FŐVÁROSI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG
IGAZGATÓ
Vízikönyvi szám:
D.2/2/3410
Tárgy: Gödi ipari-innovációs fejlesztési terület váci
felszíni vízmű vízjogi létesítési engedélye
Hivatkozási szám:
35100/18666/2021.ált.
Ügyintéző:
dr. Légár Máté György
Tumpek János
Telefon:
(36-1)459-2476
e-mail:
[email protected]
H A T Á R O Z A T
1./ A
DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. (2600 Vác, Kodály Zoltán út 3., adószám:
10863877-2-44; a továbbiakban: Engedélyes) részére,
Green Technológia Kft. (9200
Mosonmagyaróvár, Ligetsor 52/2.; a továbbiakban: Tervező) tervező által készített
„Gödi
Ipari-Innovációs Fejlesztési terület víziközmű fejlesztése – váci felszíni vízmű” című,
2021.11.15. keltezésű dokumentációja alapján, a 2./ pontban ismertetett vízilétesítmények
megépítésére
vízjogi létesítési engedélyt
adok.
2./ Létesül: Váci felszíni vízmű és vízkivételi műtárgy a Gödi ipari-innovációs fejlesztési
terület kommunális és ipari vízellátása érdekében az alábbiak szerint:
2.1./ Mértékadó vízigény:
o Qd,max = 29700 m3/d
o Ipari: Q = 24000 m3/d
o ivóvíz: Q = 3000 m3/d
2.2./ Tervezett vízkivétel és használtvíz bevezetés helye:
A vízkivétel tervezett helye: Vác 0443/17 hrsz., Duna folyam, bal part 1674,620 fkm
szelvény.
A tervezett vízkivételek helye
1. sz. vízkivétel EOV X = 265 812
EOV Y = 656 478
2. sz. vízkivétel EOV X = 265 813
EOV Y = 656 480
Ügyfélfogadás:
Hétfő, szerda: 9:00 – 12:00, 14:00 – 16:00; Péntek: 9:00 – 12:00
Tájékoztatjuk kedves ügyfeleinket, hogy vízügyi és vízvédelmi hatósági ügyekkel kapcsolatban
a fenti időpontokban csak
előzetes időpont-egyeztetést követően fordulhatnak személyesen a hatósághoz, illetve tekinthetnek be az eljárás során
keletkezett iratokba.
2
A használtvíz bevezetés helye: Vác 0443/17 hrsz., Duna folyam, bal part 1674,615 fkm
szelvény.
A használtvíz bevezetés helye:
EOV X = 265 791,84
EOV Y = 656 528,56
2.3./ Vízkivételi műtárgy:
Telepítés
Műszaki
Mennyiség
Megnevezés
Közeg
Funkció
helye
paraméterek
(db)
nyersvíz
átemeléséhez
szükséges
0442. hrsz.
Vízkivételi medence
Duna-víz
V=300 m3
puffertér
1
Vízműtelep
biztosítása, Duna
vízállás
lekövetése
vízkivételi ponton
Duna, DN1000
a nagyobb méretű
40x40 mm-es
Durva rács
csővégre
Duna-víz
szennyezések
2
hegesztve
pálcaköz
bejutásának
megakadályozása
Vízkivételi
Zsiliptolózár
DN1000, KO33, 1,3
nyersvízvezeték
Duna-víz
(hajtóművel)
medence
bar leszakító nyomás
szakaszolása
2
Duna víz
átemelése a
Vízkivételi
Q=450 m3/h, H=20
Nyersvízátemelő
mechanikai
Duna-víz
m, P = 46 kW, 400
3+1
szivattyú
medence
előkezelő
V, 50Hz
technológia
berendezéseire
zárkamrában
Q=2,5 l/s
összegyűlt
Csurgalékvíz
Vízkivételi mű
H=5 m, 230 V, 50
csurgalékvíz
1
szivattyú
zárkamra
csurgalékvíz
Hz, P = 0,7 kW
átemelése a
víztérbe
2.4./ Mechanikai előkezelő és puffer medence:
Telepítés
Mennyiség
Megnevezés
Jellemző adatok
Közeg
Funkció
helye
(db)
Q=1350 m3/h, KO33
anyagminőség,
pálcaköz: 5 mm,
Finom rács
dőlésszög: 60°,
Mechanikai
nagyobb átmérőjű
Duna-víz
1+1
(lépegetőrács)
rozsdamentes
előkezelő épület
szennyezések eltávolítása
rácsdobozban,
hajtóművel, P=0,37
kW, 400 V, 50 Hz
Q=2 m3/h, D=250
mm, L=4,5 m,
menetemelkedés: 200
Mechanikai
rács-
rácsszemét szállítása a
Rácsszemét csiga
mm, KO33
1
előkezelő épület
szemét
rácstól a konténerig
anyagminőség,
hajtóművel, P=2,2
kW, 400 V, 50 Hz
3
Telepítés
Mennyiség
Megnevezés
Jellemző adatok
Közeg
Funkció
helye
(db)
tangenciális kialakítás,
Q=350 m3/h, D=2500
Duna-víz
mm, anyagminőség:
Mechanikai
rácsszűrt
Homokfogó
homoktartalmának
4+1
KO33, eltávolítandó
előkezelő épület
víz
eltávolítása
szemcseátmérő: 0,2
mm, hatásfok: 90%
homokfogó által
Q=15 l/s, H=6 m,
eltávolított homok
Homokfogó
P=2,9 kW, 400 V,
homok-
továbbítása a
Iszapszivattyú
berendezés
4+1
50 Hz, kopásálló
zagy
iszaptér
homokfogóból a
bevonattal
hulladékvízgyűjtő
medencébe
gravitációs működés,
Q=675 m3/h
résméret: 0,5 mm,
homok-
Mikroszita szűrő
Mechanikai
algák, szálas anyagok
mentesí-
2+1
(dobszűrő)
KO33 vázszerkezet,
előkezelő épület
eltávolítása
poliészter szitaszövet,
tett víz
hajtóművel, P=x kW,
400 V, 50 Hz
Q=30 m3/h, H=30
Mechanikai
mikroszita szűrő
Mikroszitaszűrő
előkezelt
1+1
mosóvíz szivattyú
m, P=4 kW, 400 V,
előkezelő épület -
tisztításához mosóvíz
50 Hz
szivattyútér
víz
biztosítása
előkezelt víztárolása,
Mechanikai
Puffer medence
V=650 m3
előkezelt
átemeléshez szükséges
1
előkezelő épület
víz
puffertér biztosítása
Q=450 m3/h, H=30
Mechanikai
Technológiai
előkezelt
előkezelt víz átemelése az
3+1
feladószivattyú
m, P=45 kW, 400 V,
előkezelő épület
víz
50 Hz
ultraszűrőkre
- szivattyútér
Polialuminium-
V=3x10 m3, 1+1 db
klorid
Mechanikai
adagolószivattyú (60
kolloid részecskék
(BOPAC)
előkezelő épület
bopac
1
adagoló
l/h), folytonos
koagulása
- szivattyútér
rendszer
szintjelzéssel
szivattyútérben
Q=2,5 l/s H=5 m
Mechanikai
összegyűlt csurgalékvíz
Csurgalékvíz
csurgalék-
1
szivattyú
230 V 50 Hz P=0,7
előkezelő épület
víz
átemelése a
kW
- szivattyútér
hulladékvízgyűjtő
medencébe
Hulladékvízgyűjtő
Mechanikai
hulladékviz
hulladékvizek gyűjtése,
V=250 m3
1
medence
előkezelő épület
ek
elkeveredéshez szükséges
térfogat biztosítása
hulladékvizek átemelése a
Q=300 m3/h, H=20
Zagyvízátemelő
Hulladékvíz-
hulladékviz
hulladékvízgyűjtő
1+1
szivattyú
m, P=46 kW, 400 V,
ek
medencéből a meglévő
50 Hz
gyűjtő medence
hulladékvíz-elvezető
rendszerbe
2.5./ Ultraszűrő gépház és iparivíz medence:
Mennyiség
Megnevezés
Jellemző adatok
Telepítés helye
Közeg
Funkció
(db)
Előszűrő
Q=450 m3/h,
Ultraszűrő
előkezelt víz
előkezelt víz előszűrése, az
3
4
Mennyiség
Megnevezés
Jellemző adatok
Telepítés helye
Közeg
Funkció
(db)
résméret: 200 µm
gépház
ultraszűrő membrán védelme
Q=200 m3/h,
X=95,4%, belülről
Ultraszűrő
lebegőanyag eltávolítás,
7+
Ultraszűrő gépház
előkezelt víz
berendezés
kifelé szűrés42
bakteriológiai sterilizálás
1
modul/berendezés
90 m2/modul
Ipari víz
ipari víz tárolása, puffertér
V=4000 m3
Ultraszűrő gépház
ipari víz
2
medence
az ipari víz átemeléséhez
Ipari vizes
Q=1350 m3/h,
Ultraszűrő gépház
ipari víz továbbítása a
2+
hálózati
H=150 m, P=800
ipari víz
szivattyútér
SAMSUNG felé
1
szivattyú
kW, 400 V, 50 Hz
Ipari vizes
Q=675 m3/h, H=70
Ultraszűrő gépház
ipari víz továbbítása a
hálózati
m, P=250 kW, 400
ipari víz
2
szivattyútér
SAMSUNG felé
szivattyú
V, 50Hz
Lengésvédelmi
Ultraszűrőgépház
ipari víz rendszer
V=5000 l
ipari víz
2
légüst
szivattyútér
lengésvédelem
Ivóvíz
Q=150 m3/h, H=30
Ultraszűrő gépház
ipari víz átemelése az
3+
technológiai
m, P=55 kW, 400
ipari víz
szivattyútér
ivóvízkezelő technológiára
1
feladószivattyú
V, 50Hz
Q=200 m3/h, H=35
Ultraszűrő öblítő
Ultraszűrő gépház
1+
ipari víz
ultraszűrők öblítéséhez
szivattyú
m, P=30 kW, 400
szivattyútér
1
V, 50Hz
szükséges víz biztosítása
ultraszűrők vegyszeres
Ultraszűrő gépház
