Ügyiratszám: HB/17-JHNY/00124-13/2022
Tárgy: Előzetes vizsgálat lezárása
Ügyintéző: Dr. Kalászné Bélics Zsuzsanna
Hiv. szám: -
Telefon: 52/511-000
Melléklet: -
HATÁROZAT
A környezetvédelmi, természetvédelmi és hulladékgazdálkodási hatáskörében eljáró Hajdú-Bihar Megyei
Kormányhivatal (a továbbiakban: környezetvédelmi hatóság) az ÉLTEX Kft. (4028 Debrecen, Weszprémi
utca 2/A/2.; KÜJ: 100393875 ) kérelmére a Hajdúhadház, Sámsoni u. 2. szám alatti, 13740/17 hrsz-ú
telephelyen (KTJ: 102709084) végzett hulladékgyűjtési, kereskedelmi és előkezelési tevékenység
tervezett bővítése érdekében lefolytatott előzetes vizsgálati eljárásban megállapítja, hogy a tervezett
beruházással kapcsolatban az alábbi feltételek betartása esetén
nem feltételezhető jelentős környezeti hatás.
A tevékenység az alábbi feltételek betartásával végezhető:
Hulladékgazdálkodási szempontból:
1. A telephelyen a veszélyes és nem veszélyes hulladékok hulladékgazdálkodási engedélyköteles
gyűjtése, kereskedelme és előkezelése a területi hulladékgazdálkodási hatóság által kiadott
hulladékgazdálkodási engedély véglegessé válását követően kezdhető meg, illetve folytatható.
Zaj és rezgés elleni védelem szempontjából:
2. Az elérhető legjobb technika alkalmazása mellett, munkaszervezéssel és a technológiai fegyelem
betartásával biztosítani kell, hogy a tevékenység végzése során a zaj- és rezgéskibocsátás a
környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-
EüM együttes rendeletben előírt határértékek maradéktalan teljesülésén túlmenően, az érintett
környezetet a lehető legkisebb mértékben zavarja.
3. A tervezett bővítést követő 30 napon belül, műszeres zajmérések alapján készült
szakvéleményben igazolni kell, hogy a tevékenységből származó zajkibocsátás megfelel a
zajkibocsátási határértékeknek. A zajméréseket és a vizsgálati eredmények értékelését az MSZ
18150-1 szabvány előírásai szerint, vagy azzal egyenértékű eredményt adó módszerrel kell
elvégezni. A méréseket a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és
rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet (a
továbbiakban: 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet) 1. § (3) bekezdésében előírtak figyelembe
vételével a rendszeresen előforduló, legnagyobb környezeti zajkibocsátású üzemelési állapotban
kell elvégezni. A telephely zajforrásainak hatásterületét a környezeti zaj és rezgés elleni védelem
egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: ZajR.) 6. §-a alapján
kell meghatározni, és azt léptékhelyes, méretaránnyal ellátott helyszínrajzon ábrázolni kell. A
Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály Jogi és Hatósági Nyilvántartó Osztály
4024 Debrecen, Piac u. 42-48. Telefon: (36 52) 511-000 Fax: (36 52) 511-040
E-mail:
[email protected]
zajmérések adatait dokumentáló mérési jegyzőkönyvet a valós hatásterület meghatározásával a
környezetvédelmi hatóság részére meg kell küldeni.
4. Amennyiben a környezeti zajforrások valós hatásterületén védendő épület, helyiség van, a
környezeti zajt előidéző üzemi zajforrásra vonatkozóan engedélyes köteles a környezetvédelmi
hatóságtól környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, és a határérték betartásának
feltételeit megteremteni.
Levegőtisztaság-védelmi szempontból:
5. Helyhez kötött légszennyező pontforrás csak a környezetvédelmi hatóság által kiadott
légszennyező forrás létesítési, működési engedély birtokában létesíthető és üzemeltethető.
6. A tevékenység végzése során keletkező hulladékok nyílt téri, vagy a hulladékok égetésének
feltételeit rögzítő jogszabályban foglaltaknak nem megfelelő berendezésben történő égetése tilos.
7. Az üzemeltetési tevékenységekkel kapcsolatos szállítások esetén a fuvarozó köteles
gondoskodni arról megfelelő intézkedés megtételével (takarás, csomagolás stb.), hogy a szállított
anyag levegőterhelést ne okozzon.
