kell eljárni, mert:
Egyetemként a MOME akkor hiteles a hallgatók és az okta-
tói közösség szemében, ha az oktatásban érvényesíteni kívánt 
26
(humán)ökológiai komplexitás és az egyetem – mint folyamatosan 

---

működtetett intézmény és infrastruktúra – környezeti terhelésé-
nek csökkentését célzó lépések, valamint az erről folytatott kom-
munikáció összhangban vannak.
Az összhang megteremtésének igénye a karbonsemlegességi célelérés 
korlátainak deklarálásával, a cél egyértelmű lehatárolásával elégíthető 
ki – a jelenlegi céldátum (2030) akkor reális, ha tisztázzuk, hogy vállalá-
sunk konkrétan mire vonatkozik. A MOME környezeti terhelése ugyanis 
több elemből áll össze.9
A kihívásokból következő legfontosabb 
tennivalóink
A felelősség felvállalása
A design proaktív társadalmi, gazdasági, ökológiai szerepének felér-
tékelődése az oktatási területre is felelősséget ró. Számunkra a leg-
fontosabb feladat annak a gondolkodásmódnak az átadása, mely 
szellemiségében határozza meg hallgatóink jövőbeni elkötelezett 
szerepvállalását. Ennek alapja egy olyan kultúra, ami a megszerzett 
tudást értelmezhetővé teszi és strukturálja. Ebből épül fel az az elmé-
lyült, analitikus, konstruktív tevékenység, amit designnak és művészi 
alkotótevékenységnek nevezünk. Ehhez olyan, következetesen alkal-
mazható tervezői, alkotói tudatosságot alakítunk ki, mely problémára 
fókuszál, összefüggésekben gondolkodik, és az adott helyzet mélyre-
ható elemzésén keresztül a valódi értékeket szem előtt tartó, innovatív 
megoldások kutatására alapigényként tekint. 
Érzékenyítéssel a nyitottság erősítéséért
A design megváltozott társadalmi küldetését csak a befogadó közeg 
értő nyitottságán keresztül töltheti be. Fel kell ismerni az ehhez szük-
séges érzékenyítés fontosságát, mely az oktatáson túlmutató, kultúra-
közvetítő feladatot ró az egyetemre. Ehhez olyan elkötelezett teoreti-
kusokat, kurátorokat és menedzsereket emelünk a szervezetbe, akiknek 
aktív szerepvállalása a design társadalmi, kulturális, ökológiai beágya-
zódásához nélkülözhetetlen.
9 
A vállalási cél lehatárolásában arra is választ kell adnunk, hogy a MOME kibocsátásának el-
lentételezésére már foganatosított és tervezett lépések az egyetem léte teljes életciklusának 
terhét kívánják semlegesíteni vagy csak egy időpillanattól kezdve a kibocsátás egy területé-
27
re, pl. az energiafelhasználás semlegesítésére fókuszálnak.

---

Az oktatás  
jövője
Miért tanítsunk?
A világnak olyan elhivatott, kreatív és cselekvő gondolko-
dókra van szüksége, akik a jövőben ránk váró problémákra 
képesek lesznek hatékony válaszokat adni. Legyen a MOME 
olyan egyetem, ami szakemberek képzése helyett kritikai gondol-
kodású, felelős személyiségek kibontakozásának színtere. Olya-
noké, akik világlátásuk és tudásuk révén irányt mutatnak a jövő 
kihívásai kapcsán.
Hallgatóink kihívásokra vágynak, naprakész tudást követelnek, 
párbeszédet kívánnak folytatni, és egy közösség részesei akarnak 
lenni, ahol a tanulás valójában a társadalmi szerepvállalás egy 
formája, valamint az egyéni ambíciók elérésének hatékony eszköze.
Az egyutas karriermodelltől az egész életen át tartó tanulás felé 
mozdulunk el, amelyet az elágazó, többsávos karrierutak jellemez-
nek. Az ilyen pályákon a munka és a tanulás a mindennapi élet 
szerves része, az egyén fejlődése egyre bővülő és szerteágazó 
tudáselemei révén fokozatosan egyre unikálisabbá alakul.
Ehhez olyan képzési modellre van szükség, ami nemcsak 
a diplomához vezető útban gondolkodik, hanem abban, hogy 
miként tudunk hallgatóink számára karrierjük építéséhez 
hosszú távú támogatást nyújtani. A MOME feladata és felelős-
sége, hogy irányt mutatva elindítsa és elkísérje hallgatóit ezen 
az úton.
Mit tanítsunk?
Az oktatási koncepciónak abból kell kiindulnia, hogy hogyan tegyük 
minderre alkalmassá hallgatóinkat. Hogyan tudnak majd ma még 
nem létező szakmákban helytállni, mi több, újakat létrehozni? Ehhez 
már nem elég a meglévő szakmai ismeretek elsajátítása. Olyan 
kulcskompetenciák szükségesek, mint a kreativitás, a hatékony kom-
munikáció és az együttműködésre való képesség.
28

---

A Világgazdasági Fórum 2018-as jelentése szerint a jövő legfontosabb 
készségei az innovációs képesség, az aktív tanulás, a kritikus 
gondolkodás és a problémamegoldás. Ahhoz, hogy diákjaink a jövő 
előre nem látható körülményeihez alkalmazkodni tudjanak, sikeresek 
lehessenek, szakmai kompetenciák mellett elsősorban a hosszú 
távra hasznos kognitív, intellektuális készségekkel kell felvér-
teznünk őket. Az oktatást a környezeti-társadalmi problémákra 
reflektáló komplex (humán)ökológiai szemlélet és szempontrend-
szer kell áthassa.
Hogyan tanítsunk?
Oktatás helyett tanulás
Nem abból kell kiindulnunk, hogy mit akarunk megtanítani, hanem 
abból, hogyan tudjuk hallgatóinkat olyan intellektuális készségekhez 
juttatni, melyek segítségével képessé válnak a befogadott isme-
retek értelmező elemzésére, saját tudásrendszerük önálló meg-
konstruálására.
Műveltség
Művészeti alkotóterületeken a tudás kultúra nélkül hasznavehetetlen 
információ csupán. A kultúra teremti meg a szándék kontextusát, 
melyben a tudás a képzelőerővel kiegészülve alkotó, innovatív 
energiává válik. Ennek alapja a műveltség, ami az emberi civilizáció 
szellemi teremtő természetének mély megértését jelenti.
Aktív tanulás
A cselekvő közreműködésen és tapasztaláson alapuló ismeretszerzés 
az információ elsajátításának leghatékonyabb módja. A kíváncsiság 
a legfőbb érték, mely a tudás megszerzésének igényében teljesedik ki.
Közösségi tanulás
A csoporthelyzetben való aktív együttműködés, a közös és interper-
szonális ismeretszerzés és -átadás élménye rendkívül módon fokozza 
a tanulás eredményességét.
A komfortzónán kívüli tanulás
A megszokott rutinokból való szándékos kilépés egyrészt hatékony 
oktatásmódszertani eszköz, másrészt a közvetlen tapasztalatszerzés-
nek fontos szerepe van a különböző társadalmi, környezeti jelenségek 
29
iránti érzékenyítésben.

---

Figyelem az egész személyiségre
A művészi tevékenység során az alkotás tárgya és az alkotó személyi-
sége elválaszthatatlanul összefonódik, így a művészeti oktatás sem 
korlátozódhat kizárólag a produktumra. A jelen generációs sajátossá-
gok ugyancsak fokozzák a személyes figyelem és kommunikáció igé-
nyét.
Fókuszban az ember
A MOME oktatásának legfőbb értéke a személyesség. Az ebből 
fakadó intenzív figyelem a kiválóság alapja. Nem korlátozódik 
a tudásátadásra, hanem kiterjed a teljes személyiségre. Az oktatás 
döntő részben párbeszéden alapul, melyben a hallgató és az oktató 
személyisége egyaránt döntően fontos. A MOME-nak a közösség egé-
szére kiterjedő támogató figyelmén keresztül kell biztosítania az ehhez 
szükséges jóllét környezetét.
30

---

A MOME jövője
Egyetemkoncepciók sora verseng a világban, különböző trendek köve-
tik egymást. Rengeteg szempont, dilemma, figyelemre érdemes meg-
fontolás húzódik meg egy-egy oktatási struktúra hátterében; globális 
hatások, lokális sajátosságok, a változásokra való reagálás igé-
nye, vagy a tradícióban rejlő értékek – mind olyan tényezők, melyek 
külön-külön is meghatározóak lehetnek, de sokkal inkább súlyozott 
kombinációjuk lehet irányadó.
Trendek követése helyett saját koncepciónak kell kijelölni 
az irányt. Lehetőségeinkből és sajátosságainkból kiindulva, érté-
keinkre alapozva, valamint a jövőről alkotott közös víziónkból 
inspirációt merítve kell a pozíciónkat meghatározni, céljainkat 
és a hozzájuk vezető utakat kijelölni.
Fontosnak tartom, hogy az egyetem mindenkori jövőképének megalko-
tása ne csak tartalmában, hanem módszertanában is tudatosan átgondolt 
legyen, amelyben a közösségi bevonás alapvető tézis. A világosan struk-
turált és előre kommunikált folyamat erősíti a közösség bizalmát, és 
hozzájárul az eredmények széles körű elfogadásához.
Melyek a célok?
A 2025 végéig érvényben volt, valamint a formálódó következő IFT figye-
lembevétel az alábbiakat látom az elsődleges céloknak, szempontoknak.
A 21. századi egyetem dolga és felelőssége nem kevesebb, mint 
hogy kinevelje a társadalomnak azt a vezető, gondolkodó élcsa-
patát, amely képes lesz az emberi civilizációt az önmaga által 
okozott veszélyektől megmenteni.
A 20. század a tudományoktól remélte, hogy az emberiség számára 
ideális körülményeket teremt. Ennek tanulságai egyértelműen mutat-
ják, hogy az így produkált fejlődés irányt és célt tévesztett. Míg alap-
vető emberi problémákra nem tudtunk megoldást találni, a sikeres-
nek remélt – ám rendre rossz célok szolgálatába szegődő – technikai 
expanzió az emberiséget végveszélybe sodorta.
Mára világos, hogy az erről való gondolkodást új alapokra kell helyez-
nünk: a hagyományos, tisztán tudományos megközelítés önmagában 
31
nem elégséges, szükség van ennek kiterjesztésére annak érdekében, hogy 

---

a technológiai túlsúly ellenpontjának megerősítésével a célok és követ-
kezmények egyensúlyát újragondolja. A megismerés és megoldáskeresés 
eszközrendszerét ki kell bővíteni annak érdekében, hogy komplexebben 
lássuk és optimalizáljuk saját fejlődésünk várható hatásait.10 
A designgondolkodás természeténél fogva a jövőt kutatja – sajátja, 
hogy a problémát azelőtt ismeri fel, vizsgálja és oldja meg, mielőtt 
az ténylegesen felmerül. Teszi ezt minden más diszciplinától eltérő atti-
tűddel, egyszerre racionális és intuitív módszerekkel, valamint mélyen 
emberközpontú megközelítéssel. Meggyőződésem, hogy a designerek 
és művészek új nemzedékeinek egyértelműen helyük van a jövőt for-
málók élcsapatában. A MOME-nak művészeti és designegyetemként ezt 
a küldetést kell felvállalnia. Alapcéljaként pedig a hallgatóknak erre 
való képessé tételét kell meghatároznia. Ebből az alaptézisből származ-
tathatók a válaszok a koncepció egészének kidolgozása során felve-
tődő további kérdésekre.
Mi a fókusz?
Középpontban: a 21. századi ember – a MOME szellemiségének, okta-
tási, kutatási, innovációs tevékenységének fókuszába a humá-
numnak kell kerülnie, ami a felmerülő kérdések, problémák, jelensé-
gek megközelítését alapvető vezérelvként határozza meg.
A humánum ebben az összefüggésben nem egy idealisztikus, 
elvont fogalom, hanem racionális szükségszerűség. Szerepe 
az ember és környezete harmóniájának megteremtése. Ehhez a tech-
nológia humanizálásán, az emberi közösségek érdekegyensúlyának 
alakításán keresztül vezet az út, melyben a design egyre hatékonyabb 
szerephez jut. A fókuszban tehát a jövő és a humánum áll. A külde-
tés pedig olyan lokális és globális ökoszisztéma fejlesztése, melyben 
az ember természeti és technikai környezetével fenntartható harmóni-
ában tud élni.11
10 
Ehhez ad alapot az a szemlélet, amelyet a Design a való világnak: (humán)ökológiai komplexi-
tást az oktatásban! című fejezetben fejtek ki részletesen.
32 11  Lásd: Design a való világnak c. rész

