Rektori
pályázat
Moholy-Nagy
Művészeti
Egyetem
Vargha
Balázs DLA
egyetemi
tanár
2026
link to page 4 link to page 7 link to page 8 link to page 8 link to page 8 link to page 9 link to page 9 link to page 10 link to page 10 link to page 11 link to page 11 link to page 12 link to page 12 link to page 13 link to page 13 link to page 14 link to page 15 link to page 15 link to page 17 link to page 19 link to page 20 link to page 22 link to page 24 link to page 25 link to page 25 link to page 26 link to page 27 link to page 27 link to page 27 link to page 28 link to page 29
Tartalom
A CÍMEKRE
KATTINTVA
ELÉRHETŐK
A FEJEZETEK!
04 PREAMBULUM
07
REKTORI JÖVŐKÉP
08
FŐBB VÁLLALÁSOK
08
Megbecsülés, bérrendezés
08 Autonómia
09
A Jövő Egyeteme
09
A konszolidáció szükségessége
10
Szövetségben a hallgatókkal
10
Együtt a Vezérigazgatósággal
11
A nélkülözhetetlen menedzsment
11
Az Akadémia sajátos helyzete
12
A TechPark kiemelt szerepe
12
A szakok önállósága
13
MOME MISSZIÓ – AMIRE A REKTORI JÖVŐKÉP ÉPÍT
13
A Bauhaus és a Moholy-Nagy-örökség
14
Értékek, sajátosságok – a MOME egyedülálló bevonzó képessége
15 Célok
15
A jelen és a jövő kihívásai
17
Design a való világnak: (humán)ökológiai komplexitást az oktatásban!
19
Trendek: új generációk, új elvárások
20
A mesterséges intelligencia – konkurencia az oktatásban
22
A MOME mint munkahely, a rektor mint munkáltató
24
Változó környezet, megváltozott kommunikációs igények
25
Versenytárs-elemzés
25
Fenntarthatóságra törekvés a működésben
26
A kihívásokból következő legfontosabb tennivalóink
27
AZ OKTATÁS JÖVŐJE
27
Miért tanítsunk?
27
Mit tanítsunk?
28
Hogyan tanítsunk?
29
Fókuszban az ember
link to page 30 link to page 30 link to page 31 link to page 32 link to page 32 link to page 33 link to page 33 link to page 34 link to page 34 link to page 35 link to page 35 link to page 38 link to page 41 link to page 41 link to page 42 link to page 43 link to page 44 link to page 44 link to page 46 link to page 46 link to page 48 link to page 48 link to page 49 link to page 50 link to page 50 link to page 50 link to page 50 link to page 51 link to page 51 link to page 51 link to page 52 link to page 52 link to page 52 link to page 53 link to page 54 link to page 55
30
A MOME JÖVŐJE
30
Melyek a célok?
31
Mi a fókusz?
32
Milyen egyetem legyen a MOME?
32
A MOME művészeti és design kutató egyetem
33
A MOME nemzetközi jelenléte mint eszköz
a kapcsolódások fejlesztésében
34
Oktatói rezidenciaprogrammal
a nemzetközi beágyazottság erősítéséért
35
A MOME regionális centrum és nemzeti intézmény
35
A MOME a kiválóságra építve maradhat sikeres
38
Fenntarthatóság: a design újraértelmezendő szerepe
41
MIRE VAN SZÜKSÉG?
41
Input
42
Output
43
Oktatásmódszertani fejlesztés
44
Humán fejlesztés – képzők képzése
44
Oktatói, kutatói fórumok
46
AZ OKTATÁSI STRUKTÚRA
46
Képzési szintek differenciált értékajánlata
48 Kutatás
48
Alternatív képzési formák – Professional School
49
Az akkreditációról
50
AZ INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE
50
Terek, funkciók
50
Smart Campus
50
A technológiai képzés infrastruktúrája
51
AZ OKTATÁST TÁMOGATÓ
TEVÉKENYSÉGEK
51
MOME designmenedzsment – szakmai hitelesítő szerep
52
Inkubációs támogatás
52
Alumni hálózat kiterjesztése
52
A Könyvtár és a MOME-örökség
53
Kiadói tevékenység – MOME Press
54
Múlt – jelen – jövő
55
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ
Preambulum
Éppen három éve ilyenkor, 2023 tavaszán nyílt alkalmam életem
első rektori programját megírni. Ennek megalkotása számomra nem
teher, hanem felemelő élmény volt, ami felismerésekkel teli, rendkí-
vül tanulságos időszakként maradt meg az emlékezetemben. Ugyan-
csak rengeteg tapasztalatot szereztem az ezt követő pályázati folya-
mat számtalan kihívásából. A pályázat – sikert és csalódást egyaránt
jelentő – végső kimenetele valódi, embert próbáló helyzetet teremtett
számomra, melynek erős személyiségformáló hatását nehezen tud-
nám bármi máshoz hasonlítani. Az azóta eltelt idő pedig módot adott
az Egyetemet új, eddig nem látott oldalairól megismernem, nagyban
köszönhetően a hallgatók aktív szerepvállalásának.
Mindent egybevéve, ez az időszak kivételes lehetőséget teremtett szá-
momra, hogy az intézményről és a közösségről a korábbiaknál is komp-
lexebb képet kapjak, különösen az egymásrautaltság, segítőkészség,
összefogás és különböző rejtett értékek hangsúlyos szerepe, valamint
a biztonságra törekvés természetes igénye kapcsán.
Most, 2026-ban, mikor az Egyetem újra vezetőjét keresi, fontos látnunk
az elmúlt időszak történéseinek összefüggéseit – a mostani helyzet
tükrében. Tény, hogy 2023-ban a MOME épp történelmi esély birtoká-
ban volt: a Kopek Gábor útmutatásával újjászületett campus, a vele
összhangban megújított hárompilléres intézményi struktúra, valamint
a modellváltás nyomán körvonalazódó lehetőségek együttállása biz-
tos alapot teremtett egy olyan szellemi építkezéshez, amelytől a MOME
a 21. századi sikerességének megalapozását remélhette, és amellyel
kapcsolatos egyetemi és fenntartói szándékok szerencsés módon talál-
koztak. Az ekkor esedékes rektorválasztás célja annak az egyetemve-
zetőnek megtalálása volt, aki az Alapítvány kezdeményezésére Fülöp
József, akkori rektor vezetésével előkészítés alatt álló Jövő Egyeteme
programot kiteljesíti és sikerre viszi.
A kivételes helyzet adta lehetőség azonban egy ponton – egy váratlan
és vitatott döntés következtében – sajnos szertefoszlott. Az ezt követő,
tévutakkal terhelt időszak mindössze egy évig tartott, az egyetemet
azonban hosszú időre letérítette a fejlődési pályáról. Az újabb eltelt év,
vitathatatlan eredményei mellett, átmenetisége okán nem hozhatott
igazi fordulatot ebben a folyamatban, ahogy teljes megnyugvást sem
a történtek hatásaitól megviselt közösség számára.
A következő rektorra hárul tehát a feladat, hogy az Egyetemet visz-
szavezesse a fejlődési pályára, és hogy újra biztosítsa a jóllét feltéte-
leit minden érintett számára. Elhivatottságot érzek magamban ennek
a feladatnak a megvalósítására, felajánlva szakmai, oktatói és vezetői
tudásomat, tapasztalataimat és reputációmat. A pályázaton való rész-
vétellel továbbá az Egyetem iránti töretlen elköteleződésemet is sze-
retném egyértelműen bizonyítani. Vállalom az újbóli megmérettetést,
ami egyúttal lehetőséget kínál az előző programom finomhangolására,
valamint a közösségünket ért bomlasztó események minden szempont-
ból megnyugtató rendezésére.
Az itt olvasható program részben a korábbi pályázatom – a MOME
Szenátusának akkori támogatását kiérdemelt – koncepciójára épül.
Ennek indoka, hogy a benne megfogalmazott jövőkép alapvető állítása-
inak helyessége felől ma is meg vagyok győződve, ezeket változatlanul
érvényesnek, az Egyetem jövője szempontjából előremutatónak gon-
dolom. Azonban természetesen nem változatlan formában:
az aktuali-
zált, átdolgozott programszöveg számos helyen lényeges tartalmi
kiegészítésekkel bővült, melyek részint tágabb valóságunk aktu-
ális és jövőbeni kihívásaira (mesterséges intelligencia, fenntart-
hatóság), részint közvetlen közegünk, az Egyetem működésének
különböző kérdéseire reflektálnak.
Ezúton közös gondolkodásra invitálva bocsátom vitára elképzeléseimet,
örömmel várva minden visszajelzést, egyúttal megköszönve mindenki-
nek, aki figyelmével kitünteti rektori programomat.
2026. március
„Ahelyett, hogy
bezárkózna,
elvonulna
a világtól, a mai
ember kinyílik
a világ felé.
Mindenki
napfényre
és levegőre,
felszabadító
távlatokra
törekszik.”
Moholy-Nagy
László
A Berliner Illustrierte Zeitung által publikált fotót Moholy-Nagy László
használta Az anyagtól az építészetig című könyvében, a fent idézett szövegéhez (1929)
Rektori
jövőkép
Célom, hogy a Jövő Egyeteme projekt keretében elfogadott alapra
építve a MOME négy éven belül vonzó munkahely és a közép-kelet-eu-
rópai régió egyik vezető design és művészeti egyeteme legyen. A vonzó
munkahely az értelmezésemben a munkakapcsolatokban, a javadalma-
zásban fair munkáltatót, mérésekkel igazoltan elégedett és elkötelezett
munkatársakat és nemzetközi sztenderdek szerint minősített munkahe-
lyet jelent, amely munkáltatóként elvben és gyakorlatban a munkatár-
sakat helyezi működése középpontjába.
Az egyetem régiós vezető szerepének elérése érdekében a design
és művészeti képzésben a MOME-t négy év alatt Magyarország első-
számú – a túljelentkezésekben mérhető –, megkerülhetetlen intéz-
ményévé tesszük. Ezzel párhuzamosan – versenyelőnnyé formálva
a régióban a magyar nyelvet beszélők jelentős számát – a határon
túli intézményekkel való partnerségi kapcsolatok kiépítésével növeljük
az egyetem nemzetközi súlyát.
A célom az, hogy olyan egyetemet, olyan autonóm közösséget teremt-
sünk, amely nemcsak proaktívan reagál az ökológiai válság környezeti
és szociokulturális problémáira, valamint a mesterséges intelligencia
gyors térnyerésére, hanem sikeres pályafutásuk érdekében felkészíti
hallgatóit a napjainkban gyökeresen átalakuló, krízisekkel terhelt gaz-
dasági/társadalmi berendezkedéshez való hatékony és felelős alkal-
mazkodásra is.
08
Főbb
vállalások
Megbecsülés, bérrendezés
Egységes rendszerbe foglalt, méltányos és igazságos bérezési rend-
szer kialakítását fogom kezdeményezni a Szakszervezettel egyeztetve.
Ennek jegyében előre kijelentem, hogy nem fogom elfogadni a jelen-
legi, kiugróan magas rektori fizetést.
Az egyetem olyan szervezet, amely szinte kizárólag a benne résztvevő
emberek tevékenységéből teremt értéket, ezért a rájuk való odafigye-
lés minden vezető elsődleges feladata kell legyen: az ő hozzáértésükön,
elkötelezettségükön és lelkesedésükön múlik, hogy milyen lesz a MOME.
Éppen ezért
az itt dolgozók emberi, szakmai és pénzügyi megbe-
csülése alapvető sarokköve lesz rektori tevékenységemnek. Ebben
kulcsszerepet szánok a Szakszervezetnek, amelynek magam is hosszú
évek óta tagja vagyok, és amellyel szoros együttműködésben tervezem
egyeztetni az ide tartozó kérdéseket. Egyetértek a Szakszervezetben
az utóbbi hónapokban sokszor szóba került méltányos és szolidáris
bérezés elvével, és támogatni fogom egy arányos és koherens bérezési
rendszer kialakítását.
Autonómia
Az Egyetem önrendelkezését a Szenátus képes megteremteni és meg-
tartani. Ehhez autonóm és felkészült Szenátusra van szükség. Ennek
elnökeként mindent el fogok követni, hogy a Szenátus az Egyetem
demokratikus fórumaként legfontosabb ügyeink megvitatásának aktív
színtere legyen. Véleményt formálni, érvek és elvek mentén vitázni
érdem.
Olyan Szenátusra van szükség, mely tagjának lenni presz-
tízs, és amely autonóm módon meghozott, szuverén döntései mel-
lett képes és hajlandó következetesen kiállni.
Vállalom, hogy a hallgatók kezdeményezése nyomán, a Szenátus
által alkotott és egyhangúlag elfogadott Charta ügyét továbbviszem.
Az Egyetem közössége joggal várja el, hogy az általa megfogalmazott
szándékok és követelések ne merüljenek a feledés homályába.
09
A Jövő Egyeteme
Azok közé tartozom, akik annak idején, a Jövő Egyeteme program
elindításában a progresszió lehetőségét látták, és lelkesen részt is
vettem a fejlesztés első szakaszában, ahol a tartalmi alapok szak-
mai kérdéseiről folyt érdemi és hatékony gondolkodás. Változatlanul
hiszem, hogy ennek eredményei ma is elengedhetetlenek a hosszú
távú sikerességhez.
A folyamatban váratlanul és intenzíven megjelenő szervezet-átalakítási
szándék azonban meglepő és sokak véleménye szerint indokolatlan volt.
Nem voltam egyedül azzal a sokat hangoztatott véleménnyel, hogy az új
program bevezetésének távolról sem elengedhetetlen feltétele a szer-
vezet átalakítása – sőt, a tartalom és a struktúra egyidejű megváltoz-
tatása túlzott megterhelést és nehezen kezelhető problémákat eredmé-
nyez. Nem beszélve az átalakításnak a szervezetet teljes mélységében
érintő mértékéről és módjáról, ami tovább növelte az aggodalmakat,
melyek jogosságát a későbbi események beigazolták.
Mindez sajnos megingatta a programmal kapcsolatban a kezdetben
meglévő szakmai bizalmat is.
A következő rektor feladata lesz kon-
szenzust teremteni az egyetemi közösséggel szövetségben annak
érdekében, hogy újra szakmai alapon, az Egyetem tevékenysé-
gében részt vállaló minden érintett érdekei, és a legszélesebb
egyetértés mentén indulhasson el a közös tartalomfejlesztés.
A konszolidáció szükségessége
A campusfejlesztés átmeneti évei, az ezt követően nem sokkal meg-
kezdődött és immár mintegy négy éve zajló Jövő Egyeteme program,
különösen a teljes szervezetet érintő átszervezések rendkívüli módon
megterhelték az egyetemi közösség biztonságérzetét.
Az elmúlt átmeneti időszak egyetemvezetése azt az elvet vallotta,
hogy kizárólag a legszükségesebb korrekciókat hajtja végre, a komo-
lyabb, hosszútávú intézkedéseket a következő vezetésre hagyja.
Azt gondolom, hogy a bizonytalan állapot tovább már nem fenntartható.
Le kell zárnunk ezt az időszakot és az élhető közállapotok megteremté-
sére, valamint egyetemi küldetésünkre kell végre koncentrálnunk.
Kije-
lentem, hogy rektorként nem fogom a szervezeti felépítést tovább
módosítani és azokkal fogok együttműködni, akik elnyerték pozí-
ciójukat. Strukturális kérdések helyett azt fogom képviselni, hogy
a szakmai tartalom kerüljön ismét a középpontba, amely a szer-
vezet-átalakítás során sajnálatos módon háttérbe szorult. A cél
10
– a pályázati kiírással összhangban – az kell legyen, hogy a Jövő Egye-
teme modell kereteit véglegesítsük, bevezessük azt, ami oktatás-szak-
mailag megalapozott és időről-időre elvégezzük azt a reflexív újraérté-
kelést, amely a MOME folyamatos fejlődését biztosítja.
Ehhez elengedhetetlen, hogy az ebben résztvevők végre megtalálják
a helyüket, biztonságukat és jóllétüket. Mindennél nagyobb szüksé-
günk van az olyan bizalmi légkörre, ami jó közérzetet biztosítva felsza-
badítja a kreatív energiákat.
Szövetségben a hallgatókkal
Az elmúlt év váratlan és pozitív fordulatát a hallgatóink intenzív köz-
életi érdeklődése és kiállása jelentette. A szenátusban a hallgatói lét-
szám bővülésén kívül jelenlétük stabilitása és intenzitása is sokat vál-
tozott. Jó látni, hogy a HÖK és a DÖK egyre gyakoribb és felkészültebb
megszólalásaival aktív tartalommal tölti meg szenátusi szerepét.
Minden jel arra mutat, hogy egy új, friss szellemű generáció lépett be
az egyetemi szférába, mely összefüggésekben gondolkodik és igényt
formál a környezete alakításában való részvételre. Mindez a párbeszéd
olyan új lehetőségeit teremti meg, amelyből az egyetemvezetés sokat
meríthet.
Rektorként szeretnék élni ezzel a lehetőséggel, és a hallgatóink-
kal való aktív párbeszédet a szenátus formális keretein túl, minél
több platformon kezdeményezni fogom.
Együtt a Vezérigazgatósággal
Kettős vezetési rendszerében működő szervezetként kulcskérdés a két
párhuzamos – rektori és vezérigazgatói terület hatékony együttműkö-
dése. Ez mindenképp aktív, egymásra figyelő, egymást támogató, vala-
mint – a szabályozásokban rögzítetteken túlmenően is – jól definiált
munkamegosztást igényel.
Véleményem szerint mindez akkor optimális, ha a két terület veze-
tője egyenlő súlyt képviselve vesz részt a folyamatok irányításában.
Szoros szövetségük nélkülözhetetlen az Egyetem érdekeinek képvise-
letéhez szükséges érdekérvényesítő potenciáljuk maximalizálásához.
11
A nélkülözhetetlen menedzsment
Rektorként arra fogok törekedni, hogy az Egyetemen meglévő tudások
közötti egyensúlyt megőrizzem, és
olyan szervezeti kultúra meglétét
erősítsem, amelyben a különböző szakterületek kölcsönösen elis-
merik egymás értékeit és teljesítményeit. Az oktatási és kutatási
tevékenységet végző akadémiai közösség munkája nem választható el
a támogató és menedzsmenti területek által hozzáadott értéktől. Közös
célunk csak közös erőfeszítés által valósítható meg: hogy hallgatóink
számára magas színvonalú, korszerű és komplex egyetemi szolgáltatá-
sokat biztosítsunk.
E szemléletből következően az egyetemi működésben nincs elsődleges
és másodlagos szerep: minden terület hozzájárulása nélkülözhetetlen.
