ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG
HIVATAL
Tárgy: közérdekű adatigénylés
Magyar Helsinki Bizottság
[email protected]
Tisztelt Magyar Helsinki Bizottság!
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi
CXII. törvény 28. § (1) bekezdése alapján benyújtott, „
tolmácsolással, tájékoztatáshoz való
joggal, képzéssel” kapcsolatos közérdekű adatigénylésével összefüggésben az alábbiak szerint
tájékoztatom.
Tolmácsolás
1. Kérem, adjon tájékoztatást arról, hogy a 2024. év során hány alkalommal folytattak le
külföldi állampolgárságú terhelt kihallgatását?
A Rendőrség a kért bontásban nem gyűjt adatot.
2. Kérem, adjon tájékoztatást arról, hogy a 2024. év során hány esetben rendeltek ki
tolmácsot, jelnyelvi tolmácsot és/vagy szakfordítót az egyes eljárásokban?
2.1. Ezen belül hány esetben rendeltek ki tolmácsot azért, mert a terhelt nem értette a
magyar nyelvet?
2.2. Ebből hány esetben rendeltek ki jelnyelvi tolmácsot a terhelt fogyatékossága (azaz
hallássérültség, siketvak, beszédfogyatékos mivolta) miatt, továbbá azért, mert a Be. 78.§ (3)-
(5) bekezdésében foglaltakon túl más okból nem képes kommunikálni, vagy abban súlyos
fokban korlátozott?
A 2., a 2.1 és a 2.2 kérdésben szereplő bontásban a Rendőrség nem gyűjt adatokat.
2.3. Ebből hány alkalommal rendeltek ki a terhelt anyanyelve szerinti tolmácsot, és hány
alkalommal került sor a Be. 78. § (2) szerint a terhelt által ismertként megjelölt más nyelvű
tolmács kirendelésére?
A Rendőrség az igényelt adatokkal a kért bontásban nem rendelkezik.
Cím: 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Bp. Pf.: 314/15
Telefon: +36 (1) 443-5797, 30-777
KÉR azonosító: ORFK
E-mail:
[email protected]
2
3. Hány alkalommal fordult az elő, hogy a beszédfogyatékos terhelt, kérésére a kihallgatás
helyett írásban tett vallomást a Be. 78.§ (5) bekezdése szerint?
A Rendőrség az igényelt adatokkal a kért bontásban nem rendelkezik.
4. Kérem, adjon tájékoztatást arról, milyen módszerrel állapítják azt meg, hogy a
gyanúsítottak vagy a vádlottak beszélik-e és értik-e a büntetőeljárás nyelvét, és szükségük
van-e tolmács segítségére. Van-e erre bármilyen jogszabályban vagy közjogi
szervezetszabályozó eszközben vagy módszertani útmutatóban (vagy bármely hasonló
rendeltetésű dokumentumban) megjelenő iránymutatás? Amennyiben van, kérem jelölje meg
a jogszabályhelyet vagy bocsássa rendelkezésemre az egyéb szabályozó eszközt,
dokumentumot.
A büntetőeljárás során a tolmács kirendelésére
a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény
(a továbbiakban: Be.) 78. § (1) és (2) bekezdése, valamint
a nyomozás és az előkészítő eljárás
részletes szabályairól szóló 100/2018. (VI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: NYER)
47. §-a alapján kerül sor.
5. A 2024. évben hány esetben került sor tolmács biztosítására a tolmács személyes
jelenlétével, illetve hány esetben került sor telekommunikációs eszköz útján történő
bevonására? Erre hány esetben került sor:
5.1. kép- és hangfelvétel (Be. 120.§ (2) a) pont) útján,
5.2. folyamatos hangfelvétel (Be. 120.§ (2) b) pont) útján?
A Rendőrség az igényelt adatokkal a kért bontásban nem rendelkezik.
6. A 2024. évben hány esetben került sor arra, hogy már az első kihallgatást megelőzően
tolmácsot rendeltek ki az eljárásban?
