.
l MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
ALKOTMÁNVBiRÓSÁQA
I
,
.
l
~Ügyszám:
fR )
pI
I
I
/~Fi~..9Th!
IIÉrkezett:
1009 SZEPT2 3.
Tisztelt Alkotmánybíróság!
l Példány:
. --;(--
~~QiQiroda:
Mélh~Klet:.C
_
C.Lt- ~
Alulírott
,
indítványt
teszek a bejegyzett élettársi kapcsolatról, s az ezzel összefuggő, valamint az
élettársi viszony igazolásának
megkönnyítéséhez
szükséges egyes törvények
módosításáról
szóló 2009. XXIX. törvény teljes megsemmisítésére
az alábbi
indokok alapján.
1. A törvény előzménye,
hogy az Országgyűlés
2007. évi CLXXXIV.
törvénnyel a "Bejegyzett élettársi kapcsolatról" rendelkezett. A törvényt
az
Alkotmánybíróság
hatálybalépése
előtt
154/2008/XII.
17.1AB
határozatával
megsemmisítette,
s az indoklásban
részletesen
kifejtette
indokait, s felhívta a törvényhozót, ha esetleg új törvényt alkot, hogyan
küszöbölje ki az Alkotmányellenességet.
2. A
törvényhozó
teljes
mértékben
figyelmen
kívül
hagyta
az
Alkotmánybíróság
határozatát
-
ezzel önmagában
újra elkövette
az
Alkotmánysértést
viszont
az
új
törvénnyel
az
eddigi
Alkotmánysértéseken túl újabbakat is elkövetett.
3. Az Alkotmánybíróság
határozata szerint a bejegyzett élettársi kapcsolat
önmagában nem Alkotmányellenes
- egynemű élettársak esetén sem -
viszont a házasság és a család alkotmányos védelme /159/ nem teszi
lehetővé, hogy a házassággal és családdal azonos súlyú jogintézményt
hozzon
létre
a
jogalkotó.
Ebből
következően
a
jogalkotónak
differenciálnia
kellett
volna
a házastársaknak
és
az
élettárs aknak
megadható jogok között.
A jogalkotó azonban nem differenciált a jogok között, hanem a Csjt. és a
Ptk. vonatkozó rendelkezését
teljesen átalakítva a házastárs sal teljesen
egyenjogúvá
tette
a
bejegyzett
egynemű
élettársat
/kivéve
közös
. .
2
gyermekké fogadást, a névviselést, és az emberi reprodukcióra vonatkozó
eljárást tv. 39 (2), (3), (4)
bek.1
Jellemző a törvényalkotó teljes cinizmus ára, arra, hogy semmibe veszi az
Alkotmánybíróság döntését, hogy az új törvény 39 (1) bek.-ben szinte szó
szerint megismétli a megsemmisített törvény 29 (2) bele-et!
4. Mi következik mindebből, s az új törvény 59 - 189-ból?
A bejegyzett egynemű élettárs a házastárs sal egyenjogú törvényes örökös
a szerzeményi
és az ági vagyon
tekintetében.
Ennél
fogva
vagy
haszonélvezet illeti meg a teljes vagyonon, vagy állagörökös Ileszármazó
hiányában!
a szerzeményi
vagyonra
és haszonélvezeti
örökös az ági
vagyonra.
Továbbá
Mivel a házastársra vonatkozó szabályok vonatkoznak rá, érvényesítheti a
lakáshasználatra vonatkozó jogait, a kapcsolat megszűnése esetén,
lesetleg
a leszármazókkal
szemben!/
sőt az elhunyt
élettárs
esetleges
volt
házastársával
szemben
kérheti
a
korábbi
házasságából
származó
gyermekek nála való elhelyezését, és gyermektartásdíjat igényelhet.
Ebben az esetben az elhunyt élettárs gyermekei esetleg egy számukra
ismeretlen személy gondozása alá kerülnek, aki "alanyi jogán" azonnal
újra bejegyzett élettársi kapcsolatot köthet egyneművel!
IAkkor miért nem
lehet
örökbe
fogadni
az
egynemű
élettársaknak,
s
művi
megtermékenyítést végezni? Ez lesz a következő követelés!1
Továbbá!
A bejegyzett egynemű élettárs ggndnokság alá helyezést kezdeményezhet,
s gondnokká kijelölhető. Az új Ptk. tervezet kapcsán a fogyatékkal élő
személyek erősen kifogásolták a gondnokság intézményét, a gondnokok
időnkénti visszaélései miatt.