---

Milyen egyetem legyen a MOME?
A MOME irányát a feltétlen minőség, a jövő iránt érzett felelősség 
és a humán értékek iránti elköteleződés jelöli ki. Ez nem a mennyi-
ségi növekedés, hanem a kiválóság felé törekvés iránya. A MOME szá-
mára ideális cél, hogy olyan elit egyetemmé váljon, melynek elit jellege 
nem arisztokratikus felsőbbrendűségéből, hanem a kiválóság iránti 
mindenek felett való elköteleződéséből fakad. Nem zárt világ, hanem 
nyitott szellemi műhely, amely a kíváncsiságot, a szenzibilitást, a fele-
lősséget és a tehetséget tekinti a legfőbb értékeknek. Ennek megfele-
lően szerepe, jövőképe szerint:
• 
olyan művészeti és design kutató egyetem,
• 
a nemzetközi egyetemi, művészeti, kutatói szférába beágyazott 
intézmény,
• 
regionális centrum és nemzeti intézmény, amely
• 
a kiválóságra és a társadalmi felelősségvállalásra épít.
A tanulásra a kész, lezárt ismeretekkel szemben a nyitott kérdésekre 
fókuszáló tevékenységként tekint. Az elmélyültségre, kitartó figyelemre, 
az erős személyességre épülő képzési filozófia nem az aktuális trendek 
irányát követi, hanem saját egyedi karakterét képviseli.
Olyan oktatási ökoszisztéma, ami az átjárhatóságot és az egyéni fej-
lődési utak keresését támogatja, ugyanakkor hisz a tudás áldozatos 
munkával történő megszerzésének személyiséget formáló erejében.
A kiválóságnak a működésben is meg kell nyilvánulnia, mely korszerű 
technológiák befogadása mellett önálló, progresszív módszerek fej-
lesztésével valósul meg. Fontos azonban, hogy a technológia lendülete 
és a humán felhasználás egyensúlya mindig megmaradjon, a hatékony-
ság igénye soha ne írja felül a kritikai gondolkodás és az intenzív sze-
mélyes figyelem elsődlegességét.
A MOME művészeti és design kutató egyetem
A kitűzött célok elérése szempontjából az oktatás mellett a kutatási 
tevékenység súlya és jelentősége egyre jobban megnő. A művészeti 
és designkutatás új és dinamikusan fejlődő tudományterület, módszer-
tana folyamatos alakulásban van. Az autonóm művészet erőteljesen 
kutatásalapú alkotói módszerek irányba tolódik, a design szerepe disz-
ciplináris átalakuláson megy keresztül az antropocén kor sajátossága-
inak viszonylatában. A jövő egyre több és komplexebb kérdést vet fel, 
melyek a művészeti és design gondolkodás eszközrendszerével megkö-
zelíthetőek. Az ebben való mind aktívabb szerepvállalás a MOME követ-
33
kező évtizedének kiemelt feladata.

---

A MOME nemzetközi jelenléte mint eszköz 
a kapcsolódások fejlesztésében
A jövő innovátorainak különböző kultúrákból érkezőkkel való interakciókban 
kell eredményesnek lenniük. Oktatásunk kulcsfeladata tehát, hogy hallga-
tóinkat a nemzetközi környezetben való természetes érvényesülés képessé-
geivel ruházzuk fel.
Azonban nemzetköziség nem öncél, hanem eszköz. Annak eszköze, hogy 
az egyetem által képviselt kultúra mind szélesebb platformon tudjon kitel-
jesedni. „Alapvető kérdés, hogy a globális tematikához milyen helyi fel-
vetésekkel tudunk kapcsolódni. Mi az a sajátos nézőpont, amely csakis 
az adott földrajzi-történelmi környezetben képes kifejezésre jutni, és amely-
ből a teljes hálózatra nézve kijelentések fogalmazhatók meg? A (g)lokaliz-
mus kétirányú dolog: egyfelől jelenti a globális kérdések, javaslatok helyi 
szintű artikulációját, másfelől azt a gyakorlatot, amelynek során periférikus 
jegyeket igyekszünk beemelni a nemzetközi diskurzusokba.”12 A nemzetközi-
ség az erre való képességet célozza, mely hallgatóink és oktatóink aktív 
szerepvállalásán keresztül teljesedik ki.
A MOME középtávú fejlődésének vitathatatlan iránya a nemzetközi expanzió. 
Tehetségbevonzó potenciálja lokális – hazai – szinten maximált, ezt tovább 
bővíteni a magyarországi vezető szerep erősítésével és régiós kiterjesztés-
sel lehet. Emellett arra is gondolni kell, hogy a jövőben a hazai tehetsége-
kért is egyre inkább a nemzetközi versenyben kell majd megküzdeni.
Ez a folyamat nem most kezdődik az egyetemen, az elmúlt évek során szá-
mos előrelépés történt a nemzetközi kapcsolatrendszer épülése terén, ide-
értve az angol nyelvű mesterszakok indítását.
A nemzetközi potenciál erősítése több párhuzamos síkon zajlik. Akkor haté-
kony, ha ezek összehangoltan, rendszerbe illesztve erősítik egymást: 
• 
a nemzetközi szakmai és tudományos közélet képviselőinek becsator-
názása a MOME oktatási és szellemi közegébe,
• 
hallgatóink nemzetközi szakmai felületeken való tapasztalatszerzé-
sének támogatása,
• 
oktatóink és kutatóink felkészítése a széleskörű nemzetközi kapcsoló-
dásra,
12 
Schneider Ákos, Az emberközpontú tervezés határai – Spekulatív design és poszthumán állapot, 
34
Typotex, Budapest, 2022

---

• 
a MOME oktatási keretei között létrejövő magas szintű tartalmaik 
hatékony nemzetközi kommunikációja,
• 
a régióban magyar nyelvet beszélők jelentős számának versenye-
lőnnyé formálása – a határon túli intézményekkel való partner-
ségi kapcsolatok kiépítése.
Az öt tényező közül az első kettő alapvetően szándék és anyagi erő-
forrás kérdése és az elmúlt években mindkét terület jelentősen erősö-
dött. A hangsúlyt azonban a másik három pontra helyezném. Minden 
nemzetközi aktivitás hasznossága attól függ, hogy ténylegesen meny-
nyi és milyen szintű szakmai tartalmat tudunk általa generálni és saját 
hosszútávú tevékenységünkbe visszaforgatni, ami elsősorban az okta-
tók és kutatók részvételén múlik. E helyzetek szakmailag eredményes 
kiaknázásához szükséges ezek rutinjait és protokollját továbbfejlesz-
teni, a nemzetközi iroda eddigi kiemelkedő eredményeire, tapasztala-
tára és teljesítményeire alapozva.
A negyedik pont az, amelyikben sok, eddig kiaknázatlan lehetősé-
get látok. A világ hasonló intézményeit járva azt hiszem, számosan 
vagyunk, akik úgy látjuk, hogy a MOME teljesítménye versenyképes 
akár a legmagasabban jegyzett egyetemek eredményeivel is. Művé-
szeti és designegyetemként a legfontosabb szakmai hitelesítő tényező 
az a hallgatói teljesítmény, ami oktatási kurzuskörülmények között 
megszületik. Ha ennek kommunikációját nem fejlesztjük, a legértéke-
sebb lehetőségről mondunk le.
A kommunikáció és jelenlét erősödését jelentheti a nemzetközi intéz-
ményi térben már létező minősített jógyakorlat, ahol művészeti egyete-
mek kihelyezett oktatási helyszínek létrehozásával érik el intézményük 
és tartalmaik disszeminációját.
Oktatói rezidenciaprogrammal a nemzetközi 
beágyazottság erősítéséért
A hálózatosodás szempontjából kiemelten fontosnak gondolom a nem-
zetközi szakmai szereplőkkel való közép-, illetve hosszú távú együttmű-
ködést. Egy vagy akár több szemeszter időtartamú, a campuson való 
fókuszált jelenlétben nagyságrenddel komolyabb potenciál rejlik, mint 
amit a néhány napos gyors vizitek – vitathatatlan pozitívumaik mellett 
– nyújtani képesek. A hosszabb kifutású, a mélyebb szakmai kapcsola-
tok építésére alkalmas helyzet a kölcsönös elköteleződés új minőségét 
teremti meg. Ehhez egy hosszú távú oktatói rezidenciaprogram teremt-
het megfelelő keretet, mely továbbfejleszti a Global Voices program 
35
által elindított törekvéseket.

---

A MOME regionális centrum  
és nemzeti intézmény
A MOME fejlődésének abban a szakaszában van, melyben új helyét 
keresi. Azok a célok teszik ezt indokolttá, melyeket maga elé állított, 
elsősorban azzal, hogy lokális helyzetből egy regionális centrumként 
kívánja újrapozícionálni szerepét. Ez a törekvés széles körű egyetértés 
mellett a Fenntartó szándékával és ösztönző támogatásával is szeren-
csésen találkozik, ami a korábbiakhoz képest nagyságrenddel több 
lehetőséget jelent. Ugyancsak rendkívüli potenciált kínál új campusunk, 
mely kisugárzása révén nemcsak vonzerőt, de hiteles hátteret és szak-
mai környezetet is biztosít egy új nemzetközi kulcspozíció betöltéséhez.
Ez az ambíció a kapcsolódási pontok, irányok, hálózatok újragondo-
lását vetíti előre. Mindenekelőtt konszenzusra van szükség abban, 
hogy a nemzetköziség, illetve a nemzeti intézményi jelleg hogyan 
illeszthető a legoptimálisabb módon. 
Kulcskérdés a régió körvonalazása, melyben a MOME vezető pozícióját 
eredményesen megtalálhatja. Ez ügyben észszerű célokat kell kitűzni, 
különösen fontos azt mérlegelni, hogy egy ilyen csomóponti szerep 
milyen értékajánlatot tud közvetíteni az adott régió potenciális partne-
rintézményei, valamint az érintett generáció felé.
A kérdés elsősorban geolokációs adottságainkon keresztül közelíthető 
meg. Európának azon a különös részén élünk, melyet két világ, Nyugat 
és Kelet fog közre. Ebből fakad nemzeti identitásunk örök dilemmája, 
de ugyanez teszi sajátossá kultúránkat is. Megvan a kompatibilitásunk 
a nyugati struktúrákhoz, közben rendelkezünk a keleti másság értésé-
nek képességével. Ez a nyitottság, átjárhatóság teremti meg regionális 
centrum szerepünk kulturális alapját.
A MOME a kiválóságra építve  
maradhat sikeres
A MOME és a kiválóság fogalma elválaszthatatlan egymástól, ennek 
a jövőben még inkább evidensnek kell lennie. Ennek képviselete, az erre 
való törekvés minden egyetemi tevékenység alapvető meghatározója 
kell, hogy legyen. Az egyetem kiválósága önmagában nehezen értel-
mezhető, elvont fogalom, valójában több tényező kiválóságának egy-
mást erősítő összességét jelenti:
36