vegyszeres
CIP tartály
V=5 m3 PP tartály
mosatásához szükséges
1
szivattyútér
víz
vegyszertároló térbiztosítása
Q=50 m3/h, H=35
ultraszűrők vegyszeres
Ultraszűrő gépház
vegyszeres
1+
CIP szivattyú
m, P= 7,5 kW, 400
mosatásakor vegyszerek
szivattyútér
víz
1
V, 50Hz
átemelése
ultraszűrők vegyszeres
hulladékviz
Semlegesítő
Ultraszűrő gépház
mosatásakor keletkező
ek,
1
tartály
V=15 m3 PP tartály
szivattyútér
savas, illetve lúgos
vegyszerek
hulladékvizek semlegesítése
semlegesítés során víz
Semlegesítő
Q=30 m3/h, H=25
hulladékviz
keringtetése, a semlegesített
Ultraszűrő gépház
1+
rendszer
m, P=5,5 kW, 400
ek,
víz továbbítása a
szivattyútér
1
szivattyú
V, 50Hz
vegyszerek
hulladékvízgyűjtőmedencéb
e
Nátrium-
V=200 l, 1+1 db
ultraszűrők fertőtlenítő
hipoklorit
Ultraszűrő gépház
hipó
mosatásakor nátrium-
1
adagoló
adagolószivattyú,
vegyszereshelyiség
hipoklorit adagolása
rendszer
szintjelzéssel
Nátrium-
V=200 l, 1+1 db
ultraszűrő vegyszeres
Ultraszűrő gépház
nátrium-
hidroxid adagoló
adagolószivattyú,
mosásakor keletkező
1
vegyszereshelyiség
hidroxid
rendszer
szintjelzéssel
hulladékvíz semlegesítése
ultraszűrő vegyszeres
V=200 l, 1+1 db
visszamosása, ill. az
Kénsav adagoló
Ultraszűrő gépház
kénsav
ultraszűrő vegyszeres
1
rendszer
adagolószivattyú,
vegyszeres helyiség
szintjelzéssel
mosásakor keletkező
hulladékvíz semlegesítése
V=200 l, 1+1 db
ultraszűrő vegyszeres
Citromsav
Ultraszűrő gépház
citromsav
mosásakor keletkező
1
adagoló rendszer
adagolószivattyú,
vegyszereshelyiség
szintjelzéssel
hulladékvíz semlegesítése
V=200 l, 1+1 db
Deklórozó szer
Ultraszűrő gépház
hidro-
klóros hulladékvíz
1
adagoló rendszer
adagolószivattyú,
vegyszereshelyiség
deklór
semlegesítése
szintjelzéssel
5
Mennyiség
Megnevezés
Jellemző adatok
Telepítés helye
Közeg
Funkció
(db)
2 db 500 kg-s
klórhordó,
automata átváltó, 4
db vákuum-
reduktor, 4 db
injektor (1 db 500
klórgáz adagolása az
ultraszűrő elé, az ipari vízbe,
Klórgáz adagoló
g/h, 1 db 900g/h, 1
Ultraszűrő gépház
klórgáz,
törésponti klórozáshoz,
1
rendszer
db2000 g/h és 1 db
Klórozó
klóros víz
ivóvíz hálózati
4000 g/h),
fertőtlenítéshez
mágnesszelepekkel
, légtéri
klórgázérzékelővel
, biztonsági
védőeszközökkel
Q=2,5 m3/h, H=50
klórgázadagoláshoz
Klórgáz hajtóvíz
Ultraszűrő gépház
1+
ipari víz
szükséges hajtóvíz
szivattyú
m, P=1,1 kW, 400
szivattyútér
1
V, 50Hz
biztosítása az ultraszűrőelé
Q=4 m3/h, H=50
klórgázadagoláshoz
Klórgáz hajtóvíz
Ultraszűrő gépház
1+
ipari víz
szükséges hajtóvíz
szivattyú
m, P=1,5 kW, 400
szivattyútér
1
V, 50Hz
biztosítása az ipari vízbe
Q=1,5 m3/h, H=40
klórgázadagoláshoz
Klórgáz hajtóvíz
Ultraszűrő gépház
szükséges hajtóvíz
1+
ipari víz
szivattyú
m, P=0,55 kW,
szivattyútér
biztosítása
1
400 V, 50Hz
töréspontiklórozáshoz
Q=400 l/min H=10
Működtető
pneumatikus szerelvények
bar 2,2
Ultraszűrő gépház
1+
levegő
levegő
működtetéséhez szükséges
szivattyútér
1
kompresszor
kWVtartály=90
levegőbiztosítása
l230 V 50 Hz
ultraszűrő levegős
Öblítőlevegő
Q=250 m3/h
Ultraszűrő gépház
levegő
visszamosátásához
1
fúvó
H=400 mbar 4 kW
szivattyútér
szükséges levegőbiztosítása
szivattyútérben összegyűlt
Csurgalékvíz
Ultraszűrő gépház
csurgalékvíz átemelése a
csurgalék víz
1
szivattyú
Q=2,5 l/s H=5 m
szivattyútér
hulladékvízgyűjtőmedencéb
e
2.6./ Ivóvízkezelő gépház:
Mennyiség
Megnevezés
Jellemző adatok
Telepítés
Közeg
Funkció
helye
(db)
törésponti
D=3500, PN5,függőleges
klórozáshoz
Klórkontakt
tengelyű szénacéltartály,
Ivóvízkezelő
klórozott víz
szükséges
3
tartály
KO35 anyagminőségű
gépház
reakcióidő
csőszereléssel, V=25 m3
biztosítása
D=3500, PN5,függőleges
tengelyű szénacéltartály,
szűrőgyertyákkal, 1,2 m
törésponti
klórozás során
Aktívszén
töltettel, KO35
Ivóvízkezelő
törésponti klórozott
keletkezett
5
adszorber
anyagminőségű
gépház
víz
mellékterméke
csőszereléssel,
k eltávolítása
pneumatikus működtetésű
elzárószerelvényekkel
6
Mennyiség
Megnevezés
Jellemző adatok
Telepítés
Közeg
Funkció
helye
(db)
Q=225 m3/h Besugárzási
kezelt víz
UV-fertőtlenítő
Ivóvízkezelő
kezelt víz
csíraszám
2
berendezés
int.:400 W/m2 savazó
gépház
rendszerrel
csökkentés
klórgázadagolá
shoz szükséges
hajtóvíz
Klórgáz hajtóvíz
Ivóvízkezelő
Q=1 m3/h, H=30 m,
kezelt víz
biztosítása
1+1
szivattyú
gépház
ivóvíz
hálózatifertőtle
nítéshez
pneumatikus
szerelvények
Működtető
Q=400 l/min H=10
Ivóvízkezelő
működtetéséhe
levegő
levegő
1+1
gépház
z szükséges
kompresszor
bar Vtartály=90 l
levegőbiztosítá
sa
gépházban
összegyűlt
csurgalékvíz
Csurgalékvíz
Ivóvízkezelő
Q=2 l/s H=2 m
csurgalékvíz
átemelése a
1
szivattyú
gépház
hulladékvíz
gyűjtő-
medencébe
2.7./ Ívóvíztároló medencék és ivóvíztermelő gépház:
Telepítés
Mennyiség
Megnevezés
Közeg
Jellemző adatok
Funkció
helye
(db)
0442. hrsz.
Ivóvizes
ivóvíz
V=1850 m3
Vízműtelep
ivóvíz tárolása
2
medence
udvartér
0442. hrsz.
Ivóvizes
ivóvíz
V=500 m3
Vízműtelep
ivóvíz tárolása
2
medence
udvartér
0442. hrsz.
Ivóvizes
ivóvíz
V=300 m3
Vízműtelep
ivóvíz tárolása
1
medence
udvartér
Aktívszén
aktívszén adszorberek
adszorber
Ivóvízátemelő
ivóvíz
Q=200 m3/h, H=25 m
öblítéséhez szükséges
1+1
öblítővíz
gépház
víz biztosítása
szivattyú
Ivóvizes
ivóvíz továbbítása
Q=200 m3/h,
Ivóvízátemelő
3+1
hálózati
ivóvíz
Göd- Samsung felé ill.
H=110 m
gépház
+1
szivattyú
Vác- Göd hálózat felé
szivattyútérben
összegyűlt
Csurgalékvíz
csurgalék-
Q=2,5 l/s
Ivóvízátemelő
csurgalékvíz
1
szivattyú
víz
H=5 m
gépház
átemelése a
hulladékvízgyűjtőmed
encébe
7
2.8./ Vezetékek:
Jellemző
Telepítés
Mennyiség
Megnevezés
Közeg
Funkció
adatok
helye
(db)
Duna 0043/17
DN1000 PN6
Dunai vízkivételi
hrsz., 0442. hrsz.
Duna-víz továbbítása a
KO33/KPE 78
Duna-víz
1
vezeték
Vízműtelep
vízkivételi műbe
fm
udvartér
Duna 0043/17
DN1000 PN6
Dunai vízkivételi
hrsz., 0442. hrsz.
Duna-víz továbbítása a
KO33/KPE 75
Duna-víz
1
vezeték
Vízműtelep
vízkivételi műbe
fm
udvartér
Duna-víz továbbítása a
0442. hrsz.
Dunai
DN600 PN6
vízkivételi műből a
Vízműtelep
Duna-víz
1
nyersvízvezeték
KPE 151 fm
mechanikai előkezelő
udvartér
épületbe
előkezelt víz továbbítása a
0442. hrsz.
Mechanikai
DN600 PN6
mechanikai előkezelő
Vízműtelep
előkezelt víz
1
előkezelt víz
KPE 95 fm
épületből az ultraszűrő
udvartér
gépházba
0442. hrsz.
ipari víz továbbítása a
DN600 GÖV
Ipari víz
Vízműtelep
ipari víz
Samsung ipari vizes
1
PN25 108 fm
udvartér
távvezetékbe
0442. hrsz.
előkezelt víz továbbítása
Előkezelt víz
DN300 PN6
Vízműtelep
előkezelt víz
az ultraszűrő gépházból az
1
KPE 88 fm
udvartér
ivóvízkezelő gépházba
0442. hrsz.
DN300 PN6
kezelt víz továbbítása az
Kezelt víz
Vízműtelep
kezelt víz
1
KPE 41 fm
ivóvízátemelő gépházba
udvartér
0442. hrsz.
öblítővíz továbbítása az
Aktívszén adsz.
DN150 PN6
Vízműtelep
ivóvíz
ivóvízátemelő gépházból
1
öblítővíz
KPE 29 fm
udvartér
az ivóvízkezelő gépházba
aktívszén adszorberek
hulladékvizének
0442. hrsz.