A 21. századi egyetem sikeres működtetése a különböző funkciók össze-
hangolt, egymást erősítő jelenlétére épül.
Az Akadémia sajátos helyzete
Az egyetem sajátos intézmény: az európai kultúrában mélyen gyöke-
rező közeg, amelyet egyedi értékek és működési törvényszerűségek
határoznak meg. Az akadémiai pálya különleges hivatás, amelynek
sajátosságai akkor is megmaradnak, ha a jogi és foglalkoztatási kere-
tek időközben átalakulnak.
A rektor feladata, hogy az akadémiai közösség – oktatók, kuta-
tók – érdekében következetesen és hatékonyan támogassa
e sajátos létforma fennmaradását. Az egyetem nem vállalat,
és ezért
az érzékeny akadémiai ethosz időről időre megerősí-
tésre szorul, különösen a – más szempontból gyakran indokolt –
haszonelvű megközelítések ellensúlyozására. E felelősség elsődleges
hordozója a rektor, akinek szakmai tekintélye és intézményi pozíciója
biztosíthatja a szükséges egyensúlyt.
Ennek legfontosabb eszköze a megbecsülés, amely egyaránt magá-
ban foglalja az emberi, szakmai és anyagi dimenziókat.
A rek-
tor kiemelt felelőssége, hogy ezt a megbecsülést az egyetemi
közösség minden tagja számára biztosítsa, valamint hogy
átfogó szemléletével megteremtse, kiterjessze és fenntartsa
ennek kiegyensúlyozott érvényesülését.
12
A TechPark kiemelt szerepe
A Technológiai Park a MOME képzési portfóliójának unikális, és egy-
ben egyik legértékesebb szervezeti egysége. A campusfejlesztés egyik
legfőbb vívmányaként létrejött két épület1 egységbe foglalta az Egye-
tem korábban széttöredezetten létező technológiai képzési helyszí-
neit. Ennek eredményeként a TechPark mára a MOME mintegy tizenhat
önálló, anyag-, technológia-, és médiumspecifikus egységből álló, szí-
nes, élettel teli színhelyévé fejlődött.
A műhelyekben, műtermekben, stúdiókban dolgozó és oktató kollégák
tudása, elköteleződése és lelkesedése teremti azt, a hallgatókat rend-
kívüli módon inspiráló közeget, melyben a szakmai tudásszerzésnek
olyan dimenziója összpontosul, ami digitalizált világunkban kimagasló
értéket teremt.
Rektorként elkötelezett vagyok abban, hogy a TechPark közös-
sége az általuk hozzáadott értéknek megfelelő megbecsülésben
részesüljön. Ahogy abban is, hogy az Egyetem költségvetési koncep-
ciójában a technológiai fejlesztések stratégiai tényezőként kapjanak
hangsúlyt.
A szakok önállósága
Meggyőződésem, hogy mind az oktatás, mind a szakmai kultúra gon-
dozásának kiemelten fontos bázisai a szakok, melyek azokat a diszcip-
línákat képviselik, amelyekből a MOME portfóliója felépül. Ahhoz, hogy
szerepüket kiteljesíthessék, a lehető legnagyobb autonómiára van
szükségük abban, hogy tevékenységüket saját jövőképük alapján sza-
badon alakíthassák, erőforrásaikkal önállóan gazdálkodhassanak.
Kiemelt szempont emellett a szakok közötti legszélesebb együttmű-
ködések létrejöttének, kölcsönös láthatóságának ösztönzése, amely
az újonnan alakuló központok számára kínál lehetőséget.
Egyetem-
vezetőként támogatni fogom a szakok szakterületi önállóságát,
és egyetemi akkreditációs felelősségükkel arányos súlyú szere-
pük biztosítását.
1
A Csomay Zsófia tervei alapján épült, két tömböt magában foglaló épületegyüttes építészeti
szempontból is különleges, ami abból adódik, hogy az újjáépített campusnak ez az egyetlen,
13
előzmény nélkül kialakított objektuma.
MOME misszió – amire a rektori
jövőkép épít
A világ megértése és alakítása az egyetem alapvető küldetése. A MOME
esetében e küldetés megvalósításának közege és eszköze az intézmény saját,
egyedi kultúrája, amelyen keresztül a világhoz kapcsolódik és hatást gya-
korol rá. Ebből következően az Egyetem legfontosabb feladata és alap-
vető érdeke e kultúra tudatos építése, folyamatos fejlesztése és széles-
körű kisugárzása.
A MOME közel másfél évszázada formálja saját, egyedi kultúráját. E kul-
túrát egyszerre határozza meg gazdag szellemi öröksége, valamint
az a folyamatosan megújuló jövőkép, amely az intézmény minden-
kori jelenéből táplálkozik. Alapjaiban humán értékekre épülő, mélyen
emberközpontú közeg, amelyet azok alakítanak és közvetítenek, akik
aktív részeseivé válnak.
A hallgatók, az oktatók és a működést biztosító szakmai és támogató
munkatársak együtt alkotják azt a közösséget, amely tartalommal
és élettel tölti meg ezt a kultúrát.
Együttes jelenlétük és tevékenységük
teszi lehetővé, hogy az Egyetem értékei ne csak fennmaradjanak,
hanem hatásukat szélesebb körben is érvényesítsék.
A Bauhaus és a Moholy-Nagy-örökség
A MOME hosszú idő óta következetesen elkötelezett a Bauhaus érté-
kei mellett. Moholy-Nagy László nevének felvétele egyrészt egyértel-
műen megerősítette ezt az irányultságot, másrészt az ő szellemiségét
az Egyetem meghatározó identitáselemévé emelte.
Ez a gondolkodásmód a kísérletező attitűdben, a társadalmi fele-
lősségvállalásban, az új technológiák iránti nyitottságban, valamint
a művészet és a tudomány egységének szemléletében koncentráló-
dik.
Meggyőződésem, hogy ez a szellemi tőke alapérték, amely
mint egyfajta „világútlevél” kapukat nyit meg számos nemzetközi
területen.
14
Értékek, sajátosságok – a MOME egyedülálló
bevonzó képessége
A MOME európai egyetem. Ez magától értetődőnek tűnik, ugyanakkor
elvitathatatlan érték, ami az egyetem szellemisége, kulturális prefe-
renciái szempontjából meghatározó, és felbecsülhetetlen előnyt jelent
a nemzetközi kapcsolatok összefüggésében.
A MOME magyar művészeti és designegyetem, mely 146 éves
története során nemzeti kultúránk egyik sajátos területének első-
számú, domináns képviselőjévé vált. Olyan nevek kötődnek hozzá,
mint Kozma Lajos, Kaesz Gyula, Pogány Frigyes, Borsos Miklós,
Ferenczy Noémi, Konecsni György, Gergely István, Szilvitzky Margit,
Rubik Ernő, Schrammel Imre, Lengyel István, Jankovics Marcell,
Rófusz Ferenc, Bak Imre, Janáky István, Turányi Gábor, Reimholz Péter,
Kass János, Bányai István. Múltunk szellemi öröksége szerves részét
képezi kultúránknak, ami példát mutat és erőt ad jövőbeli törekvése-
inkhez.
A MOME nem tömegegyetem. Léptékét, hallgatói létszámát tekintve
nemzetközi összehasonlításban kimondottan kis egyetemnek számít.
Ez olyan tényező, ami minden előnye és hátránya mellett meghatározó
az egyetemi karakter szempontjából. A minőségi oktatás és a hallgatói
kiválóság összefüggésében pedig egyértelmű értéknek számít, melynek
alapja a meglévő, és a jövőben is megőrzendő oktató-hallgató arány.
A MOME erős közösség. Részesévé válni érték és megbecsülés.
A közösség tartja életben és örökíti át a kultúrát, ami a közösség által
sugárzik ki, és ami generációk láncolatát kapcsolja össze. A MOME
közösségének egyik legfőbb erénye a változásokra való konstans
nyitottság. A váratlan helyzetekben, felmerülő problémákban nem
akadályt, hanem inspirációt lát, amiből innovatív megoldások szü-
letnek, melyek biztosítják a folyamatos fejlődését. Ez a művészeti
és design-gondolkodás elválaszthatatlan része, és mélyen gyökerezik
a MOME kultúrájában.
Kiválóság. A MOME közössége elkötelezett a kiválóság mellett, amit
a közel százötven év elért eredményei is igazolnak. A kompromisszu-
mokon felül álló minőségi munka a művészi alkotótevékenység alapja
és elválaszthatatlan része. Az erre való folyamatos törekvés mellett
alapvető feladatunk ennek szemléletét hallgatóinknak is átadni.
15
Célok
A MOME progresszív szellemiségű, a kortárs trendekre érzékeny,
egyetemes értékeket hangsúlyozó szellemi műhely:
•
A közös emberi értékek, az európai szellemiség és a magyar kulturális
örökség iránti elköteleződés mellett a társadalmi innovációt kiemelt
feladatnak tekinti.
•
Az általa képviselt felelősség kiterjed a jelenkor szociális és ökológiai
alapkérdéseinek vizsgálatára azzal a céllal, hogy aktív résztvevőjévé
váljon a megoldások elkerülhetetlen szükségességét felismerő globális
diskurzusnak.
Cél a felelős tervezői, alkotói, kutatói gondolkodásmód elmélyí-
tése, amely mind a társadalmi szerepvállalást, mind a környezet-
tudatos szemléletet tevékenysége szerves és elválaszthatatlan
részének tekinti:
•
Olyan művészeket, designereket és teoretikusokat képzünk, akik a piaci
versenyképességen túl képesek szakterületük progresszív, vezető sze-
mélyiségeivé válni, nemcsak a hazai, de a nemzetközi kreatívipari, kul-
turális és tudományos közéletben egyaránt.
Ezek elérése érdekében:
•
A képzésnek következetesen azt a látásmódot kell erősítenie, mely
a folyamatos kísérletezés, az analitikus, ugyanakkor integratív gondol-
kodás, a társterületekkel való együttműködés, valamint a kompromisz-
szumot nem ismerő minőség igényén alapul.
•
A kreatív, innovációs és kollaboratív képességek fejlesztése mellett
kiemelt hangsúlyt kell kapjon a kísérleti kutatási eredmények társa-
dalmi hasznosításának felelős támogatása.
A jelen és a jövő kihívásai
Világunk folyamatosan és egyre gyorsuló ütemben alakul át, s a jövő
egyre kiismerhetetlenebbé válik. Az előrelátás lehetetlenségéből
fakadó bizonytalanság súlyos terhet jelent egész civilizációnk számára,
és különösen nagy hatással van a felnőtt életét épp megkezdő fia-
tal korosztályra. Ez óriási felelősséget ró az egyetemekre és olyan új
kihívások elé állítja oktatóikat, melyekkel korábban nem találkoztak.
A feladatunk a válaszok, a megoldások kidolgozásában Magyarország
vezető design és művészeti egyetemeként nyilvánvaló.
16
A következő évtizedekben azok az egyetemek válnak sikeressé,
melyek képesek lesznek az ismeretátadás, illetve tudásszerzés új
összefüggéseinek értelmezésén keresztül az egyetem 21. századi
formáit létrehozni.
A design a 21. századra az élet minden területén meghatározó tevékeny-
séggé, illetve kultúra-alakító erővé vált. Az emberiség legsúlyosabb
gondjai, mint az ökológiai problémák, vagy a társadalmak különböző
feszítő kérdései, mára egyértelműen a design hatókörébe kerültek.
A digitális technológia robbanásszerű fejlődése, a globális informá-
ciós forradalom minden képzeletünket túlszárnyaló hatásai valószínű-
leg eltörpülnek majd amellett, amit a szárnyait bontogató mesterséges
intelligencia és az ún. adatgazdaság elterjedése fog okozni. A techno-
lógiák humanizálásában, észszerű felhasználásában a designnak egyre
inkább kiemelt szerepe lesz a jövőben. Ma már nem kérdés, hogy fenn-
tarthatatlan az, ahogyan élünk, ahogy társadalmainkat berendezzük.
A cél tehát a jövő nemzedékek felkészítése a napjainkban gyökere-
sen átalakuló, krízisekkel terhelt gazdasági/társadalmi berendezkedés-
hez való hatékony és felelős alkalmazkodásra is.
A zsibbasztó eljövőtlenedés ellen ható, saját magunknak kitűzött utak,
perspektívák kijelölésére van szükség, olyanokra, amelyek túlmutat-
nak a főáramú, civilizációnk problémáit okozó normarendszereken. A jó
válaszok megtalálása nem megy a múlt (ideértve a MOME múltját is)
feltárása nélkül – a történeti tudat, a történeti érzékenység erősítése
nemcsak tudományos munkákon, hanem az érzékenységet erősítő ese-
ményeken, élményalapú kutatási programokon, a múltra való kortárs
reflexiókon keresztül valósítható meg.
A jövő nemzedékeknek nem szükségletei vannak, hanem jogai –
az emberiség közös természeti és kulturális öröksége, s a nemze-
dékről nemzedékre gyarapodó tudás az, ami megilleti őket.2
A MOME-n e jogok biztosításához adott az elkötelezettség és a keret,
vannak kézzelfogható produktumokat felmutató előzmények (konfe-
renciák, előadássorozatok, központi projektek, kutatások, oktatási
koncepciók, stratégiák), amelyek
jó alapot teremtenek a kihívások
kezelésében elkerülhetetlen léptékváltáshoz:
•
A MOME szenátusa által 2008-ban elfogadott Fenntartható fejlődés
stratégia legtöbb megállapítása, célkitűzése ma is helytálló, még akkor
is, ha közkeletű fogalomhasználata – a fenntartható fejlődés – paradox
2
Lányi András: Miért fenntarthatatlan, ami fenntartható? in: Lányi András, Farkas Gabriella
17
(szerk.): Miért fenntarthatatlan, ami fenntartható?, Budapest, 2021, L’Harmattan, 14.o.
és korrekcióra szorul, nem figyelmen kívül hagyva a nem-növekedés
paradigmájával kapcsolatos diskurzusokat.
•
A MOME Zero program számos hasznos szemléletformáló projektet visz
– a karbonsemlegességre törekvés nagyon fontos –, de a továbblépés-
hez tisztázni és tudatosítani kell a koncepció korlátait, egyértelműsí-
teni a célt, mert az egyetem mint folyamatosan működtetett intézmény
és infrastruktúra környezeti terhelése a természeti és fizikai törvény-
szerűségek figyelembevételével soha nem lesz kompenzálható olyan
mértékben, hogy a cél elérését általános érvényességgel bármikor is
megállapíthassuk.
•
Az ELTE és a MOME egyetemközi együttműködése keretében
az ember környezetátalakító tevékenységét vizsgáló transzdiszciplina,
a humánökológia jelentőségére, a design világában hasznosítható isme-
reteire hívta fel a figyelmet a MOME Elméleti Intézete szervezésében
2022-ben megtartott Humánökológia és design című előadássorozat.
•
A 2021–2025-ös időszakra szóló Intézményfejlesztési terv nemcsak
az épített infrastruktúránk környezeti lábnyomának csökkentésére
határozott meg célokat és feladatokat, de fókuszba emelte a globá-
lis ökológiai problémákra reagáló lépések szükségességét, felvetette
a társadalomtudományok és a természettudományok ismereteinek
designkompetenciákkal való ötvözését is.
•
Az Egyetemen az elmúlt években fontos műhelymunkák folytak arról,
hogy miként lehetne a design oktatás minden szintjén megjeleníteni,
s a szakmai ismereteanyag alapvető részévé tenni a (humán)ökológiai
komplexitást. A munka eredményeinek továbbfejlesztése, aktualizálása
és az oktatási gyakorlatba való bevezetése olyan „szakmaközi” egye-
temi vállalkozássá válhat, amely az intézményi közösségi együttműkö-
dést is elmélyíthetné, fejleszthetné.
Design a való világnak:3
(humán)ökológiai komplexitást az oktatásban!
Az egyéni lehetőségek extrém módon alakulnak át. A hirtelen kitágult
világban a személyes helyváltoztatás szabadságán túl az új technoló-
giák, valamint más tudományterületek, más egyetemek bevonása által
a kapcsolódások egészen új formái és esélyei jönnek létre.
3
Utalás Victor Papanek: Design for the Real World – Human Ecology and Social Change 1971-
18
ben kiadott nagy hatású művére.
Szükséges egy szemléletváltás, melynek célja, hogy az egyetem ne izo-
lált pozícióból tekintsen tevékenységére, hanem a hallgató szemszögéből,
azaz egy jóval hosszabb és komplexebb fejlődési folyamat meghatározó
részeként értelmezze saját szerepét. E folyamat első szakaszát a közok-
tatás jelenti, amellyel egyre inkább érdekünk párbeszédet kezdeményezni
és a fejlesztés lehetőségeit keresni. Ugyancsak fontos törekvés, hogy
az Egyetem a graduális képzései utáni fejlődési pályához is kínáljon az élet-
hosszig tartó tanulást ösztönző és támogató újracsatlakozási lehetősége-
ket. Ehhez egy tudatos rendszerben felépített, dinamikusan aktualizálható,
érvényes tartalmakat kínáló, rugalmasan elérhető kínálatra van szükség.
Az ökológiai problémák, így különösen az éghajlatváltozás következ-
ményei a fogyasztói társadalomra épülő civilizációnk válságtünetei.
Tárgyakat alkotó egyetemként különös felelősségünk van abban, hogy
világos választ adjunk magunknak és a hozzánk jelentkezőknek arra is,
hogy az, amit oktatunk, ahogy oktatunk, hogyan járulhat hozzá a kör-
nyezeti és társadalmi problémák megoldásához. Az oktatásban hiteles
válaszok azonban csak akkor adhatók, ha a (humán)ökológiai4 komp-
lexitás szempontrendszerét a napi működésünkben, az infrastruktúra
működtetésében is érvényesítjük. (Erről részletesebben lásd: Fenntart-
hatóságra törekvés a működésben c. fejezet.)
A fentiek figyelembevételével
a környezeti-társadalmi-gazdasági
(fenntarthatósági) kihívásokra reagálva célom, hogy:
•
A MOME – küldetésének és társadalmi felelősségének tudatában –
mint autonóm intézmény elsődlegesen maga határozza meg, milyen
válaszokat ad oktatási, kutatási tevékenységén keresztül és napi
működésében a fogyasztói társadalomra épülő civilizációs válság
komplex kihívásaira. Az Egyetemen ehhez adott a tudás és megvan az az
egyetemközi kapcsolatrendszer, amely ebben a MOME közösségét támo-
gatni tudja. A feladat összetett – megvalósítása a legmagasabb szintű,
a rektori kabinetben megjelenő képviseletet és koordinációt igényli.
