Iktatószám: VA/HF-HO/238-4/2026.
[email protected]
Tárgy: Közérdekű adatszolgáltatás
Ez a levél kizárólag elektronikus úton kerül megküldésre.
Tisztelt Adatigénylő!
A Vas Vármegyei Kormányhivatalnál (a továbbiakban: kormányhivatal) 2026. április 16. napján
előterjesztett újabb közérdekű adatigénylésével kapcsolatban a feltett kérdések sorrendjében az
alábbiakról tájékoztatom.
1. A válaszuk szerint a 12/2006. (III.23.) EüM rendelet, illetve az azt felváltó 40/1025. (XII.19.) NGM
rendelet szerint előírt azbesztbejelentés és azbesztleltár a hatósághoz nem érkezett be. Kérem
tájékoztatásukat, hogy a bejelentés elmaradása miatt indult-e hatósági eljárás a mulasztóval szemben?
A bejelentés elmaradása miatt hatósági eljárás nem indult. E tekintetben főszabály szerint a
kormányhivatalnak nincs hatásköre hivatalbóli hatósági eljárást indítani, tekintettel arra, hogy a
munkavédelmi hatóságnak a kivitelező által tett azbeszt-bejelentést (jelenleg azbeszt-kérelem) követően
van hatásköre ellenőrzést indítani. Hivatalból is lehetséges ellenőrzést indítani bármely munkáltatóval
szemben (ami jelen ügyben meg is történt) de ez esetleges, mivel e hatáskört érintően nincs előre
elrendelt, konkrét ellenőrzési metodika.
A kivitelező ellen az azbeszt-bejelentés elmaradás okán a kormányhivatal számára jogszabály kizárólag
abban az esetben biztosít hivatalbóli hatósági eljárás megindítására lehetőséget, amennyiben az azbeszt
jelenlétét helyszíni ellenőrzés alátámasztja. A kormányhivatal azonban a helyszíni ellenőrzés során
azbeszt jelentlétét nem észlelte, a bontás szemrevételezése során kizárólag kiszerelt vezetékeket,
ablakokat, szanitereket, illetve bontási sittet (tégla, homok, habarcs stb.) találtunk.
Tájékoztatom, hogy az „azbesztleltár” fogalmát a vonatkozó jogszabályok nem ismerik.
2. Tájékoztatásuk szerint a munkavédelmi ellenőrzés jegyzőkönyve alapján azbeszttartalmú anyagot nem
találtak. Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy az ellenőrzés során sor került-e akkreditált laboratóriumi
mintavételre és porminta-vizsgálatra, amely tudományosan is alátámasztja, hogy a 2024 óta tartó bontási
fázisok során nem került azbesztrost a környezeti levegőbe, vagy a megállapítás kizárólag
szemrevételezésen alapult-e?
Nem került sor akkreditált laboratóriumi mintavételre, mivel erre a kormányhivatalnak nincs lehetősége (a
kormányhivatal szakmai főhatóságánál 2011. év végén megszűnt az ingyenes azbeszt-bevizsgálási
lehetőség), a kormányhivatal hatásköre alapján - ha azbeszttartalmat fedez fel, vagy feltételez egy bontási
helyszínen - a munkáltatót kötelezi a vizsgálat elvégeztetésére.
9700 Szombathely, Berzsenyi tér 1. -- 9701 Szombathely, Pf.: 208 -- Tel.: (06 94) 517 106
E-mail:
[email protected] -- KRID: 521303726 – Honlap: www.kormanyhivatalok.hu
3. Amennyiben laboratóriumi mérés nem történt, mi az a szakmai indok, ami alapján a hatóság - az épület
építési korára és technológiájára való tekintettel - mellőzhetőnek tartotta a műszeres vizsgálatot a lakosság
egészségvédelmének és a biztonságos munkavégzésnek a garantálása érdekében? A szombathelyi
Megyei Rendelőintézet 1965-ben épült, az akkori technológiával. Az épület a 60-as évek emblematikus
modernista/brutalista építménye, melyet igazából soha nem újítottak fel. Az 1960-as és 70-es években
épült, gyakran azbeszttel is szigetelt épületek közé tartozik. Mivel akkor az azbeszt alkalmazása általános
volt a hőszigetelésben és tűzvédelemben Magyarországon is, (még a nagyméretű, fémkeretes ablakok
keretében is szoktak azbesztzsinórt használni szigetelésnek, valamint számtalan helyen egyéb
azbesztszigetelést), az ilyen korú épületek bontása vagy felújítása előtt minden esetben szükséges a
szakértői vizsgálat, amit az említett jogszabály is előír.
