Celluláris mobil hálózatot érintő állomás tervezés és rádiós jel kibocsájtás intenzitásával
kapcsolatos tájékoztatás – Magyar Telekom rádiós hálózat tervezés, 2023.
Tervezés, bontás, áthelyezés megfontolások:
Működő bázisállomás bontása esetén fontos tudni, hogy a kieső cellák jelentős költség ráfordítású, új helyen történő pótlása esetén
is változhatnak a korábbi, megszokott lefedési és minőségi mutatók, mely felhasználói szempontból igen érzékeny következmény.
Tapasztalatunk szerint minden mobil telefonszolgáltatást érintő változásra, elsősorban hiányra, minőségi romlásra (le- és feltöltési
sebesség, hang minőség) jelentős ügyfélpanaszok keletkeznek. Állomás megszűntetés okozta teljes szolgáltatás kiesés esetén pedig
az egyéb alapszolgáltatás (áram, víz, gáz stb.) kieséssel összehasonlítható elégedetlenség keletkezik, akár pont az ezt elkerülni kívánó
szolgáltatókat terhelő következményekkel. A panaszos lakosság általában ezzel nem számol, nem érti a műszaki összefüggéseket, ezért
könnyen megtéveszthető, bevonható a bázisállomások eltávolítását követelő eljárásokba és azzal sem számol, hogy az ingatlanok
értéke manapság már csökken, ha nincs megfelelő mobil telefon vagy internet szolgáltatás. Általánosan elmondható az is, hogy a
megfelelő lefedési terület létrehozása mellett a celluláris hálózat struktúrájához szükséges „éles” és zavartatás mentes cellahatárok
kialakításához és a megfelelő rálátáshoz is szükséges a nagy antenna magasság, de mindez az ellátni kívánt terület közvetlen
közelében. A gyakran értetlenkedést kiváltó antenna magassági igényeknek ez is oka. Lefedésre szánt egységnyi területen több,
alacsony antenna, ha meg is tud valósítani hasonló lefedést, de nem fog létrehozni ugyanolyan minőséget, mint egy, nagyobb
magasságban lévő, éles cellahatárokat létrehozó antenna, ráadásul az alacsony antenna magasság miatt a sokszor téves félelmeket
előidéző sugárzás mértéke is erősebb lehet. A bázisállomásnak azért kell a kívánt terület közvetlen közelében lennie, mert az adott
terület lefedésének nagy távolságról (pl. több száz m-ről/néhány km—ről /hegyről) történő besugárzása esetén, a már ott kialakított
cellára, vagy cellákra történő rásugárzás (zavarás) okozta struktúra - deformálással lehet csak szolgáltatni, tehát az így okozott
minőségi kár (pl. le- és feltöltési sebesség, hang minőség) nagyobb, mint a haszon. A hálózattervezés fontos része még a kapacitás-
tervezés is, mely biztosítja az adott terület ügyfélszámhoz igazított cella méret kialakítását. A nagy távolságból történő sugárzás
esetén, pl. egy sűrűn lakott területen - a jelentős minőség romlás mellett - ez a feltétel is sérül, ami azt jelenti, hogy hiába van térerő,
mégsem tud az ügyfél telefonálni, mert a rádiós csatornákat foglaló felhasználó szám jóval nagyobb, mint a műszaki lehetőségek által
biztosított cella kapacitás, tehát az állomással ezért is kell igen gyakran az ügyfelek közvetlen közelébe települni.
Mobil telefonszolgáltatás kiesés nagyon ritka, a szolgáltatók ezt a végsőkig kerülni próbálják, de az utóbbi időben egyre szaporodó,
rajtuk kívül álló akadályoztató tényezők (elsősorban a tévhitek, konteo pánikkeltések miatt kialakuló lakossági ellenállások, a helyi
szabályozások, a bérbeadói akadályoztatások) megjelenése miatt általánosságban egyre nő a veszélye a hosszabb-rövidebb ideig tartó
szolgáltatás kieséseknek. Mindez érinti az EU-ban előírt szélessávú internet lefedettséget és így Magyarországon is megvalósítandó
„Digitális Magyarország” projektet.