Aktívszén adsz.
DN150 PN6
továbbítása az
Vízműtelep
hulladékvíz
1
hulladékvíz
KPE 80 fm
ivóvízkezelő gépházból a
udvartér
hulladékvízgyűjtőmedencé
be
0442. hrsz.
ivóvíz továbbítása a
DN300 PN16
Samsung ivóvíz
Vízműtelep
ivóvíz
Samsung ivóvíz
1
KPE 11 fm
udvartér
távvezetékbe
0442. hrsz.
ivóvíz továbbítása a Váci
Hálózati víz
DN300 PN16
Vízműtelep
ivóvíz
1
KPE 12 fm
hálózatba
udvartér
0442. hrsz.
Medence
DN300 PN6
kezelt víz továbbítása a
Vízműtelep
kezelt víz
2
töltővezeték
KPE 19 fm
medencébe
udvartér
0442. hrsz.
kezelt víz továbbítása a
Medence
DN600 PN6
Vízműtelep
kezelt víz
medencéből az ivóvíz
2
fogyasztóvezeték
KPE 21 fm
udvartér
átemelő gépházba
medence leürítésekor
0442. hrsz.
Medence
DN100 PN6
hulladékvíz elvezetése az
Vízműtelep
hulladékvíz
2
leürítővezeték
KPE 23 fm
ivóvízátemelő gépház
udvartér
zsompjába
0442. hrsz.
ivóvíz medencék
Medence
DN600 PN1
Vízműtelep
túlfolyásakor hulladékvíz
1
túlfolyóvezeték
KG PVC 131
hulladék víz
fm
udvartér
elvezetése
0442. hrsz.
ipari víz medencék
Medence
DN600 PN1
Vízműtelep
túlfolyásakor hulladékvíz
1
túlfolyóvezeték
KG PVC 144
hulladék víz
fm
udvartér
elvezetése
8
Jellemző
Telepítés
Mennyiség
Megnevezés
Közeg
Funkció
adatok
helye
(db)
ivóvízátemelő gépházban
0442. hrsz.
és ivóvízkezelő gépházban
Csurgalékvíz
DN100 PN6
Vízműtelep
hulladék víz
összegyűlt hulladékvizek
1
vezeték
KPE 135 fm
udvartér
elvezetése a hulladékvíz
gyűjtőmedencébe
ultraszűrő gépházban
0442. hrsz.
Csurgalékvíz
DN200 PN6
összegyűlt hulladékvizek
Vízműtelep
hulladék víz
1
vezeték
KPE 16 fm
elvezetése a hulladékvíz
udvartér
gyűjtőmedencébe
lágy polietilén,
0442. hrsz.
klórgáz továbbítása
Klórgáz vezeték
DN50PN6 KPE
Vízműtelep
klór
azultraszűrő gépházból az
1
(védőcsőben)
védőcsőben 70
udvartér
ivóvízkezelő gépházba
fm
hulladékvizek elvezetése a
0442. hrsz.
hulladékvíz
Hulladékvíz
DN400 PN6
Vízműtelep
hulladék víz
gyűjtőmedencéből a
1
vezeték
KPE 142 fm
udvartér
meglévő hulladékvíz-
elvezető rendszerbe
ultraszűrő vegyszeres
mosatása után
0442. hrsz.
Ultraszűrő
DN100 PN6
semlegesített hulladékvíz
Vízműtelep
hulladék víz
1
semlegesített víz
KPE 16 fm
elvezetése az ultraszűrő
udvartér
gépházból a hulladékvíz
gyűjtőmedencébe
ultraszűrő vegyszermentes
0442. hrsz.
mosatása után hulladékvíz
Ultraszűrő
DN200 PN6
Vízműtelep
hulladék víz
elvezetése az ultraszűrő
1
vegyszermentes víz
KPE 16 fm
udvartér
gépházból a hulladékvíz
gyűjtőmedencébe
2.9./ Vízkészletjárulékkal kapcsolatos rendelkezések:
2.9.1./ A vízkészletjárulék (VKJ) mértékét meghatározó kategóriák:
2.9.1.1. Lekötött vízmennyiség:
10 840 500 m3/év
2.9.1.2. Vízkészlet jellege:
felszíni víz (Duna folyam 1674,620 fkm)
2.9.1.3. Vízhasznosítás jellege:
gazdasági célú (egyéb) (8 760 000 m3/év)
gazdasági célú ivóvíz (1 095 000 m3/év)
Vízkészlet jellege:
I. kategóriájú felszíni víz (Duna)
„T” víztest-túlterhelési szorzó:
1,0
2.9.2./ Fizetési kötelezettségre vonatkozó jogszabályi követelmények:
2.9.2.1/ Engedélyes köteles tudomásul venni, amennyiben a vízhasználat gyakorlása
vonatkozásában vízkészletjárulék fizetési kötelezettség jogszabályi feltételei
fennállnak, akkor a mindenkor hatályos jogszabályokban előírt nyilatkozattételi,
adatszolgáltatási és fizetési kötelezettségeknek eleget kell tenni.
2.9.2.2./ Engedélyes köteles a jelen határozat
2.9.1.1. pontjában meghatározott, engedélyezett
vízhasználat után – az e célra szolgáló adatlapon – a tényleges vízhasználatra
vonatkozó nyilatkozatot tenni a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-
9
helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztálynak (a továbbiakban: FKI-
KHO)
a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) V.
fejezet
Vízkészletjárulék címében, valamint
a vízkészletjárulék kiszámításáról szóló
43/1999. (XII. 26.) KHVM rendeletben [a továbbiakban: 43/1999. (XII. 26.) KHVM]
foglaltak alapján. Amennyiben az Engedélyes a nyilatkozattételi kötelezettségének
nem, vagy nem határidőre tesz eleget, úgy az FKI-KHO intézkedik hatósági döntés
útján, mulasztási bírság egyidejű kiszabása mellett a kötelezettség teljesítése
érdekében.
2.9.2.3./ A vízkészletjárulékkal kapcsolatos aktuális információk a www.vkj.gov.hu honlapon
érhetők el.
Az ipari park vízigényétől függően maximálisan 3 650 000 m3/év vízmennyiséget a Vác-Göd
regionális közcélú hálózatba kormányozhatnak át. Az ipari park maximális vízigénye esetén
az átkormányozott vízmennyiség: 0 m3/év.
2.10./ Vízügyi objektumazonosító:
VOR
Objektum név
Objektum típus
ASJ334
Vác, 0442 hrsz., DMRV Zrt., Déli Vízmű közüzemi
Víztermelő mű
vízellátás
ATT348
Váci víztisztító mű
Víztisztító mű
ATT350
Duna bal part 1674+615 fkm
Felszíni vízterhelés – vízbevezetés
AQU229
Váci felszíni vízmű - Vízkivétel 1.
Felszíni vízkivétel - Vízterhelési pont
AQU231
Váci felszíni vízmű - Vízkivétel 2.
Felszíni vízkivétel - Vízterhelési pont
3./ E vízjogi létesítési engedély 2024. május 31. napjáig hatályos. Jelen engedély
hatályának meghosszabbítása - előbbi időpont lejárta előtt -
a vízjogi engedélyezési eljáráshoz
szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendeletben [a
továbbiakban: 41/2017. (XII. 129) BM rendelet] és
a vízgazdálkodási hatósági jogkör
gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 72/1996. (V. 22)
Korm. rendelet] előírt mellékletek, valamint
a felszíni vizek minősége védelmének
szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 220/2004. (VII. 21.)
Korm. rendelet] csatolásával kérhető.
4./ Előírások:
1. A tulajdonos vagy Engedélyes személyében bekövetkezett változást Engedélyes
köteles 30 napon belül bejelenteni a vízügyi hatóság részére.
2. A munkálatok megkezdését és befejezését a vízügyi hatóságnak be kell jelenteni.
3. A kivitelezés befejeztével műszaki átadás-átvételi eljárást kell tartani, a műszaki
átadás-átvételi eljárás tervezett időpontjáról legalább 8 nappal előbb értesíteni kell a
vízügyi hatóságot.
4. A sikeres műszaki átadás-átvételt követő 30 napon belül a 41/2017. (XII. 29.) BM
rendelet meghatározott tartalmú engedélyezési dokumentáció és mellékletek
benyújtásával az elkészült vízilétesítményekre vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni a
vízügyi hatóságtól.
10
5. Amennyiben jelen engedély alapján tárgyi vízilétesítmények nem kerülnek
megépítésre a vízjogi létesítési engedély hatályának lejártát követő 30 napon belül
Engedélyes nyújtsa be az erre vonatkozó nyilatkozatát.
6. A kivitelezés során
a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását
szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló
147/2010. (IV. 29.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 147/2010. (IV. 29.) Korm.
rendelet] foglaltakat, valamint
a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek
elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki
szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendeletben [a továbbiakban: 30/2008.
(XII. 31.) Korm. rendelet] foglaltakat be kell tartani.
7. Egy esetlegesen bekövetkező káresemény esetén annak felszámolásáról, a terület
eredeti állapotának visszaállításáról Engedélyes köteles gondoskodni.
8. A 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 5. § (1) bek. értelmében
„Tilos a felszíni vizekbe,
illetve azok medrébe bármilyen halmazállapotú, vízszennyezést okozó anyagot juttatni,
az engedélyezett vízilétesítményen bevezetett határértéknek megfelelő, vagy határérték
alatti, a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdése alapján engedélyezett
kibocsátások kivételével”.
9. A Duna folyamba elvezetésre kerülő tisztított szennyvíz alábbi komponensére a
220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése alapján, valamint a
vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk
egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet [a továbbiakban:
28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet] 5. számú mellékletében előírtak alapján az
alábbi komponensre egyedi határértéket állapítom meg:
Sorszám
Megnevezés
Egyedi határérték (mg/l)
1.
Összes lebegőanyag
200
10. A befogadó Duna folyamba elvezetett tisztított szennyvíz minőségének meg kell
felelnie a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. sz. melléklet
„Egyéb védett területek
befogadói” című alpontjában meghatározott területi határértékeknek az alábbiak
szerint:
Egyéb védett területek
Sorszám
Megnevezés
befogadói
1.
pH
6,5 - 9
2.
