Ez a közérdekűadat-igénylés csatolmányának HTML formátumú változata '2019-2026-os költségvetések előirányzatai ÁHT-T kóddal és funkcionális besorolással'.




Fővárosi Ítélőtábla
Az ügy száma: 4.Pf.20.015/2026/5.
A felperes:
K-Monitor Közhasznú Egyesület
1077 Budapest, Rózsa utca 8. I/12.
A felperes képviselője:
dr. File-Kiss Zsuzsa ügyvéd
1126 Budapest, Kiss János altábornagy utca 26. II/7.
Az alperes:
Nemzetgazdasági Minisztérium
1011 Budapest, Vám utca 5-7.
Az alperes képviselője:
Balsai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. ifj. Balsai István ügyvéd)
1024 Budapest, Margit körút 15-17. félemelet 1.
A per tárgya: közérdekű adat kiadása
Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék
A fellebbezéssel támadott határozat száma: 5.P.22.902/2025/11.
A fellebbezést benyújtó fél: alperes
Í t é l e t
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy
az alperes az 1. számú mellékletekben foglaltaknak megfelelő adatok kiadására köteles az
elsőfokú ítéletben írt formátumban és tartalommal.
Kötelezi   az   alperest,   hogy   15   napon   belül   fizessen   meg   a   felperesnek   125.000
(egyszázhuszonötezer) forint másodfokú perköltséget.
Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
I n d o k o l á s
[1]
A felperes 2025. augusztus 29. napján a keresettel kiadni kért adatok közlése iránt közérdekű
adatigénylést terjesztett elő az alperesnél. Az alperes az adatigénylésre határidőn belül nem

4.Pf.20.015/2026/5.
2
válaszolt, majd a határidő lejártát követően, 2025. szeptember 15. napján a kért 1. számú
mellékletet tartalmazó linkeket közölte a felperessel akként, hogy az azon elérhető adatok
nem   a   felperes   által   kért   formátumban   és   hiányosan   álltak   rendelkezésre,   mivel   nem
tartalmazták   az   előirányzatok   fejezetrendi   besorolása,   neve   és   összege   mellett   az   ÁHT-T
kódot és a funkcionális besorolást. 
[2]
A   felperes   keresetében   kérte,   hogy   a   bíróság   kötelezze   az   alperest   a   következő   adatok
kiadására: 
-
a 2019-2026. évekre  vonatkozóan  a Kormány által  az Országgyűlésnek  benyújtott
központi költségvetésről szóló törvényjavaslatok,
-
a   2019-2026.   évekre   vonatkozóan   az   Országgyűlés   által   elfogadott   központi
költségvetésről szóló törvények,
-
a 2019-2023. évekre  vonatkozóan  a Kormány által  az Országgyűlésnek  benyújtott
központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatok,
-
a   2019-2023.   évekre   vonatkozóan   az   Országgyűlés   által   elfogadott   központi
költségvetés végrehajtásáról szóló törvények 
1. számú mellékletét excel (vagy hasonló, feldolgozható táblázatos) formátumban, oly módon,
hogy a táblázat tartalmazza az előirányzatok fejezetrendi besorolása, neve és összege mellett
az   ÁHT-T   kódot   és   a   funkcionális   besorolást   is.  A   keresettel   érvényesített   jogként   az
Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdését, 39. cikk (2) bekezdését, az információs önrendelkezési
jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. § 5. pontját és
26. § (1) bekezdését jelölte meg. 
