BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN VÁRMEGYEI KORMÁNYHIVATAL
TŰZVÉDELMI, IPARBIZTONSÁGI ÉS VÍZÜGYI HATÓSÁGI FŐOSZTÁLY
Ügyiratszám: BO/TIVF/00030-1/2026.
Tárgy: soron kívüli BVT felülvizsgálat
kezdeményezése egyben veszélyes
tevékenység végzésének korlátozása
Ügyintéző: László Antal
Elérhetőség: 46/795-793
A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Tűzvédelmi, Iparbiztonsági és Vízügyi
Hatósági Főosztály (3530 Miskolc, Mindszent tér 3., a továbbiakban: Iparbiztonsági Hatóság)
iparbiztonsági hatósági hatáskörében eljárva a
BS Gran Consulting Felszámoló,
Végelszámoló, Vagyonkezelő és Csődkezelő Kft. (1135 Budapest, Csata u. 25. Fsz., cégj.:01-
09-429490, a
továbbiakban: Üzemeltető, megbízottja
Kókai Zsuzsanna), mint az
SPL Europe
Kft. „f.a” (székhely/telephely: 3792 Sajóbábony, Gyártelep, hrsz. 024/47, cégjegyzékszám: 09-
05-014994, mint felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem,
a továbbiakban:
Üzem)
üzemeltetőjével szemben a 35500/10042-7/2021.ált számú Biztonsági Jelentés (a
továbbiakban: BJ) elfogadására készült határozat és 30404/3716-3/2025.ált. számú
Belső
Védelmi Terv (a továbbiakban: BVT) elfogadó határozat felülvizsgálatára irányuló eljárásban
az alábbi döntést hozza:
H A T Á R O Z A T
I.
az Üzemeltetőt a Telephelyre vonatkozó, 35500/10042-7/2021.ált számú BJ határozat
mellékleteként elfogadott 30404/3716-3/2025.ált. számú
BVT soron kívüli felülvizsgálatára
és a felülvizsgálatról készült jegyzőkönyv elkészítésére és Iparbiztonsági Hatósághoz
történő benyújtására kötelezi azzal, hogy
a határozat kézhezvételétől a BVT felülvizsgálatig és annak Iparbiztonsági Hatóság által
elfogadásáig a BJ-ben elfogadott veszélyes termelő tevékenységet (átfejtés, lefejtés, egyéb
technológiai manipuláció) nem végezhet.
A veszélyes tevékenység végzés folytatásának további feltétele a
Pajzs 94 Kft-vel (iparbiztonság,
tűzvédelem, egyéb védelmi szolgáltatásra) kötött
szerződés folyamatos érvényben tartása.
A korlátozás nem vonatkozik a jelenleg a telephelyen betárolt és technológiai rendszerben bent
maradt
veszélyes anyagok passzív tárolására,
valamint az Ökoil Kft. (Sajóbábony, Hrsz.,
gyártelep külterület 024/214., 3792) részére történő vasúti olajtöltés tevékenységre, illetve a
rendszeren szükséges megelőzési/veszélyelhárítási tevékenységekre.
Az üzemeltető a technológiai rendszeren termelő tevékenységet a felülvizsgálat elvégzését követően
úgy kezdheti meg/végezhet, ha az
Iparbiztonsági Hatóság részére írásban igazolja, hogy a
megfelelő személyi, tárgyi feltételek a biztonságos üzemeltetéshez folyamatosan
rendelkezésére állnak annak befejezéséig.
A soron kívüli felülvizsgálatáról készült jegyzőkönyv Iparbiztonsági Hatósághoz történő benyújtásának
teljesítési határideje:
a veszélyes technológiai tevékenység megkezdése előtt legalább 8 nappal.
II. Tájékoztatás
Iparbiztonsági Hatóság abban az esetben, ha az Üzemeltető a hatósági határozatban, illetve a
jogszabályokban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, meghatározott szankciókat alkalmazhat.
