----------
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYBíR6sÁGA
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGA
1535 Budapest
Ogyszám:
Pf. 773.
2)
/8>LJ-fJ-!JR /2>
IÉn",ort 2008 JAN L 7.
,
IPóldány:
l
\
IMelléklet:
I
-
db J7°'
Tisztelt Alkotmánybíróság!
Az Alkotmánybíróság
főtitkára
21/J/2008/2. számú Budapesten,
2008. ja-
nuár 21-én keltezett levelében - amelyet 2008. január 24-én vettem kézhez - tá-
jékoztatott,
hogy az általam Nagykőrösön, 2008. január
7-én keltezett és az AI-
kotmánybírósághoz
2008. január
9-én beérkezett,
a bejegyzett élettársi
kapcso-
latról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvény egyes szakaszait
érintő utólagos alkot-
mányossági vizsgálatra és megsemmisítésre
vonatkozó indítványom formai hibá-
kat tartalmaz
a kifogásolt törvényi szakaszok jelölését illetóleg. Az Alkotmánybí-
róság főtitkára levelében tájékoztatott
e formai hibák 15 napon belüli javításának
lehetőségével kapcsolatban.
A nevezett törvény utólagos alkotmányossági
vizsgálatára
vonatkozó ja-
vaslatomat tehát az alábbiak szerint terjesztem elő:
Tisztelt Alkotmánybíróság!
Alulírott
magyar állampolgár
az Alkotmánybíróságról
szóló 1989. évi XXXII. tv. (továbbiakban: Abtv.) 21. ~ (2)
bekezdése alapján
indítványozom,
hogy az Alkotmánybíróság
az Abtv. 1. ~ b)
pontjában
foglalt jogkörében
eljárva
a bejegyzett
élettársi
kapcsolatról
szóló
2007. évi CLXXXIV. törvény (továbbiakban: Bétv.) 1. ~ (1) bekezdése, 2. ~ (1)-(2)
bekezdései, 3. ~ (2) bekezdése, valamint
15. ~ ,,Az élettársi
kapcsolat
bejegyzése
nyilvános
és ünnepélyes"
és ,,A tanúkról
a leendő élettársak
gondoskodnak"
szö-
vegrészek alkotmányellenességét
a Magyar Köztársaság
Alkotmányáról
szóló
1949. évi XX. tv. (továbbiakban: Alkotmány) 2. ~ (1) bekezdése, 15. ~-a alapján,
valamint a 60. ~ (1) bekezdése figyelembevételével megállapítani
és a nevezett és
kifogásolt részeket megsemmisíteni
szíveskedjék.
A törvényt
az Országgyűlés
2007. december 17-i ülésnapján
fogadta el,
majd azt a köztársasági
elnök aláírásával látta el, és a Magyar Közlöny 2007/186.
számában 2007. december 29-én hirdette ki.
1

***
I.
Az Alkotmány
felhívott rendelkezései:
,,[...]
2. ~ (1) A Magyar Köztársaság
független, demokratikus
jogállam.
[...]
15. ~ A Magyar Köztársaság
védi a házasság
és a család intézményét.
[...]
60. ~ (1) A Magyar Köztársaságban
mindenkinek
joga van a gondolat,
a lelkiis-
meret és a vallás szabadságára.
[... l"
A Bétv. érintett rendelkezései
a Magyar Közlöny 2007/186. száma alapján:
,,1. ~ (1) Bejegyzett
élettársi
kapcsolat
akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető
előtt együttesen
jelenlévő
két, tizennyolcadik
életévét
betöltött
személy szemé-
lyesen kijelenti, hogy egymással
bejegyzett élettársi
kapcsolatban
kíván élni.
[...]