Az érvényesített jog ténybeli alapjaként előadta, hogy közérdekű adatigénylését az alperes a
keresettel érintett adatkör tekintetében a közérdekű adatigénylés megválaszolására nyitva álló
határidőben nem válaszolta meg. A határidő leteltét követően ugyan megküldött egy linket, de
az   az   adatokat   nem   a   kért   feldolgozható   formában   és   hiányosan   tartalmazza,   mivel   a
táblázatokban nem szerepelnek az ÁHT-T kódok és a funkcionális besorolás.   Jogállítása
szerint az alperes országos illetékességű költségvetési szerv, a Nemzetgazdasági Minisztérium
Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 30/2024. (XII.   30.) NGM utasítás 92. § (1)
bekezdése   szerint   a   költségvetésért   felelős   minisztérium,   aki   a   költségvetés   megalkotása
körében  közfeladatot  lát   el.  A  kiadni  kért  közérdekű   adatokat   az  alperes  kezeli,   a  kezelt
adatok kikeresése pedig nem minősül új adat előállításának, mivel nem igényli az adatok
összevetése útján új, minőségileg más adat előállítását. 
[3]
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. 
Nem   vitatta,   hogy   2019-2026.   évekre   vonatkozóan   a   keresetben   megjelölt   törvények   és
törvényjavaslatok 1. számú mellékletét excel formátumban, valamint az ÁHT-T kódokat és a
funkcionális   besorolások   kódjait   is   kezeli,   azonban   az   1.   számú   melléklet   már   nem
tartalmazza az ÁHT-T kódokat és a funkcionális besorolást. Az ÁHT-T azonosító a törvény
szerinti   költségvetési   címbesorolás   azonosítására   szolgál.   A   kormányzati   funkciók   és
államháztartási   szakágazatok   osztályozási   rendjéről   szóló   15/2019.   (XII.   7.)   PM   rendelet
pedig   rögzíti   a   funkcionális   besoroláshoz   szükséges   azonosító   számokat.   Mivel   egy
költségvetési törvényi soron belül több funkció között is megosztható a kiadás, így egy sornak
nem   csak   egy   funkcionális   besorolás   feleltethető   meg.   E   paradigmaváltás   miatt
összehasonlítható   módon   nem   rendelhető   a   fejezetrendi   besorolás   mellé   a   funkcionális
besorolás valamennyi év vonatkozásában, ezért nem tartalmazza már az 1. számú melléklet az
ÁHT-T   azonosítót   és   a   funkcionális   besorolást.   Az   Infotv.   egyetlen   rendelkezéséből   sem
vezethető le, hogy az Infotv. 30. § (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az adatkezelőnek
a rendelkezésre álló adatokból egy új adatbázist kellene létrehoznia. A 13/2019. (IV. 8.) AB
határozat és az Infotv. 30. § (2a) bekezdése alapján arra hivatkozott, hogy a felperes által kért

4.Pf.20.015/2026/5.
3
formátumban   és   a   megjelölt   csoportosításban   az   adatok   az   alperesnél   nem   állnak
rendelkezésre, ezért az adatigénylésnek  nem köteles eleget  tenni. Mivel – erre vonatkozó
jogszabályi   kötelezettség   hiányában   –   nem   vezet   olyan   nyilvántartást,   amely   együttesen
tartalmazza az előirányzatok fejezetrendi besorolása, neve és összege mellett az ÁHT-T kódot
és a funkcionális besorolást is, így felperes által kért módon az adatigénylés nem teljesíthető.
Az adatigénylés  teljesítéséhez  az  1.  számú  melléklet   soraihoz   hozzá  kellene   rendelnie   az
ÁHT-T kódokat és a funkcionális besorolás kódjait, egy új adatbázist kellene létrehoznia, ami
már az Infotv. 30. § (2a) bekezdése szerinti új adat előállításának minősül, amire nem köteles.
[4]
Az elsőfokú bíróság a kereseti kérelemmel egyező döntést hozott és  kötelezte az alperest,
hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 250.000 forint perköltséget. 
Ítéletének indokolásában idézte az Infotv. 3. § 5., 6., 9. és 10. pontját, 28. § (1) bekezdését,
29.   §   (1)   bekezdését,   30.   §   (2),   (2a)   és   (3)   bekezdését,   31.   §   (1)-(3)   bekezdését.