8. A tevékenység végzése során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni
a telephellyel szomszédos ingatlanok diffúz porterhelését.
Földtani közeg védelme szempontjából:
9. A hulladékgazdálkodási tevékenység végzése során folyamatosan biztosítani kell – a szükséges
karbantartással és javítással –, hogy a hulladéktároló helyhez vezető és a hulladéktároló hely
alapjául szolgáló telephely területén belül kialakított közlekedési útvonal és a tárolótér, kezelőtér
burkolata egységes és egybefüggő legyen.
10. Fedetlen, a csapadékvíztől biztonságosan nem védett tárolótéren, illetve megfelelő műszaki
védelmet biztosító tárolóeszköz (pl. zárt konténer) igénybevétele nélkül tilos olyan hulladék
(előkezelt hulladék) tárolása, amelyből, vagy amelyről a csapadékvíz szennyező anyagokat
oldhat ki, vagy moshat le.
11. Veszélyes, vagy szennyezett hulladék gyűjtése csak fedett, zárt épületben történhet, a veszélyes
hulladék/anyag hatásainak ellenálló konténerekben.
12. A telephelyen az esetlegesen kiömlő, elfolyó szennyező anyagok lokalizálására, felitatására,
semlegesítésére és eltávolítására alkalmas – a havária tervben szereplő – kárelhárítási
anyagokat, eszközöket kell készenlétben tartani. Használatukat, felhasználásukat követően
azokat haladéktalanul pótolni, illetve helyettesíteni kell.
13. A tevékenység végzése során bármilyen okból bekövetkező, a földtani közeget érintő szennyezés
elhárításáról az engedélyes köteles haladéktalanul intézkedni. A bekövetkezett káreseményről,
annak kiterjedéséről, mértékéről, továbbá a megtett intézkedésekről haladéktalanul értesíteni kell
a környezetvédelmi hatóságot.
Természet- és tájvédelmi szempontból:
14. A tervezett hulladékhasznosítási tevékenységet a természeti értékek védelme mellett kell
végezni.
15. A működés során esetlegesen szükségessé váló rágcsálóirtáshoz olyan mérget kell használni,
mely sem közvetlenül, sem közvetve nem veszélyezteti az elpusztult rágcsáló egyedeket
fogyasztó védett állatokat. A mérgezés során elpusztult állatokat azonnal be kell gyűjteni és
szakszerűen elhelyezni.
16. A tevékenység végzése során védett élőlény egyedének, illetve állományának veszélyeztetése
esetén a munkálatokat fel kell függeszteni, és haladéktalanul értesíteni kell a területileg illetékes
természetvédelmi őrt, aki a helyszínen a természeti értékek védelme érdekében a munkálatokat
leállíthatja, valamint a természetvédelmi hatóság útján további korlátozásokat tehet.
2
Vízgazdálkodási és vízvédelmi szempontból:
A Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi
Hatósági Szolgálat 35900/979-1/2022.ált. számú szakhatósági állásfoglalásában az előzetes vizsgálati
eljárást lezáró határozat kiadásához feltételekkel hozzájárult. Szakhatósági hozzájárulásában előírtak:
17. A tevékenységet úgy kell végezni, hogy a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt
idézze elő, megelőzze a környezetszennyezést és kizárja a környezetkárosítást. Az építés és
üzemeltetés során is biztosított kell legyen a felszín alatti vizek jó minőségi állapota. Szennyező
anyag felszín alatti vízbe történő közvetett és közvetlen bevezetése, valamint földtani közegbe
történő közvetlen bevezetése tilos. A felszín alatti vízre és a földtani közegre meghatározott (B)
szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotot nem eredményezhet.
18. Az okozott, vagy havária jellegű szennyezést, károsodást haladéktalanul be kell jelenteni a
Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak (továbbiakban vízügyi és vízvédelmi
hatóság), azonnal gondoskodva a szennyező tevékenység befejezéséről és a kárenyhítés
megkezdéséről.
Környezet- és település egészségügyi szempontból megállapítást nyert, hogy az előzetes vizsgálati
dokumentáció megfelel a közegészségügyi követelményeknek.
