Szerencs Város Képviselő-testületének
1/2006. (I. 31.) számú
R E N D E L E T E
Szerencs város és Ond településrész Szabályozási Tervének elfogadásáról és a Helyi
Építési Szabályzat – HÉSZ – területre vonatkozó előírásainak megállapításáról
EGYSÉGES SZERKEZETBEN
a 11/2007. (V. 24.), a 12/2007. (VI. 21.), a 16/2007. (VIII. 23.), a 17/2008. (X. 30.), a
20/2008. (XII.11.), a 3/2009. (I. 22.), a 12/2011. (V. 26.), a 24/2012. (XI.29.), a
26/2015.(XI.26.), valamint a 2/2016.(I.28.) önkormányzati rendelettel
A képviselő-testület az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII.
tv. (módosítva az 1999. évi CXV. törvénnyel) 7. § (3) bekezdés szerinti hatáskörben és a helyi
önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben kapott, 8. § (1) bekezdés szerinti
feladatkörben, és a 16. § (1) bekezdés szerinti jogkörben az alábbi rendeletet alkotja:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. §
A rendelet hatálya
(1) Jelen rendelet hatálya Szerencs város közigazgatási területére terjed ki.
(2) A közigazgatási területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt
adni, telket kialakítani, kötelezést előírni csak a környezet védelmének általános
szabályairól szóló 1995.évi LIII. törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről
szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (módosítva az 1999. CXV. törvénnyel), valamint az e
törvény alapján meghatározott az országos településrendezési és építési követelményekről
szóló 253/1997. (XII. 20.) számú kormányrendelet (a továbbiakban OTÉK) előírásai,
valamint a T-2 jelű, ZT-01/03 törzsszámú Külterületi Szabályozási Terv, a T-3 jelű ZT-
01/03 törzsszámú Belterületi Szabályozási Terv, és a jelen Helyi Építési Szabályzat
előírásainak együttes figyelembevételével lehet.
(3) 11-8. számú módosítások területére az SZT-n jelölt területre terjed ki.
(4) 2A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a
műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani,
korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt
adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá
tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad.
2. §
(1) A szabályozás belterületi határmódosítást irányoz elő, a T-2 és T-3 jelű szabályozási
terven jelölt határokkal.
(2)
Belterületi határmódosítás hosszú távon:
Lakóterületi területfelhasználással: Szerencs – Ond közötti terület (hrsz. 035/3;
0578/6-58; 0573/4-19 terület felé; 035/7-10 egy része)
Gazdasági területfelhasználással: 37. sz. fkl. úttól délre (hrsz. 065/13)
(3)
Belterületi határmódosítás nagy távon:
1 Beillesztette: 2/2016.(I.28.) ör., hatályos: 2016. január 29-től.
2 Beillesztette: 2/2016.(I.28.) ör., hatályos: 2016. január 29-től.
1
A város nyugati részén, a Kilián utca és a tervezett forgalmi út között a vasútig,
lakóterület funkcióval (hrsz. 065/11).
(4) A belterületbe vonást ütemezetten kell végrehajtani.
A lakóterületeket, a településközponti vegyes területeket kivéve, a beépítésre szánt
területeket nem szükségszerűen kell belterületbe vonni. Amennyiben a területek nem
kerülnek belterületbe vonásra, úgy beépítésre szánt területként kezelendők, ahol a
Szabályozási Tervben és a HÉSZ-ben meghatározott övezeti szabályozás érvényes.