A Rendőrség az igényelt adatokkal a kért bontásban nem rendelkezik.
7. Milyen módszertant alkalmaznak a tolmácsolás minőségének a meghatározására?
Amennyiben tolmács igénybevételére kerül sor, úgy az eljárási cselekményről készült
jegyzőkönyv tartalmazza a büntetőeljárásban részt vevő személy nyilatkozatát arról, hogy a
tolmácsolást megértette-e. A büntetőeljárásban részt vevő személy figyelmeztetése megtörténik
arra vonatkozóan is, hogy a tolmácsolás nem megfelelő minősége miatt más tolmács
kirendelését indítványozhatja. A figyelmeztetés tényét, valamint a figyelmeztetésre adott
választ jegyzőkönyvezni kell. A nyomozó hatóság lehetőség szerint a tolmács igénybevétele
nélkül is meggyőződik arról, hogy a büntetőeljárásban részt vevő személy a tolmácsolást
megértette-e.
8. A 2024. évben hány alkalommal került sor a tolmácsolás minősége miatt új tolmács
kirendelésének az indítványozására a Be. 201.§ (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel?
A Rendőrség az igényelt adatokkal a kért bontásban nem rendelkezik.
3
9. Milyen módon bizonyosodnak meg arról annak megállapításakor, hogy a Be. 201. § (2)
bekezdése szerinti eseti tolmácsként kirendelendő személy „megfelelő nyelvismerettel”
rendelkezik? Van-e erre bármilyen jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó
eszközben vagy módszertani útmutatóban (vagy bármely hasonló rendeltetésű
dokumentumban) megjelenő iránymutatás, és az hozzáférhető-e a nyilvánosság számára? Ha
igen, kérem, jelölje meg, amennyiben az nem hozzáférhető, szíveskedjen azt megküldeni a
számomra.
Az eseti tolmács közreműködése kapcsán is az általános jogelvek és figyelmeztetések
érvényesek, amelyek a 7. pontban megválaszolásra kerültek.
Tájékoztatáshoz való jog
10. Kérem, tájékoztasson arról, hogy a terhelt első kihallgatásán milyen módon, szóban
vagy írásban közlik-e vele a Be. 74. § foglaltak szerint (egyszerű és közérthető módon
fogalmazva, figyelembe véve a terhelt állapotát és személyes jellemzőit, meggyőződve arról,
hogy a vele szóban közölteket megértette) a jogairól és a vele szemben folyó eljárásról szóló
tájékoztatásokat és figyelmeztetéseket.
A terhelt jogainak ismertetése a kihallgatás során szóban történik. A jogok ismertetését a
gyanúsított kihallgatásáról készült jegyzőkönyv is rögzíti.
11. Kérem, bocsássa rendelkezésemre a Be. 74. §-ban foglalt követelmények alapján
készült írásbeli tájékoztatót, amely a fogva lévő terheltet tájékoztatja a büntetőeljárási
jogairól.
A Rendőrség nem rendelkezik ilyen írásbeli tájékoztatóval.
12. Kérem, bocsássa rendelkezésemre azon tájékoztatások, figyelmeztetések szövegét,
amelyek a Be. 74. §-ban foglalt követelményekkel összhangban a terheltet a gyanúsítotti
jogairól tájékoztatják akkor is, ha azt az eljáró hivatalos személy szóban közli a gyanúsítottal
(pl. RobotZsaru NEO iratmintatárában rögzített jogokról való tájékoztatást).
A Be. 74. §-ában foglaltakkal összhangban előre megfogalmazott és szövegszerűen rögzített
tájékoztatások:
„
Személyazonosságát megállapítandó, nyilatkozzon a személyi azonosító adatairól. A Be.
184. § (2) bekezdés alapján ezen azonosítókat köteles megadni. Felhívom a figyelmét, hogy
amennyiben hamis adatokat ad meg, elköveti a Btk. 342. § (1) bekezdés c) pontba ütköző
közokirat-hamisítás bűntettét.