Megállapította,   hogy   az   alperes   által   megküldött   linkek   tartalmazzák   a   kért   1.   számú
mellékleteket, azonban azokon a kért mellékletek nem feldolgozható formátumban láthatók,
és hiányoznak belőlük az ÁHT-T kódok és a funkcionális besorolások is. Az alperes Infotv.
30. § (2a) bekezdés b) pontjára alapított védekezését nem találta alaposnak. A 2025. október
29. napján tartott tárgyaláson bírói kérdésre az alperes nem vitatta, hogy az ÁHT-T kódok, a
funkcionális   besorolások   és   a   kért   1.   számú   mellékletek   közérdekű   adatok   és   az   alperes
kezelésében   vannak.   Maga   adta   elő,   hogy   a   kért   ÁHT-T   kódokkal   és   a   funkcionális
besorolásokkal   is   rendelkezik,   csak   azok   nincsenek   hozzárendelve   az   1.   számú   melléklet
soraihoz, és az 1. számú mellékletek excel táblázati formában is rendelkezésére állnak. A
2025.   november   12-ei   tárgyaláson   pedig   akként   nyilatkozott,   hogy   az   1.   számú
mellékletekben   lévő   sorokhoz   tartozóan   rendelkezésre   állnak   az   ÁHT-T   kódok   és   a
funkcionális besorolások is, tehát van olyan adatbázisa, ahol az 1. számú melléklet soraihoz
hozzárendelten ott vannak az ÁHT-T kódok és a funkcionális besorolások is. Ennek alapján
megállapította, az adatok összefésülten egy bizonyos adatbázisban az alperes rendelkezésére
állnak, ugyan az alperes előadása alapján nem az 1. számú mellékletben, hanem egy más nevű
adatbázisban. Ezért nincs szükség új adatbázis létrehozására a felperes közérdekű adat kiadása
iránti   igényének   teljesítéséhez,   hiszen   az   alperes   maga   állította,   hogy   az   adatbázis
rendelkezésére áll, csak annak elnevezése nem 1. számú melléklet, hanem más. A kért adatok
az alperes által sem vitatottan egy már meglévő adatbázisban az alperes rendelkezésére állnak,
ezért az alperes az Infotv. 30. § (2a) bekezdésének b) pontjára hivatkozással nem tagadhatja
meg  a  felperes  adatigénylésének   teljesítését.  Nincs  relevanciája   annak,  hogy az  adatbázis
elnevezése eltérő, mert annak tartalma a felperes által kért adatokkal megegyezik. Elismerte
az   alperes,   hogy   az   1.   számú   mellékletek   excel   táblázati   formátumban   is   rendelkezésére
állnak, így nem okozhat aránytalan nehézséget a kért adatoknak a megjelölt formátumban
történő   kiadása   sem.   Mivel   az   alperes   a   megtagadás   jogszerűségét   nem   bizonyította,   a
kérelmet   új   adatbázis   létrehozása   és   aránytalan   nehézség   nélkül   teljesíteni   tudja,   ezért
kötelezte az alperest az adatok kiadására.
[5]
Az   alperes   fellebbezésében   az   elsőfokú   bíróság   ítéletének   megváltoztatását   és   a   kereset
elutasítását, valamint a felperes perköltségben marasztalását kérte. 
A másodfokú bíróságtól alkalmazni kért felülbírálati jogkört a Pp. 369. § (3) bekezdés c)
pontjában   jelölte   meg.   Arra   hivatkozott,   hogy   az   Infotv.   az   adatok   megosztását   teszi   az
adatkezelő  kötelezettségévé,  azonban  egyetlen  rendelkezéséből  sem  vezethető  le,  hogy az
Infotv.   30.   §   (2)   bekezdését   úgy   kellene   értelmezni,   miszerint   az   adatkezelőnek   az
adatigénylés   teljesítése   érdekében   a   rendelkezésre   álló   adatokból   új   adatbázist   kellene
létrehoznia. E körben idézte a 13/2019. (IV. 8.) AB határozat [59]-[60] bekezdését és az
Infotv. 30. § (2a) bekezdés b) pontját. A Kúria Pfv.IV.20.130/2015/4. számú határozatára

4.Pf.20.015/2026/5.