II. FEJEZET
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK
3. §
A terv területének fölhasználása
(1) A rendelet hatálya alá eső területen építési használat szerint
a) beépítésre szánt területek
1. lakóterület, ezen belül
1.1. kisvárosias lakóterület Lk
1.2. kertvárosias lakóterület Lke
1.3. falusias lakóterület Lf
2. vegyes terület
2.1. településközpont vegyes terület Vt
2.2. központi vegyes terület Vk
3. gazdasági terület, ezen belül
3.1. kereskedelmi szolgáltató terület Gksz
3.2. egyép ipari Gip
4. üdülőterület Üü
4.1. üdülőházas terület (kemping)
5. különleges terület K, ezen belül
5.1. temetők
5.2. sportterület
5.3. szabadidőközpont
5.4. lovascentrum
5.5. szüreti mulatságok területe
5.6. kilátó területe
5.7. hulladékgazdálkodási terület
5.8. pinceterületek
5.9. lőtér terület
3
b) beépítésre nem szánt területek
1. közlekedési területek, ezen belül
1.1. kötöttpályás közlekedési területek KÖk
1.2. közutak KÖú
2. zöldterületek, ezen belül
2.1. közpark Zkp
3. erdőterület, ezen belül
3.1. védőerdő Ev
3.2. gazdasági erdő Eg
3.3. turisztikai erdő Et
4. mezőgazdasági területek, ezen belül
4.1. kertes mezőgazdasági terület Mk
3 Beiktatta: 3/2009. (I. 22.) ök rendelet, hatályos: 2009. február 1-től.
2
4.2. általános mezőgazdasági terület Má
4.3. korlátozott használatú mezőgazdasági terület Mák
5. vízgazdálkodási terület V
kerületek kijelölésre, melyek övezeti besorolását a szabályozási tervek határozzák meg és
határolják le.
4.§
A szabályozási elemek
(1) A Szabályozási Terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz.
(2) Kötelező szabályozási elemek:
▪ a közterületek és egyéb területfelhasználási egységek határvonalai (szabályozási
vonal);
▪ szabályozási szélesség;
▪ az eltérő területfelhasználási egységek határvonalai;
▪ övezeti határ;
▪ a Szabályozási Tervben meghatározott területfelhasználási kategória, terület-
felhasználási besorolás, valamint övezeti besorolás;
▪ övezeti előírások, ezen belül:
- beépítési mód,
- megengedett legnagyobb beépítettség,
- a telekre vonatkozó legkisebb telekterület, szélesség, mélység, zöldterület,
- a megengedett építménymagasság.
▪ a területre, építményekre, természeti és egyéb objektumokra vonatkozó védelmi
előírások;
▪ elő-, hátsó- és oldalkertek méretei, építési hely;
▪ kötelező építési vonal;
▪ a közművesítés előírásai;
▪ környezetvédelmi előírások.
(3) A szabályozási elemek az alábbiak szerint módosíthatók:
a) a kötelező szabályozási elemek módosításához a szabályozási terv módosítása
szükséges, kivéve a 4. § (3) b) pontban felsoroltakat;
b) az építési övezet határa egy adott tömbön belül szabályozási terv módosítása nélkül
változhat akkor, ha a telekméretekre vonatkozó övezeti előírások megtarthatók, és a
telekalakítások nem eredményezik az érintett övezetek ellehetetlenülését, és nem
haladják meg az érintett kisebb területű ingatlan vagy övezeti területének 20%-át.
5. §
Építéshatósági eljárások
(1) A képviselő-testület az alábbi építési munkákra a Helyi Építési Szabályzat jóváhagyása
után külön szabályrendszert fog alkotni:
a) építmények látványi megjelenésében történő minden változtatás, külső helyreállítás,
homlokzati és tetőanyagainak megváltoztatása, homlokzat színezése, stb.;
b) az építmények közterületről és közhasználatú területekről látszó homlokzati felületein
minden hirdető berendezés (lásd fogalom-meghatározások) létesítése. Az építési
engedélyezési tervnek tartalmaznia kell a hirdető berendezés műszaki terveit, ill. a
homlokzati tervrajzot, színezési és grafikai tervet
c) minden 200 m2 területet meghaladó térburkolat;
d) kerítésépítés, oldal- és hátsókerti kerítés is
e) védett területeken és forgalmi utak mellett minden, másutt az 1 m2-nél nagyobb
hirdetőberendezés
3
f) homlokzatok színezése, tetőfedések, lábazatok és homlokzatburkolatok változtatása
(2) Az építési engedély kérelmekhez a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. §-án, illetve 17.
