Projekt-előkészítő tanulmány
A TOP Plusz-1.2.1-21 kódszámú,
Élhető települések c. felhívásra benyújtandó támogatási
kérelmekhez
Élhető Város fejlesztések Balatonbogláron
Balatonboglár Város Önkormányzat
8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11.
2022.
1
link to page 3 link to page 3 link to page 12 link to page 12 link to page 38 link to page 38 link to page 40 link to page 40 link to page 51 link to page 51 link to page 57 link to page 57
Tartalomjegyzék
1. ILLESZKEDÉS A TOP PLUSZ CÉLJAIHOZ .......................................................................................... 3
2. SZAKMAI INDOKOLTSÁG, MEGALAPOZOTTSÁG .......................................................................... 12
3. FENNTARTHATÓSÁG, HORIZONTÁLIS SZEMPONTOK ................................................................. 38
4. KÖLTSÉGVETÉS VIZSGÁLATA........................................................................................................... 40
6. ÖNÉRTÉKELÉS ...................................................................................................................................... 51
7. PROJEKT-ELŐKÉSZÍTŐ TANULMÁNY MELLÉKLETEI ................................................................... 57
2
1. Illeszkedés a TOP Plusz céljaihoz
1.1. A projekt illeszkedik a felhívás céljához. A fejlesztés a felhívásban szereplő célokat teljesíti,
indokolatlan fejlesztési célokat nem nevesít.
Balatonboglár vezetősége régóta elkötelezett a város fejlesztése iránt, amelybe az épített környezet, a
zöld felület, a humán infrastruktúra, valamint a technológiai és technikai infrastruktúra épp úgy
beletartozik. Jelenleg is több fejlesztés valósul meg a városban, némely Európai uniós, némely más
támogatásból vagy saját forrásból valósul meg. A pályázat széleskörű partneri kapcsolattal támogatott,
amelyben lakosság, civil szervezetek, vettek és vesznek részt. A fejlesztés egyes elemei a
megvalósított igényfelmérés eredményei alapján kerültek kidolgozásra, így az a lakosság és az
érintettek igényeit tükrözi. A város hatályos Településfejlesztési stratégiájában megfogalmazásra
kerültek az egyes területek (városrészek, akcióterület) fejlesztési elképzelési, amelyek összhangban
állnak a zöld város fejlesztési koncepciójával. A projekt illeszkedik Somogy Megye Területfejlesztési
Programjának céljaihoz. A legszorosabb kapcsolat a városok funkcióinak megerősítése célkitűzéssel
mutatható ki, a projekt mind gazdaságfejlesztéssel, mind az „élhető város” kialakításával hozzájárul a
célkitűzéshez. A tervezett fejlesztési elemek a térségben megvalósult, illetve megvalósuló
idegenforgalmi, közlekedésfejlesztési gazdaságfejlesztő hatását erősíti. A térség kiemelt célja a
Balaton part programkínálatának bővítése mind infrastrukturális, mind kulturális-közösségi fejlesztések
révén.
Napjaink jelentős társadalmi kihívásának tekinthető a helyi közösségek megerősítése, amely a
digitalizáció fejlődésével egyre inkább háttérbe szorul. A helyi közösségformálás mellett a szabadidő
hasznos eltöltése, annak műszaki, infrastrukturális feltételei igen változatos területi képet mutatnak.
Ahhoz, hogy Balatonboglár népességét megtartsa, és a jövő generációinak helyben a kor
követelményeihez illeszkedő, tartalmas kikapcsolódási és munkalehetőségeket biztosítson,
elsődlegesen figyelembe kell vennie a helyi és szűkebb térség társadalmi igényeit.
A projekt célja, hogy integrált módon kíván megvalósítani olyan fejlesztéseket, melyek a TOP Plusz
gazdaságfejlesztési céljaihoz és a lakosság, kiemelten a fiatalok helyben maradásához járulnak
hozzá, egyúttal a település általános környezeti állapotát is javítják. Hozzájárulva a fenntartható
fejlődés helyi feltételeinek biztosításához és a fenntartható települési térszerkezet kialakulásához,
amely utat enged a társadalmi jóléthez azáltal, hogy a település vonzó és élhetővé válik. A projektötlet
komplex módon képes kezelni a települési infrastruktúra és funkció hiányok pótlását, a kármegelőzést,
a környezeti károk felszámolását és települési klíma javítását.
A fejlesztések hozzájárulnak a közterületek környezettudatos, család- és klímabarát megújítására,
azaz arra, hogy a beavatkozások területe alkalmas legyen a családok és a fiatalok számára
szabadidejük hasznos eltöltéséhez, mindeközben a fejlesztések a környezeti fenntarthatóság
követelményeit szolgálják, a települési zöld környezet megteremtéséhez, ezek gazdaságos
fenntartásához is hozzájárulnak.
A projekt keretében az alábbi a Felhívásban támogatott tevékenységek kerülnek megvalósításra:
Önállóan támogatható tevékenységek
B) Belterületi zöldinfrastruktúra fejlesztése
A helyi igényfelmérésen alapuló tevékenység valósul meg, amely illeszkedik a település Integrált
Településfejlesztési Stratégiájához (ITS).
3
I. Önkormányzati vagy többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság tulajdonú,
közhasználatú zöldterületek és zöldfelületek rekonstrukciója, kialakítása, építése;
a) n
övényfelület, élőhelyek és biodiverzitás növelése, valamint a biológiai aktivitás értékének
növelése, a zöldfelület növényállományának növelése, rekonstrukciója,
c) településklíma-javító, hősziget-hatás ellen árnyékoló lombhullató, klímatűrő fasorok,
cserjesávok, több szintes zöldfelületek, vertikális zöld falak létesítése, önkormányzati tulajdonú
épületek esetében zöldtető kialakítás a klímaadaptáció érdekében;
d) aktív rekreációs zöldterületek
Városközpont-Vörösmarty téri parkoló áthelyezésével a jelenlegihez képest jóval nagyobb és
használhatóbb zöldfelület alakul ki. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás céljából felújított zöld
infrastruktúra 4500 m2 zöldfelületi fejlesztést érint,ebből újonnan épített zöldfelület 1030 m2. A
tervezett fejlesztés a zöldfelület szintezettség emelését is célozza, az egyszintűből kétszintű
zöldfelület kialakítása a cél további fatelepítéssel.
C) Közösségi, kulturális, sportolási infrastruktúra, IKT és okos települési fejlesztések
II. Közösségi célú tevékenységek
a)
100%-os önkormányzati tulajdonban lévő terek, közterületek burkolatának felújítása,
rekonstrukciója, építése, beleértve a meglévő építmények, burkolatok bontását, szükséges
közművek kiváltását, földbe helyezését, új közlekedési és térburkolatok építését, közvilágítás
korszerűsítését, kiépítését, utcabútorok elhelyezése
A Vörösmarty téren az aszfaltburkolat nagy része bontásra kerül és helyette térburkolat, valamint
zöldfelület készül. A jelenlegi nagy parkoló felszabaduló területén díszburkolatú tér, szökőkút, leülő
helyek, pergola stb. készülnek és egységes parkos-gyalogos térré alakítják a Vörösmarty teret.
Kiemelten fontos a hangulatos és látványos térvilágítás megoldása.
c) ingyenesen használható parkolási infrastruktúra kialakítása;
A parkoló jó része (40 fh) áthelyezésre kerül a Dózsa Gy. u északi felére, kapcsolódva az ettől
nyugatra meglévő parkolóhoz, így a vasút melletti értéktelenebb területen helyezkednek el a parkolók.
15 fős párhuzamos parkolósáv készül a Dózsa Gy. u. déli felén is, valamint a sétáló utca irányában az
út északi felén, a szélső közlekedési sáv megszüntetésével újabb 25-30 parkoló alakítható ki.
III. IKT és okos település fejlesztések
a) hálózatba szervezett okos közösségi pontok kialakítása a kistelepülési központokban a
településen élők digitális felzárkózását elősegítve.
d) okos közterület fejlesztések
Okos település támogatására, igényfelmérésen alapuló okospad kerül kihelyezésre a megvalósítási
helyszínen, segítve a digitális felzárkózást.
D) Fenntartható közlekedésfejlesztés:
I. Kerékpárosbarát fejlesztések
A település jelenleg nem rendelkezik Kerékpárforgalmi Hálózati Tervvel. A projekt előkészítő
szakaszában meg fog történni a KHT elkészítése, amelyhez, a Megyei Kerékpárforgalmi Főhálózati
Tervhez (MKFT) illeszkedik fog jelen kerékpáros fejlesztési elképzelés.
4
b) Kerékpárforgalmi útvonal kialakítása:
b3) településrészek között;
II. Forgalomcsillapítás, közlekedésbiztonság, akadálymentesítés:
a)
Forgalomcsillapítás
: a fenntartható települési közlekedés, valamint az élhetőbb városi,
települési környezet megteremtése érdekében.
a1) gépjárműforgalmat csökkentő- vagy korlátozó átépítések, bontások, forgalomtechnikai
beavatkozások, forgalmi rend átalakítása
• gyalogos vagy gyalogos-és kerékpáros övezet létrehozása,
III. Közúti közösségi közlekedés fejlesztése:
c) Szemléletformáló, az előkészítés és tervezés során az érintettek bevonását célzó vagy az elkészült
infrastruktúra használatának bemutatását és népszerűsítését segítő akciók, programok, kiadványok,
applikációk.
D) főtevékenységhez kapcsolódó, választható, önállóan nem támogatható tevékenységek
IV. Fenntartható közlekedésfejlesztés esetén:
b) Meglévő kerékpárforgalmi létesítmény korszerűsítése építése: Balatonboglár belterületi kerékpárút
hálózat építése, rekonstrukciója valósul meg a fejlesztés keretében a Gaál Gasztron-Attila-Zrínyi
utcákon.
b1) az útügyi műszaki előírásnak megfelelő korszerűsítés érdekében,
b3) ha az érintett szakasz burkolatminősége vagy típusa a közlekedésbiztonságot veszélyezteti.
j)
A támogatható tevékenységek megvalósításához szükséges alábbi munkálatok elvégzése:
j1) csapadékvíz-elvezetés kiépítése, átépítése;
j2) forgalomtechnikai tevékenységek;
Kötelezően megvalósítandó, önállóan nem támogatható tevékenységek
a) Nyilvánosság biztosítása – „ÁÚF 21-27” c. dokumentum 10. fejezete és a Felhívás 6.2. 1) pontja
alapján;
f) Szemléletformáló akció, tevékenység végrehajtása a D) főtevékenységekhez kapcsolódóan, amely
elsődlegesen a helyi lakosságot célozza.
Választható, önállóan nem támogatható tevékenységek
A választható, önállóan nem támogatható tevékenységek a Felhívás 2.1.1 pontjában felsorolt bármely
– akár eltérő főtevékenységhez kapcsolódó – önállóan támogatható tevékenységgel együtt
támogathatóak.
II. Belterületi zöldinfrastruktúra fejlesztése esetén:
a) Zöldinfrastruktúra hálózat fejlesztési- és fenntartási akcióterv és kataszter készítése.
III. Közösségi, kulturális, sportolási infrastruktúra, IKT és okos települési fejlesztések esetén:
c) Szemléletformáló, az előkészítés és tervezés során az érintettek bevonását célzó vagy az elkészült
infrastruktúra használatának bemutatását és népszerűsítését segítő akciók, programok, kiadványok,
applikációk.
5
A projekt elsődleges célcsoportja Balatonboglár Város lakossága, közvetlen célcsoportja pedig a
létesítményeket használatba venni kívánó helyi lakosok.
A tervezett fejlesztés pályázati felhívás céljaihoz történő illeszkedését, az alábbi táblázatban mutatjuk
be:
Célnak való megfelelés bemutatása
Felhívás szerinti cél
a projekt
szempontjából releváns esetekben
Minden fejlesztési cél hozzájárul a település alap-
infrastruktúrájának fejlesztésével a település megtartó
erejének növeléséhez. Fejlesztésre kerül a közösségi és
élhető települési környezet kialakítása
kulturális célokat szolgáló épített környezet. Megújulnak a
köztéri burkolatok, és zöldfelületek, parkolók kerülnek
kialakításra
és
áthelyezésre,
fenntartható
közlekedésfejlesztés jön létre a kerékpárúttal.
A fejlesztéssel érintett helyszínen
megvalósul a
települési közterületek környezettudatos, család- és
klímabarát megújítása, amely a zöldterületek
közterületek környezettudatos, család-
megújításában, a zöldterületek megközelítésének
és klímabarát megújítása
könnyítésében ölt testet. Új kerékpár út kerül kialakításra.
Zöldfelületek megújítása, biológiai aktivitás érték növelése a
CO2 megkötésével hozzájárul a tisztább városi levegő
biztosításához.
Mind a kerékpárút
szabadidő
hasznos
eltöltési
építése, korszerűsítése, mind pedig a az
új közösségi tér
lehetőségeinek javítása
kialakítása hozzájárul a szabadidő hasznos
eltöltési lehetőségeinek javításához.
Meglévő zöldfelületek megújítása, és újak létrehozása a
komfortosabb, és esztétikailag megújított faluközpontban a
településen élők komfortérzetének javítása érdekében.
települési
zöld
infrastruktúra Zöldítés révén javul a település minősége környezetvédelmi
fejlesztése
szempontból.
A zöldterületek fejlesztése kapcsán 4500 m2 zöldfelület ujjul
meg, melyből új zöldfelület 1030 m2
A projekt közvetett módon, a funkciók növelése (közösségi,
kulturális, sport és rekreációs lehetőségek bővítése,
kerékpárút kialakítása) révén a turizmus, vendéglátóipar
bevételeit növeli, ezáltal munkahelyek jönnek létre, a
megnövekedett munkaerő kereslet emeli a bérszínvonalat.
települési gazdaság fejlesztése
A fejlesztésekkel érintett területek ugyan nem foglalnak
magukba gazdasági funkciót, ugyanakkor a település
munkaképes lakosság helyben tartásához jelentősen
hozzájárul. Az életminőséget javító új közösségi
szolgáltatásoknak vonzó a hatása. Az új közösségi
szolgáltatások, a település élhetőbbé tételével a településre
vonz további lakosokat, vállalkozásokat ezáltal új
szolgáltatások kialakulásához is vezethet.
A megújuló a közösségi terek és zöld területek kialakítása,
okoseszközök üzembehelyezése, fenntartható közlekedési
fejlesztések
lakosság
helyben
maradásának
hozzájárulnak lakosság helyben maradásának
segítéséhez.
segítése
A helyi lakosság számára minőségibb kulturális-közéleti
teret biztosít, a településen élők szabadidős, kulturális,
rekreációs lehetőségei bővülnek.
település
környezeti
állapotának A közösségi terek és zöld területek kialakítása
javítása
hozzájárulnak a település kiszámítható, fenntartható
6
gazdálkodásának kialakításában. A környezeti hatásokat
mérséklő
zöldfelületi
fejlesztésekkel
megvalósul
a
klímaváltozásra való helyi szintű reagálás. A rekreációs célú
beruházások
hozzájárulnak
a
település
környezeti
állapotának
javításához,
a
településen
élők
komfortérzetének javításához.
A zöldterületi fejlesztések lokálisan az árnyékolás, párásítás
útján pozitív klimatikus hatást fejtenek ki. Zöldítés révén
járul hozzá a projekt, valamint az olyan növényzet
telepítésével, ami a talajerózió elleni védelmet biztosítja.
települési klíma javítása
A kerékpárút építéssel, korszerűsítésével várhatóan
növekedni fog a kerékpárral közlekedők száma a
településen, amely hozzájárul a szén-dioxid kibocsátás
csökkentéséhez, ezzel pedig a települési klíma javításához.
A közösségi terek és zöld területek kialakítása,
okoseszközök
telepítése,
fenntartható
közlekedés
kialakítása hozzájárulnak
a település kiszámítható,
fenntartható gazdálkodásának kialakításában. A
környezeti
vonzó, élhető, fenntartható település
hatásokat mérséklő, a zöldfelületi, valamint
kerékpár használatra ösztönző fejlesztésekkel megvalósul a
kialakítása
klímaváltozásra való helyi szintű reagálás. A rekreációs célú
beruházások mind a sport, mind a kultúra területén a
településen lakók életminőségének javítását szolgálják,
hozzájárulva egy vonzó, élhető, fenntartható település
kialakításához.
környezeti károk felszámolásának és a A szempont az adott projekt esetében nem releváns, mivel
barnamezős
területek a támogatási kérelem nem tartalmaz E) főtevékenységet.
újrahasznosításának segítése
belterületi ár-, belvíz- és helyi vízkár A szempont az adott projekt esetében nem releváns, mivel
veszélyeztetettség csökkentése
a támogatási kérelem nem tartalmaz A) főtevékenységet.
A szempont az adott projekt esetében nem releváns, mivel
felszíni vizeink minőségének javítása
a támogatási kérelem nem tartalmaz A) főtevékenységet.
A szempont az adott projekt esetében nem releváns, mivel
környezeti káresemények megelőzése a támogatási kérelem nem tartalmaz A) főtevékenységet.
vizek helyben tartása, levezetés A szempont az adott projekt esetében nem releváns, mivel
lassítása, hasznosítása
a támogatási kérelem nem tartalmaz A) főtevékenységet.
A kerékpárút korszerűsítése, kialakítása
fenntartható közlekedés feltételeinek
hozzájárul a
fenntartható közlekedés
megteremtése és erősítése
feltételeinek megteremtéséhez és
erősítéséhez.
A kerékpárút korszerűsítésével és építésével várhatóan
növekedni fog a kerékpárral közlekedők száma a
településen, amely hozzájárul a szén-dioxid kibocsátás
éghajlatváltozás mérséklése, a szén- csökkentéséhez,
ezzel
pedig
az
éghajlatváltozás
dioxid kibocsátás csökkentése
mérsékléséhez. A zöldítés révén a biológiai aktivitásérték
fokozásával járulunk hozzá a klímavédelméhez.
Jelen projekt megvalósítása által Balatonboglár Város a célokat a következők szerint kívánja elérni:
A település rövid és hosszú távú célja a sokszínű természeti környezet létrehozása, a zöldterületek
megújítása és fejlesztése révén, a településközpontban őshonos növények telepítésével, hozzájárulva
a biodiverzitáshoz. A zöld felületek magas száma a jó életminőséget biztosító, versenyképes,
innovatív térség alapja. Az életminőséget alapvetően befolyásolja az épített és természeti környezet
összhangja. A településközpont megújításával kialakul egy olyan összefüggő zöld terület, mely az itt
élők és idelátogatók számára nyújt élményeket és rekreációs lehetőséget is kínál. A település egyik
feladata a jövőkép megvalósítása során az infrastrukturális háttér megteremtése, valamint a helyi
7
közösség fejlesztése. A közösségfejlesztés sikeréhez azonban elengedhetetlen az életminőség
javítását és turizmus céljait szolgáló szolgáltatások fejlesztése, megerősítése, valamint az
infrastrukturális létesítmények (p.l: kerékpárút) fejlesztése.