Hőmérséklet
40oC
Szennyező anyagok
Határérték (mg/l)
3.
Dikromátos oxigénfogyasztás KOI
100
k
4.
Biokémiai oxigénigény BOI
30
5
5.
Szerves oldószer extrakt (olajok, zsírok)
5
6.
Összes nitrogén öN
35
7.
Összes foszfor, P
5
összes
8.
Ammónia-ammónium-nitrogén
10
9.
Összes szervetlen N
30
11. A jellemző szennyező anyagokra előírt határértékeken kívül be kell tartani a 28/2004.
(XII. 25.) KvVM rendelet 2. számú melléklete szerinti
„Egyéb védett területek
befogadói” esetén érvényes határértékeket.
11
12. A földtani közeg és a felszín alatti vizek minősége nem veszélyeztethető. A
kockázatos anyagokkal kapcsolatban be kell tartani
a felszín alatti vizek védelméről
szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 219/2004. (VII. 21.)
Korm. rendelet] előírásait, és fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a felszín
alatti víz, illetve a földtani közeg ne szennyeződjön.
13. A létesítés nem okozhatja
a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel
szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló
6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben megadott (B)
szennyezettségi határértékek túllépését.
14. Az építési tevékenység során esetleges szennyezés bekövetkezte esetén a szakszerű
kárelhárítási munkákat haladéktalanul meg kell kezdeni, a szennyezettség tényét
késedelem nélkül be kell jelenteni a vízügyi hatóságnak.
15. Az építési, terepfeltöltési munkák során felhasznált talaj, illetve töltőanyag
talajmechanikai tulajdonságai mellett azok szennyezettségét is meg kell vizsgálni.
Csak olyan anyagok használhatók fel, melyek a földtani közeget és a felszín alatti
vizeket nem veszélyeztetik.
16. Az építés alatt vízelvezetésről gondoskodni kell.
17. A vízilétesítmények létesítésére vonatkozó vízjogi létesítési engedélyt, az
engedélyezési terveket, az építési naplót, továbbá a kivitelezést szolgáló berendezés
alkalmasságára vonatkozó bizonylatokat és a kivitelező jogosultságára vonatkozó
igazolást a kivitelező köteles a munkavégzés helyszínén tartani.
18. A kivitelezés befejeztével a terület eredeti állapotának helyreállításáról gondoskodni
kell.
19. A tervezett beavatkozások megvalósítása során
nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta
és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról,
valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és
tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendeletben [a
továbbiakban: 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet] foglaltakat figyelembe venni.
20. Abban az esetben, ha a csővezeték építése során talajvízszint süllyesztés szükséges, a
víztelenítési tervet be kell nyújtani a vízügyi hatóság részére. A tervhez mellékelni kell
a kitermelt talajvíz elhelyezésére vonatkozóan a befogadó (csatorna, vízfolyás, stb.)
üzemeltetőjének/ kezelőjének a fogadó nyilatkozatát.
Határidő: az érintett szakasz
kivitelezésének megkezdése előtt legalább 15 nappal.
21. A meglévő állapotot tükröző dokumentációhoz mellékelni kell az üzemeltetési
szabályzatot, valamint az üzemeltetési és karbantartási utasítást.
A dokumentáció benyújtásának határideje: Jelen vízjogi létesítési engedélyben
szereplő vízilétesítmények kivitelezését követően, a vízjogi üzemeltetési engedély
iránti kérelemmel egyidejűleg.
22. A vízilétesítményeket, illetve vízimunkákat úgy kell tervezni, telepíteni, kialakítani és
üzemeltetni, hogy hatásuk - figyelembe véve a kedvezőtlen hatások mérséklésére vagy
kivédésére tett intézkedéseket is - ne érintse károsan a vizek állapotát, más
engedélyezett vízilétesítmények működését, azok elhelyezésére kijelölt vagy igénybe
vett térrészt, azok hatásterületét, védőövezetét, illetve védőidomát, a vízrajzi észlelő
tevékenységet.
23. A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (1088 Budapest, Rákóczi út 41.; a
továbbiakban: KDVVIZIG) 000250-0010/2022. és 00250-0009/2022. számokon
módosított 00250-0004/2022. ügyiratszámú befogadói, vagyon- és mederkezelői
hozzájárulásában foglaltakat maradéktalanul be kell tartani.
24. Az építés ideje alatt Engedélyesnek a kivitelezéshez szükséges érvényes
hozzájárulásokkal rendelkeznie kell.
12
4.1./ A Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály
Örökségvédelmi Osztály PE/EPO/1238-3/2022. számú szakhatósági állásfoglalásának
előírásai:
1.
A kivitelezés minden földmunkáját csak régészeti megfigyelés mellett lehet végezni,
amelynek ellátására a Magyar Nemzeti Múzeum (1088 Budapest, Múzeum krt. 14-
16.; a továbbiakban: MNM) jogosult.
2.
A gépi és kézi földmunkát régész irányítása mellett kell végezni olyan (iszapoló vagy
rézsűkanalas) munkagéppel, amely alkalmas a régészeti jelenségek jelentkezési
szintjén a régészeti tükörfelület kialakítására; adott esetben kézi földmunkavégzést is
kell itt alkalmazni.
3.
A régészeti megfigyelést annak megkezdése előtt a szakfeladatot ellátó intézmény
útján elektronikus úton legalább 5 nappal korábban be kell jelenteni Hatóságomnak,
elvégzését pedig jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
4.
Amennyiben a régészeti megfigyelés során a régészeti dokumentálás régészeti
bontómunkát igényel, akkor a régészeti bontómunkát régészeti megfigyelés
keretében kell elvégezni. A régészeti bontómunka megkezdését Hatóságomnak
a
kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018 (IV. 9.) Korm.
rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 6. sz. melléklete szerinti tartalommal be
kell jelenteni.
5.
A régészeti szakfeladatok elvégzésére az Építtetőnek a feltárásra jogosultsággal
rendelkező intézménnyel szerződést kell kötnie.
6.
Legkésőbb a forgalombahelyezési eljárás megkezdéséig a szakfelügyeletekről szóló,
fényképes dokumentációval ellátott jegyzőkönyvet Hatóságomnak meg kell küldeni.
4.2./ A Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és
Hulladékgazdálkodási Főosztály PE-06/KTF/01386-6/2021. számú szakhatósági
állásfoglalásának előírásai:
1. A beruházás során védett-, fokozottan védett fajok egyedei nem károsodhatnak.
2. A beruházási tevékenység nem veszélyeztetheti vagy károsíthatja az európai közösségi
jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területeket (a továbbiakban: Natura 2000
terület), az ott található közösségi jelentőségű és kiemelt közösségi jelentőségű fajokat
és élőhely típusokat, valamint a fenntartási célok elérését.
3. A védett természeti területet és Natura 2000 területet érintő munkálatokat vegetációs
és fészkelési időszakon kívül lehet elvégezni, eltérni kizárólag különösen indokolt
esetben, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság)
szakembereivel történt előzetes egyeztetés eredményétől függően lehetséges.
4. A védett természeti területet és Natura 2000 területet érintő kivitelezés terepi
körülményeit, beleértve az esetleges időbeli korlátozásokat, a depónia helyeket,
13
valamint a felvonulási útvonalakat az Igazgatósággal helyszíni terepbejáráson
egyeztetni szükséges.
5. Védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése esetén a terület igénybevétel
megkezdése előtt az egyedek előfordulásának lehatárolható foltjait az Igazgatóság
szakembereivel egyeztetve jól láthatóan ki kell jelölni és a munkaterülettől el kell
zárni.
6. Amennyiben valamely védett növényfaj egyedeinek védelme a beruházás során csak
áttelepítéssel biztosítható, abban az esetben az Igazgatóság által egyeztetett módon
kell az egyedeket áttelepíteni. Védett növényfaj egyedeinek áttelepítése kizárólag a
Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és
Hulladékgazdálkodási Főosztály (a továbbiakban: Környezetvédelmi Hatóság) erre
vonatkozó véglegessé vált természetvédelmi engedélye birtokában végezhető.
7. Az Igazgatósággal előírt egyeztetés(ek) alkalmával jegyzőkönyvet kell felvenni, amit
5 munkanapon belül meg kell küldeni a Környezetvédelmi Hatóságnak.
8. A munkavégzés során a munkagödröket reggelente és betemetés előtt ellenőrizni kell,
az esetlegesen bekerült kisemlősöket, hüllőket, kétéltűeket ki kell emelni és szabadon
kell engedni.
9. A munkálatok megkezdésének időpontját minimum 5 munkanappal előbb be kell
jelenteni az Igazgatóságnak, illetve a Környezetvédelmi Hatóságnak.
10. A Duna medrét érintő munkálatokat a szaporodási és telelési időszakon kívül, azaz
augusztus 1. és október 31. között kell megvalósítani, ettől eltérni indokolt esetben az
Igazgatóság szakembereivel történt előzetes egyeztetés eredményétől függően
lehetséges.
11. A beruházás során szükségessé váló fa és cserje kivágást vegetációs időszakon kívül,
augusztus 1. és április 1. között lehet végezni. Vegetációs időszakban esetlegesen
szükségessé váló növényzetirtást a védett madárfajok védelme érdekében Igazgatóság
szakembereivel a helyszínen egyeztetni kell.
12. A védett természeti területen, továbbá Natura 2000 területen az erdőről, az erdő
védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény, valamint a fás szárú energetikai
ültetvényekről szóló kormányrendelet hatálya alá nem tartozó fa, facsoport tervezett
kivágása és fapótlása véglegessé vált természetvédelmi engedély birtokában, és az
annak alapjául szolgáló fakivágási és pótlási terv szerint végezhetők. A fák pótlásáról
a létesítmény műszaki átadásáig kell gondoskodni szükséges.
13. Amennyiben a beruházási tevékenység során az érintett területen védett, vagy
fokozottan védett üreglakó madarak megtelepednek, abban az esetben a költési és
fiókanevelési időszakban (április 15. és augusztus 15. között) a költőüregek 20
méteres körzetében tilos olyan tevékenység végzése, amely a madarak költését és
fiókanevelését zavarja.
14. A fenti időszakon kívül a költőüreges rézsűk megbonthatóak.
14
15. A munkák megkezdése előtt – a fészkelési időszakot megelőzően – az Igazgatósággal
egyeztetve sűrű szövésű háló kihelyezésével meg lehet akadályozni a madarak
megtelepedését az arra alkalmas rézsűkben.