§-án túlmenően csatolni kell:
a) a műemléki környezet, a helyi területi védelem területén
utcaképi tervet kell készíteni,
melyet fotódokumentáció egészítsen ki. Az utcakép legalább a szomszédos 3-3 telket
foglalja magába akkor is, ha esetleg közterület választja el az engedélyeztetni kívánt
épülettől;
b) A 46/1997. (XII. 29.) KTM rendeletben meghatározott építési engedélyhez kötött
építési munkák esetében műemlékek és helyi építészeti védelem alá vont épületek
esetében olyan felmérési tervdokumentációt kell készíteni, mely tartalmazza az eltérő
szintek (pince is) alaprajzain túl az épület jellemző metszeteit, homlokzatait is. A
felmérési terv tartalmazzon fotódokumentációt, melyen a védett épület külső és belső
értékei is megjelennek. A felmérési terv egészüljön ki az építészeti értékek,
homlokzatképzés, belső kialakítás, az épülethez tartozó eredeti kiegészítők (kapuk,
ablakok, ajtók) részleteire is. Az épületek átalakításánál az építéskori eredeti állapotok
visszaállítását kell előírni, vagy ahhoz illeszkedő megoldásokat kell alkalmazni, illetve
az értékeket meg kell őrizni.
c) Védett és érzékeny mezőgazdasági területen illetve védett mezőgazdasági területek
melletti, vagy a feltáruló látványban azokkal együtt megjelenő területeken a tájképi
illeszkedést mutató, fotókba illesztett látványterveket.
d) Színezési tervet, a színek kóddal és színkártyával történő rögzítésével.
e) Pincés területeken az épület építési, felújítási, funkcióváltási tervével együtt a
környezetére vonatkozó terveket (kerítés, támfalak, melléképületek, tereprendezés).
(3) Az újonnan kialakítandó összefüggő lakó-és településközponti vegyes és gazdasági
területek esetében telekalakítási tervet kell készíttetni (a 85/2000. (XI. 08.) FVM rendelet
szerint), melyet építészeti alátámasztó munkarész egészítsen ki. A legalább tömb méretű
tervet, önkormányzati tervtanáccsal, ennek hiányában a területi tervtanáccsal
véleményeztetni szükséges.
(4) Műsorszóró, átjátszó bázisállomások (kivéve kábel tv erősítők) belterületen nem
létesíthetők.
(5) Védett területen és épületeknél az építési engedélyezés előtt be kell szerezni a helyi
önkormányzati tervtanács (amennyiben működik), valamint a világörökségi tervtanács
egyetértő állásfoglalását. Műemléki jelentőségű területen be kell szerezni a Kulturális
Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági hozzájárulását is.
6. §
A telkek beépítésének feltételei
(1) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (terület-előkészítés,
tereprendezés, közművesítés hiánya, utak kialakítása) nem biztosítottak, építési engedély
nem adható.
(2) A közművesítettség mértéke:
a) a különleges területeket legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. Ahol a
szennyvízcsatorna kiépül, kötelezően rá kell kötni. Ezeken a területeken a zárt
rendszerű szennyvíztározót üzemen kívül kell helyezni, illetve új zárt rendszerű
szennyvíztározóra engedélyt kiadni nem lehet;
b) a településközpont vegyes, kisvárosias, kertvárosias, lakó- és gazdasági területeket
teljes közművesítéssel kell ellátni. A teljes közművesítés kiépítéséig legalább
4
részleges közműkiépítés biztosítandó. Ahol a szennyvízcsatorna kiépül, kötelezően rá
kell kötni. Ezeken a területeken a zárt rendszerű szennyvíztározót üzemen kívül kell
helyezni, illetve új zárt rendszerű szennyvíztározóra engedélyt kiadni nem lehet.
