A recski sárlavina károsultjainak kárpótlásával összefüggő adatok

Tisztelt Heves Megyei Kormányhivatal!

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 28. § (1) bekezdése alapján a következő adatigénylést terjesztem elő.

Kérem, szíveskedjen elektronikus másolatban megküldeni részemre a recski sárlavina károsultjainak kárpótlása (1269/2023. (VII. 10.) Korm. határozat) céljából lefolytatott felmérések dokumentációját, illetve a vizsgálatok fő megállapításait.

Az Infotv. 30. § (2) bekezdése szerint kérem, hogy a másolatokat és az egyéb igényelt adatokat elektronikus úton szíveskedjen részemre a feladó e-mail címére megküldeni.
Ha az igényelt adatokat bármely okból nem lehet e-mailben megküldeni, akkor kérem, hogy azokat a kimittud.atlatszo.hu weboldalon töltse fel.

Az Infotv. 29. § (3) és (5) bekezdése alapján adatigénylésem teljesítéséért költségtérítés kizárólag akkor állapítható meg, ha az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár. Ilyen esetben az adatkezelő jogosult az adatigénylés teljesítésével összefüggő munkaerő-ráfordítás költségét költségtérítésként meghatározni. Kérem, hogy előzetesen elektronikus úton tájékoztasson arról, amennyiben a kért iratmásolatokra tekintettel költségtérítést állapítana meg. Ebben az esetben kérem, hogy a tájékoztatásban mellékeljen dokumentumlistát, dokumentumonként tüntesse fel az oldalszámot, az adatigénylés teljesítésével kapcsolatos munkaerő-ráfordítás mértékét és annak óradíját.

Kérem, hogy abban az esetben, ha az igényelt adatoknak csak egy részét tekinti megismerhetőnek, az Infotv. 30. § (1) bekezdése alapján azokat az adatigénylés részbeni megtagadásával együtt küldje meg számomra.

Felhívom szíves figyelmét, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság NAIH/2015/4710/2/V. számú állásfoglalásából következően a jelen adatigénylés az Infotv. 29. § (1b) bekezdése alapján nem tagadható meg, mivel tartalmazza az adatigénylő nevét és elérhetőségét. Ezen túlmenő adatok megadását az adatkezelő NAIH állásfoglalás szerint nem kérheti, továbbá nem jogosult a személyazonosság ellenőrzésére sem.

Segítő együttműködését előre is köszönöm.

Kelt: 2024. január 19.

Üdvözlettel:

Párbeszéd Magyarországért Párt

Tisztelt Heves Megyei Kormányhivatal!

Mielőtt feljebbvitelként a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulnánk az adatigénylésünkre adott válaszuk végett, tisztelettel felhívom a figyelmét az alábbi állásfoglalásokra, amelyeket a Hatóság elnöke, Dr. Perintfalvi Attila tett közzé.

>>Az Infotv. 27. § (5) bekezdése alapján: „A közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. Ezen adatok megismerését - az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével - az azt kezelő szerv vezetője engedélyezheti”.

A döntés megalapozását szolgáló adatoknak az Infotv. 27. § (5) bekezdésében foglalt esetben a nyilvánosság kizárásának elsődleges célja kizárólag az adott döntéshozatali eljárás védelme illetéktelen külső befolyástól. A vonatkozó jogalkalmazói gyakorlat értelmében az ebbe a körbe tartozó információk kizárólag csak az adott közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatásköre ellátásához szükséges döntése meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített adatok lehetnek. A döntés megalapozását szolgáló jelleg kizárólag az adatoknak az adott, konkrét döntéshozatali eljáráshoz való érdemi kapcsolata révén állhat fenn.

Az adat döntés megalapozását szolgáló minőségéből ugyanakkor még nem következik a nyilvánosság teljes kizárása. Az Infotv. 27. § (5) bekezdése szerint a szerv vezetője minden egyes adat tekintetében vizsgálni köteles azt, hogy az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek közül melyik bizonyul erősebbnek. Ennek során figyelembe kell venni azt, hogy van-e folyamatban olyan döntéshozatali eljárás, amelyre hatással lehet az adott információ nyilvánossága. Másrészt mérlegelni kell, hogy a nyilvánosság mennyiben befolyásolja a szóban forgó döntés meghozatalát. A nyilvánosságnak az említett rendelkezés alapján történő korlátozása így akkor lesz alkotmányos, amennyiben a nyilvánosság kedvezőtlenül befolyásolná vagy súlyosan veszélyeztetné a döntéshozatal befolyástól mentességét. Kizárólag adminisztratív megfontolások, „kényelmi szempontok” nem élvezhetnek elsőbbséget az említett alapjog érvényesülésével szemben. [25/2014. (VII. 22.) AB határozat]

...

A fentiek mellett figyelemmel kell lenni arra „[H]a az adatkezelő a nyilvánosság korlátozásakor pusztán arra hivatkozik, hogy az adat döntést megalapozó adat, de ennek igazolását mellőzi; ezzel ugyanis kiüresíthetővé válik a közérdekű adatok nyilvánosságához való jog”.[5/2014. (II. 14.) AB határozat] Az információszabadság korlátozásával szemben ezért tartalmi követelményeknek is érvényesülniük kell. A tartalmi vizsgálat révén állapítható meg, hogy a nyilvánosság-korlátozás tekintetében érvényesül-e a szükségesség és az arányosság követelménye. Ezért minden egyes információ esetében vizsgálni kell, hogy megismerni kívánt közérdekű adatok elzárása feltétlenül szükséges-e. Mérlegelni kell továbbá, hogy az adatok „milyen döntés meghozatalát, milyen eljárás lefolytatását szolgálják, s valójában érdemi kapcsolatban állnak-e a közérdekű adatot kezelő szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntéssel”. [6/2016. (III. 11.) AB határozat] Végezetül figyelembe kell venni, hogy az igényelt adatokhoz való hozzáférés valóban hátrányosan érintené-e a védendő érdekeket.