Felhívom a figyelmet, hogy a környezethasználó
utólag is kötelezhető környezet- és természetvédelmi
célú műszaki megoldás, vagy intézkedés megtételére környezetet vagy természetet zavaró, káros
környezet- és természetterhelés kialakulása esetén.
A döntés közlése közleményben, közhírré tétel útján történik. A környezetvédelmi hatóság az előzetes
vizsgálati eljárás lezárásáról szóló közleményt a tervezett beruházással érintett település jegyzője
részére jelen határozat mellékleteként küldi meg. A közhírré tétel időpontját a környezetvédelmi hatóság
a jelen döntéssel párhuzamosan küldendő levélben jelöli meg.
A határozat a közléssel végleges, ellene fellebbezésnek helye nincs.
A határozat ellen önálló jogorvoslatnak van helye, a véglegessé vált döntés ellen közigazgatási per
kezdeményezhető, melyet keresetlevéllel kell megindítani. A keresetlevelet – ha törvény eltérően nem
rendelkezik – a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított harminc napon belül kell a
Debreceni Törvényszék Közigazgatási Kollégiumához címzett (4026 Debrecen, Perényi u. 1.), de a
vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervnél, azaz a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal
Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály (4024 Debrecen, Piac u. 42-
48.) címén benyújtani.
Természetes személy a keresetlevelet személyesen vagy ajánlott küldeményként postai úton is
előterjesztheti. Jogi képviselő nélkül eljáró felperes a keresetlevelet jogszabályban meghatározott
nyomtatványon is előterjesztheti.
Jogi képviselővel eljáró felperesnek, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások
általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) szerinti minden
elektronikus ügyintézésre kötelezettnek elektronikusan kell benyújtani a keresetet. Az elektronikus
ügyintézésre kötelezettek körét az Eüsztv. 9. §-a határozza meg.
A keresetlevél elektronikus úton történő benyújtásának helye: https://e-kormanyablak.kh.gov.hu/client
Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény
hatályosulására halasztó hatálya nincs, azonban a bíróságtól azonnali jogvédelem keretében kérhető a
halasztó hatály elrendelése. Az azonnali jogvédelem iránti kérelemben részletesen meg kell jelölni
azokat az indokokat, amelyek az azonnali jogvédelem szükségességét megalapozzák, és az ezek
igazolására szolgáló okiratokat csatolni kell. A kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell.
3
Ha egyik fél sem kérte tárgyalás tartását, és azt a bíróság sem tartja szükségesnek, a bíróság az ügy
érdemében tárgyaláson kívül határoz. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti.
A közigazgatási jogvita elbírálása iránti közigazgatási per illetéke 30 000 forint. A közigazgatási bírósági
eljárásban a felet tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. A tárgyi illetékfeljegyzési jog következtében le
nem rótt kereseti illeték viseléséről a bíróság dönt.
INDOKOLÁS
Az ÉLTEX Kft. (4028 Debrecen, Weszprémi utca 2/A/2.) a Hajdúhadház, Sámsoni u. 2. szám alatti,
13740/17 hrsz-ú telephelyen végzett hulladékgyűjtési, kereskedelmi és előkezelési tevékenység
tervezett bővítése érdekében a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati
engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 3. § (1)
bekezdése, továbbá 3. sz. melléklet 108. a) – Fémhulladékgyűjtő, -előkezelő, -hasznosító telep
(beleértve az autóroncstelepeket) 5 t/nap kapacitástól – és 130. pontja alapján 2022. január 24. napján
előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújtott be a környezetvédelmi hatósághoz.
Kérelmező a kérelméhez csatolta a Kistarcsa, 2022. január 4. keltezésű előzetes vizsgálati
dokumentációt és mellékleteit, majd hiánypótlási felhívás alapján 2022. március 2-i teljesítéssel csatolta
az előzetes vizsgálati dokumentáció kiegészítését.
Az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a gyűjteni és előkezelni kívánt nem veszélyes hulladékok
mennyisége összesen legfeljebb 5000 tonna/év, veszélyes hulladékok mennyisége összesen legfeljebb
3000 tonna/év.
A hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggésben használt terület (a 13740/12 megosztásából
keletkezett 13740/17 hrsz-ú ingatlan) nagysága: 9053 m2.