---

Hallgatói kiválóság
Hallgatóink kiválóvá válása az első és legfontosabb célja oktatási tevé-
kenységünknek. Az egyetemi misszió kiteljesedésében, a kultúra kiter-
jesztésében legfontosabb szerepük a hallgatóinknak van. Az ő alkotó 
pályájuk kiválóságát az egyetem alapozza meg, és fémjelzi az egyetem 
kiválóságát is.
Kiváló hallgatóinkból lesznek majdani kiváló oktatóink. Ez a generáci-
ókon keresztül önmagát megújító természetes folyamat teszi szellemi 
értelemben fenntarthatóvá az egyetemet. Frissen tartja azt a szakmai 
ökoszisztémát, mely a MOME kultúrájának éltető közege.
Oktatói kiválóság
A legalapvetőbb feltétel. Úgy gondolom, a MOME oktatói, tanári közös-
sége elkötelezett a minőségi oktatás iránt, rendelkezik azzal a tudással 
és szemlélettel, ami a hallgatók fejlődéséhez, legjobb teljesítményük 
eléréséhez szükséges. Az oktatói kiválóság alapja a nyitottság, a figye-
lem, a folyamatos önreflexió alapján történő fejlesztés és fejlődés 
igénye. A művészeti oktatás sajátos módszertana intuitív és tudatos 
elemek kombinációján, azok egyensúlyán alapul, ami erős szemé-
lyességgel társul. Ezeket a módszereket folyamatosan fejleszteni kell 
ahhoz, hogy a változó körülményekhez és igényekhez és célokhoz opti-
málisan illeszkedjenek. Ehhez szükséges, hogy az Egyetem támogatást 
biztosítson átfogó közösségi módszertani koncepciófejlesztéssel, cél-
szerűen a Jövő Egyeteme programmal összhangban.
Kutatói kiválóság
A MOME kutatói köre az elmúlt években önálló karakterrel bíró, temati-
kus fókuszok köré szerveződő közösséggé nőtte ki magát, amely egyre 
erősödő pályázati képességet mutat fel. Az interdiszciplináris kutatá-
sok további lehetőségek kibontását ígérik, amelyhez kellő szabadságot 
szükséges biztosítani. Ugyanakkor fontos az együttműködés fenntar-
tása és támogatása az akadémiai közeggel.
A MOME kontextusában a kutatói kiválóság egy sajátos, hibrid foga-
lom: egyszerre jelenti a művészeti alkotás, a design kutatás és az aka-
démiai reflexió magas szintű integrációját. Ennek minden aktuális 
helyszínén jelen van a releváns, kísérletező és hatással bíró, kortárs 
design- és művészeti gondolkodás. A kutatói kiválóság az alkotói gya-
korlat, a kritikai gondolkodás és a társadalmi relevancia összekapcso-
lódása, amiből új megosztható tudás jön létre. 
37

---

A technológiai képzés kiválósága
A MOME képzési ökoszisztémájának sajátossága, egyúttal felbecsül-
hetetlen értéke az elméleti és designmódszertani, valamint a gya-
korlati oktatás párhuzamossága. Ez utóbbi a campusfejlesztés egyik 
– nemzetközi összehasonlításban is – kiemelkedő eredményeképpen 
létrejött Technológiai Park keretein belül történő, (rendkívüli eszköz- 
és anyagigényén felül) különleges szaktudást igénylő feladat. A Tech-
Park szerteágazó technológiákat felvonultató sokszínűségét és kiemel-
kedő színvonalát az ott dolgozó oktatók elköteleződése alapozza meg. 
Jelenlétük oktatási portfóliónk szempontjából nélkülözhetetlen. A kor-
társ és tradicionális technikák ismerete révén kultúraközvetítő tevé-
kenységük is felbecsülhetetlen érték az Egyetem számára.
A menedzsment kiválósága
Az oktatás és kutatás kiválósága számos feltétel és körülmény együt-
tes megléte alapján tud csak létrejönni. Ezek megteremtése, biztosí-
tása és folyamatos fejlesztése elképzelhetetlen az ehhez kötődő rend-
kívül szerteágazó támogató tevékenységek nélkül. A menedzsment 
kiválósága tehát elengedhetetlen feltétele az egyetemi teljesítmény 
minőségének.
Az infrastruktúra kiválósága
A MOME oktatási karakterének meghatározó sajátossága az elméleti, 
szakmai, illetve a gyakorlati tapasztalati képzés kombinált alkalma-
zása. A technika, anyag- és eszközhasználat elsajátítása nem célja, 
hanem eszköze annak a kísérleti, fejlesztési tevékenységnek, ami miatt 
a műhelyek nem klasszikus tanműhelyként, hanem sokkal inkább inno-
vációs kutatólaborokként működnek. Ehhez speciális körülmények, 
eszközök szükségesek, mindennek magas szintű működtetése az infra-
struktúra kiválóságát is szükségessé teszi.
A környezet kiválósága
A minőségi egyetemi közeg kiemelt jelentőséggel bír, elsősorban a fel-
használók jólléte szempontjából, amibe beletartozik minden okta-
tási és egyéb tevékenységhez kötődő tárgyi, fizikai körülmény, esz-
köz és szolgáltatás minősége. Ebbe ugyanúgy beleérthető a campus 
tereinek humanizált használata, mint az oktatási és munkafolyamatok 
ésszerűsítése a kapacitások optimalizálása érdekében. A környezet 
nem pusztán helyszín, de kvalitásain keresztül fontos üzenetértékkel bír 
és meghatározó egyfajta minőségi sztenderd szempontjából.
38

---

Fenntarthatóság:  
a design újraértelmezendő  
szerepe
A design fogalma és gyakorlata – párhuzamosan a múlt század 
fogyasztói társadalmainak kialakulásával – sajnos jó időre összefo-
nódott a kapitalista piacgazdaság működési mechanizmusainak kész-
séges kiszolgáló szerepével, mellyel akaratlanul is, a globális környe-
zetterhelés előidézésének tevőleges részesévé vált. A jólét illúziójának, 
a kényelem hedonizmusának hajszolása közben elvesztek valódi érté-
keink. A kellemetlen hatásoktól megkímélő módon megtervezett 
környezet olyan életmódot eredményezett, amely egyre jobban 
bezárul a maga által teremtett mesterséges világba, elvesztve 
kapcsolatát, és részvétét természetes környezetével, melyre már 
pusztán erőforrásként, vagy legfeljebb turisztikai látványosság-
ként tekint.
Ez a korszak – melyet méltán nevezhetünk az elszalasztott lehetőségek 
időszakának – immár végérvényesen lezárult. Ennek akár örülhetnénk 
is, ha nem az előttünk sokasodó kihívások jeleznék az új korszak bekö-
szöntét.
Problémamegoldás, felelősség, önreflexió
A design újraértelmezett szerepének egyik kulcseleme az a fel-
ismerés, hogy azon progresszív tevékenységek közé tartozik, 
melyek képesek akár globális léptékű problémákkal konstruktív 
és hatékony módon, érdemben foglalkozni. Ezzel a szerepválla-
lással az új lehetőségek mellett együtt jár a felelősség felisme-
rése is. Ha továbbgondoljuk ezeket a problémákat, a design, illetve 
a designer szerepének összefüggéseiben, olyan kérdésekkel szembesü-
lünk, melyek alapvető módon teszik szükségessé a teljes alkotó folya-
mat újragondolását.
A fenntarthatóság szempontjai a különböző design területeken jó ideje, 
növekvő intenzitással jelen vannak ugyan, viszont egyre inkább úgy 
tűnik, hogy a pusztán az ártalmak mérséklését célzó törekvések nem 
oldják meg, legfeljebb enyhítik a produktum létrejöttébe eleve kódolt 
majdani környezeti problémákat. Ahhoz, hogy ebben tovább tudjunk 
lépni, a designer felelős szerepvállalásával kapcsolatban még alap-
vetőbb önreflexióra van szükség, az alkotó folyamatot még szélesebb 
humán-ökológiai összefüggésrendszer alapján kell felülvizsgálni. A pro-
duktumra egy folyamatként kell tekintenünk, amelynek összes fázisára 
39
egyformán kiterjed az alkotó felelőssége.

---

A design ennek a folyamatnak eddig az első két részére összponto-
sított: a létrehozás, illetve a hasznosulás periódusára, így az alkotói 
szempontokat a létrehozás szándéka, indokai, valamint a létrejötté-
től remélt előnyök határozták meg. A harmadik, az elavulás, feles-
legessé válás fázisa már rendszerint kívül esett a fókuszon, holott 
a környezeti terhelések szempontjából éppen ez az igazán kritikus 
periódus, ezért elkerülhetetlen a gondolkodási spektrumot ilyen 
irányban szélesíteni és az erre irányuló figyelmet az alkotó folyamat 
szerves részévé tenni.
Szemléletváltás kell!
A design egyre határozottabb és ösztönzőbb szerepet vállal a pozi-
tív változások irányainak kutatásában. Speciális nézőpontú figyelme 
és fogékonysága révén képes arra, hogy feltárja a lappangó problémá-
kat, kérdéseket fogalmazzon meg, és ezekre önállóan, illetve a megfe-
lelő partnerek bevonásával válaszokat, megoldásokat kínáljon.
Ezen összetett folyamatok eredményességéhez, sikeres koor-
dinálásához bizonyos készségek elengedhetetlenek. Az egyik 
legfontosabb a szenzibilitás, amely képessé tesz arra, hogy a folya-
matokat ne pusztán a tiszta funkció analízisével vizsgálja, hanem 
jóval tágabb értelmezésben. Az érzékelés – egzakt tudományos mód-
szerekkel a maga teljességében is csak részben leírható – össze-
tett mechanizmusainak, valamint egyidejűleg szociális, kulturális, 
ökológiai, azaz komplex humán kontextusainak együttes figyelem-
bevételével. Az ehhez szükséges tudás karaktere és struktúrája 
merőben eltér a tudományos, illetve technológiai alapú isme-
retszerzéstől.13 
Inkább horizontális jellegű, szélesebb spektrumból merít, dinamikusabb 
természetű, folyamatosan képes kiegészülni, változni és új struktúrába 
rendeződni az aktuális tervezői, alkotói helyzethez igazodva, annak 
érdekében, hogy a határterületekhez való kapcsolódás lehetőségeit 
megteremtse és folyamatosan megújítsa. 
A kapcsolódás képessége a másik fontos eleme ennek az atti-
tűdnek. Annak a felismerésnek a képessége, hogy a különböző prob-
lémahelyzetekben történő konstruktív jelenlét milyen kooperációs 
metódusok alkalmazásával lehet hatékonyabb. Ez a gondolkodás-
mód azt az értéket helyezi a középpontba, hogy a különböző területek 
együttes, aktív jelenléte egészen más minőségű megoldást eredmé-
13 
Ez igényli azt a komplexitást, amelyet a Design a való világnak című fejezetben fejtek ki 
40
részletesen.

---

nyezhet egy adott problémára, mint a tisztán egyéni alkotói módszerek 
izolált alkalmazása. Vállalja ugyanakkor azt is, hogy ez a kooperatív 
alkotó folyamat előre kevésbé látható és kiszámítható, együtt él ennek 
minden kihívásával és felszabadító erejével.
Ezen készségek kibontakoztatásához a MOME ideális szellemi és szak-
mai környezetet biztosít. Léptékeiből és strukturális felépítéséből 
adódó sajátos oktató-hallgató viszonyai – mindenekelőtt a tudás 
átadásának, az ismeretek közvetítésének a közvetlen, személyes módja 
– különleges többletet jelentenek.
41

---

Mire van szükség?
Input
Belépő szint
Az Egyetem saját érdeke tehát az oktatás belépő oldali tartalmi 
és módszertani újragondolása. Ehhez nem elég pontszerű kísérletek 
formájában, egy-egy kurzus szintjén a probléma felbukkanása kapcsán 
tett elszigetelt módszerekkel fellépni. Ahhoz, hogy ez kényszerűség 
helyett lehetőséggé váljon, rendszerszinten átgondolt megoldásra van 
szükség. 
Hallgatóinkat mindenekelőtt a befogadás és az alkotás képessé-
gével kell felruházni. Olyan hatékony és specializált alapozó előkép-
zési program kidolgozására van szükség, ami egy intenzív nulladik félév 
formájában, a hagyományos egyetemi oktatási keretekből kilépve 
olyan helyzetbe hozza a hallgatókat, ami egyrészt a komfortzónájukból 
való kilépést jelent, másrészt megfelelően felépített módszertan segít-
ségével a későbbi tanulmányok során elengedhetetlen alapkészségek 
elsajátításában tud hatékony lenni. Célja az aktív és közösségi tanulás, 
cselekvő alkotás, ökológiai tudatosság, szociális érzékenység meg-
alapozása. Ezen felül egyfajta beavatási rítus, mely a MOME szellemi 
közösségéhez való elköteleződést erősíti meg.
Az Egyetemen léteznek olyan példák, melyek gyakorlatai előképet 
és alapot nyújthatnak ehhez a fejlesztéshez. Ilyen a MOME Mag prog-
ram, az EcoLab, a Social Design Hub, vagy a nyári táborok létező 
hagyománya.
Felvételi
A MOME kiválóságának egyik megalapozója az az előny, hogy a leg-
jobb képességű hallgatókat tudjuk képzéseinkre bevonzani. Ezt a nagy 
merítésből való választás lehetősége biztosítja, ami az egyetem 
irányában mutatkozó fokozott érdeklődésből adódik. Elemi érde-
künk tehát ennek az érdeklődésnek a fenntartása és szélesítése 
– ez a jelen anyag bevezetőjében megfogalmazott rektori jövőké-
pemnek egyik lényegi eleme.
A túljelentkezés mint mennyiségi mutató – bár fontos, de – nem kizáró-
42
lagos tényező; ennek minőségi aspektusa lényeges igazán. Ugyanakkor 