A Kedvezményezett fejlesztéssel érintett területe is biztosítja a település lakossága számára a
kulturális- és közösségi funkciókat. A kerékpáros létesítmények műszaki állapotát figyelembe véve
feltétlenül indokolt annak fejlesztése, építése. Az Önkormányzat kérdőíves megkereséssel mérte fel a
lakossági igényeket a fejlesztését illetően. A kérdőíves válaszok alapján megállapítható, hogy a
lakosság egészét érint, korcsoporttól, nemtől függetlenül. A fejlesztés Balatonboglár Város teljes –
5 568 fős – lakosságát szolgálja majd a jövőben.
A Somogy megyei területfejlesztési koncepcióban meghatározott jövő képpel összhangban a
megye fejlesztésének átfogó céljai a következők:
a)
A megye foglalkoztatási helyzetének javítása, gazdasági aktivitás növelése
A felvázolt jövőkép eléréséhez elengedhetetlen, hogy a település munkaképes - korú
lakosságának minél nagyobb része rendelkezzen megfelelő munkahellyel és ennek
eredményeként a megélhetést biztosító jövedelemmel. A településen működő vállalkozások
fontos szerepet játszanak a térség foglalkoztatásának területén, melyet a pályázat által
biztosított, elsősorban közvetett eszközökkel tovább kell erősíteni. A zöld területek felújítása, a
felújításra kerülő művelődési ház és szabadtéri színpad támogatja a vendéglátás területén
működő vállalkozások fejlődését a turizmusbarát infrastruktúra megteremtésével.
b)
A megye belső erőforrásainak fenntartható hatékony hasznosítása az ökológiai,
társadalmi és gazdasági szempontok figyelembevételével
A fejlesztés ökológiai fenntarthatóságát elsősorban a megvalósuló zöldterület rekonstrukciója
szolgálja, ahol a zöld felületek növelése, őshonos növényzet telepítése valósul meg. A projekt
közvetett módon, a funkciók növelése (közösségi, kulturális, sport és rekreációs lehetőségek
bővítése, fenntartható közlekedésfejlesztés előnyben részesítése) révén a turizmus,
vendéglátóipar bevételeit növeli, ezáltal munkahelyek jönnek létre, a megnövekedett munkaerő
kereslet emeli a bérszínvonalat. A magasabb jövedelmi szinten, valamint az elérhető minőségi
szolgáltatások révén javul az életminőség, mely hozzájárul a település lakosságmegtartó
erejének növeléséhez.
c)
A szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlő esélyének biztosítása minden somogyi polgár
számára
A fejlesztés több területre (kultúra, sport és rekreáció, fenntartható közlekedésfejlesztés) kíván
fókuszálni a beavatkozásokkal. Minden területen olyan szolgáltatások fejlesztése valósul meg,
amelyek minden balatonboglári és somogyi ember számára hozzáférhetőek, és hozzájárulnak
az életminőség javításához. A szolgáltatások igénybevétele egyenlő eséllyel biztosított minden
somogyi polgár számára.
1.2. A támogatást igénylő és a támogatási kérelem tárgya nem tartozik a Felhívás 1.2.
pontjában és az ÁÚF 21-27 c. dokumentumban meghatározott kizáró okok alá.
Bemutatandó: minden tevékenységre vonatkozóan!
1)
A projekt célkitűzései illeszkednek a település Helyi Esélyegyenlőségi Programjához. Az
Esélyegyenlőségi Program 2. pontja bemutatja a helyi stratégiai és települési dokumentumokhoz való
illeszkedést. Így városfejlesztési átfogó célokat fogalmaz meg az alábbiak szerint: A helyi társadalmi,
gazdasági és természeti feltételekhez igazodó minőségi életkörülmények és fenntartató gazdasági
fejlődés kialakítása. Ehhez meghatároz a stratégia négy tematikus középtávú célt: - városi környezet
és infrastruktúra fejlesztése, - gazdasági. Természeti erőforrások dinamizálása, - humán erőforrások
dinamizálása, - a város kistérségi kapcsolatainak erősítése.
Balatonboglár Város Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni
kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a
8
közszolgáltatásokhoz
történő
egyenlő
hozzáférés
elvét,
a
diszkriminációmentességet,
szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a
lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges
intézkedéseket.
Balatonboglár Város Helyi Esélyegyenlőségi Programjában a mélyszegénységben élők és a romák
helyzete, mint jelenség kerül bemutatásra, kifejtésre, e szerint mélyszegénységben élőnek számít,
amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek, és szinte esélyük sincs arra, hogy
ebből a helyzetből, önerőből kitörjenek. A projekt keretében megvalósuló fejlesztést a Város minden
lakója számára elérhetővé kívánjuk tenni, az életminőséget javító szabadidős, rekreációs és
sporttevékenységek gyakorlására fog lehetőséget biztosítani, beleértve a mélyszegénységben élő
lakosokat is ezzel a település azon törekvését erősítve miszerint a rossz anyagi körülmények között
élők életminőségét is jelentősen javítani kívánja a településen elérhető közösségi szolgáltatás
biztosításával.
A fentiek ugyanúgy vonatkoznak a kisebbségi – roma nemzetiségi – lakosságra is, az ő élethelyzetük
javítását is közvetlenül szolgálja a fejlesztés, továbbá a HEP 4 pontja A gyermekek helyzete,
esélyegyenlősége, gyermekszegénység helyzetén való javítás is célkitűzés, terveink szerint az ifjúság
részére is elérhető tartalmas időtöltést biztosító színteret kívánunk létrehozni. Az idősek helyzete,
esélyegyenlősége szintén megjelenik a HEP-ben, a közösségi tér számukra is kíván kulturális
szolgáltatásokat, biztosít találkozási helyet, közösségi életben való részvételhez lehetőségeket. Az
közösségi tér igénybevételét lehetővé kívánjuk tenni a fogyatékkal élőknek is, kiemelten a
projektarányos akadálymentesítési tevékenység megvalósításával, a HEP 7. pontja A fogyatékkal élők
helyzete, esélyegyenlősége pontja éppen ezt a célkitűzést fogalmazza meg, melyet jelen projekt
támogatni fog.
A munkanélküliség elleni küzdelemben szintén előrelépést jelent a projekt, hiszen a szolgáltatói
szektor multiplikatív hatása más szektorok munkaerőigényét is befolyásolhatják pozitív irányban
Nők helyzete, esélyegyenlősége (5), az elszigetelődés mérséklése, a település közösségi életébe
történő bevonás, közösségi munkára való ösztönzés a feleslegesség érzetének megszüntetése a
HEP-ben megjelenik, a közösségi élet színterének fejlesztésében rájuk is külön figyelmet kívánunk
fordítani.
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for profit szereplők társadalmi
szerepvállalása A településnek mozgalmas a társadalmi élete, számos program áll az érdeklődők
rendelkezésére egész évben. A település lakói több mint egyesületet, alapítványt és szövetséget
hoztak létre, amelyek keretet adnak a társadalmi életnek. Jelentős szervező erő a kultúra, a sport, az
oktatás és a vallás a településen, így a kulturális, sport valamint vallási célú és tevékenységű civil
szervezetek integrálják a település társadalmát, és segítséget nyújtanak a fiatalok
tehetséggondozásában és a felnőtt lakosság kulturális tevékenységének támogatásában.
Balatonboglár Város Önkormányzata Képviselőtestülete elismeri és támogatja a településen működő
polgárok önszerveződő közösségei által kifejtett azon tevékenységeket, amelynek során segítséget
nyújtanak az önkormányzati feladatok megvalósításához, különösen a település fejlesztése,
szépítése, a kultúra és a hagyományok ápolása terén, elősegítve a lakosság művelődését, oktatását,
sportolását, a szabadidő tartalmas eltöltését, az életminőség javítását.
A fentiek teljesítésében teljes mértékben segíti az önkormányzat törekvéseit jelen fejlesztés.
2)
A TOP-2.1.2-16-SO1-2017-00005.- „Balatonboglár a Zöld Város” projekt keretein belül a
Vörösmarty tér környezetrendezése megkezdődött, melynek a fenntartási időszaka jelenleg is tart. A
város főterén, a Vörösmarty téren az utóbbi években több ütemben készültek felújítások. Elkészült a
városi piac, a tér déli részének rendezése A felújítás során elkészült a meglévő, aszfaltos parkoló
fásítása, a hősi emlékmű környezetének rendezése és a tér nyugati felén meglévő fás, ligetes terület
környezetrendezése valósult meg. A jelen felhívásra benyújtandó fejlesztési igény a korábban
fejlesztett tevékenység minőségi továbbfejlesztésére irányul a korábbi projekt eredményeinek
fenntartásával. A projekt lehatárolása megtörtént úgy, hogy a jelenlegi projektet nem érinti és a
projektek között átfedés nincs.
9
3)
Az Általános Útmutató a 2021-2027-es programozási időszajban meghirdetett felhívásokhoz
c. dokumentum Kizáró okok listája alapján Balatonboglár Város Önkormányzata, mint pályázó nem
tartozik a kizáró okok hatálya alá tekintve, hogy:
1. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben foglaltak szerint megfelel a
rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének;
2. nem minősül köztulajdonban álló gazdasági társaságnak;
3. olyan jogi személy, amely az Áht. 1. § 4.) pontja szerint átlátható szervezet,
4. a támogatási rendszerből való kizárás hatálya alatt nem áll;
5. harmadik személy irányában olyan kötelezettsége nem áll fenn, amely a támogatással
létrejött projekt céljának megvalósulását meghiúsíthatja;
6. a támogatási döntés tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis vagy megtévesztő
adatot nem szolgáltatott vagy ilyen nyilatkozatot nem tett;
7. jogerős végzéssel elrendelt felszámolási, csőd-, végelszámolási vagy egyéb - a
megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott - eljárás alatt nem áll;
8. megfelel a felhívásra vonatkozó állami támogatási szabályoknak.
4) A projekt nem tartalmaz az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatást tekintve,
hogy a betervezett tevékenységek nem minősülnek uniós versenyjogi értelemben vett
gazdasági tevékenységnek. A Felhívás 1.2. pontjában meghatározott, igénybe vett
támogatások az európai uniós jog megsértését nem eredményezik.
1.3. TKR kiemelt eljárásrendű projekt esetében a támogatási kérelem tartalma megfelel az
illetékes területi szereplő által, a vonatkozó Integrált Területi Programban meghatározott,
és a TOP Plusz Monitoring Bizottsága által jóváhagyott területi kiválasztási
kritériumoknak és az illeszkedés minden kiválasztási kritérium vonatkozásában külön
ismertetésre került, az illeszkedés mindezek alapján igazolt.
A projekt nem minősül TKR kiemelt eljárásrendű projektnek, mivel a felhívás 13.3 pontja szerint
Somogy megye nem alkalmaz TKR kiemelt eljárásrendet.
1.4. Városi jogállású település esetén a projekt illeszkedik az Integrált Településfejlesztési
Stratégiához vagy településfejlesztési tervhez. Amennyiben a város nem rendelkezik
ilyen stratégiai dokumentumokkal, vállalja, hogy a projekt keretében kidolgozza azt,
illetve amennyiben nem illeszkedik a meglévő stratégiához, vállalja, hogy legkésőbb az 1.
mérföldkőig módosítja azt és igazolja az illeszkedést.
Bemutatandó: „B” főtevékenység: Belterületi zöld infrastruktúra fejlesztése; és „C”
főtevékenység: Közösségi, kulturális, sportolási infrastruktúra, IKT és okos települési
fejlesztések esetén!
Balatonboglár Város Önkormányzata rendelkezik Integrált Településfejlesztési Stratégiával
(ITS),melyet 2019-ben készített el. A dokumentum elkészítésének rövid távú célja volt az, hogy
Balatonboglár minél eredményesebben valósíthassa meg a Zöld Város Programban való részvételét,
de emellett fontos cél az is, hogy a fenti dokumentumok – összhangban a város más terveivel –
hosszabb időtávra is érvényesen jelöljék ki Balatonboglár fejlődési pályáját. Lényeges emellett, hogy a
tervek olyan – az itt élők számára szükséges – elemeket is tartalmazzanak, amelyeket a város nem
kormányzati elosztású EU-s pénzből, hanem más forrásokból – pl. közvetlen elérésű EU-s pénzek,
vagy privát befektetések – kíván – hosszabb-rövidebb távon megvalósítani. Fontos szemléleti
körülmény az, hogy a Településfejlesztési Koncepció hosszú távra – kb. 2035-ig előre tekintő terv,
amely olyan célokat, fejlesztési irányokat is tartalmaz, ami nem a következő néhány évben, hanem
hosszabb időtávon, sok éves kitartó munkával valósítható meg.
Jelen támogatási kérelemben szereplő tevékenységek az ITS alábbi célkitűzéseihez illeszkednek:
10
ITS 1.1.2. pontja: A Zöld Város jelleg erősítése
A Balatonbogláron a város olyan fejlesztését jelenti, amely fokozott figyelmet– és aktivitást – fordít a
település fejlesztésének környezetbarát megoldásaira. Ez a célkitűzés elsődlegesen a helyieket, itt
élőket szolgálja, de értelemszerűen nélkülözhetetlen hátteret biztosít a célzott turisztikai
fejlesztésekhez is. A Zöld Város átfogó célhoz szintén két részcél tartozik, az integrált
településfejlesztési stratégia szintjén részletezendő többféle aktivitással.
1. A város közterületeinek megújítása, ide értve különösen a gyalogosbarát járdák és
kerékpárosbarát úttestek mellett a település összefüggő rendszert, zöld hálózatot alkotó, télen-
nyáron ápolt, gondozott és tervezett zöldfelületeit.
2. Az energiatudatos városfejlesztés kiteljesítését, ami hosszú időn át fenntartható megoldásokkal
teszi lényegesen gazdaságosabbá a város épületállományának, közlekedésének és kommunális
szolgáltatásainak működtetését.
ITS 2.2. pontja: A Városközpont Akcióterületen megvalósítandó fejlesztések
VK-4. A Vörösmarty tér felújításának második üteme
A város főterén az utóbbi években több ütemben készültek felújítások. Elkészült a városi piac, a tér
déli részének rendezése, majd a tér közepének felújítása, ahol új szökőkút, egyedi padrendszer és a
„Család” c. szobor is elhelyezésre került. A felújítás során elkészül a meglévő, aszfaltos parkoló
fásítása, a hősi emlékmű környezetének rendezése és a tér nyugati felén meglévő fás, ligetes terület
környezetrendezése, sétautak építése, térbútorok elhelyezése, világítás fejlesztése. A rendezés
kiterjed a tér északi felére is, ahol a Dózsa Gy. u. mellett meglévő kis park is megújul.
ITS 2.4. Más akcióterületeken végrehajtandó jelentősebb fejlesztések
MA-18. Kerékpáros háttér-infrastruktúra megteremtése
Balatonboglár méretei optimálisak lennének a kerékpáros közlekedésre, és azt nagyrészt a
domborzati viszonyok is lehetővé tennék, ráadásul az alacsony forgalmú lakóutcák jó minőségű
úttestein a kerékpározás meglehetősen előnyös lehetne. Ahhoz, hogy ezt a kedvező adottságot mind
az itt élők, mind a nyaralók, mind pedig a turisták igénybe vegyék, a biciklis infrastruktúra magas
szintű elterjesztése lenne szükséges, elsősorban a kerékpártárolók tekintetében, minden
kereskedelmi és szolgáltató létesítménynél, strandnál. Fontos része ennek a feladatnak a
Balatonboglár és Balatonszentgyörgy közötti bringaút komfortosítás is.
MA-19. Zöldhálózati rendszerterv elkészítése és megvalósítása
A város zöldfelületeinek jobb kihasználása, egyúttal a városi lakosok magasabb komfortja érdekében
olyan zöldhálózati rendszerterv készítése szükséges, amely a város meglévő, és kialakítható
zöldfelületeit veszi számba, és irányozza elő azok olyan használatát, hogy a lakóterületeken
mindenhol gyaloglási távolságon belül elérhető legyen a megfelelő korosztályos gyermekjátszótér,
vagy az idősebbeknek való pihenőhelyek.
A településrendezési tervek mellett Balatonboglár 2017-ben elfogadott Településképi arculati
kézikönyvvel rendelkezik. Az ITS összhangban van ezzel a koncepcióval.
A stratégia teljes összhangban van az önkormányzat gazdasági programjának célkitűzéseivel, illetve
sok elemét tekintve túl is haladja azt, hiszen a stratégia időtávlata is meghaladja az önkormányzat
gazdasági programjáét.
Jelen támogatási kérelemben szereplő tevékenységek hozzájárulnak ezen célok
megvalósulásához.
11
2. Szakmai indokoltság, megalapozottság
2.1. A helyzetelemzés az elvárásoknak megfelelően készült és alátámasztja a tervezett
fejlesztés indokoltságát, szükségességét.
2.1.1. Támogatást igénylő bemutatása
Balatonboglár a Balaton déli partján fekszik, Balatonlelle és Fonyód városokkal szomszédos; a
legközelebbi települések között említhető még Ordacsehi is. Központján kelet-nyugati irányban a 7-es
főút halad végig, amit ezen a szakaszon, a lakott területeken kívül, azoktól néhány kilométerre délre
folyamatosan kísér az M7-es autópálya is. Lengyeltótival (és azon keresztül Somogy megye délebbi
településeivel) a 6711-es út köti össze, ez vezet végig a városhoz tartozó Szőlőskislakon is. A hazai
vasútvonalak közül a településen a (Budapest–) Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal halad át,
amelynek egy állomása van itt, Balatonboglár vasútállomás.
Balatonboglár város Somogy megyében, A Fonyódi járásban található. A Balatonboglári borvidék
központja. Közigazgatási területe: 32,04 km2. Balatonboglár utolsó becsült népessége 5 883 fő (2019
évben), ami Magyarország népességének 0.06%-a (Somogy megyének 1.94%-a). Népsűrűsége 184
fő/km2. Lakások száma 2736, népességet figyelembe véve, ez 2.2 fő per lakás.
Balatonboglár 1987 óta a Szőlő és a Bor Nemzetközi Városa, a borturizmus egyik fellegvára. Boraik és
pezsgőik nemzetközi ismertséget szereztek, amelyre büszkék a város lakói. Több mint 40 éve
megrendezik a déli Balaton-part egyik legnagyobb nyári eseményét, a Balatonboglári Szüreti Fesztivált
(legújabb nevén Boglári Balaton Fesztivált), a BB Zrt.-t pedig senkinek sem kell bemutatni, hiszen pl.
pezsgőiket évtizedek óta fogyasztjuk. Emellett egyéni és vállalkozói szinten is magas színvonalon folyik
a szőlőtermesztés és feldolgozás.
