MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYSiAÓSÁGA
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGA
I
(Jgyszám:
j/,:
1535 Budapest
.
2_. ~--:.-J3.LJ!X>/LLI-J
I
Pf. 773.
I"'"." .ZOO~JAN O 9.. ~
4~
I
',Példány'
Keze 6ir0:Ja:
Melléklet'
(J (
I
".-
db
;t
Tisztelt Alkotmánybíróság!
---
--
--
__ I~.~-
Alulírott
magyar állampolgár az
Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII.
tv. (továbbiakban: Abtv.) 21. ~ (2) bekezdése
alapján indítványozom, hogy az Alkotmánybíróság az Abtv. 1. ~ bJ pon~ában foglalt jogkörében
eljárva a bejegyzett
élettársi kapcsolatról
szóló 2007. évi CLXXXIV. törvény (továbbiakban:
Béktv.) 1. ~ (1) bekezdése,
2. ~ (1)-(2)
bekezdései,
3. ~ (2) bekezdése,
26/G.
~ (3)
bekezdése,
26/H.
~
(1)
bekezdése
alkotmányellenességét
a
Magyar
Köztársaság
Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. tv. (továbbiakban: Alkotmány) 2. ~ (1) bekezdése, 15. ~-a
alapján, valamint a 60. ~ (1) bekezdése figyelembevételével megállapítani, valamint ez alapján a
Béktv-t törvényt megsemmisíteni
szíveskedjék.
A törvényt az Országgyűlés 2007. december 17-i üIésnapján fogadta el, majd azt a
köztársasági elnök aláírásával látta el, és a Magyar Közlöny 2007/186. számában 2007. december
29-én hirdette ki.
***
I.
A törvényalkotó "a bejegyzett élettársi kapcsolat" fogalmát és intézményét álláspontom
szerint többszörösen
alkotmánysértő módon alkotta meg, illetve vezette be, és rendelte az
Alkotmány által védett [Alkotmány 15. ~; 14/1995. (III. 13.) AB határozat] házasság intézménye
mellé.
A törvényalkotó a "bejegyzett élettársi kapcsolat" intézményének és létesítésének törvényi
feltételei által, a Béktv. 2. ~ (2) bekezdése pontjai értelmében a "bejegyzett élettársi kapcsolatot"
expressis verbis azonosítja a házassággal eljárásjogi és tartalmi szempontok alapján. A törvényalkotó
ezáltal diszkriminálja és gyengíti a házasság intézményét.
A "bejegyzett élettársi kapcsolat" kifejezés tulajdonképpen - köznyelvi fordulattal élve -
"fából vaskarika", ugyanis tartalmi szempontból maga a házasság is bejegyzett élettársi kapcsolat,
és éppen azért nevezhető házasságnak, mivel a létrejött és szabadon akart életközösséget br!Je!!ye:(fe
az illetékes, hatáskörrel rendelkező intézmény, annak létesítését, fennmaradását Alkotmányával
védi a Magyar Köztársaság. A házasság a Magyar Értelmező Kéziszótár szerint "Férfinak és nőnek
jogilag elismert és szabálYozott életközössége': Az élettárs fogalma szintén az Értelmező Kéziszótár
szerint jelentheti először a házastársat, másodsorban a valakivel házasságkö'tés nélkül életkö'zösségben élő
szeméfyt. A házassági jogról szóló 1894. évi XXXI.
törvénycikk -
mint jelenlegi polgári
házasságkötési gyakorlatunk alapja és kiindulópon~a - a házasságot életkö'zösségként defmiálja. A
házastárs egyúttal természetesen élettárs is, míg nem mindegyik élettárs házastárs. A házasság két
fél szabad elhatározásán alapuló, törvényesen és törvényes körülmények között szentesített
életközösség [vö. az állami anyakönyvekről szóló 1894. évi xx.:'CIII. törvénycikk 45-67. ~-ait]. A
házasság tehát tulajdonképpen nem más, mint bi!Jc!!YZettélettársi kapcsolat, amit szebben érzelmi,
vagyoni életközösségnek szoktunk nevezni. A törvényalkotó jól ismerve a fennálló és érvényes
(alkotmánybírósági) állásfoglalásokat és megkötéseket megteremtette
a másodfokú és -rangú
házasságot ("mqjdnem házasság" egyes állásfoglalások szerint): a "bejegyzett élettársi kapcsolat"
intézményét, amit immár nem szükséges egy férfi és egy nő életközösségeként felfogni, hanem

azonos neműek között is létesíthető. Ezáltal formai és tartalmi szempontból
gyengíti és a
"bejegyzett élettársi kapcsolat" intézményének kihatásaként hátrányosan diszkriminálja a házasság
intézményét.
