Fővárosi Ítélőtábla
Az ügy száma: 4.Pf.20.015/2026/5.
A felperes:
K-Monitor Közhasznú Egyesület
1077 Budapest, Rózsa utca 8. I/12.
A felperes képviselője:
dr. File-Kiss Zsuzsa ügyvéd
1126 Budapest, Kiss János altábornagy utca 26. II/7.
Az alperes:
Nemzetgazdasági Minisztérium
1011 Budapest, Vám utca 5-7.
Az alperes képviselője:
Balsai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. ifj. Balsai István ügyvéd)
1024 Budapest, Margit körút 15-17. félemelet 1.
A per tárgya: közérdekű adat kiadása
Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék
A fellebbezéssel támadott határozat száma: 5.P.22.902/2025/11.
A fellebbezést benyújtó fél: alperes
Í t é l e t
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy
az alperes az 1. számú mellékletekben foglaltaknak megfelelő adatok kiadására köteles az
elsőfokú ítéletben írt formátumban és tartalommal.
Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 125.000
(egyszázhuszonötezer) forint másodfokú perköltséget.
Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
I n d o k o l á s
[1]
A felperes 2025. augusztus 29. napján a keresettel kiadni kért adatok közlése iránt közérdekű
adatigénylést terjesztett elő az alperesnél. Az alperes az adatigénylésre határidőn belül nem
4.Pf.20.015/2026/5.
2
válaszolt, majd a határidő lejártát követően, 2025. szeptember 15. napján a kért 1. számú
mellékletet tartalmazó linkeket közölte a felperessel akként, hogy az azon elérhető adatok
nem a felperes által kért formátumban és hiányosan álltak rendelkezésre, mivel nem
tartalmazták az előirányzatok fejezetrendi besorolása, neve és összege mellett az ÁHT-T
kódot és a funkcionális besorolást.
[2]
A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a következő adatok
kiadására:
-
a 2019-2026. évekre vonatkozóan a Kormány által az Országgyűlésnek benyújtott
központi költségvetésről szóló törvényjavaslatok,
-
a 2019-2026. évekre vonatkozóan az Országgyűlés által elfogadott központi
költségvetésről szóló törvények,
-
a 2019-2023. évekre vonatkozóan a Kormány által az Országgyűlésnek benyújtott
központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatok,
-
a 2019-2023. évekre vonatkozóan az Országgyűlés által elfogadott központi
költségvetés végrehajtásáról szóló törvények
1. számú mellékletét excel (vagy hasonló, feldolgozható táblázatos) formátumban, oly módon,
hogy a táblázat tartalmazza az előirányzatok fejezetrendi besorolása, neve és összege mellett
az ÁHT-T kódot és a funkcionális besorolást is. A keresettel érvényesített jogként az
Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdését, 39. cikk (2) bekezdését, az információs önrendelkezési
jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. § 5. pontját és
26. § (1) bekezdését jelölte meg.
Az érvényesített jog ténybeli alapjaként előadta, hogy közérdekű adatigénylését az alperes a
keresettel érintett adatkör tekintetében a közérdekű adatigénylés megválaszolására nyitva álló
határidőben nem válaszolta meg. A határidő leteltét követően ugyan megküldött egy linket, de
az az adatokat nem a kért feldolgozható formában és hiányosan tartalmazza, mivel a
táblázatokban nem szerepelnek az ÁHT-T kódok és a funkcionális besorolás. Jogállítása
szerint az alperes országos illetékességű költségvetési szerv, a Nemzetgazdasági Minisztérium
Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 30/2024. (XII. 30.) NGM utasítás 92. § (1)
bekezdése szerint a költségvetésért felelős minisztérium, aki a költségvetés megalkotása
körében közfeladatot lát el. A kiadni kért közérdekű adatokat az alperes kezeli, a kezelt
adatok kikeresése pedig nem minősül új adat előállításának, mivel nem igényli az adatok
összevetése útján új, minőségileg más adat előállítását.
[3]
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.