•
Hallgatóinknak általános és magabiztos humánökológiai tájéko-
zottságot biztosítsunk – olyan tudást, amelyet a végzettek nemcsak
a tervezői stratégiájukba építhetnek, hanem azt alkalmazni tudják
és merik a tervezői munka során.
4
A humánökológia mint az ember környezetátalakító tevékenységét vizsgáló transzdiszciplina
arra keresi a választ, hogy milyen változásokat okoz az ember a Földön és ennek milyen tár-
sadalmi következményei vannak. Célja az ennek hátterében álló okok beazonosítása, feltárá-
sa és az, hogy választ találjon a környezetátalakító-hatás mérséklésére, az alkalmazkodásra.
Olyan fogalmi kereteket alkot és olyan gyakorlati megoldásokat vizsgál, amelyek alkalmasak
19
lehetnek a válság enyhítésére, ember és természet együttélésének megújítására.
•
A humánökológia nyújtotta komplexitás a képzés minden szint-
jén megjelenjen, ezért kiemelt cél a tanrend aktualizálása, új kom-
petencia, új szakemberek bevonása, ezzel összefüggésben pedig
az egyetem létét, az oktatást érintő dilemmák átgondolása, amelyet
Fenntarthatóság: a design újraértelmezendő szerepe című részben
fejtek ki – a szemléletben léptékváltás kell.
•
Az egyetemközi együttműködés tudatos fejlesztésével érjük
el a szükséges kompetenciák bevonását – a komparatív előny
elvére építve nemcsak gyorsan, költséghatékonyan és megfe-
lelő minőségben tehetünk szert a kívánt tudásra, hanem sajátos
viszonthatással lehetünk a humánökológiát oktatási portfoliójá-
ban tudó egyetem(ek)re – így például az e téren komoly szakmai
múltat felmutatni tudó ELTE-re – is. A design integrálhatja ezeket
az új ismereteket, a humánökológia diszciplinája pedig „tanulhat”
a design sajátos ismeretanyagából, szerteágazó tapasztalataiból.
•
Aktív tudásbázis és célzott kommunikációs felület (hálózat)
jöjjön létre a Fenntarthatósági Irodával együttműködésben:
az egyetemhez kötődő designökológiai/humánökológiai kutatások,
publikációk, kurzusok, események nyíltan elérhető, közösen fejleszt-
hető platformja, amelyre a képzésfejlesztés támaszkodhat.
•
Olyan, a hallgatók ökológiai/humánökológiai érzékenységét és tájé-
kozottságát elmélyítő
rendszeres közösségi események meg-
szervezését kezdeményezem,
amelyek a természethez való újra-
kapcsolódáson túl az épített/tárgyi környezet és a természet
szoros kapcsolatát, egymást támogató kölcsönviszonyát segí-
tik elő (városi zöldítés: helyi civil körök, önkormányzatok és terve-
zők együttműködése stb.)
Trendek: új generációk, új elvárások
A Z és Alfa generációk számára a digitális forradalom, a fogyasztói
társadalom, valamint a klímaválság jelentik a legmeghatározóbb
hatásokat.
Az extrém mértékű digitális eszközhasználat, a hal-
mozott médiafogyasztás, a multitasking radikálisan változ-
tatta meg a korosztály tapasztalatszerzési szokásait. Az infor-
mális tanulás súlya rendkívüli mértékben megnőtt, amit elsősorban
az internet által könnyen elérhető tömeges információ erősít. Ezek
a tényezők nem csak a korosztály kognitív képességeire, de pszi-
chés kondíciójára is erős hatást gyakorolnak.
Mindez az egyetemi oktatást is újabb kihívások elé állítja, melyek
egyre szerteágazóbb megoldásokat, és az oktatási módszerek kor-
20
szerű szemléletű újragondolását teszik szükségessé.
Nem kétséges, hogy a soron következő elementáris hatást a mestersé-
ges intelligencia térhódítása jelenti. A hatásai jelenleg beláthatatlanok.
Az ipari forradalom megszabadított a kétkezi munkától, a digitalizáció
átvállalta az információ kezelését, a mesterséges intelligencia pedig
szemlátomást egyre hatékonyabb a hálózati összefüggések felhasz-
nálásában. Másként fogalmazva: először lemondtunk a manualitás-
ról, azután elfelejtettünk emlékezni, most pedig a felé haladunk, hogy
átengedjük a gondolkodás humán kiváltságát.
A várható következményekből kiindulva az oktatás összefüggé-
sében egyértelműen a specializált, különleges tudás felértékelő-
désére számíthatunk. Olyanfajta tudás, mely humán gyökerű, sokré-
tűségében pedig a lehető legegyedibb összetételű. Ilyen tudást csak
személyiségközpontú, differenciált képzés képes nyújtani:
•
kis létszámú közösségben;
•
ideális hallgató-oktató arány által biztosított személyességen alapuló
oktatási módszerek alkalmazásával;
•
olyan erős kisugárzással bíró közegben, amely egyediségénél fogva
a képzés leghatékonyabb extrakurrikuláris edukációs kulcseleme.
Ez a kisugárzás a kultúra, ami a rohamosan technicizálódó világ-
ban a jövőben egyre nagyobb értékké válik. Egyszerre oktatás-
módszertani eszköz, közösségformáló erő, valamint az infor-
mációt tudássá alakító rendező elv. Tartást és magabiztosságot
ad a váratlan kihívások közt való sikeres helytálláshoz, teremtő erőt
és bátorságot a jövő alakításához.
A mesterséges intelligencia – konkurencia
az oktatásban
A generatív mesterséges intelligencia (AI) nem csupán egy újabb szoft-
ver, hanem egy olyan mindenre kiterjedő ökoszisztéma, mely az alkotói
folyamat és a szerzőség alapjait is megkérdőjelezi.
A MOME számára
az egyik a legnagyobb kihívás az „alkotói válság” intézményesü-
lése, azaz, hogyan tartható fenn a hallgatók motivációja a szükséges
technikai tudás elsajátítására, ha az AI gombnyomásra megoldja azt?
Másrészt az AI használata során súlyos etikai és jogi aggályok merül-
nek fel a felhasznált adatbázisok és a szerzői jogok körül, ami szintén
kezelendő veszély.
Ugyanakkor a lehetőségek is óriásiak. Az AI drasztikusan felgyorsít-
hatja a prototípusgyártást, segíthet a vizuális kutatómunkában, és új,
21
hibrid alkalmazott művészeti formák létrejöttét teszi lehetővé.
Az egyetemnek nem tiltania, hanem megértenie és támogat-
nia kell az AI használattal kapcsolatos igényt, hogy a hallgatók
a munkaerőpiacon is versenyképesek maradjanak.
Ehhez a MOME számára a következő időszak legfontosabb célja egy
olyan hibrid ökoszisztéma kialakítása, ahol az AI a „alkotó ember
segédje”, de a vízió és a kritikai döntés továbbra is az ember kezében
marad. Ehhez a legelső konkrét feladat egy intézményi AI-manifesztum
kidolgozása és a tantervek rugalmas felülvizsgálata kell, hogy legyen.
Szolgáltatások az oktatók és hallgatók számára
•
Licenc-hozzáférés: biztosítani kell az egyetemi polgárok számára a profesz-
szionális, fizetős eszközöket (pl. Midjourney, Adobe Firefly, ChatGPT Plus,
Gemini stb.), hogy ne anyagi helyzet döntsön a technológiai előnyről.
•
Prompt-mérnökség és kritikai kurzusok: speciális workshopok indítása,
ahol nemcsak a technikai használatot, hanem az AI-outputok esztétikai
és etikai kritikáját is tanítják.
•
Saját, zárt adatbázisú AI: olyan belső hálózat kiépítése, ahol az egye-
tem saját archívumán vagy a hallgatók saját munkáin lehet tanítani
modelleket, elkerülve a jogdíjas tartalmak jogsértő használatát.
•
Technikai support: egy dedikált „AI-labor” felállítása, ahol szakértők
segítenek az algoritmusok művészi célú finomhangolásában.
Belső szabályozás:
A szabályozás célja nem a változás ellehetetlenítése, hanem
a valódi tudás mérése. Észszerű korlátozások lehetnek:
•
Analóg vizsgablokk: elméleti vizsgákon vagy szakdolgozati védések-
nél indokolt a kézzel írott reflexiók vagy a helyszíni, felügyelt esszéírás
a generált szövegek kiszűrésére.
•
Folyamat-dokumentáció: nem a végeredményt, hanem az alkotói utat
kell pontozni.
•
Kötelező transzparencia: minden olyan munka mellett, ahol AI-t használ-
tak, kötelezővé kell tenni egy „AI-nyilatkozat” csatolását, amely részle-
tezi, melyik fázisban és milyen mértékben vettek igénybe algoritmust.
•
„Offline hetek”: olyan kurzusok fenntartása, ahol a digitális eszközök
használata tilos, ezzel erősítve a manuális készségeket és a közvetlen
22
anyaghasználatot.
A MOME mint munkahely,
a rektor mint munkáltató
Az előrelátás lehetetlenségéből fakadó bizonytalanság a szervezeti
működésre is kihat. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem nemcsak fel-
sőoktatási intézmény, hanem a közel kétszáz fős oktató-kutató és sok
más, támogató munkatárs közösségének munkahelye is. A gyorsan
változó munkaerőpiac olyan kihívások elé állítja a MOME-t, amelyekkel
korábban nem találkoztunk – meg kell küzdenünk a piaci nyomással,
amely a kreatív iparágak felől érkezik és reagálnunk kell a munkaválla-
lók munkahely-, pozíciókeresési szempontjainak gyökeres változására is.
A rektori jövőképem szerint
célom, hogy a MOME négy éven belül
vonzó munkahely legyen.
A vonzó munkahely víziója az értelmezésemben az alábbiakat
jelenti:
1.
A MOME a munkakapcsolatokban, a javadalmazásban fair munkál-
tató: a szervezeti működéssel összefüggő döntései, a munkavállalókkal
és az érdekképviseleti szervekkel fenntartott kapcsolata korrekt, egyen-
rangú, átlátható, mindenben megfelel a törvényi elvárásoknak. A munka-
társai folyamatos fejlesztését tartja szem előtt a magas oktatási színvonal
biztosítása érdekében.
2.
A MOME egyike Magyarország legjobb egyetemi munkahelyeinek –
ez a cél akkor teljesül, ha az egyetem munkatársai körében végzett rendsze-
res véleményfelmérés azt mutatja, hogy tízből legalább nyolc munkatársunk
elkötelezett az egyetem céljai iránt, azaz:
•
pozitívan beszél az egyetemen belül és kívül a MOME-ról és nyugodt
szívvel ajánlja azt másoknak;
•
hosszú távon a szervezet tagja szeretne maradni és;
•
úgy érzi, a MOME-ban minden arra ösztönzi, hogy nap mint nap a leg-
többet hozza ki magából és úgy látja, ebben a MOME megfelelően
támogatja is.
23
3.
A MOME az egyetemi világban is alkalmazott nemzetközi sztenderdek5
szerint minősített munkahely, amely munkáltatóként elismerten és bizo-
nyítottan a munkatársakat helyezi működése középpontjába.
A MOME ma nem rendelkezik átfogó humánmenedzsment straté-
giával, amely egy, az egyetem mint munkahely vízióra építve, fókusz-
területek kijelölésével (pl. oktatói, kutatói, tanári életpálya-modell
felállítása, vezetőfejlesztés, elkötelezettség-menedzsment, méltányos
javadalmazás megteremtése és belső bérpiaci méltányosság biztosí-
tása, stb.) határozná meg azokat a feladatokat, célokat, eszközöket,
amelyek fontosak ahhoz, hogy a MOME magas színvonalú képzések
megtartására képes oktatók és elismert tudományos tevékenységet
végző kutatók számára vonzó munkahely legyen.
A HR Igazgatóság a vezérigazgató közvetlen irányítása alatt
működő szervezeti egység, amely jellemzően gazdálkodási-terve-
zési feladatokat lát el, munkaügyi folyamatokat működtet, valamint
a toborzást és a kiválasztást végzi. Ebben a szerepében elsődlege-
sen
inkább a Vezérigazgatóság pénzügyi-gazdasági szemléletű
intézmény-működtetésének, semmint az egyetemi lét és működés
támogatója.
A MOME oktatóinak, kutatóinak valamint támogató munkatársa-
inak hosszú távú megtartási igénye és az egyetem munkaerőpi-
aci bevonzó képességének erősítése megkívánja, hogy a rektor
irányítása alá tartozó szervezeti egységek működését önálló,
ugyancsak a rektornak alárendelt humánmenedzsment terület
– akadémiai HR – támogassa, segítve a rektor mint munkáltató sze-
repének kiteljesítését. Az akadémiai HR a Vezérigazgatósághoz a HR
Igazgatóság nyújtotta szolgáltatások igénybevételén keresztül kapcso-
lódik, ezért az Igazgatóság HR-szolgáltatóközponti szerepének fejlesz-
tése közös érdek.
Az akadémiai HR létrehozása az egyetem alaptevékenységét érintő
tevékenység, így kialakítása nem mond ellent az egyetem Szervezeti
és működési rendjében rögzített hatásköri felosztásnak.
5
A szervezetfejlődés és -fejlesztés egy pontján elvégzett Investors in People audittal (https://
www.investorsinpeople.com/) az elsődleges cél az, hogy független, átfogó értékelést kapjunk
arról, munkáltatóként hol tart a MOME. Az auditálás nem üzleti célokat szolgál: a közösség
24
tagjaival folytatott, a hosszú távú fejlesztések megalapozását szolgáló párbeszéd része.
Változó környezet, megváltozott
kommunikációs igények
Ahogy más felsőoktatási intézményekbe, úgy a MOME-ra jelentkező
korosztályra is hatnak a megváltozott társadalmi trendek és a diplo-
maszerzés céljának egyre erősebb diverzifikálódása. Ezzel párhuzamo-
san az elmúlt évtizedekben átalakultak a felsőoktatástól elvárt értékek
is: míg korábban az esélyegyenlőség, majd a hatékonyság, a felsőokta-
tásban szerzett tudás munkaerő-piaci relevanciájának problémája volt
a fókuszban, addig az ezredfordulóra a minőség került az első helyre.6
A ma egyetemre jelentkezők az interneten felnövő, a közösségi média
képi és nyelvi világát ismerő generáció tagjai, akik – a felmérések sze-
rint – általánosságban a rövid, képekkel ellátott, naprakész, az érzel-
meket a fókuszba állító információkra vágynak.7 Ez kockázat, amelyet
az egyetem kommunikációjában kezelni kell.
A felsőoktatásba tartók között több, jól elkülöníthető csoport azono-
sítható: a presztízsorientált, tudásra törekvők csoportjába tartozók
a diploma megszerzésén túl a kiemelkedő tudást értékelik. Számukra
a jó oktató, a jóhírű intézmény a fontos. Az élménykeresők jellemzően
a minimum feltételek teljesítését célozzák és inkább „élni” akarnak.
Egyetemi létüknek – több más szempont mellett – kiemelkedően fontos
eleme az intézményekben uralkodó hangulat, a hallgatói programok,
az infrastrukturális kényelem. A megfontoltak az elérhetőség és a jövő-
beni fizetés mentén hozzák meg továbbtanulási döntésüket.8
Az tehát, hogy a MOME a weboldalán és a facebook oldalán
keresztül mit kommunikál, döntő abban, milyen kép alakul ki
az egyetemről a hozzánk törekvőkben. Döntő abban, hogy csalód-
nak-e a hallgatók akkor, amikor a képzési elvárásokkal szembe-
sülnek vagy akkor, amikor a tapasztalatuk nem találkozik a kifelé
közvetített képpel – a honlap elavult információi, nehezen átlátható
struktúrája, szelektált hírei ezen biztosan nem segítenek.
Az, hogy mit mutatunk magunkról, nagyban alakítja a MOME iránti bizal-
mat: nemcsak a hallgatók, hanem az oktatók, de a kutatási együttmű-
ködésekben résztvevő külső felek is az elérhető információkon alapuló
reputációnk figyelembevételével választanak minket munkahelynek,
képzőhelynek vagy biztosítanak számunkra kutatási támogatást.
6
Törőcsik Mária, Kuráth Gabriella (szerk.): Egyetemi marketing – marketing a felsőoktatásban.,
Pécs, 2010, Pécsi Tudományegyetem, 26.o.
7
U.o., 125.o.
25 8 U.o., 133.o.
A feladat a fentiek alapján adott:
az Akadémia bevonásával
olyan egyetemi marketingkommunikációs stratégiát kell kidol-
gozni, amely nemcsak túllép az üzleti marketing szemléletén
és az élménykeresők kommunikációs igényeinek kizárólagos
kiszolgálásán, hanem biztosítja az Akadémia befolyását, torzítás-
mentes, egyenrangú közreműködését a MOME kommunikációjá-
nak alakításában. Cél az Akadémia és a Brand Iroda közötti olyan új
együttműködési keret megteremtése, amely egyértelmű hatás- és fele-
lősségi körök mentén alakítja ki a kommunikációs folyamatokat, bizto-
sítva a terepet a valós egyetemi kép bemutatásának.
Versenytárs-elemzés
A rektori jövőképemben azt fogalmaztam meg, hogy a MOME régiós
vezető szerepének elérése érdekében a design és művészeti képzés-
ben a MOME-t 2030-ig Magyarország elsőszámú – a túljelentkezések-
ben mérhető –, megkerülhetetlen intézményévé tesszük. A túljelent-
kezés mint mérőszám nem öncél: indikátor, amely azt mutatja, milyen
mértékben biztosított az egyetem számára a kellően széles merítés,
amelyben nagyobb eséllyel találunk elkötelezett, motivált, tehetséggel
és tudásvággyal felvértezett hallgatókat. Olyanokat, akik eltökéltek
abban, hogy számukra csak a MOME nyújtotta képzési kínálat és okta-
tási színvonal az elfogadható jövőbeni érvényesülésük érdekében.
Ahhoz, hogy az ehhez nélkülözhetetlen stratégiát kidolgozhassuk,
szük-
ség lesz a design és/vagy művészeti képzéseket portfóliójukban
tudó hazai egyetemek képzési kínálatának, hallgatói ajánlatá-
nak felmérésére, még akkor is, ha tudjuk, hogy nincs Magyarorszá-
gon olyan felsőoktatási intézmény, amely a MOME komplex kínála-
tát és elismert, széleskörű oktatói kompetenciáját biztosítani tudná.
Célom tehát,
hogy az egyetem – üzleti szóhasználattal élve – ver-
senytárs-elemzést készítsen.
