MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYBíR6sÁGA
Ugyltfv.. szam;
Érkezett:
2009 NOV 1 9.
Tisztelt Alkotmánybíróság!
I
...-
Példány:
(
Kezel6irodaj
: Mellékist:
~
2009. szeptember
21-én indítvánnyal
fordultam a Tisztelt AlkotwáQYPí~ á hoz,
ob-..
~~-':b.
melyben kértem a 2009. évi XXIX. törvény lA bejegyzett élettársi kapcsolatróli
alkotmányellenességének
megállapítását.
Indítványomat kívánnám
kiegészíteni
az alábbiak szerint.
1.) A törvény - bár a címe szerint valamennyi bejegyzett élettársa vonatkozna, így a
különböző neműekre is - csak az azonos nemű élettársakra vonatkozik. Il S (1) bek'!
A továbbiakban
a törvény 5S - 18S részletezi - az Alkotmánybíróság
korábbi
döntésének
megfelelni
törekedvén
-
a módosuló
jogszabályokat.
A házasság
érvénytelensége körében, azonban csak a Csjt. 79 (2) bek. -t említi, a Csjt. további
7S - 16S nem!
Ebből következik, hogy azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolata esetén nem
érvényesülnek a Csjt. 79 - I2s-ban megjelölt érvénytelenségi okok, sőt a bejegyzett
kapcsolatot sem lehet érvénytelenné nyilvánítani.
Ennek alapján apa a fiával, anya a lányával, testvér a testvérrel bejegyzett élettársi
kapcsolatot létesíthet. Ezzel a törvényhozó szembehelyezkedik
a Btk., a vérfertőzés
tilalmáról szóló szabályával IBTK 203 SI viszont ezt a tilalmat nem helyezi hatályon
kívül.
Ezzel a törvény ismét beleütközik az Alkotmány I4S, I5S és I6s-ba.
2.) A törvény teljesen kaotikus helyzetet teremt a jövendő jogalkalmazás számára.
Kiindulópont, hogya
Ptk. 578/GS
és a Ptk. 685S b. pont a közeli hozzátartozók
körébe sorolja a házastársat, s a hozzátartozók körébe az élettársat, melybe korábbi

2
Abh, illetve tv. módosítás
nyomán
beletartozik
az azonos nemű
élettárs,
s a
különböző nemű élettárs is.
Jelen törvény azonban - érthetetlen módon csak az 578/G9 (2) bek. körében módosít
- ebből következik,
hogya
6859 b. pont körében megmarad
a házastárs közeli
hozzátartozó, illetve az élettárs hozzátartozó szerinti megkülönböztetés.
Ráadásul
a megtámadott
tv. 89 módosítja
az At. 36/E 9-t is, lehetővé téve a
különnemű élettársak nyilvántartásba vételét is.
Ezek után honnan tudja a jogalkalmazó, hogy amikor törvények hozzátartozót, közeli
hozzátartozót
említenek, kit kell alatta érteni; a bejegyzett azonos nemű, vagy a
nyilvántartott különnemű élettársat.lEsetleg
a be nem jegyzeteket is?/
Jogszabályaink számos helyen említi k a hozzátartozó fogalmát; pl. Ptk. 6259 (2), (3)
bek. Ptk. 6329 (1) bek. Ptk. 6359 (2) bek. Ptk. 6859 (3) bek. Eü. tv. 169 (2) ba., a
közeli hozzátartozót
Ptk. 5909 (1) bek. stb. A Pp. 139 (2) bek. a hozzátartozók
körében sorolja fel az élettársat.
A jogalkalmazás
nehézségeit tovább fokozza - mint azt korábbi beadványom
5.
pontjában jelöltem, hogy a jelen törvény 59 - l 89-ban kizárólag a bejegyzett azonos
nemű élettársnak ad jogot, míg a nyilvántartott különnemű élettársnak semmit.
Mindezekből
következik,
hogy a jövőben,
konkrét ügyekben
a jogalkalmazók
a
konkrét jogesetekben a legteljesebb zűrzavarban lesznek, ha a hozzátartozó, a közeli
hozzátartozó,
a bejegyzett
azonos nemű élettárs, vagy a nyilvántartott
élettárs
fogalmával találkoznak, mindezt tetézve azzal, hogy lehetnek be nem jegyzett azonos
nemű és nyilvántartott különnemű élettársak is!
A hozzátartozói minőség körüli káoszt az teszi teljessé, hogya
jelen tv. 59 csak a
Csjt. 79 (l) bek. esetén állapítja meg a bejegyzett élettársi kapcsolat érvénytelenségét.
Ebből következik, hogy a bejegyzett élettársnak érvényesen lehet be nem jegyzett
azonos nemű élettársa, illetve nyilvántartott ellenkező nemű élettársa, vagy ellenkező
nemű élettársa.
Mi történik tehát a jogalkalmazásban,
ha egyidőben több személy esetében merül fel
az élettárs hozzátartozói
minősége?
/Konkrté példa; Az Eütv.
169 (2) bek. az

