KERESZTÉNYDEMOKRATA
NÉPPÁRT
ORSZÁGGYŰLÉSIKÉP~SELÖCSOPORTJA
Magyar Köztársaság
Alkotmánybírósága
Budapest
Ke1FÉf3'Udapest,2008. április 28.
I
,
~'ot~-/~
Donáti u. 35-45.
Érkezet::
2008 MAJ d 5.
1 I
I
101 5
":t;~\
':>_é_!d_ár._,y_: _'_'
-~-_' -_'1_"'_"_' '-':"b--l
Tisztelt Alkotmánybíróság!
I
~Ae!lékJel
_
\lA c...\
Az Alkotmánybíróságról
szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. ~-ának b) pontja, valamint 21. ~-
ának (2) bekezdése alapján
indítványozzuk
a T. Alkotmánybíróságnál
a bejegyzett
élettársi
kapcsolatról
szóló 2007. évi C LXXX IV.
törvény
(továbbiakban:
Törvény)
alkotmányellenességének
utólagos
vizsgálatát
és
e
jogszabály megsemmisítését.
Álláspontunk
szerint a Törvény egészében alkotmányellenes
az alábbi okok következtében:
1. Az Alkotmány
15. ~-a szerint "a Magyar Köztársaság
védi a házasság
és a család
intézményét. "
Véleményünk
szerint a Törvény sérti az Alkotmány
15. ~-át, mert a "bejegyzett
élettársi
kapcsolatot" joghatásait tekintve gyakorlatilag
a házasság szintjére helyezi. A jogi rendezést
illetően
a Törvény
kizárólag
a közös gyermekké
fogadás
és a néwiselési
szabályozás
területén (Törvény 2. ~ (1) bekezdés második mondata) tesz különbséget
a házasság és a
"bejegyzett élettársi kapcsolat" között. A két jogintézmény
lényegében azonos szabályozását
az alábbi rendelkezések valósítják meg:
,,2. S (1) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a bejegyzett élettársi kapcsolatra a
házasságról,
a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.)
házasságra vonatkozó rendelkezéseit
alkalmazni kell. A Csjt. közös gyermekké togadásra és
a házastársak
névviselésére
vonatkozó
rendelkezései
nem alkalmazhatóak
a bejegyzett
élettársakra.
(2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik,
a) a házasságra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársi kapcsolatra,
b) a házastársra
vagy házastársakra
vonatkozó
szabályokat
a bejegyzett
élettársra
vagy
élettársakra,
c) az özvegyre
vonatkozó
szabályokat
az elhunyt
bejegyzett
élettárs
túlélő
bejegyzett
élettársára,
d) az elvált személvre vonatkozó szabályokat
arra a személvra,
akinek bejegyzett
élettársi
kapcsolatát megszüntették,
e) a házaspárra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársakra
is megfelelően alkalmazni kell.
Mindezekre
tekintettel
a házasság
és a bejegyzett
élettársi
kapcsolat
között szignifikáns
különbség nincs.
1

KERESZTÉNYDEMOKRATA
NÉPPÁRT
ORSZÁGGYŰLÉSI
KÉPVISELŐcSOPORTJA
2. Miként az Alkotmánybíróság 14/1995. (111.13.)AB határozata kifejtette, "a házasság
intézménye kultúránkban és jogunkban is hagyományosan férfi és nő életközössége. Ez az
életközösség tipikusan közös gyermekek születését és a családban való felnevelését
célozza, amellett, hogya
házastársak kölcsönös gondoskodásban és támogatásban
élésének is kerete. A gyermekek nemzésére és szülésére való képesség nem fogalmi eleme
és nem feltétele a házasságnak, de a házasság eredeti és tipikus rendeltetéséből folyóan a
házastársak különneműsége igen. A házasság intézményét az állam arra tekintettel is
részesíti alkotmányos védelemben, hogy elősegítse a házastársak számára a közös
gyermekkel is rendelkező család alapítását."
A Törvény szerint a "bejegyzett élettársi kapcsolat" azonos neműek között is lehetséges, így
a Törvény az 1. pontban idézett szabályozás eredményeként a "bejegyzett élettársi
kapcsolat" elnevezés alatt lényegében az azonos neműek házasságát intézményesíti.