Fenntarthatóságra törekvés a működésben
A MOME és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány célja, hogy
az egyetem 2030-ra Magyarország első nettó karbonsemleges felsőok-
tatási intézményévé váljon, működését fenntarthatóvá tegye, és meg-
valósítsa az egyetem zöld átállását. A program égisze alatt létrehozott
Fenntarthatósági Iroda által koordinált projektek és feladatok meg-
kerülhetetlenek és fontosak – a célok kitűzésében viszont különös gon-
dossággal kell eljárni, mert:
Egyetemként a MOME akkor hiteles a hallgatók és az okta-
tói közösség szemében, ha az oktatásban érvényesíteni kívánt
26
(humán)ökológiai komplexitás és az egyetem – mint folyamatosan
működtetett intézmény és infrastruktúra – környezeti terhelésé-
nek csökkentését célzó lépések, valamint az erről folytatott kom-
munikáció összhangban vannak.
Az összhang megteremtésének igénye a karbonsemlegességi célelérés
korlátainak deklarálásával, a cél egyértelmű lehatárolásával elégíthető
ki – a jelenlegi céldátum (2030) akkor reális, ha tisztázzuk, hogy vállalá-
sunk konkrétan mire vonatkozik. A MOME környezeti terhelése ugyanis
több elemből áll össze.9
A kihívásokból következő legfontosabb
tennivalóink
A felelősség felvállalása
A design proaktív társadalmi, gazdasági, ökológiai szerepének felér-
tékelődése az oktatási területre is felelősséget ró. Számunkra a leg-
fontosabb feladat annak a gondolkodásmódnak az átadása, mely
szellemiségében határozza meg hallgatóink jövőbeni elkötelezett
szerepvállalását. Ennek alapja egy olyan kultúra, ami a megszerzett
tudást értelmezhetővé teszi és strukturálja. Ebből épül fel az az elmé-
lyült, analitikus, konstruktív tevékenység, amit designnak és művészi
alkotótevékenységnek nevezünk. Ehhez olyan, következetesen alkal-
mazható tervezői, alkotói tudatosságot alakítunk ki, mely problémára
fókuszál, összefüggésekben gondolkodik, és az adott helyzet mélyre-
ható elemzésén keresztül a valódi értékeket szem előtt tartó, innovatív
megoldások kutatására alapigényként tekint.
Érzékenyítéssel a nyitottság erősítéséért
A design megváltozott társadalmi küldetését csak a befogadó közeg
értő nyitottságán keresztül töltheti be. Fel kell ismerni az ehhez szük-
séges érzékenyítés fontosságát, mely az oktatáson túlmutató, kultúra-
közvetítő feladatot ró az egyetemre. Ehhez olyan elkötelezett teoreti-
kusokat, kurátorokat és menedzsereket emelünk a szervezetbe, akiknek
aktív szerepvállalása a design társadalmi, kulturális, ökológiai beágya-
zódásához nélkülözhetetlen.
9
A vállalási cél lehatárolásában arra is választ kell adnunk, hogy a MOME kibocsátásának el-
lentételezésére már foganatosított és tervezett lépések az egyetem léte teljes életciklusának
terhét kívánják semlegesíteni vagy csak egy időpillanattól kezdve a kibocsátás egy területé-
27
re, pl. az energiafelhasználás semlegesítésére fókuszálnak.
Az oktatás
jövője
Miért tanítsunk?
A világnak olyan elhivatott, kreatív és cselekvő gondolko-
dókra van szüksége, akik a jövőben ránk váró problémákra
képesek lesznek hatékony válaszokat adni. Legyen a MOME
olyan egyetem, ami szakemberek képzése helyett kritikai gondol-
kodású, felelős személyiségek kibontakozásának színtere. Olya-
noké, akik világlátásuk és tudásuk révén irányt mutatnak a jövő
kihívásai kapcsán.
Hallgatóink kihívásokra vágynak, naprakész tudást követelnek,
párbeszédet kívánnak folytatni, és egy közösség részesei akarnak
lenni, ahol a tanulás valójában a társadalmi szerepvállalás egy
formája, valamint az egyéni ambíciók elérésének hatékony eszköze.
Az egyutas karriermodelltől az egész életen át tartó tanulás felé
mozdulunk el, amelyet az elágazó, többsávos karrierutak jellemez-
nek. Az ilyen pályákon a munka és a tanulás a mindennapi élet
szerves része, az egyén fejlődése egyre bővülő és szerteágazó
tudáselemei révén fokozatosan egyre unikálisabbá alakul.
Ehhez olyan képzési modellre van szükség, ami nemcsak
a diplomához vezető útban gondolkodik, hanem abban, hogy
miként tudunk hallgatóink számára karrierjük építéséhez
hosszú távú támogatást nyújtani. A MOME feladata és felelős-
sége, hogy irányt mutatva elindítsa és elkísérje hallgatóit ezen
az úton.
Mit tanítsunk?
Az oktatási koncepciónak abból kell kiindulnia, hogy hogyan tegyük
minderre alkalmassá hallgatóinkat. Hogyan tudnak majd ma még
nem létező szakmákban helytállni, mi több, újakat létrehozni? Ehhez
már nem elég a meglévő szakmai ismeretek elsajátítása. Olyan
kulcskompetenciák szükségesek, mint a kreativitás, a hatékony kom-
munikáció és az együttműködésre való képesség.
28
A Világgazdasági Fórum 2018-as jelentése szerint
a jövő legfontosabb
készségei az innovációs képesség, az aktív tanulás, a kritikus
gondolkodás és a problémamegoldás. Ahhoz, hogy diákjaink a jövő
előre nem látható körülményeihez alkalmazkodni tudjanak, sikeresek
lehessenek,
szakmai kompetenciák mellett elsősorban a hosszú
távra hasznos kognitív, intellektuális készségekkel kell felvér-
teznünk őket. Az oktatást a környezeti-társadalmi problémákra
reflektáló komplex (humán)ökológiai szemlélet és szempontrend-
szer kell áthassa.
Hogyan tanítsunk?
Oktatás helyett tanulás
Nem abból kell kiindulnunk, hogy mit akarunk megtanítani, hanem
abból, hogyan tudjuk hallgatóinkat olyan intellektuális készségekhez
juttatni, melyek segítségével
képessé válnak a befogadott isme-
retek értelmező elemzésére, saját tudásrendszerük önálló meg-
konstruálására.
Műveltség
Művészeti alkotóterületeken a tudás kultúra nélkül hasznavehetetlen
információ csupán.
A kultúra teremti meg a szándék kontextusát,
melyben a tudás a képzelőerővel kiegészülve alkotó, innovatív
energiává válik. Ennek alapja a műveltség, ami az emberi civilizáció
szellemi teremtő természetének mély megértését jelenti.
Aktív tanulás
A cselekvő közreműködésen és tapasztaláson alapuló ismeretszerzés
az információ elsajátításának leghatékonyabb módja. A kíváncsiság
a legfőbb érték, mely a tudás megszerzésének igényében teljesedik ki.
Közösségi tanulás
A csoporthelyzetben való aktív együttműködés, a közös és interper-
szonális ismeretszerzés és -átadás élménye rendkívül módon fokozza
a tanulás eredményességét.
A komfortzónán kívüli tanulás
A megszokott rutinokból való szándékos kilépés egyrészt hatékony
oktatásmódszertani eszköz, másrészt a közvetlen tapasztalatszerzés-
nek fontos szerepe van a különböző társadalmi, környezeti jelenségek
29
iránti érzékenyítésben.
Figyelem az egész személyiségre
A művészi tevékenység során az alkotás tárgya és az alkotó személyi-
sége elválaszthatatlanul összefonódik, így a művészeti oktatás sem
korlátozódhat kizárólag a produktumra. A jelen generációs sajátossá-
gok ugyancsak fokozzák a személyes figyelem és kommunikáció igé-
nyét.
Fókuszban az ember
A MOME oktatásának legfőbb értéke a személyesség. Az ebből
fakadó intenzív figyelem a kiválóság alapja. Nem korlátozódik
a tudásátadásra, hanem kiterjed a teljes személyiségre. Az oktatás
döntő részben párbeszéden alapul, melyben a hallgató és az oktató
személyisége egyaránt döntően fontos. A MOME-nak a közösség egé-
szére kiterjedő támogató figyelmén keresztül kell biztosítania az ehhez
szükséges jóllét környezetét.
30
A MOME jövője
Egyetemkoncepciók sora verseng a világban, különböző trendek köve-
tik egymást. Rengeteg szempont, dilemma, figyelemre érdemes meg-
fontolás húzódik meg egy-egy oktatási struktúra hátterében; globális
hatások, lokális sajátosságok, a változásokra való reagálás igé-
nye, vagy a tradícióban rejlő értékek – mind olyan tényezők, melyek
külön-külön is meghatározóak lehetnek, de sokkal inkább súlyozott
kombinációjuk lehet irányadó.
Trendek követése helyett saját koncepciónak kell kijelölni
az irányt. Lehetőségeinkből és sajátosságainkból kiindulva, érté-
keinkre alapozva, valamint a jövőről alkotott közös víziónkból
inspirációt merítve kell a pozíciónkat meghatározni, céljainkat
és a hozzájuk vezető utakat kijelölni.
Fontosnak tartom, hogy az egyetem mindenkori jövőképének megalko-
tása ne csak tartalmában, hanem módszertanában is tudatosan átgondolt
legyen, amelyben a közösségi bevonás alapvető tézis. A világosan struk-
turált és előre kommunikált folyamat erősíti a közösség bizalmát, és
hozzájárul az eredmények széles körű elfogadásához.
Melyek a célok?
A 2025 végéig érvényben volt, valamint a formálódó következő IFT figye-
lembevétel az alábbiakat látom az elsődleges céloknak, szempontoknak.
A 21. századi egyetem dolga és felelőssége nem kevesebb, mint
hogy kinevelje a társadalomnak azt a vezető, gondolkodó élcsa-
patát, amely képes lesz az emberi civilizációt az önmaga által
okozott veszélyektől megmenteni.
A 20. század a tudományoktól remélte, hogy az emberiség számára
ideális körülményeket teremt. Ennek tanulságai egyértelműen mutat-
ják, hogy az így produkált fejlődés irányt és célt tévesztett. Míg alap-
vető emberi problémákra nem tudtunk megoldást találni, a sikeres-
nek remélt – ám rendre rossz célok szolgálatába szegődő – technikai
expanzió az emberiséget végveszélybe sodorta.
Mára világos, hogy az erről való gondolkodást új alapokra kell helyez-
nünk: a hagyományos, tisztán tudományos megközelítés önmagában
31
nem elégséges, szükség van ennek kiterjesztésére annak érdekében, hogy
a technológiai túlsúly ellenpontjának megerősítésével a célok és követ-
kezmények egyensúlyát újragondolja. A megismerés és megoldáskeresés
eszközrendszerét ki kell bővíteni annak érdekében, hogy komplexebben
lássuk és optimalizáljuk saját fejlődésünk várható hatásait.10
A designgondolkodás természeténél fogva a jövőt kutatja – sajátja,
hogy a problémát azelőtt ismeri fel, vizsgálja és oldja meg, mielőtt
az ténylegesen felmerül. Teszi ezt minden más diszciplinától eltérő atti-
tűddel, egyszerre racionális és intuitív módszerekkel, valamint mélyen
emberközpontú megközelítéssel. Meggyőződésem, hogy a designerek
és művészek új nemzedékeinek egyértelműen helyük van a jövőt for-
málók élcsapatában. A MOME-nak művészeti és designegyetemként ezt
a küldetést kell felvállalnia. Alapcéljaként pedig a hallgatóknak erre
való képessé tételét kell meghatároznia. Ebből az alaptézisből származ-
tathatók a válaszok a koncepció egészének kidolgozása során felve-
tődő további kérdésekre.
Mi a fókusz?
Középpontban: a 21. századi ember –
a MOME szellemiségének, okta-
tási, kutatási, innovációs tevékenységének fókuszába a humá-
numnak kell kerülnie, ami a felmerülő kérdések, problémák, jelensé-
gek megközelítését alapvető vezérelvként határozza meg.
A humánum ebben az összefüggésben nem egy idealisztikus,
elvont fogalom, hanem racionális szükségszerűség. Szerepe
az ember és környezete harmóniájának megteremtése. Ehhez a tech-
nológia humanizálásán, az emberi közösségek érdekegyensúlyának
alakításán keresztül vezet az út, melyben a design egyre hatékonyabb
szerephez jut. A fókuszban tehát a jövő és a humánum áll. A külde-
tés pedig olyan lokális és globális ökoszisztéma fejlesztése, melyben
az ember természeti és technikai környezetével fenntartható harmóni-
ában tud élni.11
10
Ehhez ad alapot az a szemlélet, amelyet a Design a való világnak: (humán)ökológiai komplexi-
tást az oktatásban! című fejezetben fejtek ki részletesen.
32 11 Lásd: Design a való világnak c. rész
Milyen egyetem legyen a MOME?
A MOME irányát a feltétlen minőség, a jövő iránt érzett felelősség
és a humán értékek iránti elköteleződés jelöli ki. Ez nem a mennyi-
ségi növekedés, hanem a kiválóság felé törekvés iránya. A MOME szá-
mára ideális cél, hogy olyan elit egyetemmé váljon, melynek elit jellege
nem arisztokratikus felsőbbrendűségéből, hanem a kiválóság iránti
mindenek felett való elköteleződéséből fakad. Nem zárt világ, hanem
nyitott szellemi műhely, amely a kíváncsiságot, a szenzibilitást, a fele-
lősséget és a tehetséget tekinti a legfőbb értékeknek. Ennek megfele-
lően szerepe, jövőképe szerint:
•
olyan művészeti és design kutató egyetem,
•
a nemzetközi egyetemi, művészeti, kutatói szférába beágyazott
intézmény,
•
regionális centrum és nemzeti intézmény, amely
•
a kiválóságra és a társadalmi felelősségvállalásra épít.
A tanulásra a kész, lezárt ismeretekkel szemben a nyitott kérdésekre
fókuszáló tevékenységként tekint. Az elmélyültségre, kitartó figyelemre,
az erős személyességre épülő képzési filozófia nem az aktuális trendek
irányát követi, hanem saját egyedi karakterét képviseli.
Olyan oktatási ökoszisztéma, ami az átjárhatóságot és az egyéni fej-
lődési utak keresését támogatja, ugyanakkor hisz a tudás áldozatos
munkával történő megszerzésének személyiséget formáló erejében.
A kiválóságnak a működésben is meg kell nyilvánulnia, mely korszerű
technológiák befogadása mellett önálló, progresszív módszerek fej-
lesztésével valósul meg. Fontos azonban, hogy a technológia lendülete
és a humán felhasználás egyensúlya mindig megmaradjon, a hatékony-
ság igénye soha ne írja felül a kritikai gondolkodás és az intenzív sze-
mélyes figyelem elsődlegességét.
A MOME művészeti és design kutató egyetem
A kitűzött célok elérése szempontjából az oktatás mellett a kutatási
tevékenység súlya és jelentősége egyre jobban megnő. A művészeti
és designkutatás új és dinamikusan fejlődő tudományterület, módszer-
tana folyamatos alakulásban van. Az autonóm művészet erőteljesen
kutatásalapú alkotói módszerek irányba tolódik, a design szerepe disz-
ciplináris átalakuláson megy keresztül az antropocén kor sajátossága-
inak viszonylatában. A jövő egyre több és komplexebb kérdést vet fel,
melyek a művészeti és design gondolkodás eszközrendszerével megkö-
zelíthetőek. Az ebben való mind aktívabb szerepvállalás a MOME követ-
33
kező évtizedének kiemelt feladata.
A MOME nemzetközi jelenléte mint eszköz
a kapcsolódások fejlesztésében
A jövő innovátorainak különböző kultúrákból érkezőkkel való interakciókban
kell eredményesnek lenniük. Oktatásunk kulcsfeladata tehát, hogy hallga-
tóinkat a nemzetközi környezetben való természetes érvényesülés képessé-
geivel ruházzuk fel.
Azonban nemzetköziség nem öncél, hanem eszköz. Annak eszköze, hogy
az egyetem által képviselt kultúra mind szélesebb platformon tudjon kitel-
jesedni. „Alapvető kérdés, hogy a globális tematikához milyen helyi fel-
vetésekkel tudunk kapcsolódni. Mi az a sajátos nézőpont, amely csakis
az adott földrajzi-történelmi környezetben képes kifejezésre jutni, és amely-
ből a teljes hálózatra nézve kijelentések fogalmazhatók meg? A (g)lokaliz-
mus kétirányú dolog: egyfelől jelenti a globális kérdések, javaslatok helyi
szintű artikulációját, másfelől azt a gyakorlatot, amelynek során periférikus
jegyeket igyekszünk beemelni a nemzetközi diskurzusokba.”12 A nemzetközi-
ség az erre való képességet célozza, mely hallgatóink és oktatóink aktív
szerepvállalásán keresztül teljesedik ki.
A MOME középtávú fejlődésének vitathatatlan iránya a nemzetközi expanzió.
Tehetségbevonzó potenciálja lokális – hazai – szinten maximált, ezt tovább
bővíteni a magyarországi vezető szerep erősítésével és régiós kiterjesztés-
sel lehet. Emellett arra is gondolni kell, hogy a jövőben a hazai tehetsége-
kért is egyre inkább a nemzetközi versenyben kell majd megküzdeni.
Ez a folyamat nem most kezdődik az egyetemen, az elmúlt évek során szá-
mos előrelépés történt a nemzetközi kapcsolatrendszer épülése terén, ide-
értve az angol nyelvű mesterszakok indítását.
A nemzetközi potenciál erősítése több párhuzamos síkon zajlik. Akkor haté-
kony, ha ezek összehangoltan, rendszerbe illesztve erősítik egymást:
•
a nemzetközi szakmai és tudományos közélet képviselőinek becsator-
názása a MOME oktatási és szellemi közegébe,
•
hallgatóink nemzetközi szakmai felületeken való tapasztalatszerzé-
sének támogatása,
•
oktatóink és kutatóink felkészítése a széleskörű nemzetközi kapcsoló-
dásra,
12
Schneider Ákos, Az emberközpontú tervezés határai – Spekulatív design és poszthumán állapot,
34
Typotex, Budapest, 2022
•
a MOME oktatási keretei között létrejövő magas szintű tartalmaik
hatékony nemzetközi kommunikációja,
•
a régióban magyar nyelvet beszélők jelentős számának versenye-
lőnnyé formálása – a határon túli intézményekkel való partner-
ségi kapcsolatok kiépítése.