A városban hat szabadstrand várja a fürdőzőket, a legnagyobb közülük a több mint 9 hektáros Platán
strand. Ezen belül van a fizetős Buborék Élményfürdő, ahol 1-6 év közötti gyerekeknek szóló
élményfürdő, csúszdák, szárazföldi és vízi játékok színesítik a családosok nyaralását.
A Vörösmarty téren április elejétől november végéig működik minden nap a termelői piac.
A városban élénk sportélet folyik, számos szabadtéri sportpálya várja a mozogni vágyókat. A Balaton-
parttól nem messze található a fedett teniszcsarnok és a 14 szabadtéri salakos pálya. A városban kettő
szabadtéri kondi park is rendelkezésre áll, Balatonboglár „Császta” városrészében található a Császta
Fitness és Wellness sportkomplexum.
Az Urányi János Sport és Szabadidő Központ impozáns épületében egy több sportágnak is megfelelő
sportcsarnok és egy 25 méteres medencével felszerelt uszoda is helyet kapott. Az udvaron pedig
labdarúgópálya, körülötte futópálya is épült.
A városban működik a Magyar Kézilabda Szövetség utánpótlás-képzési bázisa, a Nemzeti Kézilabda
Akadémia.
A város partjainál ér célba a Révfülöp és Balatonboglár között kijelölt 5,2 kilométeres Balaton-átúszás,
melyen minden évben több ezer ember vesz részt.
Balatonboglár Város Önkormányzata önállóan, konzorciumi partner bevonása nélkül kívánja a projektet
megvalósítani. A projekt szervezeti és működési hátterét az önkormányzati hivatal személyi állománya
biztosítja, a létesítmények fejlesztéséért és üzemeltetéséért külön felelős nem kerül kijelölésre. A helyi
közutak, közterületek üzemeltetéséért felelős személyek értelemszerűen a meglévő, illetve a kialakításra
kerülő kerékpárforgalmi létesítmények üzemeltetéséért is felelősek.
A Polgármesteri Hivatalban elsősorban a Műszaki Iroda felelős a fenntartói és fejlesztői feladatok
végrehajtásáért és tervezéséért, illetve egy-egy beruházás kapcsán az önkormányzatok más szakterületi
csoportjai, illetve projektirodája is bevonásra kerül.
12
2.1.2. Érintett terület lehatárolása
A tanulmány 1. sz. mellékleteként átnézeti helyszínrajzon kerül bemutatásra a projekt keretében
fejlesztendő településrész területe, továbbá a 2. sz. melléklet méretarányos helyszínrajzon a tervezett
beruházások (támogatással érintett tevékenységek) helyszíneit mutatja be.
A fejlesztési terület jelenlegi állapota
Megvalósítás helyszíne B és C főtevékenységek megvalósítása
13
Élhető település hrsz-ok
Vörösmarty tér
közterület neve
hrsz
tulajdonos/kezelő
1.
Vörösmarty tér (és a 7-es út d-i old 1444/5
Balatonboglár Városi Önkormányzat
járda)
2.
Vörösmarty tér
1
Balatonboglár Városi Önkormányzat
3.
Szabadság utca é-i vége (út) (és a
1444/1
Magyar Közút Nonprofit Zrt.
Vikár B. u.)
4.
Szabadság utca (út)
117/1
Magyar Közút Nonprofit Zrt.
5.
Szabadság utca (járda)
117/2
Balatonboglár Városi Önkormányzat
6.
Szabadság utca (járda)
1444/7
Balatonboglár Városi Önkormányzat
7.
Szabadság utca (járda)
117/7
Balatonboglár Városi Önkormányzat
8.
Templom utca
38
Balatonboglár Városi Önkormányzat
9.
Szabadság u.- Erzsébet u.
2593/7
Balatonboglár Városi Önkormányzat
Vörösmarty tér (7-es út és a vasút
2589/1
Balatonboglár Városi Önkormányzat
között)
10. Vörösmarty tér (7-es út és a vasút
2589/2
Balatonboglár Városi Önkormányzat
között)
11. Vörösmarty tér (7-es út és a vasút
1444/6
Balatonboglár Városi Önkormányzat
között)
12. Vörösmarty tér (7-es út és a vasút
1444/2
Balatonboglár Városi Önkormányzat
között)
13. Dózsa Gy. u. (OTP előtt)
2581/3
Balatonboglár Városi Önkormányzat
14. Dózsa Gy. u. (d-old. járda)
2532/5
Balatonboglár Városi Önkormányzat
15. Dózsa Gy. u. (út)
2532/1
Magyar Közút Nonprofit Zrt.
Kerékpárút
közterület neve
hrsz
tulajdonos/kezelő
1
Kodály Z. utca
1491
Balatonboglár Városi Önkormányzat
2
MÁV
1490/1
Magyar Állam/MÁV Zrt
3
Hűvös köz
1450
Balatonboglár Városi Önkormányzat
4.
Vikár B. u. (é-i old. járda)
1444/3
Balatonboglár Városi Önkormányzat
5.
Vikár B. u. (út) (a Vörösmarty
1444/1
Magyar Közút Nonprofit Zrt.
térnél is szerepel)
6.
Vikár B. u. (d-i old. járda)
1444/5
Balatonboglár Városi Önkormányzat
7.
Gaál G. u.
860
Balatonboglár Városi Önkormányzat
8.
Attila u.
569
Balatonboglár Városi Önkormányzat
9.
Attila u.
568/2
Balatonboglár Városi Önkormányzat
10. Zrínyi u. járda
346/3
Balatonboglár Városi Önkormányzat
11. Zrínyi u.
346/1
Magyar Közút Nonprofit Zrt.
2.1.3. Az érintett terület és a meglévő állapot bemutatása
A fejlesztéssel érintett területek műszaki állapota, a feltárt problémák ebben a fejezetben kerülnek
bemutatásra.
14
„B” Főtevékenység:
A Vörösmarty téren környezetében 4500 m2-en tereprendezés és zöldfelület kialakítás készül. Ezen a
területen zöldfelület fejlesztés készül gyepesítéssel, kisebb cserjefoltokkal, ligetes facsoportokkal.
Ezzel 1030 m2-rel növekszik a tér körüli zöldfelület.
A fejlesztéssel egy új rekreációs, közösségi tér jön létre, többszintű növényzettel, őshonos fajokkal a
124/2009. (IX.24.) FVM rendelet 1. melléklete szerint.
„C” Főtevékenység:
Meglévő állapot:
Városközpont- Vörösmarty tér
A Vörösmarty tér a város főtere, ahol az elmúlt években több, kisebb fejlesztés történt, de átfogó
rendezés nem. A tér alapvetően jó adottságokkal rendelkezik, 3 oldalról középületek határolják,
északról a vasút és a 7-es főút. A háttérben a Temető domb és Várdomb zöldfelülete látszik. Középen
nagy szabad felület található, melynek nagy része egy 70 fős aszfaltos parkoló, ami uralja a teret.
Ebből következően alapvetően csak parkolásra használják a teret és a gyalogos-sétálós jelleg háttérbe
szorul. A tér déli felén már megújításra került egy kisebb közterület, új burkolatok, térbútorok és
szabadtéri piac készült. Az elmúlt évben színvonalasan megújításra került a keleti sarokban lévő hősi
emlékmű és környezet is. A Vörösmarty tértől nyugatra található a sétáló utcás városközpont, de
kettő között húzódik a Szabadság utca (6711 sz. mellékút) 4 sávos aszfaltos felülete, ami kettévágja a
két központi rész gyalogos kapcsolatát. A 4 sávot a forgalom nem indokolja, csak a szélső sávokban
autóbusz megállóhelyek találhatók. A 7-es főút északi felén a vasút mellet egy kisebb park található,
ami nagyon kiesik a tér közlekedési rendszeréből, így nagyon kicsi a használati értéke. A téren
viszonylag nagy mennyiségű koros fa él, ami árnyékot és parkos jelleget nyújt. Sajnos a környező helyi
védettségű épületek egy része leromlott állapotú, de jó eséllyel néhány éven belül felújításra
kerülnek.
A tér nagy része zöldterület besorolású a helyi építési szabályzatban, így a sok aszfaltos felület sem
felel meg ennek a célnak.
Tervezett fejlesztések:
Városközpont-Vörösmarty tér
A tér fejlesztésének legnagyobb feladata a teret uraló parkoló áthelyezése perem területekre és a tér
átadása a gyalogos-sétálós forgalomnak, valamint a Szabadság utca ezen szakaszának forgalom
csillapítása szintén a gyalogos közlekedés erősítése céljából.
Az aszfaltburkolat nagy része bontásra kerül és helyette térburkolat, valamint zöldfelület készül. A
parkoló jó része (40 fh) áthelyezésre kerül a Dózsa Gy. u északi felére, kapcsolódva az ettől nyugatra
meglévő parkolóhoz, így a vasút melletti értéktelenebb területen helyezkednek el a parkolók.
15 fős párhuzamos parkolósáv készül a Dózsa Gy. u. déli felén is, valamint a sétáló utca irányában az
út északi felén, a szélső közlekedési sáv megszüntetésével újabb 25-30 parkoló alakítható ki.
A főtéren átvezető Szabadság utca forgalomcsillapításának feltétele a 6711 út áthelyezése a városon
belül. Másrészt a buszmegállók áthelyezése a 7-es út mellé, s így kialakítható egy megemelt
járószintű díszburkolatos utca, ami már a gyalogos közlekedést helyezi előtérbe. Szükség szerint itt is
kialakítható 12-16 fős párhuzamos parkolás.
A jelenlegi nagy parkoló felszabaduló területén díszburkolatú tér, szökőkút, leülő helyek, pergola stb.
készülnek és egységes parkos-gyalogos térré alakítják a Vörösmarty teret. Elhelyezésre kerül egy
okospad is, amely mobiltelefonok, elektromos kerékpárok, és egyéb informatikai eszközök
töltésére lesz alkalmas.
Megoldandó a Templom utca kivezetése a főtéren át, ami a részletes tervezés feladata.
Kiemelten fontos a hangulatos és látványos térvilágítás megoldása a jelenlegi kicsit alulvilágított
területhez képest. Jó példa a legutóbbi fejlesztésben elkészült hősi emlékmű tere, melynek esti fényei
nagyon barátságos hangulatot nyújtanak a meleg fényű pontszerű világító testekkel.
15
A parkoló áthelyezésével a jelenlegihez képest jóval nagyobb és használhatóbb zöldfelület alakul ki.
B és C főtevékenység- tervezett fejlesztések
„D” főtevékenység:
A fejlesztés célja a Balatoni bringaút összekötése a város déli részeivel egészen a meglévő kislaki
kerékpárútig elvezetve.
A csatlakozás Balatoni bringaúthoz a Hűvös köznél meglévő korszerű rámpás vasúti átjáró, ahonnan
járda vezet az orvosi rendelő (Gaál Gaszton u északi vége) felé. Itt szélesítésre kerül a meglévő járda a
vegyes forgalomnak megfelelően. Az orvosi rendelő környezetében 2 zebrán kell áthaladni és a
biztonságos nyomvonal kialakítása érdekében egy 100m2-es parkolót kell árhelyezni a Bercsényi utca
sarkán. A 980 m hosszú Gaál Gaszton utca megfelelő szélességű, aszfalt burkolta jó állapotú, ezért erre
kerül felfestésre a kerékpárút az Attila utcáig. Itt nyugatra fordulva egy 300m-en az úttest déli felén kerül
kialakításra az önálló kerékpárút. A mély árok miatt szükséges támfal építése és 1-2 villanyoszlop
áthelyezése is. A malom csomópontnál csatlakozunk a déli irányban vezető Zrínyi utcára, ahol a
jelenlegi vegyes (gyalogos-kerékpáros) használatú járda nem jól funkcionál. A 950m hosszú utcán két
megoldás lehetséges. A meglévő járda szélesítésével egy szabványos vegyes használatú kerékpárút
létesítése, aminek következtében a nyílt árokpartot burkolni kell. A Zrínyi utca kapcsolja össze a várost
Kislakkal, ezért jelenleg talán ez a legforgalmasabb kerékpárút, amit a helyi lakosság napi szinten
használ, másrészt a kislaki turisztikai fejlesztések miatt várható a nyári használat növekedése is. Az
autópályán túl meglévő kerékpárút elfogadható állapotú, de szűkössége és helyenként töredező
burkolata miatt felújításra vár.
A kerékpárutak szabványos kialakítással, aszfalt burkolattal, felfestéssel, táblázással készülnek.
Az utak mentén a zöldfelület helyreállítása, gyepesítés és fásítás történik.
16
Átnézeti helyszínrajz D főtevékenység megvalósítása
mennyiség egys.
Városközpont fejlesztések
burkolat bontás
3100 m2
térburkolat építés
2500 m2
térburkolat meglévő aszfalton
1300 m2
parkoló építés
1500 m2
szökőkút
1 db
kandeláberek
20 db
térbútorok
30 db
okospad
1 db
zöldfelület
4500 m2
pergola
1 db
közművek
1 klt
parkolósáv kijelölés meglévő aszfalton
1 klt
Kerékpárút fejlesztése
3m kerékpárút járda szélesítéssel
130 m
kerékpárút felfestése megl aszfalton
980 m
parkoló építés árok lefedéssel
100 m2
2,6 m kerékpárút útszélesítéssel, támfallal
300 m
2,6 m kerékpárút árok lefedéssel, csapadék csatornával
950 m
kerékpárút táblázás, felfestés
1 klt
A fejlesztések összefoglalása B, C, D főtevékenységek
17
Településszerkezet
Balatonboglár Város Településszerkezeti Terve
(61/2020. (V.18. ) polgármesteri határozattal
jóváhagyva) szerint a település szerkezetét a közterületek és közlekedési területek határozzák meg az
OTÉK vonatkozó előírásainak keretein belül.
Balatonboglár belterületének területhasználata:
Balatonboglár város belterület település szerkezeti szabályozási terve
18
Az OTÉK szerinti terület-felhasználási besorolás bemutatásával igazolja az akcióterület
pályázati jogosultságát.
Az akcióterület beavatkozási területei az alábbi, OTÉK szerinti terület-felhasználási egységekbe
tartoznak:
− vegyes terület (OTÉK 6. § (3) a) 2. alapján);
− zöldterület (OTÉK 27. § alapján) (OTÉK 6 § (3) b) 2. alapján)
A fejlesztéssel érintett helyszínek szabályozási terv szerinti, építési övezeti besorolása:
1. tervezett kerékpárút nyomvonala (Vt)
2.Vörösmarty tér: zöldterület, közpark (Zkp)
A településközponti fekvésű Vörösmarty tér jó része is közparki besorolással rendelkezik. A meglévő
besorolás szinkronban áll a fejlesztési elképzelésekkel.
Domborzat
A Balaton D-i partját a Nagyberek és Siófok között 2-4 km szélességben kísérő partszegély
legmagasabb részeit — a vulkáni tufa tanúhegyeket (Boglári-, Fonyódi-Várhegy) kivéve — a somogyi
meridionális hátak előterében elhelyezkedő domblábi lejtős síkok képviselik. Szelíd hajlású, alacsony
felszín (120-160 m a tszf.). A tóhoz kifutó köztes meridionális völgyek tölcsérszerű öblözetei, a berkek
a feltöltődés színterei. Ma is nagyrészt vizenyős területek. Sajátos alakulatok a meridionális hátak tóig
kinyúló elvégződései, amelyek alámosott magas, meredek (szakadékos) falakként keretezik a
vízpartot. Hasonlóak a vulkáni tanúhegyek egyes tó felőli lejtői is. Az alacsony és magas, meredek
partfalak és a vízszegély között helyezkedik el a tulajdonképpeni parti sáv, amely a szabályozások
előtt vizenyős, mocsaras kis vápákkal és mélyedésekkel tagolt, egymás mögött sorakozó, különböző
magasságú és kiterjedésű turzások rendszere volt (104-110 m tszf-i magasság között). Ma jórészt
elegyengetett, feltöltött, csaknem teljesen beépített „üdülősáv”, „kultúrterület”.
A tervezett kerékpárút magassági vonalvezetés szempontjából síkvidéki jellegű. Magassági
vonalvezetése nem tér el az épített, felújítandó létesítmény vonalvezetésétől. A burkolt út meglévő
magassági vonalvezetését követi, biztosítva a minimális földmunkát és elkerülve ezzel a kerékpárosok
éjszakai vakítását.
Jelen fejlesztés közvetlenül érinti a törvény 1/6. számú mellékletében meghatározott országos
kerékpárút-törzshálózat elemeit:
Délnyugat-magyarországi kerékpár-útvonal:
● 7.A:Budapest–Biatorbágy–Etyek–Nadap–Sukoró–Pákozd–Székesfehérvár–Balatonfőkajár–Siófok–
Szántód–Balatonföldvár–Balatonlelle–Balatonboglár–Fonyód–Keszthely–Sármellék–Zalakaros
19
Az OTrT szerinti Balatonboglár területére eső országos kerékpárút hálózat
Főbb forgalomvonzó létesítmények
Balatonbogláron a település szerves fejlődéséből adódóan a közintézmények, a kereskedelmi egységek,
a munkahelyek többsége mind-mind a település főutcáján, illetve a településeket összekötő utak mentén
találhatóak. A város főutcái, főterei, illetve az azokon található intézmények és létesítmények jelentős
mértékben forgalomkeltők. Forgalomvonzók a vasútállomások, tömegközlekedési megállóhelyek,
hivatali, kereskedelmi egységek, oktatási, egészségügyi intézmények, egyes ipari létesítmények, stb.
Balatonbogláron településen is a jelentősebb forgalomvonzó létesítmények a közforgalmú állomások és
megállóhelyek, a központi területen lehatárolható hivatali, kereskedelmi célok, az oktatási és
egészségügyi intézmények, posta, egyes ipari centrumok, nagyobb foglalkoztatók stb., minden, ami a
napi élet szempontjából jó megközelíthetőséget igényel.