Amikor az Alkotmánybíróság az azonos neműek együttéléséből eredő jogi szabályozási
problémákat vizsgálta, többféle megoldást ajánlott a jogalkotó számára, melyekre a jogalkotó
a Ptk. 578/G. ~-a (1) bekezdésének módosításakor tekintettel is volt. Lehetősége lett volna a
jogalkotónak az Alkotmánybíróság határozata szerint arra is, hogy az élettársaknak
megfelelő jogállást az azonos neműek számára külön jogintézményként biztosítsa. Ezzel
szemben nincs alkotmányos lehetőség arra, hogya határozatban foglaltakat megkerülve, az
azonos és különnemű párok kapcsolatát a jogalkotó lényegében házasság jellegét öltő közös
jogintézményként szabályozza. Amíg ugyanis a különnemű személyek szabad választása,
hogy például közös gyermekeikre tekintettel házasságban vagy élettársi kapcsolatban
éljenek, alkotmányjogi problémákat nem vet fel, addig az azonos nemű pároknál a házasság
választásának joga
(élettársi kapcsolat helyett) alkotmányjogi akadályba ütközik. A
szabályozás eltérő jellege nem sérti az azonos méltóságot, de a különbség figyelmen kívül
hagyásával történő
egységes
rendezés viszont
összeegyeztethetetlen
a
házasság
Alkotmányban védett intézményével. Ezért a Törvény ez okból is alkotmányellenes.
3. Álláspontunk szerint az Alkotmánynak a gyermeki jogokra vonatkozó rendelkezései, a
gyermekek jogai és ezek védelme szorosan kapcsolódik a család védelméhez, a család
állami támogatásához, illetve a nőknek mint anyáknak a védelméhez. A gyermeki jogok mint
speciális alapjogok a jogrendszerben többirányban érvényesülnek.
Az Alkotmány 67. ~-a (1) bekezdés szerint "a Magyar Köztársaságban minden gyermeknek
joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra,
amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges."
Ez az alapjogi védelem összefügg a házasság és a család együttes védelmével. Az
Alkotmánybíróság 14/1995. (111.13.)határozatának már idézett megállapítása szerint: "A
házasság intézményét az állam arra tekintettel is részesíti alkotmányos védelemben, hogy
elősegítse a házastársak számára a közös gyermekkel is rendelkező család alapítását. Ez a
magyarázata annak, hogy az Alkotmány 15. ~-a együtt említi a védelem két tárgyát: "A
Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét.""
A közös gyermekké fogadás Törvényben szereplő tilalma nem zárja ki, hogya bejegyzett
élettársi kapcsolat keretében azonos neműek együttélésében gyermek (valamelyikük
gyermeke) felügyelete, nevelése valósuljon meg. Ez pedig -
a Törvény említett tiltó
rendelkezéséből következően még a Törvény alkotóinak szándéka szerint is - olyan nem
kívánatos helyzetet jelentene a gyermek számára, amelyben a gyermeknek az Alkotmány
2

KERESZTÉNYDEMOKRATA
NÉPPÁRT
ORSZÁGGYŰLÉSI
KÉPVISELÖcSOPORTJA
67. ~ (1) bekezdésében említett megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődését nem lehetne
biztosítani. Ilyen helyzetet a törvényalkotó az azonos neműek együttélésének, mint jogi
köteléknek intézményesítésével - különösen quasi házasság formájában - nem mozdíthat
elő. Ezért a Törvény sérti a gyermekeknek az Alkotmány 67. ~ (1) bekezdésében foglalt
alapvető jogát.
4. Álláspontunk szerint a Törvény nemcsak a házassággal való lényegi azonosság vagy nem
kellő elválasztás miatt alkotmányellenes, de azért is, mert nincs alkotmányos alap arra, hogy
különbséget tegyen a törvényalkotó a bejegyzett és a nem bejegyzett élettársi kapcsolat
között. A kétféle élettársi kapcsolat jogi létezése indokolatlan és diszkriminatív. Nincsen
semmilyen alkotmányos indoka annak, hogya
bejegyzett és a nem bejegyzett élettársi
kapcsolatnak eltérő jogi szabályozása legyen, illetve, hogya bejegyzett és a nem bejegyzett
élettársi kapcsolatban élőket eltérő jogok és kötelezettségek illessék meg, illetve terheljék.