A Hatóság abban az esetben, ha az Üzemeltető a jogszabályokban, illetve a hatósági határozatban
foglalt kötelezettségeit nem teljesíti, vagy ha a biztonságos üzemeltetés feltétele bármely okból
hiányzik, a veszélyes tevékenység folytatásának felfüggesztését rendelheti el.
Amennyiben az Üzemeltető a biztonságos működéssel kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti,
súlyos hiányosság esetén az iparbiztonsági Hatóság a veszélyes tevékenység folytatását megtiltja.
Engedély nélküli veszélyes tevékenység végzése esetén a Iparbiztonsági Hatóság annak folytatását a
veszélyes anyagok mennyiségének alsó küszöbérték negyede alá csökkentésével korlátozza.
Az Üzemeltető engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végzése, hatósági határozatban vagy
jogszabályokban foglalt kötelezettségeinek elmulasztása, illetve veszélyes tevékenységgel
kapcsolatos súlyos balesettel vagy üzemzavarral összefüggésben a megelőző, elhárító és helyreállító
intézkedésekre vonatkozó kötelezettsége be nem tartása esetén katasztrófavédelmi bírsággal
sújtható, melynek legkisebb összege 300 000 forint, legmagasabb összege 3 000 000 forint. A bírság
egy eljárásban ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén
ismételten is kiszabható. A bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi
felelősség, valamint az elmulasztott kötelezettség teljesítése alól.
A döntést sérelmező ügyfél részére – a rá vonatkozó rendelkezés tekintetében, a közléstől számított
30 napon belül a Miskolci Törvényszékhez címzett, de a vitatott cselekményt megvalósító
közigazgatási szervhez (kormányhivatal vagy járási hivatal) benyújtott keresettel – közigazgatási
peres út áll rendelkezésre.
A keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt az ítélkezési szünet nem érinti, az igazgatási szünet
időtartama azonban ezen határidőbe nem számít bele.
A keresetlevélben meg kell jelölni a döntéssel okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló tények
és bizonyítékok előadásával, és a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet.
A jogi képviselő nélkül eljáró természetes személy választhatja a keresetlevél elektronikus úton
történő benyújtását a https://epapir.gov.hu/ oldalon; a „Jogorvoslat” témacsoport, „Közigazgatási szerv
határozatának bírósági felülvizsgálata iránti keresetlevél benyújtása” megnevezésű ügytípus és a
Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Tűzvédelmi, Iparbiztonsági és Vízügyi Hatósági
Főosztály kiválasztásával, azonban ha ezzel a lehetőséggel nem kíván élni, vagy a feltételek nem
adottak, úgy papír alapon is benyújthatja keresetlevelét a közigazgatási döntést hozó szervnél, illetve
ajánlott küldeményként postára adhatja a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal
Tűzvédelmi, Iparbiztonsági és Vízügyi Hatósági Főosztály (3530 Miskolc, Mindszent tér 3.) alatti
címére.
A jogi képviselő nélkül eljáró fél az Országos Bírósági Hivatal által rendszeresített keresetlevél
nyomtatványt is használhatja, amely szerkeszthető formában letölthető az alábbi linkről:
https://birosag.hu/nyomtatvanyok/az-eljarast-megindito-nyomtatvanyok/kozigazgatasi-meginditasa-
iranti-keresetlevel-1
Az elektronikus ügyintézésre köteles fél – egyebek mellett az ügyfélként eljáró belföldi székhelyű
gazdálkodó szervezet és az ügyfél jogi képviselője – szabályszerűen előterjesztett elektronikus
formában (hivatali kapuján, vagy cégkapuján keresztül), e-Papír szolgáltatás igénybevételével
(https://epapir.gov.hu) nyújthatja be a keresetlevelet a közigazgatási döntést hozó szervnél.
A keresetlevél benyújtásának a döntés hatályosulására, végrehajtására nincs halasztó hatálya,
azonban akinek jogát, jogos érdekét a közigazgatási tevékenység vagy az azzal előidézett helyzet
fenntartása sérti, a közvetlenül fenyegető hátrány elhárítása, a vitássá tett jogviszony ideiglenes
rendezése, illetve jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása érdekében a keresetlevélben,
illetve a bírósági eljárás során bármikor azonnali jogvédelmet kérhet.