4
hivatkozással   kiemelte,   az   adatkezelő   csak   a   ténylegesen   létező   és   kezelt   adat   közlésére
kötelezhető.   Az   elsőfokú   bíróság   az   5.   sorszámú   jegyzőkönyvben   a   felperest   tájékoztatta
arról, hogy neki kell bizonyítani, hogy az 1. számú mellékleteknek tartalmaznia kellene az
ÁHT-T kódokat és a funkcionális besorolási kódokat, és nem kell azokat a melléklet egyes
soraihoz hozzárendelni, azaz nem egy új adatbázist kell létrehozni. A felperes tanúbizonyítást
ajánlott   fel,   amelytől   azonban   később   elállt.   Az   elsőfokú   bíróság   pedig   nem   helytállóan
értelmezte a perbeli nyilatkozatokat. Az ellenkérelmében és a per során is következetesen
állította, hogy nem vezet olyan nyilvántartást, mely együttesen tartalmazza az előirányzatok
fejezetrendi   besorolása,   neve   és   összege   mellett   az   ÁHT-T   kódokat   és   a   funkcionális
besorolást.   A   perfelvétel   során   előadta,   hogy   a   kért   formában   a   költségvetési   törvény
mellékletét   már  évek   óta  nem  egészíti  ki   azzal  az   oszloppal,  ami  az   ÁHT-T  kódot  és  a
funkcionális   besorolást   tartalmazná.   A   9.   számú   jegyzőkönyvben   foglalt   nyilatkozatát   az
elsőfokú   bíróság   elszigetelten,   a   kontextusból   kiragadva   vette   figyelembe.   Korábbi
előadásának megfelelően azt nyilatkozta, hogy az 1. számú mellékletek ezeket az adatokat
nem tartalmazzák, azokat más dokumentumok foglalják magukba. A 2025. november 12-ei
előkészítő   iratában   is   akként   nyilatkozott,   hogy   a   2019.   költségvetési   év   még   a   régi
módszertan   szerint   készült,   a   későbbi   mellékletek   azonban   már   nem   tartalmazzák   a
funkcionális besorolás oszlopot, továbbá a paradigmaváltás miatt már egy-egy sorhoz nem
csak egy funkcionális besorolási kód tartozhat, hanem akár több is, emiatt a felperes kérelme
nem teljesíthető. E kijelentéseit az elsőfokú bíróság egyáltalán nem vette figyelembe, ezért
következtetése is téves. A tárgyaláson kifejtette, olyan adatbázisokkal rendelkezik, melyek a
költségvetési törvény 1. számú mellékleténél részletesebb albontásokat tartalmaznak, ezekkel
kapcsolatban   használja   az   ÁHT-T   kódokat.   Iratellenes   ezért   az   elsőfokú   bíróság   azon
megállapítása, mely szerint az alperes maga nyilatkozott úgy, hogy van olyan adatbázisa, ami
az 1. számú mellékletek egyes soraihoz hozzárendelten tartalmazza az ÁHT-T kódokat és a
funkcionális   besorolásokat.   Ilyen   adatbázis   nem   létezik,   csak   olyan,   ami   az   1.   számú
melléklettől eltérő sorokat tartalmaz. Ezért megalapozatlan azon következtetés is, hogy nincs
szükség   új   adatbázis   létrehozása.   A   nyilatkozataiból   az   is   következik,   hogy   a   felperes
adatigénylését   csak   úgy   lehetne   teljesíteni,   ha   az   alperes   az   1.   számú   mellékletekhez
manuálisan új oszlopot illesztene, ahová az általa kezelt többi adat összevetése útján kellene a
kért azonosítókat hozzárendelni. Ebben az esetben sem lenne azonban az megfeleltethető az
„egy költségvetési sor - egy funkció” módszertannak. Az Infotv. 30. § (2a) bekezdése és a
13/2019.   (IV.   8.)   AB   határozatban   kifejtettek   szerint   ugyanakkor   erre   az   alperes   nem
kötelezhető, mert ezzel új, más adatot kellene előállítania. Nem vette figyelembe az elsőfokú
bíróság   azt   a   peradatot   sem,   hogy   a   felperes   a   2019.   évi   központi   költségvetésről   szóló
törvényjavaslattal kapcsolatban rendelkezik az általa megismerni kért adattal, az általa kívánt
formában. E körben információs joga már korábban kielégítést nyert, ezért még marasztalása
esetén sem kötelezhető ezen adat kiadására.