A kormányhivatal munkavédelmi felügyelői a lehető leggondosabban jártak el a helyszíni ellenőrzés során
az azbeszttartalom vizsgálatával kapcsolatban. A feldolgozott azbeszt jelenlétét, amit hőszigetelésre –
légrések tömésére, valamint csőburkolásra használtak annak idején – szemrevételezéssel teljesen
megbízhatóan meg lehet állapítani. Mint fentebb jeleztük, a bontás szemrevételezése során kizárólag
kiszerelt vezetékeket, ablakokat, szanitereket, ill. bontási sittet (tégla, homok, habarcs stb.) találtunk. Nem
volt feldolgozott és beépített azbeszt a helyszínen.
A két idézett jogszabály a munkáltató számára nem ír elő minden esetben szakértői vizsgálatot: a
jogszabályi rendelkezések alapján a kockázatértékelés keretében lehet mennyiségileg, méréssel
meggyőződni kóroki tényezők jelenlétéről:
Az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló
12/2006. (III. 23.) EüM
rendelet 3. § (1) bekezdése szerint „minden olyan tevékenység esetében, amikor azbeszt-expozíció
kockázata feltételezhető, a munkáltató köteles az köteles a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII.
törvény (a továbbiakban: Mvt.) 54. §-a szerinti kockázatértékelést elvégezni, amelyből megállapítható a
munkavállalót érő azbeszt-expozíció jellege és mértéke.”
Az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló
40/2025. (XII. 19.) NGM
rendelet 3. § (1) bekezdése alapján minden olyan tevékenység esetében, amely során azbesztexpozíció
kockázata feltételezhető, az Mvt. 54. §-a szerinti kockázatértékelést elvégezni, amelyből megállapítható a
munkavállalók azbesztből vagy azbeszttartalmú anyagokból származó porexpozíciójának jellege és
mértéke, továbbá annak előírása, hogy az azbesztkezelés egyéb formáival szemben előnyben részesítsék
az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok eltávolítását. A kockázatértékelésben külön ki kell térni a zárt
térben történő tevékenységre, az azzal kapcsolatos védelem meghatározására.
A rendelet 8. § (1) bekezdése szerint a 2001. január 1-je előtt épült helyiségekben a bontási, karbantartási
vagy felújítási munka megkezdése előtt a munkáltatónak meg kell tenni minden szükséges intézkedést a
feltételezhetően azbeszttartalmú anyagok azonosítására.
A munkavédelemről szóló 2012. évi XCIII. törvény 54. § (2) bekezdése alapján a munkáltatónak
rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén
mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös
tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő
terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a
várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli
a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. A
kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása
esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról.
A 2025. februárjában lefolytatott helyszíni ellenőrzés alkalmával bekért és megtekintett – kivitelező által
készített biztonsági és egészségvédelmi terv - amellyel kapcsolatban van egyedül hatásköre a
munkavédelmi hatóságnak – az azbeszttartalommal kapcsolatban a következőket állapítja meg: „A
bontással érintett szerkezetekből és burkolatokból azbeszttartalmú építőanyag nem kerül elő, így az
azbeszttel kapcsolatos különleges kezelési és ártalmatlanítási eljárások alkalmazása nem válik
2
szükségessé, a bontási technológia kialakítása során azonban a porterhelés csökkentésére, a
munkakörnyezet tisztaságára és a megmaradó szerkezetek védelmére vonatkozó általános
munkavédelmi követelményeket maradék be kellett tartani”.
A kiadmányozási jog a Vas Vármegyei Kormányhivatalt vezető Főispán kiadmányozás rendjéről szóló
3/2023. (II.3.) számú utasításában foglaltakon alapul.
Szombathely, elektronikus időbélyeg szerint.
Tisztelettel:
Vámos Zoltán
főispán
nevében és megbízásából
Dr. Telek Miklós
igazgató
Vas Vármegyei Kormányhivatal
Elektronikusan aláírta:
dr. Telek Miklós
2026.04.22 15:22:55
3