Azonnali jogvédelem keretében kérhető a halasztó hatály elrendelése, a halasztó hatály feloldása,
ideiglenes intézkedés, illetve előzetes bizonyítás elrendelése.
A halasztó hatály elrendelése esetén a közigazgatási cselekmény nem hajtható végre, annak alapján
jogosultság nem gyakorolható és egyéb módon sem hatályosulhat.
Az azonnali jogvédelem iránti kérelemben részletesen meg kell jelölni azokat az indokokat, amelyek
az azonnali jogvédelem szükségességét megalapozzák, és az ezek igazolására szolgáló okiratokat
csatolni kell. A kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni szükséges. Hiánypótlásnak nincs helye.
A bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, azonban a felek bármelyikének kérelmére,
vagy ha szükségesnek tartja, tárgyalást tart. Tárgyalás tartása a keresetlevélben kérhető.
A tárgyalás tartása iránti kérelem elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
A közigazgatási bírósági eljárás illetékköteles, azonban az eljárást kezdeményező felet tárgyi
illetékfeljegyzési jog illeti meg, ezért az illeték előzetes megfizetése alól mentesül.
Az illetéket a bíróság kötelezése alapján kell megfizetni.
Iparbiztonsági Hatóság tájékoztatja, hogy ha törvény eltérően nem rendelkezik, a közigazgatási
bíróság a felszámított perköltség viseléséről az eljárást befejező határozatban hivatalból dönt. Törvény
eltérő rendelkezése hiányában a pernyertes fél perköltségét a pervesztes fél téríti meg. A bíróság által
engedélyezhető költségmentesség ezen perköltség megelőlegezése alól mentesít, azonban az
esetleges megfizetése alól nem.
Jelen döntés a közléssel válik véglegessé.
Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel.
I n d o k o l á s
I. Előzmények
Az SPL Europe Kft. érvényes veszélyes tevékenység végzésre vonatkozó engedéllyel rendelkezik,
amely 2027.01.10.-ig érvényes a 35500/10042-7/2021. ált. számon a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei
Katasztrófavédelmi Igazgatóság által 2022.01.10-én kiadott határozat alapján. Az Üzemeltető
érvényes BVT-vel rendelkezik a 2025.05.14-én 30404/3716-3/2025. ált. számú határozat alapján.
Iparbiztonsági Hatóság részére
2025. november 21-én Üzemmel kapcsolatban az alábbi három
megkeresés érkezett:
30404/ 4896-7/2025. ált számon iktatott KISERŐ Energiaszolgáltató Kft. EPAPIR-20251121-
11859 azonosító számon megküldött Tájékoztatás
ivó-, ipari- és tűzivíz szolgáltatás
felfüggesztéséről
30404/ 4896-8/2025. ált számon iktatott SVIP Nonprofit Kft. EPAPIR-20251121-11879
azonosító számon megküldött Tájékoztatás
vagyonvédelmi szolgáltatás felfüggesztéséről
30404/ 4896-9/2025. ált számon iktatott ÉMK Kft. EPAPIR-20251121-11903 azonosító
számon megküldött Tájékoztatás
szennyvízkezelés szolgáltatás felfüggesztéséről
Iparbiztonsági Hatóság a fenti tájékoztató levelek alapján az üzemeltetéssel érintett KISERŐ
Energiaszolgáltató Kft.-t és PAJZS "94" Biztonságtechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-t felhívta
(a 30404/ 4896-10/2025. ált és 30404/ 4896-11/2025. ált. számú levelében) írásos nyilatkozat tételére.
Iparbiztonsági Hatóság 2025.11.28-án lefolytatott helyszíni szemléje során vizsgálta a bejelentések
valóságtartalmát, felvételre került a 30404/4896-12/2025. ált. számú helyszíni szemle jegyzőkönyv.
