Kurunczi Norbert úr
részére
[email protected]
Tárgy: közérdekű adatigénylés
Tisztelt Adatigénylő!
Az Agrárminisztériumhoz 2026. március 17. napján, elektronikus úton benyújtott közérdekű
adatigénylésére az alábbi tájékoztatást ajuk.
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a
továbbiakban: Vtv.) 37/B. § (1) bekezdése szerint:
„A vadat elejteni, elfogni kizárólag a törvényben meghatározott módon lehet. Tilos a vadat a
lábfogó csapóvasak Közösségen belüli használatának tilalmáról, valamint a lábfogó
csapóvassal, vagy a kíméletes csapdázási szabványoknak nem megfelelő módszerekkel való
elejtést alkalmazó országokból származó egyes vadon élő állatfajok prémjének és belőlük
előállított áruknak a Közösségbe történő behozatala tilalmáról szóló, 1991. november 4-i
3254/91/EGK rendeletében foglalt csapdázási módszerrel, valamint méreg alkalmazásával
elfogni, illetve elpusztítani.”
A Vtv. 67. § (1) bekezdése szerint: „Vadat
a) vadászati célra engedélyezett – legalább negyvenöt centiméter csőhosszúságú –
vadászlőfegyverrel,
b) legalább negyvenöt centiméter csőhosszúságú elöltöltő fegyverrel,
c) az előírt követelményeknek megfelelő vadászíjjal és vadászvesszővel,
d) solymászatra engedélyezett ragadozó madárral,
e) agarászatra engedélyezett magyar agárral, vagy
f) jogszerű csapdázási módszerrel
lehet elejteni, illetve elfogni.”
A Vtv. 67. § (3) bekezdése szerint: „Vadat elfogni az e célra szolgáló hálóval, befogó karámmal,
altató-, bénítólövedékes fegyverrel, valamint a vonatkozó közösségi rendeletben nem tiltott,
illetve megengedett csapdázási módszerrel lehet.”
A Vtv. 71. § (1) bekezdésének 11. és 20. pontja szerint:
„A vadászat rendje megsértésének minősül
11. a vadászható madárfajok esetében a madarak tömeges vagy nem szelektív befogását vagy
elpusztítását eredményező, illetve a fajok helyi eltűnését eredményező csapdázási eszköz
alkalmazása;
20. vadászható emlősfajok esetében a működése vagy felhasználása körülményei folytán nem
szelektív csapdázási módszer, a vadászható madárfajok esetében a madarak tömeges vagy nem
szelektív befogását vagy elpusztítását eredményező, illetve a fajok helyi eltűnését eredményező
csapdázási eljárás és módszer alkalmazása.”
A Vtv. 102. §-a szerint:
„E törvény 37/B. § (1) bekezdése és 67. § (1) és (3) bekezdése a lábfogó csapóvasak
Közösségen belüli használatának tilalmáról, valamint a lábfogó csapóvassal, vagy a kíméletes
csapdázási szabványoknak nem megfelelő módszerekkel való elejtést alkalmazó országokból
származó egyes vadon élő állatfajok prémjének és belőlük előállított árunak a Közösségbe
történő behozatala tilalmáról szóló, 1991. november 4-i 3254/91/EGK tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.”
Több évig tartó előkészítő munkát követően az EU, Kanada, valamint Oroszország között a
Nemzetközi Humánus Csapdázási Szabványokról szóló megállapodás (AIHTS)
megtárgyalására és megkötésére került sor, amely folyamat végül 1998-ban zárult le sikeresen.
Az AIHTS (a továbbiakban: Megállapodás) 2008 júliusában lépett hatályba, melynek
végrehajtására, a benne foglalt ütemezés szerint 5 + 3 év állt a szerződő felek rendelkezésére.
Ennek alapján a Megállapodás feleinek 2013-ig volt idejük a csapdázási módszerek tesztelésére
és tanúsítására, valamint 2016-ig a megállapodás szabványainak nem megfelelően tanúsított
csapdák használatának betiltására.
Az EU-ban a fentiek tárgyában egy javaslat, irányelv tervezet került kidolgozásra, azonban az
Európai Bizottság vonatkozó irányelv tervezete végül nem került elfogadásra. Közösségi
irányelv elfogadásának hiányában a Megállapodásban foglalt előírások betartása az EU
tagállamai, így Magyarország számára is az Európai Unió Működéséről szóló szerződés alapján
kötelező.
At Ön által megfogalmazott konkrét kérdések tekintetében az alábbi válaszokat adjuk.
„Magyarország kidolgozta-e az ún. kíméletes csapdázási módszereket?”
Tudomásunk szerint a mai napig nem volt kezdeményezés sem a csapdák tanúsítványainak
honosítására, vagy új tanúsítványok kiállítására hazai tesztelés alapján.
„Amennyiben igen, azokat regisztrálta-e a Magyar Szabványügyi Testületnél?”
A Megállapodás mellékletei tartalmazzák a minősítési eljárásokat, új eljárás elfogadtatása a
Megállapodás Közös Irányítóbizottsági Ülésén (JMC) történhet. Ennek összehívása, tekintettel
a 2022 óta fennálló orosz-ukrán háborús konfliktusra, nem valószínű. Az ölő- és élvefogó
csapdák tesztelésével kapcsolatos ISO szabványok a Megállapodásban foglalt eljárások alapját
képezik, nem szükséges új szabványokat regisztrálni a Magyar Szabványügyi Testületnél.
„Kidolgozta-e az ölőcsapdák használatára vonatkozó képzési szabályokat, feltételeket,
szankciókat?”
A tárgyi feltett minden kérdésre egyértelműen nem válasz adható. A Vtv., valamint a Vtv. Vhr.
[79/2004. (V. 4.) FVM rendelet] csapdázással kapcsolatos általános, az EU-nak a fenti
Megállapodást nem érintő, más vonatkozó szabályozásával összhangban lévő rendelkezései
nem elégségesek a felsoroltak teljesítésére.
„Amennyiben Magyarország más tagállam által kidolgozott és szabályozott kíméletes
csapdázási módszert alkalmaz, azt mikor, milyen módon fogadta el?”
A mai napig nem történt más tagállam által kidolgozott csapdázási módszer adaptálása.
Tudomásunk szerint a Megállapodásnak megfelelő végrehajtás Spanyolországban és
Svédországban történt egyedül, tovább az Egyesült Királyságban a Brexit előtt, elsősorban
olyan csapdázási módszerek és fajok vonatkozásában, amelyek Magyarország számára kevésbé
relevánsak.
Mint látható, a csapdázásra vonatkozó megfelelő szabályozás kialakítása nemcsak
Magyarországon, hanem az egész Európai Unióban komplex feladatként jelentkezik.
A csapdázási szabványok bevezetésével, illetve egyes csapdák tesztelésével kapcsolatban egyes
tagállamokban voltak ugyan kezdeményezések, illetve előre lépések, azonban ezek nem
vezettek végül érdemben egységes eredményre.
Kérjük tájékoztatásunk szíves tudomásulvételét.
Budapest, 2026. április 22.
Tisztelettel:
Agrárminisztérium
Sajtóiroda