2. ~ (1) Az e törvényben
nem szabályozott
kérdésekben
a bejegyzett
élettársi
kap-
csolatra a házasságról,
a családról és a gyámságról
szóló 1952. évi IV. törvény (a
továbbiakban:
Csjt.) házasságra
vonatkozó
rendelkezéseit
alkalmazni
kell. A
Csjt. közös gyermekké
fogadásra
és a házastársak
névviselésére
vonatkozó
ren-
delkezései nem alkalmazhatóak
a bejegyzett élettársakra.
(2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik,
a) a házasságra
vonatkozó szabályokat
a bejegyzett élettársi
kapcsolatra,
b) a házastársra
vagy házastársakra
vonatkozó
szabályokat
a bejegyzett
élettársra
vagy élettársakra,
c) az özvegyre vonatkozó
szabályokat
az elhunyt
bejegyzett
élettárs
túlélő
bejegyzett élettársára,
d) az elvált személyre
vonatkozó szabályokat
arra a személyre,
akinek be-
jegyzett élettársi
kapcsolatát
megszüntették,
e) a házaspárra
vonatkozó szabályokat
a bejegyzett
élettársakra
is megfe-
lelően alkalmazni
kell.
[...]
3. ~ [... ]
(2) A bejegyzett
élettársi
kapcsolat
megszüntetésére
a házasság
felbontá-
sára vonatkozó rendelkezéseket
alkalmazni
kell.
[...]
15. ~ [.oo]
26/G. ~ [... ]
(3) Az élettársi
kapcsolat bejegyzése nyilvános és ünnepélyes.
[...]
26/H. ~ (1) [... ] A tanúkról
a leendő élettársak
gondoskodnak.
[...]"
II.
2

A törvényalkotó "a bejegyzett élettársi kapcsolat" fogalmát és intézményét
álláspontom szerint többszörösen alkotmánysértő
módon alkotta meg, illetve ve-
zette be, és rendelte az Alkotmány által védett [Alkotmány 15. ~; 14/1995. (III.
13.) AB határozat] házasság intézménye mellé.
A törvényalkotó a "bejegyzett élettársi kapcsolat" intézményének
és létesí-
tésének törvényi feltételei által, a Bétv. 2. ~ (2) bekezdése pontjai értelmében a
"bejegyzett élettársi
kapcsolatot" expressis verbis azonosítja
a házassággal
eljá-
rásjogi és tartalmi szempontok alapján. A törvényalkotó ezáltal diszkriminálja és
gyengíti a házasság intézményét. Alkotmányba ütköző az a szabályozás, amely
szerint az életközösség elnevezésében ugyan különbözik a házasságtól, de jogha-
tásait és tartalm át tekintve a megtévesztésig megegyezik azzal.
A "bejegyzett élettársi kapcsolat" kifejezés tulajdonképpen
- köznyelvi for-
dulattal élve - "fából vaskarika", ugyanis tartalmi szempontból maga a házasság
is bejegyzett élettársi kapcsolat, és éppen azért nevezhető házasságnak,
mivel a
létrejött
és szabadon
akart
életközösséget
bejegyezte az illetékes,
hatáskörrel
rendelkező intézmény, annak létesítését,
fennmaradását
Alkotmányával
védi a
Magyar Köztársaság. A házasság a Magyar Értelmező Kéziszótár szerint "Férfi-
nak és nőnek jogilag elismert és szabályozott
életközössége". Az élettárs fogalma
szintén az Értelmező Kéziszótár szerint jelentheti először a házastársat,
másod-
sorban a valakivel házasságkötés
nélkül életközösségben
élő személyt. A házassági
jogról szóló 1894. évi XXXI. törvénycikk - mint jelenlegi polgári házasságkötési
gyakorlat unk alapja és kiindulópontja - a házasságot életközösségként
definiálta.