7. §
A telekalakítás szabályai
(1) Új építési telek kialakítása vagy telekmegosztás esetén az övezeti szabályozásban
megadott minimális telekméreteknél kisebb telket nem lehet kialakítani.
(2) Nyúlványos telek újonnan nem alakítható ki.
(3) A szabályozási terven jelölt kötelező telekösszevonásokat, telekhatár megszüntetéseket, út
céljára történő lejegyzéseket előzetesen el kell végezni az építéshatósági eljárás során.
(4) Önálló új zsákutcát, zsákzugot nem lehet kialakítani.
(5) Kialakult telek akkor is megosztható (átmenő telek, saroktelek vagy egyéb különleges
helyzet), ha az övezeti szabályozásban megadott minimális telekszélessége vagy
telekmélysége nem biztosítható, de a megosztás utáni telekterületek megfelelnek az
övezeti szabályokban megadott minimális telekterület értékének, és a megosztás után a
telkek az egyéb általános és övezeti szabályok betartása mellett beépíthetők.
(6) A védett területeken a telek megosztása a meglévő telekosztások védendő karakterének
megfelelően történhet.
(7) A városközpont területén kialakultként (K) jelölt telkeknél telekhatár-rendezés és
összevonás engedélyezhető, telekmegosztás nem. 4
III. FEJEZET
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
8. §
A területre vonatkozó általános előírások
(1) Szerencs város és Ond településrész területén belül építési telket alakítani a terv és
a HÉSZ 4. § (2) bekezdés vonatkozó kötelező erejű szabályozási elemeinek, valamint a
HÉSZ 7. § előírásainak betartásával lehet.
(2) Az épületek az építési helyen belül a kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával
szabadon elhelyezhetők, ha a HÉSZ 9-13. §-a másként nem rendelkezik.
(3) Terepszint alatti építmények (kivéve a közmű műtárgyakat) a legnagyobb beépítés
nagyságát meghaladó mértékben, csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó
legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhetők, ha a terepszinttől
számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg. A telek előírt zöldterületébe a terepszint
alatti építmények fölötti földfeltöltésnek csak az 1,0 métert meghaladó vastagságú része
számítható be.
(4) Az eredeti (tájformáló természeti erők által kialakított) terep indokolatlan átalakítása nem
lehetséges, a feltöltés ill. bevágás legnagyobb mértéke 1,5 méter lehet. Támfalak csak az
építési hely határain belül, illetve a telekhatártól 3,0 méterre létesíthetők, és legfeljebb 1,5
méter magassággal.
(5) 5Kisvárosias, kertvárosias és falusias lakóterületeken belül 1 építési telekre csak 1
lakóegységet tartalmazó lakóépület építhető. Kertvárosias és falusias lakóterületeken belül
saroktelken és a minimális telekméretet legfeljebb 10%-kal meghaladó területű ingatlanon
a melléképületet a főépülettel egybe kell építeni.
4 Beiktatta: 24/2012. (XI.29.) ör., hatályos: 2012. december 29-től.
5 Módosította: 16/2007. (VIII. 23.) ök rendelet, hatályos: 2007. szeptember 1-től.
5
(6) A szabályozási terven és az egyedi szabályozási lapokon bontandóként jelölt épületeken
csak
állagmegóvási,
karbantartási
munkák
végezhetők.
Az
ilyen
épületek
funkciómódosítására építéshatósági engedély nem adható.