16. Az építéssel bolygatott, roncsolt területeket az építés befejeztével mihamarabb
rehabilitálni kell: tereprendezéssel, termőréteg kialakításával, növénytelepítéssel.
17. A terület újrahasznosításáig a gyomosodást mechanikai módszerekkel meg kell
akadályozni.
18. A védett természeti területet és Natura 2000 területet beruházási tevékenységhez
szükséges munkagépeket és eszközöket jó műszaki állapotban kell tartani, a Natura
2000 terület állapotát veszélyeztető műszaki javítások a Natura 2000 területen nem
végezhetőek.
4.3/
A Pest Megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatala Népegészségügyi Osztály
PE-17/NEO/16965-2/2022. számú szakhatósági állásfoglalásának előírása:
1. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért
és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló, 1/2009. (I. 30.) EüM-
rendelet 1. számú mellékletének XI. 6. pontja és az illetékekről szóló, többször
módosított 1990. évi XCIII. törvény 73/A.§ -a értelmében 23.900 Ft igazgatási
szolgáltatási díj megfizetését írja elő. A Népegészségügyi Osztály részére benyújtott
dokumentáció részeként az igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló igazolást
pótolni szükséges.
A Pest Megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatal Népegészségügyi Osztályának fenti
előírásában foglalt kötelezettségét az FKI-KHO 35100/18666-17/2021. ált. számon, 2022.
április 28. napján teljesítette.
A fenti előírások határidőre történő önkéntes teljesítésének elmaradása esetén
az általános
közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 132. § és 133.
§ alapján az FKI-KHO végrehajtási eljárást indít, amelyben az Ákr. 131. § (2)-(3)
bekezdésében és
a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban:
Vht.) 174. § c) pontjában foglalt pénzbírság kiszabásának van helye.
Az Engedély előírásaiban foglaltak nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén Vgtv. 32/A. §
(1) bekezdése alapján az FKI-KHO Engedélyest vízgazdálkodási bírság megfizetésére
kötelezi.
A munkálatok csak e határozat véglegessé válását követően kezdhetők meg. Jelen
engedély a megépítendő vízilétesítmények üzemeltetésére nem jogosít.
Egyidejűleg megállapítom, hogy az igazgatási szolgáltatási díj mértéke
1 160 000 Ft, melyet
a Mészáros és Mészáros Zrt. (8086 Felcsút, Fő utca 65.) megfizetett.
Egyidejűleg rendelkezem a befizetett igazgatási szolgáltatási díj Mészáros és Mészáros
Zrt. részére történő visszautalásáról.
15
Jelen vízjogi létesítési engedélyben – mint a vízikönyvi nyilvántartásba történő bejegyzés
alapját képező határozatban – meghatározott, a vízilétesítményekre vonatkozó műszaki
alapadatokat, továbbá a kivitelezéshez kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős
tényeket, annak tudomásulvételéről szóló nyilatkozat ügyfél általi kézhezvételét követő 8
napon belül az e-vízikönyvbe kell bejegyezni.
Megállapítom továbbá, hogy a Pest Megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatala
Népegészségügyi Osztályt szakhatóságot megillető igazgatási szolgáltatási díj mértéke 23 900
Ft, melynek viselésére Engedélyes köteles. Megállapítom, hogy a szakhatósági eljárásért
fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetésre került.
Tekintettel arra, hogy tárgyi vízjogi engedélyezési eljárás
a Samsung SDI Magyarország
Gyártó és Értékesítő Zártkörűen Működő Részvénytársaság Göd területén megvalósuló
beruházásával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból
kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 114/2016. (VI. 1.) Korm. rendelet hatálya
alá tartozik a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások
megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény [a
továbbiakban: 2006. évi LIII. törvény] 2. § (1) bekezdése, az Ákr. 88. § (1) bekezdés c)
pontja alapján jelen döntést az FKI-KHO hirdetőtábláján és honlapján
(http://fovaros.katasztrofavedelem.hu/hatosagi-hirdetotabla) közzéteszem.
A határozat ellen közigazgatási úton további jogorvoslatnak helye nincs. A véglegessé vált
döntés ellen – jogszabálysértésre hivatkozással – közigazgatási per indítható a közléstől
számított 30 napon belül a Budapest Környéki Törvényszékhez címzett, de az FKI-KHO-hoz
elektronikus úton benyújtott keresetlevelet terjeszthetnek elő. A közigazgatási perben tárgyi
illetékfeljegyzési jog illeti meg a feleket. A 2006. évi LIII. törvény 7. § (1) bekezdése alapján
a közigazgatási perben a jogi képviselet kötelező.
A közigazgatás perrendtartásról szóló
2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 39. § (6) bekezdésére tekintettel ha törvény
eltérően nem rendelkezik, a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény
hatályosulására halasztó hatálya nincs.
I N D O K O L Á S
Engedélyes meghatalmazásából eljáró Tervező 2021. december 6. napján érkezett levelében e
határozat 2./ pontjában leírt vízilétesítmények megvalósítására vízjogi létesítési engedélyt kért.
A kérelmet és mellékleteit a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet és a 41/2017. (XII. 29.) BM
rendelet előírásai szerint ellenőriztem és megállapítottam, hogy a beadvány tartalmazza:
− Engedélyes megnevezését, címét, valamint meghatalmazását, mely szerint Tervező a
nevében eljárhat;
− az engedélyezési tervek 1 példányát, a tervezői jogosultság igazolását (tervező neve:
Wenczl Csaba kamarai száma: 13-16798);
− az érintett ingatlanra vonatkozó tulajdonjog igazolását ( Vác 0442 hrsz.);
− az érintett közművek 465577312. számú e-közműnyilatkozatát (
vízellátás – DMRV Zrt.);
− a KDVVIZIG 00250-0005/2022. számú vízügyi objektumazonosítási nyilatkozatát;
− a KDVVIZIG 000250-0010/2022. és 00250-0009/2022. számokon módosított 00250-
0004/2022. számú befogadói, vagyon- és mederkezelői hozzájárulását;
16
− Engedélyes DMRV/3988/242/2021/PM. számú üzemeltetői és megrendelői
tervjóváhagyó nyilatkozatát;
− Engedélyes 2022. 01. 21. napján kelt nyilatkozatát arról, hogy a kivitelezés
megkezdéséig rendelkezni fog a Göd 0443/17 hrsz.-ú ingatlan vonatkozásában a polgári
jog szabályai szerinti jogosultsággal, illetve a tervezett vízhasználattal, vízimunka
elvégzésével, vízilétesítmény megépítésével összefüggésben létrejött vagy létrejövő
megállapodással;
− igazolást a megfizetett igazgatási szolgáltatási díjakról.
A tervdokumentációt megküldtem az alábbi hatóságok, mint szakhatóságok részére:
A Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály
Örökségvédelmi Osztály PE/EPO/1238-3/2022. számú szakhatósági állásfoglalásában a
rendelkező részben foglalt előírásokkal/előírással hozzájárult az engedély kiadásához.
Szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta:
„A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófavédelmi Hatósági Osztálya (1081
Budapest, Dologház u. 1.) állásfoglalást kért az általános közigazgatási rendtartásról szóló
2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55. § (1) bekezdése alapján a tárgybeli vízjogi
létesítési engedélyezési eljárás keretében, amiben Hatóságom az egyes közérdeken alapuló
kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm.
rendelet 1. § (1) bekezdése, 2. §-a, valamint az 1. számú melléklet 16. pontjának 26. sora
alapján szakhatóságként működik közre. A szakhatósági hozzájárulást az alábbiakra való
tekintettel adtam meg.
A tárgyi beruházás az egyes gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokkal
összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű
üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű
üggyé nyilvánításról szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 141/2018. (VII. 27.) Korm.
rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §. (1) bekezdésében, 1. számú mellékletének 7. pontjában
meghatározottak szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy. A kulturális
örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 7. § 20. a) és e)
pontja szerint nagyberuházásnak, a Kötv. 23/G. § (1) bekezdés c) pontja szerint kiemelt
nagyberuházásnak minősülnek, ezért a Kötv. 23/C. § (1) bekezdése értelmében előzetes
régészeti dokumentációt (a továbbiakban: ERD) kellett készíteni és a tervdokumentáció
részeként benyújtani. A Korm. rendelet 39. § (7)–(8) bekezdései értelmében a feltárási
projekttervet tartalmazó teljes előzetes régészeti dokumentációt a földmunkával járó
tevékenység engedélyezésére irányuló azon első hatósági eljárás megindítására irányuló
kérelemhez kell mellékelni, amelyben a hatóság eljár vagy szakhatóságként közreműködik. A
MNM jogelőd szervezeteként a Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit
Zrt. a Kötv. 23/C. § (5) bekezdése értelmében az ERD-t próbafeltárás eredményei alapján
készítette el (kelt: 2021. november 24.), amelyet Hatóságom az eljárás kezdetéig megkapott.
A közhiteles hatósági nyilvántartás és az ERD megállapítása szerint a tervezett beruházás
közvetlenül a 12072. azonosító számú „Vác – Sződliget” nevű ex lege védett őskori régészeti
lelőhelyen valósulna meg. A 2021. november 8. és 15. között végzett próbafeltárás negatív
eredménnyel zárult. Az ERD feltárási projekttervében található régészeti értékvizsgálat
megállapította, hogy a fenti régészeti lelőhely korábbi földmunkák által bolygatott, részben
megsemmisült. Erre való tekintettel az ERD a Kötv. 22. § (3) bekezdés ad) pontja alapján
17
megelőző feltárás keretében régészeti megfigyelés előírását javasolta a Korm. rendelet 43. §
(3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, miszerint nagyberuházás esetén a
nyilvántartott régészeti lelőhelyeken, továbbá a kivitelezés során földmunkákkal érintett, és
egyéb feltárási módszerekkel fel nem tárt területeken régészeti megfigyelést kell biztosítani.