A házastárs
egyúttal természetesen
élettárs is, míg nem mindegyik élettárs há-
zastárs. A házasság két fél szabad elhatározásán
alapuló, törvényesen és törvé-
nyes körülmények között szentesített
életközösség [vö. az állami anyakönyvekró1
szóló 1894. évi XXXIII. törvénycikk 45-67. ~-ait]. A házasság tehát tulajdonkép-
pen nem más, mint bejegyzett élettársi kapcsolat, amit egyúttal érzelmi, vagyoni
életközösségnek nevezünk. A törvényalkotó jól ismerve a fennálló és érvényes
(alkotmánybírósági)
állásfoglalásokat
és megkötéseket
megteremtette
a másod-
fokú és -rangú házasságot
G,majdnem házasság" - egyes állásfoglalások szerint):
a "bejegyzett élettársi
kapcsolat" intézményét,
amit immár nem szükséges egy
férfi és egy nő életközösségeként felfogni, hanem azonos neműek között is létesít-
hető. Ezáltal formai és tartalmi
szempontból gyengíti, és a "bejegyzett élettársi
kapcsolat" intézményének
kihatásaként
hátrányosan
diszkriminálja
a házasság
intézményét.
A törvényalkotó a házasság Alkotmány által védett intézményét
gyengíti,
diszkriminálja és végső soron ellehetetleníti
azáltal, hogy a Bétv. 15. ~-a által az
anyakönyvekró1, a házasságkötési
eljárásról és a névviselésró1 szóló 1982. évi 17.
törvényerejű rendelet módosításaként
[26/G. ~ (3) és (5) bekezdések] elrendeli:
"Az élettársi kapcsolat bejegyzése nyilvános és ünnepélyes", az (5) bekezdés szerint
lényegét, létesítésének
formai alakját tekintve semmiben nem különbözik a há-
zasság megkötésének polgári anyakönyvezés bevezetése óta létező módjától és
formájától (pl. kérdések, tanúk), így azt sem külső, eljárásjogi, majd a közgondol.
kodás számára tartalmi
szempontok alapján sem lehet megkülönböztetni
a "va-
lódi" házasságtól. Ez a közgondolkodásban és -gyakorlatban
zavarokat fog okoz-
ni, ami szintén a házasság Alkotmány által védett intézményének
a gyengítésé-
hez vezet, hiszen a közgondolkodás azonosítani fogja a két intézményt, s általá-
ban véve nem lehet elvárni, hogy a gyakorlatban
(tartalmilag
és létesítését te-
3

kintve) megtévesztésig hasonló intézmények között jogilag adekvát különbséget
tegyen az "átlagos állampolgár".
A házasság intézményének
alkotmányos védelme [Alkotmány 15. ~] nem
merül ki abban, és nem meríthető ki a házasság
fogalmának mintegy "szerzői
jogi" védelme, ill. tilalma alá helyezésében, hanem annak valóságos tartalmi
és
eljárásjogi, továbbá kulturális külsőségei tekintetében is védettnek kell tekinteni.
,,[Aj házasság
intézménye
kultúránkban
és jogunk ban is hagyományosan
férfi és
nő életközössége. [...j A legfontosabb emberi jogi nemzetközi
egyezmények
szövege-
zéséből is az következik,
hogy a házasságot férfi és nő életközösségeként
fogják fel
[ ...j. [VJáltozások tapasztalhatók
a hagyományos
családmodellben
is, elsősorban a
házasságok
tartósságát
tekintve. Mindez azonban nem ok arra, hogy a jog eltérjen
a házasságnak
attól a jogi fogalmától,
amely a mai állapothoz
vezető hagyomány-
ban mindig is élt, és amely a mai jogokban is általános,
továbbá amely a köztudat
és köznyelv házasságfogalmával
összhangban
van" [14/1995. (III. 13.) AB határo-
zat].
A törvény belső ellentmondást
is tartalmaz
abban a vonatkozásban, hogy a
Bétv. 3. ~ (2) bekezdése értelmében a "bejegyzett élettársi kapcsolat" megszünte-
tésével kapcsolatban a házasság felbontására vonatkozó rendelkezések alkalma-
zását írja elő, majd a 4. ~ bekezdéseiben a "bejegyzett élettársi kapcsolat" közös
megegyezésen alapuló mintegy "egyszerűsített",
közjegyző általi megszüntetésé-
nek lehetőségét is megadja - ezáltal a törvényalkotó alkotmányellenes
helyzetet
keletkeztetett.