A létesítmények az alábbi kategóriák szerint csoportosíthatóak:
Hivatásforgalmi-ügyintézési célt jelentő létesítmény típusok:
• Egészségügy (fogorvosi rendelő, gyógyszertár, szakorvosi rendelőintézet)
• Ügyintézés (Közintézmények, ügyfélszolgálatok, posták, temetők)
• Oktatási intézmények (bölcsőde, óvoda és iskola)
• Bevásárlás (jelentősebb üzletek, étterem és panzió, piac)
• Közösségi közlekedési állomások, fontosabb megállók (vasútállomás, autóbusz megállóhelyek)
Szabadidős-turisztikai célpontok:
• Sport- és szabadidős létesítmények (sportpálya, szabadidős létesítmények és játszóterek)
• Kulturális létesítmények (Művelődési ház, könyvtár, kulturális intézmények, templomok és
turisztikai látványosságok)
A Vörösmarty tér a település központi részén helyezkedik el, így a megvalósítási helyszín közvetlen
környezetében (100 méteres körzetében) elhelyezkedő intézmények, vállalkozások száma
meghaladja a 10 db-ot. (vállalkozások szám 20 db). A fejlesztés helyszíne mellett található a Premier
Üzletház, a Posta, OTP és Takarékbank, és további szolgáltató és kereskedelmi egységek
20
Forgalomvonzó létesítmények 1 - Vörösmarty tér
Forgalomvonzó létesítmények 2 – Hűvös köz- Gaál Gasztron utca
Az akcióterületen lévő felépítmények helyszínrajzi/ térképi megjelenítése, a közlekedés és a
közművek általános állapotát és hiányosságainak jellemzése
21
11.
9.
10.
18.
8.
20.
19.
4.
7.
13.
12.
6.
3.
21.
5.
14.
17
.
1.
26.
2.
23
.
24.
15.
22.
25.
16.
22
Jelmagyarázat
1. Balatonboglári Posta
2. Polgármesteri Hivatal
3. Vörös Kápolna
4. Balatonboglári Varga Béla Kulturális Központ
5. Evangélikus Templom
6. Balatonboglári Várdomb Kaland- és Szabadidőpark
7. Balatonboglári Kalandpark Bobpálya
8. Orvosi Rendelő és Egészségügyi Központ
9. Nemzeti Kézilabda Akadémia Sportcsarnoka
10. Urányi János Sport és Szabadidő Központ
11. Lukács Károly Városi Könyvtár
12. Hétszínvirág Óvoda
13. Boglári Általános Iskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda
14. SSzC Mathiász János Szakképző iskola
15. K&H Bank
16. Ingatlaniroda
17. Euronics Üzlet
18. Arany Kígyó Gyógyszertár
19. Suzuki Borongics Kft. Használt Autó
20. Napfény Büfé
21. Borongics Autójavító és Kereskedő Kft.
22. Boglári Buborék Élménystrand
23. Don Csicsó Kertvendéglő
24. Fehér Ló Pizza & Grill
25. Club Bastille
26. Gianpiero’s
Apartmanok
Beáta Apartman, Tom Apartman, Alina Apartman, Mona Apartman, Gyöngyi Apartman, Szurok
Apartman – Balatonboglár, Nefelejcs Apartmanház – Balatonboglár, Susanne Apartman, Melior
Apartman, Szilvia Apartman, Zöldház Apartman, Balatonboglár Pipacs Apartmanház, Adrienn
Villa Vízparti Apartman
Vendégházak
Valéria Vendégház, Attila Vendégház, Eliza Wellness Vendégház, Tulipán Vendégház, Csapó
Ház, Árnyas Vendégház, Hacienda Családbarát Vendégház
A jelen projekttel fejlesztendő területek egy része a Városközpont akcióterületen belül találhatóak.
Az első akcióterület a Városközpontban került kijelölésre, hiszen az itteni beavatkozások mind az itt élők,
mind pedig a nyári szezonban, vagy azon kívül idelátogatók számára jelentős előnyöket jelentenek, így
áttételesen is hozzájárulnak a helyi gazdaság fejlődéséhez, a turisztikai szempontból aktív időszak
meghosszabbításához.
23
Gépjárműforgalom éves átlagos napi forgalomnagysága
Az önkormányzat létesítménytípusonként és megvalósítási helyenként vizsgálta a gépjármű és a
kerékpáros forgalom nagyságát. A Zrínyi utca esetében rendelkezésre állnak KIRA OKA (Országos
Közúti Adatbank) ÁNF adatok, a Gaál Gasztron és az Attila utca esetében, mivel önkormányzati
tulajdonban lévő utakról van szó, helyi forgalomszámlálást végzett az önkormányzat. A
forgalomszámlálást az e-UT 02.01.21. „Országos közutak keresztmetszeti forgalmának számlálása és a
forgalom nagyságának meghatározása” c. útügyi műszaki előírásban foglaltak szerint végezte el.
A kapott adatokból látszik, hogy mindegyik megvalósulási helyen jelentős a forgalom, a Zrínyi út
esetében, mivel a 6711. sz. országos közútról van szó, igen jelentős, meghaladja a 8000 E/nap
forgalmat.
Zrínyi u. 6711. sz. országos közút napi forgalma -Forrás:Kira.kozut.hu
átlagos napi forgalom 2021 (jármű/nap) Balatonboglár
Balatonboglár,
Balatonboglár,
Jármű típusa
Gaál Gasztron út 0+200
Attila utca 19. szám előtt
szelvénye ( belterület)
( belterület)
Személygépjármű
2372
4751
Kistehergépjármű
804
1160
Autóbusz
20
12
24
átlagos napi forgalom 2021 (jármű/nap) Balatonboglár
Balatonboglár,
Balatonboglár,
Jármű típusa
Gaál Gasztron út 0+200
Attila utca 19. szám előtt
szelvénye ( belterület)
( belterület)
Közepesen nehéz pótkocsi
83
67
Nehéz tehergépkocsi
89
72
Tehergépjármű Pótkocsis tehergépkocsi
73
73
Nyerges szerelvény
105
111
Speciális nehéz jármű
0
0
Motorkerékpár és segédmotoros kerépár
97
56
Kerékpár
205
398
Lassújármű
2
6
Összes forgalom
4897
4123
Gaál Gasztron és Attila utca forgalomszámlálása- Forrás: Önkormányzat
Meglévő kerékpárforgalmi létesítményeke és hálózatok
Kerékpárforgalmi létesítmények Balatonbogláron Forrás: KENYI
További fejlesztés szükségességét alátámasztó helyzetfeltárási szempontok bemutatása
Balatonbogláron a kerékpárosok aránya, jelenléte meghatározó a város közlekedésében, ezt többek
között az mutatja, hogy a helyben közlekedők csaknem 40%-a kerékpározik. A meglévő kerékpárutak
azonban felújításra szorulnak, azok burkolatának idő előtti megrongálódását útalap hibák és
feltehetően a fagyvédelem hiánya okozta.
2.1.4. Fejlesztési szükség, indokoltság bemutatása
A vasút és Balaton part között elkészült a Balatoni bringaút. Ettől délre elég hiányos a kerékpárút hálózat
a városban, a 7-es út és Tesco között (Klapka u, Gyep u.) épült egy szakasz, valamint Kislak felé (Zrínyi
u és folytatása) egy vegyes használatú, ami a 1,5m szélessége és a rengeteg kapubehajtó miatt inkább
csak járdaként funkcionál. A Zrínyi u. vége (autópálya) és Kislak között egy 1,5m széles kerékpárút
vezet a 6711-es út mellett.
A fejlesztés célja a Balatoni bringaút összekötése a város déli részeivel egészen a meglévő kislaki
kerékpárútig elvezetve.
25
A csatlakozás Balatoni bringaúthoz a Hűvös köznél meglévő korszerű rámpás vasúti átjáró, ahonnan
járda vezet az orvosi rendelő (Gaál Gaszton u északi vége) felé. Itt szélesítésre kerül a meglévő járda a
vegyes forgalomnak megfelelően. Az orvosi rendelő környezetében 2 zebrán kell áthaladni és a
biztonságos nyomvonal kialakítása érdekében egy 100m2-es parkolót kell árhelyezni a Bercsényi utca
sarkán. A 980 m hosszú Gaál Gaszton utca megfelelő szélességű, aszfalt burkolta jó állapotú, ezért
erre kerül felfestésre a kerékpárút az Attila utcáig. Itt nyugatra fordulva egy 300m-en az úttest déli
felén kerül kialakításra az önálló kerékpárút. A mély árok miatt szükséges támfal építése és 1-2
villanyoszlop áthelyezése is. A malom csomópontnál csatlakozunk a déli irányban vezető Zrínyi
utcára, ahol a jelenlegi vegyes (gyalogos-kerékpáros) használatú járda nem jól funkcionál. A 950m
hosszú utcán két megoldás lehetséges. A meglévő járda szélesítésével egy szabványos vegyes
használatú kerékpárút létesítése
A Zrínyi utca kapcsolja össze a várost Kislakkal, ezért jelenleg talán ez a legforgalmasabb kerékpárút,
amit a helyi lakosság napi szinten használ, másrészt a kislaki turisztikai fejlesztések miatt várható a
nyári használat növekedése is. Az autópályán túl meglévő kerékpárút elfogadható állapotú, de
szűkössége és helyenként töredező burkolata miatt felújításra vár későbbi ütemben.
A kerékpárutak szabványos kialakítással, aszfalt burkolattal, felfestéssel, táblázással készülnek.
Az utak mentén a zöldfelület helyreállítása, gyepesítés és fásítás történik.
2.1.5. A projekt megalapozottsága (egyszerűsített közgazdasági elemzés)
A projekt műszaki tartalmának meghatározása előtt az Önkormányzat megvizsgálta a létesítmények
elhelyezésének, illetve a kerékpárút esetében a nyomvonal kijelölésének lehetőségeit. A parkoló
illetve a játszótér helyének a kijelölése a helyi igényfelmérések illetve a rendelkezésre álló
önkormányzati tulajdonú ingatlanok elhelyezkedésének figyelembevételével történt meg.
A parkoló létesítése, olyan frekventált helyen történt, a városközpontban, ahol a forgalom ezt a
legjobban indokolta illetve a terület nagysága elegendő a betervezett parkolóhely átalakításához,
illetve a zöldterületi fejlesztésekhez.
A közösségi tér, okoseszközök, valamint zöldterület fejlesztés esetében szintén az igényfelmérés
alapján került a megvalósítás helyszíne kiválasztásra. A fejlesztések tervezése esetén más helyszín
kiválasztása nem volt indokolt, mivel a helyszíni adottságok, illetve szükségletek ezen variációk
megvalósítását támasztotta alá. Mindkét esetben a legköltséghatékonyabb megoldásokra törekedett
az Önkormányzat, a felszíni parkoló alternatívája a mélygarázs vagy parkolóház építése lett volna,
ezek a változatok azonban többszörösen meghaladták volna a kiválasztott változat költségigényét, így
ezen változatok további vizsgálata nem volt indokolt.
A kerékpárút nyomvonala adott volt, hiszen egy meglévő, jelenleg is kerékpározásra használt szakasz
kerékpárúttá alakítása valósul meg. A Zrínyi utcán vizsgáltuk azt a megoldást hogy a járdától
független kerékpárút kialakításra kerüljön a nyílt árok lefedésével, csapadék csatorna építéssel, és az
utca vízelvezetésének megoldásával. Ennek előnye a jobb használhatóság, hátránya a bonyolultabb
és drágább kivitelezés lett volna. Új nyomvonal kijelölése szintén nagyságrendekkel haladta volna
meg a jelenlegi költségeket, illetve akadályozta volna a hálózatosodás kialakulását, ezért a további
nyomvonal alternatívák vizsgálata nem releváns.
A projekt előkészítése során az Önkormányzat arra törekszik, hogy a tervezett tevékenységek
biztosítsák a kitűzött célok elérését, azonban túlzó, felesleges kapacitásokat ne eredményezzenek.
A projekt releváns mutatói az alábbiak:
-
A fejlesztett, kialakított kerékpáros infrastruktúrát használók becsült száma a fenntartási
időszak első teljes évében (fő): 2500
-
A fejlesztett zöld infrastruktúrát igénybe vevők becsült száma a fenntartási időszak első
teljes évében (fő): 2.400
-
A fejlesztett egyéb települési infrastruktúrát (zöldterület, közösségi tér, parkoló) igénybe
vevők becsült száma a fenntartási időszak első teljes évében (fő): 8.000
A kiválasztott projektváltozatok esetében a költséghatékonyság illetve a legnagyobb társadalmi hatás
szempontja volt szem előtt tartva.
26
2.2. A
projekt csak a jelen Felhívás 2.1. pontjában meghatározott támogatható
tevékenységekhez igényel támogatást, valamint a projektjavaslat tartalma megfelel a 2.3., 5.
és 6.2. pontban foglalt elvárásoknak.
A projekt keretében épületen végrehajtott infrastrukturális beruházás nem történik, így a Felhívás 2.3
pontjában megjelölt Energiahatékonysági és a megújuló energiafelhasználás bővítése szempontok
érvényesítése, az azbesztmentesítés nem releváns.
Nem új építés, így projektarányos akadálymentesítés valósul meg.
A fejlesztések építési engedélyhez kötött tevékenységek, így az
építési dokumentációja és/vagy
építési engedélyezési tervdokumentációja, illetőleg az alapján, az építésügyi hatóság által kibocsátott
jogerős vagy végleges és végrehajtható építési engedélye meg fog felelni a hatályos OTÉK
előírásainak.
Rehabilitációs környezettervező szakmérnök/szakértő kerül bevonásra.
A projekt keretében fejlesztéssel (beleértve: új építés, felújítás, korszerűsítés stb.) érintett közutak és
közforgalom elől el nem zárt magánutak esetében figyelembe veszi az alábbi műszaki előírásokban
szereplő,
aszfaltburkolatra vonatkozó minimum elvárásokat:
- e-UT 06.03.21. Útpályaszerkezeti aszfaltburkolatok rétegeinek követelményei
- e-UT 05.02.11. Útpályaszerkezeti aszfaltburkolatok keverékeinek követelményei
A megvalósítás utáni fenntartási és működési költségeket a projekt fenntartási időszakában az
Önkormányzat saját költségvetése terhére biztosítja.
Az építési területen lévő vagy tervezett fák védelme érdekében mind a tervezés, mind a kivitelezés
során az MSZ 12042:2019 (Fák védelme építési területeken), valamint a MSZ 12172:2019 (Díszfák és
díszcserjék ültetése települések közterületein) szabványok előírásai betartásra kerülnek.
A projekt előkészítése és megvalósítása során az Önkormányzat a Felhívás 2.3 fejezet I./6. pontjában
rögzített jó gyakorlatokat, szakmai iránymutatásokat és ajánlásokat figyelembe veszi.
A kerékpárút kialakítását célzó beruházás eredményeként a fenntartható közlekedési módok előnyben
részesülnek, és a projekt eredményeként egyetlen fenntartható közlekedési mód sem kerül
hátrányosabb helyzetbe a fejlesztést követően a beruházást megelőző állapothoz viszonyítva.
A projekt tervezése során figyelembevételre kerül valamennyi közlekedő igénye a közúti közlekedésről
szóló 1988. évi I. törvény. 8. § (1a) bekezdésével összhangban.
A projekt tervezése és megvalósítása során törekszünk arra, hogy a beruházás megvalósítása ne
vezessen a környezet indokolatlan – szükséges mértéken felüli – károsításához.
A kialakítandó kerékpárút esetében a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény értelmében a
helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak a helyi közutak
(beleértve a kerékpárutakat is) és műtárgyaik. A közúti közlekedésről és a helyi önkormányzatokról
szóló törvény rendelkezései alapján a települési önkormányzat köteles gondoskodni arról, hogy a
közút (beleértve a kerékpárutakat is) a biztonságos közlekedésre alkalmas legyen.
Tekintettel a vizsgált területen a települések méretére és az önkormányzati hivatal személyi
állományára, a kerékpárutak fejlesztéséért és üzemeltetéséért külön felelős nem került kijelölésre. A
helyi közutak, közterületek üzemeltetéséért felelős személyek értelemszerűen a meglévő és
kialakítandó létesítmények üzemeltetéséért is felelősek.
A Polgármesteri Hivatalban elsősorban a Műszaki Iroda felelős a fenntartói és fejlesztői feladatok
végrehajtásáért és tervezéséért, illetve egy-egy beruházás kapcsán az önkormányzatok más
szakterületi csoportjai illetve projektirodája is bevonásra kerül.
Az üzemeltetés jellegű feladatokat – pl. nyári kaszálás, növényzet gondozása az önkormányzati utak
mentén, ároktisztítás stb., – részben közfoglalkoztatottak bevonásával végzik.
27
A kerékpárforgalmi létesítmények működtetéséhez kapcsolódó feladatokról szóló 1674/2016. (XI. 29.)
Korm. határozat értelmében az országos és regionális törzshálózat, illetve a főutakkal párhuzamos
lakott területen kívüli kerékpárforgalmi létesítmények működtetési feladatait a Magyar Közút NZrt. látja
el.
A fentiekre tekintettel a vizsgált fejlesztési területen a kerékpárforgalmi létesítmények működtetése a
továbbiakban is az önkormányzatok feladatát képezi.
A kerékpárutakkal kapcsolatos fenntartási munkák az alábbiak:
• kerékpárutak tisztítása
• kerékpárutak hómentesítése
• padkák és árkok kaszálása
• kerékpáros szelvénybe hajló növényzet eltávolítása
• közúti jelzőtáblák karbantartása és szükség szerinti pótlása
• útirányjelző táblák karbantartása és szükség szerinti pótlása.
A fejlesztések illeszkednek a település alábbi hatályos rendezési eszközeihez:
• Integrált Településfejlesztési Stratégia
• Balatonboglár Város Településrendezési Terve
• Módosított HÉSZ egységes szerkezetbe foglalva
• Szabályozási Terv
• Településfejlesztési Koncepció
projekt keretében kért támogatás összege a projekt megvalósításához feltétlenül szükséges. A
támogatás nélkül az Önkormányzat a fejlesztéseket saját erőből nem képes megvalósítani. A
beruházás fenntartása során bevételek nem képződnek.
A projekt pénzügyi fenntarthatósága biztosított a projekt teljes élettartama alatt. A működési
(üzemeltetési és pótlási) költségek finanszírozása az önkormányzat költségvetése terhére történik a
teljes fenntartási időszakban, valamint azt követően is.
A projekt keretében tervezett összes tevékenységet (önállóan támogatható, a kötelezően
megvalósítandó és a választható tevékenységeket) a rendelkezésre álló információk alapján az alábbi
táblázatos formában mutatjuk be:
A Felhívás 2.1 pontja szerinti támogatható
A tervezett
A tevékenység rövid
tevékenységhez való pontos besorolása
tevékenység
bemutatása
(Felhívás adott pontjának pontos
megnevezése
hivatkozásával)
Vörösmarty tér zöldterület 2.1.1. Önállóan támogatható tevékenységek; B)
Belterületi
zöldinfrastruktúra
fejlesztése;
I.
fejlesztése. Városközpont- Önkormányzati vagy többségi önkormányzati
Vörösmarty
téri
parkoló tulajdonban lévő gazdasági társaság tulajdonú,
áthelyezésével
a közhasználatú
zöldterületek
és
zöldfelületek
jelenlegihez képest jóval rekonstrukciója, kialakítása, építése;
Vörösmarty
tér nagyobb és használhatóbb
zöldterület
zöldfelület alakul ki. Az c.)
településklíma-javító,
hősziget-hatás
ellen
fejlesztése
árnyékoló
lombhullató,
klímatűrő
fasorok,
éghajlatváltozáshoz
való
alkalmazkodás
céljából cserjesávok, több szintes zöldfelületek, vertikális zöld
felújított zöld infrastruktúra falak létesítése, önkormányzati tulajdonú épületek
4500
m2
zöldfelületi esetében zöldtető kialakítás a klímaadaptáció
fejlesztést
érint,
ebből
újonnan épített zöldfelület d) aktív rekreációs zöldterületek
1030
m2.