Az öt tényező közül az első kettő alapvetően szándék és anyagi erő-
forrás kérdése és az elmúlt években mindkét terület jelentősen erősö-
dött. A hangsúlyt azonban a másik három pontra helyezném. Minden
nemzetközi aktivitás hasznossága attól függ, hogy ténylegesen meny-
nyi és milyen szintű szakmai tartalmat tudunk általa generálni és saját
hosszútávú tevékenységünkbe visszaforgatni, ami elsősorban az okta-
tók és kutatók részvételén múlik. E helyzetek szakmailag eredményes
kiaknázásához szükséges ezek rutinjait és protokollját továbbfejlesz-
teni, a nemzetközi iroda eddigi kiemelkedő eredményeire, tapasztala-
tára és teljesítményeire alapozva.
A negyedik pont az, amelyikben sok, eddig kiaknázatlan lehetősé-
get látok. A világ hasonló intézményeit járva azt hiszem, számosan
vagyunk, akik úgy látjuk, hogy a MOME teljesítménye versenyképes
akár a legmagasabban jegyzett egyetemek eredményeivel is. Művé-
szeti és designegyetemként a legfontosabb szakmai hitelesítő tényező
az a hallgatói teljesítmény, ami oktatási kurzuskörülmények között
megszületik. Ha ennek kommunikációját nem fejlesztjük, a legértéke-
sebb lehetőségről mondunk le.
A kommunikáció és jelenlét erősödését jelentheti a nemzetközi intéz-
ményi térben már létező minősített jógyakorlat, ahol művészeti egyete-
mek kihelyezett oktatási helyszínek létrehozásával érik el intézményük
és tartalmaik disszeminációját.
Oktatói rezidenciaprogrammal a nemzetközi
beágyazottság erősítéséért
A hálózatosodás szempontjából kiemelten fontosnak gondolom a nem-
zetközi szakmai szereplőkkel való közép-, illetve hosszú távú együttmű-
ködést. Egy vagy akár több szemeszter időtartamú, a campuson való
fókuszált jelenlétben nagyságrenddel komolyabb potenciál rejlik, mint
amit a néhány napos gyors vizitek – vitathatatlan pozitívumaik mellett
– nyújtani képesek. A hosszabb kifutású, a mélyebb szakmai kapcsola-
tok építésére alkalmas helyzet a kölcsönös elköteleződés új minőségét
teremti meg. Ehhez egy hosszú távú oktatói rezidenciaprogram teremt-
het megfelelő keretet, mely továbbfejleszti a Global Voices program
35
által elindított törekvéseket.
A MOME regionális centrum
és nemzeti intézmény
A MOME fejlődésének abban a szakaszában van, melyben új helyét
keresi. Azok a célok teszik ezt indokolttá, melyeket maga elé állított,
elsősorban azzal, hogy lokális helyzetből egy regionális centrumként
kívánja újrapozícionálni szerepét. Ez a törekvés széles körű egyetértés
mellett a Fenntartó szándékával és ösztönző támogatásával is szeren-
csésen találkozik, ami a korábbiakhoz képest nagyságrenddel több
lehetőséget jelent. Ugyancsak rendkívüli potenciált kínál új campusunk,
mely kisugárzása révén nemcsak vonzerőt, de hiteles hátteret és szak-
mai környezetet is biztosít egy új nemzetközi kulcspozíció betöltéséhez.
Ez az ambíció a kapcsolódási pontok, irányok, hálózatok újragondo-
lását vetíti előre. Mindenekelőtt
konszenzusra van szükség abban,
hogy a nemzetköziség, illetve a nemzeti intézményi jelleg hogyan
illeszthető a legoptimálisabb módon.
Kulcskérdés a régió körvonalazása, melyben a MOME vezető pozícióját
eredményesen megtalálhatja. Ez ügyben észszerű célokat kell kitűzni,
különösen fontos azt mérlegelni, hogy egy ilyen csomóponti szerep
milyen értékajánlatot tud közvetíteni az adott régió potenciális partne-
rintézményei, valamint az érintett generáció felé.
A kérdés elsősorban geolokációs adottságainkon keresztül közelíthető
meg. Európának azon a különös részén élünk, melyet két világ, Nyugat
és Kelet fog közre. Ebből fakad nemzeti identitásunk örök dilemmája,
de ugyanez teszi sajátossá kultúránkat is. Megvan a kompatibilitásunk
a nyugati struktúrákhoz, közben rendelkezünk a keleti másság értésé-
nek képességével. Ez a nyitottság, átjárhatóság teremti meg regionális
centrum szerepünk kulturális alapját.
A MOME a kiválóságra építve
maradhat sikeres
A MOME és a kiválóság fogalma elválaszthatatlan egymástól, ennek
a jövőben még inkább evidensnek kell lennie. Ennek képviselete, az erre
való törekvés minden egyetemi tevékenység alapvető meghatározója
kell, hogy legyen. Az egyetem kiválósága önmagában nehezen értel-
mezhető, elvont fogalom, valójában több tényező kiválóságának egy-
mást erősítő összességét jelenti:
36
Hallgatói kiválóság
Hallgatóink kiválóvá válása az első és legfontosabb célja oktatási tevé-
kenységünknek. Az egyetemi misszió kiteljesedésében, a kultúra kiter-
jesztésében legfontosabb szerepük a hallgatóinknak van. Az ő alkotó
pályájuk kiválóságát az egyetem alapozza meg, és fémjelzi az egyetem
kiválóságát is.
Kiváló hallgatóinkból lesznek majdani kiváló oktatóink. Ez a generáci-
ókon keresztül önmagát megújító természetes folyamat teszi szellemi
értelemben fenntarthatóvá az egyetemet. Frissen tartja azt a szakmai
ökoszisztémát, mely a MOME kultúrájának éltető közege.
Oktatói kiválóság
A legalapvetőbb feltétel. Úgy gondolom, a MOME oktatói, tanári közös-
sége elkötelezett a minőségi oktatás iránt, rendelkezik azzal a tudással
és szemlélettel, ami a hallgatók fejlődéséhez, legjobb teljesítményük
eléréséhez szükséges. Az oktatói kiválóság alapja a nyitottság, a figye-
lem, a folyamatos önreflexió alapján történő fejlesztés és fejlődés
igénye. A művészeti oktatás sajátos módszertana intuitív és tudatos
elemek kombinációján, azok egyensúlyán alapul, ami erős szemé-
lyességgel társul. Ezeket a módszereket folyamatosan fejleszteni kell
ahhoz, hogy a változó körülményekhez és igényekhez és célokhoz opti-
málisan illeszkedjenek. Ehhez szükséges, hogy az Egyetem támogatást
biztosítson átfogó közösségi módszertani koncepciófejlesztéssel, cél-
szerűen a Jövő Egyeteme programmal összhangban.
Kutatói kiválóság
A MOME kutatói köre az elmúlt években önálló karakterrel bíró, temati-
kus fókuszok köré szerveződő közösséggé nőtte ki magát, amely egyre
erősödő pályázati képességet mutat fel. Az interdiszciplináris kutatá-
sok további lehetőségek kibontását ígérik, amelyhez kellő szabadságot
szükséges biztosítani. Ugyanakkor fontos az együttműködés fenntar-
tása és támogatása az akadémiai közeggel.
A MOME kontextusában a kutatói kiválóság egy sajátos, hibrid foga-
lom: egyszerre jelenti a művészeti alkotás, a design kutatás és az aka-
démiai reflexió magas szintű integrációját. Ennek minden aktuális
helyszínén jelen van a releváns, kísérletező és hatással bíró, kortárs
design- és művészeti gondolkodás. A kutatói kiválóság az alkotói gya-
korlat, a kritikai gondolkodás és a társadalmi relevancia összekapcso-
lódása, amiből új megosztható tudás jön létre.
37
A technológiai képzés kiválósága
A MOME képzési ökoszisztémájának sajátossága, egyúttal felbecsül-
hetetlen értéke az elméleti és designmódszertani, valamint a gya-
korlati oktatás párhuzamossága. Ez utóbbi a campusfejlesztés egyik
– nemzetközi összehasonlításban is – kiemelkedő eredményeképpen
létrejött Technológiai Park keretein belül történő, (rendkívüli eszköz-
és anyagigényén felül) különleges szaktudást igénylő feladat. A Tech-
Park szerteágazó technológiákat felvonultató sokszínűségét és kiemel-
kedő színvonalát az ott dolgozó oktatók elköteleződése alapozza meg.
Jelenlétük oktatási portfóliónk szempontjából nélkülözhetetlen. A kor-
társ és tradicionális technikák ismerete révén kultúraközvetítő tevé-
kenységük is felbecsülhetetlen érték az Egyetem számára.
A menedzsment kiválósága
Az oktatás és kutatás kiválósága számos feltétel és körülmény együt-
tes megléte alapján tud csak létrejönni. Ezek megteremtése, biztosí-
tása és folyamatos fejlesztése elképzelhetetlen az ehhez kötődő rend-
kívül szerteágazó támogató tevékenységek nélkül. A menedzsment
kiválósága tehát elengedhetetlen feltétele az egyetemi teljesítmény
minőségének.
Az infrastruktúra kiválósága
A MOME oktatási karakterének meghatározó sajátossága az elméleti,
szakmai, illetve a gyakorlati tapasztalati képzés kombinált alkalma-
zása. A technika, anyag- és eszközhasználat elsajátítása nem célja,
hanem eszköze annak a kísérleti, fejlesztési tevékenységnek, ami miatt
a műhelyek nem klasszikus tanműhelyként, hanem sokkal inkább inno-
vációs kutatólaborokként működnek. Ehhez speciális körülmények,
eszközök szükségesek, mindennek magas szintű működtetése az infra-
struktúra kiválóságát is szükségessé teszi.
A környezet kiválósága
A minőségi egyetemi közeg kiemelt jelentőséggel bír, elsősorban a fel-
használók jólléte szempontjából, amibe beletartozik minden okta-
tási és egyéb tevékenységhez kötődő tárgyi, fizikai körülmény, esz-
köz és szolgáltatás minősége. Ebbe ugyanúgy beleérthető a campus
tereinek humanizált használata, mint az oktatási és munkafolyamatok
ésszerűsítése a kapacitások optimalizálása érdekében. A környezet
nem pusztán helyszín, de kvalitásain keresztül fontos üzenetértékkel bír
és meghatározó egyfajta minőségi sztenderd szempontjából.
38
Fenntarthatóság:
a design újraértelmezendő
szerepe
A design fogalma és gyakorlata – párhuzamosan a múlt század
fogyasztói társadalmainak kialakulásával – sajnos jó időre összefo-
nódott a kapitalista piacgazdaság működési mechanizmusainak kész-
séges kiszolgáló szerepével, mellyel akaratlanul is, a globális környe-
zetterhelés előidézésének tevőleges részesévé vált. A jólét illúziójának,
a kényelem hedonizmusának hajszolása közben elvesztek valódi érté-
keink.
A kellemetlen hatásoktól megkímélő módon megtervezett
környezet olyan életmódot eredményezett, amely egyre jobban
bezárul a maga által teremtett mesterséges világba, elvesztve
kapcsolatát, és részvétét természetes környezetével, melyre már
pusztán erőforrásként, vagy legfeljebb turisztikai látványosság-
ként tekint.
Ez a korszak – melyet méltán nevezhetünk az elszalasztott lehetőségek
időszakának – immár végérvényesen lezárult. Ennek akár örülhetnénk
is, ha nem az előttünk sokasodó kihívások jeleznék az új korszak bekö-
szöntét.
Problémamegoldás, felelősség, önreflexió
A design újraértelmezett szerepének egyik kulcseleme az a fel-
ismerés, hogy azon progresszív tevékenységek közé tartozik,
melyek képesek akár globális léptékű problémákkal konstruktív
és hatékony módon, érdemben foglalkozni. Ezzel a szerepválla-
lással az új lehetőségek mellett együtt jár a felelősség felisme-
rése is. Ha továbbgondoljuk ezeket a problémákat, a design, illetve
a designer szerepének összefüggéseiben, olyan kérdésekkel szembesü-
lünk, melyek alapvető módon teszik szükségessé a teljes alkotó folya-
mat újragondolását.
A fenntarthatóság szempontjai a különböző design területeken jó ideje,
növekvő intenzitással jelen vannak ugyan, viszont egyre inkább úgy
tűnik, hogy a pusztán az ártalmak mérséklését célzó törekvések nem
oldják meg, legfeljebb enyhítik a produktum létrejöttébe eleve kódolt
majdani környezeti problémákat. Ahhoz, hogy ebben tovább tudjunk
lépni, a designer felelős szerepvállalásával kapcsolatban még alap-
vetőbb önreflexióra van szükség, az alkotó folyamatot még szélesebb
humán-ökológiai összefüggésrendszer alapján kell felülvizsgálni. A pro-
duktumra egy folyamatként kell tekintenünk, amelynek összes fázisára
39
egyformán kiterjed az alkotó felelőssége.
A design ennek a folyamatnak eddig az első két részére összponto-
sított: a létrehozás, illetve a hasznosulás periódusára, így az alkotói
szempontokat a létrehozás szándéka, indokai, valamint a létrejötté-
től remélt előnyök határozták meg. A harmadik, az elavulás, feles-
legessé válás fázisa már rendszerint kívül esett a fókuszon, holott
a környezeti terhelések szempontjából éppen ez az igazán kritikus
periódus, ezért elkerülhetetlen a gondolkodási spektrumot ilyen
irányban szélesíteni és az erre irányuló figyelmet az alkotó folyamat
szerves részévé tenni.
Szemléletváltás kell!
A design egyre határozottabb és ösztönzőbb szerepet vállal a pozi-
tív változások irányainak kutatásában. Speciális nézőpontú figyelme
és fogékonysága révén képes arra, hogy feltárja a lappangó problémá-
kat, kérdéseket fogalmazzon meg, és ezekre önállóan, illetve a megfe-
lelő partnerek bevonásával válaszokat, megoldásokat kínáljon.
Ezen összetett folyamatok eredményességéhez, sikeres koor-
dinálásához bizonyos készségek elengedhetetlenek. Az egyik
legfontosabb a szenzibilitás, amely képessé tesz arra, hogy a folya-
matokat ne pusztán a tiszta funkció analízisével vizsgálja, hanem
jóval tágabb értelmezésben. Az érzékelés – egzakt tudományos mód-
szerekkel a maga teljességében is csak részben leírható – össze-
tett mechanizmusainak, valamint egyidejűleg szociális, kulturális,
ökológiai, azaz komplex humán kontextusainak együttes figyelem-
bevételével. Az ehhez
szükséges tudás karaktere és struktúrája
merőben eltér a tudományos, illetve technológiai alapú isme-
retszerzéstől.13
Inkább horizontális jellegű, szélesebb spektrumból merít, dinamikusabb
természetű, folyamatosan képes kiegészülni, változni és új struktúrába
rendeződni az aktuális tervezői, alkotói helyzethez igazodva, annak
érdekében, hogy a határterületekhez való kapcsolódás lehetőségeit
megteremtse és folyamatosan megújítsa.
A kapcsolódás képessége a másik fontos eleme ennek az atti-
tűdnek. Annak a felismerésnek a képessége, hogy a különböző prob-
lémahelyzetekben történő konstruktív jelenlét milyen kooperációs
metódusok alkalmazásával lehet hatékonyabb. Ez a gondolkodás-
mód azt az értéket helyezi a középpontba, hogy a különböző területek
együttes, aktív jelenléte egészen más minőségű megoldást eredmé-
13
Ez igényli azt a komplexitást, amelyet a Design a való világnak című fejezetben fejtek ki
40
részletesen.
nyezhet egy adott problémára, mint a tisztán egyéni alkotói módszerek
izolált alkalmazása. Vállalja ugyanakkor azt is, hogy ez a kooperatív
alkotó folyamat előre kevésbé látható és kiszámítható, együtt él ennek
minden kihívásával és felszabadító erejével.
Ezen készségek kibontakoztatásához a MOME ideális szellemi és szak-
mai környezetet biztosít. Léptékeiből és strukturális felépítéséből
adódó sajátos oktató-hallgató viszonyai – mindenekelőtt a tudás
átadásának, az ismeretek közvetítésének a közvetlen, személyes módja
– különleges többletet jelentenek.
41
Mire van szükség?
Input
Belépő szint
Az Egyetem saját érdeke tehát az oktatás belépő oldali tartalmi
és módszertani újragondolása. Ehhez nem elég pontszerű kísérletek
formájában, egy-egy kurzus szintjén a probléma felbukkanása kapcsán
tett elszigetelt módszerekkel fellépni. Ahhoz, hogy ez kényszerűség
helyett lehetőséggé váljon, rendszerszinten átgondolt megoldásra van
szükség.
Hallgatóinkat mindenekelőtt a befogadás és az alkotás képessé-
gével kell felruházni. Olyan hatékony és specializált alapozó előkép-
zési program kidolgozására van szükség, ami egy intenzív nulladik félév
formájában, a hagyományos egyetemi oktatási keretekből kilépve
olyan helyzetbe hozza a hallgatókat, ami egyrészt a komfortzónájukból
való kilépést jelent, másrészt megfelelően felépített módszertan segít-
ségével a későbbi tanulmányok során elengedhetetlen alapkészségek
elsajátításában tud hatékony lenni. Célja az aktív és közösségi tanulás,
cselekvő alkotás, ökológiai tudatosság, szociális érzékenység meg-
alapozása. Ezen felül egyfajta beavatási rítus, mely a MOME szellemi
közösségéhez való elköteleződést erősíti meg.
Az Egyetemen léteznek olyan példák, melyek gyakorlatai előképet
és alapot nyújthatnak ehhez a fejlesztéshez. Ilyen a MOME Mag prog-
ram, az EcoLab, a Social Design Hub, vagy a nyári táborok létező
hagyománya.
Felvételi
A MOME kiválóságának egyik megalapozója az az előny, hogy a leg-
jobb képességű hallgatókat tudjuk képzéseinkre bevonzani. Ezt
a nagy
merítésből való választás lehetősége biztosítja, ami az egyetem
irányában mutatkozó fokozott érdeklődésből adódik. Elemi érde-
künk tehát ennek az érdeklődésnek a fenntartása és szélesítése
– ez a jelen anyag bevezetőjében megfogalmazott rektori jövőké-
pemnek egyik lényegi eleme.
A túljelentkezés mint mennyiségi mutató – bár fontos, de – nem kizáró-
42
lagos tényező; ennek minőségi aspektusa lényeges igazán. Ugyanakkor
– lévén, hogy oktatásunk nem egzaktan meghatározható tudáselemekre
épül – az, hogy ezen pontosan mit értünk, komplex és nehezen megvá-
laszolható kérdés, mindaddig amíg nincs egy koherens értékrendszer,
amely mentén megfelelően súlyozhatók a különböző képességek.
