Ez a közérdekűadat-igénylés csatolmányának HTML formátumú változata 'Szexuális irányultsággal kapcsolatos beadványok'.


.'
KERESZTÉNYDEMOKRATA
NÉPPÁRT
ORSZÁGGYŰLÉSI
KÉPVISELŐcSOPORTJA
Magyar Köztársaság
Alkotmánybírósága
Tárgy: megsemmisÍtési kérelem
Kelt: Buda~~~~~~9(i(OZlRR~i~]tKOTMANYBíRÓ~Á~~!
,
I
Budapest
,_~9Y_SZá_m: __
~~o(~/:L~
Donáti li. 35-40.
\ Érkezett:
2009 SZEPT 1 1.
'
\
1015
:Pé~'ny - -~4
T;me1' Alkotmányblró,ág!
lM,nékl":
• _ _
db
tt- ",'I
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. ~-ának b) pontja, valamint 21. ~-ának (2)
bekezdése alapján
indítványozzuk
a T. Alkotmánybíróságnál a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi
viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX
törvény
(továbbiakban:
Törvény?
alkotmányellenességének
utólagos
vizsgálatát
és
e
jogszabály
• ,
I
I
megserruruslteset.
Álláspontunk szerint a Törvény alkotmányellenessége alapvető en két okból állapítható meg. Egyfelől a
Törvény a bejegyzett élettársi kapcsolat elnevezés alatt gyakorlatilag a házasság intézményét biztosítja az
azonos neműek számára, amely sérti a házasság és a család intézményének az Alkotmány 15. ~-ában előÍrt
védelmét. Másrészt a Törvény a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének tartalmát generális utaló
szabállyal határozza meg, amely sérti a jogbiztonság követelményét
és ezáltal a jogállamiságnak az
Alkotmány2. ~ (1) bekezdésében meghatározott elvét.
...
Indokainkat az alábbiak szerint részletezzük:
1)
Az
azonos
neműek
élettársi
kapcsolatának
kvázi
házasság
szintjére
történő
emeléséről
véleményünket a t. Alkotmánybíróság által megsemmisített 2007. évi QXXXIV.
törvénnyel szembeni
utólagos normakontrollra irányuló indítványunkban részletesen kifejtettük. Az ott előadott álláspontunkat
változatlanul fenntartva ismételte n hangsúlyozni kívánjuk, hogy a házasság intézménye - miként azt a t.
Alkotmánybíróság több határozatában
kimondta _. a férfi és a nő életközösségének tipikusan közös
gyermek születésére és a családban történő felnevelés ére irányuló intézménye. Ezért az azonos neműek
együttélése számára a házasság intézménye nem szolgálhat jogi keretként.
A Törvény szabályozása gyakorlatilag nem teremt érdemi és számottevő különbséget az azonos neműek
bej~tt
élettársi kapcsolata és a házasság intézménye között. Álláspontunk szerint a Törvény ezzel
megkerülte az Alkotmány 15. ~-ában foglalt alkotmányos tételt és a t. Alkotmánybíróság korábbi - e
t~an
meghozott - határozatait.
Úgy gondoljuk, azt a kérdést, miszerint a Törvény a valóságban a házasság intézményét biztosít ja-e az
azonos neműek számára, azt a két jogintézmény (mármint a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat)
tartalma,
nem pedig elnevezése
dönti
el. A két jogintézményt
összehasonlítva,
a Törvény
által
meghatározott eltérések véleményünk szerint a házassági jogi tanaimának lényegi elemeit nem érintik.
1