A
tervezett
28
fejlesztés
a
zöldfelület
szintezettség emelését is
célozza, az egyszintűből
kétszintű
zöldfelület
kialakítása a cél további
fatelepítéssel.
ZIFFA
készítése
a 2.1.1. Önállóan támogatható tevékenységek; B)
Zöldinfrastruktúra
Miniszterelnökség
Belterületi
zöldinfrastruktúra
fejlesztése;
Fejlesztési-
és Építészetért és Építésügyért
Zöldinfrastruktúra Fejlesztési
Fenntartási
- és Fenntartási
Felelős Helyettes Államtitkár
Akcióterv
Akcióterv (ZIFFA)
(ZIFFA) készítése
gondozásában
készült
készítése
segédlete alapján
A parkoló jó része (40 fh) 2.1.1. Önállóan támogatható tevékenységek; C)
áthelyezésre kerül a Dózsa Közösségi, kulturális, sportolási infrastruktúra,
Gy.
u
északi
felére, IKT és okos települési fejlesztések; II. Közösségi
kapcsolódva
az
ettől célú tevékenységek;
nyugatra
meglévő c)
ingyenesen
használható
parkolási
parkolóhoz, így a vasút
infrastruktúra kialakítása;
melletti
értéktelenebb
Ingyenesen
területen helyezkednek el a
használható
parkolók.
parkolási
infrastruktúra
15
fős
párhuzamos
kialakítása
parkolósáv készül a Dózsa
Gy. u. déli felén is, valamint
a sétáló utca irányában az út
északi felén, a szélső
közlekedési
sáv
megszüntetésével újabb 25-
30 parkoló alakítható ki.
A Vörösmarty téren az 2.1.1. Önállóan támogatható tevékenységek; C)
aszfaltburkolat nagy része Közösségi, kulturális, sportolási infrastruktúra,
bontásra kerül és helyette IKT és okos települési fejlesztések; II. Közösségi
térburkolat
célú tevékenységek;
,
valamint
zöldfelület készül. A jelenlegi
a)
100%-os önkormányzati tulajdonban
nagy parkoló felszabaduló
lévő
terek,
közterületek
burkolatának
területén díszburkolatú tér,
felújítása, rekonstrukciója, építése, beleértve
Vörösmarty
tér szökőkút,
leülő
helyek,
a meglévő építmények, burkolatok bontását,
fejlesztése
pergola stb. készülnek és
szükséges közművek kiváltását, földbe
egységes parkos-gyalogos
helyezését, új közlekedési és térburkolatok
térré alakítják a Vörösmarty
építését,
közvilágítás
korszerűsítését,
teret.
kiépítését, utcabútorok elhelyezése
Kiemelten
fontos
a
hangulatos és látványos
térvilágítás megoldása.
2.1.1. Önállóan támogatható tevékenységek; C)
Közösségi, kulturális, sportolási infrastruktúra,
IKT és okos települési fejlesztések; III.
A
Vörösmarty
téren IKT és okos település fejlesztések
okospadok
üzembehelyezése
okospadok
üzembehelyezése
a) hálózatba szervezett okos közösségi pontok
kialakítása a kistelepülési központokban a
településen
élők
digitális
felzárkózását
elősegítve,
29
d) okos közterület fejlesztések,
2.1.1. Önállóan támogatható tevékenységek; D)
Fenntartható
közlekedésfejlesztés;
I.
Kerékpárosbarát
fejlesztések
b)
Kerékpárforgalmi útvonal kialakítása:
b3) településrészek között;
II. Forgalomcsillapítás, közlekedésbiztonság,
akadálymentesítés:
a)
Forgalomcsillapítás: a fenntartható
települési közlekedés, valamint az élhetőbb
városi, települési környezet megteremtése
érdekében.
a1)
gépjárműforgalmat
csökkentő-
vagy
korlátozó
átépítések,
bontások,
forgalomtechnikai beavatkozások, forgalmi rend
átalakítása
• gyalogos vagy gyalogos-és kerékpáros
Balatonboglár
belterületi
övezet létrehozása,
kerékpárút hálózat építése, D) főtevékenységhez kapcsolódó, választható,
Kerékpárforgalmi
rekonstrukciója valósul meg önállóan nem támogatható tevékenységek
útvonal kialakítása
a fejlesztés keretében a
Gaál Gasztron
IV. Fenntartható közlekedésfejlesztés esetén:
-Attila-Zrínyi
utcákon.
b)
Meglévő
kerékpárforgalmi
létesítmény
korszerűsítése építése: Balatonboglár belterületi
kerékpárút hálózat építése, rekonstrukciója
valósul meg a fejlesztés keretében a Gaál
Gasztron-Attila-Zrínyi utcákon.
b1) az útügyi műszaki előírásnak megfelelő
korszerűsítés (pl.: szélesítés) érdekében,
b3) ha az érintett szakasz burkolatminősége
vagy
típusa
a
közlekedésbiztonságot
veszélyezteti.
j)
A
támogatható
tevékenységek
megvalósításához szükséges alábbi munkálatok
elvégzése:
j1) csapadékvíz-elvezetés kiépítése, átépítése;
j2) forgalomtechnikai tevékenységek;
2.1.2.1. Kötelezően megvalósítandó, önállóan
Nyilvánosság biztosítása – nem
támogatható
tevékenységek;
Nyilvánosság
„ÁÚF 21
a)
-27” c. dokumentum
Nyilvánosság biztosítása
biztosítása
– „ÁÚF 21-27” c.
10. fejezete és a Felhívás dokumentum 10. fejezete és a Felhívás 6.2. 1)
6.2. 1) pontja alapján
pontja alapján
2.1.2.1. Kötelezően megvalósítandó, önállóan
Szemléletformáló
akció, nem
támogatható
tevékenységek;
f)
Szemléletformáló
tevékenység végrehajtása a
Szemléletformáló
akció,
tevékenység
akció
2.1 D) főtevékenységekhez végrehajtása a 2.1 D) főtevékenységekhez
kapcsolódóan
kapcsolódóan, amelyek elsődlegesen a helyi
lakosságot célozzák.
30
Helyi
klímastraté
2.1.2.2. Választható, önállóan nem támogatható
Helyi klímastratégia
gia
készítése
a
vonatkozó tevékenységek;
a)
Helyi
klímastratégia
készítése
Útmutatók szerint
készítése
Meglévő
2.1.2.2. Választható, önállóan nem támogatható
Veres Péter
kerékpárforgalmi
- Bólyai- Csegei tevékenységek;
IV.
Fenntartható
utcákon
kerékpárforgalmi
létesítmény
közlekedésfejlesztés
esetén;
b)
Meglévő
útvonal kialakítása
korszerűsítése
kerékpárforgalmi létesítmény korszerűsítése
A projektben releváns indikátor célérték vállalásokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze.
Része-e a
Célérték
műszaki
Indikátor
Mérték
-
-
tervezése
Alap
Típusa23
Azonosító
szakmai
neve
egység
szükséges
tartalomnak
(Igen/Nem)
(Igen/Nem)
Támogatott
célzott
Közös
kerékpáros
ERFA
2,3600 km
RCO58
Igen
Nem
kimeneti
infrastruktúra
Az
éghajlatválto
záshoz való
alkalmazkod
Közös
ás céljából
ERFA
0,4500 ha
RCO26
Igen
Nem
épített vagy
kimeneti
felújított
zöldinfrastruk
túra
A D) Fenntartható közlekedésfejlesztés főtevékenység esetén:
A projekt tervezése és megvalósítása során az Önkormányzat arra törekszik, hogy a beruházás
megvalósítása ne vezessen a környezet indokolatlan – szükséges mértéken felüli – károsításához. A
fejlesztés területén minimálisan várható a növényzetet érintő beavatkozás (pl.: fák kivágása) a
tervezett tevékenységek miatt.
A projekt beszerzései és közbeszerzései során az Önkormányzat, mint ajánlatkérő megvizsgálja, hogy
alkalmazhatóak-e a Közbeszerzési etikai kódex szempontjai, amennyiben igen, úgy ezek alapján
kerülnek lefolytatásra. Az Önkormányzat vállalja, hogy a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII.
törvény (a továbbiakban: Kbt.) céljainak és alapelveinek megfelelően jár el. A kódex hatálya alá
tartozó ajánlatkérők vállalják, hogy a közbeszerzési eljárások során fokozott figyelmet fordítanak a
következő alapvető értékekre:
• Környezetvédelmi szempontú (zöld) közbeszerzés
• Körforgásos gazdasági szemlélet
• Hulladéktermelés minimalizálása
• Energiafelhasználás csökkentése
• Vízfelhasználás csökkentése
• Széndioxid kibocsátás csökkentése
• Életciklus szemlélet
A közbeszerzési eljárás előkészítése során az ajánlatkérő különösen törekszik arra, hogy:
- az erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás elvének megfelelően járjon el,
- megvizsgálja, a beszerzés tárgya vonatkozásában melyek a piacon rendelkezésre álló
környezetbarát megoldások,
- fokozott figyelmet fordítson arra, hogy állnak-e rendelkezésre az adott beszerzési tárgykörben
uniós zöld közbeszerzési szempontok (GPP criteria1), amennyiben igen, azok mennyiben
31
alkalmazhatóak az adott beszerzési tárgy műszaki leírásának, illetve az értékelési szempontok
meghatározása során.
A Kerékpárosbarát fejlesztéssel érintett útvonalak gépjármű, nehézgépjármű és kerékpáros átlagos
napi forgalmát a PET 2.1.3 fejezetében mutattuk be. A forgalmi adatok alátámasztják a
megvalósítandó létesítménytípus kiválasztását, figyelembe véve a felhívás 2.3. IV. pontjában
meghatározott elvárásokat.
Balatonboglár Város Önkormányzata vállalja, hogy a beruházással kapcsolatos Kerékpárút
Nyilvántartó Rendszerbe (KeNyi) történő jogszabályi adatszolgáltatásokat elvégzi és a róla szóló
igazolásokat a felmerüléshez tartozó mérföldkövekig benyújtja.
2.3. A tervezett szakmai koncepciót az illetékes TVT vizsgálta és csatolásra került a vonatkozó
szakvéleménye.
Bemutatandó: „A” főtevékenység: Települési kék infrastruktúra fejlesztése (vízgazdálkodási
beavatkozások) esetében
A szempont az adott projekt esetében nem releváns, mivel a támogatási kérelem nem tartalmaz A)
főtevékenységet.
2.4. A támogatási kérelemben bemutatott korábbi káresemények mértéke, gyakorisága, okozott
kárértéke, a védendő értékek vagy a fejlesztés szükségességének bemutatása alapján a
fejlesztési igény megalapozott, a projekt megvalósítása indokolt. Meglévő csatornahálózat
korszerűsítés esetében a kiinduló műszaki állapot szövegesen és fotódokumentációval
bemutatásra került.
Bemutatandó: „A” főtevékenység: Települési kék infrastruktúra fejlesztése (vízgazdálkodási
beavatkozások) esetében
A szempont az adott projekt esetében nem releváns, mivel a támogatási kérelem nem tartalmaz A)
főtevékenységet.
2.5. Amennyiben a talaj és talajvízadottságok lehetővé teszik, előnyben részesíti az alkalmazott
műszaki vagy természetközeli megoldás a vízvisszatartást, késleltetett levezetést,
erózióvédelemmel; lehetővé téve a területi beszivárgás elősegítését. (Pl. magas talajvízállású
területeken ennek tervezése nem releváns, azonban minden ilyen esetben szükséges ezt
bemutatni.)
Bemutatandó: „A” főtevékenység: Települési kék infrastruktúra fejlesztése (vízgazdálkodási
beavatkozások) esetében
A szempont az adott projekt esetében nem releváns, mivel a támogatási kérelem nem tartalmaz A)
főtevékenységet.
2.6. Az igényfelmérés megtörtént és alátámasztja a fejlesztés céljait.
Bemutatandó: „B” és „C” főtevékenységhez kapcsolódóan!
Az alkalmazandó igényfelmérés módszertana az alábbi volt:
I. Kérdőív
Balatonboglár Város Önkormányzata a 2021. évben lakossági fórumok során tájékoztatta a település
lakosságát a következő évek fejlesztési elképzeléseiről, illetve várta a lakosság véleményét. A
lakossági fórumok megtartása után sor került arra, hogy még szélesebb körben felmérésre kerüljön a
lakosság véleménye, mivel a fejlesztések akkor lesznek fenntarthatóak, ha azok valós társadalmi
igényeken alapulnak.
2021. novemberében állítottuk össze a kérdőívet, amit papír alapon elhelyeztünk a Közös
Önkormányzati Hivatalban és az önkormányzat intézményeiben. A lakosság figyelmét felhívtuk a
véleménynyilvánítás szükségességére, a válaszadói hajlandóság növelése érdekében felhívó
plakátokat helyeztünk ki a város több pontján. Összesen 475 kitöltött kérdőív érkezett vissza, melyből
32
465-at töltött ki balatonboglári lakos, azaz a város lakossága 7,9 %-ának véleményét sikerült
megismerni.
A kérdőívek elemzéséből megállapítható, hogy a megkérdezettek szeretnek Balatonbogláron élni – a
válaszadók 49 %-a az 5 fokozató skálán a 4-es, míg 34 %-a az 5-ös értéket jelölte meg, az 1-es
értéket senki sem jelölte meg, és a 2-es érték aránya is 2 % alatt volt.
Az eredményből arra lehet következtetni, hogy Balatonboglár alapvetően egy élhető település, lakosai
többségében kedvelik városukat.
Arra a kérdésre, hogy az Önkormányzat milyen fejlesztési célokra helyezzen hangsúly, a következő
válaszokat adták a megkérdezettek:
A munkahelyek számának növelése mellett a legmagasabb arányban a válaszadók a zöldfelületek
megőrzését, növelését valamint az épített értékek megőrzését tartották fontosnak. A kapott
válaszokból arra lehet következtetni, hogy a megkérdezetteknek fontos az épített környezet, és a
természet közelsége, szeretnék, ha hangsúlyt kapna az épített és természeti értékek megőrzése.
33
A város élhetőbbé tételére vonatkozó kérdés kapcsán a válaszadók szerint elsősorban zöld terek
növelésére lenne szükség.
Az eredmény egyrészt azt igazolja, hogy szükség van a kulturális programkínálat valamint a
zöldterületek növelésére, másrészt, hogy az alternatívaként felkínált lehetőségek közül például a
sportolási lehetőségekkel a megkérdezettek elégedettek.
A belváros a megkérdezettek többsége szerint betölt közösségi funkciót.
A válaszok alapján megállapítható, hogy a város közösségi élete a természetes központban, a
belvárosban zajlik, ami pozitívumként értékelhető.
34
A belváros egyes funkcióival való elégedettség a megkérdezettek körében a következők szerint
alakult:
Az okospadok kihelyezését, valamint azt, hogy a település központi részein ingyenes wifi hálózat
működjön 32 % teljes mértékben támogatta.
I.
Az igényfelmérés eredményének bemutatása
Az igényfelmérés összegzett eredményét az egyes kijelölt célcsoportok vonatkozásában az alábbi
táblázatban foglaltuk össze:
Igény alapján meghatározott
Meghatározott célcsoportok
Felmerült releváns igények
célok
Közösségi,
kulturális, Vörösmarty tér közösségi tér
Balatonboglár Város lakosai
sportolási
infrastruktúra funkciójának
megteremtése,
fejlesztése
infrastrukturális fejlesztése
Aktív rekreációs zöldterületek A Vörösmarty tér
Balatonboglár Város lakosai
zöldterület
nagyságának növelése
építése, növelése
A Vörösmarty téren
Balatonboglár Város lakosai
Okos
Okos települési fejlesztések
padok telepítése
A parkoló jó része (40 fh)
áthelyezésre kerül a Dózsa
Gy.
u
északi
felére,
kapcsolódva az ettől nyugatra
Ingyenesen
használható meglévő parkolóhoz, így a
Balatonboglár Város lakosai
parkolási
infrastruktúra vasút melletti értéktelenebb
kialakítása
területen helyezkednek el a
parkolók.
15 fős párhuzamos parkolósáv
készül a Dózsa Gy. u. déli
felén is, valamint a sétáló utca
35
irányában az út északi felén, a
szélső
közlekedési
sáv
megszüntetésével újabb 25-30
parkoló alakítható ki.
2.7. A beruházás biztosítja a biztonságos közlekedési feltételeket valamennyi közlekedő
számára. A projekt a közúti közlekedésről szóló 1988. I. tv. 8. § (1a) bekezdésével
összhangban
került
tervezésre
valamennyi
érintett
közlekedő
igényeinek
a
figyelembevételével.
Bemutatandó: D) főtevékenység: fenntartható közlekedésfejlesztés esetén!
A projekt eredményeként a fenntartható közlekedési módok előnyben részesítésére törekedett az
Önkormányzat, a projekt eredményeként egyetlen fenntartható közlekedési mód sem kerül
hátrányosabb helyzetbe a fejlesztést követően a beruházást megelőző állapothoz viszonyítva.
A projekt tervezése során valamennyi közlekedő igényei figyelembe vételre kerülnek a közúti
közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény. 8. § (1a) bekezdésével összhangban. Ennek megfelelően a
beruházást követően nem válik nehezebbé a gyalogosok átkelése a projekttel érintett útszakaszon.
A projekt keretében vasúti átjáró fejlesztése is tervezett.
A kerékpárút több helyen keresztez földhivatali nyilvántartásban szereplő utakat.
Fentieknek megfelelően minden burkolt útcsatlakozásnál fel kell festeni a kerékpáros átvezetését, az
elsőbbséget szabályozó jelzőtáblának megfelelő piktogramot, záróvonalat. Ki kell helyezni az
elsőbbséget szabályozó táblát és kiegészítő táblát.
2.8. Kerékpárosbarát fejlesztés esetén bemutatásra került a beruházás területét szemléltető
vázlatos, térképi átnézet rajz vagy nyomvonalterv a felhívás 2.3. IV. Önállóan támogatható
tevékenységekre vonatkozó további elvárások 4) b)
pontjában meghatározottak szerint (pl.:
kerékpárosbarát településrészre, kerékpárosbarát településre, vagy településeket
összekötő kerékpárforgalmi útvonalra vonatkozóan).