Az ezt figyelmen kívül hagyó megoldás az Alkotmány 70/A. ~ (1) bekezdésében foglalt
jogegyenlőség szabályát sérti.
5. Álláspontunk szerint a szabályozás ellentétes a jogbiztonság és a jogállamiság
követelményével, mert a jogviszony rendezése a megalkotott törvényben rendkívül hiányos.
A Törvény 2. ~-a (2) bekezdésének rendelkezései túl általánosak. Ennek következtében a
Törvény az Alkotmány 2. ~ (1) bekezdésében foglalt szabállyal is ellentétes ("A Magyar
köztársaság független, demokratikus jogálIam.").
A Törvény előterjesztője expozéjában maga állította, hogya szabályozás teljessé tételéhez
105 törvény, illetőleg jogszabály módosítása szükséges, ehhez képest ennek megtörténte
nélkül került sor az új jogintézmény felállítására. Tovább növeli a jogbizonytalanságot, hogy
a jogalkotó a törvény hatályba léptetését konkrét dátummal egy későbbi időpontra jelöli meg,
azonban semmi biztosíték nincs arra, hogya szükséges változtatások a jogrendben az adott
időpontig megtörténnek. Sérti a jogbiztonság követelményét a Törvény azért is, mert semmi
sem indokolja, hogya
bejegyzett élettársi kapcsolat a Ptk. rendszerén kívül kerüljön
szabályozásra, kiváltképpen akkor nem, amikor egységes Ptk. megalkotására készül az
országgyűlés. Ez az eljárás egyébként ellentétes a jogalkotási törvénnyel is.
6. A Törvény 13. ~ (1) bekezdésének első mondata a Csjt. módosításával házassági
akadálynak minősíti a "bejegyzett élettársi kapcsolatot".
13. S (1) Érvénytelen a házasság, ha a felek valamelvikének korábbi házassága vagy
II
bejegyzett élettársi kapcsolata - kivéve. ha bejegyzett élettársak kötöttek egymással
házasságot - fennáll."
Ez a rendelkezés megítélésünk szerint házasságellenes. A házasság intézményével
szemben a jogalkotó - a fennálló házasságot kivéve - egyéb együttélési formákat nem
értelmezhet házasságkötési akadályként. A bejegyzett élettársi kapcsolat megszűntének
esetleges rendezetlensége nem vezethet a megkötött házasság érvénytelenségéhez. A
törvényben szabályozott fenti házassági érvénytelenségi szabály ,ezért
ellentétes a
házasságnak az Alkotmány 15. ~-ában előírt védelmével.
7. Ha a Törvény jelenlegi formájában hatályba lépne, úgy pl. lehetetlenné válna az özvegyi
nyugdíj intézménye, hiszen a törvény ezt a fogalmat a regisztrált élettársak között bevezetné,
és hátrányosan különböztetné meg a nem regisztrált élettársakat. Ellentétes a jogalkotási
törvénnyel, hogy semmiféle számítás ennek költségvetési kiadásaira, társadalmi hatásaira
nincs.
3

KERESZTÉNYDEMOKRATA
NÉPPÁRT
ORSZÁGGYŰLÉSI
KÉPVISELÖcSOPORTJA
8. Véleményünk
szerint sérti az Alkotmány
15. ~-át a Törvény azon rendelkezése,
amely a
családjogi
törvény,
mint
háttértörvény
alkalmazását
írja
elő.
Az
Alkotmánybíróság
a
hivatkozott
határozatában
kifejtette,
hogya
házasság
és család
egymással
szorosan
összefüggő
intézmény, ezért a családjogi
rendelkezések
alkalmazhatósága
olyan esetben,
amikor ezek a feltételek nem adottak, nem megengedhető.
Előbbiekből
következően
a bejegyzett
élettársi
kapcsolatról
szóló
2007.
évi CLXXXIV.
törvény sérti az Alkotmány
már fent említett 2. ~ (1) bekezdését,
a 15., 67. ~-ait, illetve a
70/A. ~ (1) bekezdését.
Mindezek
alapján
indítványozzuk
a
T.
Alkotmánybíróságnál
a
bejegyzett
élettársi
kapcsolatról
szóló
2007.
évi
CLXXXIV.
törvényalkotmányellenességének
utólagos
vizsgálatát és e jogszabály megsemmisítését.
~~/
Dr. Lukács Tamás
országgyűlési képviselő
4

Document Outline