Kifogásolható a közjegyző általi, polgári nemperes eljárás kereté-
ben történő [5. ~] megszüntetés kifejezés, amennyiben a felek közös megegyezése
létrejön; e ponton tulajdonképpen
a Bétv. 3. ~ (2) bekezdése által érintett házas-
ság Alkotmány által védett intézménye sérül, hiszen a "bejegyzett élettársi kap-
csolat" létesítését tekintve semmiben nem különbözik a házasság törvényes meg-
kötésétó1, azzal azonos, csak terminológiai különbséget mutat fel, míg esetleges
megszüntetésük alapvetően különbözhet egymástól.
A "bejegyzett élettársi kapcsolat" a törvény értelmében [Bétv. 15. ~ kifogá-
solt szövegrészei] a polgári házasságkötéstó1
egyáltalán
nem különböző, azaz
megkülönbözhetetlen,
anyakönyvvezető előtti aktus és nyilatkozattétel
következ-
tében létesül. A "bejegyzett élettársi kapcsolat" megszüntetése
azonban már sok-
kal "lazább" módon is megvalósulhat, amely által maga a törvényalkotó ismeri el
és a törvény által legitimálja és kifejezi a "bejegyzett élettársi
kapcsolat" intéz-
ménynek labilis, ideiglenes voltát, továbbmenve azonban súlyosan sérti és diszk-
riminálja a házasság alkotmányos és alkotmányos an védett intézményét
annak
mind létesülése és megszűnése tekintetében.
Kifogásolható az a törvényalkotói intenció és logika is, amely először és el-
sősorban az általa alkotott intézmény megszüntetésének
lehetőségével foglalko-
zik részletesen [3-12. ~], majd ezek után tér rá annak létesítésére.
A törvényalkotó súlyos mulasztást és alkotmánysértést
valósít meg azáltal,
hogy a "bejegyzett élettársi kapcsolat" létesítésének és megszüntetésének
eljárá-
saiba a törvény erejénél fogva kötelező érvénnyel bevont közreműködő személyek
(anyakönyvvezető, közjegyzó) a gondolat, a lelkiismeret
és vallás szabadságára
vonatkozó alkotmányos alapjog [Alkotmány 60. ~ (1) bekezdés] érvényesülését és
érvényesítésének
lehetőségét nem teremtette
meg magában a törvényben. A tör-
vényalkotónak e törvényben kellett volna a lelkiismereti és vallásszabadság
alap-
ján a nevezett, hivatalból eljáró tisztségviseló'k esetleges lelkiismereti
indokok
4

alapján történő mentesülését
és mentesítését
is garantálnia,
hiszen a törvény
által megalkotott intézmény egyrészról nem alkotmányos alapjog érvényesítésé-
ról szól, másrészról kultúránk
alapvető erkölcsi értékrendjének
érvényesülését
teszi, teheti viszonylagossá az egyén és a közösségek számára. A törvény erejénél
fogva a "bejegyzett élettársi kapcsolat" létesítésének és megszüntetésének
eljárá-
sába vont személyek hivatalukat
alapjaiban más jogi körülmények, feltételek kö-
zött vállalták fel, kezdték meg. A nevezett személyek az újonnan, a házasság al-
kotmányos intézménye mellé alacsonyabb jogszabály által rendelt intézménnyel
szemben támasztott
lelkiismereti aggályaik, kulturális,
vallási, erkölcsi megfon-
tolásaik ellenére is kötelesek annak létesítésekor és megszüntetésekor
hivatalból
közrem űködni.