Bemutatandó: „D” főtevékenység: Fenntartható közlekedésfejlesztés esetén
Kerékpárosbarát fejlesztés térképi átnézeti rajzát illetve a nyomvonaltervet a PET 1. és 2. melléklete
tartalmazza.
A kerékpárosbarát fejlesztés esetében az alábbi eredmények teljesülnek:
b) Kerékpárforgalmi útvonal kialakítása:
b3) településrészek között;
A fejlesztés célja a Balatoni bringaút összekötése a város déli részeivel egészen a meglévő kislaki
kerékpárútig elvezetve.
A csatlakozás Balatoni bringaúthoz a Hűvös köznél meglévő korszerű rámpás vasúti átjáró, ahonnan
járda vezet az orvosi rendelő (Gaál Gaszton u északi vége) felé. Itt szélesítésre kerül a meglévő járda
a vegyes forgalomnak megfelelően. Az orvosi rendelő környezetében 2 zebrán kell áthaladni és a
biztonságos nyomvonal kialakítása érdekében egy 100m2-es parkolót kell árhelyezni a Bercsényi utca
sarkán. A 980 m hosszú Gaál Gaszton utca megfelelő szélességű, aszfalt burkolta jó állapotú, ezért
erre kerül felfestésre a kerékpárút az Attila utcáig. Itt nyugatra fordulva egy 300m-en az úttest déli
felén kerül kialakításra az önálló kerékpárút. A mély árok miatt szükséges támfal építése és 1-2
villanyoszlop áthelyezése is. A malom csomópontnál csatlakozunk a déli irányban vezető Zrínyi
utcára, ahol a jelenlegi vegyes (gyalogos-kerékpáros) használatú járda nem jól funkcionál. A 950m
hosszú utcán két megoldás lehetséges. A meglévő járda szélesítésével egy szabványos vegyes
használatú kerékpárút létesítése, aminek következtében a meglévő fákat ki kell vágni és a nyílt
árokpartot burkolni kell. A Zrínyi utca kapcsolja össze a várost Kislakkal, ezért jelenleg talán ez a
legforgalmasabb kerékpárút, amit a helyi lakosság napi szinten használ, másrészt a kislaki turisztikai
fejlesztések miatt várható a nyári használat növekedése is. Az autópályán túl meglévő kerékpárút
36
elfogadható állapotú, de szűkössége és helyenként töredező burkolata miatt felújításra vár későbbi
ütemben.
A kerékpárutak szabványos kialakítással, aszfalt burkolattal, felfestéssel, táblázással készülnek.
Az utak mentén a zöldfelület helyreállítása, gyepesítés és fásítás történik.
A kerékpárút tervezett nyomvonalterve
2.9. A kötelező szemléletformáló és tájékoztató programok betervezésre és bemutatásra
kerültek.
„D” főtevékenység: Fenntartható közlekedésfejlesztés
A fejlesztésekkel együtt fontos a szemléletformálás, a népszerűsítő kampányok beindítása, a
közlekedésbiztonság javítása (oktató-nevelő tevékenységgel), valamint a partnerség és
együttműködés egyrészt az útfejlesztési beruházásokkal, hogy azok kerékpáros barát módon
valósuljanak meg a szakmai és civil szervezetek véleményének figyelembe vételével. A
szemléletformálási tevékenység során a környezetvédelmei szempontok figyelembe vételével a
hagyományos papír alapú ismertető anyagok osztása helyett online akciók megvalósítását helyezzük
előtérbe.
A D) főtevékenység esetében a szemléletformálás célja a kerékpáros közlekedést népszerűsítő
és/vagy közlekedésbiztonsági célú szemléletformáló akciók, tevékenységek megvalósítása, amelyek
elsődlegesen a helyi lakosságot célozzák.
A kerékpárút fizikai megvalósítását követően kerékpáros közlekedést népszerűsítő kampányt
tervezünk megvalósítani. A kampány keretében az elkészült kerékpárutat kívánjuk bemutatni egy
tájékoztatóval egybekötött útvonal bekerékpározással.
A kerékpáros közlekedést, mint az egyik legkörnyezetkímélőbb közlekedési formát, mely az
egészségre is kedvező hatással bír kívánjuk népszerűsíteni program keretében.
A programmal elsősorban a gyermekeket kívánjuk megcélozni, hiszen ők a legfogékonyabbak az új
dolgok iránt, valamint a gyermekeken keresztül üzenetünkkel elérhető az egész család, így a
településeink lakossága.
A program keretében hangsúlyozni kívánjuk a kerékpározás környezetkímélő voltát, a kerékpározás
egészségére gyakorolt jótékony hatását és a kerékpározás közösségépítő erejét. Természetesen
figyelmet kívánunk fordítani a közlekedésbiztonság fontosságára is.
37
A kerékpáros szemléletformálás alapvető célja, hogy a kerékpár ne csak a kikapcsolódás vagy a napi
rövidebb utak eszköze legyen, hanem egy társ, amely amellett, hogy segít egészségünk
megőrzésében, kényelemes megbízható és biztonságos partner is a mindennapokban.
Szemléletformálás eszközei:
Kommunikációs eszközök:
- egységes alaparculattal, logóval, szlogennel ellátott kiadványok (A/5 méretű, 4+4 színű szórólap;
A/3 méretű plakát; 3x1m molinó, a települési honlapokra banner elhelyezése);
- 4 perces oktató videó (szervizelés, környezetvédelem, KRESZ ismeretek, biztonságos közlekedés,
kerékpáros közösségi programok);
Kampányelemek:
- Biciklis bemutató rendezvény (kerékpáros szabadtéri bemutató, vetélkedő)
- KRESZ bicikliseknek (KRESZ szabályok megismertetése, rendőrség bevonásával, tudatos
közlekedés ismereteinek terjesztése)
- KI A MESTER KÉT KERÉKEN? Aktivitás (ügyességi kerékpározást népszerűsítő program)
- Városi közösségi egészségnap (versenyfeladatok, szemléletformáló előadások)
- Családi bicajos nap (közösségi, családi biciklis program, kijelölt túraútvonalon való kerékpározás
rendőrség bevonásával)
2.10. Barnamezős terület kármentesítése esetén a Felhívás 8. pont fogalomjegyzékében a
„Barnamezős terület” fogalomnak való megfelelés igazolásra került
A szempont az adott projekt esetében nem releváns, mivel a támogatási kérelem nem tartalmaz E)
főtevékenységet.
3. Fenntarthatóság, horizontális szempontok
3.1. A tervezett tevékenység hosszú távú (legalább 5 éves) fenntartásának intézményi, műszaki
és pénzügyi háttere bemutatott. A projekt pénzügyi fenntarthatósága biztosított, a
támogatást igénylő megfelelően felmérte és biztosítani képes az üzemeltetési, karbantartási,
pótlási költségeket.
A projekt támogathatóságát az támasztja alá, hogy a projekthez bevétel nem kapcsolódik, a felmerülő
működési költségek fedezetére forrás biztosítását vállalja a kedvezményezett. Ennek megfelelően a
beruházás finanszírozására 100%os támogatási arány alkalmazható.
A projekt fenntartásának szervezeti, működési feltételei biztosítottak. A Polgármesteri Hivatalban
elsősorban a Műszaki Iroda felelős a fenntartói és fejlesztői feladatok végrehajtásáért és tervezéséért,
illetve egy-egy beruházás kapcsán az önkormányzatok más szakterületi csoportjai illetve
projektirodája is bevonásra kerül.
Az üzemeltetés jellegű feladatokat – pl. nyári kaszálás, növényzet gondozása az önkormányzati utak
mentén, ároktisztítás stb., – részben közfoglalkoztatottak bevonásával végzik.
A kerékpárforgalmi létesítmények működtetéséhez kapcsolódó feladatokról szóló 1674/2016. (XI. 29.)
Korm. határozat értelmében az országos és regionális törzshálózat, illetve a főutakkal párhuzamos
lakott területen kívüli kerékpárforgalmi létesítmények működtetési feladatait a Magyar Közút NZrt. látja
el.
A fentiekre tekintettel a vizsgált fejlesztési területen a kerékpárforgalmi létesítmények működtetése a
továbbiakban is az önkormányzatok feladatát képezi.
A kerékpárutakkal kapcsolatos fenntartási munkák az alábbiak:
· kerékpárutak tisztítása
· kerékpárutak hómentesítése
· padkák és árkok kaszálása
· kerékpáros szelvénybe hajló növényzet eltávolítása
38
· közúti jelzőtáblák karbantartása és szükség szerinti pótlása
· útirányjelző táblák karbantartása és szükség szerinti pótlása.
A projekt pénzügyi fenntarthatóságát az alábbi táblázatban foglaltuk össze. A fenntartási időszakban
pótlási és javítási költségekkel nem számolunk tekintve, hogy újonnan létrejött infrastrukturális
beruházás valósul meg.
Tevékenységek
1. év
2. év
3. év
4. év
5. év
Vörösmarty tér- közösségi tér,
zöldfelület fenntartási költségei
360 000
360 000
360 000
400 000
450 000
parkolótér fenntartási költségei
550 000
550 000
550 000
600 000
650 000
Gaál Gasztron-Attila-Zrínyi
150 000
150 000
150 000
180 000
200 000
utcai
kerékpárút
fenntartási
költségei
Pénzügyi fedezet
(önkormányzat költségvetése)
1 060 000
1 060 000
1 060 000
1 180 000
1 300 000
A kötelező fenntartási időszakon túl az elkészült infrastruktúrát a játszótér, a parkoló és a kerékpárút
esetében is 30 éves hasznos élettartamra tervezik és a teljes időszaka alatt a felmerülő üzemeltetési
és pótlási költségek finanszírozása az Önkormányzat saját költségvetése terhére tervezett.
3.2. A támogatási kérelem megfelel a horizontális elvárásoknak.
1) Általános elvárások:
A táji, természeti, környezeti értékek védelmével, a klímaváltozás elleni küzdelemmel, az
esélyegyenlőséggel, valamint a nők és férfiak közötti egyenlőséggel kapcsolatos követelmények, más
néven horizontális követelmények érvényesítése az Európai Unió fejlesztéspolitikájának kötelező
eleme. A kiemelt célok és követelmények részletes ismertetése megtalálható az „ÁÚF 21-27” 11.
fejezetében.
A projekt tervezése és megvalósítása során a projektben létrehozott eredmények megfelelnek az
alábbi elvárásoknak is:
a) Az európai uniós forrásból támogatott projektek kedvezményezettje köteles a projektre vonatkozó
európai uniós és hazai környezetvédelmi és esélyegyenlőségi előírásokat, jogszabályokat, a „jelentős
károkozás elkerülését célzó”18 elővigyázatosság elvét betartani, a projekt által érintett területen a
védett környezeti, természeti és kulturális értékeket megőrizni, a fennálló vagy a beruházás során
keletkezett környezeti kárt és az esélyegyenlőség szempontjából jogszabályba ütköző nem-
megfelelőséget legkésőbb a projekt megvalósítása során megszüntetni.
b) Az európai uniós forrásból támogatott projektek kedvezményezettje köteles a projekt végrehajtása
során a Fogyatékossággal élő Személyek Jogairól szóló ENSZ-egyezményt a 2010/48/EK tanácsi
határozattal összhangban alkalmazni. A projektek végrehajtása során a fogyatékos személyeket
megillető alapvető emberi jogokat – többek között akadálymentesítéssel és az ehhez kapcsolódó
szabványok alkalmazásával – biztosítani kell.
c) A fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, kommunikációjában és viselkedésében a
kedvezményezett esélytudatosságot fejezzen ki: ne közvetítsen szegregációt, csökkentse a
csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket.
2) Témaspecifikus elvárások:
a) Klímaváltozás elleni küzdelem:
A tervezés során figyelembe vettük, hogy a projekt várható üvegházhatásúgáz-kibocsátása/elnyelése
mennyire számottevő, továbbá felmérjük a projekt éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási
potenciálját, és biztosítjuk, hogy a projekt ellenálló legyen az éghajlatváltozással és a természeti
katasztrófákkal szemben.
c) Esélyegyenlőség érvényesítése:
39
c1) Az Önkormányzat rendelkezik Helyi esélyegyenlőségi programmal az egyenlő bánásmódról és az
esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 31. § (6) bekezdésének megfelelően.
c3) Infrastrukturális fejlesztéseknél: létesítmények, térhasználat közlekedési kapcsolatok tervezésekor
az Önkormányzat figyelembe veszi és érvényesíti az egyetemes tervezés elveit, azaz a nők és férfiak
igényeit, az idősek, a fogyatékosok és a gyermekek igényeit.
Az akadálymentesítés megvalósítása projektarányosan történik.
Balatonboglár Város Önkormányzata a projektre vonatkozó környezetvédelmi és esélyegyenlőségi
jogszabályokat betartja, a projekt által érintett területen a védett természeti és kulturális értékeket
megőrzi, a fennálló vagy a beruházás során keletkezett környezeti kárt és az esélyegyenlőség
szempontjából jogszabályba ütköző nem-megfelelőséget legkésőbb a projekt megvalósítása során
megszünteti.
Az Önkormányzat a fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, kommunikációjában és
viselkedésében esélytudatosságot fejez ki: nem közvetít szegregációt, csökkenti a csoportokra
vonatkozó meglévő előítéleteket. A létesítmények, térhasználat közlekedési kapcsolatok a
tervezésekor Balatonboglár Város Önkormányzata figyelembe veszi és érvényesíti az egyetemes
tervezés elveit, azaz a nők és férfiak igényeit, az idősek, a fogyatékosok és a gyermekek igényeit,
továbbá megvalósítja a fejlesztések akadálymentesítését.
A helyi esélyegyenlőségi program rendelkezésére áll Balatonboglár Város Önkormányzatának az
egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 31. § (6)
bekezdésének megfelelően. Az Esélyegyenlőség program céljai között szerepel a gazdasági és
szociális szférában a nők és férfiak esélyegyenlőségének érvényesítése, valamint a munka és a
családi élet összeegyeztetése mind a férfiak, mind a nők számára.
Az Esélyegyenlőségi terv megléte Balatonboglár Város Önkormányzata esetében nem releváns,
tekintettel arra, hogy a foglalkoztatottak létszáma nem éri el az 50 főt. Az előírt esélyegyenlőségi
intézkedések eredményét Balatonboglár Város Önkormányzata az aktuális beszámolóban bemutatja.
A projektnek előre látható klímakockázata nincs.
3.2.1. Éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat előzetes megalapozása
Balatonboglár Város jelenleg nem rendelkezik sem Fenntartható Energia és Klíma Akciótervvel
(SECAP) sem pedig Klímastratégiával.
A Somogy megyei Klímastratégia alapján az országosan várható és már részben folyamatban lévő
általános változások megyei szinten különböző mértékben jelennek meg. A hőmérsékletnövekedés
országos szinten az elmúlt 30 évben 1,5°C-ot emelkedett, amihez még hozzáadódóan 2021-2050-re
nagyjából 1-2°C, míg 2071-2100-ra 3- 4°C további, gyorsuló ütemű további emelkedést
prognosztizálnak a modellek. Időbeni eloszlásban kijelenthető, hogy a nyári időszak fokozottabb
melegedésére kell felkészülnünk, különösen az ország déli részein. A csapadékparaméterek becslései
nagyobb bizonytalanságot rejtenek magukban a hőmérséklethez képest, az azonban az eddigi
tendenciákból is kitűnik, hogy a csapadék éves mennyiség csökken, időbeni eloszlása módosul és a
csapadékesemények intenzitása növekszik. Éves szinten a dunántúli csapadékösszegek jellemzően
több mint 10%-kal csökkentek az elmúlt 50 évben, a Dél-Dunántúlon a legszembetűnőbb a nyári
csapadékmennyiség lecsökkenése volt. Ez a jövőben is hasonlóan fog alakulni, amikorra is a
modellek a nyári csapadék szignifikáns csökkenésével, míg az őszi, de főleg a téli csapadék
mennyiségének a megnövekedésével számolnak. A melegedés hatására a téli csapadék jellemző
típusa a hóról, egyre inkább az esőre fog váltani. Az abiotikus tényezőkön kívül a biotikus károkozások
megjelenésével is számolni kell, melynek keretében korábban nem ismert kártevők jelenthetnek
veszélyt. Az eddig ismeretlen, a közepes szélességek felmelegedése következtében jellemzően délről
északra vándorló fajok mind az állatállományra, mind a mezőgazdasági növény- és erdőállományra
lesznek kártékony hatással. A szélsőséges időjárási események kapcsán is folyamatosan rosszabb
helyzetekre kell felkészülni. A hőhullámok gyakoribbá és hosszabbá válása, a viharos események,
valamint a hozzájuk kapcsolódó intenzív csapadéktevékenységek, jégverések, szélviharok
gyakorisága és intenzitása az egész ország területét érinti. Ennek az általános érintettségnek a
hatásai azonban máshogy jelennek meg országrészenként a helyi viszonyok következtében (pl. a
hőhullámok hatása egy elöregedett, rosszabb közegészségügyi állapottal rendelkező térségben
40
fokozottabb veszélyt jelent). A mezőgazdasági termelésből élők számára fokozott kihívás a
szélsőséges eseményekkel szembeni harc, egymást követő (egymástól gyakran független események
kapcsán, pl. jégverés, aszály vagy a szélviharok fóliasátrakat pusztító hatásai) károk ellehetetleníthetik
a termelést és a megélhetést. A jövőbeni változásokra vonatkozó előrejelzések, tendencia-analízisek
és modell-számítások forgatókönyvei számos olyan problémakört tártak fel, melyek Magyarország és
Somogy megye szempontjából kedvezőtlen hatással lesznek mind a természeti környezetre,
lakosságra, mind pedig a gazdasági folyamatokra is. A korábbi helyzetértékelések és az ezeken
alapuló alapdokumentumok, tudományos publikációk és stratégiák (pl. EU Adaptációs Stratégia, IPCC
Ötödik Helyzetértékelő Jelentés, VAHAVA kutatások eredményei és útmutatásai, a Második Nemzeti
Éghajlatváltozási Stratégia, Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer) szerint hazánk
területén 10 kiemelt problémakörre lehet felfűzni az éghajlatváltozás hatásait. Ezek azonban nem
jelennek meg megyei szinten mindenütt, illetve nem is egyforma mértékben fejtik ki hatásukat.