A jegyzőkönyvben tett megállapítások és nyilatkozatok aktualizálása és a biztonságos üzemeltetés
feltételeinek vizsgálatára/igazolására az Iparbiztonsági Hatóság részéről 2026.02.06-án kiadásra
került a BO/TIVF/16-1/2026. számú felszólító végzés, amelyben az Üzemeltetőt kötelezte, hogy heti
rendszerességgel tájékoztassa az Iparbiztonsági Hatóságot az Üzemben történt bárminemű
változásról.
Az Ügyfél nyilatkozata alapján
„az Üzem a biztonságos üzemeltetéshez szükséges létszámot
folyamatosan biztosítja. A BJ-ben, BVT-ben leírt feladatai ellátásához, folyamatosan
rendelkezésre áll a személyi és eszköz állomány.” Az Üzem kb. 90 fővel folytatta napi
tevékenységét.
Az Üzemmel szemben felszámolási eljárás indítására került sor, 2026. január 13 -án a
BS Gran
Consulting Felszámoló, Végelszámoló, Vagyonkezelő és Csődkezelő Kft. (1135 Budapest,
Csata u. 25. Fsz., cégj.:01-09-429490) megbízottja
Kókai Zsuzsanna került kijelölésre.
Az Iparbiztonsági Hatóság tudomására jutott, hogy az SPL Europe Kft. a
biztonságos
üzemeltetéshez szükséges létszám folyamatos biztosítására nem képes, ezáltal az Üzem
biztonságos működési feltételei nem biztosítottak a veszélyes tevékenység végzéséhez .
Fentiekre tekintettel az Iparbiztonsági Hatóság 2026. március 19-én
a veszélyes anyagokkal
kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet (a
továbbiakban: R.) 14. § (1) és (2) bekezdése alapján az Üzemeltető telephelyén
újabb hatósági
ellenőrzést tartott különös figyelemmel arra, hogy az Üzemeltető bizonyítani tudja, hogy a veszélyes
anyagokkal foglalkozó Üzemben végzett tevékenységekkel kapcsolatban a súlyos balesetek
megelőzése, valamint a súlyos balesetek következményeinek csökkentése érdekében
megfelelő
erőket és eszközöket biztosít,
valamint megfelelő intézkedéseket tesz, mind a telephelyen, mind
azon kívül, továbbá a biztonsági jelentésben és a belső védelmi tervben foglalt adatok és információk
megfelelnek az üzemi körülményeknek.
II. Tényállás tisztázása
Az Iparbiztonsági Hatóság 2026. március 16-án a BO/TIVF/16-9/2026. számú végzéssel értesítette
Kókai Zsuzsannát, mint Üzemeltetőt, valamint az Üzemet arról, hogy 2026. március 19-én 10.00 órai
kezdettel a telephelyen iparbiztonsági helyszíni ellenőrzést tart, a biztonságos üzemeltetés
feltételeinek, valamint a heti adatszolgáltatás valóságtartalmának ellenőrzése céljából.
Fentiek alapján Iparbiztonsági Hatóság lefolytatta az ellenőrzést, amely során felvételre került a
BO/TIVF/16-10/2026 számú ellenőrzési jegyzőkönyv, azzal hogy
az Üzemeltető nem jelent meg, a
jegyzőkönyvben szereplő nyilatkozatokat, adatokat az Üzem termelési vezetője szolgáltatta.
A jegyzőkönyvben megállapításra került, hogy „
az Üzemben a heti tájékoztatóknak megfelelően
termelés nem folyik.
A telephelyen továbbra is a felső küszöbértéknek megfelelő mennyiségben található veszélyes
anyag, hulladék. A létesítmény területén a leállítás óta nem történt veszélyes anyag kivétel, azok
továbbra is a technológiában vannak. A rendszeren rendelkezésre áll elektromos áram, ezáltal az
elektromos védelmi rendszerek, mérlegek, érzékelők megfelelően működnek. A telephelyen
tartózkodó üzemi dolgozók létszáma az ellenőrzés időpontjában 12 fő, amelyből 2 fő a teherportán
látott el feladatokat.”