Az ingatlan építési övezeti besorolása a helyi építési szabályzat alapján
„Gip-1”, Ipari gazdasági övezet.
A településrendezési eszközökkel az összhang biztosított.
A benyújtott dokumentációt a szakterületileg érintett hatóságok bevonásával a környezetvédelmi hatóság
áttanulmányozta.
Az előzetes vizsgálati eljárás során szakhatóságként a környezetvédelmi hatóság megkereste az egyes
közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII.
29.) Korm. rendelet
alapján a vízügyi és vízvédelmi szakkérdésben bevonandó Hajdú-Bihar Megyei
Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Szolgálatot.
A
Hajdú-Bihar
Megyei
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság
Igazgató-helyettesi
Szervezet
Katasztrófavédelmi
Hatósági
Szolgálat
35900/979-1/2022.ált.
iktatószámú
szakhatósági
állásfoglalásában az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat kiadásához a rendelkező részben előírt
feltételekkel hozzájárult. Szakhatósági állásfoglalása ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az az ügy
érdemében hozott határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében
támadható meg.
Szakhatósági állásfoglalásának indokolása az alábbi:
4
„A
Hajdú-Bihar
Megyei
Kormányhivatal
Környezetvédelmi
és
Természetvédelmi
Főosztály
(továbbiakban: Főosztály) a HB/17-JHNY/00124-4/2022. számon - az Éltex Kereskedelmi és Fuvarozó
Kft.(4028 Debrecen, Weszprémi utca 2. A.ép.2.) a Hajdúhadház, Sámsoni utca 2., 13740/12 hrsz-ú
telephelyen végzett hulladékgyűjtési, kereskedelmi és előkezelési tevékenység tervezett bővítés kiadás
érdekében indult előzetes vizsgálati eljárásban - szakhatóságként megkereste a Hajdú-Bihar Megyei
Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgatóhelyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Szolgálatot
(továbbiakban: vízügyi és vízvédelmi hatóság).
Vízügyi és vízvédelmi szempontból vizsgálandó szakkérdés:
Annak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése,
valamint a szennyvíz tisztítása biztosított-e, vízbázis védőterületére, védőidomára, jogszabályban, illetve
határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e, továbbá annak elbírálása, hogy a tevékenység
az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol.
Annak elbírálása, hogy a tevékenység kapcsán a felszíni és felszín alatti vizek minősége, mennyisége
védelmére és állapotromlására vonatkozó jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások
érvényesíthetők-e.
A benyújtott dokumentáció alapján az alábbiakat állapítom meg:
A telephelyen jelenleg is végzett hulladékgyűjtési, kereskedelmi és előkezelési tevékenység tervezett
bővítése által a gyűjtendő és előkezelendő fémhulladék mennyisége meghaladja az 5 tonna/nap
mennyiséget. A környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról
szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 3. számú melléklet 108. pontja alapján a létesítmény előzetes
vizsgálat köteles.
Az Éltex Kft. telephelye Hajdúhadház ipari gazdasági területén helyezkedik el, mindösszesen 9.053 m2
területű ingatlanon.
A telek vízellátása közüzemi hálózatról biztosított. A felhasznált ivóvíz mennyisége: ~0,5 m3/nap.
Technológiai vízfelhasználás nem történik. A szennyvízelvezetés a meglévő közműpótló zárt
szennyvízgyűjtő aknába történik. A keletkező tiszta csapadékvíz telken belül elszikkad. A hulladékok
csapadékvízzel való érintkezést kizáróan kerülnek tárolásra és feldolgozásra a raktárcsarnokon belül,
mely vízzáró burkolattal ellátott, fedett terület.
A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. mellékletével összhangban a
27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelete felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő
települések besorolása alapján Hajdúhadház település érzékeny területen fekszik.
Az érintett terület a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények
védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelettel, valamint határozattal kijelölt vízbázis
védőterületet nem érint.
A vizek lefolyására, mederfenntartásra, az árvíz és a jég levonulására, nem gyakorol hatást.
A tevékenység kapcsán a felszíni-és felszín alatti vizek minősége, mennyisége védelmére és
állapotromlására vonatkozó jogszabályban, határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők.
Az ingatlanon végzett tevékenység az árvíz és a jég levonulására, illetve a mederfenntartásra nem
gyakorol hatást.