Ez jelenleg empirikus és tapasztalati módszerekkel történik, ami haté-
kony ugyan abból a szempontból, hogy a jelentkezőket holisztikus
módon, egész személyiségükre figyelő szándékkal monitorozza, ugyan-
akkor – és pont a túljelentkezésből fakadó önkéntelen kontraszelekciós
mechanizmusok által – sokszor a már előzetesen megszerzett szakmai
kompetenciákat honorálja, olykor a kulcsfontosságú, ám nehezebben
mérhető (kognitív, kreatív, intellektuális) készségekkel szemben.
Mindez sokféle oldalról megközelíthető dilemma, azonban egy különö-
sen fontos szempontra külön kitérnék. Az, hogy a szociális és területi
tényezők döntően befolyásolják a felvétel esélyeit, komoly esélyegyen-
lőségi kérdéseket vet fel.
Morális kötelezettségnek tartom azt, hogy
képzésünk bemeneti oldalát olyanná alakítsuk, amely nyitott
minden tehetség számára, társadalmi helyzetétől függetlenül. Ehhez egyrészt a felvételi szempontrendszerének és módszereinek újra-
gondolására, másrészt pedig az Egyetem eddigi passzív tehetségbe-
vonó potenciáljának proaktív szellemű kiterjesztésére van szükség.
Ugyanennek a szándéknak jegyében indult a Fenntartó kezdeményezé-
sére a Tiéd a Holnap program, amely a hátrányos helyzetű fiatalokat
szólítja meg országszerte – ennek további fejlesztését és kiterjesztését
rektorként célomnak tekintem.
Bárhonnan közelítünk, valójában a tehetség fogalma van a kérdés
középpontjában. Akármennyire nehezen megfogható és összetett
ennek meghatározása, mégis érdemes szélesíteni gondolati horizontun-
kat az e tárgyban létező számos, figyelemre méltó kognitív pszicholó-
giai kutatás eredményein keresztül. Célom,
hogy egy átfogó, minden
szakterületet bevonó közös gondolkodás útján a felvételi hagyo-
mányos módszereit elemző módon a jelen és a jövő kihívásaival
fedésbe hozzuk.
Output
A korábban leírt szempontokat, körülményeket és célokat össze-
gezve a feladat aktív, elhivatott, kritikus vezető értelmiségiek
képzése, akik hazai és nemzetközi közegben is kooperációképe-
sek. Ehhez a jövőben merőben új alkotói és kutatói metódusok és típu-
sok lesznek szükségesek, melyek megszületéséhez ösztönző közeget
az egyetemnek kell biztosítania.
43
A MOME képzésein, kurzuskeretein belül messze sokkal több értékes
szakmai teljesítmény születik, mint amennyi jelenleg egyáltalán publi-
citáshoz, netán a további érvényesüléshez szükséges támogatáshoz jut.
Holott innovatív területeket oktató intézményként a legnagyobb poten-
ciál ebben rejlik. Ennek kiaknázása egyszerre lehetőség és felelősség
is. Erre szervezetileg fel kell készülni a célra biztosított kapacitások-
kal és kompetenciával, melynek dedikált feladata a létrejövő szakmai
eredmények monitorozása, a reményt keltő projektek kiemelése, támo-
gatása, kommunikációja14 és hatékony menedzsmentje.
Ugyancsak
fontos a szemléletváltás a tekintetben, hogy minden-
kori végzős hallgatóinkra hosszú távon, különböző platformokon
együttműködő partnerekként tekintsünk. A velük való, kölcsönös
érdekeken alapuló kapcsolat fenntartásához intézményi kereteket kell
teremteni.
Az értékajánlat kétoldalú konstrukción alapul. Az alumni hallgató szá-
mára előnyt, vonzó perspektívát jelenthet egyrészt a pályakezdést
segítő támogatás, másrészt a hosszú távú minőségi szakmai fejlő-
déshez való stabil hozzáférhetőség. Az intézményi érdek ugyanakkor
az ezen kooperáció nyomán sikeres alumni hallgatók eredményeinek
az egyetemi képzés minőségi megítélésével kapcsolatos mechanizmu-
sokkal való összekapcsolása.
Oktatásmódszertani fejlesztés
A tudás többé nem egyetemi privilégium, hanem mindinkább sza-
badon hozzáférhető, megosztott tartalom. Ez erősen átformálja
az iskola és a tanár szerepét, és így az oktatási konstrukció újragondo-
lására késztet. Hallgatóink azt várják tőlünk, hogy utakat mutassunk
és felkészítsük őket a jövőbeni kihívásokra. Az oktatás fókusza erőtel-
jesen tolódik át az információ átadásról egy jóval sokrétűbb támogató
szerep felé.
A mostani korosztályok számára a tudás könnyű elérhetősége miatt
az informális tanulás, mint ismeretszerzési forma súlya jelentősen
megnőtt, ezzel szemben a formális oktatás presztízse erőteljesen meg-
kérdőjeleződött. Különösen
a művészeti képzésben ugyanakkor
egyre nagyobb szükség van arra a tanári szerepre, amely men-
tori támogatást ad a növendékek egyéni fejlődéséhez, a hangsúly
egyre inkább az ösztönző tanulási közeg progresszív alakítására
helyeződik, melyben a tanár facilitátorként vesz részt, létrehozva
14
Erről részleteket lásd a Változó környezet, megváltozott kommunikációs igények című fejezet-
44
ben.
azokat a motiváló helyzeteket, ahol a hallgatók – részben egymástól is –
aktívan tanulnak. Olyan, a korábbiakhoz képest jóval komplexebb, mul-
titasking jellegű módszerek szükségesek, melyek a formális és informá-
lis tanulás szintézisét ugyanakkor személyiségközpontú és differenciált
megközelítéssel képesek megvalósítani.
Időszerű és szükséges egy átfogó, progresszív módszertani fejlesztés
elindítása. Közös, design szellemű gondolkodás révén kidolgozott új,
innovatív módszerek szükségesek, melyek a MOME sajátosságaira épül-
nek, de akár szélesebb körben megosztható, újszerű oktatási gyakorla-
tokat eredményezhetnek.
Humán fejlesztés – képzők képzése
A képzés kiválóságának alapja az oktatói elhivatottság. Ez az Egyetem szellemi aranyfedezete, melynek megóvása és gyarapí-
tása alapérdek és -feladat.
Az oktatók elköteleződésének erősítése
megbecsültségük és jóllétük biztosításával segíthető. Fontos, hogy
ahogy a hallgatókra, úgy az oktatókra is kiterjedjen az a figyelem, ami
a szakmai, oktatói, kutatói, alkotói munkájukban számukra támogatást
nyújt.15
Az egész személyiségre való figyelem nemcsak a hallgatókra érvényes
alaptézis. Oktatási helyzetben a tanároknak egyre több olyan hely-
zetben kell helytállniuk, ami nem szakmai értelemben, hanem lelkileg
megterhelő a számukra. Fontos, hogy ebben az oktatók a módszertani
segítség mellett mentálhigiénés támogatást is kapjanak.
Oktatói, kutatói fórumok
A MOME egyik legnagyobb stratégiai erőforrása, hogy oktatóink
és kutatóink saját alkotói és tudományos területük meghatározó, sok
esetben irányadó szereplői. Ez a kivételes koncentráció nem pusztán
adottság, hanem kihasználásra váró lehetőség. Meggyőződésem, hogy
az intézmény jövője részben azon múlik, képesek vagyunk-e ezt a szel-
lemi potenciált valódi együttműködéssé formálni.
Az elmúlt évek fontos közösségi színtereit jelentették a MOME Kör16,
valamint a Nemzetközi Csütörtök17 rendszeres eseményei. Az interdisz-
ciplináris találkozások nem melléktermékei, hanem motorjai a közös-
15
Az ehhez szükséges keret megteremtéséről szól a vonzó munkahely vízióm, amelyet részlete-
sen a MOME mint munkahely, a rektor mint munkáltató című fejezetben fejtek ki.
16
A rendszeres események változó tartalmát Lévai Klára könyvtárigazgató gondozza.
17
A Nemzetközi Iroda által szervezett periodikus esemény (szakmai vezetők: Falvay Györgyi,
45
Németh Zsófia, Orbán-Nagy Zsuzsa).
ségépítésnek, és az innovációnak: itt születnek meg azok az új tudás-
formák és képzési modellek, amelyek képesek választ adni a gyorsan
változó szakmai és társadalmi kihívásokra. Tapasztalataim szerint
a közös gondolkodás, egymás tevékenységének jobb megismerése
intenzív motiváló erő, ami emeli az oktatói munka színvonalát.
Programom ezért lépéseket irányoz elő olyan oktatói, kutatói
fórumok rendszeres megrendezésére, amelyek nyitott, inspiráló
közegben ösztönzik az érdemi párbeszédet és az együttműködést.
Ezek a találkozások nem csupán egymás alkotói és tudományos
munkájának megismerését szolgálják, de az intézményi önrefle-
xió és önazonosság megerősítésének fontos eszközeivé is válhat-
nak.
46
Az oktatási
struktúra
Képzési szintek differenciált értékajánlata
A bolognai rendszer bevezetése után mintegy másfél évtized eltelté-
vel az átállási folyamat még mindig nem tekinthető maradéktalanul
befejezettnek. A korábbi monolit rendszer pregnánsabb, három külön
entitást célzó struktúrájában a tíz év viszonylatában e szintek fejlődése
és eredményessége jelentős eltéréseket mutat. A korábbi osztatlan
graduális képzés meglévő sikerességét az alapképzés tudta hatékonyan
megtartani és továbbvinni. A Doktori Iskola – teljesen más pozícióból
indulva –, szintén eredményes fejlődést produkált ebben az időszakban
és alapítása után 25 évvel, kialakult profilja birtokában egyértelműen
sikeresnek mondható. A köztes pozícióba került mesterképzés azonban
tíz évvel a bevezetés után a szerkezetváltás vesztesének tekinthető,
ami leglátványosabban a képzésre jelentkezők alacsony számában,
valamint a saját BA képzéseinken végző hallgatók ugyancsak mérsékelt
jelentkezési hajlandóságában tükröződik vissza.
Mindennek számos oka van, köztük sok olyan is, melyre nincs ráhatá-
sunk, és az is vitathatatlan, hogy az MA képzés a három közül jelenleg
a legnehezebben definiálható, a súlya és jelentősége szempontjából
mégis meghatározó.
Kiemelten fontos, hogy a képzéseinken keresz-
tül olyan kínálatot tudjunk megfogalmazni, melyek az érintett
korosztály saját alkotói pályamodellje szempontjából értelmez-
hetőek és kompatibilisek. Az alap- és doktori képzésünkkel szemben,
úgy vélem, a mesterképzésünk jelenleg nem rendelkezik az ehhez szük-
séges releváns értékajánlattal.
Az erről való gondolkodás semmiképp nem kezelhető a másik két kép-
zési szinttől függetlenül, hiszen valójában ezek differenciált harmonizá-
ciójáról van szó leginkább. Fontos kimondani, hogy
az alap-, mester-
és doktori képzés szerepük és jelentőségük szempontjából nem
alá-, illetve fölé-, hanem mellérendelt viszonyban vannak egy-
mással. A cél, hogy a képzési szintek olyan struktúrába rendeződ-
jenek, ami nem kompetitív helyzetet teremt, hanem közös érde-
keik felismerése által támogató kooperációt hoz létre közöttük.
Az elmúlt időszak azt igazolta, hogy a képzési szintek differenciált harmo-
47
nizációja szakos szinteken csak részben valósítható meg. Az erre irányuló
különböző kísérletek irányai meglehetősen diverzek, ami a belső szakmai
szempontok dominanciájából és azok különbözőségéből is fakad. A prob-
léma azonban mélyebb gyökerű annál, hogy spontán és fragmentált
módon, pusztán egy-egy szakterület saját szakmai szempontjai felől lenne
megközelíthető. Szélesebb perspektívában, komplexebb szempontrendszer
alapján kialakított közös koncepció szükséges, ami az optimalizáción túl,
a konstrukció egységes, progresszív megújítását teszi lehetővé.
A világ számos egyeteme küzd hasonló problémákkal és kutatja
annak lehetőségét, hogyan tudja megszólítani a jövőnket alakí-
tani kész generációkat. Ez az érintett korosztály kulturális, szociá-
lis, kognitív sajátosságain keresztül közelíthető meg, ami távolról sem
konstans tényező, vagyis a változás folyamatos követését és a hozzá
való alkalmazkodásra való nyitottságot teszi szükségessé. Ennek célja,
hogy hallgatóink meglévő képességeiből kiindulva, az oktatás által
hozzáadott kompetenciák, az egyetemi közeg nyújtotta kultúra révén
a jövő társadalmában a számukra legmegfelelőbb lehetőségek elérésé-
ben tudjuk őket hatékonyan segíteni.
Kiindulásként célszerű mindenek előtt ezt a társadalmi szerepet a képzési
szintekhez rendelten, differenciáltan meghatározni. Ennek egy lehetséges,
úgy vélem észszerű tagolása a következő:
•
Az alapképzés célja, hogy olyan készségeket nyújtson, melyek
megala-
pozzák a hosszú távú tanulás képességét és igényét, akár az aka-
démiai környezet nyújtotta graduális, posztgraduális, illetve alternatív
felnőttképzési környezetben, akár gyakorlati munkaerőpiaci helyzetben,
illetve ebből visszatérő helyzetekben.
•
A mesterképzés feladata, hogy felkészítsen a komplex gazdasági, tár-
sadalmi, ökológiai kérdésekben való érdemi párbeszédre, a proaktív kez-
deményező, cselekvő aktivitásra, illetve a
magas szintű fejlesztésben
és döntéshozatalban való hatékony közreműködés képességére.
•
A doktori képzés fókuszában a
művészeti és designkutatás tudomá-
nyos módszereinek fejlesztése, a művészet és tudomány egységének
Moholy-Nagy-szellemiségű modernkori kiterjesztése áll.
A képzési szinteknek általam képviselt értelmezése elsősorban nem
az átadásra szánt tudás, hanem a kimenet céljainak szempontjából közelíti
meg a kérdést. Abból indul ki, hogy az egyes képzési szintek differenciált
célmeghatározása hozzásegít a strukturális fejlesztés dilemmáinak haté-
kony megválaszolásához.
48
Kutatás
Az egyetemi kutatási tevékenységnek a művészeti és design okta-
tás viszonylatában való szerepéről évtizedes diskurzusok zajlanak
a MOME-n is. Miközben egyfelől az Egyetemen nagy múlttal jelen lévő
elméleti területeinek szakmai és oktatási tevékenységétől elválaszt-
hatatlan, a tevékenység önálló formában is joggal követel magának
helyet, amely immár az egyetemi képzési portfólió részeként is – stabil
és végérvényes – pozícióhoz és reprezentációhoz jutott.
A fenti kettősségből adódó helyzet nem csak kérdéseket, de új lehetősé-
geket is magában rejt. A belőle fakadó diverzifikációs igény mentén erről
fontos lesz közösen gondolkoznunk. Olyan kutatási ökoszisztéma kiala-
kítása lehet ennek célja, ami egyenlő esélyeket, lehetőségeket és köte-
lezettségeket jelent az e tevékenységet különböző – egyaránt érvényes
és nélkülözhetetlen – módokon gyakorló minden munkatárs számára,
beleértve a szükséges forrásokhoz való hozzájutás lehetőségét is.
A kutatók számára további lehetőségeket teremt a mesterképzés tema-
tikus fókuszrendszerébe való bekapcsolódás, amelybe jól illeszthetők
a kutatói szakmai és módszertani kompetenciák.
Alternatív képzési formák – Professional School
Fel kell ismernünk, hogy az ismeretszerzés és -átadás jövőbeli szükség-
szerűségei újradefiniálják az oktatási intézmények szerepét. Az egye-
tem – mint tudásbázis – súlya egyfelől megnő, másrészt viszont a gra-
duális képzések privilégiumait várhatólag árnyalni fogja az egyre
bővülő, különböző rugalmas, könnyen hozzáférhető, aktualizálható
tartalmú képzési formák integrálása.
Ez a megközelítés tudatosan túllép azon a szemléletmódon, melynek
figyelme pusztán a felvételi és a diploma közti időszakra korlátozódik.
Az oktatásra jóval kiterjedtebb folyamatként tekint, amiben a graduális
képzés periódusa meghatározó ugyan, de nem kizárólagos az egyéni
fejlődés szempontjából. Jelentősége abban rejlik, hogy míg hozzáse-
gíti a hallgatót szakmai identitásának felépítéséhez, egyúttal kialakítja
a hosszútávú önfejlesztés igényét.
A 21. század egyetemének képesnek kell lennie az élethosszig tartó
tanulás lehetőségének biztosítására. A MOME kell, hogy rendelkezzen
az ehhez szükséges kínálati potenciállal. A MOME Open jó kiindulópon-
tot jelent ennek kiterjesztéséhez. A meglévő alapokon egy olyan fel-
nőttképzési rendszer felépítése a cél, ami elsősorban a szakmai önépí-
tés specifikus igényeiből és lehetőségeiből indul ki, és egyszerre képes
49
tartalmat szolgáltatni graduális és posztgraduális helyzetben egyaránt.
Az akkreditációról
Az egyetem intézményi akkreditáció előtt áll. Ez – figyelembe véve
az elmúlt évek hektikus voltát – különösen nagy feladatunk lesz, mert
számos minőségbiztosítási folyamatunk akadozik jelenleg. Ugyanak-
kor a Doktori Iskola éppen most folyó akkreditácíója ezeket a gyenge
pontokat feltárta, így a Minőségbiztosítási Bizottsággal, és a minőség-
biztosítási referenssel együttműködve viszonylag gyorsan mozgásba
hozható az elakadt gépezet, s a PDCA-kör (ti. Plan-Do-Check-Act) min-
den szintjén pótolni tudjuk az elmaradásokat.
Ehhez azonban minden érintettnek szükséges az odaadó munkája –
az oktatási egységek vezetőinek érdemben kell felfrissíteniük tudá-
sukat az ESG18-rendszerről és a minőségbiztosítási kultúra valóban
európai és egyetemi jellegű sajátosságairól. A gyakran valódi tartalom
nélkül említett piacképes tudás helyett „egyetemképes” tudásra kell
újra szert tennünk ebben az összefüggésben is – így a jogok és köte-
lességek valódi harmóniáját egyetemi és nem vállalati értékrendnek
tekintjük majd a minőségbiztosításban is. Ennek megfelelően pedig
rehabilitáljuk a klasszikus minősítési rendszert, melynek értelmében
az egyetemi munka minőségbiztosításának gerincét a tudományos
fokozat (DLA, vagy PhD), a habilitáció és a professzori minősítés hár-
masában látjuk.