[6]
A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és az
alperes másodfokú perköltségben marasztalását kérte. 
Hangsúlyozta, az alperes fellebbezése ellentmond az 5. számú tárgyalási jegyzőkönyvben is
foglalt   perbeli   állításának,   miszerint   az   ÁHT-T   kódokkal   és   a   funkcionális   besorolások
kódjaival is rendelkezik, azokat ismeri, de azok nincsnek hozzárendelve az 1. számú melléklet
soraihoz.   A   3070/2019.   (IV.   10.)   AB   határozat   szerint   az   adatkezelő   nem   hivatkozhat
kényelmi szempontokra, azaz, ha rendelkezésére áll az adat, de többletmunkával járna azt más
adatokkal   összefésülni,   akkor   ez   nem   lehet   oka   az   adatkiadás   megtagadásának.   A   Kúria
Pfv.20.275/2024/4. számú ítéletének [41] bekezdése szerint az adatok kikeresése nem minősül
új adat előállításának, amennyiben az nem igényli a kezelt adatok jogi értékelését, a kezelt
adatok összevetése útján új, minőségileg más adatok előállítását, önmagában a többletmunka

4.Pf.20.015/2026/5.
5
nem   szolgál   alapul   az   adatigény   elutasításához.   A   Kúria   Pfv.21.257/2024/7.   számú
határozatának idézésével hangsúlyozta, hogy önmagában azon az alapon, hogy az adatigénylő
egyfajta csoportosításban kéri az adatokat, a kereset teljesítése nem tagadható meg. A művelet
teljesítése nem igényli az adatok összevetését, összetett jogi értékelő, elemző tevékenység
elvégzését sem, ezért nem minősül új adatsor létrehozásának. Ezt támasztja alá a Fővárosi
Ítélőtábla 1.Pf.20.418/2025/6-I. számú ítélete is. Az az érvelés sem foghat helyt, miszerint
paradigmaváltás miatt  a kért kódok nem feltétlenül adnának ki értelmezhető elemzéseket,
adatokat, mivel az Infotv. szerint nem elutasítási ok az adatigénylő megértésére vagy szakmai
kompetenciájára, elemzésének túl tág tartományi körére hivatkozás. Irreleváns, hogy a kért
adathalmaz jelenleg több al-adathalmazzal, alábontással bír, mivel ez nem cáfolja az adatok
közérdekű   jellegét   vagy   alperes   általi   kezelését.   Az   elsőfokú   bíróság   az   előkészítő   irata
alapján   bizonyítottnak   látta,   hogy   kért   kódokat   a   mellékleteknek   tartalmaznia   kell,
egyebekben anyagi pervezetés körében nem oktatta ki, hogy további bizonyítási indítványra
van szükség, így a tanú meghallgatása szükségtelen volt. Szintén nem alapos az alperes azon
hivatkozása, hogy a 2019. évi adatokkal már rendelkezik. Az elsőfokú bíróság nem sértett
sem anyagi, sem eljárásjogi jogszabályt, ítélete helyes és megalapozott. 
[7]
A fellebbezés nem alapos.