---

– lévén, hogy oktatásunk nem egzaktan meghatározható tudáselemekre 
épül – az, hogy ezen pontosan mit értünk, komplex és nehezen megvá-
laszolható kérdés, mindaddig amíg nincs egy koherens értékrendszer, 
amely mentén megfelelően súlyozhatók a különböző képességek.
Ez jelenleg empirikus és tapasztalati módszerekkel történik, ami haté-
kony ugyan abból a szempontból, hogy a jelentkezőket holisztikus 
módon, egész személyiségükre figyelő szándékkal monitorozza, ugyan-
akkor – és pont a túljelentkezésből fakadó önkéntelen kontraszelekciós 
mechanizmusok által – sokszor a már előzetesen megszerzett szakmai 
kompetenciákat honorálja, olykor a kulcsfontosságú, ám nehezebben 
mérhető (kognitív, kreatív, intellektuális) készségekkel szemben.
Mindez sokféle oldalról megközelíthető dilemma, azonban egy különö-
sen fontos szempontra külön kitérnék. Az, hogy a szociális és területi 
tényezők döntően befolyásolják a felvétel esélyeit, komoly esélyegyen-
lőségi kérdéseket vet fel. Morális kötelezettségnek tartom azt, hogy 
képzésünk bemeneti oldalát olyanná alakítsuk, amely nyitott 
minden tehetség számára, társadalmi helyzetétől függetlenül. 
Ehhez egyrészt a felvételi szempontrendszerének és módszereinek újra-
gondolására, másrészt pedig az Egyetem eddigi passzív tehetségbe-
vonó potenciáljának proaktív szellemű kiterjesztésére van szükség.
Ugyanennek a szándéknak jegyében indult a Fenntartó kezdeményezé-
sére a Tiéd a Holnap program, amely a hátrányos helyzetű fiatalokat 
szólítja meg országszerte – ennek további fejlesztését és kiterjesztését 
rektorként célomnak tekintem.
Bárhonnan közelítünk, valójában a tehetség fogalma van a kérdés 
középpontjában. Akármennyire nehezen megfogható és összetett 
ennek meghatározása, mégis érdemes szélesíteni gondolati horizontun-
kat az e tárgyban létező számos, figyelemre méltó kognitív pszicholó-
giai kutatás eredményein keresztül. Célom, hogy egy átfogó, minden 
szakterületet bevonó közös gondolkodás útján a felvételi hagyo-
mányos módszereit elemző módon a jelen és a jövő kihívásaival 
fedésbe hozzuk.
Output
A korábban leírt szempontokat, körülményeket és célokat össze-
gezve a feladat aktív, elhivatott, kritikus vezető értelmiségiek 
képzése, akik hazai és nemzetközi közegben is kooperációképe-
sek. Ehhez a jövőben merőben új alkotói és kutatói metódusok és típu-
sok lesznek szükségesek, melyek megszületéséhez ösztönző közeget 
az egyetemnek kell biztosítania.
43

---

A MOME képzésein, kurzuskeretein belül messze sokkal több értékes 
szakmai teljesítmény születik, mint amennyi jelenleg egyáltalán publi-
citáshoz, netán a további érvényesüléshez szükséges támogatáshoz jut. 
Holott innovatív területeket oktató intézményként a legnagyobb poten-
ciál ebben rejlik. Ennek kiaknázása egyszerre lehetőség és felelősség 
is. Erre szervezetileg fel kell készülni a célra biztosított kapacitások-
kal és kompetenciával, melynek dedikált feladata a létrejövő szakmai 
eredmények monitorozása, a reményt keltő projektek kiemelése, támo-
gatása, kommunikációja14 és hatékony menedzsmentje.
Ugyancsak fontos a szemléletváltás a tekintetben, hogy minden-
kori végzős hallgatóinkra hosszú távon, különböző platformokon 
együttműködő partnerekként tekintsünk. A velük való, kölcsönös 
érdekeken alapuló kapcsolat fenntartásához intézményi kereteket kell 
teremteni.
Az értékajánlat kétoldalú konstrukción alapul. Az alumni hallgató szá-
mára előnyt, vonzó perspektívát jelenthet egyrészt a pályakezdést 
segítő támogatás, másrészt a hosszú távú minőségi szakmai fejlő-
déshez való stabil hozzáférhetőség. Az intézményi érdek ugyanakkor 
az ezen kooperáció nyomán sikeres alumni hallgatók eredményeinek 
az egyetemi képzés minőségi megítélésével kapcsolatos mechanizmu-
sokkal való összekapcsolása.
Oktatásmódszertani fejlesztés
A tudás többé nem egyetemi privilégium, hanem mindinkább sza-
badon hozzáférhető, megosztott tartalom. Ez erősen átformálja 
az iskola és a tanár szerepét, és így az oktatási konstrukció újragondo-
lására késztet. Hallgatóink azt várják tőlünk, hogy utakat mutassunk 
és felkészítsük őket a jövőbeni kihívásokra. Az oktatás fókusza erőtel-
jesen tolódik át az információ átadásról egy jóval sokrétűbb támogató 
szerep felé.
A mostani korosztályok számára a tudás könnyű elérhetősége miatt 
az informális tanulás, mint ismeretszerzési forma súlya jelentősen 
megnőtt, ezzel szemben a formális oktatás presztízse erőteljesen meg-
kérdőjeleződött. Különösen a művészeti képzésben ugyanakkor 
egyre nagyobb szükség van arra a tanári szerepre, amely men-
tori támogatást ad a növendékek egyéni fejlődéséhez, a hangsúly 
egyre inkább az ösztönző tanulási közeg progresszív alakítására 
helyeződik, melyben a tanár facilitátorként vesz részt, létrehozva 
14 
Erről részleteket lásd a Változó környezet, megváltozott kommunikációs igények című fejezet-
44
ben.

---

azokat a motiváló helyzeteket, ahol a hallgatók – részben egymástól is – 
aktívan tanulnak. Olyan, a korábbiakhoz képest jóval komplexebb, mul-
titasking jellegű módszerek szükségesek, melyek a formális és informá-
lis tanulás szintézisét ugyanakkor személyiségközpontú és differenciált 
megközelítéssel képesek megvalósítani.
Időszerű és szükséges egy átfogó, progresszív módszertani fejlesztés 
elindítása. Közös, design szellemű gondolkodás révén kidolgozott új, 
innovatív módszerek szükségesek, melyek a MOME sajátosságaira épül-
nek, de akár szélesebb körben megosztható, újszerű oktatási gyakorla-
tokat eredményezhetnek.
Humán fejlesztés – képzők képzése
A képzés kiválóságának alapja az oktatói elhivatottság. 
Ez az Egyetem szellemi aranyfedezete, melynek megóvása és gyarapí-
tása alapérdek és -feladat. Az oktatók elköteleződésének erősítése 
megbecsültségük és jóllétük biztosításával segíthető. Fontos, hogy 
ahogy a hallgatókra, úgy az oktatókra is kiterjedjen az a figyelem, ami 
a szakmai, oktatói, kutatói, alkotói munkájukban számukra támogatást 
nyújt.15
Az egész személyiségre való figyelem nemcsak a hallgatókra érvényes 
alaptézis. Oktatási helyzetben a tanároknak egyre több olyan hely-
zetben kell helytállniuk, ami nem szakmai értelemben, hanem lelkileg 
megterhelő a számukra. Fontos, hogy ebben az oktatók a módszertani 
segítség mellett mentálhigiénés támogatást is kapjanak.
Oktatói, kutatói fórumok
A MOME egyik legnagyobb stratégiai erőforrása, hogy oktatóink 
és kutatóink saját alkotói és tudományos területük meghatározó, sok 
esetben irányadó szereplői. Ez a kivételes koncentráció nem pusztán 
adottság, hanem kihasználásra váró lehetőség. Meggyőződésem, hogy 
az intézmény jövője részben azon múlik, képesek vagyunk-e ezt a szel-
lemi potenciált valódi együttműködéssé formálni.
Az elmúlt évek fontos közösségi színtereit jelentették a MOME Kör16, 
valamint a Nemzetközi Csütörtök17 rendszeres eseményei. Az interdisz-
ciplináris találkozások nem melléktermékei, hanem motorjai a közös-
15 
Az ehhez szükséges keret megteremtéséről szól a vonzó munkahely vízióm, amelyet részlete-
sen a MOME mint munkahely, a rektor mint munkáltató című fejezetben fejtek ki. 
16 
A rendszeres események változó tartalmát Lévai Klára könyvtárigazgató gondozza.
17 
A Nemzetközi Iroda által szervezett periodikus esemény (szakmai vezetők: Falvay Györgyi, 
45
Németh Zsófia, Orbán-Nagy Zsuzsa).

---

ségépítésnek, és az innovációnak: itt születnek meg azok az új tudás-
formák és képzési modellek, amelyek képesek választ adni a gyorsan 
változó szakmai és társadalmi kihívásokra. Tapasztalataim szerint 
a közös gondolkodás, egymás tevékenységének jobb megismerése 
intenzív motiváló erő, ami emeli az oktatói munka színvonalát.
Programom ezért lépéseket irányoz elő olyan oktatói, kutatói 
fórumok rendszeres megrendezésére, amelyek nyitott, inspiráló 
közegben ösztönzik az érdemi párbeszédet és az együttműködést. 
Ezek a találkozások nem csupán egymás alkotói és tudományos 
munkájának megismerését szolgálják, de az intézményi önrefle-
xió és önazonosság megerősítésének fontos eszközeivé is válhat-
nak.
46

---

Az oktatási  
struktúra 
Képzési szintek differenciált értékajánlata
A bolognai rendszer bevezetése után mintegy másfél évtized eltelté-
vel az átállási folyamat még mindig nem tekinthető maradéktalanul 
befejezettnek. A korábbi monolit rendszer pregnánsabb, három külön 
entitást célzó struktúrájában a tíz év viszonylatában e szintek fejlődése 
és eredményessége jelentős eltéréseket mutat. A korábbi osztatlan 
graduális képzés meglévő sikerességét az alapképzés tudta hatékonyan 
megtartani és továbbvinni. A Doktori Iskola – teljesen más pozícióból 
indulva –, szintén eredményes fejlődést produkált ebben az időszakban 
és alapítása után 25 évvel, kialakult profilja birtokában egyértelműen 
sikeresnek mondható. A köztes pozícióba került mesterképzés azonban 
tíz évvel a bevezetés után a szerkezetváltás vesztesének tekinthető, 
ami leglátványosabban a képzésre jelentkezők alacsony számában, 
valamint a saját BA képzéseinken végző hallgatók ugyancsak mérsékelt 
jelentkezési hajlandóságában tükröződik vissza.
Mindennek számos oka van, köztük sok olyan is, melyre nincs ráhatá-
sunk, és az is vitathatatlan, hogy az MA képzés a három közül jelenleg 
a legnehezebben definiálható, a súlya és jelentősége szempontjából 
mégis meghatározó. Kiemelten fontos, hogy a képzéseinken keresz-
tül olyan kínálatot tudjunk megfogalmazni, melyek az érintett 
korosztály saját alkotói pályamodellje szempontjából értelmez-
hetőek és kompatibilisek. Az alap- és doktori képzésünkkel szemben, 
úgy vélem, a mesterképzésünk jelenleg nem rendelkezik az ehhez szük-
séges releváns értékajánlattal. 
Az erről való gondolkodás semmiképp nem kezelhető a másik két kép-
zési szinttől függetlenül, hiszen valójában ezek differenciált harmonizá-
ciójáról van szó leginkább. Fontos kimondani, hogy az alap-, mester- 
és doktori képzés szerepük és jelentőségük szempontjából nem 
alá-, illetve fölé-, hanem mellérendelt viszonyban vannak egy-
mással. A cél, hogy a képzési szintek olyan struktúrába rendeződ-
jenek, ami nem kompetitív helyzetet teremt, hanem közös érde-
keik felismerése által támogató kooperációt hoz létre közöttük. 
Az elmúlt időszak azt igazolta, hogy a képzési szintek differenciált harmo-
47
nizációja szakos szinteken csak részben valósítható meg. Az erre irányuló 