A termelési vezető az alábbi nyilatkozatot adta:
„Az Üzem területén jelenleg termelési tevékenység nem folyik, kivéve a tartálypark vasútüzem
területén, ahol növényi olaj kitöltés zajlik az Ökoil Kft. részére bértöltés keretében, alkalomszerűen. A
szükséges minimum kezelő személyzet 2 fő rendelkezésre áll.
A telephely vagyonbiztonságára és a technológiai rendszer ellenőrzésére 3 fő van kijelölve,
tehát legalább 5 fő jelenléte biztosított 24 órában. Ezen felül délelőttös műszakban további 2-3
fő rendelkezésre áll. A dolgozók, illetve a telephely riasztása szirénával biztosított, a saját dolgozók
mobiltelefonnal elérhetőek.”
Az Iparbiztonsági Hatóság a fentiek, valamint az Üzem érvényes dokumentumai (BJ, BVT)
alapján az alábbiakat állapítja meg:
Az engedélyben szereplő összlétszám 179 fő, a műszakok minimális létszáma 26 fő, valamint
az állandó délelőttös létszám 73 fő. Az egyidőben az Üzem területén tartózkodó legnagyobb
létszáma maximum 100 fő.
A veszélyes tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt az Iparbiztonsági Hatóság ezen
létszámok figyelembe vételével adata meg az Üzemeltető részére.
A Kat. 38. §-a az alábbiakról rendelkezik: „Ha a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben vagy
annak védelmét ellátó szervezetben a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kockázatát
növelő változtatás történik, az üzemeltetőnek a belső védelmi tervet soron kívül pontosítania kell. Az
üzemeltető a belső védelmi tervet az utolsó módosítástól számított legfeljebb három éven belül
felülvizsgálja és a tervek végrehajthatóságát a külön jogszabályban meghatározott módon gyakorlattal
ellenőrzi. A tervek pontosításáról, felülvizsgálatáról és gyakoroltatásáról jegyzőkönyvet kell felvenni. A
pontosított tervet és a felvett jegyzőkönyveket meg kell küldeni az iparbiztonsági hatóságnak.”
Az R. 20. § az alábbiakról rendelkezik: „A belső védelmi terv soros vagy soron kívüli felülvizsgálatról
készült jegyzőkönyvet az üzemeltető a hatóságnak soros felülvizsgálat esetében, vagy az általa
kezdeményezett soron kívüli felülvizsgálat esetében haladéktalanul, a hatóság által kezdeményezett
soron kívül felülvizsgálat esetében a hatóság határozatában meghatározott határidőn belül megküldi.
Ha a felülvizsgálat eredményeképpen a hatóság döntése szerint a belső védelmi tervet módosítani
szükséges, akkor annak módosítással érintett részét, jelentős tartalmi módosítás esetében a
módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt belső védelmi tervet az üzemeltető a hatóság
határozatában meghatározott határidőn belül megküldi a hatóságnak.”
III. Döntéshozatal
Az Iparbiztonsági Hatóság fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntött,
és kötelezte az Üzemeltetőt a BVT soron kívüli felülvizsgálatának elvégzésére, valamint a
felülvizsgálatról készült jegyzőkönyv Iparbiztonsági Hatóság részére történő megküldésére.
Annak Iparbiztonsági Hatóság általi elfogadásáig csak passzív tárolási tevékenység végezhető
a megállapított kivételek figyelembe vételével.
IV. Tájékoztatás
A Kat. 35. § (1) bekezdése alapján a Hatóság a Kat. IV. fejezetében és a végrehajtási rendeletekben
meghatározott üzemeltetői kötelezettségek teljesítésére, vagy ha a biztonságos üzemeltetés feltétele
bármely okból hiányzik, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset megelőzéséhez és
elhárításához szükséges intézkedések megtételére kötelezheti az Üzemeltetőt. A Hatóság az előírt
kötelezettség vagy intézkedés megtételéig a veszélyes tevékenység folytatásának felfüggesztését
rendelheti el.