Nem vitatta, hogy 2019-2026. évekre vonatkozóan a keresetben megjelölt törvények és
törvényjavaslatok 1. számú mellékletét excel formátumban, valamint az ÁHT-T kódokat és a
funkcionális besorolások kódjait is kezeli, azonban az 1. számú melléklet már nem
tartalmazza az ÁHT-T kódokat és a funkcionális besorolást. Az ÁHT-T azonosító a törvény
szerinti költségvetési címbesorolás azonosítására szolgál. A kormányzati funkciók és
államháztartási szakágazatok osztályozási rendjéről szóló 15/2019. (XII. 7.) PM rendelet
pedig rögzíti a funkcionális besoroláshoz szükséges azonosító számokat. Mivel egy
költségvetési törvényi soron belül több funkció között is megosztható a kiadás, így egy sornak
nem csak egy funkcionális besorolás feleltethető meg. E paradigmaváltás miatt
összehasonlítható módon nem rendelhető a fejezetrendi besorolás mellé a funkcionális
besorolás valamennyi év vonatkozásában, ezért nem tartalmazza már az 1. számú melléklet az
ÁHT-T azonosítót és a funkcionális besorolást. Az Infotv. egyetlen rendelkezéséből sem
vezethető le, hogy az Infotv. 30. § (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az adatkezelőnek
a rendelkezésre álló adatokból egy új adatbázist kellene létrehoznia. A 13/2019. (IV. 8.) AB
határozat és az Infotv. 30. § (2a) bekezdése alapján arra hivatkozott, hogy a felperes által kért
4.Pf.20.015/2026/5.
3
formátumban és a megjelölt csoportosításban az adatok az alperesnél nem állnak
rendelkezésre, ezért az adatigénylésnek nem köteles eleget tenni. Mivel – erre vonatkozó
jogszabályi kötelezettség hiányában – nem vezet olyan nyilvántartást, amely együttesen
tartalmazza az előirányzatok fejezetrendi besorolása, neve és összege mellett az ÁHT-T kódot
és a funkcionális besorolást is, így felperes által kért módon az adatigénylés nem teljesíthető.
Az adatigénylés teljesítéséhez az 1. számú melléklet soraihoz hozzá kellene rendelnie az
ÁHT-T kódokat és a funkcionális besorolás kódjait, egy új adatbázist kellene létrehoznia, ami
már az Infotv. 30. § (2a) bekezdése szerinti új adat előállításának minősül, amire nem köteles.
[4]
Az elsőfokú bíróság a kereseti kérelemmel egyező döntést hozott és
kötelezte az alperest,
hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 250.000 forint perköltséget.
Ítéletének indokolásában idézte az Infotv. 3. § 5., 6., 9. és 10. pontját, 28. § (1) bekezdését,
29. § (1) bekezdését, 30. § (2), (2a) és (3) bekezdését, 31. § (1)-(3) bekezdését.
Megállapította, hogy az alperes által megküldött linkek tartalmazzák a kért 1. számú
mellékleteket, azonban azokon a kért mellékletek nem feldolgozható formátumban láthatók,
és hiányoznak belőlük az ÁHT-T kódok és a funkcionális besorolások is. Az alperes Infotv.