Megértettem, hogy köteles vagyok személyazonosító adataimat megadni, és megértettem a
hamis adatok megadásának következményeire vonatkozó figyelmeztetést is.
A nyomozóhatóság az eljárási cselekmény megkezdésekor felhívja a megjelentek figyelmét a
Be. 358. § (4) bekezdésében foglaltakra, amely szerint az eljárási cselekményről folyamatos
hangfelvételt vagy kép- és hangfelvételt kell készíteni az adott eljárási cselekménnyel
egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés mellett, ha a gyanúsított, a védő vagy a sértett ezt a
költségek egyidejű előlegezésével indítványozza.
4
Az egyes büntetőeljárási cselekményekre és a büntetőeljárásban részt vevő személyekre
vonatkozó szabályokról szóló 12/2018. (VI. 12.) IM rendelet 61. § (1) bekezdése értelmében a
hatóság akkor készít ez esetben az eljárásról kép- és hangfelvételt, amennyiben az indítványozó
a felvétel készítésének előreláthatóan felmerülő költségét az eljárási cselekmény előtt legalább
öt nappal megelőlegezi, vagy amennyiben erre öt napon belül kerül sor, a technikai eszközök
rendelkezésre állnak.
Az IM rendelet 61. § (2) bekezdése értelmében folyamatos hangfelvételt kell készíteni,
amennyiben a jogosult eredetileg a kép- és hangfelvétel készítését indítványozta, de annak
(1) bekezdés szerinti feltételei nem állnak fenn, így ehelyett folyamatos hangfelvétel készítését
indítványozza és annak költségét az eljárási cselekmény előtt megelőlegezi.
Az IM rendelet 62. § (2) és (3) bekezdése értelmében a kép- és hangfelvétel készítésének
költségeként – az eljárási cselekmény időtartamához igazodóan – megkezdett óránként 5000
forint, de legalább 10000 forint költségátalányt, a folyamatos hangfelvétel készítésének
költségeként egyszeri 2000 forint költségátalányt kell megállapítani.
Folyamatos kép- és hangfelvétel készítését a jelenlévők nem indítványozták.
Tájékoztatom, hogy mind szóban, mind írásban anyanyelvét használhatja.
Közlöm Önnel, hogy a Be. 385. § (1) bekezdése alapján gyanúsítottként hallgatom ki.
A Be. 185. § (1) bekezdése alapján figyelmeztetem, hogy
a) nem köteles vallomást tenni, a vallomástételt, illetve az egyes kérdésekre történő válaszadást
a kihallgatás folyamán bármikor megtagadhatja, de bármikor dönthet úgy, hogy vallomást tesz,
akkor is, ha korábban a vallomástételt megtagadta,
b) a vallomás megtagadása az eljárás folytatását nem akadályozza, és nem érinti a kérdezési,
észrevételezési és indítványtételi jogát,
c) ha vallomást tesz, bizonyítékként felhasználható, amit mond, illetve rendelkezésre bocsát,
d) mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat, kegyeleti jogot hamis
tényállítással nem sérthet.
A figyelmeztetéseket megértette?
A gyanúsított válasza:
-
Tájékoztatom, hogy a Be. 39. § (1) bekezdése alapján jogosult arra, hogy:
a) megismerje a gyanúsítás és a vád tárgyát, továbbá ezek változását,
b) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság megfelelő időt és körülményeket biztosítson
Önnek a védekezésre való felkészüléshez,
c) a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyészségtől és a nyomozó
hatóságtól felvilágosítást kapjon,
d) védelmének ellátására védőt hatalmazzon meg vagy védő kirendelését indítványozza,
e) a védőjével ellenőrzés nélkül tanácskozzon,
f) vallomást tegyen, vagy a vallomástételt megtagadja,
g) bizonyítékot terjesszen elő, indítványt és észrevételt tegyen, az utolsó szó jogán felszólaljon,
h) a tárgyaláson és a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés
tárgyában tartandó ülésen jelen legyen és az e törvényben meghatározottak szerint kérdéseket
tegyen fel,
5
i) jogorvoslattal éljen,
j) az eljárás ügyiratait – az e törvényben meghatározott kivételekkel – teljes terjedelmében
megismerje,
k) egyezség megkötését, illetve ügyészi intézkedés vagy határozat kilátásba helyezését
kezdeményezze.
