1-~~YAR KÓZTARS •.!>••••G •.i.i\~ ,,4M'.'biM6sÁGA i
\
I
~gYBZám
}
i
~
~__
~8 ~
_~l-)-I-.1_
Tisztelt Alkotmánybíróság!j Érkezett
2004 JAN 2 Z,
C-
: Példány')
.--.-
"dLelOIroda.
Alulírott
-
az
Alkotmánybíróságról
szóló 1989. évi XXXII. tv. 21. 9 (4) bek. és-49:-9-a1apján---'-
INDÍTV ÁNYOZOM
a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. tv. (Idtv.) 2. 9 e) pontja,
illetve
18. 9 (3) bek. a) pontja
mulasztásban
megnyilvánuló
alkotmányellenességének
megállapítását, az Alkotmány
701A. 9 vonatkozásában.
1.
Az Idtv. 18. 9 (3) bek. a) pontja könnyítést tartalmaz a letelepedési
engedély
kiadása tárgyában azon külföldiek számára, akik letelepedésüket
családegyesítés
céljából, családtagként kérelmezik. A családtag fogalmát az Idtv. 2. 9 (1) bek, e)
pontja adja meg: családtagnak minősül-
egyebek mellett - a házastárs, a házastárs
-
-
--...::::.:.-
~----
.::-"'""'.--
gyermeke, az élettárs azonban nem.
j
,--",---,-..
---.-_.
o
,---..
.-..
2.
Magyarországon
az
egymással
ázelmi
és
vagyoni
életközösségben
élő
azonosneműek
házasságot
nem köthetnek.
Együttélésük
jogi
státuszát
a Ptk.
578IG. 9-ban szabályozott élettársi viszony adja meg.
3.
Az Alkotmánybíróság
számos határozatában kifejtette, hogy az emberi méltóság
jogából (AIk. 54. 9 (1) bek.) fakadóan, a jogok eloszlásánál mindenkit egyenrangú
személyként
kell
kezelni
és mindenki
szempontját
egyenlő
tisztelettel
kell
figyelembe venni. A hátrányos megkülönböztetés
tilalmába (AIk.
70/A. 9) ütközik
minden
olyan
különbségtétel,
amely
nem
objektív
szempontokon
alapul,
alkotmányosan
nem indokolható,
s így sérti a hátrányosan
megkülönböztetett
személyek emberi méltóságát.
4.
A
14/1995.
(III.
13.)
ABh.
úgy
foglalt
állást,
hogy
önkényes,
és
így
alkotmányellenes
az azonosnemű párok megkülönböztetése
minden olyan esetben,
. amikor az érintett személyek nemének a szabályozás tárgya tekintetében
nincsen
jelentősége.
5.
Az Idtb. támadott szabályozása
látszólag egyaránt kizárja a 18. 9 (3) bele-ben
nyújtott kedvezményből
az {t~OI102.:.is.
a 'külÖ1p1eműpárokat. Csakhogy amíg egy
különnemű pár döntési helyzétben van abban a tekmtetIJen, hogy a kedvezménnyel
érintett házasság intézményét választja, addig erre egyazonosnemű
párnak nincsen
lehetősége.
6.
Az
egyszerűsített
letelepedéshez
füződő
érzelmi
és egzisztenciális
indokok
egyformán intenzívek lehetnek házas- és élettársak esetében. Különösen így van
l
• t
•
ez, ha az élettársaknak
nincsen
módjuk átlépni a házasság
intézményébe.
A
jogalkotónak
nincsen súlyos érve arra, hogy az Idtv. 2. S e) pontj ából, ill. az
egyszerűsített letelepedési eljárásból miért zárja ki az élettárs akat. A szóba jöhető
érvek legalábbis nem lehetnek olyan súlyúak, hogy azzal az azonosnemű
párok
ese~ében az Idtv. 18. S (3) bek.-ben írott jogintézményből
való teljes kizárással
okozott érdeksérelmet
indokoIni lehetne. Súlyukat mindenképpen
csökkenti az a
körülmény, hogy az egyszerűsített eljárás igénybevételéhez
az Idtv. 18. S további
feltételeket is támaszt.
7.
Ennél fogva az a tény, hogy azonos nemű pároknak semmilyen módon nem adatik
meg az Idtv. 18. S (3) bek.-ben leírt eljárás igénybevételének lehetősége, olyan, a
szexuális
irányultságon
alapuló
hátrányos
megkülönböztetés,
ahol
a
megkülönböztetést
a szabályozás t:írgya nem indokolja. Az Idtv. így az egyenlő
tisztelet elvét sértő módon különbözteti meg az azonosnemű párokat.
8.
A jogalkotónak
több lehetősége
i~: van az AIk. 70/A. s-ba ütköző mulasztás
kiküszöbölésére:
a)
az Idtv. 2. S e) pont alatt megemlíti a külföldi clettársát;
b)
ugyanitt a külföldi azonosnemű élettársát említi meg;
c)
az Idtv. 18. S (3) bek. a) pontja a csaláatag mellett az azonosnemű élettársat
megemlíti.
Tekintettel arra, hogy - szemben CL különnemű~kkel~
azonos nemű pároknak
nincs lehetőségük a házasság intézményét választani, a b) - c) pontokban javasolt
pozitív
diszlaimináció
az
indqkolatlan
hátrány
kiküszöbölése
érdekében
helyénvaló lehet.
Budapest, 2004. január 20.
2
Document Outline