A Magyar Tudományos Akadémia és hatóság (NMHH) is egyre többet megtesz a laikus lakosság tájékoztatásáért, a tévhitek
eloszlatásáért, ill. az NMHH a „Hírközlési Törvény X. fejezetében” rendelkező pontokban is szabályozza a létesítésekkel kapcsolatos
álláspontját.
Hírközlési Törvény X
fejezet.pdf
A jövő: A mobilszolgáltatók folyamatosan figyelik a jövő várható technológia lehetőségeit, a berendezés és szoftvergyártó cégektől
beszerzett részinformációkból már tervezik a jövő hálózatfejlődési útjait. Amit tudni lehet jelenleg az, hogy a 4,5G, majd 5G hálózati
struktúrák olyan kihívást jelentenek a szolgáltatók számára, mely csak akkor teljesíthetőek, ha a társadalom minden érintettje,
társadalmi és állami szervei megértik, vagy legalább elfogadják a felelős mérnöki megoldásokat, melyek nélkül ma nem tartana itt a
fejlődés.
Rádiós kibocsájtás intenzitás
A jelenleg hatályos, a mobil rádiós kommunikációt is érintő, NEM ionizáló (pl. NEM röntgen, NEM radioaktív) sugárzás (0Hz-300GHz)
határértékeiről rendelkező 63/2004.(VII.26.)ESzCsM rendelet szerinti számítás alapján kapott megközelítési távolságokat értékelve
nagyon jól látszik, hogy ezek az értékek már egy átlagos torony magasságának is tört részei, de mivel a legnagyobb teljesítményt adó
irányított antenna fő sugárzási irány soha sem merőleges a föld felszínre (nem maga alá néz az antenna), hanem a föld felszínhez
képesti közel párhuzamostól néhány fokkal tér csak el lefelé, így középfokú trigonometriai alapismeretekkel is könnyen belátható,
hogy a fő nyaláb lakosságot érő sugara ~több száz méterre van az antennától. Mivel szabadtéri terjedés esetén a jel intenzitása a
távolság négyzetével arányosan csökken (1/x2 jellegű függvény), beltér esetén pedig ehhez még hozzájön az épület építőelemeinek
jelentős csillapítása is (plusz ~10 - 100-adára csökkenés), könnyen belátható, hogy ilyen távolság esetén a lakosságot érő sugárterhelés
mértéke elhanyagolhatóvá válik. ~ néhány 100 ezred részére csökken az antennáról kisugárzott jel, mire eléri a lakossági környezetet.
Reflektált (visszaverődött) jel esetén az ebből adódó veszteség miatt még további intenzitás csökkenés történik.
Sok esetben a mobil szolgáltatók rádiójeleinek közvetlen közeli frekvenciatartományában működő, háztartások belső és térben sokkal
közelebbi és ugyancsak nem ionizáló jelforrásai (WiFi, Bluetooth, energia takarékos lámpák, fénycsövek, számítógépek, monitorok, TV
készülékek, mikrohullámú sütők, mobil telefonok stb.) által létrehozott állandó és/vagy szakaszos sugárterhelés, ill. a folyamatosan
működő közeli-távoli földi sugárzású és nagyságrendekkel nagyobb teljesítményű országos, vagy helyi kereskedelmi/közcélú rádió és
TV adók kvázi folyamatos sugárterhelése jóval magasabb értékű a mobil szolgáltatók tornyainak rádiójel intenzitásához képest a
lakosság otthonában, környezetében. Mindezek a teljes rádióspektrumot magában foglaló közvetlen mérések során is igazolható
tények!
A mobil hálózat tervezés részét képezi a sugárbiológiai vizsgálat/ellenőrzés is. A fent említett 63/2004.(VII.26.)ESzCsM rendeletben
rögzített, mindenkori, lakosságra vonatkozó, eleve több szempontból is nagy biztonsági tartalékokat magában foglaló határértékek
betartása a kritérium, alapfeltevésként még a ritkán előforduló 0-24h -ás azonos helyen tartózkodási időintervallumot is figyelembe
véve.