[8]
Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte,
ezért az elsőfokú bíróság ítéletének nem volt a Pp. 358. § (5) bekezdése értelmében jogerőre
emelkedett   rendelkezése,   így   azt   a   másodfokú   bíróság   teljes   egészében   bírálta   felül   a
fellebbezési kérelem és annak indokai mentén.
[9]
Mindenekelőtt   hangsúlyozza   az   ítélőtábla,   az   Alaptörvény   VI.   cikk   (3)   bekezdésében
meghatározott, a közérdekű adatok megismeréséhez való alapjog, és az annak érvényesülését
biztosító Infotv. 26. § (1) bekezdése a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok, nem pedig
az iratok megismerését biztosítja. Az alperes érdemi védekezésében ugyan nem az Infotv. 27.
§ (1) bekezdése szerinti megtagadási okra hivatkozott, hanem a kért adatok együttes, 1. számú
mellékletben   történő   kezelését   vitatta,   azonban   a   közérdekű   adatok   megismerése
szempontjából   irányadó   adatelv   e   körben   sem   mellőzhető.   Az   adatelv   lényege,   hogy   a
korlátozás tartalmi igazoltságának a konkrét adat – és nem pedig az azt tároló eszköz (irat) –
tekintetében   kell   fennállnia.   Mindez   azt   jelenti,   az   alperes   adatkiadási   kötelezettsége   az
adatra, és nem az iratra vonatkozik, mégpedig függetlenül annak kezelési formájától. Ezért
annak megítélésekor, hogy az Infotv. 30. § (2a) pontja szerinti új adat előállításáról van-e szó,
nem   annak   van   jelentősége,   hogy   az   adatok   az   1.   számú   mellékletekben,   vagy   más
adatbázisban  találhatóak-e  meg,   hanem  annak,   hogy  az  adatok  kiadása   igényli-e  a   kezelt
adatok összevetése útján új, minőségileg más adat előállítását. 
[10] Az Alkotmánybíróság a 13/2019. (IV. 8.) AB határozatban elemezte az új adat előállításának
szempontrendszerét.   E   szerint   „Az   egyébként   kezelt   (például   tárolt)   adatok   kikeresésétől
elkülönítendő  az az eset, amikor  az adatigénylés  már nem egy konkrét, egyszerűen vagy
többletmunkával   kikereshető,   a   közfeladathoz   kapcsolódó   adatra   vagy   adatsorra   irányul,
hanem arra, hogy az adatkezelő a rögzítetteken kívül új adatokat szerezzen be, gyűjtsön, vagy
az általa egyébként kezelt adatok összevetése útján új, minőségileg más adatot (statisztikát,
kimutatást),   esetleg   az   adatokat   magyarázó   anyagokat   állítson   elő,   vagy   az   adatokból
következtetéseket vonjon le {vö. EJEB, Bubon kontra Oroszország (63898/09), 2017. február
7., 40–45. bekezdés, Magyar Helsinki Bizottság kontra Magyarország [GC] (18030/11), 2016.
november   8.,   157–170.   bekezdés}.   Ehhez   hasonlóan   az   egyébként   megismerhető,
hozzáférhető  vagy  közzétett  adatokból  történő,  meghatározott  szempont  vagy szempontok

4.Pf.20.015/2026/5.
6
szerint   szűrt,   új   adatsor   létrehozására   sem   köteles   az   adatkezelő.   Az   adatigénylő   nem
formálhat  jogot  arra, hogy helyette  más végezze  el a  hozzáférhető  adatok  leválogatását.”
{13/2019. (IV. 8.) AB határozat [59] bekezdés}.
[11] Az alperes fellebbezésében alaptalanul hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság helytelenül
értelmezte  a perbeli nyilatkozatait.  Az 5.P.22.902/2025/9.  számú jegyzőkönyvben ugyanis
akként nyilatkozott, hogy „az 1. számú mellékletben szereplő adattartalomhoz már ezek az
ÁHT-T   kódok   és   funkcionális   besorolás   kódjai   hozzá   vannak   rendelve,   tehát   ilyen
adatbázissal  az alperes rendelkezik,  csak az 1. számú melléklet  nem tartalmazza  ezeket”.