50 18 Standards and Guidelines for Quality Assurance in the European Higher Education Area
Az infrastruktúra
fejlesztése
Terek, funkciók
Az új campus térszervezési koncepciójának egyik legfontosabb ide-
ája, hogy a közösséget befogadó és megtartó hatása révén életteli
helyszínné alakítja „Zugligetet”. Ehhez elsődleges helyszínként a dedi-
kált hallgatói otthonterek kialakítása szolgál. A nyitott, átjárható
terek megjelenése azonban egyelőre nem hozta meg maradéktalanul
a remélt áttörést, csekély kivételtől eltekintve nem történt meg ezek
hallgatók általi valódi birtokbavétele, mint ahogyan a téri izoláció fel-
számolása sem hozta létre automatikusan a remélt közösségi integrá-
ciót.
Abból kiindulva, hogy a szakterületek közös sajátja az elméleti és gya-
korlati oktatás szoros összefonódásán alapuló alkotó módszerekben
rejlik, felvetődik a kérdés, hogy a kreatív folyamat helyszínek szerinti
elkülönülése mennyire teremt inspiráló környezetet e tevékenységhez.
A hallgatók akkor fognak a campuson maradni, ha feladataik teljesíté-
séhez a legoptimálisabb körülményeket kapják. Ehhez az otthonterek
jelenlegi neutrális közegét aktív helyszínekké kell változtatni. Arra kell
ezeket alkalmassá tenni, hogy – szakspecifikus eszközrendszerek által –
a szabad alkotó kísérletezés színtereivé váljanak.
Smart Campus
A campus nem csak téri környezet, de az egyetemi élettel kapcsolatos
információk fontos fóruma. A fizikai és a digitális környezet lehetősé-
geinek összekapcsolásából és tudatos alakításából a kommunikáció új,
hatékony rendszerei hozhatók létre, ami az egyetemi polgárok tájéko-
zottságán túl jóllétük minőségét is képes javítani.
A technológiai képzés infrastruktúrája
A MOME-n képviselt diszciplínák többsége rendkívüli anyag-, techno-
lógia és eszközigénnyel rendelkezik, melyet a TechPark önálló szerve-
zeti egységként gondoz. Az itt felhalmozott eszközpark folyamatos
anyagellátást és fejlesztést igényel, amely kiemelt jelentőséggel bír az
51
Egyetem oktatási tevékenysége szempontjából.
Az oktatást támogató
tevékenységek
MOME designmenedzsment –
szakmai hitelesítő szerep
A MOME oktatási tevékenységeihez ideálisan illeszthetők különböző külső
partneri projekt együttműködések. Ezek pozitív hatása szerteágazó
módon tud visszahatni az oktatási tevékenységre, vagy akár a hallgatók
karrierlehetőségeire is. A pozitív hatás ugyanakkor nem garantált, ehhez
stabil, értékalapú koncepció és gondos minőségbiztosítási keretrendszer
szükséges. Bár komoly anyagi potenciál rejlik benne, semmiképp nem
szabad, hogy az ehhez fűződő anyagi érdekek a szakmai szempontok-
kal konfliktusba kerüljenek. Rendkívül fontos az ilyen irányú ügynökségi
tevékenység alapelveiben és etikai normáiban is éles határvonalat húzni,
mely egyértelműen meghatározza a különbséget az egyetemi és a piaci
forprofit szervezetek hasonló tevékenysége között.
E tevékenység igazi értéke akkor bontakozik ki, ha a piaci elvárások-
nak való primer megfelelés helyett a teljes designfolyamat gondozására
helyezi a hangsúlyt. Az igény megfogalmazásától, a feladat definiálásán
át a legrátermettebb alkotók bevonásán keresztül a tervezési folyamat
és a projekt eredményes megvalósításához szükséges szakmai támogatá-
sig terjed az a komplex szakértői tevékenység, ami tényleges hozzáadott
értéket jelent és tudatosan ellép a pusztán piaci szempontú szolgáltatás-
tól. Mindemellett fontos szakmai küldetést teljesít azáltal, hogy a design
társadalmi szerepének minőségi kultúráját hitelesíti.
Ehhez szükséges egy olyan adatbázis, mely a MOME-n évről évre végző
hallgatókat differenciált és specifikus szakmai készségeik alapján tartja
nyilván.
Ez egy folyamatosan bővülő, valamint utánkövetéssel aktu-
alizált kataszter, mely megalapoz egy, az alumni kapcsolatrend-
szerre épülő, magas presztizsű designmenedzsment tevékenységet.
Mindebből számos előny származik. Egyrészt hatékony eszköz az alumni
hálózat fejlesztéséhez, mely által szélesebb rálátást nyerünk egykori hall-
gatóink pályaképéről. Másrészt fejleszti a design piacosításának és társa-
dalmasításának minőségi kultúráját. Nem utolsósorban pedig csúcsminő-
ségű designmenedzsment tevékenységet teremtünk, melyben szakmai
52
értékén felül komoly anyagi, valamint kutatási potenciál rejlik.
Inkubációs támogatás
A MOME oktatási keretei között számos figyelemre méltó innovatív
produktum jön létre. Ezek túlnyomó többsége azonban sajnálato-
san nem kapja meg sem a kellő figyelmet, publicitást, sem a kibon-
takozást lehetővé tévő támogatást, míg ez nemcsak a hallgató, de
az egyetem elemi érdeke is lenne. Jelenleg hiányzik a rendszer-
ből az a képesség, amely ezt hatékonyan biztosítani tudná, holott
az ebben rejlő brand potenciál a nemzetközi szakmai platformokon
felbecsülhetetlen.
Fontos, hogy megjelenjen egy dinamikus menedzsment tevékeny-
ség, melynek az erőteljes kommunikáción felül dedikált feladata
ezen teljesítmények felkarolása és a hasznosíthatóság irányába
történő segítése. Ez menedzsmenti, produceri, illetve a piacosítás
irányában komplex, akár startup vállalkozói támogatói szerepet is
jelent. Túl a hallgatói és intézményi érdekeken, az egyetem felelőssége
is, hogy a létrejövő innovációs értékeket a társadalmi felhasználás irá-
nyába segítse kiteljesedni.
Alumni hálózat kiterjesztése
A MOME távlatos hálózatosodása szempontjából kiemelten fontos,
hogy hallgatóin és oktatóin keresztül szakmai kapcsolatrendszerét
folyamatosan szélesítse és erősítse.
Ehhez szükség van egy széles
alumni hálózat építésére, szemléletváltásra abból a szempont-
ból, hogy a végzett hallgatók számára további értéket hordozzon
az egyetemmel való hosszú távú kapcsolat fenntartása.
Fontos azonban, hogy emellett létrejöjjön egy szűkebb, elkötelezettebb
alumni közösség is. Egy szűkebb körű „presbiterium”, amely aktívabb,
támogató kapcsolatban van az egyetemmel.
Olyanok részvételével,
akik szakmai tevékenysége a MOME szellemisége szempontjá-
ból referenciaként szolgál, és akik felelősséget éreznek és tenni
is készek e szellemiség érdekében. Egyfajta tanács, mely megszó-
lítható és melynek sajátos nézőpontja és empátiája fontos többletet
jelenthet akár stratégiai döntések kapcsán.
A Könyvtár és a MOME-örökség
Hiába minden korábbi baljóslatú jövendölés, a könyv túlélte a digitali-
záció hullámát, sőt továbbra is megmaradt a civilizációs tudás és kul-
túra megőrzésének elsőszámú és legbiztosabb eszközének. Egyetemi
környezetben ezen túl, nélkülözhetetlen oktatást támogató eszköz is,
az információs dömpingben a tudás értékalapú hitelesítésének meg-
53
kérdőjelezhetetlen színtere. Fel kell ismerni, hogy ez a szerep az előt-
tünk álló, nagy valószínűséggel a mesterséges intelligencia dominálta
korszakban még egyre inkább fel fog értékelődni.
Ugyancsak ide illő az Egyetem jelenének folyamatosan múlttá alaku-
lásának, és az itt születő értékeknek az utókor számára való megőr-
zésének örök kérdése, amely hosszú ideje nem szerepel a MOME min-
dig a jövőbe irányuló figyelmének horizontján. Ez fontos felelősség
és nemes feladat, melyhez a lehetőségét a mindekori Könyvtár szá-
mára biztosítani kell.
Kiadói tevékenység – MOME Press
Ahhoz, hogy a MOME szakmai tudományos központként meghatározó
szerepét erősítse, szükség van az oktatási és kutatási keretek között
létrejövő szellemi tartalmak közzétételének lehetőségére. Nem példa
nélküli a világ számos egyetemén működő kiadói tevékenység, mely
egyszerre kiemeli az értékes tartalmakat és publikációs felületet bizto-
sít az egyetemi tudományos aktivitás számára.
Ez a tevékenység a MOME-n sem előzmények nélkül való – tekintettel
a Disegno19 folyóirat sokéves sikerére, mellett az utóbbi évek kezde-
ményezéseként elindult Momentumok20 könyvsorozat eddig megjelent
köteteire, nem megfeletkezve az újraindításra érdemes Designisso21
online magazinról.
Kiadói Tanács
Az Egyetem kiadói tevékenységét tudatosabbá kell tennünk. Ez vagy
egy professzionális kiadó megszervezését jelenti, vagy sokkal inkább
egy létező kiadóval történő hosszútávú szerződéses együttműkö-
dés létrejöttét. Mindkét esetben szükség van azonban egy „Kiadói
Tanácsra”, egy olyan tanácsadói testületre, amelyik a szerzők és szer-
kesztők alkotói autonómiáját messzemenően tiszteletben tartó, a szó
szoros értelmében vett minőségbiztosítási szereppel bír, és olyan egye-
temi delegáltakból áll, akik mind a könyvkiadás, mind pedig a tudo-
mányos folyóiratkiadás terén, illetve a designkultúra legszélesebb
értelemben vett kritikai berkeiben elévülhetetlen érdemeket és nélkü-
lözhetetlen tapasztalatokat szereztek kiadványtervezési, illetve szer-
kesztői munkájuk során.
19
Szerkesztők: Gyenge Zsolt, Horváth Olivér, Maróthy Szilvia, Szentpéteri Márton
20
Alapító sorozatszerkesztők: Antalóczy Tímea és Povedák István. A sorozat eddig megjelent
darabjai: A tudás mítosza; Tárgyaink az időben; Mítoszok, szimbólumok, kapcsolatok; Husza-
dik századi történetek; Designantropológia
21
Schneider Ákos szakmai vezetésével, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem közössége által szer-
54
kesztett és működtetett online magazin
Az oktatási egységek delegáltjai mellett a Tanács mindenkori tagjai
továbbá, vagy ezzel együtt az Egyetem saját folyóiratainak, és kiad-
ványsorozati szerkesztőségeinek egy-egy delegáltja, illetve az Egyetem
mindenkori kommunikációs irodájának delegáltja. A Tanács minőség-
biztosítási és stratégiai tervezési szereppel bír, nem „főszerkesztőség”,
a kiadványok, folyóiratok és könyvek konkrét szerkesztésébe bele nem
szól, viszont az erőforrástervésben irányadó szakmai fórumként disz-
ponál.
Múlt – jelen – jövő
Előzmények nélkül nincs teljesítmény. Talán soha nem volt még
nagyobb szükség ennek tudatosítására a felnövekvő nemzedékben.
A látszólag mindentudó internet és az instant visszajelzést ígérő közös-
ségi média könnyen tévutakra vezeti az alkotói pályára készülő ifjak
értékrendjét.
A mindig a jövőben élő MOME a múltjának megbecsülésében sosem volt
erős. Pedig a múlt értékeinek őrzése nemcsak morális kötelezettség, de
az egyetem szakmai hitelét erősítő tényező, sőt a brandépítés hatékony
eszköze.
Nem utolsó sorban a nagy elődök példái érzékelhetővé teszik a hall-
gatók számára a MOME-n megszerzett tudásban rejlő távlati lehető-
ségeket, amely ugyancsak fontos misszió a sokszor önbizalomhiánnyal
küzdő nemzedék szemléletformálásában.
Hálátlanok vagyunk elődeinkhez, akiknek pedig sokkal tartozunk. Ha
ezen nem változtatunk, akkor azokra is a mellőzött feledés vár, akik
jelen odaadása hozzájárul az egyetem gyarapodásához. Holott megbe-
csülést, de főképp figyelmet érdemelnek, mindazok akik múltbéli tevé-
kenysége nélkül mai eredményeink sem születhetnének meg. Ez mind-
annyiunkra felelősséget ró, az erről való közös gondolkodást tehát meg
kell kezdenünk. Szükség van arra, hogy az emeritus-i státuszt új tarta-
lommal töltsük meg, amely egyfelől a kiérdemelt megbecsülésen felüli
valódi törődő figyelmet, másfelől a fenntartott párbeszéd révén sajá-
tos nézőpontú véleményforrást jelent az egyetem számára.
55
Szakmai
önéletrajz
Vargha Balázs DLA
egyetemi tanár, Ferenczy Noémi-díjas tervezőgrafikus,
MA szakfelelős,
MOME Tervezőgrafika MA szak
MTMT:
https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mo-
de=browse&sel=10058346
Eddigi életpálya
1966-ban születtem Budapesten, 1985-ben érettségiztem az Eötvös
József gimnáziumban. 1986-ban, második jelentkezésre nyertem fel-
vételt a Magyar Iparművészeti Főiskolára (a MOME jogelődje), ahol
egy éves, azidőben kötelező, sorkatonai szolgálatot követően 1987-ben
kezdtem meg tanulmányaimat. 1991-ben szereztem főiskolai diplomát,
majd a Mesterképző Intézetben egyetemi diplomát 1993-ban (melyek
a mai értelemben a bachelor, illetve mester fokozatok megfelelői).
1993 óta a mai napig folyamatos, aktív grafikai tervező és alkotó tevé-
kenységet végzek. Pályám első szárnypróbálgatásainak időszaka
a GGK nemzetközi kommunikációs ügynökséghez kötődik, mely a rend-
szerváltást követő gazdasági átalakulás első éveinek egyik legprog-
resszívebb szellemiségű műhelye volt. Világmárkák (Volkswagen, IBM,
Pepsi) mellett a hazai gazdaság akkor feltörekvő élvonalának (Matáv,
Zwack, MOL) kommunikációs aktivitásának vizuális alakításában vet-
tem részt art directorként. Emellett szabadúszóként rendszeresen vol-
tam résztvevője tervezői pályázatoknak független praxisom megalapo-
zásának céljából.
1999-ben alapítottam a Stalker Stúdiót, mely önálló grafikai és design
tervező irodaként kezdte meg működését és rövid időn belül a kétezres
évek első évtizedének egyik meghatározó magyarországi grafikai stú-
diójává vált. Ebben az időszakban első sorban nagy volumenű, komplex,
főleg kulturális orientációjú intézményi arculattervezési programok irá-
nyítása alkotta tervezői tevékenységem fókuszát. Ezek közül a Sapientia
Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a Budapest Európai Kulturális Fővá-
rosa pályázata, a Magyar Állami Operaház, a Magyar Nemzeti Galéria,
illetve a Budapesti Design Hét arculatának kialakítását emelném ki.
Jelentős ezeken felül a Magyar Televízió m1 és m2 csatornája számára
készített vizuális program, melynek kidolgozásáért Kamera Hungária
és Arany Rajzszög díjban részesültem 2000-ben és 2002-ben. A mozgó-
képes felületek mellett egyéb média területeken, többek közt a nyom-
tatott sajtó terén végzett további tervezői tevékenységek közül a HVG
magazin 2010-ben történt tipográfiai megújítását tartom említendőnek.
Számos kiállítás grafikai tervezőjeként hosszú időn át tartó együttmű-
ködés alakult ki az Iparművészeti Múzeummal és a Nemzeti Galériával,
de terveztem kiállítás arculatot a Szépművészeti Múzeum számára is.
A 2010-es évektől tervező tevékenységem fokozatosan a könyvterve-
zés irányába fordult. Elsősorban építészeti témájú könyvek alkotják
a többségét a mára harminc darabot is meghaladó általam tervezett
kötetnek. Munkáim négy alkalommal érdemelték ki a Szép Magyar
Könyv díjat. Említésre leginkább érdemesnek Ferkai András Molnár Far-
kas, Szabó Levente Bán Ferenc, vagy Somogyi Krisztina Golda János
monográfiáját gondolom.
A Nemzeti Galéria arculattervéért 2012-ben Magyar Formatervezési
Díjat kaptam. 2008-ban pedig addigi tervezői munkásságom elismeré-
seképp Ferenczy Noémi-díjban részesültem.
Pályám során mindvégig nagy hangsúlyt fektettem a szakmai közélet-
ben való aktív részvételre. Szervezeti tagságaim (MAOE, MKISZ, ART)
mellett rendszeresen veszek részt szakértő zsűrikben, kuratóriumokban.
Számos alkalommal voltam tagja a Formatervezési Díj, illetve a Design
Menedzsment Díj bírálóbizottságának, ahogy 2009 és 2012 között
a Moholy-Nagy Formatervezési Ösztöndíj kuratóriumának is. Rendsze-
res design tanácsadói szerepeim közül kiemelném a Pannonhalmi Apát-
ság és a Magyar Tudományos Akadémia arculati programjaiban vállalt
szakértői közreműködést.
Munkáim rendszeresen jelennek meg grafikai kiállításokon. A Gra-
phifest keretében az Arany Rajzszög, valamint a Magyar Tervezőg-
rafikusok és Tipográfusok Társasága kiállításai, a Nemzeti Szalon,
illetve a Tervezőgrafikai Biennálék mellett felkért, meghívott résztve-
vője vagyok Mirko Ilić Tolerance Show nemzetközi plakát vándorkiállí-
tásnak és gyűjteménynek.
2008-ben kezdtem oktató tevékenységemet a MOME Tervezőgrafika sza-
kának adjunktusaként. Kezdettől küldetésemnek tekintettem a szak kép-
zésének gyökeres szemléleti megújítását. Erre 2015-től a Tervezőgrafika
tanszék vezetőjeként nyílt szélesebb lehetőségem, melynek keretében
a teljes képzési szerkezetre kiterjedő, átfogó és mélyreható reformot
57
sikerült végrehajtani. Az oktatási tartalom megújított rendszere struktu-
rált szakmai készségekre épülő módon tudatosan a társadalmi kérdések,
illetve a műfaj autonóm kiterjesztésének irányába mutat.
2020-ban docensi címet szereztem, 2021-ben habilitáltam, egyetemi
tanárrá 2023-ban neveztek ki. 2021–2024-ig a Média Intézetet irányí-
tottam. A Doktori Iskola témahirdető témavezetője vagyok, 2023-tól
a Multimédia művészet tudományág törzstagja.