Az Alkotmánybíróság 32/1992. (V. 29.) AB határozatában kimondta, hogy egy demokratikus jogállamban a polgároknak joguk van arra, hogy az életükre alapvetően kiható döntéseket, az azokat alátámasztó indokokat és a döntés szakmai álláspontjait megismerjék.

A döntés megalapozását szolgáló adatok nyilvánosságával kapcsolatban ugyanakkor a 34/1994. (VI. 24.) AB határozat utal arra, hogy „az Európa Tanács tagállamaiban az aktanyilvánosság általában nem vonatkozik az ún. munkadokumentumokra. […] Éppenséggel garanciális intézménye a köztisztviselői munka színvonalának és hatékonyságának, hogy a köztisztviselők döntés-előkészítése szabadon, informálisan és a nyilvánosság nyomásától mentesen folyik. Ezért az aktanyilvánosság a közbülső munkaanyagokra nem, hanem csak a végeredményre vonatkozik.”

Az Infotv. alapján döntést megalapozó adatként indokoltan zárhatóak el a nyilvánosságtól azok az információk, amelyek valóban a döntési folyamat részét képezik, és nyilvánosságra hozataluk veszélyeztetné a végrehajtás sikerét, vagy például egyes piaci szereplőket indokolatlan előnyökhöz juttatna. Az Infotv. a döntés meghozatala után is védelmet ad azoknak az adatoknak, amelyeknek a megismerése veszélyeztetné a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását.

Mindezek alapján a döntés-előkészítő adatok nyilvánosságának korlátozása tehát nem irányulhat a döntés-előkészítés átláthatatlanná tételére, hanem az a célja, a közfeladatot ellátó szerv belső döntés-előkészítő tevékenységét illetéktelen befolyástól mentesen láthassa el.

A Fővárosi Ítélőtábla (32.Pf.20.913/2018/4-II.) elvi döntést hozott, amikor kimondta: „Ha az adatkezelő a közérdekű adatok megismerése iránti perben nem tud olyan döntéshozatallal végződő eljárást bizonyítani, amelyben a megismerni kívánt adatokat felhasználják, eredménnyel nem hivatkozhat az adatok döntést megalapozó jellegére, illetve arra, hogy ezek megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét, vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen, külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné. A nyilvánosságkorlátozásra nem lehet alap egy jövőben, bizonytalan időpontban elkészülő vélemény lehetősége.”

A közérdekű adatok nyilvánossága korlátozásának körében alapvető elvként határozta meg az Alkotmánybíróság, hogy az információszabadságot korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni: „Egy demokratikus társadalomban tehát a közérdekű adatok nyilvánossága a főszabály; ehhez képest a közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozását kivételnek kell tekinteni.” [12/2004. (IV. 7.) AB határozat] Ebből következik az is, hogy a közérdekű adatok vonatkozásában a nyilvánosság korlátozása csak akkor fogadható el indokoltnak, ha azt más alapjog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme kényszerítően indokolja, illetve elkerülhetetlenül szükségessé teszi.

Ennek megfelelően az Infotv. 30. § (5) bekezdése a közfeladatot ellátó szerv kötelezettségeként határozza meg, hogy amennyiben a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítésének megtagadása tekintetében törvény az adatkezelő mérlegelését teszi lehetővé, a megtagadás alapját szűken kell értelmezni, és a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítése kizárólag abban az esetben tagadható meg, ha a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb súlyú a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél.<<

(Ügyszám: NAIH-2945-2/2022)

Továbbá:

>>A környezeti információk, mint közérdekű adatok megismerhetőségét az Infotv. szabályozási rendszerében vizsgálva megállapítható, hogy a környezeti információkra a döntés megalapozását szolgáló adatok megismerhetőségét korlátozó előírások (az Infotv. 27. § (5)- (6) bekezdései) nem vonatkoztathatók, mert nem csupán formai szempontokon nyugszik a döntés-előkészítő jelleg, hanem tartalmi szempontokon.

Az Alkotmánybíróság vonatkozó gyakorlata szerint döntés megalapozásául szolgáló adatnak elsősorban a különféle tervezetek, vélemények, belső munkaszervezéshez kapcsolódó adatok tekinthetőek, a szerv befolyástól mentes működése érdekében. A vizsgált dokumentumok azon része, amely környezeti információkat tartalmaz, nem tekinthető döntés megalapozására szolgáló adatnak, hanem csupán a döntésekhez is felhasznált, szükséges adatnak.

A Hatóság felhívja a figyelmet arra is, hogy a régi Btk. 177/B. §, (illetve az új Btk. 220. §-a) értelmében a közérdekű adattal való visszaélés, így a közérdekű adat eltitkolása bűncselekményt valósíthat meg, így az adatigénylés teljesítésének jogellenes megtagadása esetén büntetőeljárás is kezdeményezhető...<<

(Ügyiratszám: NAIH/2017/2408/2/V)

Mindezen állásfoglalások ismeretében kérem legyen szíves az adatigénylésnek jogszerűen eleget tenni!

Üdvözlettel:

Párbeszéd Magyarországért Párt