A felszíni és felszín alatti vizek minősége, mennyisége védelmére és állapotromlására vonatkozó
jogszabályban foglaltak érvényesülnek.
5
Az előzőekben foglaltakra tekintettel megállapítottam, hogy az előzetes vizsgálati eljárást lezáró
határozat kiadásának vízgazdálkodási és vízvédelmi szempontból akadálya nincs, ezért a rendelkező
részben foglaltak szerint hozzájáruló szakhatósági állásfoglalást adtam.
Az 1. (17.) pont előírása az 1995. évi LIII. törvény 6. §-ban foglaltak, a 219/2004. (VII. 21.) Korm.
rendelet 10. § (1) bekezdése, valamint a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben
foglaltak figyelembe vételével történt.
A 2. (18.) pontban foglaltakról a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. § (1) bek.,valamint a 220/2004.
(VII. 21.) Korm. rendelet. 11. § (2) bek. alapján rendelkeztem.
A szakhatósági állásfoglalás megkeresés 2022. február 3-án érkezett a hatósághoz. A szakhatósági
eljárására irányuló ügyintézési határidő — az 531/2017 (XII. 29.) Korm. rendeletben foglaltakkal
összhangban — betartásra került.
A döntés elleni önálló jogorvoslatot az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
(a továbbiakban: Ákr.) 55. § (4) bekezdése nem teszi lehetővé.
A Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási, valamint a
vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet állapítja
meg. Szakhatósági állásfoglalásunkat az Ákr. 55. § (1) bekezdése és az 531/2017. (XII. 29.) Korm.
rendelet figyelembevételével hoztam meg.
Kérem a Tisztelt eljáró Hatóságot, hogy az Ákr. 85. § (1) bekezdésére figyelemmel az érdemi határozatot
szíveskedjen részemre megküldeni.”
Hulladékgazdálkodási szempontból az alábbi megállapítások tehetők:
Az ÉLTEX Kft. a tevékenységét a hulladékgazdálkodási hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási
engedély alapján végzi. A kapacitási adatok növekedésével nem várható a környezeti hatások jelentős
növekedése.
Zaj és rezgés elleni védelem szempontjából az alábbiak állapíthatók meg:
A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapítható, a telephely vélelmezett
zajszempontú hatásterületén „Lf” falusias lakóövezet besorolású lakózónában védendő létesítmény
található. A tevékenységből származó zajkibocsátás megfelelőségének igazolására a bővítést követően
az üzemeltetőnek zajmérést kell végeznie. Amennyiben a zajmérés eredménye alapján indokolt,
környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérni.
A tervezést és kivitelezést a zaj elleni védelmi követelmények figyelembe vételével kell végezni.
Felhívom a figyelmet, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni az előírt határértékek maradéktalan
betartásáról. Annak érdekében, hogy az üzemeltetés zajkibocsátása a zajkibocsátási határértékek
teljesülésén túl, a lehető legkisebb környezeti zajterhelést okozza, a zajforrások kiválasztásánál
figyelemmel kell lenni a zajforrás zajteljesítmény szintjére, valamennyi kültéri zajforrást lakóépülettől a
lehető legtávolabb, a szükséges mértékű akusztikai védelemmel ellátva kell telepíteni. A beltéri
zajforrásokat úgy kell elhelyezni, az épület hanggátlását úgy kell megvalósítani, hogy a zaj elleni
védelmi követelmények maradéktalanul betartásra kerüljenek.
A zaj- és rezgésvédelemmel kapcsolatos feltételek a ZajR. alapján kerültek előírásra.
Levegővédelmi szempontból az alábbi megállapítások tehetők:
6
A telephelyen végzett hulladékgyűjtési, kereskedelmi és előkezelési tevékenység tervezett bővítés
esetén határértéket meghaladó légszennyezettség kialakulása nem várható.
Az előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltak szerint:
A tevékenység tervezett bővítéséhez nincs szükség újabb létesítmények építésére, így
légszennyezéssel sem kell számolni.
Az üzemelés során a feldolgozott anyagok minőségéből adódóan kiporzással nem kell számolni.
A darálások alkalmával mivel rideg anyagokról van szó, és a darálás nem finom őrlés szintű (nagyobb
lyukú rosták), ezért szálló por képződése nem jellemző.