A törvényalkotó a házasság Alkotmány által védett intézményét gyengíti, diszkriminálja és
végső soron ellehetedeníti azáltal, hogy a Béktv. 26/G. ~ (3) és (5) bekezdései értelmében ,,Az
élettársi kapcsolat bqegyzése '!}ilvános és ünnepélYes': az (5) bekezdés szerint lényegét, létesítésének
formai alakját tekintve semmiben nem különbözik a házasság polgári anyakönyvezés bevezetése
óta létező megkötésétől, így azt sem külső, eljárásjogi, majd a közgondolkodás számára tartalmi
szempontok alapján sem lehet megkülönböztetni.
Ez a közgondolkodásban
és -gyakorlatban
zavarokat
fog okozni,
ami szintén a házasság Alkotmány
által védett
intézményének
a
gyengítéséhez vezet, hiszen a közgondolkodás azonosítani fogja a két intézményt, s általában véve
nem lehet elvárni, hogy a gyakorlatban (tartalmilag és létesítését tekintve) megtévesztésig hasonló
intézmények között jogilag adekvát különbséget tegyen az "ádagos állampolgár".
A házasság intézmények alkotmányos védelme [Alkotmány 15. ~] nem merül ki abban, és
nem meríthető
ki a házasság fogalmának mintegy "szerzői jogi" védelme, ill. tilalma alá
helyezésében, hanem annak valóságos tartalmi és vallási, kulturális és eljárásjogi külsőségei
tekintetében is védettnek kell tekinteni. ,,[Aj
házasság intézmé'!}e kultúránkban
és jogunkban
is
hagyomá'!}osanjétfi és nő életkijzössége. [. ..j A legfontosabb emberijogi nemzetkö'iJ egyezmé'!}ek szö'vegezéséből
is az kö'vetkeiJk, hogy a háZasságotjétfi és nő életkö'zösségekéntfogják fel [. ..j. [V]áltoZások tapasifalhatók a
hagyomá'!}os családmodellben is, elsősorban a házasságok tartósságát tekintve. Mindez azonban nem ok arra,
hogy ajog eltérjen a házasságnak attól ajogi fogalmától, amelY a mai állapothoz vezető hagyomá'!}ban mindig is
élt, és amelY a maijogokban is általános, továbbá amelY a kö'ifudat és kö'z'!}elv házasságfogalmával összhangban
van" [14/1995. (III. 13.) AB határozat].
A törvény belső ellentmondást is tartalmaz abban a vonatkozásban, hogy a Béktv. 3. ~ (2)
bekezdése értelmében a "bejegyzett élettársi kapcsolat" megszüntetés ével kapcsolatban a házasság
felbontására vonatkozó
rendelkezések
alkalmazását írja elő, majd a 4. ~ bekezdéseiben
a
"bejegyzett élettársi kapcsolat" közös megegyezésen alapuló mintegy "egyszerűsített", kÖiÍegyző
általi megszüntetésének lehetőségét is megadja. Kifogásolható a kÖijegyző általi, polgári nemperes
eljárás keretében történő [5. ~] megszüntetés kifejezés, amennyiben a felek közös megegyezése
létrejön; e ponton tulajdonképpen a Béktv. 3. ~ (2) bekezdése által érintett házasság Alkotmány
által védett intézménye
sérül, hiszen a "bejegyzett élettársi kapcsolat"
létrejöttét
tekintve
semmiben
nem
különbözik
a házasság
megkötésétől,
azzal azonos,
csak terminológiai
különbséget mutat fel, míg esedeges megszüntetésük alapvetően különbözhet egymástól.
A "bejegyzett élettársi kapcsolat" a törvény értelmében [Béktv. 26/G.
bekezdései] a
polgári házasságkötéstől egyáltalán nem különböző, azaz megkülönbözheteden, anyakönyvvezető
előtti aktus és nyilatkozattétel
következtében
létesül. A "bejegyzett
élettársi kapcsolat"
megszüntetése azonban már sokkal "lazább" módon is megvalósulhat, amely által maga a
törvényalkotó ismeri el és a törvény által legitimálja és kifejezi a "bejegyzett élettársi kapcsolat"
intézménynek labilis, ideiglenes voltát, továbbmenve azonban súlyosan sérti és diszkriminálja a
házasság alkotmányos és alkotmányos an védett intézményét annak mind létesülése és megszűnése
tekintetében.
Kifogásolható az a törvényalkotói intenció és logika is, amely először és elsősorban az általa
alkotott intézmény megszüntetésének lehetőségével foglalkozik részletesen [3-12. ~], majd ezek
után tér rá annak létesítésére.
A törvényalkotó
súlyos mulasztást és alkotmánysértést
valósít meg azáltal, hogy a
"bejegyzett élettársi kapcsolat" létesítésének és megszüntetésének eljárásaiba a törvény erejénél
fogva kötelező érvénnyel bevont
közreműködő
személyek (anyakönyvvezető, közjegyző) a
gondolat, a lelkiismeret és vallás szabadságára vonatkozó alkotmányos alapjog [Alkotmány 60. ~
(1) bekezdés] jogának érvényesülését és érvényesítésének lehetőségét
nem teremtette
meg
magában
a törvényben.