---

különböző kísérletek irányai meglehetősen diverzek, ami a belső szakmai 
szempontok dominanciájából és azok különbözőségéből is fakad. A prob-
léma azonban mélyebb gyökerű annál, hogy spontán és fragmentált 
módon, pusztán egy-egy szakterület saját szakmai szempontjai felől lenne 
megközelíthető. Szélesebb perspektívában, komplexebb szempontrendszer 
alapján kialakított közös koncepció szükséges, ami az optimalizáción túl, 
a konstrukció egységes, progresszív megújítását teszi lehetővé.
A világ számos egyeteme küzd hasonló problémákkal és kutatja 
annak lehetőségét, hogyan tudja megszólítani a jövőnket alakí-
tani kész generációkat. Ez az érintett korosztály kulturális, szociá-
lis, kognitív sajátosságain keresztül közelíthető meg, ami távolról sem 
konstans tényező, vagyis a változás folyamatos követését és a hozzá 
való alkalmazkodásra való nyitottságot teszi szükségessé. Ennek célja, 
hogy hallgatóink meglévő képességeiből kiindulva, az oktatás által 
hozzáadott kompetenciák, az egyetemi közeg nyújtotta kultúra révén 
a jövő társadalmában a számukra legmegfelelőbb lehetőségek elérésé-
ben tudjuk őket hatékonyan segíteni.
Kiindulásként célszerű mindenek előtt ezt a társadalmi szerepet a képzési 
szintekhez rendelten, differenciáltan meghatározni. Ennek egy lehetséges, 
úgy vélem észszerű tagolása a következő:
• 
Az alapképzés célja, hogy olyan készségeket nyújtson, melyek megala-
pozzák a hosszú távú tanulás képességét és igényét, akár az aka-
démiai környezet nyújtotta graduális, posztgraduális, illetve alternatív 
felnőttképzési környezetben, akár gyakorlati munkaerőpiaci helyzetben, 
illetve ebből visszatérő helyzetekben.
• 
A mesterképzés feladata, hogy felkészítsen a komplex gazdasági, tár-
sadalmi, ökológiai kérdésekben való érdemi párbeszédre, a proaktív kez-
deményező, cselekvő aktivitásra, illetve a magas szintű fejlesztésben 
és döntéshozatalban való hatékony közreműködés képességére. 
• 
A doktori képzés fókuszában a művészeti és designkutatás tudomá-
nyos módszereinek fejlesztése, a művészet és tudomány egységének 
Moholy-Nagy-szellemiségű modernkori kiterjesztése áll.
A képzési szinteknek általam képviselt értelmezése elsősorban nem 
az átadásra szánt tudás, hanem a kimenet céljainak szempontjából közelíti 
meg a kérdést. Abból indul ki, hogy az egyes képzési szintek differenciált 
célmeghatározása hozzásegít a strukturális fejlesztés dilemmáinak haté-
kony megválaszolásához.
48

---

Kutatás
Az egyetemi kutatási tevékenységnek a művészeti és design okta-
tás viszonylatában való szerepéről évtizedes diskurzusok zajlanak 
a MOME-n is. Miközben egyfelől az Egyetemen nagy múlttal jelen lévő 
elméleti területeinek szakmai és oktatási tevékenységétől elválaszt-
hatatlan, a tevékenység önálló formában is joggal követel magának 
helyet, amely immár az egyetemi képzési portfólió részeként is – stabil 
és végérvényes – pozícióhoz és reprezentációhoz jutott.
A fenti kettősségből adódó helyzet nem csak kérdéseket, de új lehetősé-
geket is magában rejt. A belőle fakadó diverzifikációs igény mentén erről 
fontos lesz közösen gondolkoznunk. Olyan kutatási ökoszisztéma kiala-
kítása lehet ennek célja, ami egyenlő esélyeket, lehetőségeket és köte-
lezettségeket jelent az e tevékenységet különböző – egyaránt érvényes 
és nélkülözhetetlen – módokon gyakorló minden munkatárs számára, 
beleértve a szükséges forrásokhoz való hozzájutás lehetőségét is.
A kutatók számára további lehetőségeket teremt a mesterképzés tema-
tikus fókuszrendszerébe való bekapcsolódás, amelybe jól illeszthetők 
a kutatói szakmai és módszertani kompetenciák.
Alternatív képzési formák – Professional School
Fel kell ismernünk, hogy az ismeretszerzés és -átadás jövőbeli szükség-
szerűségei újradefiniálják az oktatási intézmények szerepét. Az egye-
tem – mint tudásbázis – súlya egyfelől megnő, másrészt viszont a gra-
duális képzések privilégiumait várhatólag árnyalni fogja az egyre 
bővülő, különböző rugalmas, könnyen hozzáférhető, aktualizálható 
tartalmú képzési formák integrálása.
Ez a megközelítés tudatosan túllép azon a szemléletmódon, melynek 
figyelme pusztán a felvételi és a diploma közti időszakra korlátozódik. 
Az oktatásra jóval kiterjedtebb folyamatként tekint, amiben a graduális 
képzés periódusa meghatározó ugyan, de nem kizárólagos az egyéni 
fejlődés szempontjából. Jelentősége abban rejlik, hogy míg hozzáse-
gíti a hallgatót szakmai identitásának felépítéséhez, egyúttal kialakítja 
a hosszútávú önfejlesztés igényét. 
A 21. század egyetemének képesnek kell lennie az élethosszig tartó 
tanulás lehetőségének biztosítására. A MOME kell, hogy rendelkezzen 
az ehhez szükséges kínálati potenciállal. A MOME Open jó kiindulópon-
tot jelent ennek kiterjesztéséhez. A meglévő alapokon egy olyan fel-
nőttképzési rendszer felépítése a cél, ami elsősorban a szakmai önépí-
tés specifikus igényeiből és lehetőségeiből indul ki, és egyszerre képes 
49
tartalmat szolgáltatni graduális és posztgraduális helyzetben egyaránt. 

---

Az akkreditációról 
Az egyetem intézményi akkreditáció előtt áll. Ez – figyelembe véve 
az elmúlt évek hektikus voltát – különösen nagy feladatunk lesz, mert 
számos minőségbiztosítási folyamatunk akadozik jelenleg. Ugyanak-
kor a Doktori Iskola éppen most folyó akkreditácíója ezeket a gyenge 
pontokat feltárta, így a Minőségbiztosítási Bizottsággal, és a minőség-
biztosítási referenssel együttműködve viszonylag gyorsan mozgásba 
hozható az elakadt gépezet, s a PDCA-kör (ti. Plan-Do-Check-Act) min-
den szintjén pótolni tudjuk az elmaradásokat. 
Ehhez azonban minden érintettnek szükséges az odaadó munkája – 
az oktatási egységek vezetőinek érdemben kell felfrissíteniük tudá-
sukat az ESG18-rendszerről és a minőségbiztosítási kultúra valóban 
európai és egyetemi jellegű sajátosságairól. A gyakran valódi tartalom 
nélkül említett piacképes tudás helyett „egyetemképes” tudásra kell 
újra szert tennünk ebben az összefüggésben is – így a jogok és köte-
lességek valódi harmóniáját egyetemi és nem vállalati értékrendnek 
tekintjük majd a minőségbiztosításban is. Ennek megfelelően pedig 
rehabilitáljuk a klasszikus minősítési rendszert, melynek értelmében 
az egyetemi munka minőségbiztosításának gerincét a tudományos 
fokozat (DLA, vagy PhD), a habilitáció és a professzori minősítés hár-
masában látjuk.
50 18  Standards and Guidelines for Quality Assurance in the European Higher Education Area

---

Az infrastruktúra  
fejlesztése
Terek, funkciók
Az új campus térszervezési koncepciójának egyik legfontosabb ide-
ája, hogy a közösséget befogadó és megtartó hatása révén életteli 
helyszínné alakítja „Zugligetet”. Ehhez elsődleges helyszínként a dedi-
kált hallgatói otthonterek kialakítása szolgál. A nyitott, átjárható 
terek megjelenése azonban egyelőre nem hozta meg maradéktalanul 
a remélt áttörést, csekély kivételtől eltekintve nem történt meg ezek 
hallgatók általi valódi birtokbavétele, mint ahogyan a téri izoláció fel-
számolása sem hozta létre automatikusan a remélt közösségi integrá-
ciót.
Abból kiindulva, hogy a szakterületek közös sajátja az elméleti és gya-
korlati oktatás szoros összefonódásán alapuló alkotó módszerekben 
rejlik, felvetődik a kérdés, hogy a kreatív folyamat helyszínek szerinti 
elkülönülése mennyire teremt inspiráló környezetet e tevékenységhez.
A hallgatók akkor fognak a campuson maradni, ha feladataik teljesíté-
séhez a legoptimálisabb körülményeket kapják. Ehhez az otthonterek 
jelenlegi neutrális közegét aktív helyszínekké kell változtatni. Arra kell 
ezeket alkalmassá tenni, hogy – szakspecifikus eszközrendszerek által – 
a szabad alkotó kísérletezés színtereivé váljanak.
Smart Campus
A campus nem csak téri környezet, de az egyetemi élettel kapcsolatos 
információk fontos fóruma. A fizikai és a digitális környezet lehetősé-
geinek összekapcsolásából és tudatos alakításából a kommunikáció új, 
hatékony rendszerei hozhatók létre, ami az egyetemi polgárok tájéko-
zottságán túl jóllétük minőségét is képes javítani.
A technológiai képzés infrastruktúrája
A MOME-n képviselt diszciplínák többsége rendkívüli anyag-, techno-
lógia és eszközigénnyel rendelkezik, melyet a TechPark önálló szerve-
zeti egységként gondoz. Az itt felhalmozott eszközpark folyamatos 
anyagellátást és fejlesztést igényel, amely kiemelt jelentőséggel bír az 
51
Egyetem oktatási tevékenysége szempontjából.

---

Az oktatást támogató  
tevékenységek
MOME designmenedzsment –  
szakmai hitelesítő szerep
A MOME oktatási tevékenységeihez ideálisan illeszthetők különböző külső 
partneri projekt együttműködések. Ezek pozitív hatása szerteágazó 
módon tud visszahatni az oktatási tevékenységre, vagy akár a hallgatók 
karrierlehetőségeire is. A pozitív hatás ugyanakkor nem garantált, ehhez 
stabil, értékalapú koncepció és gondos minőségbiztosítási keretrendszer 
szükséges. Bár komoly anyagi potenciál rejlik benne, semmiképp nem 
szabad, hogy az ehhez fűződő anyagi érdekek a szakmai szempontok-
kal konfliktusba kerüljenek. Rendkívül fontos az ilyen irányú ügynökségi 
tevékenység alapelveiben és etikai normáiban is éles határvonalat húzni, 
mely egyértelműen meghatározza a különbséget az egyetemi és a piaci 
forprofit szervezetek hasonló tevékenysége között.
E tevékenység igazi értéke akkor bontakozik ki, ha a piaci elvárások-
nak való primer megfelelés helyett a teljes designfolyamat gondozására 
helyezi a hangsúlyt. Az igény megfogalmazásától, a feladat definiálásán 
át a legrátermettebb alkotók bevonásán keresztül a tervezési folyamat 
és a projekt eredményes megvalósításához szükséges szakmai támogatá-
sig terjed az a komplex szakértői tevékenység, ami tényleges hozzáadott 
értéket jelent és tudatosan ellép a pusztán piaci szempontú szolgáltatás-
tól. Mindemellett fontos szakmai küldetést teljesít azáltal, hogy a design 
társadalmi szerepének minőségi kultúráját hitelesíti.
Ehhez szükséges egy olyan adatbázis, mely a MOME-n évről évre végző 
hallgatókat differenciált és specifikus szakmai készségeik alapján tartja 
nyilván. Ez egy folyamatosan bővülő, valamint utánkövetéssel aktu-
alizált kataszter, mely megalapoz egy, az alumni kapcsolatrend-
szerre épülő, magas presztizsű designmenedzsment tevékenységet.
Mindebből számos előny származik. Egyrészt hatékony eszköz az alumni 
hálózat fejlesztéséhez, mely által szélesebb rálátást nyerünk egykori hall-
gatóink pályaképéről. Másrészt fejleszti a design piacosításának és társa-
dalmasításának minőségi kultúráját. Nem utolsósorban pedig csúcsminő-
ségű designmenedzsment tevékenységet teremtünk, melyben szakmai 
52
értékén felül komoly anyagi, valamint kutatási potenciál rejlik.