ÁlIáspontunk szerint a t. Alkotmánybíróság korábbi, a 2007. évi Q.JCXXIV. törvény megsemmisÍtése
tárgyában meghozott
154/2008. (XII. 17.) sz. határozatából sem következik más. Az, hogy az azonos
neműek együttélésének jogi szabályozása során figyelembeveendő szempontok eltérnek a külön neműek
együttélésének szabályozási feltételeitől, és hogy az alkotmánybírósági
határozat
bizonyos analógiák
alkalmazására lehetőséget lát, még nem jelenti azt, hogy alkotmányos nak tekinthető az olyan megoldás,
melyaz azonos neműek egyiittélését a házasság intézményével megszólalásig hasonló módon rendezi.
A hivatkozott alkotmánybírósági határozat is hangsúlyozza a kérdés rendezésére irányuló jogalkotás során
a külön neműek és az azonos neműek közti különbségek figyelembevételét. Az indokolás kifejezetten a
szexuális irányultságból adódó különbségek figyelembevételéről és erre tekintettel a "megfelelő" szabályok
alkalmazásáról beszél.
Mindezt
a párhuzamos
indokolás ok is megerősítik
Dr. Balogh Elemér a házasság intézményének
Alkotmányban előírt védelme kapcsán kifejezetten úgy érvel, hogy "a kiemelt védelem megteremtését
jelenti, ha más párkapcsolati formák jogi elismerése és az azokhoz rendelt jogosultságok nem egyeznek
meg a házasságévaI, illetve a házasságban élő jogalanyokéval."
Dr. Kiss László pedig, aki hiányolta, hogy az alkotmánybírósági határozat nem tért ki részletesen azon
feltételekre, melyek mellett az azonos neműek egyiittélésére vonatkozó szabályozás nem alkotmányellenes,
azt hangsúlyozta, hogy a szabályozás az azonos neműek esetén sem vezethet odáig, hogy"
>>átveszi «a
h"azassag
,
szerepet, ann akI'enyeges tart almát."
2)
A Törvény a jogi szabályozás módjában megismétli azt a hibát, melyet a jogalkotó a 2007. évi
CLXXXIV. törvény esetében is elkövetett; generális utaló szabályokkal kívánja a jogintézmény tartalmát
meghatározni.
(Törvény 3. ~ (1) bek) Ez a szabályozási mód számos jogi kérdést hagy nyitva, ami
jogbizonytalansághoz vezet, és ezért sérti a jogállarniság követelményét. Erről a szabályozási hibáról a
15412008-as alkotmánybírósági határozat is említést tesz, hangsúlyozva, hogy egyes törvények (pl. Ptk
Gjt.) hasonló szabályának felhívása még elfogadható, ugyanakkor "a jogrendszer egészének a házasságra, a
házastársakra, stb. - tehát a házasság intézményére - vonatkozó összes szabályát" mintegy generális utaló
szabállyal a1ka1mazni rendelni, súlyos jogbizonytaIansághoz
vezethet. Az alkotmánybírósági
határozat
L'
'ik'
f"
b l
'..1
kra, ,
h"
, vh
'
t
._ !JlVatKoz'. a nemet, a ranC1J es a
e ga mCf;ul11asO.
ramutatva arra, " ogy atorven" _ozo pontosan,
részletekbe
menően
felsorolta
~okat
a felelősségi, tartási, családjogi, öröklési,
adójogi és egyéb
szabályokat", melyek tekintetében az analóg szabályozás eszközéhez nyúlt.
3)
A TörvénytartaImaz
olyan rendelkezéseket is - nem a bejegyzett élettársi kapcsolat tekintetében-
melyek nem feltétlenül alkotmányellenes ek A szabályozás túlnyomó része azonban nem felel meg az
alkotmányos
követelményeknek,
és a csekély számú, alkotmányos
aggályt nem keltő szabály szinte
szétválaszthatatlan módon kapcsolódik össze a túlnyomó részben Alkotmányt sértő szabályozáss al, ami
egyszersmind az egyébként aggályos "salátatörvény"
szabályozás jellegéből is adódik
Erre tekintettel
-kérjük a törvény teljes egészében történő megsemmisítését.
Tisztelettel:
~~
Dr. Lukács Tamás
országgyűlési képviselő
2

Document Outline