A Be. 387. § (2) bekezdése alapján figyelmeztetem, hogy jelen eljárásban védő részvétele
kötelező, amennyiben nincs meghatalmazott védője, védőt rendelek ki.
Közlöm, hogy a Be. 407. § (1) bekezdés alapján – figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra –
Ön, vagy védője és az ügyészség is kezdeményezheti egyezség megkötését a bűnösség
beismeréséről és ennek következményeiről.
A (4) bekezdés alapján, ha az Ön kezdeményezése alapján az ügyészség, vagy az ügyészség
kezdeményezése alapján Ön az egyezség lehetőségét nem zárja ki, az egyezség megkötésére
irányuló eljárásban a védő részvétele kötelező. Amennyiben nem kíván védőt meghatalmazni,
az ügyészség haladéktalanul védőt rendel ki, valamint gondoskodik arról, hogy a védő a
nyomozás ügyiratait megismerhesse.
A közlést megértettem.
-
Tájékoztatom továbbá, hogy a Be. 393. § (1) bekezdés alapján jelen lehet a szakértő
meghallgatásán, a szemlénél, a bizonyítási kísérletnél és a felismerésre bemutatásnál, ha az
eljárási cselekmény a gyanúsítás tárgyát érinti.
Megértettem, hogy ügyemben (név) helyettes védő jár el.
- Figyelmeztetem, hogy a Be. 39. § (3) bekezdése alapján köteles:
a) az eljárási cselekményeken a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság rendelkezéseinek
megfelelően az e törvényben meghatározottak szerint jelen lenni,
b) a lakcímét, értesítési címét, tényleges tartózkodási helyét, kézbesítési címét, valamint ezek
megváltozását – a változást követő három munkanapon belül – az eljáró bírósággal,
ügyészséggel vagy nyomozó hatósággal közölni.
A jogaimra történő figyelmeztetést, tájékoztatást megértettem és kijelentem, hogy vallomást
teszek/nem teszek.
- A Be. 75. § (1) bekezdése alapján tájékoztatom, hogy jogai érvényesítésének megkönnyítésére
költségkedvezményben részesíthető, ha jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt a bűnügyi
költséget vagy annak egy részét nem képes viselni.
Tájékoztatom, hogy a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/A. § (1) bekezdés c)
pontja alapján személyleírását rögzítjük. Tájékoztatom továbbá, hogy a személyi adatainak
kezelése során – azon belül a jogai és azok érvényesítése vonatkozásában – az Információs
önrendelkezési jogról szóló 2011. évi CXII. törvény 14–19. §-ban foglaltak az irányadóak.
6
Tájékoztatom, hogy a Be. 100. § (1) bekezdése alapján indítványozhatja az eljárás ügyiratainak
megismerését, amely indítványát az eljáró hatóság a 100. § (1) bekezdés a) pontjaira
figyelemmel, valamint a 100. § (6)-(7) bekezdései alapján bírálja el.
Tájékoztatom, hogy a kihallgatását követően a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai
Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek
nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló
2009. évi XLVII. törvény 6. § alapján önről fényképfelvétel készül, a 44. és 46. § alapján ujj- és
tenyérnyomat vételre, az 59. és 61. § alapján DNS mintavételre kerül sor. A DNS minta
(szájnyálka-törlet) levételi célja a DNS elemzés.
A nyilvántartásba vétel ellen panasznak helye nincs, a fényképfelvételek készítését és a
mintavételt köteles tűrni. A mintaadásra kötelezett személy ellenszegülése esetén vele szemben
testi kényszer alkalmazható.