30. § (2a) bekezdés b) pontjára alapított védekezését nem találta alaposnak. A 2025. október
29. napján tartott tárgyaláson bírói kérdésre az alperes nem vitatta, hogy az ÁHT-T kódok, a
funkcionális besorolások és a kért 1. számú mellékletek közérdekű adatok és az alperes
kezelésében vannak. Maga adta elő, hogy a kért ÁHT-T kódokkal és a funkcionális
besorolásokkal is rendelkezik, csak azok nincsenek hozzárendelve az 1. számú melléklet
soraihoz, és az 1. számú mellékletek excel táblázati formában is rendelkezésére állnak. A
2025. november 12-ei tárgyaláson pedig akként nyilatkozott, hogy az 1. számú
mellékletekben lévő sorokhoz tartozóan rendelkezésre állnak az ÁHT-T kódok és a
funkcionális besorolások is, tehát van olyan adatbázisa, ahol az 1. számú melléklet soraihoz
hozzárendelten ott vannak az ÁHT-T kódok és a funkcionális besorolások is. Ennek alapján
megállapította, az adatok összefésülten egy bizonyos adatbázisban az alperes rendelkezésére
állnak, ugyan az alperes előadása alapján nem az 1. számú mellékletben, hanem egy más nevű
adatbázisban. Ezért nincs szükség új adatbázis létrehozására a felperes közérdekű adat kiadása
iránti igényének teljesítéséhez, hiszen az alperes maga állította, hogy az adatbázis
rendelkezésére áll, csak annak elnevezése nem 1. számú melléklet, hanem más. A kért adatok
az alperes által sem vitatottan egy már meglévő adatbázisban az alperes rendelkezésére állnak,
ezért az alperes az Infotv. 30. § (2a) bekezdésének b) pontjára hivatkozással nem tagadhatja
meg a felperes adatigénylésének teljesítését. Nincs relevanciája annak, hogy az adatbázis
elnevezése eltérő, mert annak tartalma a felperes által kért adatokkal megegyezik. Elismerte
az alperes, hogy az 1. számú mellékletek excel táblázati formátumban is rendelkezésére
állnak, így nem okozhat aránytalan nehézséget a kért adatoknak a megjelölt formátumban
történő kiadása sem. Mivel az alperes a megtagadás jogszerűségét nem bizonyította, a
kérelmet új adatbázis létrehozása és aránytalan nehézség nélkül teljesíteni tudja, ezért
kötelezte az alperest az adatok kiadására.
[5]
Az alperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereset
elutasítását, valamint a felperes perköltségben marasztalását kérte.
A másodfokú bíróságtól alkalmazni kért felülbírálati jogkört a Pp. 369. § (3) bekezdés c)
pontjában jelölte meg. Arra hivatkozott, hogy az Infotv. az adatok megosztását teszi az
adatkezelő kötelezettségévé, azonban egyetlen rendelkezéséből sem vezethető le, hogy az
Infotv. 30. § (2) bekezdését úgy kellene értelmezni, miszerint az adatkezelőnek az
adatigénylés teljesítése érdekében a rendelkezésre álló adatokból új adatbázist kellene
létrehoznia. E körben idézte a 13/2019. (IV. 8.) AB határozat [59]-[60] bekezdését és az
Infotv. 30. § (2a) bekezdés b) pontját. A Kúria Pfv.IV.20.130/2015/4. számú határozatára
4.Pf.20.015/2026/5.
4
hivatkozással kiemelte, az adatkezelő csak a ténylegesen létező és kezelt adat közlésére
kötelezhető. Az elsőfokú bíróság az 5. sorszámú jegyzőkönyvben a felperest tájékoztatta
arról, hogy neki kell bizonyítani, hogy az 1. számú mellékleteknek tartalmaznia kellene az
ÁHT-T kódokat és a funkcionális besorolási kódokat, és nem kell azokat a melléklet egyes
soraihoz hozzárendelni, azaz nem egy új adatbázist kell létrehozni. A felperes tanúbizonyítást
ajánlott fel, amelytől azonban később elállt. Az elsőfokú bíróság pedig nem helytállóan
értelmezte a perbeli nyilatkozatokat. Az ellenkérelmében és a per során is következetesen
állította, hogy nem vezet olyan nyilvántartást, mely együttesen tartalmazza az előirányzatok