---

Inkubációs támogatás
A MOME oktatási keretei között számos figyelemre méltó innovatív 
produktum jön létre. Ezek túlnyomó többsége azonban sajnálato-
san nem kapja meg sem a kellő figyelmet, publicitást, sem a kibon-
takozást lehetővé tévő támogatást, míg ez nemcsak a hallgató, de 
az egyetem elemi érdeke is lenne. Jelenleg hiányzik a rendszer-
ből az a képesség, amely ezt hatékonyan biztosítani tudná, holott 
az ebben rejlő brand potenciál a nemzetközi szakmai platformokon 
felbecsülhetetlen.
Fontos, hogy megjelenjen egy dinamikus menedzsment tevékeny-
ség, melynek az erőteljes kommunikáción felül dedikált feladata 
ezen teljesítmények felkarolása és a hasznosíthatóság irányába 
történő segítése. Ez menedzsmenti, produceri, illetve a piacosítás 
irányában komplex, akár startup vállalkozói támogatói szerepet is 
jelent. Túl a hallgatói és intézményi érdekeken, az egyetem felelőssége 
is, hogy a létrejövő innovációs értékeket a társadalmi felhasználás irá-
nyába segítse kiteljesedni.
Alumni hálózat kiterjesztése
A MOME távlatos hálózatosodása szempontjából kiemelten fontos, 
hogy hallgatóin és oktatóin keresztül szakmai kapcsolatrendszerét 
folyamatosan szélesítse és erősítse. Ehhez szükség van egy széles 
alumni hálózat építésére, szemléletváltásra abból a szempont-
ból, hogy a végzett hallgatók számára további értéket hordozzon 
az egyetemmel való hosszú távú kapcsolat fenntartása.
Fontos azonban, hogy emellett létrejöjjön egy szűkebb, elkötelezettebb 
alumni közösség is. Egy szűkebb körű „presbiterium”, amely aktívabb, 
támogató kapcsolatban van az egyetemmel. Olyanok részvételével, 
akik szakmai tevékenysége a MOME szellemisége szempontjá-
ból referenciaként szolgál, és akik felelősséget éreznek és tenni 
is készek e szellemiség érdekében. Egyfajta tanács, mely megszó-
lítható és melynek sajátos nézőpontja és empátiája fontos többletet 
jelenthet akár stratégiai döntések kapcsán. 
A Könyvtár és a MOME-örökség
Hiába minden korábbi baljóslatú jövendölés, a könyv túlélte a digitali-
záció hullámát, sőt továbbra is megmaradt a civilizációs tudás és kul-
túra megőrzésének elsőszámú és legbiztosabb eszközének. Egyetemi 
környezetben ezen túl, nélkülözhetetlen oktatást támogató eszköz is, 
az információs dömpingben a tudás értékalapú hitelesítésének meg-
53
kérdőjelezhetetlen színtere. Fel kell ismerni, hogy ez a szerep az előt-

---

tünk álló, nagy valószínűséggel a mesterséges intelligencia dominálta 
korszakban még egyre inkább fel fog értékelődni.
Ugyancsak ide illő az Egyetem jelenének folyamatosan múlttá alaku-
lásának, és az itt születő értékeknek az utókor számára való megőr-
zésének örök kérdése, amely hosszú ideje nem szerepel a MOME min-
dig a jövőbe irányuló figyelmének horizontján. Ez fontos felelősség 
és nemes feladat, melyhez a lehetőségét a mindekori Könyvtár szá-
mára biztosítani kell.
Kiadói tevékenység – MOME Press
Ahhoz, hogy a MOME szakmai tudományos központként meghatározó 
szerepét erősítse, szükség van az oktatási és kutatási keretek között 
létrejövő szellemi tartalmak közzétételének lehetőségére. Nem példa 
nélküli a világ számos egyetemén működő kiadói tevékenység, mely 
egyszerre kiemeli az értékes tartalmakat és publikációs felületet bizto-
sít az egyetemi tudományos aktivitás számára.
Ez a tevékenység a MOME-n sem előzmények nélkül való – tekintettel 
a Disegno19 folyóirat sokéves sikerére, mellett az utóbbi évek kezde-
ményezéseként elindult Momentumok20 könyvsorozat eddig megjelent 
köteteire, nem megfeletkezve az újraindításra érdemes Designisso21 
online magazinról.
Kiadói Tanács 
Az Egyetem kiadói tevékenységét tudatosabbá kell tennünk. Ez vagy 
egy professzionális kiadó megszervezését jelenti, vagy sokkal inkább 
egy létező kiadóval történő hosszútávú szerződéses együttműkö-
dés létrejöttét. Mindkét esetben szükség van azonban egy „Kiadói 
Tanácsra”, egy olyan tanácsadói testületre, amelyik a szerzők és szer-
kesztők alkotói autonómiáját messzemenően tiszteletben tartó, a szó 
szoros értelmében vett minőségbiztosítási szereppel bír, és olyan egye-
temi delegáltakból áll, akik mind a könyvkiadás, mind pedig a tudo-
mányos folyóiratkiadás terén, illetve a designkultúra legszélesebb 
értelemben vett kritikai berkeiben elévülhetetlen érdemeket és nélkü-
lözhetetlen tapasztalatokat szereztek kiadványtervezési, illetve szer-
kesztői munkájuk során. 
19 
Szerkesztők: Gyenge Zsolt, Horváth Olivér, Maróthy Szilvia, Szentpéteri Márton
20 
Alapító sorozatszerkesztők: Antalóczy Tímea és Povedák István. A sorozat eddig megjelent 
darabjai: A tudás mítosza; Tárgyaink az időben; Mítoszok, szimbólumok, kapcsolatok; Husza-
dik századi történetek; Designantropológia
21 
Schneider Ákos szakmai vezetésével, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem közössége által szer-
54
kesztett és működtetett online magazin

---

Az oktatási egységek delegáltjai mellett a Tanács mindenkori tagjai 
továbbá, vagy ezzel együtt az Egyetem saját folyóiratainak, és kiad-
ványsorozati szerkesztőségeinek egy-egy delegáltja, illetve az Egyetem 
mindenkori kommunikációs irodájának delegáltja. A Tanács minőség-
biztosítási és stratégiai tervezési szereppel bír, nem „főszerkesztőség”, 
a kiadványok, folyóiratok és könyvek konkrét szerkesztésébe bele nem 
szól, viszont az erőforrástervésben irányadó szakmai fórumként disz-
ponál.
Múlt – jelen – jövő
Előzmények nélkül nincs teljesítmény. Talán soha nem volt még 
nagyobb szükség ennek tudatosítására a felnövekvő nemzedékben. 
A látszólag mindentudó internet és az instant visszajelzést ígérő közös-
ségi média könnyen tévutakra vezeti az alkotói pályára készülő ifjak 
értékrendjét.
A mindig a jövőben élő MOME a múltjának megbecsülésében sosem volt 
erős. Pedig a múlt értékeinek őrzése nemcsak morális kötelezettség, de 
az egyetem szakmai hitelét erősítő tényező, sőt a brandépítés hatékony 
eszköze.
Nem utolsó sorban a nagy elődök példái érzékelhetővé teszik a hall-
gatók számára a MOME-n megszerzett tudásban rejlő távlati lehető-
ségeket, amely ugyancsak fontos misszió a sokszor önbizalomhiánnyal 
küzdő nemzedék szemléletformálásában.
Hálátlanok vagyunk elődeinkhez, akiknek pedig sokkal tartozunk. Ha 
ezen nem változtatunk, akkor azokra is a mellőzött feledés vár, akik 
jelen odaadása hozzájárul az egyetem gyarapodásához. Holott megbe-
csülést, de főképp figyelmet érdemelnek, mindazok akik múltbéli tevé-
kenysége nélkül mai eredményeink sem születhetnének meg. Ez mind-
annyiunkra felelősséget ró, az erről való közös gondolkodást tehát meg 
kell kezdenünk. Szükség van arra, hogy az emeritus-i státuszt új tarta-
lommal töltsük meg, amely egyfelől a kiérdemelt megbecsülésen felüli 
valódi törődő figyelmet, másfelől a fenntartott párbeszéd révén sajá-
tos nézőpontú véleményforrást jelent az egyetem számára.
55

---

Szakmai  
önéletrajz
Vargha Balázs DLA
egyetemi tanár, Ferenczy Noémi-díjas tervezőgrafikus,  
MA szakfelelős,  
MOME Tervezőgrafika MA szak 
MTMT: https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mo-
de=browse&sel=10058346
Eddigi életpálya
1966-ban születtem Budapesten, 1985-ben érettségiztem az Eötvös 
József gimnáziumban. 1986-ban, második jelentkezésre nyertem fel-
vételt a Magyar Iparművészeti Főiskolára (a MOME jogelődje), ahol 
egy éves, azidőben kötelező, sorkatonai szolgálatot követően 1987-ben 
kezdtem meg tanulmányaimat. 1991-ben szereztem főiskolai diplomát, 
majd a Mesterképző Intézetben egyetemi diplomát 1993-ban (melyek 
a mai értelemben a bachelor, illetve mester fokozatok megfelelői).
1993 óta a mai napig folyamatos, aktív grafikai tervező és alkotó tevé-
kenységet végzek. Pályám első szárnypróbálgatásainak időszaka 
a GGK nemzetközi kommunikációs ügynökséghez kötődik, mely a rend-
szerváltást követő gazdasági átalakulás első éveinek egyik legprog-
resszívebb szellemiségű műhelye volt. Világmárkák (Volkswagen, IBM, 
Pepsi) mellett a hazai gazdaság akkor feltörekvő élvonalának (Matáv, 
Zwack, MOL) kommunikációs aktivitásának vizuális alakításában vet-
tem részt art directorként. Emellett szabadúszóként rendszeresen vol-
tam résztvevője tervezői pályázatoknak független praxisom megalapo-
zásának céljából. 
1999-ben alapítottam a Stalker Stúdiót, mely önálló grafikai és design 
tervező irodaként kezdte meg működését és rövid időn belül a kétezres 
évek első évtizedének egyik meghatározó magyarországi grafikai stú-
diójává vált. Ebben az időszakban első sorban nagy volumenű, komplex, 
főleg kulturális orientációjú intézményi arculattervezési programok irá-
nyítása alkotta tervezői tevékenységem fókuszát. Ezek közül a Sapientia 
Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a Budapest Európai Kulturális Fővá-
rosa pályázata, a Magyar Állami Operaház, a Magyar Nemzeti Galéria, 
illetve a Budapesti Design Hét arculatának kialakítását emelném ki.