A régészeti megfigyelés (Kötv. 7. § 36. pont) célja a beruházás földmunkájának régész által a
helyszínen történő folyamatos figyelemmel kísérése, szükség esetén a régészeti bontómunka
elvégzése és dokumentálása. A Korm. rendelet 35. § (1)–(3) bekezdése szabályozza a régészeti
megfigyelés keretében végzett régészeti bontómunkát. A Kötv. 23/G § (2) bekezdésének b)
pontja értelmében a MNM gondoskodik a régészeti szakfeladatok elvégzéséről, és az e
feladatokra vonatkozó szerződést a beruházóval a Kötv. 22. § (11) bekezdésében
meghatározott 15 napos határidőn belül megköti. A beruházó költségviselését a Kötv. 19. § (3)
bekezdése írja elő. A régészeti szakfeladatokra a Kötv. 22. § (10) bekezdése szerint a megelőző
feltárásra vonatkozóan a szerződés tartalmazza a feltárás módját, időtartamát, a feltárásra
jogosult intézmény által végzendő régészeti feladatellátás költségét, valamint a jogszabályban
meghatározott egyéb szakmai feltételeket. A Kötv. 22. § (9) bekezdése értelmében a megelőző
feltárás költségei magukba foglalják a régészeti feltárás terepi munkavégzésén túl – beleértve
a feltárás munkafeltételei biztosítását is – a jogszabályban meghatározott tartamú
dokumentálás és az elsődleges leletfeldolgozás költségeit.
A Kötv. 23/E. § (7) bekezdése értelmében a régészeti megfigyelés során előkerülő régészeti
lelőhelyek feltárási módjáról és feltételeiről jogszabályban meghatározottak szerint a
Hatóságom dönt. Ha a nagyberuházás során régészeti megfigyelése keretében előkerült
régészeti lelőhely vagy lelet a kivitelezés hátráltatása nélkül régészeti bontómunka keretében
nem tárható fel, a régészeti megfigyelést végző intézmény haladéktalanul értesíti
Hatóságomat, amely a szükséges intézkedésekről a bejelentés kézhezvételétől számított öt
napon belül dönt a Korm. rendelet 45. §-ban foglaltak szerint.
Amennyiben eredeti összefüggéseiben megmaradt régészeti emlék kerül elő, azt – a Korm.
rendelet 46. §-ban foglaltak értelmében – a feltárást végző intézmény három napon belül
köteles bejelenteni a Hatóságomnak, és erről értesítenie kell a beruházót is. A bejelentett
régészeti emlék megtartására a feltárást végző intézmény javaslatot tehet a Hatóságomnak. A
bejelentett régészeti emlék elkerüléséről vagy helyszíni megtartásáról és kezeléséről, valamint
a szükséges állagmegőrző intézkedésekről a Hatóságom húsz napon belül dönt. Ha
Hatóságom határozata alapján azt a helyszínen kell megőrizni, a beruházás során a műszaki
tervezésnek és a kivitelezésnek tekintettel kell lennie az emlék megőrzésére. Erre való
tekintettel a feltárást végző intézmény köteles a feltárás terepi munkáinak befejezését követő
tizenöt napon belül a régészeti emlékről adatot szolgáltatni a beruházónak; az
adatszolgáltatás részeként rajzi dokumentáción egyértelműen fel kell tüntetni a bontható és a
helyszínen – eredeti helyükön – megőrzendő régészeti emlékeket.
Tájékoztatom a Beruházót, hogy ha a megelőző feltárást szükségessé tevő beruházás
bármilyen okból meghiúsul vagy szünetelésének időtartama a feltárás felfüggesztésétől vagy
befejezésétől számítva meghaladja az egy évet, a Korm. rendelet 36. § (3) bekezdése alapján a
Beruházó köteles az ingatlan korábbi használatának megfelelő állapotot helyreállító
tereprendezési munkák elvégzéséről és a feltárt régészeti emlékeknek a hatóság által előírt
állagmegóvásáról gondoskodni. Felhívom továbbá a figyelmet, hogy a Korm. rendelet 36. §
(4) bekezdése szerint amennyiben a beruházás vagy a feltárás munkálatainak harminc napot
meghaladó szünetelésére a feltárást végző intézménynek fel nem róható okból kerül sor, a
18
feltárt régészeti emlékek ideiglenes állagmegóvásáról, biztonságáról, őrzéséről a feltárást
végző intézmény a Beruházó költségére köteles gondoskodni.
A szakhatóság eljárását az Ákr. 55-56. §-a szabályozza. A jogorvoslati lehetőségről az Ákr.
55. § (4) bekezdése rendelkezik. Hatóságom döntési hatáskörét és illetékességét a Korm.
rendelet 3. § a) pontja állapítja meg.”
A Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és
Hulladékgazdálkodási Főosztály PE-06/KTF/01386-6/2021. számú szakhatósági
állásfoglalásában a rendelkező részben foglalt előírásokkal hozzájárult az engedély
kiadásához.
Szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta:
„A területileg illetékes elsőfokú környezetvédelmi és természetvédelmi hatósághoz
35100/18666-2/2021.ált. számon érkezett a Hatóság szakhatósági megkeresése tárgyi vízjogi
létesítési engedélyezés ügyében.
A megkereséshez csatolt dokumentációt átvizsgálva az alábbiakat állapítottam meg:
A beruházás érinti a Duna-Ipoly Nemzeti Park létesítéséről szóló 34/1997. (XI. 20.) KTM
rendelet [a továbbiakban: 34/1997. (XI. 20.) KTM rendelet] alapján országos jelentőségű
védett természeti területet, valamint az érintett földrészletek az európai közösségi jelentőségű
természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet [a
továbbiakban: 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet], valamint az európai közösségi jelentőségű
természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.)
KvVM rendelet alapján a HUDI20034 jelű Duna és ártere nevű jóváhagyott kiemelt
jelentőségű természetmegőrzési terület részét képezik (Natura 2000 terület).
A Környezetvédelmi Hatóság hivatkozással – a környezetvédelmi és természetvédelmi
hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm.
rendelet 37. § a) pont aa) alpontjára, 39. §-ára, valamint az általános közigazgatási
rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 25. § (1) bekezdésének b)
pontjára – az ügy elbírálásához szükséges védett állat- és növényfajok előfordulására
vonatkozó adatokat kért az Igazgatóságtól.
Az üggyel kapcsolatban az Igazgatóság a DINPI/1054-1/2022. számú adatszolgáltatásában,
megküldte a rendelkezésre álló adatokat, valamint természetvédelmi kezelői véleményét.
Az adatszolgáltatásában foglaltakat a kikötések előírása során figyelembe vettem.
Az adatszolgáltatás figyelembevételével megállapítható, hogy a vízmű területén tervezett
beruházás szárazföldön jó állapotú természetes élőhelyet nem érint, a Duna folyamban pedig a
vízkivételi műtárgy létesítése természeti kárt nem okoz, a rendelkező részben előírt kikötések
szigorú betartása mellett.
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 5. § (1)-(3)
bekezdése szerint „minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a
természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében a tőlük elvárható mértékben
kötelesek közreműködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésében, a károk
19
enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás előtti állapot
helyreállításában.
A természeti értékek és területek csak olyan mértékben igénybe vehetők, hasznosíthatók, hogy
a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és azok folyamatainak
működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen.
A természet védelméhez fűződő érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá
a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint a hatósági
intézkedések során figyelembe kell venni.”
A Tvt. 7. § (2) bekezdése értelmében „A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek
és esztétikai adottságok megóvása érdekében:
a) gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések
külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet
funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba illesztéséről;
c) a település-, a területrendezés és fejlesztés, különösen a területfelhasználás, a
telekalakítás, az építés, a használat során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti
értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megőrzésére.
g)[…] vadon élő állatfajok ismert vonuló útvonalait keresztező vonalas létesítményt úgy
kell építeni, hogy a vadon élő állatfajok egyedeinek átjutása – megfelelő térközönként –
biztosítva legyen;”
A Tvt. 8. § (1) bekezdése alapján „a vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai,
életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani.”
A Tvt. 8. § (2) bekezdése értelmében „a természeti értékek és területek csak olyan mértékben
igénybe vehetők, hasznosíthatók, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti
rendszerek és azok folyamatainak működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai
sokféleség fenntartható legyen.
Ugyanezen § (3) bekezdése alapján a természet védelméhez fűződő érdekeket a
nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési,
illetőleg rendezési döntések, valamint a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni.”
A Tvt. 9. § (1) bekezdése szerint: „A vadon élő szervezetek igénybevételével és terhelésével
járó gazdasági, gazdálkodási és kereskedelmi tevékenységet a természeti értékek és
rendszerek működőképességét és a biológiai sokféleséget fenntartva kell végezni.”
A Tvt. 16. § (5) bekezdése szerint „a vízfolyások és tavak természetes és természetközeli
állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni.”
A Tvt. 17. § (1) bekezdése értelmében „a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai
sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek
kíméletével kell végezni.”
A Tvt. 31. § szerint: „Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a
természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni.”
A Tvt. 35. § (1) bekezdésének a) pontja alapján: „Védett természeti területen a 7. § (2)
bekezdésében foglaltakon túl tilos olyan épületet, építményt, nyomvonalas létesítményt,
berendezést létesíteni vagy üzembe helyezni, amely annak jellegét és állapotát veszélyezteti,
károsítja, vagy ott a tájképi egységet megbontja”.
20
A Tvt. 42. § (1) bekezdése kimondja: „Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése,
engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása.”
A Tvt. 43. § (1) bekezdés alapján: „tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása,
kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-,
táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása”
A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése alapján „A Natura 2000 területek
lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, az 1-3. számú mellékletben
meghatározott fajok és a 4. számú mellékletben meghatározott élőhelytípusok kedvező
természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000
területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás
feltételeinek biztosítása.”
A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése alapján „Olyan terv vagy beruházás
elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, amely nem szolgálja közvetlenül valamely Natura
2000 terület természetvédelmi kezelését vagy ahhoz nem feltétlenül szükséges, azonban
valamely Natura 2000 területre akár önmagában, akár más tervvel vagy beruházással együtt
hatással lehet, a terv kidolgozójának, illetőleg a beruházást engedélyező hatóságnak - a
tervvel, illetve beruházással érintett terület kiterjedésére, az érintett területnek a Natura 2000
területhez viszonyított elhelyezkedésére, valamint a Natura 2000 területen előforduló
élővilágra vonatkozó adatokra figyelemmel - vizsgálnia kell a terv, illetve beruházás által
várhatóan a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben
meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat.”