(7) Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása; építési hely:
a) ELŐKERTEK
1. Az előkertek méretét a szabályozási terv szerint kell meghatározni.
A szabályozási terven az alábbi jelölések használatosak:
EK = kötelezően megtartandó minimális előkerti méret, szabályozási terv szerinti
méretekkel
2. EK = K az utcában kialakult helyzetet kell figyelembe venni.
3. Újonnan kialakított lakóterületek esetében az előkerti méret az utcai telekhatártól
számított min. 5 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték.
b) OLDALKERTEK
Az oldalkertek méretének meghatározása OTÉK szerint történjen, kivéve az
engedélyezett eltérésekkel érintett területeket.
c) HÁTSÓKERTEK
A hátsókertek megállapítása általában az OTÉK szerint történik, az alábbi
eltérésekkel:
A falusias lakóterületek:
Lf
építési övezet esetében 40 (kivételesen 60) méteres építési határvonal az
utcai telekhatártól,
ami megegyezik a gazdasági udvar zóna határvonalától. Amennyiben ez a mérték
meghaladja az egyes telkek méretét, úgy a hátsókert mérete minimum 6 méter.
d) ÉPÍTÉSI VONAL
1. Az építési vonalat a szabályozási terv szerint kell meghatározni, ha az övezeti
szabályozás másként nem rendelkezik.
2. A szabályozási terven az alábbi jelölések használatosak:
ÉV =
kötelező építési vonal az utcai telekhatártól, illetve ahol az utcai
telekhatár vonalát új szabályozási vonal határozza meg, a szabályozási
vonaltól számított méret vagy 0
ÉV = K
az utcában kialakult építési vonalat kell figyelembe venni. Kialakult
építési vonal a tömb kialakulásának korszakában épült épületek építési
vonalát jelenti.
(8) Az állattartó épületek elhelyezésének szabályait és az egyéb állattartási szabályokat külön
önkormányzati állattartási rendelet határozza meg.
(9)
a) az egyes építési övezetekben megadott övezeti
előírások az újonnan kialakított
telkekre és újonnan létesített épületekre, funkciókra vonatkoznak;
b) kialakult telek akkor is beépíthető, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható
legkisebb telekterület a minimális telekszélesség és telekmélység értékeinek nem felel
meg, de azon épület a szükséges telepítési távolságok (OTÉK és az övezeti előírások)
betartásával elhelyezhető;
c) abban az esetben, ha a telek meglévő beépítettségének mértéke nagyobb, mint az
övezeti szabályozásban megadott legnagyobb beépítettség mértéke, úgy megtartható;
d) abban az esetben, ha a meglévő épület kialakult építmény- és homlokzatmagassága
nagyobb, mint az övezeti szabályozásban megadott építménymagasság értéke, úgy
megtartható;
e) a városközpontban a lakóterületen belül azon telkek, melyeket legalább két oldalról
utca határol (sarok vagy átmenő telek, akkor is megoszthatók, ha az övezeti
szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület értéke nem tartható, de az
alakítandó és megmaradó telek legalább 350 m2 területű.
6
f) a városközpontban a lakóterületen és a településközpont vegyes területeken belül,
kialakult telekméretnél megoszthatók azok a telkek, melyek a tömbre jellemző
telekméret kétszeresét elérik, ha az alakítandó és megmaradó telek legalább 350 m2
területű, és a területre jellemző telekstruktúra tartható.
g) városközpontban saroktelek esetében a megengedett legnagyobb beépítettségi mérték
növelhető az alábbiak szerint:
1. +15%-kal egyoldali, teljes zártsorú beépítés esetén
2. +30%-kal legalább kétoldali, teljes zártsorú beépítés esetén
3. +10%-kal általános esetben
4. meglévő teleknél a tömbre jellemző teleknagyságnál lényegesen kisebb telekterület
esetén a beépítettség mértéke 10%-kal emelhető, de összességében nem lehet
nagyobb 80%-nál.
A beépítettség növelése legfeljebb 1000 m2 teleknagyságig vehető figyelembe. Az
1000 m2 fölötti telekrészre többlet beépítettség nem engedélyezhető.
h) városközpontban, településközpont vegyes területen meglévő telek esetében 200 m2-
nél nagyobb területű telek beépíthető.
i) A már nagyobb részt beépített területeken az általános és eseti előírásokon túl az
épített környezet védelme és harmonikus kialakítása érdekében be kell tartani az
illeszkedés szabályait is.
j) Meglévő többszintes, lapostetős épületekre tetőszint építhető a meglévő
építménymagasság 2,0 méteres növelésével. Ugyanezeken a területeken új épület
építése esetén az építménymagasság az övezeti előírástól eltérően, csak a környező
tömbökben megengedett mértékű lehet.