A Kat. 35. § (2) bekezdése alapján, ha az Üzemeltető a biztonságos működéssel kapcsolatos
kötelezettségeit nem teljesíti és a biztonságos üzemeltetés feltételeiben súlyos hiányosság jelentkezik,
akkor a Hatóság az iparbiztonsági engedély visszavonásával a veszélyes tevékenység folytatását
megtiltja. Ha az Üzemeltető a veszélyes tevékenységet hatósági engedély nélkül kezdi el, akkor a
Hatóság a veszélyes tevékenység folytatását a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben jelen lévő
veszélyes anyagok mennyiségének alsó küszöbérték negyede alá csökkentésével korlátozza.
A Kat. 35. § (3) bekezdése alapján az Iparbiztonsági Hatóság elrendelheti az üzemeltető költségére
és veszélyére a rendőrség közreműködésével – külön jogszabály szerint – a veszélyes anyagokkal
foglalkozó üzemben foglalkoztatott vagy annak területén lévő személyeknek a veszélyes anyagokkal
foglalkozó üzem területére történő belépésének, illetve az ott-tartózkodásának megtiltását, a
veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény helyiségeinek
lezárását és ennek hatósági pecséttel történő hitelesítését, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem,
veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény biztonsági őrzését, a veszélyes anyagokkal foglalkozó
üzemben, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményben található veszélyes anyagok, eszközök
elszállítását, környezetvédelmi szabályok szerinti megsemmisítését, veszélyeztető jellegük
megszüntetését.
A Kat. 35. § (4) alapján amennyiben az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos
balesettel vagy eseménnyel összefüggésben a megelőző, elhárító, helyreállító intézkedésekre,
valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset körülményeinek kivizsgálására
vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az Iparbiztonsági Hatóság ezek megtételére kötelezi.
Iparbiztonsági Hatóság katasztrófavédelmi bírság kiszabására jogosult
a
Kat
. 35. § (5) bekezdés a)
pontja alapján iparbiztonsági engedély nélkül végzett engedélyköteles tevékenység esetén, b) pontja
alapján a
Kat. IV. fejezetében és a végrehajtási rendeletekben vagy az azok alapján meghozott
hatósági döntésben foglalt előírások elmulasztása esetén, c) pontja szerint a veszélyes
tevékenységgel kapcsolatos súlyos balesettel vagy üzemzavarral összefüggésben megelőző, elhárító
és helyreállító intézkedésekre vonatkozó kötelezettség be nem tartása esetén. A Kat
. 35. § (6)
bekezdése alapján a bírság legkisebb összege 300 000 forint, legmagasabb összege 3 000 000 forint.
A bírság összegét a törvényi keretek között a jogsértésnek az emberi életre és egészségre, az anyagi
javakra és a környezetre való veszélyességével arányos mértékben, a jogsértés súlyához és
ismétlődéséhez igazodva kell meghatározni. A Kat.
35. § (7) bekezdése szerint a bírság egy
eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén
ismételten kiszabható. A Kat.
35. § (8) bekezdése értelmében a bírság megfizetése nem mentesít a
büntetőjogi, polgári jogi felelősség és az elmulasztott kötelezettség teljesítése alól. A
katasztrófavédelmi bírság részletes szabályairól, a katasztrófavédelmi hozzájárulás befizetéséről és
visszatérítéséről szóló 208/2011. (X. 12.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése alapján több különböző
szabálytalanság megállapítása esetén a katasztrófavédelmi bírság összege az egyes bírságtételek
összege, amely legfeljebb 5 000 000 forint lehet.
A Kat.