3
együttél ő élettársnak ad beleegyezési jogot eszméletlen beteg esetén. Jelentkezik két
élettárs, az egyik beleegyezik az amputációba, a másik nem. Hogy dönt az orvos? 1
Ez az állapot súlyosan sérti a jogbiztonság követelményét, melynek szükségességére
az Alkotmánybíróság
több határozatában felhívta a figyelmet. /Pl. 36/1998. (IX.16.)
Abh., 23/1998.(VI. 9.) Abh. stb.!
3.) Az 1992. évi LXIII. törvény IAdatvédelmi tv.! a szexuális életre vonatkozó adatott
e különleges I"szenzitív"l
adat körébe sorolja.
Itt az adatok kezelésére, továbbítására különleges védelmi szabályok vonatkoznak,
ezért
ezek kezelés éhez az érintett
személy
kifejezett
hozzájárulása
szükséges.
IÉrtelemszerűen
arról
szóló tájékoztatással
ki, milyen
szerv
férhet
hozzá
az
adatokhoz'!
Jelen törvény az 1992. évi LXIII. törvényhez való kapcsolódást
egyáltalán nem
szabályozza, ezért sérti az Alkotmány 599 (1) bek. -t, alkalmat ad a 701A9 szerinti
hátrányos megkülönböztetésre,
a bejegyzett azonos nemű élettársak esetében.
Így a törvény a bejegyzett azonos nemű élettársak alkotmányos jogait is sérti. IAIk.
701A9, 599 (1)1
4.) Korábbi beadványom
4. pontjában röviden szóltam arról, hogy a bejegyzett
azonos nemű élettárs, élettársának
elhunyta esetén, kérheti élettársának
korábbi
házasságából született gyermekeinek nála való elhelyezését.
Állításomat az alábbiakban részletezem;
Jelen törvény 39 taxatíven felsorolja, mely jogokat nem gyakorolhat a bejegyzett
azonos nemű élettárs /névviselés stb.!.
E körben nem említi a törvény, hogy korábbi házasságból született gyermeket nem
lehet elhelyezni azonos nemű élettársnál.
A Csjt. 72/A (1) bek. alapján "ha szülőnél történt elhelyezés a gyermek érdekét
veszélyezteti, a bíróság a gyermeket másnál is elhelyezheti" ...
Ezután az LB. 17. irányelv részletezi a gyermekelhelyezés szempontjait.

•
4
Mi következik ebből?
a.) Ha a házasság felbontása után az a személy, akinél elhelyezték a gyermekeket
azonos
neművel
élettársi
kapcsolatot
létesít,
a gyermekek
automatikusan
nála
maradnak tovább.
Így ténylegesen az azonos nemű élettárs felügyelete alá is kerülnek. Természetesen a
vérszerinti szülő - kérheti a gyermekelhelyezés
megváltoztatását.
A bíróság ekkor
mérlege!, de mivel nincs kizárva, lehetséges, hogy az azonos nemű élettársaknál
maradnak a gyermekek.
b.) Ha meghal az azonos nemű élettárs, akinél a gyermeket elhelyezték, kétségtelenül
feléled a vérszerinti szülő felügyeleti joga. Viszont az azonos nemű élettárs - különös
tekintettel arra, hogy a tv. 3S (1) b. pont házastársi jogokkal ruházza fel- kérheti a
gyermekelhelyezés megváltoztatását, a Csjt. 721A (1) bek. és a 17. irányelv alapján, s
a gyermekek nála való elhelyezését. Ebben az esetben a bíróság szintén mérlege!, de
törvény szerint nincs kizárva, hogy a volt azonos nemű élettársnál helyezi el a
gyermeket.
Ebben az esetben nincs megvonva a vérszerinti szülő felügyeleti joga, a bejegyzett
azonos nemű élettárs pusztán arra hivatkozik, hogy jobban tudja ellátni a gyermekek
felügyeletét a 17. irányelv szerint. IEIhelyezés változatlansága, jobb lakás, anyagi
körülmények stb.!
c.) Ha meghal az azonos nemű élettárs, akinél a gyermekek elhelyezésre kerültek, s a
vérszerinti másik szülő felügyeleti jogát megvonták, gyámrendelésre kerül sor.
Ekkor - mivel nincs kizárva a gyámok sorából - az azonos nemű volt élettárs is
kirendelhető gyámként.
Mindhárom esetben a vérszerinti szülő tartásdíj fizetésére köteles.
5.) Beadványomban nem említettem, de értelemszerű, hogya bejegyzett azonos nemű
élettárs a kegyeleti jogok gyakorlója is, szemben a vérszerinti rokonokkal. I 3 S (1) b.!
E körben azonos nemű élettársát eltemettetheti, neki síremléket állíthat a hagyaték
terhére, annak feliratát meghatározhatja, s ő dönt arról, ki temethető a sírba. Ild. 1999.

•
5
évi XLIII. törvény a temetőkről és temetkezésekről és LB. P. törv. T. 20.486/1967.1
Ez sérti a vérszerinti hozzátartozók emberi méltósághoz való jogát. IAIk. 549 (1)1
6.) Beadványom
elkészítésekor
az új Polgári Törvénykönyv
- nem hatályos, de
elfogadott - szövege még nem jelent meg a Magyar Közlönyben.
Amennyiben a jelen törvény ellen benyújtott indítvány okat nem bírálja el a Tisztelt
Alkotmánybíróság
az új Ptk. kihirdetéséig,
indítványozom
az új Ptk. 387&, 388&,
389& megsemmisítését
is, lA bejegyzett
élettársi kapcsolatróli
mivel ezekben a
szakaszokban
az
2009.
évi
XXIX.
tv.
valamennyi
alkotmányellenes
eleme
megtalálható .
Mindezekből következik, - azonosan korábbi beadványomban jelzetekkel - hogya
törvényhozó
az Alkotmányt többszörösen
megsértve alkotta meg a 2009. XXIX.
törvényt, ezért ismételten javaslom teljes megsemmisítését.
Budapest, 2009. november 14.
Őszinte tisztelettel;

Document Outline