A közlést tudomásul vettem.”
13. Kérem, tájékoztasson arról, hogy a terheltek jogairól szóló tájékoztatások,
figyelmeztetések szövegei mely nyelveken állnak rendelkezésre.
A büntetőeljárás során, magyar nyelven elhangzott figyelmeztetéseket a tolmács fordítja le a
kihallgatás során.
14. Készült-e a fentieknek megfelelő tájékoztató a terheltek büntetőeljárási jogairól
speciálisan a fiatalkorúak személyes jellemzőit figyelembe vevő, a részükre is egyszerűen
megérthető formában?
Nem készült tájékoztató, a fiatalkorúak is a jogszabályoknak megfelelően tájékoztatást kapnak
a jogaikról.
15. Készült-e a Be. 74. §-ban foglaltaknak megfelelő, értéskönnyített, akadálymentes
tájékoztató a tartósan vagy véglegesen érzékszervi, kommunikációs, értelmi, pszichoszociális
károsodással – vagy ezek bármilyen halmozódásával – élő, az írni vagy olvasni nem tudó
terheltek számára? Hogyan bizonyosodnak meg arról, hogy az érintett terhelt a
tájékoztatóban foglaltakat megértette-e?
Az eljáró hatóság tagja az igénybe vett jelnyelvi tolmácson keresztül bizonyosodik meg arról,
hogy az érintett terhelt a jogaira vonatkozó tájékoztatást megértette-e. Indokolt felhívni a
figyelmet azokra a speciális szabályokra is, amelyeket a Be. 78. § (3)–(6) bekezdése rögzít a
speciális bánásmódot igénylő személyek vonatkozásában.
16. Milyen jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy módszertani útmutató
(vagy bármely hasonló rendeltetésű dokumentumban) rögzíti azt a módszertant,
iránymutatást a rendőrség, az eljáró rendőrök számára annak a megállapítására, hogy egy
terhelt szövegértési nehézségekkel küzd-e?
Annak megállapítására, hogy a terhelt küzd-e szövegértési nehézségekkel a Rendőrség a Be. és
a NYER rendelkezései szerint jár el.
7
Képzés
17. Kérem, tájékoztasson arról, hogy a rendőrségi képzőintézményekben folyó szakmai
oktatásba, a járőri állomány továbbképzésébe, a bűnügyi igazgatási alapszakos képzésbe,
valamint a tisztek továbbképzésébe beépítésre kerültek-e a büntetőeljárás során a
tájékoztatáshoz való jogról szóló 2012/13/EU (2012. május 22.) irányelv követelményeivel
összhangban az alábbiak:
17.1. a speciális terhelti csoportokkal való hatékony együttműködés, az ő szükségleteinek
figyelembevételét célzó pszichológiai és kommunikációs készségek fejlesztésére szolgáló
ismeretanyag, így a következő sérülékeny csoportok tagjaival szembeni intézkedésre, illetve a
kihallgatásukra különös tekintettel:
17.1.1. a 14. életévét be nem töltött kiskorúak esetén, 17.1.2. a 14. életévét betöltött, de a
18. életévét be nem töltött kiskorúak esetén, 17.1.3. a kommunikációjukban bármilyen módon
akadályozott, fogyatékos terheltek esetén, 17.1.4. a valamilyen oknál fogva krízishelyzetben
lévő terheltek esetén, így
a) az akut pszichiátriai krízisben lévő terheltekre,
b) és a bódult-ittas állapotuknál fogva krízishelyzetben lévő terheltekre,
c) a külföldi terheltekre.
Kérem, küldje meg részemre az fenti tárgykörökben alkalmazott képzési program(ok)
tematikáját, tartalmát, a képzés(ek) időtartamát, az azo(ko)n 2024-ben résztvevő rendőrök
számát, beosztását, feladatkörét, illetve adjon tájékoztatást arról, hogy az oktatás jelenléti
vagy online formában zajlott-e.