A megye szempontjából kiemelt jelentőségű éghajlatváltozási problémaköröknek az
alábbiakat tekinthetjük:
• átlaghőmérséklet növekedés:
o különös tekintettel a nyári és részben a kiterjesztett tenyészidőszaki periódusra,
o hőhullámok;
• a csapadékmintázat átalakulása:
o csökkenő összes csapadék,
o szárazabbá váló nyár,
o megváltozó halmazállapotú téli csapadék, hótakarós napok számának csökkenése,
o intenzív csapadékesemények gyakoriságának megnövekedése;
• szélsőséges időjárási események:
o hidegfrontokhoz kapcsolódó viharos szelek,
o gyakoribbá váló zivatartevékenységhez kapcsolódó lezúduló csapadékmennyiség,
villámcsapások, jégkár, kifutószél,
• téli, őszelejei hóviharok,
o téli mediterrán ciklonokhoz kapcsolódó ónosesős események.
Somogy megye területére a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet és a Klímabarát Települések
Szövetsége együttműködésében az alábbi témakörökben készül megyespecifikus segédlet alapján
nyolc differenciált érintettségi problémakör kerül bemutatásra. Ezek közül négy-négy magas- és
közepesfokú veszélyeztetettségi kategóriába eső problémakörrel az országos átlagtól nem tér el a
megye veszélyeztetettsége.
1) A projekt várható hatása az „első az energiahatékonyság” elv érvényesülésére
• A projekt épületek, építmények fejlesztésére nem vonatkozik, így a létesítmények üzemeltetésére
visszavezethető energiafelhasználás változása kedvező. A projekt eredményeképpen megújuló
energia-felhasználás bővülésével nem számolunk.;
• A fejlesztés a megvalósítás helyszínén az egyéni közlekedési igények mérséklést idézi elő a
megvalósuló közösségi tér eredményeként, mivel a várhatóan megfelelő programkínálatnak és
rekreációs fejlesztéseknek köszönhetően a lakosság helyben veszi igénybe a szolgáltatásokat
ezáltal nem utazik más településre.
• A fejlesztés elősegíti a Nemzeti Energia és Klíma Akciótervben, illetve a Hajdú-Bihar megyei
Klímastratégiában kijelölt üvegházhatású gáz-kibocsátásra vonatkozó cél teljesülését.
2) A tervezett fejlesztések éghajlatváltozási reziliencia vizsgálatának folyamata
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 Rendelet 73. cikkének (2) j) pontja alapján
valamennyi legalább ötéves élettartamú infrastruktúrába irányuló beruházás esetében Balatonboglár
Város Önkormányzata előírja az ugyanezen jogszabály 2. cikk 42. pontjában definiált éghajlatváltozási
reziliencia vizsgálatot az alábbi módon:
• Az éghajlatváltozási reziliencia vizsgálat az Önkormányzat a releváns projektek előkészítési
szakaszában lefolytatja,
• Az éghajlatváltozási reziliencia vizsgálat elkészítésének szakmai háttere előreláthatólag külső
szakértők bevonásával kívánja az Önkormányzat megvalósítani,
41
• Az Önkormányzat elkötelezett amellett, hogy az éghajlatváltozási reziliencia vizsgálatok
eredményeit a projektek végső műszaki tartalmának kialakítása, illetve a projektek keretében
létrehozott infrastruktúra üzemeltetése során figyelembe veszi.
Az éghajlatváltozási reziliencia vizsgálatok valamennyi várhatóan legalább ötéves élettartamú
infrastrukturális projekt esetében az alábbi két témakört érintve kívánja az Önkormányzat lefolytatni:
• a projekt megvalósításának eredményeképpen változó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, vagy –
elnyelés;
• az éghajlatváltozás várható hatásai a projekt megvalósítására, fenntartására, továbbá a projekt
esetleges hatásai a térség éghajlatváltozással szembeni sérülékenységére.
Jelen projekt esetében megállapítható, hogy jelentős mértékű üvegházhatású gáz kibocsátás
változást vagy éghajlati sérülékenységet nem idéz elő. Részletesebb éghajlatváltozási reziliencia
vizsgálat az Önkormányzat a projekt nyertessége esetén az előkészítő szakaszban kíván elvégezni a
vonatkozó útmutatók módszertanának megfelelően.
4. Költségvetés vizsgálata
4.1. A támogatási kérelem megfelel a Felhívásban meghatározott költségkorlátoknak és
egyszerűsített költség elszámolási módoknak. A beruházás az európai uniós állami támogatási
szabályok alapján támogatható.
A projektben csak a Felhívásban támogatott, elszámolható költségelemek kerültek betervezésre a
lenti táblázatban összefoglaltak szerint:
Mértéke az összes
elszámolható
Költségnem
Nettó
ÁFA
Bruttó
költségre vetítve
(%)
Kerékpárút felújítás – parkoló
építés és közösség tér
kialakítása építés-kivitelezés
költsége
362 210 000.-
97 796 700.-
460 006 700.-
88,5675%
Engedélyes és kiviteli
tervdokumentáció, egyéb
műszaki dokumentáció
elkészítésének költsége
15 000 000.-
4 050 000.-
19 050 000.-
3,6677%
Átalány költségek
29 199 469.-
4 779 000.-
33 978 469.-
6,542%
Marketing költségek:
Szemléletformálás
5 000 000.-
1 350 000.-
6 350 000.-
1,2228%
Összesen:
411 409 469.-
107 975 700.-
519 385 169.-
A százalékban meghatározott átalány vetítési alapját a következő költségtípusok képezik (vetítési
alap) a Felhívás 7.3. pontját figyelembe véve:
1) Projektelőkészítés költségei c. költségkategória alábbi költségtípusa:
- Műszaki dokumentáció költségei c. költségtípus
2) Beruházáshoz kapcsolódó költségek c. költségkategória összes költségtípusa
3) Szakmai tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatások költségei c. költségkategória alábbi
költségtípusai:
- Műszaki jellegű szolgáltatások költségei c. költségtípus
42
- Egyéb szolgáltatási költségek c. költségtípus
- Marketing, kommunikációs szolgáltatások költségei c. költségtípus
- Egyéb szolgáltatási költségek c. költségtípus
4) Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó egyéb költségek c. költségtípus
5) Adók, közterhek (ide nem értve a le nem vonható áfát) c. költségtípus
6) Tartalék c. költségtípus
A vetítési alapba tartozó költségtípusoknak az elszámolása valós költség alapon történik. Ez azt
jelenti, hogy a fenti költségtípusoknál a teljesítést pénzügyi bizonylatokkal szükséges alátámasztania.
A százalékban meghatározott átalány mértéke: 7,00%
A százalékban meghatározott átalány alapján elszámolt költségtípusok (számított költségek) a
Felhívás 7.3. pontját figyelembe véve:
1) Projektelőkészítés költségei c. költségkategória összes költségtípusa, kivéve a műszaki
dokumentáció költségei c. költségtípust
2) Szakmai tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások költségei c. költségkategória alábbi
költségtípusai:
- Kötelezően előírt nyilvánosság biztosításának költsége c. költségtípus
- Műszaki ellenőri szolgáltatás költsége c. költségtípus
3) Projektmenedzsment költség c. költségkategória összes költségtípusa
A 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 235. § (1) alapján az alábbi költségkorlátok kerültek figyelembe
vételre a projekt keretében valós költség alapon:
a) projekt-előkészítésre, tervezésre az összes elszámolható költség legfeljebb 7%-a,
b) közbeszerzési eljárások lefolytatására az összes elszámolható költség legfeljebb 1%-a,
c) ingatlanvásárlásra az összes elszámolható költség legfeljebb 2%-a, kölcsön formájában
nyújtott pénzügyi eszköz esetén legfeljebb 10%-a,
d) terület-előkészítésre az összes elszámolható költség legfeljebb 2%-a,
e) műszaki ellenőri szolgáltatásra az összes elszámolható költség legfeljebb 1%-a,
f) projektmenedzsmentre az összes elszámolható költség legfeljebb 2,5%-a,
g) tájékoztatásra, a nyilvánosság biztosítására az összes elszámolható költség legfeljebb
0,5%-a,
Az Önkormányzat saját teljesítés keretében nem tervez projekt tevékenységet megvalósítani.
A projekt keretében megvalósítandó főtevékenységekre betervezett költségeket az alábbi táblázatban
mutatjuk be.
43
Projekt keretében adott
Projekt keretében adott
főtevékenységre
főtevékenységre
Főtevékenység
betervezett elszámolható
betervezett nem
elszámolható költség
költség (Ft)
(Ft)
Belterületi zöld infrastruktúra
fejlesztése
332 301 469.-
332 301 469.-
Közösségi, kulturális, sportolási
infrastruktúra, IKT és okos
1 397 000.-
1 397 000.-
települési fejlesztések
Fenntartható
185 686 700.-
185 686 700.-
közlekedésfejlesztés
Összesen:
519 385 169.-
519 385 169.-
44
5. Területspecifikus értékelési szempontokhoz illeszkedés bemutatása
Területspecifikus (pontozásos) értékelési szempontok önértékelése:
TSM szerint adható pontszám és
Önértékelés pontszáma
Értékelési szempont
Önértékelés (szövegesen és pontszámmal)
értékelési szempontrendszer
0/9/18/27 pont
a projekt illeszkedik a megyei ITP három átfogó
27 pont
0 pont: amennyiben a projekt illeszkedése
céljához
nem kerül bemutatásra a támogatási
A PET 1.1 fejezetében bemutatva.
kérelemben, vagy a projekt nem illeszkedik a Illeszkedés mutatható ki:
megyei ITP egyetlen átfogó céljához sem.
a)
A megye foglalkoztatási helyzetének
9 pont: amennyiben a projekt illeszkedik a
javítása, gazdasági aktivitás növelése
A projekt illeszkedik
megyei ITP legalább egy átfogó céljához
b)
A megye belső erőforrásainak
1.1
Somogy Megye ITP-hez.
18 pont: amennyiben a projekt illeszkedik a
fenntartható hatékony hasznosítása az ökológiai -,
megyei ITP legalább kettő átfogó céljához
társadalmi- és gazdasági szempontok
27 pont: amennyiben a projekt illeszkedik a
figyelembevételével
megyei ITP három átfogó céljához
c)
A szolgáltatásokhoz való hozzáférés
egyenlő esélyének biztosítása minden somogyi
polgár számára
2. Környezetbarát megoldások előnyben részesítése
0/3 pont
nem tartalmaz a felhívás keretében támogatható
0 pont
hulladékkezelést, kármentesítési tevékenységet a
0 pont: nem tartalmaz a felhívás keretében
projekt
„E” főtevékenység:
támogatható hulladékkezelést, kármentesítési
2.1
Hulladékkezelés, kármentesítés
tevékenységet a projekt 3 pont: tartalmaz
felhívás keretében támogatható
hulladékkezelést, kármentesítési
tevékenységet a projekt
2. Klímabarát megoldásokat alkalmazó fejlesztések előnyben részesítése
0/1/2 pont:
A PET- ben bemutatásra került és mellékletben
2 pont
csatolva.
„B” főtevékenység: települési
A minél nagyobb felületű települési zöld
infrastruktúra építés előnyben részesítése: 0-
3.1
zöld infrastruktúra építés
-
Biológiailag aktív felület növekedése
előnyben részesítése
1000 m2 - 0 pont 1001-- 3000 m2 - 1 pont
3001 és felette -2 pont A PET mellékleteként
(zöldfelület+vízfelület) (m2) - zöldfelület
benyújtott méretarányos helyszínrajzon
növekedése:1030 m 2
45
TSM szerint adható pontszám és
Önértékelés pontszáma
Értékelési szempont
Önértékelés (szövegesen és pontszámmal)
értékelési szempontrendszer
szükséges a fejlesztéssel érintett
zöldfelületek bemutatása a területnagyság
megadásával.
-
Települési élőhelyfejlesztéssel,
biodiverzitás növelésével, a biológiai aktivitás
értékének növelésével érintett terület (m2)
aktivitásérték növeléssel érintett teljes zöldfelület
4500 m 2
0/2/4/6/8 pont:
8 pont
Az önkormányzati tulajdonú, közhasznú
zöldterületek és zöldfelületek rekonstrukciója
esetén a biológiai aktivitás értéket (BAÉ) a
projekt megalapozó tanulmányában a
Zöld infrastruktúra
meglévő és a tervezett állapotra szükséges
fejlesztés esetén a
kimutatni. A zöldfelületek rekonstrukciója
során BAÉ növekszik: 0 pont: amennyiben
A számítás mellékletben csatolva. Tervezett
3.2
biológiai aktivitás érték
állapot biológiai aktivitásértéke:
növeléséhez való
nincs növekedés vagy a projekt nem érint
6,42 %
hozzájárulás
települési zöld infrastruktúra fejlesztést („B”
főtevékenység) 0
-2-% közötti növekedés 2
pont 2,01-4-% közötti növekedés 4 pont 4,01-
6 %- közötti növekedés 6 pont 6,01 % feletti
növekedés 8 pont Jogszabályi hivatkozás
BAÉ számításra vonatkozóan: 419/2021. (VII.
15.) Korm. rendelet 9. sz. melléklet
4. A digitális átállást elősegítő projektek előnyben részesítése
0/3 pont:
3 pont
0 pont: nem tartalmaz 3 pont: tartalmaz A
PET-ben szükséges bemutatni a Felhívás
4.1
A projekt tartalmaz okos elemet
2.1.1 C) III. pontjához illeszkedő, betervezett Tartalmaz, a PET-ben bemutatásra került.
IKT vagy okos megoldást, eszközt,
amennyiben tervezett ilyen.
5. Hozzájárulás a belső területi kiegyenlítődéshez
0/3/6/9/ pont:
3 főtevékenységhez kapcsolódó tevékenységek
6 pont
A szempont azt vizsgálja, hogy a projekt
megvalósítására irányul a projekt. „B”
A projekt komplex fejlesztést
keretében minél több felhívás szerinti
főtevékenység: Belterületi zöld infrastruktúra
5.1
tartalmaz.
főtevékenység megvalósításra kerül a projekt fejlesztése • „C” főtevékenység: Közösségi,
keretében, oly módon, hogy a célterületre
kulturális, sportolási infrastruktúra, IKT és okos
fordított költség a projektösszköltség min.
települési fejlesztések • ”D” főtevékenység
46
TSM szerint adható pontszám és
Önértékelés pontszáma
Értékelési szempont
Önértékelés (szövegesen és pontszámmal)
értékelési szempontrendszer
5%-át eléri: • „A” főtevékenység: Települési
Fenntartható közlekedésfejlesztési elemeket
kék infrastruktúra fejlesztése
tartalmaz
(vízgazdálkodási beavatkozások) • „B”
főtevékenység: Belterületi zöld infrastruktúra
fejlesztése • „C” főtevékenység: Közösségi,
kulturális, sportolási infrastruktúra, IKT és
okos települési fejlesztések • „D”
főtevékenység: Fenntartható
közlekedésfejlesztés • „E” főtevékenység:
Hulladékkezelés, kármentesítés A projekt
adatlapon és a PET-ben szükséges
bemutatni a szempontnak való megfelelést. 0
pont: amennyiben 1 főtevékenységhez
kapcsolódó tevékenység megvalósítására
irányul a projekt. 3 pont: amennyiben 2
főtevékenységhez kapcsolódó
tevékenységek megvalósítására irányul a
projekt. 6 pont: amennyiben 3
főtevékenységhez kapcsolódó
tevékenységek megvalósítására irányul a
projekt. 9 pont: amennyiben 4 vagy 5
főtevékenységhez kapcsolódó
tevékenységek megvalósítására irányul a
projekt.
0/2/4/6/8
10 pont
Érintett gazdasági üzem, vállalkozás: a
fejlesztéssel összefüggő területen, és vagy
annak 100 méteres körzetében elhelyezkedő,
A megvalósítási helyszín
a fejlesztés által könnyebben elérhető
közvetlen környezetében
működő vállalkozás. A PET-ben
PET-ben bemutatásra került 10-nél több működő
5.2
elhelyezkedő gazdasági
helyszínrajzzal
vállalkozást érint
üzemek, vállalkozások
kell bemutatni a szempontnak
10 m-es körzeten belül
való megfelelést. 0 pont: 0 db, vagy ha nem
száma.
kerül bemutatásra helyszínrajzzal a PET
-ben
a szempontnak való megfelelés, 2 pont: 1-3
db, 4 pont: 4-6 db, 6 pont: 7-10 db, 8 pont: 10
db vagy annál több esetén.
A projekt keretében fejlesztéssel 0/3/6
A projekt 28 HRSZ-ot érint, a fejlesztési területek
6 pont
5.3.
A fejlesztéssel érintett ingatlanokra
közvetlenül kapcsolódnak egymáshoz (több
érintett ingatlanok száma.
vonatkozóan a PET mellékleteként
fejlesztéssel érintett ingatlan, amelyek igazoltan
47
TSM szerint adható pontszám és
Önértékelés pontszáma
Értékelési szempont
Önértékelés (szövegesen és pontszámmal)
értékelési szempontrendszer
helyszínrajz benyújtása szükséges az érintett egybefüggő területet fednek le)
helyrajzi számok megadásával és a
fejlesztéssel nem érintett szomszédos
ingatlanok jelölésével. A fejlesztéssel érintett
települési ingatlanok összefüggő egységet
alkotnak 0 pont: ha pontszerű fejlesztést
tartalmaz (egyetlen fejlesztéssel érintett
ingatlan) 3 pont: több fejlesztési területet
érint, amelyek közé fejlesztéssel közvetlenül
nem érintett ingatlan ékelődik (több
fejlesztéssel érintett ingatlan, de nem
egybefüggő területen) 6 pont: a fejlesztési
területek közvetlenül kapcsolódnak
egymáshoz (több fejlesztéssel érintett
ingatlan, amelyek igazoltan egybefüggő
területet fednek le)
0/5/7
0 pont
A projekt előkészített: 0 pont: nem
előkészített 5 pont: Építési engedélyköteles
tevékenység esetén építési engedélyes
tervdokumentációval és beadott építési
engedéllyel rendelkezik, nem
engedélyköteles beruházás esetén
engedélyes szintű tervdokumentációval
5.4.
Projekt előkészítettsége
A projekt nem előkészített
rendelkezik. 7 pont: minden infrastrukturális
tevékenységre vonatkozóan teljeskörű,
kivitelezésre alkalmas szintű
tervdokumentációval rendelkezik, amely
csatolásra is került, valamint erre
vonatkozóan a kedvezményezett nyilatkozott
(mind engedélyköteles, mind nem
engedélyköteles tevékenység esetén)
6. Hozzájárulás a megye erőforrásainak fenntartható és hatékony hasznosításához
0/3
0 pont
A település a 147/2010 (IV.29.)
0 pont - rendelet szerint nem magas
talajvízállású a település besorolása vagy a
A projekt szempontjából nem releváns, mivel nem
6.1.
Korm. rendelet alapján magas
projekt nem érint települési kék infrastruktúra tartalmaz „A” főtevékenységet
talajvízállású területnek minősül.
fejlesztést („A” főtevékenység) 3 pont -
rendelet szerint a település magas vízállású
48
TSM szerint adható pontszám és
Önértékelés pontszáma
Értékelési szempont
Önértékelés (szövegesen és pontszámmal)
értékelési szempontrendszer
területen valósul meg.
