Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága
Budapest
Váci út 71.
2
1396 Pf. 455.
Péld~nyi
tf
Melléklet:
--
.•
Tisztelt Alkotmánybíróság!
Alulírott
kezdeményezem a Büntető Törvénykönyv 203. paragrafusának
~
alkotmányellenességének
utólagos
vizsgálatát
és megsemmisítését.
Hivatkozva a Magyar Köztársaság Alkotmányának alábbi cikkelyeire:
liA Magyar
Köztársaság
elismeri
az
ember
sérthetetlen
és
elidegeníthetetlen
alapveto
jogait, ezek tiszteletben
tartása
és
védelme
az
állam
elsorendD. kötelessége. II/Alkotmány
8.
szakasz
(1) /
Továbbá:
/lA Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi,
illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen
faj,
=
n I
• I dL
aum,'\.-:V''''.
szín,
nem,
nyelv,
vallás,
politikai
vagy
más
vélemény,
nemzeti
vagy társadalmi
származás, vagyoni,
születési
vagy egyéb helyzet
szerinti különbségtétel
nélkül./l/Alkotmány70/A.szakasz(l)/
••
".S
.•
~:I .-~~.:, .•.
Mindezekre
tekintettel
tehát
indítványozom
az
alábbi
szakasz
teljes.megsemmisítését:
._.~
/I (l) Aki egyenesági
rokonával közösül vagy fajtalankodik, bűntettet követ el, és egy évtől öt
- _.
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

2
-
(2)Nem büntethető a leszármazó, ha a cselekményelkövetésekor tizennyolcadik életévét nem
...•
töltötte be.
(3)~
t~s~v~~
~~~ösül vagy természet elleni fajtalanságot követ el, vétség miatt két évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."
/Btk., XIV. fejezet, Vérfert8zés,
203. szakasz (1), (2)és (3)bek'!
Indokolás
A vérrokonok közötti szexuális kapcsolatot jellemzően már az archaikus társadalmak is
tiltották (tabu). Az újabb korok tudományos felismerései igazolták, hogy a közeli rokon szülők
gyermekei genetikailag sérülékenyebbek, életesélyeik korlátozottabbak. A genetika tehát
"igazolta" az ősi, tapasztalásokból szublimálódott tudást. Mára azonban a gyermeknemzés és a
nemzésssel nem járó szexuális érintkezés - mint különböző célzatú cselekvések - olyan
mértékben elhatárolódtak az emberi gondolkodásban, közfelfogásban, hogya
"vérfertőzés"
1.:
kifejezés által is sugallt, végzetszerűséget tükröző szemléletmód eltünt.
Az emberi társadalmak, közösségek többsége jellemzően majs.-elítélL(erkölcsileg) a közeli
vérrokonok közötti szexuális kapcsolatot. Kérdéses azonban, hogya jogi álláspontnak ebben a
kérdésben szabad-e tükröznie az általános erkölcsi viszonyulást? Álláspontom szerint: nem. A
jognak nem lehet feladata, hogy - bizonyos szempontból - nem kívánatos, illetve az Íratlan
szokásjogot
sértő cselekményeket,
magatartásformákat
szankcionáljon,
ha azokban
a
társadalomra
veszélyesség
eleme nem lelhető fel. Nem megengedhető,
hogy
a jog
beavatkozzon emberek ~gánéletébe,
szexuális szokásaiba.
A közeli vérrokonok s~xuális érintkezésének látens veszélyessége ma olyannyira közismert,
mint pl. a dohányzás egészségre közvetlen káros következményei. Álláspontom szerint - bár az
..
összevetésnél természetesen kiderülnek a különbözőségek - az ilyen jellegű problémák
társadalmi és egyéni kezelése összességében mégis a humán, segítő orientációjú szakemberek
(tudományos kutatók, orvosok, pszichológusok), és nem a szankcionáló, elrettentő apparátus
területe.
"
---
Kérem az indítványozott jogszabályi rendelkezés alkotmányos-ságának vizsgálatát, az érdemi
eljárás lefolytatását.
Tisztelettel:
Budapest, 1994. május 8.

Document Outline