Az üzemelés során a telephelyre történő be és kiszállítások jelentik a légszennyező forrást. A
létesítmény üzemelése során a gépjárműforgalom növekmény által okozott légszennyezés mértéke, nem
okoz számottevő környezeti többletterhelést.
A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban Lev.R.) 4. § értelmében
tilos a légszennyezés, a diffúz forrás környezetvédelmi követelményeknek nem megfelelő működtetése
miatt fellépő levegőterhelés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a
levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz.
A Lev.R. 25. § (1) bekezdése értelmében helyhez kötött légszennyező pontforrás csak engedély
birtokában létesíthető és üzemeltethető.
A keletkező hulladékok nyílt téri, vagy a hulladékok égetésének feltételeit rögzítő jogszabályban
foglaltaknak nem megfelelő berendezésben történő égetése, a háztartásban keletkező papírhulladék és
veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő égetése kivételével
a Lev.R. 27. § (2) bekezdésének értelmében tilos. A hivatkozott jogszabályhely értelmében nyílt téri
hulladékégetésnek minősül, ha a hulladék - az elemi kár kivételével - bármilyen okból kigyullad.
A levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatosan tett előírások jogszabályi alapja a levegő védelméről szóló
306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet.
Földtani közeg védelme szempontjából az alábbi megállapítások tehetők:
A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltak szerint a telephelyen belüli hulladékszállítás
burkolt felületű utakon történik. A burkolt felületekről a csapadékvizeket víznyelőkkel összegyűjtve
vezetik a telepi csapadékvíz elvezető rendszerbe. A csapadékvíz rendszer üzemeltetője a terület
tulajdonosa, aki az engedélyes. A hulladékok csapadékvízzel való érintkezést kizáróan kerülnek
tárolásra, illetve feldolgozásra. Az engedélyezett hulladékgazdálkodási technológiának helyet adó
csarnoképület vízzáró burkolattal ellátott. A tevékenység bővítésével többlet csapadékvíz elvezetéssel
nem kell számolni, mivel a burkolt felületek méretében nem történik változás.
Technológiai szennyvíz nem keletkezik, a keletkező kommunális szennyvizet szennyvíz tározóba gyűjtik,
majd engedéllyel rendelkező szakcéggel elszállíttatják.
A földtani közeg minőségének védelme érdekében a tervezett hulladékgazdálkodási tevékenységnek az
előzetes vizsgálati dokumentációban bemutatott azon jellemzői és tervezett intézkedései, amelyek célja
a jelentős kedvezőtlen hatások elkerülése vagy megelőzése:
- A telephelyen belüli szállítás burkolt felületű utakon történik.
- A hulladékok csapadékvízzel való érintkezést kizáróan kerülnek tárolásra és feldolgozásra a
raktárcsarnokon belül, mely vízzáró burkolattal ellátott, fedett terület.
- A burkolt felületekről a csapadékvizeket víznyelőkkel összegyűjtve vezetik a telepi csapadékvíz
elvezető rendszerbe.
7
- A hulladékgyűjtési, kereskedelmi, és előkezelési tevékenység során – normál üzemvitel esetén – a
földtani közeg szennyezése nem fordulhat elő.
- A földtani közeg szennyezési lehetősége csupán esetleges (havária esetén) és lokális.
- Az esetleges környezeti káresemény (havária) bekövetkezése esetén az észlelő, vagy a
védelemvezető azonnal köteles értesíteni a havária terv riasztási listája alapján a megfelelő
szerveket. Ezzel párhuzamosan megteszi a szükséges lépéseket a haváriát kiváltó tényező
lokalizálására.
- A havária tervben foglalt részletes intézkedések megtétele a lehetséges rendkívüli események
bekövetkezése esetén.
Fentiek szerint a földtani közeg védelme érdekében a jogszabályi előírásoknak megfelelő műszaki
védelem és intézkedés biztosított.
A benyújtott havária tervben szerepelnek a kárelhárítás személyi és tárgyi feltételei, valamint a havária
esetén szükséges intézkedések, illetve az értesítendő személyek, hatóságok, szervek.