fejezetrendi besorolása, neve és összege mellett az ÁHT-T kódokat és a funkcionális
besorolást. A perfelvétel során előadta, hogy a kért formában a költségvetési törvény
mellékletét már évek óta nem egészíti ki azzal az oszloppal, ami az ÁHT-T kódot és a
funkcionális besorolást tartalmazná. A 9. számú jegyzőkönyvben foglalt nyilatkozatát az
elsőfokú bíróság elszigetelten, a kontextusból kiragadva vette figyelembe. Korábbi
előadásának megfelelően azt nyilatkozta, hogy az 1. számú mellékletek ezeket az adatokat
nem tartalmazzák, azokat más dokumentumok foglalják magukba. A 2025. november 12-ei
előkészítő iratában is akként nyilatkozott, hogy a 2019. költségvetési év még a régi
módszertan szerint készült, a későbbi mellékletek azonban már nem tartalmazzák a
funkcionális besorolás oszlopot, továbbá a paradigmaváltás miatt már egy-egy sorhoz nem
csak egy funkcionális besorolási kód tartozhat, hanem akár több is, emiatt a felperes kérelme
nem teljesíthető. E kijelentéseit az elsőfokú bíróság egyáltalán nem vette figyelembe, ezért
következtetése is téves. A tárgyaláson kifejtette, olyan adatbázisokkal rendelkezik, melyek a
költségvetési törvény 1. számú mellékleténél részletesebb albontásokat tartalmaznak, ezekkel
kapcsolatban használja az ÁHT-T kódokat. Iratellenes ezért az elsőfokú bíróság azon
megállapítása, mely szerint az alperes maga nyilatkozott úgy, hogy van olyan adatbázisa, ami
az 1. számú mellékletek egyes soraihoz hozzárendelten tartalmazza az ÁHT-T kódokat és a
funkcionális besorolásokat. Ilyen adatbázis nem létezik, csak olyan, ami az 1. számú
melléklettől eltérő sorokat tartalmaz. Ezért megalapozatlan azon következtetés is, hogy nincs
szükség új adatbázis létrehozása. A nyilatkozataiból az is következik, hogy a felperes
adatigénylését csak úgy lehetne teljesíteni, ha az alperes az 1. számú mellékletekhez
manuálisan új oszlopot illesztene, ahová az általa kezelt többi adat összevetése útján kellene a
kért azonosítókat hozzárendelni. Ebben az esetben sem lenne azonban az megfeleltethető az
„egy költségvetési sor - egy funkció” módszertannak. Az Infotv. 30. § (2a) bekezdése és a
13/2019. (IV. 8.) AB határozatban kifejtettek szerint ugyanakkor erre az alperes nem
kötelezhető, mert ezzel új, más adatot kellene előállítania. Nem vette figyelembe az elsőfokú
bíróság azt a peradatot sem, hogy a felperes a 2019. évi központi költségvetésről szóló
törvényjavaslattal kapcsolatban rendelkezik az általa megismerni kért adattal, az általa kívánt
formában. E körben információs joga már korábban kielégítést nyert, ezért még marasztalása
esetén sem kötelezhető ezen adat kiadására.
[6]
A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és az
alperes másodfokú perköltségben marasztalását kérte.
Hangsúlyozta, az alperes fellebbezése ellentmond az 5. számú tárgyalási jegyzőkönyvben is
foglalt perbeli állításának, miszerint az ÁHT-T kódokkal és a funkcionális besorolások
kódjaival is rendelkezik, azokat ismeri, de azok nincsnek hozzárendelve az 1. számú melléklet
soraihoz. A 3070/2019. (IV. 10.) AB határozat szerint az adatkezelő nem hivatkozhat
kényelmi szempontokra, azaz, ha rendelkezésére áll az adat, de többletmunkával járna azt más
adatokkal összefésülni, akkor ez nem lehet oka az adatkiadás megtagadásának. A Kúria
Pfv.20.275/2024/4. számú ítéletének [41] bekezdése szerint az adatok kikeresése nem minősül
új adat előállításának, amennyiben az nem igényli a kezelt adatok jogi értékelését, a kezelt
adatok összevetése útján új, minőségileg más adatok előállítását, önmagában a többletmunka
4.Pf.20.015/2026/5.