A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése alapján „Amennyiben az (1) bekezdés
szerinti vizsgálat alapján a tervnek, illetve beruházásnak jelentős hatása lehet, hatásbecslést
kell végezni.”
A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdése szerint „A hatásbecslés során - a 15.
számú melléklet szerinti szempontokra figyelemmel - vizsgálni kell a tervnek vagy
beruházásnak, illetve az azok megvalósítására vonatkozó egyéb ésszerű megoldásoknak a
Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott
fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt várható hatását.”
A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § (7) bekezdése alapján „A terv akkor fogadható el,
illetve a beruházás akkor engedélyezhető, ha a hatásbecslés alapján megállapítható, hogy az
a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben
meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére, illetve a Natura 2000
területre kedvezőtlen hatással nem jár, továbbá - a 4. § (1) bekezdésre figyelemmel - nem
ellentétes a jelölés céljaival.”
Az eljárás során hiánypótlásként a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 14. számú mellékletében
meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció
(a továbbiakban: Dokumentáció) került benyújtásra.
A Dokumentáció lényeges megállapításai a következők:
21
Vác, 0442 hrsz.-ú terület jelenleg is döntően az ipari park vízellátását szolgálja, a
nagyobb mennyiségű ipari víz, illetve az ivóvíz biztosításához valósulnak meg a
tárgyi fejlesztések.
A tervezett dunai vízkivétel csővezetékei a vízfelszín alatt kerülnek elhelyezésre.
A természetvédelmi szempontból értékes élőhelyek érintettsége nem várható.
Az élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetében kedvezőtlen hatások várhatóan
nem következnek be.
A fentiek alapján a beruházás az érintett terület kedvező természetvédelmi helyzetének
megőrzését, fenntartását, helyreállítását, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának
alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeit várhatóan nem
veszélyezteti.
A beruházást a rendelkező részben előírt kikötésekkel az érintett Natura 2000 terület
kijelölésének alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok
természetvédelmi helyzetére várhatóan jelentős hatást nem gyakorol, nem sérti a Natura
2000 hálózat koherenciáját.
Kérelmező a meglévő vízmű területén új vízkivételi mű létesítését tervezi. Az eljárás tárgya
kizárólag a vízmű és a területén épülő vízilétesítményekre vonatkozik. Az új vízkivételi mű
Dunából nyeri a nyers vizet, ami felszíni vízkivételnek minősül.
A tárgyi vízilétesítmények nem környezeti hatásvizsgálat, nem egységes környezethasználati
engedély kötelesek, nem tartoznak a környezeti hatásvizsgálati és az egységes
környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet
hatálya alá, továbbá nem tartoznak a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló
72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 2. mellékletében felsorolt, a környezeti hatások jelentősége
szempontjából vizsgálandó tevékenységek, létesítmények közé (Natura 2000 terület, vízkivételi
mű).
A Környezetvédelmi Hatóság nyilvántartása szerint a terület kármentesítéssel nem érintett.
A hatáskörömbe utalt kérdések tekintetében a rendelkezésemre álló dokumentációt elbírálva
megállapítottam, hogy a vonatkozó jogszabályi előírások betartásával a tervezett tevékenység
környezetvédelmi, táj- és természetvédelmi érdekeket nem sért, ezért szakhatósági
hozzájárulásomat megadtam.
Szakhatósági állásfoglalásomat az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró
szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban:
531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet] 1. § (1) bekezdése, valamint 1. melléklet 16. táblázat 9-
10. és 21. pontja, az Ákr. 55. § (1) bekezdése alapján adtam meg.
Tárgyi beruházás a Samsung SDI Magyarország Gyártó és Értékesítő Zártkörűen Működő
Részvénytársaság Göd területén megvalósuló beruházásával összefüggő közigazgatási
hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló
114/2016. (VI. 1.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik.
22
Az ügyintézésre vonatkozó határidőt a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű
beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény
5. § (1) bekezdés tartalmazza.
Az Ákr. 55. § (4) bekezdése értelmében a szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés
elleni jogorvoslat keretében támadható meg.
Kérem a Tisztelt Hatóságot, hogy határozatát az Ákr. 85. § (1) bekezdése értelmében
szíveskedjék a Környezetvédelmi Hatóság részére megküldeni.”
A Pest Megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatala Népegészségügyi Osztály
PE-17/NEO/16965-2/2022. számú szakhatósági állásfoglalásában a rendelkező részben
foglalt előírással hozzájárult az engedély kiadásához.
Szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta:
„A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófavédelmi Hatósági Osztálya a fenti
ügyiratszámú megkeresésében felkérte a Népegészségügyi Osztályt a fenti vízjogi létesítési
engedély kiadása ügyében szakhatósági állásfoglalás megadására. A megkereséshez csatolt
dokumentumokat áttanulmányoztam. A hatáskörömbe utalt kérdések tekintetében eljárva
megállapítottam, hogy az engedély kiadásához szükséges szakhatósági állásfoglalás
megadásának népegészségügyi szempontból akadálya nincs.
Szakhatósági állásfoglalásom az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló
1991. évi XI. törvényben megállapított hatáskörömben, az egyes közérdeken alapuló
kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm.
rendelet 1.§ (1) bekezdés által megállapított 1. sz. melléklet 16/24 pontja, valamint az
általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 55.§-a
alapján adtam ki.
Illetékességemet a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi)
hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv
kijelöléséről szóló 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 5.§ alapján a 2. sz. melléklet határozza
meg.
Az önálló jogorvoslat lehetőségét az Ákr. 116.§ (3) bekezdése zárja ki.
Jelen szakhatósági hozzájárulás a társhatóságok engedélyét nem pótolja, azzal együtt
érvényes.”
Az eljárás során közreműködő szakhatóságok állásfoglalását és indokolását az Ákr. 81. § (1)
bekezdése alapján foglaltam a határozatba. A szakhatóságok állásfoglalása ellen a Ákr. 55. § (4)
bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, azok a határozat elleni jogorvoslat
keretében támadhatóak meg.
Előírásaimat a 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet alapján adtam meg.
A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. § c) pontja értelmében a felszín alatti vizek jó
állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak úgy végezhető, hogy hosszú távon se
veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését.
23
A megállapított egyedi határérték a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése
alapján, valamint a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 3. § (1) bekezdése, az 5. számú
melléklete, valamint a KDVVIZIG által kiadott 00250-0009/2022. számon módosított 00250-
0004/2022. iktatószámmal ellátott befogadói, vagyon- és mederkezelői hozzájárulása alapján
került megállapításra.
Az összes lebegőanyag komponensre megállapított egyedi határérték a 28/2004. (XII. 25.)
KvVM rendelet 5. mellékletében előírt határérték. Ezáltal a tisztított szennyvíz befogadója, a
Duna folyam ökológia és környezetének védelme biztosítható.
Minden egyéb komponens a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. számú melléklet
„Egyéb
védett területek befogadói” című alpontjában meghatározott területi határérték, valamint a
KDVVIZIG befogadói, vagyon- és mederkezelői hozzájárulása alapján kerültek megállapításra.
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban:
Kvt.) 66/A. § (1) bekezdése és
a vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat
ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX.4.) Korm. rendelet [továbbiakban: 223/2014.
(IX.4.) Korm. rend.] 10. § (3a) bekezdése alapján a környezethasználattal járó tevékenység
engedélyezésére irányuló hatósági eljárásban, azaz jelen vízjogi engedélyezési eljárásban a
környezetvédelmi szempontok részét képező vízvédelmi szempontok érvényesülését
vízvédelmi hatósági jogkörömben szakkérdésként megvizsgáltam.
A Kvt. 66/A. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a hatóság a tervezett tevékenység elvégzéséhez
nem járulhat hozzá, ha az környezeti elemet, így a felszíni, vagy felszín alatti vizet
veszélyeztetne vagy károsítana.
A fentiek értelmében jelen vízjogi létesítési engedélyezési eljárásban a Kvt. általános
rendelkezésein túl a vízvédelmi szempontok érvényesülése érdekében szakkérdésként
vizsgáltam
a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben,
a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendeletben,
a 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendeletben,
a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm.
rendeletben és a
a 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet foglaltaknak való megfelelőséget.
Tárgyi terület
a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló
vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerint kijelölt
vízbázist nem érint.
A tárgyi terület szennyeződés érzékenysége a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. § (4)
bekezdésében meghatározott 1:100 000 méretarányú országos érzékenységi térkép és a 2.
számú melléklet 2. a pontja alapján a terület besorolása a felszín alatti víz állapota
szempontjából
érzékeny terület.
A vízilétesítmények tervezésére, elhelyezésére, méretezésére, kialakítására és üzemeltetésére
vonatkozó általános szabályt a 147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet 4. §-ának figyelembe vételével
írtam elő.
24
A benyújtott kérelemből, annak mellékleteiből és az engedélyezési eljárás anyagából
megállapítottam, hogy a tervezet vízilétesítmények a tett kikötések és előírások betartása
mellett nem veszélyeztetik a vízkészlet védelméhez fűződő érdeket, megfelelnek a
vízilétesítmények a vízgazdálkodási, valamint a műszaki és biztonsági szabályoknak, a
vízháztartás, a vízminőség, a felszín alatti és felszíni vizek védelmével összefüggő egyéb
szabályozásnak és a külön jogszabályban foglalt előírásoknak, valamint a vízilétesítmények
megvalósítása megfelel a Vgtv.-ben előírtaknak.
A vízilétesítmények megépítését a Vgtv. 29. § (1) bekezdés e) pontja, az Ákr. 80. § (1)
bekezdése és 81. § (1) bekezdése, valamint a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet előírásainak
figyelembevételével engedélyeztem. Jelen engedély hatályának meghosszabbítása a 72/1996.
(V. 22.) Korm. rendelet 3. § (7) bekezdése alapján kérhető.
Az FKI-KHO a kérelem vizsgálatakor megállapította, hogy az Ákr. 41. § (1) bekezdésében
meghatározott feltételek nem állnak fenn, sommás eljárás lefolytatásának nincs helye, ezért a
kérelmet az Ákr. 43. §-ában foglaltak szerint teljes eljárásban bírálta el, amelyről az Ákr. 43.
§ (2) bekezdésében foglaltak alapján tájékoztatást bocsátott ki.