A jelentős környezeti hatással kapcsolatos megállapítását a környezetvédelmi hatóság – a földtani közeg
védelme tekintetében – a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. §
(1) bekezdés a)-c) pontjaira alapozta.
Természet- és tájvédelmi szempontból az alábbiak állapíthatók meg:
A beruházással érintett terület nem áll természetvédelmi oltalom alatt, nem képezi részét a Natura 2000
hálózatnak.
Az érintett területen megtelepedő és a környéken táplálkozó védett, fokozottan védett fajok
élettevékenységeinek zavartalansága, egyedeinek biztonsága és a környező területek védelme
érdekében a rendelkező rész pontjaiban leírt feltételeket adja a hulladékgazdálkodási hatóság.
A védett és fokozottan védett állat- és növényfajok körét, természetvédelmi értékét a védett és a
fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai
Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001
(V. 9.) KöM rendelet határozza meg.
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 8. § (1) bekezdése alapján a
vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével
együtt kell biztosítani
A Tvt. 17. § (1) bekezdése értelmében a 8. § (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően a vadon élő
szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a
természeti értékek és területek kíméletével kell végezni.
A Tvt. 42. § (1) bekezdése alapján tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély
nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása, továbbá a 43. § (1) bekezdése
szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának
és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy
búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.
Éghajlatvédelmi szempontból a tervezett tevékenység nem kifogásolt, jelentős környezeti hatása nincs.
Az előzetes vizsgálati eljárásban a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási
feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése
alapján az 5. számú melléklet I. táblázatában felsorolt szakkérdéseket is vizsgálja a környezetvédelmi
8
hatóság. Ezért a következő osztályokat vonta be a környezetvédelmi hatóság a különböző szakkérdések
tekintetében, hogy a tervezett beruházás kapcsán adják meg nyilatkozataikat:
A környezet- és település-egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások
felmérésére, a felszín alatti vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát,
felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatára, lakott területtől (lakóépülettől)
számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal
kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni
vizek védelmére kiterjedő szakkérdések tekintetében a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal
Balmazújvárosi Járási Hivatal Népegészségügyi Osztálya nyilatkozott.
Környezet- és település egészségügyi
szempontból az alábbiak állapíthatók meg:
Az előzetes vizsgálati dokumentáció közegészségügyi megfelelő.
A környezetvédelmi hatóság az alábbiak szerint biztosította az eljárás nyilvánosságát:
A létesítmény hatásterülete Hajdúhadház település közigazgatási területét érinti. A beruházás kapcsán
az országhatáron átterjedő környezeti hatások kialakulása nem valószínűsíthető.
A környezetvédelmi hatóság a Khvr. 3. § (4) bekezdése szerint közzétételi felhívással megkereste
Hajdúhadház Város Önkormányzat Jegyzőjét.
A közleményt – amely tájékoztatott az eljárás megindításáról, valamint az ügy irataiba való betekintés
módjáról – a környezetvédelmi hatóság székhelyén, valamint a kormányhivatal weblapján is közzé tette.
A közleményben a környezetvédelmi hatóság arra is felhívta a nyilvánosság figyelmét, hogy a telepítés
helyével kapcsolatos kizáró okokra, a környezeti hatásvizsgálat szükségességére, illetve a környezeti
hatástanulmány tartalmára vonatkozóan a környezetvédelmi hatóság közleményének megjelenését
követő huszonegy napon belül közvetlenül a környezetvédelmi hatósághoz észrevételt lehet tenni.
A környezetvédelmi érdekek képviseletére alakult egyesületek, és más társadalmi szervezetek értesítése
is megtörtént a közlemény útján, azonban ilyen egyesület vagy szervezet nem jelezte az eljárásban való
részvételi szándékát.
A közlemény kifüggesztésének ideje alatt a tervezett beruházással kapcsolatos észrevétel nem érkezett.
A Khvr. 1. § (6b) bekezdése alapján az előzetes vizsgálati eljárásban a tevékenység telepítési helye
szerinti település önkormányzata ügyfélnek minősül. Az önkormányzat a környezetvédelmi hatóság által
megküldött előzetes vizsgálati dokumentáció és mellékletei tekintetében ügyfélként nem nyilatkozott.