5
nem szolgál alapul az adatigény elutasításához. A Kúria Pfv.21.257/2024/7. számú
határozatának idézésével hangsúlyozta, hogy önmagában azon az alapon, hogy az adatigénylő
egyfajta csoportosításban kéri az adatokat, a kereset teljesítése nem tagadható meg. A művelet
teljesítése nem igényli az adatok összevetését, összetett jogi értékelő, elemző tevékenység
elvégzését sem, ezért nem minősül új adatsor létrehozásának. Ezt támasztja alá a Fővárosi
Ítélőtábla 1.Pf.20.418/2025/6-I. számú ítélete is. Az az érvelés sem foghat helyt, miszerint
paradigmaváltás miatt a kért kódok nem feltétlenül adnának ki értelmezhető elemzéseket,
adatokat, mivel az Infotv. szerint nem elutasítási ok az adatigénylő megértésére vagy szakmai
kompetenciájára, elemzésének túl tág tartományi körére hivatkozás. Irreleváns, hogy a kért
adathalmaz jelenleg több al-adathalmazzal, alábontással bír, mivel ez nem cáfolja az adatok
közérdekű jellegét vagy alperes általi kezelését. Az elsőfokú bíróság az előkészítő irata
alapján bizonyítottnak látta, hogy kért kódokat a mellékleteknek tartalmaznia kell,
egyebekben anyagi pervezetés körében nem oktatta ki, hogy további bizonyítási indítványra
van szükség, így a tanú meghallgatása szükségtelen volt. Szintén nem alapos az alperes azon
hivatkozása, hogy a 2019. évi adatokkal már rendelkezik. Az elsőfokú bíróság nem sértett
sem anyagi, sem eljárásjogi jogszabályt, ítélete helyes és megalapozott.
[7]
A fellebbezés nem alapos.
[8]
Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte,
ezért az elsőfokú bíróság ítéletének nem volt a Pp. 358. § (5) bekezdése értelmében jogerőre
emelkedett rendelkezése, így azt a másodfokú bíróság teljes egészében bírálta felül a
fellebbezési kérelem és annak indokai mentén.
[9]
Mindenekelőtt hangsúlyozza az ítélőtábla, az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésében
meghatározott, a közérdekű adatok megismeréséhez való alapjog, és az annak érvényesülését
biztosító Infotv. 26. § (1) bekezdése a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok, nem pedig
az iratok megismerését biztosítja. Az alperes érdemi védekezésében ugyan nem az Infotv. 27.
§ (1) bekezdése szerinti megtagadási okra hivatkozott, hanem a kért adatok együttes, 1. számú
mellékletben történő kezelését vitatta, azonban a közérdekű adatok megismerése
szempontjából irányadó adatelv e körben sem mellőzhető. Az adatelv lényege, hogy a
korlátozás tartalmi igazoltságának a konkrét adat – és nem pedig az azt tároló eszköz (irat) –
tekintetében kell fennállnia. Mindez azt jelenti, az alperes adatkiadási kötelezettsége az
adatra, és nem az iratra vonatkozik, mégpedig függetlenül annak kezelési formájától. Ezért
annak megítélésekor, hogy az Infotv. 30. § (2a) pontja szerinti új adat előállításáról van-e szó,
nem annak van jelentősége, hogy az adatok az 1. számú mellékletekben, vagy más
adatbázisban találhatóak-e meg, hanem annak, hogy az adatok kiadása igényli-e a kezelt
adatok összevetése útján új, minőségileg más adat előállítását.
[10] Az Alkotmánybíróság a 13/2019. (IV. 8.) AB határozatban elemezte az új adat előállításának
szempontrendszerét. E szerint „Az egyébként kezelt (például tárolt) adatok kikeresésétől
elkülönítendő az az eset, amikor az adatigénylés már nem egy konkrét, egyszerűen vagy
többletmunkával kikereshető, a közfeladathoz kapcsolódó adatra vagy adatsorra irányul,
hanem arra, hogy az adatkezelő a rögzítetteken kívül új adatokat szerezzen be, gyűjtsön, vagy
az általa egyébként kezelt adatok összevetése útján új, minőségileg más adatot (statisztikát,
kimutatást), esetleg az adatokat magyarázó anyagokat állítson elő, vagy az adatokból
következtetéseket vonjon le {vö. EJEB, Bubon kontra Oroszország (63898/09), 2017. február
7., 40–45. bekezdés, Magyar Helsinki Bizottság kontra Magyarország [GC] (18030/11), 2016.
november 8., 157–170. bekezdés}. Ehhez hasonlóan az egyébként megismerhető,
hozzáférhető vagy közzétett adatokból történő, meghatározott szempont vagy szempontok
4.Pf.20.015/2026/5.
6
szerint szűrt, új adatsor létrehozására sem köteles az adatkezelő. Az adatigénylő nem
formálhat jogot arra, hogy helyette más végezze el a hozzáférhető adatok leválogatását.”