Ezzel   egyező   tartalmú   nyilatkozatát   többszöri   bírói   kérdésre   is   megismételte
(5.P.22.902/2025/9. számú jegyzőkönyv 2. oldal 5. bekezdés, 3. oldal 3. és 6. bekezdés).
Ebből okszerűen jutott az elsőfokú bíróság arra a következtetésre, hogy a kiadni kért adatok
az alperes  kezelésében  vannak oly módon, hogy az 1. számú mellékletek  egyes soraiban
szereplő   adatokhoz   az   alperes   hozzárendelte   a   kért   ÁHT-T   kódokat   és   a   funkcionális
besorolást. Amennyiben a közérdekű adatokat az alperes kezeli, mégpedig olyan formában,
hogy   azok   együttesen   tartalmazzák   az   előirányzatok   fejezeti   besorolása,   neve   és   összege
mellett az ÁHT-T kódokat és a funkcionális besorolást is, akkor új adat előállítása fel sem
merülhet, mivel az adatigénylés teljesítése nem igényli a kezelt adatok összevetését, összetett
jogi értékelő és elemző tevékenység elvégzését, azaz új, minőségileg más adat létrehozását.
Ezért nincs szó új adat előállításáról, pusztán arról, hogy a kiadni kért adatokat együttesen az
alperes nem az 1. számú mellékletben, hanem egy másik adatbázisban kezeli. Mivel a fentebb
részletesen kifejtettek szerint az alperes a kért adatok és nem az irat kiadására köteles, ezért a
keresettel kiadni kért adatok közlését nem utasíthatja el az okból, hogy azokat nem az 1.
számú mellékletek tartalmazzák.
[12] Alaptalanul hivatkozott az alperes fellebbezésében arra is, hogy a felperes már rendelkezik a
2019.   évi   központi   költségvetésről   szóló   törvényjavaslattal   kapcsolatos   adattal   a   kért
formátumban. Az Infotv. 29. § (1a) bekezdése szerint az adatigénylésnek az adatot kezelő
közfeladatot ellátó szerv akkor nem köteles eleget tenni, ha az azonos igénylő által egy éven
belül benyújtott, azonos adatkörre irányuló adatigénylést teljesítette. Az alperes azonban sem
az első-, sem a másodfokú eljárásban nem állította – és a fellebbezésében a Pp. 373. § (2)
bekezdése alapján már nem is állíthatja – , hogy a felperes 2019. évre vonatkozóan azonos
tartalommal, egy éven belül nyújtott be adatigénylést az alpereshez, amit az alperes teljesített,
ezért az alperes a 2019. évi adatok tekintetében is köteles azok kiadására.
[13] Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. § (2) bekezdése
alapján   azzal   a   pontosítással   hagyta   helyben,   hogy   az   alperes   a   kért   törvények   és
törvényjavaslatok 1. számú mellékleteiben foglaltaknak megfelelő adatok kiadására köteles az
elsőfokú ítéletben írt formában és tartalommal.
[14] Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 364. §-a folytán alkalmazandó
Pp.   83.   §   (1)   bekezdése   szerint   köteles   megfizetni   a   felperes   ügyvédi   munkadíjból   álló
másodfokú perköltségét, melynek összegét az ítélőtábla a 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 2. §
(1) bekezdés a) pontja alapján a felszámított, és megbízási szerződéssel igazolt mértékben
határozta meg.
Budapest, 2026. március 26.
Dr. Molnár Ágnes s.k. 
a tanács elnöke

4.Pf.20.015/2026/5.
7
Dr. Szentpáli Judit s.k.
Dr. Merőtey Anikó s.k.
előadó bíró
bíró