37. § (7) szerint az üzemeltető köteles gondoskodni a külön jogszabály szerinti tartalmi
követelményeknek megfelelő olyan belső védelmi tervek kidolgozásáról és azok iparbiztonsági
hatóságnak történő megküldéséről, amelyek tartalmazzák azoknak az erőknek és eszközöknek,
valamint annak az üzemvezetési rendszernek a leírását, amellyel az emberi egészség és a környezet
védelme magas színvonalon biztosított. Minden szükséges intézkedést megtenni a veszélyes
anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek megelőzésére, az esetleges baleset
hatásainak enyhítésére és a helyreállításra. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset
körülményeit kivizsgálni és az arról készült jelentést az Iparbiztonsági Hatóság részére megküldeni. A
veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet követő lehető legrövidebb időn belül tájékoztatást
adni az Iparbiztonsági Hatóság számára a bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos
balesetek közép- és hosszú távú következményeinek elhárítása, illetve a veszélyes anyagokkal
kapcsolatos hasonló súlyos balesetek megelőzése érdekében tett intézkedéseiről.
A Kat. 38. § szerint,
ha a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben vagy annak védelmét ellátó
szervezetben a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kockázatát növelő változtatás
történik, az üzemeltetőnek a belső védelmi tervet soron kívül pontosítania kell. Az üzemeltető a belső
védelmi tervet e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott esetekben
felülvizsgálja és a tervek végrehajthatóságát a külön jogszabályban meghatározott módon gyakorlattal
ellenőrzi. A tervek pontosításáról, felülvizsgálatáról és gyakoroltatásáról jegyzőkönyvet kell felvenni. A
pontosított tervet és a felvett jegyzőkönyveket meg kell küldeni az Iparbiztonsági Hatóságnak.
V.
Zárórész
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 116. § (1)
bekezdés alapján ügyfél, vagy akire a döntés rendelkezést tartalmaz, az elsőfokú döntés ellen akkor
fellebbezhet, ha azt törvény kifejezetten megengedi, amely jelen eljárásban nem adott. Az Ákr. 116. §
(2) és (4) bekezdései értelmében a határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. Figyelemmel az Ákr.
82. § (1) bekezdésében foglaltakra jelen döntés véglegessége a közléssel áll be.
A véglegessé vált döntés elleni közigazgatási per indításának lehetőségét az Ákr. 114. §-a biztosítja,
a
közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 18. § (1) bekezdése
szerint a pert az ellen a közigazgatási szerv ellen kell indítani, amely a jogvita tárgyát képező
közigazgatási tevékenységet megvalósította. Az eljáró bíróság illetékességét a Kp. 13. §-a állapítja
meg. A keresetlevél tartalmára és benyújtásának módjára a Kp. 37-39. § rendelkezései az irányadók.
A közigazgatási per illetékének mértékét
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban:
Itv.) 45/A. §-a, megfizetésének módját a 74. § (1)-(1a) bekezdése határozza meg. Az Itv 62. § (1)
bekezdés h)
pontjában foglaltak alapján a felet illetékfeljegyzési jog illeti meg a közigazgatási bírósági
eljárásban, a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos pert és a szerződő fél által indított közigazgatási
szerződéssel kapcsolatos pert kivéve.
Az Itv. 59. § (1) bekezdése alapján, akit tárgyi illetékfeljegyzési
jog illet meg, mentesül az illeték előzetes megfizetése alól. Ilyen esetben az fizeti az illetéket, akit a
bíróság erre kötelez.
A Kp. 124. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltak alapján a bíróság törvény eltérő rendelkezésének
hiányában egyszerűsített perben jár el járulékos közigazgatási cselekménnyel kapcsolatos perben. A
Kp. 124. § (5) bekezdésében foglaltak alapján az egyszerűsített perben a bíróság a tárgyaláson kívüli
elbírálás szabályai szerint jár el. A Kp. 77. § (1) és (2) bekezdései alapján, ha egyik fél sem kérte
tárgyalás tartását, és azt a bíróság sem tartja szükségesnek, a bíróság az ügy érdemében tárgyaláson
kívül határoz. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben, az alperes a védiratban kérheti.