Mivel a szakhatósági állásfoglalás, és a környezetvédelmi hatóság megállapítása szerint
nem
feltételezhető jelentős környezeti hatás, környezeti hatásvizsgálat elvégzése nem indokolt, és a
tervezett tevékenység nem tartozik a Khvr. 2. számú mellékletének hatálya alá, ezért a környezetvédelmi
hatóság jelen határozatban a Khvr. 5. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontja szerint tájékoztatta az ügyfelet,
hogy a tevékenység az illetékes hulladékgazdálkodási hatóság által kiadott engedély véglegessé válását
követően kezdhető meg, illetve folytatható, és a Khvr. 5. § (3) bekezdése alapján feltételeket adott.
A környezetvédelmi hatóság rendelkezésére álló információk alapján az előzetes vizsgálatot lezáró
határozat kiadásának – a rendelkező részben előírt feltételek betartása mellett - akadálya nincs.
Környezethasználó a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási
díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 1. sz. mellékletének 35. pontjában meghatározott 250.000,-
Ft eljárási díjfizetési kötelezettségének eleget tett.
9
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 67. §
(2) bekezdése alapján a környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálat alapján hozott határozatát
negyvenöt napon belül hozza meg; ha az ügyben közmeghallgatás tartása szükséges, az ügyintézési
határidő hatvan nap. A környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálati eljárás ügyintézési határidejét
indokolt esetben – különös figyelemmel a tevékenység egyedi jellemzőire, összetettségére, telepítési
helyére, illetve méretére – meghosszabbíthatja.
Az eljárás ügyintézési határidejének lejárta figyelembe véve az általános közigazgatási rendtartásról
szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban Ákr.) 50. § (5) bekezdés b) pontját: 2022. március 16.
A környezetvédelmi hatóság határozatát az ügyintézési határidőn belül, a környezetvédelmi és
természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.)
Korm. rendeletben és a hulladékgazdálkodási hatóság kijelöléséről szóló 124/2021. (III. 12.) Korm.
rendeletben biztosított jogkörében eljárva, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, valamint az általános
közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban Ákr.) 80. § (1) bekezdése, a 81. §
(1) bekezdése, valamint a 112. §-a alapján hozta meg.
A döntés közhírré tételéről a Kvt. 71. § (3) bekezdése és a Khvr. 5. § (6) bekezdése alapján rendelkezett
a környezetvédelmi hatóság.
A jogorvoslat lehetőségét az Ákr. 112. § (1) bekezdése, illetőleg a 113. § (1) bekezdés a) pontja és 114.
§ (1) bekezdése biztosítja.
A keresetlevél benyújtására vonatkozó rendelkezéseket a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi
I. törvény (továbbiakban: Kp.) 37. § (1) bekezdés, 39. §, a tárgyaláson kívüli elbírálást a 77. § (1)-(2)
bekezdése határozza meg.
A Kp. 50. § és 52. § (1) bekezdésben foglaltak szerint azonnali jogvédelem keretében kérhető a halasztó
hatály elrendelése.
A tárgyalás elmulasztására vonatkozó rendelkezéseket a 82. § tartalmazza.
Az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseket a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi
CXXX. törvény 605. § és 608. §-a, valamint az Eüsztv. 9. §-a határozza meg.
A bírósági eljárás illetékéről az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (1) bekezdés, valamint
az illetékfeljegyzési jogról a 62. § (1) bekezdés h) pont rendelkezik.
Jelen döntés kiadmányozására a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal hatályos kiadmányozási
szabályzata alapján a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és
Hulladékgazdálkodási Főosztály vezetője jogosult.
Debrecen, időbélyegző szerint
Rácz Róbert
kormánymegbízott
nevében és megbízásából
Dr. Hajduné Dr. Kovács Mária Mónika
főosztályvezető
10
Kapják:
1. Hajdú-Bihar
Megyei
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság
Igazgató-helyettesi
Szervezet
Katasztrófavédelmi Hatósági Szolgálat (KÉR)
2. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Balmazújvárosi Járási Hivatal Népegészségügyi Osztály
(KÉR) Hiv.: HB-01/NEO/6915-2/2022.
3. Hajdúhadház Város Önkormányzat Jegyzője (KÉR) kísérőlevél, közleménytervezet a határozat
közzétételéhez
4. HBMKH KTHF Irattár
11