A törvény kihatásában
hátrányosan
diszkriminálja
az egyházi autonóm
közösségeket, az egyházi személyeket, akik saját előírásaik és törvényeik szerint
az egyházi házasságkötésben
részt vesznek. A törvényalkotó
nem tekinthet
el
attól - ahogyan a polgári házasságkötés bevezetése óta nem is cselekedett ekként
-, hogy az egy férfi és egy nő által létesített polgári házasságkötés
intézménye -
eltekintve az esetleges egyházjogi, tartalmi
és teológiai különbözőségektól - a
zsidó-keresztyén kultúrkörben
gyökerezik mind a mai napig. A "bejegyzett élet-
társi kapcsolatot" létesítő személyek a Bétv. törvényi hátterével egészen nyilván-
valóan a tanításuk,
önértelmezésük
alapelemei közé tartozó, a hetero- és homo-
szexuális élettársi
közösség és házasságkötés
intézményét
maguk részéról nem
támogató, ill. elutasító,
diszkvalifikáló egyházi szervezetek
autonómiájának
és
függetlenségének
megsértésére,
ill. gyengítésére fognak törekedni,
ami szintén
nyilvánvalóan alkotmányellenes.
Álláspontom szerint a magyar jogrendben a "személyek" mint jogalanyok [a
házasságkötés a férfi és a nő joga, más vonatkozásban a "személyek" a jogalany-
ok; vö. 14/1995. (III. 13.) AB határozat; továbbá: 65/2007. (X. 18.) AB határozat] a
mai jogrend szerint is nyilatkozataikkal,
szerződéseikkel szabadon rendelkezhet-
nek vagyonukról, személyes jogaikról és adataikról
egy másik személy javára.
Álláspontom szerint a törvényalkotó a jelen törvénnyel nem tett eleget a 14/1995.
(III. 13.) AB határozat
egészének sem a házasság intézményének
védelme szem-
pontjából, sem az AB határozat
indoklásának
III. pontjában megfogalmazottak-
nak.
A törvény eljárásjogi szempontból is felvet alkotmányossági
kérdéseket.
Álláspontom szerint a Bétv. jelen formájában az Alkotmány 15. ~ módosításaként
fogható fel, a törvényalkotó azonban a "bejegyzett élettársi
kapcsolat" intézmé-
nyét önálló törvény formájában, egyszerű többséggel alkotta meg. Az Országos
Választási Bizottság 239/2007. (VII. 31.) és 240/2007. (VII. 31.) burkolt alkot-
mánymódosítási
szándékra hivatkozó elutasító határozatai
ellen az Alkotmány-
bíróságnál felülvizsgálati kérelmet benyújtó indítványozó álláspontja szerint "f...l
Az Alkotmány
15. f-ában szereplő kitétel a házasságnak,
mint intézménynek
a
uédelméró'l szól, [' ..l nem jelentheti azonban a jogintézmény
más - esetleg alacso-
nyabb szintű - jogszabályokban
meghatározott
tartalma
meguáltoztatásának
ti-
lalmát." Az Alkotmánybíróság
[65/2007. (X. 18.) AB határozat;
75/2007. (X. 19.)
AB határozat] az indítványozó kére Imét elutasította,
a nevezett OVB határozato-
kat helybenhagy ta, a törvényességi
felülvizsgálat
indoklásaként
felhozott érv-
rendszert és álláspontot nem találta megalapozottnak. Álláspontom szerint a "be-
5

•
jegyzett élettársi
kapcsolatról"
szóló törvénnyel
a törvényalkotó
a fenti indoklás
szerinti "a jogintézmény
más - esetleg alacsonyabb szintű - jogszabályokban
meg-
határozott tartalm{úJ" megváltoztatását
és szabályozását
hajtotta
végre, és ezzel
alkotmánysértést
követett el.
Álláspontom
szerint
a fentiek értelmében
a Bétv. kifogásolt
szakaszai
al-
kotmányellenesek,
ezért indítványozom
azok megsemmisítését.
Nagykőrös, 2008. január
24.
6

Document Outline