0/3
0 pont
0 pont - rendelet szerint sérülékeny vízbázist
nem érint a fejlesztés vagy a projekt nem
A projekt a 123/1997 (VII.18.)
érint települési kék infrastruktúra fejlesztést
Korm. rendelet alapján kijelölt
(„A” főtevékenység).. 3 pont - rendelet szerint A projekt szempontjából nem releváns, mivel nem
6.2.
sérülékeny vízbázisok
sérülékeny vízbázist érint a fejlesztés. A PET- tartalmaz „A” főtevékenységet
védőterületeit érinti.
ben szükséges bemutatni. Amennyiben több
település konzorciumban pályázik, úgy egy
település megfelelése esetén is megítélendő
a pontszám.
0/2/4
0 pont
0 pont - A beruházással érintett település
vagy települések nem érintenek fokozottan
érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi
A felszín alatti víz szempontjából
területet vagy a projekt nem érint települési
fokozottan vagy kiemelten
kék infrastruktúra fejlesztést („A”
érzékeny felszín alatti
főtevékenység). . 2 pont - A beruházással
vízminőség védelmi területeken
érintett település vagy települések
lévő települések a 219/2004. (VII.
fokozottan érzékeny felszín alatti
A projekt szempontjából nem releváns, mivel nem
6.3.
21.) Korm. rendelet alapján
vízminőség védelmi területen fekszik. 4
tartalmaz „A” főtevékenységet
fokozottan vagy kiemelten
pont - A beruházással érintett település
érzékeny felszín alatti
vagy települések kiemelten érzékeny
vízminőség védelmi területeket
felszín alatti vízminőség védelmi területen
nem érint.
fekszik. A PET-ben szükséges bemutatni.
Több település konzorciumi pályázása
esetén, amennyiben egy település
esetében fennáll az érintettség, úgy
megadható az adott pontszám.
0/5/10
10 pont
A településen rendelkezésre álló közösségi,
kulturális, sportolási infrastruktúra jelenlegi
„C” főtevékenység: Közösségi,
állapota, száma: 0 pont: amennyiben
Többfunkciós tevékenységet lát el az adott
kulturális, sportolási
rendelkezésre áll, azonban az egyfunkciós
fejlesztendő infrastruktúra (több kulturális és sport
6.4
infrastruktúra, IKT és okos
tevékenységet ellátó infrastruktúra kerül
funkció működik,) közösségi tér amely sportolási
települési fejlesztések
fejlesztésre 5 pont: még nincsen meglévő
rekreációs tevékenység végzésére is alkalmas
sport vagy kulturális funkciót ellátó
infrastruktúra 10 pont: ha többfunkciós
tevékenységet lát el az adott fejlesztendő
49
TSM szerint adható pontszám és
Önértékelés pontszáma
Értékelési szempont
Önértékelés (szövegesen és pontszámmal)
értékelési szempontrendszer
infrastruktúra (több kulturális és sport funkció
működik, kül- vagy beltéren stb.)
0/2
2 pont
A PET és a projekt dokumentáció alapján
vizsgálandó, hogy a kerékpárforgalmi
A kijelölés mértéke 50%, vagy alatti. Összesen
létesítmény kijelölésének aránya a projekt
2360 fm. A települést keresztül szeli a Délnyugat
A kerékpárforgalmi
-
keretében kialakításra kerülő kerékpárút
magyarországi kerékpár
létesítmény kijelöléséne
-útvonal:
k
hosszához képest 0 pont: a kijelölés aránya
● 7.A
aránya a projekt
Budapest–Biatorbágy–Etyek–Nadap–
6.5
Sukoró–Pákozd–Székesfehérvár–Balatonfőkajár–
keretében kialakításra
50%-ot meghaladó vagy a projekt nem érint
fenntartható közlekedésfejlesztést („D”
Siófok–Szántód–Balatonföldvár–
kerülő kerékpárút
Balatonlelle–
főtevékenység) 2 pont: a kijelölés mértéke
Balatonboglár–Fonyód–
hosszához képest
Keszthely–Sármellék–
50%, vagy alatti A kijelölésbe számítanak a
Zalakaros, melynek Balatonboglárt érintő
kerékpáros nyomok is, valamint a felfestések hossza:5980 fm
is, bármilyen útszakaszon. Az arányt a PET-
ben szükséges bemutatni.
0/2
2 pont
A PET és a projekt dokumentáció alapján
vizsgálandó, hogy a tervezett fejlesztés
(fejlesztett, vagy újonnan létrehozott
Meglévő fejlesztéshez
kerékpárút vagy egyéb kerékpárforgalmi
A fejlesztés közvetlenül kapcsolódik a 7A
6.6
való kapcsolódás
létesítmény) meglévő vagy hatályos
Délnyugat
bemutatása
-magyarországi kerékpár-útvonalhoz
támogatási szerződéssel rendelkező,
előkészítés vagy megvalósítás alatt álló
kerékpárúthoz vagy egyéb kerékpárforgalmi
létesítményhez hálózatosan csatlakozik.
0/2
0 pont
A projekt adatlapon és a PET-ben
szükséges bemutatni a szempontnak
való megfelelést. 0 pont: amennyiben a
projekt nem tartalmaz közúti közösségi
Közúti közösségi közlekedést
közlekedést érintő fejlesztést a felhívás
projekt nem tartalmaz közúti közösségi
6.7
érintő fejlesztés bemutatása a
közlekedést érintő fejlesztést a felhívás keretében
projekt keretében
keretében támogatható tevékenységek
támogatható tevékenységek közül.
közül. 2 pont: amennyiben a projekt a
felhívás keretében támogatható
közösségi közlekedést érintő fejlesztést
(pl.: autóbuszöblök kiépítése, fejlesztése)
is tartalmaz.
50
TSM szerint adható pontszám és
Önértékelés pontszáma
Értékelési szempont
Önértékelés (szövegesen és pontszámmal)
értékelési szempontrendszer
Összesen:
99
76
6. Önértékelés
A Felhívás 8.2 pontjában és az adott területi egységre vonatkozó – Felhívás mellékletét képező – területspecifikus melléklet (TSM) 8.2. pontjában
meghatározott területspecifikus (pontozásos) értékelési szempontoknak való megfelelést szempontonként külön-külön mutatjuk be az alábbi táblázatban.
Minősítés
(Megfelelt/Nem felelt
Értékelési szempont
Önértékelés
meg/Részben
megfelelt/Nem releváns)
1.
Illeszkedés a TOP Plusz céljaihoz
Minden tevékenységre vonatkozóan
A projekt illeszkedik a felhívás céljához, a Felhívás 2.1.1. pontjában
A projekt illeszkedik a felhívás céljához.
megjelölt, Önállóan támogatható tevékenység
A fejlesztés a felhívásban szereplő
eket, a 2.1.2.1. pont
1.1
szerinti Kötelezően megvalósítandó, önállóan nem támogatható
célokat
teljesíti,
illetve
azokhoz
megfelelt
tevékenységeket, valamint a 2.1.2.2. pont szerinti Választható, önállóan
hozzájárul.
nem támogatható tevékenységeket tervez a pályázó megvalósítani.
A támogatást igénylő és a támogatási
A támogatást igénylő és a támogatási kérelem tárgya nem tartozik a
kérelem tárgya nem tartozik a Felhívás
Felhívás 1.2. pontjában és az ÁÚF 21-27 c. dokumentumban
1.2
1.2. pontjában és az ÁÚF 21-27 c.
megfelelt
meghatározott kizáró okok alá, melynek részletes kifejtését a PET 1.2
dokumentumban meghatározott kizáró
fejezete tartalmazza.
okok alá.
TKR
kiemelt
eljárásrendű
projekt
A projekt nem minősül TKR kiemelt eljárásrendű projektnek, mivel nem
1.3.
esetében a támogatási kérelem tartalma
nem releváns
a TKR kiemelt eljárásrendben hirdető megyében valósul meg.
megfelel az illetékes területi szereplő
51
Minősítés
(Megfelelt/Nem felelt
Értékelési szempont
Önértékelés
meg/Részben
megfelelt/Nem releváns)
által, a vonatkozó Integrált Területi
Programban meghatározott, és a TOP
Plusz
Monitoring
Bizottsága
által
jóváhagyott
területi
kiválasztási
kritériumoknak
és
az
illeszkedés
minden
kiválasztási
kritérium
vonatkozásában
külön
ismertetésre
került, az illeszkedés mindezek alapján
igazolt.
Az illeszkedés a PET-ben szöveges
formában kifejtésre került. Az adott
területi szereplő területi kiválasztási
kritériumok szempontjai jelen felhívás
terület-specifikus mellékleteinek a 8.2.
pontjában
találhatóak.
Megfelelt
minősítés csak akkor adható, ha a
támogatási
kérelem
valamennyi
szempontnak megfelel.
TKR standard eljárásrend esetében nem
releváns minősítést szükséges adni.
Kizárólag a „A”, „B” és „C” főtevékenységhez kapcsolódóan
Városi jogállású település esetén, valamint
Balatonboglár
Város
rendelkezik
Integrált
Településfejlesztési
nem városi jogállású, de választható
Stratégiával, a projekt illeszkedik az ITS-hez. A PET-ben bemutatásra
tevékenységként a projekt keretében ilyen
került.
dokumentumot
készítő
települések
számára a projekt illeszkedik az Integrált
Településfejlesztési
Stratégiához
vagy
1.3.
településfejlesztési tervhez. Amennyiben a
megfelelt
város nem rendelkezik ilyen stratégiai
dokumentummal, vállalja, hogy a projekt
keretében
kidolgozza
azt,
illetve
amennyiben nem illeszkedik a meglévő
stratégiához, vállalja, hogy legkésőbb az 1.
mérföldkőig módosítja azt és igazolja az
52
Minősítés
(Megfelelt/Nem felelt
Értékelési szempont
Önértékelés
meg/Részben
megfelelt/Nem releváns)
illeszkedést.
2.
Szakmai indokoltság, megalapozottság
Minden tevékenységre vonatkozóan
A helyzetelemzés az elvárásoknak
A helyzetelemzés az elvárásoknak megfelelően készült és alátámasztja
megfelelően készült és alátámasztja a
a tervezett fejlesztés indokoltságát, szükségességét.
2.1
tervezett
fejlesztés
indokoltságát,
megfelelt
szükségességét.
A projekt csak a jelen Felhívás 2.1.
A projekt csak a jelen Felhívás 2.1. pontjában meghatározott
pontjában
meghatározott
támogatható
támogatható tevékenységekhez igényel támogatást, valamint a
tevékenységekhez igényel támogatást,
projektjavaslat tartalma megfelel a 2.3., 5. és 6.2. pontban foglalt
2.2
megfelelt
valamint a projektjavaslat tartalma megfelel
elvárásoknak.
a 2.3., 5. és 6.2. pontban foglalt
elvárásoknak.
Kizárólag az „A” főtevékenységhez kapcsolódóan
A tervezett szakmai koncepciót az
2.3
illetékes TVT vizsgálta és csatolásra
nem releváns
került a vonatkozó szakvéleménye.
A támogatási kérelemben bemutatott
korábbi
káresemények
mértéke,
gyakorisága,
okozott
kárértéke,
a
védendő értékek vagy a fejlesztés
szükségességének bemutatása alapján
2.4
a fejlesztési igény megalapozott, a
nem releváns
projekt megvalósítása indokolt.
Meglévő csatornahálózat korszerűsítés
esetében a kiinduló műszaki állapot
szövegesen és fotódokumentációval
bemutatásra került.
Amennyiben
a
talaj
és
talajvízadottságok
lehetővé
teszik,
2.5
előnyben
részesíti
az
alkalmazott
nem releváns
műszaki vagy természetközeli megoldás
a
vízvisszatartást,
késleltetett
53
Minősítés
(Megfelelt/Nem felelt
Értékelési szempont
Önértékelés
meg/Részben
megfelelt/Nem releváns)
levezetést, erózióvédelemmel; lehetővé
téve a területi beszivárgás elősegítését.
(Pl. magas talajvízállású területeken ennek
tervezése nem releváns, azonban minden
ilyen esetben szükséges ezt bemutatni.)
A „B” és „C” főtevékenységhez kapcsolódóan
Az
igényfelmérés
megtörtént
és
2.6
alátámasztja a fejlesztés céljait.
megfelelt
Az igényfelmérés megtörtént és alátámasztja a fejlesztés céljait.
Kizárólag a „D” főtevékenységhez kapcsolódóan
A beruházás biztosítja a biztonságos
A beruházás biztosítja a biztonságos közlekedési feltételeket
közlekedési
feltételeket
valamennyi
valamennyi közlekedő számára. A projekt a közúti közlekedésről szóló
közlekedő számára.
1988. I. tv. 8. § (1a) bekezdésével összhangban került tervezésre
A projekt a közúti közlekedésről szóló
valamennyi érintett közlekedő igényeinek a figyelembevételével.
1988. I. tv. 8. § (1a) bekezdésével
összhangban került tervezésre valamennyi
érintett
közlekedő
igényeinek
a
figyelembevételével.
(Ezért a beavatkozás tervezése és
megvalósítása során úgy kell eljárni, hogy
a biztonságos közlekedési feltételek
valamennyi
közlekedő
számára
2.7
biztosítottak legyenek. Ezért a gyengébb
megfelelt
közlekedők
védelme
érdekében
a
gyalogos, kerékpáros és a közösségi
közlekedési
módok
biztonságos
közlekedési feltételeinek a fejlesztését és
kialakítását is tervezni szükséges a
beavatkozásokban. Az egyes közlekedési
módok tervezésének az elhagyása akkor
lehetséges, ha az adott beruházásnak
ilyen közlekedési mód felülete vagy
útvonala egyértelműen nem a része.
A támogatást igénylő projektötlet esetén
54
Minősítés
(Megfelelt/Nem felelt
Értékelési szempont
Önértékelés
meg/Részben
megfelelt/Nem releváns)
fentiekről a PET-ben nyilatkozik, részletes
műszaki
dokumentációval
rendelkező
projekt
esetén
a
fentieknek
való
megfelelést a PET-ben részletezi, továbbá
a feltétel teljesülése a megalapozó igazoló
dokumentumokban,
és
a
műszaki
tervekben kerül ellenőrzésre.
Kizárólag
SUMP
készítésére
vagy
felülvizsgálatára
vonatkozó
projekt
esetében nem releváns.)
Kerékpárosbarát
fejlesztés
esetén
A PET 1. és 2. számú mellékletében bemutatásra került a beruházás
bemutatásra került a beruházás területét
területét szemléltető vázlatos, térképi átnézet rajz vagy nyomvonalterv
szemléltető vázlatos, térképi átnézet rajz
a felhívás 2.3. IV. 4) b) pontjában meghatározottak szerint.
vagy nyomvonalterv a felhívás 2.3. IV. 4)
b) pontjában meghatározottak szerint
(pl.: kerékpárosbarát településrészre,
2.8
kerékpárosbarát
településre,
vagy
megfelelt
településeket
összekötő
kerékpárforgalmi
útvonalra
vonatkozóan).
(Kizárólag
SUMP
készítésére
vagy
felülvizsgálatára
vonatkozó
projekt
esetében nem releváns.)
Kizárólag az „A” és „D” főtevékenység esetében
A
kötelező
szemléletformáló
és
A kötelező szemléletformáló és tájékoztató programok betervezésre és
2.9
tájékoztató programok betervezésre és
megfelelt
bemutatásra kerültek.
bemutatásra kerültek a releváns „D” főtevékenység esetén
Kizárólag az „E” főtevékenység esetében
Barnamezős terület kármentesítése esetén
a Felhívás 13.3. pont fogalomjegyzékében
2.10
a „Barnamezős terület” fogalomnak való
nem releváns
megfelelés igazolásra került (Projekt-
előkészítő Tanulmányban).
3.
Fenntarthatóság, horizontális
55
Minősítés
(Megfelelt/Nem felelt
Értékelési szempont
Önértékelés
meg/Részben
megfelelt/Nem releváns)
szempontok
Minden tevékenység esetében
A tervezett tevékenység hosszú távú
A tervezett tevékenység hosszú távú (legalább 5 éves) fenntartásának
(legalább
5
éves)
fenntartásának
intézményi, műszaki és pénzügyi háttere bemutatott. A projekt pénzügyi
intézményi,
műszaki
és
pénzügyi
fenntarthatósága biztosított, a támogatást igénylő megfelelően felmérte
háttere bemutatott. A projekt pénzügyi
és biztosítani képes az üzemeltetési, karbantartási, pótlási költségeket.
3.1
fenntarthatósága
biztosított,
a
megfelelt
támogatást
igénylő
megfelelően
felmérte
és biztosítani képes az
üzemeltetési,
karbantartási,
pótlási
költségeket.
A
támogatási
kérelem
megfelel
a
A támogatási kérelem megfelel a horizontális elvárásoknak.
3.2
horizontális elvárásoknak.
megfelelt
4.
Költségvetés vizsgálata
Minden tevékenység esetében
A
támogatási
kérelem
megfelel
a
A támogatási kérelem megfelel a Felhívásban meghatározott
Felhívásban
meghatározott
költségkorlátoknak és egyszerűsített költség elszámolási módoknak.
költségkorlátoknak
és
egyszerűsített
költség elszámolási módoknak.
A beruházás az európai uniós állami támogatási szabályok alapján
4.1
megfelelt
támogatható.
A beruházás az európai uniós állami
támogatási
szabályok
alapján
támogatható.
56
7. Projekt-előkészítő tanulmány mellékletei
1) Átnézeti helyszínrajz a beruházással érintett terület, helyszín lehatárolásáról a települési
szövetben (térkép);
2) A tervezett fejlesztések helyszínrajzi bemutatása;
3) „A” főtevékenységnél Vízkáreseményeket igazoló dokumentumok (jegyzőkönyvek, határozatok,
fényképek, egyéb igazoló dokumentumok) –
nem releváns;
4) Meglévő állapotot bemutató fotódokumentáció.
5) Kerékpárosbarát fejlesztés altevékenység megvalósítása esetén a PET 2.9. pontjában vagy a
PET mellékletéként a Felhívás 2.3. IV. 4) b) pontjában hivatkozott térképi átnézeti rajz vagy
nyomvonalterv
6) Terület-specifikus értékelési szempontok által elvárt további dokumentumok
– nem releváns
7) Igényfelmérést alátámasztó dokumentum (kérdőív sablon)
8) BAÉ számítása a 419/2021. (VII.15.) Kormányrendelet 9. számú melléklete szerint
9) Méretarányos helyszínrajzon fejlesztéssel érintett zöldfelületek bemutatása a területnagyság
megadásával.
57