A törvényalkotónak
e tö'roé'!}ben kellett volna
a lelkiismereti és
vallásszabadság alapján a nevezett, hivatalból eljáró tisztségviselők esedeges lelkiismereti indokok

alapján történő
mentesítését
is garantálnia, hiszen a törvény által megalkotott
intézmény
egyrészről nem alkotmányos alapjog érvényesítéséről szól, másrészről kultúránk alapvető erkölcsi
értékrendjének érvényesülését teszi-teheti viszonylagossá az egyén és a közösségek számára. A
törvény elejénél fogva a "bejegyzett élettársi kapcsolat" létesítésének és megszüntetésének
eljárásába vont személyek hivatalukat alapjaiban más jogi körülmények, feltételek között vállalták
fel, kezdték meg. A nevezett személyek az újonnan, a házasság alkotmányos intézménye mellé
alacsonyabb jogszabály által rendelt intézménnyel szemben támasztott lelkiismereti aggályaik,
kulturális, vallási,
erkölcsi
megfontolásaik
ellenére
is
kötelesek
annak
létesítésekor
és
megszüntetésekor hivatalból közreműködni.
A törvény kihatásában hátrányosan diszkriminálja az egyházi autonóm közösségeket, az
egyházi személyeket, akik saját előírásaik és törvényeik szerint az egyházi házasságkötésben részt
vesznek. A törvényalkotó nem tekinthet el attól - ahogyan a polgári házasságkötés bevezetése óta
nem is cselekedett ekként -, hogy a polgári házasságkötés - eltekintve az esetleges egyházjogi,
tartalmi és teológiai különbözőségektől-
a zsidó-keresztyén kultúrkörben gyökerezik mind a mai
napig. A "bejegyzett élettársi kapcsolatot" létesítő személyek a Béktv. törvényi hátterével egészen
nyilvánvalóan a tanításuk, önértelmezésük alapelemei közé tartozó, a hetero- és homoszexuális
élettársi közösség és házasságkötés intézményét nem támogató, ill. elutasító, diszkvalifikáló
egyházi szervezetek autonómiájának és függetlenségének megsértésére, ill. gyengítés ére fognak
törekedni, ami szintén nyilvánvalóan alkotmányellenes.
Álláspontom szerint a magyar jogrendben a "szeméfyek" mintjogalanyok [a házasságkötés a
férfi és a nő joga, más vonatkozásban
a "szeméfyek" a jogalanyok; vö. 14/1995. (III. 13.) AB
határozat; továbbá: 65/2007. (X. 18.) AB határozat] a mai jogrend szerint is nyilatkozataikkal,
szerződéseikkel szabadon rendelkezhetnek vagyonukról, személyes jogaikról és adataikról egy
másik személy javára. Álláspontom szerint a törvényalkotó a jelen törvénnyel nem tett eleget a
14/1995.
(III.
13.) AB
határozat
egészének
sem
a házasság
intézményének
védelme
szempon~ából, sem az AB határozat indoldásának III. pon~ában megfogalmazottaknak.
II.
A törvény eljárásjogi szempontból is felvet alkotmányossági kérdéseket. Álláspontom
szerint a Béktv. jelen formájában az Alkotmány 15. ~ módosításaként fogható fel, a törvényalkotó
azonban a "bejegyzett élettársi kapcsolat" intézményét önálló törvény formájában, egyszerű
többséggel alkotta meg. Az Országos Választási Bizottság 239/2007. (VII. 31.) és 240/2007. (VII.
31.)
burkolt
alkotmánymódosítási
szándékra
hivatkozó
elutasító
határozatai
ellen
az
Alkotmánybíróságnál felülvizsgálati kérelmet benyújtó indítványozó álláspon~a szerint "f...l AZ
Alkotmány
15. $-ában szereplő kitétel a házasságnak, mint intézménynek a védelmérőlsZó/, [' ..l nemjelentheti
azonban a jogintéifllény más -
esetleg alacsonyabb siintű
- jogszabáfyokban
meghatározott tartalma
megváltoifatásának tilalmát." Az Alkotmánybíróság [65/2007. (X. 18.) AB határozat; 75/2007. (X.
19.) AB határozat] az indítványozó
kérelmét elutasította, a nevezett
OVB határozatotkat
helybenhagyta, a törvényességi felülvizsgálat indoklásaként felhozott érvrendszert és álláspontot
nem találta megalapozottnak.
Álláspontom szerint a "bejegyzett élettársi kapcsolatról" szóló
törvénnyel a törvényalkotó a fenti indoklás szerinti "a jogintézmény más - esetlegalacsonyabb siintű -
jogszabáfyokban meghatározott tartalmfúl" megváltoztatását és szabályozását hajtotta végre, és ezzel
alkotmánysértést követett eL
Álláspontom szerint a fentiek értelmében a Béktv. alkotmányellenes, ezért indítványoz om
annak megsemmisítését.
Nagykőrös, 2008. január 7.

Document Outline