IpI. jogtalanul
rendelkeznek
a gondnokolt
vagyonávall
Ennek ellenére a fenti jogszabály bővíti a lehetséges gondnokok körét.
. "
3
\
•
Továbbá
A bejegyzett egynemű élettárs - többek között - özvegyi nyugdíjra lesz
jogosult, melyet minden biztosított járulékából
fizetnek, őt illeti meg a
temetési
segély,
az
utolsó
havi
nyugdíj
-
szemben
a törvényes
örökösökkel.
Továbbá
Mivel az új tv. változatlanul hagyta a hatályos Ptk. 578/G (1) bek.-et a
hagyatéki eljárás előtt le kellene folytatni egy élettársi vagyonközösségi
pert, megállapítva az élettársi közös vagyon körét, a szerzés arányát, és a
különvagyonokat.
Ez hosszú
évekre
elhúzhatja
a hagyatéki
eljárás
lefolytatását.
5. A törvény diszkriminatív a különnemű élettársakkal szemben. Az
Alkotmánybíróság
- általánosságban helyesen - állapította meg, hogy a
különnemű
élettársak
házasságot
köthetnek,
így
megszerezhetik
a
házastársi
státuszt. Konkrétan azonban méltányolható
személyes indok
lehet a házasságkötés
elmaradására,
hogy idős emberek
házastársuk
elhunyta után azért nem kötnek újabb házasságot, -csak tartalmas élettársi
kapcsolatot
-
mert
ezzel
özvegyi
nyugdíj ukat,
s
ezzel
esetleg
megélhetésük
alapját vesztik el. Az új törvény semmi jogot nem ad a
különnemű élettársaknak - még a regisztráció lehetőségét sem az 1-29
szerint - ők maradnak továbbra is társaság, a hatályos Ptk. XLVI. fejezet
578/G pont szerint, ami önmagában abszurdum, mert "társaság" még nem
nemzett és szült gyermeket, ami élettársak esetén lehetséges.
6. Hosszan
lehetne
folytatni
a
sort;
a
példákból
látható,
hogy
a
törvényalkotó
lényegét tekintve teljesen átalakította
a Ptk. és a Csjt.
házastársakra vonatkozó rendelkezését és a bejegyzett egynemű élettársi
kapcsolatot
egy szintre emelte a házassággal,
s a bejegyzett egynemű
élettárs jogait a házastárs jogaival.
7. Megjegyzendő,
hogy
a
korábbi
törvényre
viszonylag
hosszabb
hatálybaléptetési
időt szabott a törvényhozó, így az Alkotmánybíróság
a
4
.'
hatálybalépés
előtt
tudta
megsemmisíteni.
Az
új
törvényt
rövid
hatálybaléptetési
idő után léptették hatályba, úgy, hogy tartalmáról
a
közvéleményt nem értesítették. Legjobb tudomásom szerint a törvényről
szakmai - tudományos egyeztetés nem folyt, magam is csak véletlenül
szereztem tartalmáról tudomást.
Tisztelt Alkotmánybíróság!
A
fentiek
szerint
a
következők
miatt
kérem
a
fenti
törvény
alkotmányellenességének
megállapítását.
1. A törvényalkotó figyelmen kívül hagyta az Alkotmánybíróság
154/2008. lXII.
17./ határozatát, ezért továbbra is fennáll az Alkotmány 29 (1),159, és
70lA9 (1)
megsértése.
2. A törvény sérti az Alkotmány 149- ban biztosított örökléshez való jogot, mert
elvonja az eddigi törvényes örökösök tÖl"'"rényesöröklési jogának jelentős részét.
Ihaszonélvezeti vagy állagöröklési formábani
3. A törvény sérti az Alkotmány 169 meghatározott ifjúság létbiztonságának és
érdekeinek
védelmét,
mivel a törvényes
öröklés egyik funkciója,
hogy az
örökhagyó halála esetén családjának, hozzátartozóinak létbiztonságát biztosítsa.
4. Az alkotmányellenesség
a
70lAS
(1) bek. szerint abban is megnyilvánul,
diszkriminálja
a törvény a különnemű élettársakat, részükre semmilyen jogot
nem ad.
Indokaim
alapján
kérem
a Tisztelt
Alkotmánybíróságot,
teljes
egészében
semmisÍtse meg a 2009. XXIX. törvényt.
Budapest, 2009. szeptember 21.
Őszinte tisztelettel:
Document Outline