---

Jelentős ezeken felül a Magyar Televízió m1 és m2 csatornája számára 
készített vizuális program, melynek kidolgozásáért Kamera Hungária 
és Arany Rajzszög díjban részesültem 2000-ben és 2002-ben. A mozgó-
képes felületek mellett egyéb média  területeken, többek közt a nyom-
tatott sajtó terén végzett további tervezői tevékenységek közül a HVG 
magazin 2010-ben történt tipográfiai megújítását tartom említendőnek.
Számos kiállítás grafikai tervezőjeként hosszú időn át tartó együttmű-
ködés alakult ki az Iparművészeti Múzeummal és a Nemzeti Galériával, 
de terveztem kiállítás arculatot a Szépművészeti Múzeum számára is.
A 2010-es évektől tervező tevékenységem fokozatosan a könyvterve-
zés irányába fordult. Elsősorban építészeti témájú könyvek alkotják 
a többségét a mára harminc darabot is meghaladó általam tervezett 
kötetnek. Munkáim négy alkalommal érdemelték ki a Szép Magyar 
Könyv díjat. Említésre leginkább érdemesnek Ferkai András Molnár Far-
kas, Szabó Levente Bán Ferenc, vagy Somogyi Krisztina Golda János 
monográfiáját gondolom. 
A Nemzeti Galéria arculattervéért 2012-ben Magyar Formatervezési 
Díjat kaptam. 2008-ban pedig addigi tervezői munkásságom elismeré-
seképp Ferenczy Noémi-díjban részesültem.
Pályám során mindvégig nagy hangsúlyt fektettem a szakmai közélet-
ben való aktív részvételre. Szervezeti tagságaim (MAOE, MKISZ, ART) 
mellett rendszeresen veszek részt szakértő zsűrikben, kuratóriumokban. 
Számos alkalommal voltam tagja a Formatervezési Díj, illetve a Design 
Menedzsment Díj bírálóbizottságának, ahogy 2009 és 2012 között 
a Moholy-Nagy Formatervezési Ösztöndíj kuratóriumának is. Rendsze-
res design tanácsadói szerepeim közül kiemelném a Pannonhalmi Apát-
ság és a Magyar Tudományos Akadémia arculati programjaiban vállalt 
szakértői közreműködést.
Munkáim rendszeresen jelennek meg grafikai kiállításokon. A Gra-
phifest keretében az Arany Rajzszög, valamint a Magyar Tervezőg-
rafikusok és Tipográfusok Társasága kiállításai, a Nemzeti Szalon, 
illetve a Tervezőgrafikai Biennálék mellett felkért, meghívott résztve-
vője vagyok Mirko Ilić Tolerance Show nemzetközi plakát vándorkiállí-
tásnak és gyűjteménynek.
2008-ben kezdtem oktató tevékenységemet a MOME Tervezőgrafika sza-
kának adjunktusaként. Kezdettől küldetésemnek tekintettem a szak kép-
zésének gyökeres szemléleti megújítását. Erre 2015-től a Tervezőgrafika 
tanszék vezetőjeként nyílt szélesebb lehetőségem, melynek keretében 
a teljes képzési szerkezetre kiterjedő, átfogó és mélyreható reformot 
57
sikerült végrehajtani. Az oktatási tartalom megújított rendszere struktu-

---

rált szakmai készségekre épülő módon tudatosan a társadalmi kérdések, 
illetve a műfaj autonóm kiterjesztésének irányába mutat.
2020-ban docensi címet szereztem, 2021-ben habilitáltam, egyetemi 
tanárrá 2023-ban neveztek ki. 2021–2024-ig a Média Intézetet irányí-
tottam. A Doktori Iskola témahirdető témavezetője vagyok, 2023-tól 
a Multimédia művészet tudományág törzstagja. 
2020 óta veszek részt a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság 
Művészeti Bizottságának munkájában. Előbb szakértőként, majd 2023–
2024 között a bizottság állandó tagjaként a multimédia tudományterü-
let képviseletében.
Az elmúlt évtized során oktatói tevékenységem nemzetközi téren is 
kiszélesedett. Számos alkalommal tartottam workshopokat, előadáso-
kat a norvég University of South-Eastern Norway meghívására, oktat-
tam többször Izraelben és az Egyesült Államokban. Több nemzetközi 
Oktatási és kutatási együttműködésben vettem részt. A már emlí-
tett norvég USN valamint a MOME Design Intézetének Future Traditi-
ons programja mellett az amerikai Maryland Institute College of Art, 
illetve a MOME EcoLab közös fejlesztésében létrejött Branding for 
Social Impact kutatási és oktatási együttműködésnek is résztvevője 
voltam. Ennek keretében tartottam előadást 2018-ban a MICA Center 
for Social Design és az AIGA (American Institute of Graphic Arts) meg-
tisztelő felkérésére.
58

---

Tanulmányok
1987–1991 
Magyar Iparművészeti Főiskola – diploma 
1991–1993 
Magyar Iparművészeti Főiskola, Mesterképző Intézet –  
egyetemi diploma
2014–2025 
Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Doktori Iskola – DLA
Tudományos fokozat
2025 
doktori fokozat, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem,  
Doktori Iskola
2023 
egyetemi tanár, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem,  
Média Intézet
2021 
habilitáció, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem,  
Doktori Iskola
2020 
egyetemi docens, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem,  
Média Intézet
2008 
egyetemi adjunktus, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem,  
Média Intézet
Akadémiai tevékenység
2008– 
oktató, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Média Intézet, 
Tervezőgrafika tanszék
2015–2020 
tanszékvezető, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Média Intézet, 
Tervezőgrafika tanszék
2020– 
MA szakfelelős, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Média Intézet, 
Tervezőgrafika MA szak
2020–2021 
BA és MA szakvezető, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem,  
Média Intézet, Tervezőgrafika BA és MA szak
2020– 
témahirdető, témavezető, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem,  
Doktori Iskola, Multimédia művészet tudományág
2021 
MA szakvezető, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem,  
Média Intézet, Tervezőgrafika MA szak
2021–2024 
intézetigazgató, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem,  
Média Intézet
2023– 
törzstag, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Doktori Iskola,  
Multimédia művészet tudományág
Nemzetközi oktatási tapasztalat
2013–2019 
USN (Univesity of South-Eastern Norway),  
Rauland, Norvégia –  
workshopok, előadások, kiállítások
2017–2018 
MICA (Maryland Institute College of Art), Baltimore, USA –  
TMU Project

---

2018 
HIT (Holon Institute of Technology), Tel-Aviv, Izrael –  
Textless Book, workshop
2025 
HIT (Holon Institute of Technology), Tel-Aviv, Izrael –  
Possibility and Responsibility, workshop
Részvétel hazai és nemzetközi kutatási, oktatásfejlesztési 
programokban
2014–2016 
Future Traditions – nemzetközi kutatási és oktatásfejlesztési program 
– MOME, USN (Univesity of South-Eastern Norway), Rauland, Norvégia
2017–2018 
Branding for Social Impact – nemzetközi kutatási 
és oktatásfejlesztési program – MOME Ecolab, MOME Tervezőgrafika 
tanszék,  MICA Social Design Department (Maryland Institute College 
of Art), Baltimore, USA
2018–2020 
Jövő új útjai – a pályaválasztás és az autonóm autózás világában – 
EFOP-3.4.4-16-2017-00030 – MOME, BME, Pannon Fejlesztési Alapítvány
Hazai és nemzetközi disszemináció
2016 
Graphic Design Diploma Show ’16 – Partiumi Keresztény Egyetem, 
Nagyvárad
2016 
Visegrad Graphic Design Days, Istanbul
2018 
Graphic Design Diploma Show ’18 – Bucarest Design Week
2018 
Graphic Design Diploma Show ’18 – Istanbul Design Biennal
2019 
Re:flex – kortárs tervezőgrafikai értelmezések a Bauhaus nyomán, 
Kassák Múzeum, Budapest
Munkatapasztalat
1993–1999  
GGK Budapest – grafikus, art director, senior art director 
1999– 
Stalker Studio – alapító ügyvezető, vezető tervező 
Szakmai referencia
2000 
Magyar Televízió – komplex intézményi és képernyős arculat (m1 és m2) 
2002 
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem – komplex arculati 
program 
2003–2007  
Aranypenge Kreatív Fesztivál – arculattevezés és -gondozás
2005  
Budapest 2010 – Európa kulturális fővárosa – arculat, művészeti 
vezető
2005– 
Magyar Narancs – logó és arculat, címlap koncepció és tervezés 
2006–2011  
Intèrieur magazin – lapterv, művészeti vezetés 
2006  
Művészetek Palotája – épület információs rendszer, társtervező: 
Zsótér László 
2006  
MKB Bank – vállalati és kommunikációs arculat 
2006 
Sigismundus, kiállítás arculat, Szépművészeti Múzeum, Budapest

---

2007  
Péter Vladimir könyve, könyvterv, Terc kiadó, Budapest, társtervező: 
Zsótér László 
2008 
Magyar Állami Operaház – arculatfejlesztési program
2009–2012 
Design Hét Budapest – arculati koncepcióterv és gondozás
2010–2016  
HVG – lap tipográfiai terv 
2010  
Magyar Nemzeti Galéria – komplex intézményi arculatterv
2010 
Főúri öltözetek az Esterházy-kincstárból, kiállítás arculat, 
Iparművészeti Múzeum, Budapest
2011  
Zsinagógák Magyarországon, Klein Rudolf, könyvterv, Terc kiadó, 
Budapest 
2011 
Törékeny harmónia, kiállítás arculat, Iparművészeti Múzeum, Budapest
2011 
Megvalósult művek, kiállítás arculat, Iparművészeti Múzeum,  
Budapest
2012 
Művészet mindenkinek – A Victoria & Albert Múzeum, a világ első 
iparművészeti múzeuma, kiállítás arculat, Iparművészeti Múzeum, 
Budapest
2013  
Molnár Farkas, Ferkai András, könyvterv, Terc kiadó, Budapest 
2013 
Látszóbeton – látványbeton, könyvterv, Terc kiadó, Budapest
2014–2016 
Future Traditions – Nemzetközi kutatási és oktatásfejlesztési program, 
kommunikációs tanácsadó, MOME Design Intézet, Budapest, HSN, 
Rauland, Norvégia
2015 
Bán Ferenc építészete, Szabó Levente, könyvterv, Terc kiadó, 
Budapest
2017 
Nagy Tamás – Munkák és inspirációk, könyvterv, Terc kiadó, 
Budapest
2018  
Golda János, Somogyi Krisztina, könyvterv, Terc kiadó, Budapest
2018 
Thirtythree / A fotográfia új horizontjai a Moholy-Nagy Művészeti 
Egyetemen, könyvterv, Hatje Cantz, Berlin, Németország
2018 
Thirtythree / A fotográfia új horizontjai a Moholy-Nagy Művészeti 
Egyetemen, kiállítás arculatterv, Robert Capa központ, Budapest
2018 
Thirtythree / A New Horizon of Photography at Moholy-Nagy 
University of Art and Design Budapest, kiállítás arculatterv, Grote 
Kerk, Breda, Hollandia
2019 
Építészet és kultúra I–II., Cságoly Ferenc, könyvterv, Terc kiadó, 
Budapest
2019 
Ferkai András: Modern házak és lakóik, könyvterv, Terc kiadó, 
Budapest
2022 
Reimholz Péter, könyvterv, Terc kiadó, Budapest
2023 
A Miskolci Építész Műhely, könyvterv, Terc kiadó, Budapest
Publikációk, előadások
2004 
Embléma.hu – Emblématervezés Magyarországon 1989–2004 
(Stalker Studio, Budapest, 2004) – szerkesztő
2006 
Plakát.hu – Plakáttervezés Magyarországon 1989–2006  
(Stalker Studio, Budapest, 2006) – szerkesztő 

---

2007 
MKB Bank arculatfejlesztés, előadás, Gödör klub, Budapest, 2007. 
június 14.
2018 
Budapest Graphic, előadás, AIGA (American Institute of Graphic Arts), 
MICA Social Design Department (Maryland Institute College of Art) 
Baltimore, USA, 2018. április 10.
2018 
Graphic Design Diploma Show, kiállításmegnyitó, Design Week 
Bukarest, 2018. május 21.
2019 
Re:flex – kortárs tervezőgrafikai értelmezések a Bauhaus nyomán, 
kiállításmegnyitó, Kassák Múzeum, Budapest, 2020. május 31.
2019 
Re:flex, előadás, Partiumi Keresztény Egyetem, Bauhaus100 
tudományos és művészeti konferencia, Nagyvárad, 2019. november 21.
2019 
GerillAR – kiállításmegnyitó, Design Hét Budapest, BBB Open Office, 
Budapest, 2019. október 4.
2019 
Tolerance Show – International Poster Exhibition, kiállításmegnyitó, 
MOME Ground, Budapest, 2019. november 11.
2020 
Mit jelent a városarculat, és miért fontos? – előadás, Budapest 
Városháza díszterme, Budapest 100 program 2020
2020 
Graphifest – kiállításmegnyitó, MOME Ground, Budapest, 2020. október 
2020 
18. Aranyrajzszög díj és kiállítás – katalógus előszó
2021 
Publicritic, katalógus előszó
2021 
Lehetőség és felelősség – a vizuális design társadalmi szerepe, 
habilitációs előadás, MOME Doktori Iskola, Budapest, 2021. március 31.
2021 
Publicritic, kiállításmegnyitó, Partiumi Keresztény Egyetem, 
Nagyvárad, 2021. június 23.
2021 
MOME Image Pro, kiállításmegnyitó, MOME, Budapest, 2021. október 22.
2022 
Posterfest, kiállításmegnyitó, MOME Ground, Budapest, 2022. március 25.
2022 
MOMEnts, kiállításmegnyitó, Hungary Live Festival, Here Arts Center, 
New York, USA, 2022. május 25.
2019 
Tolerance Show – International Poster Exhibition, 
kiállításmegnyitó, MOME Ground, Budapest, 2023. március 28.
Cikkek, hivatkozások, interjúk
2000 
Print Magazine / European Design Annual 2000, USA
2000 
Nappal grafikus, éjjel zenész – Vargha Balázs fabulái, interjú, 
Gosztonyi Csaba, Kreatív, Budapest
2000 
Arcot és nevet váltanak – Megújul a Magyar Televízió képi világa, 
Gosztonyi Csaba, Kreatív, Budapest
2003 
Reklámélet Pest-Budán és Budapesten 1845–1945, Csapó Katalin 
[szerk.], Karner Katalin [szerk.], Főváros Szabó Ervin Könyvtár, 
Geomédia Kiadó, Budapest
2004 
Embléma.hu, rádió interjú, Gondolatjel, Kossuth Rádió, Budapest
2004 
Logók a szeren, Szentpéteri Márton, Octogon Architecture & Design, 
Budapest
2005 
A magyar gazdaság jelekben, Acsay Judit, Manager Magazin, 
Budapest