Tárgyalás tartása a perbelépési kérelemben, illetve a perbevonásától vagy a perbeállítástól számított
tizenöt napon belül is kérhető. A tárgyalás tartása iránti kérelem elmulasztása miatt igazolásnak nincs
helye. A Kp. 29. § (1) bekezdése alapján az elektronikus kapcsolattartásra a polgári perrendtartás
szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. §-a értelmében a
digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: digitális államról sz. tv.) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra
kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan – a digitális államról sz. tv.-ben és végrehajtási
rendeleteiben meghatározott módon – nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan
kézbesít a részére, kivéve a tárgyaláson csatolt vagy kézbesíthető iratot, illetve határozatot.
A digitális államról sz. tv. 19. § (1) bekezdése szerint ha nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség
alapján törvény, nemzetközi szerződés, vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa
eltérően nem rendelkezik, elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi, a digitális szolgáltatást
biztosító szervezet által nyújtott digitális szolgáltatások tekintetében az ügyfélként eljáró, a gazdálkodó
szervezet, az államháztartásról szóló
2011. évi CXCV. törvény 3. §-a szerinti szervezet, az ügyész, a
jegyző, egyéb közigazgatási hatóság, valamint az ügyfél jogi képviselője.
Fentiek alapján a keresetlevelet - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a vitatott közigazgatási
cselekmény közlésétől számított harminc napon belül kell a vitatott cselekményt megvalósító
közigazgatási szervhez benyújtani. Az elektronikus útra kötelezett vagy az elektronikus utat választó
félnek a közigazgatási per kezdeményezése során a kereseti kérelem benyújtásához ÁNYK űrlapot
kell kitölteni. A kitöltött ÁNYK űrlapot és csatolt mellékleteit a www.magyarorszag.hu oldalon
ügyfélkapus bejelentkezés után, az ügyfélkapun keresztül a vitatott cselekményt megvalósító
közigazgatási szervhez kell beküldeni. A jogi képviselő nélkül eljáró felperes a keresetlevelet
jogszabályban meghatározott nyomtatványon is előterjesztheti a Kp. 39. § (2) bekezdése alapján.
Figyelembe véve az Ákr. 81. § (1) bekezdésében foglaltakat, tekintettel arra, hogy eljárási költség nem
merült fel, annak megállapításáról nem kellett rendelkezni.
Határozat jogalapja Kat. 25. § (1) bekezdése és 38. §-a, az R. 20. § (3) bekezdése, valamint az Ákr.
81. § (1) bekezdése.
Az Iparbiztonsági Hatóság hatáskörét a Kat. 25. § (1a) bekezdése, 38 §, valamint az R. 4. § (3)
bekezdése határozza meg.
Az Iparbiztonsági Hatóság illetékességét R. 4. § (3) bekezdése, valamint
a fővárosi és vármegyei
kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 568/2022. (XII. 23.) Korm.
rendelet 2. § (1) és (2) bekezdése, valamint
a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok szervezeti és
működési szabályzatáról szóló 15/2024. (VI. 28.) KTM utasítás 91. §-a határozza meg.
Kelt, Miskolc, az elektronikus pecsét szerinti napon.
Dr. Alakszai Zoltán
főispán
nevében és megbízásából
László Antal
főosztályvezető
Készült:
1 pld.
Egy példány: 4 lap / 7old.
Kapja:
SPL Europe Kft. cégkapun keresztül
BS Gran Consulting Felszámoló, Végelszámoló, Vagyonkezelő és Csődkezelő Kft. cégkapun keresztül
__________________________________________________________ __________________________________________________________
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN VÁRMEGYEI KORMÁNYHIVATAL
TŰZVÉDELMI, IPARBIZTONSÁGI ÉS VÍZÜGYI HATÓSÁGI FŐOSZTÁLY
BAZVKHTIV: KRID: 672172723
Cím: 3530 Miskolc, Mindszent tér 3. Telefon: +36(46) 795-107
E-mail
: [email protected]
A dokumentum elektronikusan hitelesített.
2026.03.20 14:09:25
Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal
Kiadmányozta: László Antal