2020 óta veszek részt a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság
Művészeti Bizottságának munkájában. Előbb szakértőként, majd 2023–
2024 között a bizottság állandó tagjaként a multimédia tudományterü-
let képviseletében.
Az elmúlt évtized során oktatói tevékenységem nemzetközi téren is
kiszélesedett. Számos alkalommal tartottam workshopokat, előadáso-
kat a norvég University of South-Eastern Norway meghívására, oktat-
tam többször Izraelben és az Egyesült Államokban. Több nemzetközi
Oktatási és kutatási együttműködésben vettem részt. A már emlí-
tett norvég USN valamint a MOME Design Intézetének Future Traditi-
ons programja mellett az amerikai Maryland Institute College of Art,
illetve a MOME EcoLab közös fejlesztésében létrejött Branding for
Social Impact kutatási és oktatási együttműködésnek is résztvevője
voltam. Ennek keretében tartottam előadást 2018-ban a MICA Center
for Social Design és az AIGA (American Institute of Graphic Arts) meg-
tisztelő felkérésére.
58
Tanulmányok
1987–1991
Magyar Iparművészeti Főiskola – diploma
1991–1993
Magyar Iparművészeti Főiskola, Mesterképző Intézet –
egyetemi diploma
2014–2025
Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Doktori Iskola – DLA
Tudományos fokozat
2025
doktori fokozat, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem,
Doktori Iskola
2023
egyetemi tanár,
Moholy-Nagy Művészeti Egyetem,
Média Intézet
2021
habilitáció, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem,
Doktori Iskola
2020
egyetemi docens, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem,
Média Intézet
2008
egyetemi adjunktus, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem,
Média Intézet
Akadémiai tevékenység
2008–
oktató, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Média Intézet,
Tervezőgrafika tanszék
2015–2020
tanszékvezető, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Média Intézet,
Tervezőgrafika tanszék
2020–
MA szakfelelős, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Média Intézet,
Tervezőgrafika MA szak
2020–2021
BA és MA szakvezető, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem,
Média Intézet, Tervezőgrafika BA és MA szak
2020–
témahirdető, témavezető, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem,
Doktori Iskola, Multimédia művészet tudományág
2021
MA szakvezető, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem,
Média Intézet, Tervezőgrafika MA szak
2021–2024
intézetigazgató, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem,
Média Intézet
2023–
törzstag, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Doktori Iskola,
Multimédia művészet tudományág
Nemzetközi oktatási tapasztalat
2013–2019
USN (Univesity of South-Eastern Norway),
Rauland, Norvégia –
workshopok, előadások, kiállítások
2017–2018
MICA (Maryland Institute College of Art), Baltimore, USA –
TMU Project
2018
HIT (Holon Institute of Technology), Tel-Aviv, Izrael –
Textless Book, workshop
2025
HIT (Holon Institute of Technology), Tel-Aviv, Izrael –
Possibility and Responsibility, workshop
Részvétel hazai és nemzetközi kutatási, oktatásfejlesztési
programokban
2014–2016
Future Traditions – nemzetközi kutatási és oktatásfejlesztési program
– MOME, USN (Univesity of South-Eastern Norway), Rauland, Norvégia
2017–2018
Branding for Social Impact – nemzetközi kutatási
és oktatásfejlesztési program – MOME Ecolab, MOME Tervezőgrafika
tanszék, MICA Social Design Department (Maryland Institute College
of Art), Baltimore, USA
2018–2020
Jövő új útjai – a pályaválasztás és az autonóm autózás világában –
EFOP-3.4.4-16-2017-00030 – MOME, BME, Pannon Fejlesztési Alapítvány
Hazai és nemzetközi disszemináció
2016
Graphic Design Diploma Show ’16 – Partiumi Keresztény Egyetem,
Nagyvárad
2016
Visegrad Graphic Design Days, Istanbul
2018
Graphic Design Diploma Show ’18 – Bucarest Design Week
2018
Graphic Design Diploma Show ’18 – Istanbul Design Biennal
2019
Re:flex – kortárs tervezőgrafikai értelmezések a Bauhaus nyomán,
Kassák Múzeum, Budapest
Munkatapasztalat
1993–1999
GGK Budapest – grafikus, art director, senior art director
1999–
Stalker Studio – alapító ügyvezető, vezető tervező
Szakmai referencia
2000
Magyar Televízió – komplex intézményi és képernyős arculat (m1 és m2)
2002
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem – komplex arculati
program
2003–2007
Aranypenge Kreatív Fesztivál – arculattevezés és -gondozás
2005
Budapest 2010 – Európa kulturális fővárosa – arculat, művészeti
vezető
2005–
Magyar Narancs – logó és arculat, címlap koncepció és tervezés
2006–2011
Intèrieur magazin – lapterv, művészeti vezetés
2006
Művészetek Palotája – épület információs rendszer, társtervező:
Zsótér László
2006
MKB Bank – vállalati és kommunikációs arculat
2006
Sigismundus, kiállítás arculat, Szépművészeti Múzeum, Budapest
2007
Péter Vladimir könyve, könyvterv, Terc kiadó, Budapest, társtervező:
Zsótér László
2008
Magyar Állami Operaház – arculatfejlesztési program
2009–2012
Design Hét Budapest – arculati koncepcióterv és gondozás
2010–2016
HVG – lap tipográfiai terv
2010
Magyar Nemzeti Galéria – komplex intézményi arculatterv
2010
Főúri öltözetek az Esterházy-kincstárból, kiállítás arculat,
Iparművészeti Múzeum, Budapest
2011
Zsinagógák Magyarországon, Klein Rudolf, könyvterv, Terc kiadó,
Budapest
2011
Törékeny harmónia, kiállítás arculat, Iparművészeti Múzeum, Budapest
2011
Megvalósult művek, kiállítás arculat, Iparművészeti Múzeum,
Budapest
2012
Művészet mindenkinek – A Victoria & Albert Múzeum, a világ első
iparművészeti múzeuma, kiállítás arculat, Iparművészeti Múzeum,
Budapest
2013
Molnár Farkas, Ferkai András, könyvterv, Terc kiadó, Budapest
2013
Látszóbeton – látványbeton, könyvterv, Terc kiadó, Budapest
2014–2016
Future Traditions – Nemzetközi kutatási és oktatásfejlesztési program,
kommunikációs tanácsadó, MOME Design Intézet, Budapest, HSN,
Rauland, Norvégia
2015
Bán Ferenc építészete, Szabó Levente, könyvterv, Terc kiadó,
Budapest
2017
Nagy Tamás – Munkák és inspirációk, könyvterv, Terc kiadó,
Budapest
2018
Golda János, Somogyi Krisztina, könyvterv, Terc kiadó, Budapest
2018
Thirtythree / A fotográfia új horizontjai a Moholy-Nagy Művészeti
Egyetemen, könyvterv, Hatje Cantz, Berlin, Németország
2018
Thirtythree / A fotográfia új horizontjai a Moholy-Nagy Művészeti
Egyetemen, kiállítás arculatterv, Robert Capa központ, Budapest
2018
Thirtythree / A New Horizon of Photography at Moholy-Nagy
University of Art and Design Budapest, kiállítás arculatterv, Grote
Kerk, Breda, Hollandia
2019
Építészet és kultúra I–II., Cságoly Ferenc, könyvterv, Terc kiadó,
Budapest
2019
Ferkai András: Modern házak és lakóik, könyvterv, Terc kiadó,
Budapest
2022
Reimholz Péter, könyvterv, Terc kiadó, Budapest
2023
A Miskolci Építész Műhely, könyvterv, Terc kiadó, Budapest
Publikációk, előadások
2004
Embléma.hu – Emblématervezés Magyarországon 1989–2004 (Stalker Studio, Budapest, 2004) – szerkesztő
2006
Plakát.hu – Plakáttervezés Magyarországon 1989–2006 (Stalker Studio, Budapest, 2006) – szerkesztő
2007
MKB Bank arculatfejlesztés, előadás, Gödör klub, Budapest, 2007.
június 14.
2018
Budapest Graphic, előadás, AIGA (American Institute of Graphic Arts),
MICA Social Design Department (Maryland Institute College of Art)
Baltimore, USA, 2018. április 10.
2018
Graphic Design Diploma Show, kiállításmegnyitó, Design Week
Bukarest, 2018. május 21.
2019
Re:flex – kortárs tervezőgrafikai értelmezések a Bauhaus nyomán,
kiállításmegnyitó, Kassák Múzeum, Budapest, 2020. május 31.
2019
Re:flex, előadás, Partiumi Keresztény Egyetem, Bauhaus100
tudományos és művészeti konferencia, Nagyvárad, 2019. november 21.
2019
GerillAR – kiállításmegnyitó, Design Hét Budapest, BBB Open Office,
Budapest, 2019. október 4.
2019
Tolerance Show – International Poster Exhibition, kiállításmegnyitó,
MOME Ground, Budapest, 2019. november 11.
2020
Mit jelent a városarculat, és miért fontos? – előadás, Budapest
Városháza díszterme, Budapest 100 program 2020
2020
Graphifest – kiállításmegnyitó, MOME Ground, Budapest, 2020. október
2020
18. Aranyrajzszög díj és kiállítás – katalógus előszó
2021
Publicritic, katalógus előszó
2021
Lehetőség és felelősség – a vizuális design társadalmi szerepe,
habilitációs előadás, MOME Doktori Iskola, Budapest, 2021. március 31.
2021
Publicritic, kiállításmegnyitó, Partiumi Keresztény Egyetem,
Nagyvárad, 2021. június 23.
2021
MOME Image Pro, kiállításmegnyitó, MOME, Budapest, 2021. október 22.
2022
Posterfest, kiállításmegnyitó, MOME Ground, Budapest, 2022. március 25.
2022
MOMEnts, kiállításmegnyitó, Hungary Live Festival, Here Arts Center,
New York, USA, 2022. május 25.
2019
Tolerance Show – International Poster Exhibition,
kiállításmegnyitó, MOME Ground, Budapest, 2023. március 28.
Cikkek, hivatkozások, interjúk
2000
Print Magazine / European Design Annual 2000, USA
2000
Nappal grafikus, éjjel zenész – Vargha Balázs fabulái, interjú,
Gosztonyi Csaba, Kreatív, Budapest
2000
Arcot és nevet váltanak – Megújul a Magyar Televízió képi világa,
Gosztonyi Csaba, Kreatív, Budapest
2003
Reklámélet Pest-Budán és Budapesten 1845–1945, Csapó Katalin
[szerk.], Karner Katalin [szerk.], Főváros Szabó Ervin Könyvtár,
Geomédia Kiadó, Budapest
2004
Embléma.hu, rádió interjú, Gondolatjel, Kossuth Rádió, Budapest
2004
Logók a szeren, Szentpéteri Márton, Octogon Architecture & Design,
Budapest
2005
A magyar gazdaság jelekben, Acsay Judit, Manager Magazin,
Budapest
2005
Adobe Design Guide to Central Europe
2010
A megújított HVG: Elmaszatolnak, https://antagon.blog.
hu/2010/09/21/a_megujitott_hvg_elmaszatolnak
2015
A gödörből kilátott: Szabó Levente: Bán Ferenc építészete,
Götz Eszter, Magyar Narancs 2015/47
2015
Török András – Wachsler Tamás: A nevezetes magyar Országház
és a tér, ahol áll, Szegő György, Magyar építőművészet 2015/10,
2016
Egy (szép) könyv az építészetről, Turányi Gábor, METSZET 2016/09-10
2017
Plakát a plakát után, Kulinyi István [szerk.], Alapfy Kft., Budapest
2019
Re:flex – Kortárs tervezőgrafikai értelmezések a Bauhaus nyomán,
rádió interjú, Klubrádió, Budapest
2019
Re:flex – Kortárs tervezőgrafikai értelmezések a Bauhaus nyomán,
rádió interjú, Magyar Katolikus Rádió, Budapest
2019
RGB Kreatív Design Award, rádió interjú, Trend FM, Budapest
Válogatás csoportos kiállításokból
1998
XI. Országos Tervezőgrafikai Biennálé, Munkácsy Mihály Múzeum,
Békéscsaba
1999
XI. Országos Tervezőgrafikai Biennálé, Olof Palme Ház, Budapest
1999
Mű-kép, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1999
Postscript, Tölgyfa Galéria, Budapest
1999
Új tipográfia, Festőterem, Sopron
2001
Feketén fehéren, Műcsarnok, Budapest
2002
Trakta, Vigadó Galéria, Budapest
2002
XIII. Országos Tervezőgrafikai Biennálé, Munkácsy Mihály Múzeum,
Békéscsaba
2003
XIII. Országos Tervezőgrafikai Biennálé, Iparművészeti Múzeum,
Budapest
2002
1. Arany Rajzszög, Vasarely Múzeum, Budapest
2003
Magyar Formatervezési Díj kiállítás, Iparművészeti Múzeum, Budapest
2006
Embléma feketén-fehéren, a Magyar Tervezőgrafikusok
és Tipográfusok Társaságának kiállítása, Saint Galéria, Budapest
2007
XV. Országos Tervezőgrafikai Biennálé, Munkácsy Mihály Múzeum,
Békéscsaba
2007
XV. Országos Tervezőgrafikai Biennálé, Magyar Nemzeti Galéria,
Budapest
2007
Helvetica Magyarországon, Graphifest, a Magyar Tervezőgrafikusok
és Tipográfusok Társaságának kiállítása, Gödör Klub, Budapest
2007
6. Arany Rajzszög, Graphifest, Gödör Klub, Budapest
2012
Magyar Formatervezési Díj kiállítás, Iparművészeti Múzeum, Budapest
2017
Körülöttünk. Nemzeti szalon 2017, iparművészet
és tervezőművészet, Műcsarnok, Budapest
2018
Tipózóna /2/, Templom Galéria, Eger
2018
16. Arany Rajzszög, Tesla, Budapest
2019
Tipózóna /3/, Templom Galéria, Eger
2020
Moholy-Nagy 125, Graphifest, MOME Ground, Budapest
2021
Embléma feketén-fehéren 2.0, Graphifest, MOME Ground, Budapest
2021
Logo and Logotype, Nádor galéria, Budapest, 2021. december 3–30.
2022
A 20 éves Arany Rajzszög Társaság díjazottjainak válogatás
kiállítása, Esernyős galéria, Budapest
2022
Szinopszis No.01., Esernyős galéria, Budapest, 2022. március 3–29.
2022
International Art Education Achievement Exhibition of Teachers
and Students, Gengdan Academy of Design, Peking
2022
Közös tér | II. Ipar- és tervezőművészeti nemzeti szalon,
Műcsarnok, Budapest
2023
Tolerance Show, MOME Ground, Budapest
2024
Tolerance Show, Times Square, New York
Egyéb szakmai tevékenység
2007
Magyar Formatervezési Díj – bírálóbizottsági tag
2008
Magyar Formatervezési Díj – bírálóbizottsági tag
2009–2012
Moholy-Nagy Formatervezési Ösztöndíj – kuratóriumi tag
2009
Magyar–Spanyol–Belga EU elnökség arculati pályázat –
bírálóbizottsági tag
2012
Kreatív Média Design Díj – zsűritag
2014
Magyar Formatervezési Díj – bírálóbizottsági tag
2014
Arany Rajzszög díj – bírálóbizottsági tag
2015
Magyar Formatervezési Díj – bírálóbizottsági tag
2015
Arany Rajzszög díj – bírálóbizottsági tag
2016
Címlapon a design, kiállítás (Design Hét Budapest) – kurátor
2017
Magyar Formatervezési Díj – bírálóbizottsági tag
2018
Magyar Formatervezési Díj – bírálóbizottsági tag
2018
Arany Rajzszög díj – bírálóbizottsági tag
2018
Címlapon a design, kiállítás (Design Hét Sopron) – kurátor
2019
Magyar Formatervezési Díj – bírálóbizottsági tag
2019
Arany Rajzszög díj – bírálóbizottsági tag
2019
RGB Kreatív Design Award – zsűrielnök
2020
Design Hét Budapest arculattervezési pályázat – bírálóbizottsági tag
2020
Budapest főváros arculatfejlesztési pályázat – a bíráló bizottság
elnöke
2020
Pannonhalmi Főapátság arculatfejlesztés – szakmai tanácsadó
2020
Magyar Formatervezési Tanács – Design Management Díj –
bírálóbizottsági tag
2020
Arany Rajzszög díj – bírálóbizottsági tag
2020
RGB Kreatív Design Award – zsűrielnök
2020–
Magyar Akkreditációs Bizottság – szakértő, multimédia-művészet
2021
Lego Talent Awards pályázat – zsűritag
2021
Publicritic – zsűrielnök
2021
Magyar Formatervezési Tanács – Design Management Díj –
bírálóbizottsági tag
2021
RGB Kreatív Design Award – zsűrielnök
2021
Stefan Lengyel kiválósági ösztöndíj – zsűritag
2022
Magyar Formatervezési Díj – bírálóbizottsági tag
2022
Szép Magyar Könyv Díj – zsűritag, Magyar Könyvkiadók
és Könyvterjesztők Egyesülete, Budapest
2022
Magyar Tudományos Akadémia arculatfejlesztési program –
szakértő
2022
Magyar Formatervezési Díj – bírálóbizottsági tag, Magyar
Formatervezési Tanács, Budapest
2022
Stefan Lengyel kiválósági ösztöndíj – zsűritag, MOME Budapest
2023–
Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, Művészeti Bizottság
– bizottsági tag
2023
Stefan Lengyel kiválósági ösztöndíj – zsűritag, MOME Budapest
2023–
MOME Doktori Iskola – törzstag / Multimédia-művészet tudományág
Szakmai díjak, elismerések
2024
Arany Rajzszög díj – A magyar tervezőgrafikáért
2023
Szép Magyar Könyv díj (A Miskolci Építész Műhely)
2017
Szép Magyar Könyv díj (Szabó Levente: Bán Ferenc építészete)
2014
Szép Magyar Könyv díj (Látszóbeton – látványbeton)
2012
Szép Magyar Könyv díj (Ferkai András: Molnár Farkas)
2012
Magyar Formatervezési Díj
2008
Ferenczy Noémi-díj
2006
Art Directors Club, Mérleg díj
2002
Arany Rajzszög díj
2000
Kamera Hungária díj
1998
Ezüst Pegazus
1996
Epica Award
Jelen dokumentum a Moholy-Nagy
Művészeti Egyetemért Alapítvány által
rektori munkakörre 2026. február 15-én
kiírt pályázatra készült programtervet
tartalmazza.
© Vargha Balázs
Budapest, 2026. március 31.
Document Outline