---

2005 
Adobe Design Guide to Central Europe
2010 
A megújított HVG: Elmaszatolnak, https://antagon.blog.
hu/2010/09/21/a_megujitott_hvg_elmaszatolnak
2015 
A gödörből kilátott: Szabó Levente: Bán Ferenc építészete,  
Götz Eszter, Magyar Narancs 2015/47
2015 
Török András – Wachsler Tamás: A nevezetes magyar Országház 
és a tér, ahol áll, Szegő György, Magyar építőművészet 2015/10, 
2016 
Egy (szép) könyv az építészetről, Turányi Gábor,  METSZET 2016/09-10
2017 
Plakát a plakát után, Kulinyi István [szerk.], Alapfy Kft., Budapest
2019 
Re:flex – Kortárs tervezőgrafikai értelmezések a Bauhaus nyomán, 
rádió interjú, Klubrádió, Budapest
2019 
Re:flex – Kortárs tervezőgrafikai értelmezések a Bauhaus nyomán, 
rádió interjú, Magyar Katolikus Rádió, Budapest
2019 
RGB Kreatív Design Award, rádió interjú, Trend FM, Budapest
Válogatás csoportos kiállításokból
1998 
XI. Országos Tervezőgrafikai Biennálé, Munkácsy Mihály Múzeum, 
Békéscsaba
1999 
XI. Országos Tervezőgrafikai Biennálé, Olof Palme Ház, Budapest
1999 
Mű-kép, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1999 
Postscript, Tölgyfa Galéria, Budapest
1999 
Új tipográfia, Festőterem, Sopron
2001 
Feketén fehéren, Műcsarnok, Budapest
2002 
Trakta, Vigadó Galéria, Budapest
2002 
XIII. Országos Tervezőgrafikai Biennálé, Munkácsy Mihály Múzeum, 
Békéscsaba
2003 
XIII. Országos Tervezőgrafikai Biennálé, Iparművészeti Múzeum, 
Budapest
2002 
1. Arany Rajzszög, Vasarely Múzeum, Budapest
2003 
Magyar Formatervezési Díj kiállítás, Iparművészeti Múzeum, Budapest
2006 
Embléma feketén-fehéren, a Magyar Tervezőgrafikusok 
és Tipográfusok Társaságának kiállítása, Saint Galéria, Budapest
2007 
XV. Országos Tervezőgrafikai Biennálé, Munkácsy Mihály Múzeum, 
Békéscsaba
2007 
XV. Országos Tervezőgrafikai Biennálé, Magyar Nemzeti Galéria, 
Budapest
2007 
Helvetica Magyarországon, Graphifest, a Magyar Tervezőgrafikusok 
és Tipográfusok Társaságának kiállítása, Gödör Klub, Budapest
2007 
6. Arany Rajzszög, Graphifest, Gödör Klub, Budapest
2012 
Magyar Formatervezési Díj kiállítás, Iparművészeti Múzeum, Budapest
2017 
Körülöttünk. Nemzeti szalon 2017, iparművészet 
és tervezőművészet, Műcsarnok, Budapest
2018 
Tipózóna /2/, Templom Galéria, Eger
2018 
16. Arany Rajzszög, Tesla, Budapest
2019 
Tipózóna /3/, Templom Galéria, Eger

---

2020 
Moholy-Nagy 125, Graphifest, MOME Ground, Budapest
2021 
Embléma feketén-fehéren 2.0, Graphifest, MOME Ground, Budapest
2021 
Logo and Logotype, Nádor galéria, Budapest, 2021. december 3–30.
2022 
A 20 éves Arany Rajzszög Társaság díjazottjainak válogatás 
kiállítása, Esernyős galéria, Budapest
2022 
Szinopszis No.01., Esernyős galéria, Budapest, 2022. március 3–29.
2022 
International Art Education Achievement Exhibition of Teachers 
and Students, Gengdan Academy of Design, Peking
2022 
Közös tér | II. Ipar- és tervezőművészeti nemzeti szalon, 
Műcsarnok, Budapest
2023 
Tolerance Show, MOME Ground, Budapest
2024 
Tolerance Show, Times Square, New York
Egyéb szakmai tevékenység
2007  
Magyar Formatervezési Díj – bírálóbizottsági tag
2008 
Magyar Formatervezési Díj – bírálóbizottsági tag
2009–2012  
Moholy-Nagy Formatervezési Ösztöndíj – kuratóriumi tag 
2009 
Magyar–Spanyol–Belga EU elnökség arculati pályázat – 
bírálóbizottsági tag
2012 
Kreatív Média Design Díj – zsűritag
2014 
Magyar Formatervezési Díj – bírálóbizottsági tag
2014 
Arany Rajzszög díj – bírálóbizottsági tag
2015 
Magyar Formatervezési Díj – bírálóbizottsági tag
2015 
Arany Rajzszög díj – bírálóbizottsági tag
2016 
Címlapon a design, kiállítás (Design Hét Budapest) – kurátor
2017 
Magyar Formatervezési Díj – bírálóbizottsági tag
2018 
Magyar Formatervezési Díj – bírálóbizottsági tag
2018 
Arany Rajzszög díj – bírálóbizottsági tag
2018 
Címlapon a design, kiállítás (Design Hét Sopron) – kurátor
2019 
Magyar Formatervezési Díj – bírálóbizottsági tag
2019 
Arany Rajzszög díj – bírálóbizottsági tag
2019 
RGB Kreatív Design Award – zsűrielnök
2020 
Design Hét Budapest arculattervezési pályázat – bírálóbizottsági tag
2020 
Budapest főváros arculatfejlesztési pályázat – a bíráló bizottság 
elnöke
2020 
Pannonhalmi Főapátság arculatfejlesztés – szakmai tanácsadó
2020 
Magyar Formatervezési Tanács – Design Management Díj –  
bírálóbizottsági tag
2020 
Arany Rajzszög díj – bírálóbizottsági tag
2020 
RGB Kreatív Design Award – zsűrielnök
2020– 
Magyar Akkreditációs Bizottság – szakértő, multimédia-művészet
2021 
Lego Talent Awards pályázat – zsűritag
2021 
Publicritic – zsűrielnök
2021 
Magyar Formatervezési Tanács – Design Management Díj –  
bírálóbizottsági tag

---

2021 
RGB Kreatív Design Award – zsűrielnök
2021 
Stefan Lengyel kiválósági ösztöndíj – zsűritag
2022 
Magyar Formatervezési Díj – bírálóbizottsági tag
2022 
Szép Magyar Könyv Díj – zsűritag, Magyar Könyvkiadók 
és Könyvterjesztők Egyesülete, Budapest
2022 
Magyar Tudományos Akadémia arculatfejlesztési program – 
szakértő
2022 
Magyar Formatervezési Díj – bírálóbizottsági tag, Magyar 
Formatervezési Tanács, Budapest
2022 
Stefan Lengyel kiválósági ösztöndíj – zsűritag, MOME Budapest
2023– 
Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, Művészeti Bizottság 
– bizottsági tag
2023 
Stefan Lengyel kiválósági ösztöndíj – zsűritag, MOME Budapest
2023– 
MOME Doktori Iskola – törzstag / Multimédia-művészet tudományág
Szakmai díjak, elismerések
2024  
Arany Rajzszög díj – A magyar tervezőgrafikáért
2023 
Szép Magyar Könyv díj (A Miskolci Építész Műhely)
2017 
Szép Magyar Könyv díj (Szabó Levente: Bán Ferenc építészete)
2014 
Szép Magyar Könyv díj (Látszóbeton – látványbeton)
2012 
Szép Magyar Könyv díj (Ferkai András: Molnár Farkas)
2012  
Magyar Formatervezési Díj
2008  
Ferenczy Noémi-díj
2006  
Art Directors Club, Mérleg díj
2002  
Arany Rajzszög díj
2000  
Kamera Hungária díj
1998  
Ezüst Pegazus
1996  
Epica Award

---

Jelen dokumentum a Moholy-Nagy  
Művészeti Egyetemért Alapítvány által 
rektori munkakörre 2026. február 15-én  
kiírt pályázatra készült programtervet 
tartalmazza. 
© Vargha Balázs
Budapest, 2026. március 31.

---

Document Outline

• Preambulum
• Rektori jövőkép
• Főbb vállalások
  • Megbecsülés, bérrendezés
  • Autonómia
  • A Jövő Egyeteme
  • A konszolidáció szükségessége
  • Szövetségben a hallgatókkal
  • Együtt a Vezérigazgatósággal
  • A nélkülözhetetlen menedzsment 
  • Az Akadémia sajátos helyzete
  • A TechPark kiemelt szerepe
  • A szakok önállósága
• MOME misszió – amire a rektori jövőkép épít
  • A Bauhaus és a Moholy-Nagy-örökség
  • Értékek, sajátosságok – a MOME egyedülálló bevonzó képessége
  • Célok
  • A jelen és a jövő kihívásai
  • Design a való világnak: (humán)ökológiai komplexitást az oktatásban!
  • Trendek: új generációk, új elvárások
  • A mesterséges intelligencia – konkurencia az oktatásban
  • A MOME mint munkahely, a rektor mint munkáltató
  • Változó környezet, megváltozott kommunikációs igények
  • Versenytárs-elemzés
  • Fenntarthatóságra törekvés a működésben
  • A kihívásokból következő legfontosabb tennivalóink
• Az oktatás jövője
  • Miért tanítsunk?
  • Mit tanítsunk?
  • Hogyan tanítsunk?
  • Fókuszban az ember
• A MOME jövője
  • Melyek a célok?
  • Mi a fókusz?
  • Milyen egyetem legyen a MOME?
  • A MOME művészeti és design kutató egyetem
  • A MOME nemzetközi jelenléte mint eszköz a kapcsolódások fejlesztésében
  • Oktatói rezidenciaprogrammal a nemzetközi beágyazottság erősítéséért
  • A MOME regionális centrum és nemzeti intézmény
  • A MOME a kiválóságra építve maradhat sikeres
  • Fenntarthatóság: a design újraértelmezendő szerepe
• Mire van szükség?
  • Input
  • Output
  • Oktatásmódszertani fejlesztés
  • Humán fejlesztés – képzők képzése
  • Oktatói, kutatói fórumok
• Az oktatási struktúra 
  • Képzési szintek differenciált értékajánlata
  • Kutatás
  • Alternatív képzési formák – Professional School
  • Az akkreditációról 
• Az infrastruktúra fejlesztése
  • Terek, funkciók
  • Smart Campus
  • A technológiai képzés infrastruktúrája
• Az oktatást támogató tevékenységek
  • MOME designmenedzsment – szakmai hitelesítő szerep
  • Inkubációs támogatás
  • Alumni hálózat kiterjesztése
  • A Könyvtár és a MOME-örökség
  • Kiadói tevékenység – MOME Press
  • Múlt – jelen – jövő
• Szakmai önéletrajz

---