A bázisállomásokat tervező mérnökök a hivatalos és akkreditált sugárbiológiai szakma által meghatározott
szempontokat, előírásokat veszik figyelembe. A sugárterheléssel kapcsolatos esetleges viták tehát nem a mérnökökkel
szemben folynak, hanem a világ hivatalos és akkreditált sugárbiológus szakmájával, az azokat képviselő hazai és
nemzetközi szervezetekkel.
Ha bárki megkérdőjelezi a tornyok sugárterhelését, akkor a mérnökökön, szolgáltatókon csak a társtudományok által előírt rendeletek
és határértékek betartását kell, hogy számon kérje! Ha azonban valaki már a határértékeket kérdőjelezi meg, akkor más, pl. a
hazánkban is megtalálható fórumokkal/intézményekkel kell felvennie a kapcsolatot! Pl. Országos „Frederick Joliot-Curie”
Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (OSSKI).
Gyakorlati példa: Egy ~20-40m-estorony esetében – már a torony magasságából adódóan – mérésekkel is igazolhatóan a mérnöki
tervezés messzemenőkig teljesíteni fogja a sugárbiológiai szakma által meghatározott és a 63/2004. (VII.26.)ESzCsM lakosságra
vonatkozó, legszigorúbb rendeletben meghatározott határértékeket!
A méréseket független akkreditált szervek megbízás alapján akár lakossági, Önkormányzati stb. megrendelésre is elvégzik.
A hazai és nemzetközi hivatalos, akkreditált sugárbiológiai szakma nem csak a bázisállomások jel intenzitásával foglalkozik, hanem
egyre inkább áthelyezi a hangsúlyt az ügyfelek kezében/zsebében/fejénél tartott mobil terminálokra és az otthoni rádióhullámokat
keltő eszközökre (WiFi, Bluetooth, energia takarékos lámpák, fénycsövek, számítógépek, monitorok, TV készülékek, mikrohullámú
sütők stb.). Ennek egyszerűen az oka, hogy az emberi testtől jellemzően egyenes rálátással pár cm -re, pár m -re lévő készülékek
folyamatos rádiós kibocsájtásában nincs benne az a jelentős csillapítás, ami a nagy távolságú bázisállomások esetén meg van, vagyis
a jelentős szabadtéri terjedés csillapítás és a környezet (fák, tereptárgyak, gépjármű fémszekrény, épületek, reflexiók stb.) csillapítása.
Fentiekből az is következik, hogyha egy sugárbiológiai határértéket biztonságosan teljesítő bázisállomás (tervezési alapkövetelmény)
a potenciális felhasználói környezet közelében van és a kézi mobil terminálok ezt érzékelve és betartva a minimálisan szükséges
teljesítménnyel történő szabványos működést, akkor ezek a terminálok jelentősen visszaszabályozott teljesítménnyel vesznek részt a
két irányú kommunikációban és így nagyobb akkumulátoros megtáplálási időtartamot érhetnek el ahhoz képest, mintha a
felhasználóktól jóval távolabb (pl. sok száz m -re/több km -re/hegyen) lenne a bázisállomás és ahhoz már nagyobb-, esetleg maximális
teljesítménnyel kell, hogy üzemeljenek, hogy a kommunikációs kapcsolat létre tudjon jönni, vagyis közeli bázisállomásnál lényegesen
kisebb teljesítmény kibocsájtással üzemelnek a bázisállomások és a mobil készülékek is .
Egy irányított antenna karakterisztika példa és az őt megtápláló rádiós berendezés + antenna által létrehozott
elektromágneses tér szimuláció példa:
A cellastruktúra és bázisállomás:
Rádióhullámok jellege és felhasználási területei (forrás: „The electromagnetic field and people On physics, biology,
medicine, standards, and the 5G network - Ministry of Digital Affairs - Publisher: National Institute of Telecommunications”):