Felhívom a figyelmet arra, hogy a 2006. évi LIII. törvény 3. § (1) bekezdése alapján az
engedély módosítása iránti eljárás ügyintézési határideje a kérelem beérkezésétől számított 42
nap, melybe nem számítanak bele az Ákr. 50. § (5) bekezdésében meghatározott időtartamok.
Felhívom továbbá a figyelmet, hogy a jelen engedély véglegessé válása előtt vagy
hatályának lejártát követően végzett létesítési munkálatok engedély nélkülinek
minősülnek, és a Vgtv. 29. § (4) bekezdése szerinti jogkövetkezményt vonnak maguk
után. A Vgtv. 29. § (4) bekezdése szerint: „Ha a vízimunka elvégzése, illetve a
vízilétesítmény megépítése vagy átalakítása végleges hatósági engedély nélkül, vagy a
végleges hatósági engedélytől eltérően történt, a létesítő részére az üzemeltetési engedély
kiadása megtagadható. Amennyiben a vízügyi hatóság a vízimunka, vízilétesítmény
megvizsgálása után - az eset összes körülményeire is figyelemmel - a létesítő részére a
fennmaradási engedélyt utólag megadja, egyidejűleg vízgazdálkodási bírság megfizetését
kell előírni. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély
nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. A természetes
személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.”
Felhívom továbbá a figyelmet, hogy a jelen engedély hatályának lejártát követően végzett
létesítési munkálatok engedély nélkülinek minősülnek, és a Vgtv. 32/A. § (1) bekezdése
szerinti jogkövetkezményt vonnak maguk után.
Tájékoztatom, hogy hatályos vízjogi üzemeltetési engedély hiányában a vízkivétel engedély
nélküli vízhasználatnak minősül, melyre tekintettel a Vgtv. 15/A. §-a alapján, valamint a
43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet 2. § (1) bekezdésében foglaltak szerint megállapított
vízkészletjárulékot kell fizetni.
Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a
vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási
szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet [a továbbiakban: 13/2015. (III. 31.)
BM rendelet] 1. mellékletének 2.2.g) és 2.7.bd) pontja alapján állapítottam meg.
A szakhatósági eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét
az Állami
Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási
25
jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet [a
továbbiakban: 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet] 1. számú mellékletének XI. 6. pontja alapján
állapítottam meg.
Az igazgatási szolgáltatási díj viselésére a 13/2015. (III. 31.) BM rendelet 5. § (3) bekezdése és
az 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet 2. § (3) bekezdése alapján Engedélyes köteles. Az igazgatási
szolgáltatási díjak megfizetésre kerültek.
Az ügyintézési határidő leteltének napja:
2022. április 21. napja.
Tájékoztatom továbbá, hogy
az ügyintézési határidőbe nem számít bele az Ákr. 50. § (5)
bekezdése alapján:
„a) az eljárás felfüggesztésének, szünetelésének és
b) az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének időtartama.”
Felhívom a figyelmet arra, hogy a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1/D. § (2) bekezdése alapján
a vízügyi hatósági eljárásokban szünetelésének nincs helye.
Tájékoztatom, hogy az Ákr. 51. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint:
„Ha a hatóság
a) határidőben nem intézkedik a 43. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározottakról,
b) az ügyintézési határidőt túllépi, vagy
c) az automatikus döntéshozatal, vagy a sommás eljárás szabályait indokolatlanul mellőzi,
az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy az illetékekről szóló törvény szerinti
közigazgatási hatósági eljárásokért, vagy igazgatási jellegű szolgáltatások igénybevételért
fizetett igazgatási szolgáltatási díjnak (a továbbiakban: díj) megfelelő összeget, ennek
hiányában tízezer forintot megfizet a kérelmező ügyfélnek, aki mentesül az eljárási költségek
megfizetése alól is.”
Az Ákr. 51. § (1) bekezdése alapján az igazgatási szolgáltatási díj visszautalásáról
rendelkeztem a Mészáros és Mészáros Zrt. (8086 Felcsút, Fő utca 65.) részére.
Felhívom a figyelmét, hogy a vízjogi üzemeltetési engedély kérelem a
13/2015. (III. 31.) BM
rendelet alapján igazgatási szolgáltatási díj köteles. Az igazgatási szolgáltatási díjat az eljárás
kezdeményezésekor kell a kérelmezőnek megfizetnie és igazolni a befizetés tényét.
Tájékoztatom, hogy az előírásokban foglaltak teljesítésének elmulasztása, illetve a határozatban
előírtak nem megfelelő teljesítése esetén az Ákr. 132. § és 133. § alapján a
végrehajtást
elrendelem, továbbá a Vht. 174. § c) pontjában meghatározott mértékű végrehajtási pénzbírság
kiszabásának van helye, melynek legmagasabb összege
ötszázezer forint.
A végrehajtási pénzbírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése esetén
ismételten is kiszabható.
A Vgtv. 32/A. § (1) bekezdése szerint, aki jogszabályban, hatósági határozatban vagy
közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban szereplő vízgazdálkodási előírást megszeg, a
jogsértő magatartás súlyához igazodó vízgazdálkodási bírságot köteles fizetni.
A 2006. évi LIII. törvény 2. § (1) bekezdése alapján a kiemelt jelentőségű ügyben eljáró
hatóság az általa meghozott döntéseket - az eljárás során a személyesen az ügyfélnek szóló
végzések kivételével - hirdetményi úton közli.
26
A határozatot az FKI-KHO az Ákr. 88. § (3) bekezdése alapján a hivatalában és a honlapján
(ht
tp://fovaros.katasztrofavedelem.hu / hatosagi-hirdetotabla ) közzéteszi.
A 2006. évi LIII. törvény 2. § (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés szerinti hirdetményi úton
történő közlés esetén, ha a döntés az ügyfél számára kötelezettséget állapít meg, vagy
alapvető jogát vonja el vagy korlátozza, a kiemelt jelentőségű ügyben a hatóság az ismert
ügyfelet a döntés szövegéről – a hirdetmény kifüggesztésével egyidejűleg – az ügyfél
tekintetében az adott ügyfajtára vonatkozó külön jogszabály szerint alkalmazható egyéb
kapcsolattartási forma használatával is tájékoztatja. A közlés jogkövetkezményei ilyen
esetben is a hirdetményi úton történő közléshez kapcsolódóan állnak be.
A fellebbezés lehetőségét az Ákr. 116. § (4) bekezdés e) pontja zárja ki, mely szerint nincs
helye fellebbezésnek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított
ügyben.
Az Ákr. 82. § (1) bekezdése alapján a hatóság döntése végleges, ha azt a hatóság már - az
Ákr.-ben meghatározott kivételekkel - nem változtathatja meg. A véglegesség a döntés
közlésével áll be.
A jogorvoslathoz való jogot az Ákr. 112. § (1)-(2) bekezdése és a 114. § (1) bekezdése
biztosítja, előterjesztésének idejét a
Kp. 39. § (1) bekezdése állapítja meg.
A Kp. 48. § (1) bekezdése l) pontja alapján tájékoztatom, hogy a bíróság a keresetlevelet
visszautasítja, ha a beadványok elektronikus előterjesztésére köteles felperes vagy a jogi
képviselő a keresetlevelet nem elektronikus úton vagy elektronikus úton, de nem a
jogszabályban meghatározott módon terjeszti elő.
A közigazgatási perben a tárgyi illetékfeljegyzési jogot
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII.
törvény 62. § (1) bekezdésének h) pontja írja elő. A keresetlevél előterjesztésének módját a
Kp. 39.§ (1) bekezdése és a 2006. évi LIII. törvény 7. § (3) bekezdése határozza meg.
A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére vagy ha
szükségesnek tartja tárgyalást tart. A tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről való
tájékoztatás a Kp. 77. § (2) bekezdésén alapul.
A Budapest Környéki Törvényszék hatáskörét és illetékességét a Kp. 7. § (1) bekezdés a)
pontja, 12. § (1) bekezdése, 13. § (1) bekezdése, (2) bekezdése, valamint
a bíróságok
elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi
CLXXXIV. törvény 4. mellékletének 2. pontja alapján állapítottam meg.
Felhívom figyelmét, hogy a Vgtv. 15/A.-15/E. §-ai rendelkeznek a vízkészletjárulék
kötelezettségről, valamint a 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet szabályozza a fizetési
kötelezettség kiszámításának módját, annak alapadatait, a számításhoz szükséges fogalmak
meghatározását. Tájékoztatom továbbá, hogy fizetési kötelezettségét az FKI-KHO-nál kezelt
10023002-00319566-3000600
forintszámlára kell teljesíteni.
A 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdése, a Vgtv. 33. § (1) bekezdése és
a
vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról szóló 23/1998. (XI. 6.) KHVM
rendelet 10-16. §-ai alapján jelen határozat véglegessé válását követően a határozatban
27
megállapított jogokat, kötelezettségeket és az ezzel összefüggő adatokat az e-vízikönyvi
nyilvántartásba be kell jegyezni.
Az FKI-KHO feladat- és hatáskörét a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése,
a
vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek
kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 223/2014. (IX. 4.)
Korm. rendelet] 10. § (1) bekezdés 2. pontja, valamint illetékességét a 223/2014. (IX. 4.)
Korm. rendelet 2. számú mellékletének 2. pontja szabályozza.
Jelen határozat hatósági nyilvántartásba vételéről – véglegessé válását követően- intézkedem.
Jelen döntés a közléssel véglegessé válik az
Ákr. 82. § (1) bekezdése alapján. A
2006. évi LIII.
törvény 2. § (1) bekezdése alapján a jelen eljárásban hozott döntést az eljáró hatóság
hirdetményi úton kézbesíti.
A 2006. évi LIII. törvény 2. § (2) bekezdése alapján a döntés
közlésének napja a hirdetmény kifüggesztését követő 5. nap.
Budapest,
elektronikus bélyegző szerint.
Dr. Varga Ferenc tű. dandártábornok
igazgató
Terjedelem:
27 oldal (a kiadmányozó pótlap nélkül)
Kapják:
ügyintézői utasítás szerint
Továbbítva:
biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján
____________________________________________________________________________________________
Cím: 1081 Budapest, Dologház u. 1.
28
Telefon: +36(1) 459-2476
E-mail:
[email protected]
KRID azonosító (FKI): 313504758
ZÁRADÉK
A dokumentum elektronikus aláírással hitelesített
35100/18666-20/2021.ált.