Rendőrjárőr képzés (felnőttképzés)
10324002 számú Közbiztonsági rendőrjárőr, és a 10324003 számú Határrendész és
útelvélkezelő rendőrjárőr megnevezésű szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai
képzéseket megalapozó programkövetelmények elérhetők az alábbi linken:
Programkövetelmények (PK) | IKK Nonprofit Zrt.
A fenti programkövetelmények alapján kidolgozott képzési programok az alábbi linken érhetők
el:
Felnőttképzéssel kapcsolatos dokumentumok - ROKK
A rendőr tiszthelyettes szakképzés (szakképzés)
A rendőr tiszthelyettes szakma Képzési és Kimeneti Követelményei, valamint Programtanterve
az alábbi linken érhetők el:
Képzési és Kimeneti Követelmények (KKK), Programtantervek (PTT) | IKK Nonprofit Zrt.
18. Kérem, tájékoztasson arról, hogy a rendőrségi képzőintézményekben folyó szakmai
oktatásba, a járőri állomány továbbképzésébe, a bűnügyi igazgatási alapszakos képzésbe,
valamint a tisztek továbbképzésébe milyen módon került beépítésre az Európa Tanács által
kiadott gyakorlati útmutató a nyomozati kihallgatásról, az Európa Tanács Kínzás és az
Embertelen vagy Büntetések, vagy Bánásmód Megelőzésére Létrehozott Bizottsága (CPT)
jelentésében és az arra a Kormány által adott válaszban is megjelenő (a Kormány válasza a
CPT/Inf (2024) 37 ügyszámon, 21-22. oldal), a bizalomépítésen alapuló hatékony rendőrségi
kihallgatás módszereinek oktatása, különös tekintettel a nyomozók kihallgatással
kapcsolatos képzését illetően a Rendőrség továbbképzési és e-learning rendszerén belül.
8
Kérem, tájékoztasson e körben különösen arról, hogy milyen módon valósult meg a Kormány
a CPT 2023. évi látogatásával összefüggésben közzétett jelentésére adott válasz (CPT/Inf
(2024) 37 ügysz.) 21-22. oldalán rögzített döntés, amely szerint „a CPT jelentésben említett
nyomozati kihallgatási módszert lehetőség szerint beépítik a képzésbe.” Kérem, az érintett
képzési programok kötelező vagy fakultatív jellegéről is tájékoztasson, küldje meg részemre
az e tárgykörben alkalmazott képzési program(ok) tematikáját, tartalmát, a képzés(ek)
időtartamát, az azo(ko)n 2024-ben résztvevő rendőrök számát, beosztását, feladatkörét, illetve
adjon tájékoztatást arról, hogy az oktatás jelenléti vagy online formában zajlott-e.
Tisztképzés:
A tisztképzés tantárgyi programjai a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar
weboldalán az Oktatási egységek fül alatt tanszékenként elérhetők:
NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
Tájékoztatom végezetül, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával
kapcsolatos jogsértés esetén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (1055
Budapest, Falk Miksa u. 9-11.), illetőleg a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény
elutasítása esetén bírósághoz fordulhat. A pert az igény elutasításának közlésétől harminc
napon belül lehet megindítani. Ha az igény elutasítása miatt a Nemzeti Adatvédelmi és
Információszabadság Hatóságnál bejelentést tesz, a pert a bejelentés érdemi vizsgálatának
elutasításáról, a vizsgálat megszüntetéséről, vagy lezárásáról, továbbá az adatkezelő jogsérelem
orvoslására, illetve annak közvetlen veszélye megszüntetésére történő felszólítása
eredményéről szóló értesítés kézhezvételét követő harminc napon belül lehet megindítani.
Budapest, időbélyegző szerint
Tisztelettel:
dr. Boros Gábor r. ezredes
rendőrségi főtanácsos
hivatalvezető
ZÁRADÉK
A dokumentum elektronikus aláírással hitelesített
29000-197/42-19/2025.KOZA