{13/2019. (IV. 8.) AB határozat [59] bekezdés}.
[11] Az alperes fellebbezésében alaptalanul hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság helytelenül
értelmezte a perbeli nyilatkozatait. Az 5.P.22.902/2025/9. számú jegyzőkönyvben ugyanis
akként nyilatkozott, hogy „az 1. számú mellékletben szereplő adattartalomhoz már ezek az
ÁHT-T kódok és funkcionális besorolás kódjai hozzá vannak rendelve, tehát ilyen
adatbázissal az alperes rendelkezik, csak az 1. számú melléklet nem tartalmazza ezeket”.
Ezzel egyező tartalmú nyilatkozatát többszöri bírói kérdésre is megismételte
(5.P.22.902/2025/9. számú jegyzőkönyv 2. oldal 5. bekezdés, 3. oldal 3. és 6. bekezdés).
Ebből okszerűen jutott az elsőfokú bíróság arra a következtetésre, hogy a kiadni kért adatok
az alperes kezelésében vannak oly módon, hogy az 1. számú mellékletek egyes soraiban
szereplő adatokhoz az alperes hozzárendelte a kért ÁHT-T kódokat és a funkcionális
besorolást. Amennyiben a közérdekű adatokat az alperes kezeli, mégpedig olyan formában,
hogy azok együttesen tartalmazzák az előirányzatok fejezeti besorolása, neve és összege
mellett az ÁHT-T kódokat és a funkcionális besorolást is, akkor új adat előállítása fel sem
merülhet, mivel az adatigénylés teljesítése nem igényli a kezelt adatok összevetését, összetett
jogi értékelő és elemző tevékenység elvégzését, azaz új, minőségileg más adat létrehozását.
Ezért nincs szó új adat előállításáról, pusztán arról, hogy a kiadni kért adatokat együttesen az
alperes nem az 1. számú mellékletben, hanem egy másik adatbázisban kezeli. Mivel a fentebb
részletesen kifejtettek szerint az alperes a kért adatok és nem az irat kiadására köteles, ezért a
keresettel kiadni kért adatok közlését nem utasíthatja el az okból, hogy azokat nem az 1.
számú mellékletek tartalmazzák.
[12] Alaptalanul hivatkozott az alperes fellebbezésében arra is, hogy a felperes már rendelkezik a
2019. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslattal kapcsolatos adattal a kért
formátumban. Az Infotv. 29. § (1a) bekezdése szerint az adatigénylésnek az adatot kezelő
közfeladatot ellátó szerv akkor nem köteles eleget tenni, ha az azonos igénylő által egy éven
belül benyújtott, azonos adatkörre irányuló adatigénylést teljesítette. Az alperes azonban sem
az első-, sem a másodfokú eljárásban nem állította – és a fellebbezésében a Pp. 373. § (2)
bekezdése alapján már nem is állíthatja – , hogy a felperes 2019. évre vonatkozóan azonos
tartalommal, egy éven belül nyújtott be adatigénylést az alpereshez, amit az alperes teljesített,
ezért az alperes a 2019. évi adatok tekintetében is köteles azok kiadására.
[13] Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. § (2) bekezdése
alapján azzal a pontosítással hagyta helyben, hogy az alperes a kért törvények és
törvényjavaslatok 1. számú mellékleteiben foglaltaknak megfelelő adatok kiadására köteles az
elsőfokú ítéletben írt formában és tartalommal.
[14] Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 364. §-a folytán alkalmazandó
Pp. 83. § (1) bekezdése szerint köteles megfizetni a felperes ügyvédi munkadíjból álló
másodfokú perköltségét, melynek összegét az ítélőtábla a 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 2. §
(1) bekezdés a) pontja alapján a felszámított, és megbízási szerződéssel igazolt mértékben
határozta meg.
Budapest, 2026. március 26.
Dr. Molnár Ágnes s.k.
a tanács elnöke
4.Pf.20.015/2026/5.
7
Dr. Szentpáli Judit s.k.
Dr. Merőtey Anikó s.k.
előadó bíró
bíró