9. §
A beépítési módok helyi alkalmazása
A falusias és kertvárosias lakóterületeken belül a szabályozott épületelhelyezésnél az alábbi,
kiegészítő szabályokat is alkalmazni kell a védett területek kivételével:
(1) OLDALHATÁRON ÁLLÓ BEÉPÍTÉSI MÓD
a) főépületek esetében
1. 12 méter telekszélesség alatt az épület csak oldalhatárra helyezhető el.
2. Ha a telek szélessége meghaladja a 12 métert, az oldalhatáron álló épület-
elhelyezés maximum 1,0 méter széles csurgó távolság elhagyásával is lehetséges.
3. Ha a telek szélessége meghaladja a 20 métert, az épület szabadon állóan is
elhelyezhető, az oldalhatártól 3,0 méteres távolságra, amennyiben az utcaképbe
illeszkedik.
4. A lakóterületek saroktelkein – oldalhatáron álló beépítési mód esetében – az épület
szabadon állóan is elhelyezhető, az egyéb övezeti előírások betartásával. A
szabadon álló beépítés a szomszédos építési telek építési jogait nem korlátozhatja.
Amennyiben kötelező előkertet tartalmaz a szabályozás, úgy az épület elhelyezését
tekintve az előkert mértékével csökkentett telekszélesség alapján kell eljárni.
(2) ZÁRTOSRÚ BEÉPÍTÉSI MÓD
a) Az övezeti jelekben Z-vel jelölt zártsorú beépítési mód esetén a zártsorúsítás kötelező
az alábbi utcák adott szakaszain, amennyiben azt a csatlakozó telekhatáron álló épület
kialakítása (nyílászáró, átnyúló eresz) nem akadályozza:
Rákóczi út mindkét oldalán (Alkotmány utcától a Csokoládégyárig), Széchenyi utca
mindkét oldalán (Kórház köztől Hunyadi közig), Kossuth utca mindkét oldalán
(Kossuth tér és Béke utca között), Erzsébet utca és Petőfi utca mindkét oldalán, Jókai
utca mindkét oldalán, Posta utca és Huszárvár utca déli oldalán, Magyar utca mindkét
oldalán (Ondi út és Nyár utca között). A teljes zártsorúsítás esetén legalább 3,00 m,
7
közforgalom esetén 3,50 m széles és 3,00 m magas kapuáthajtóval szükséges
biztosítani a telkek gépjárművel való megközelítését.
b) A teljes zártsorúsítás nem kötelező, helyette az oldalhatáron álló épület-elhelyezés
sajátos formáját, a hajlított ház típust (utcával párhuzamos épületszárny és rá
merőleges oldalhatáron álló épületszárny) és a hézagosan zártsorú épület-elhelyezést
(a zártsorú jelleget legalább 3,0 méter magas falkerítés biztosítja) is lehet alkalmazni a
következő esetekben (az a/ pont figyelembevételével). Amennyiben a telek utcai
szélessége eléri a 18 métert, 3,0 méter oldalkert létesíthető, amennyiben a telek utcai
szélessége eléri a 22 métert, 6,0 méter oldalkert létesíthető, amennyiben a telek utcai
szélessége eléri a 26 métert, az oldalkert nagyobb is lehet.
c) Az utcai szárny úgy alakítandó ki, hogy az a szomszédos ingatlan átépítése során
legalább 9,0 m mélységben tűzfal épüljön, a zártsorú csatlakozás lehetőségét biztosítsa
(a b/ pont figyelembevételével). Az utcai szárny mélysége a csatlakozó telekhatárok
mentén – tűzfalasan kialakítva – nem lehet több mint 10,0 m, szélessége az
utcafronton nem lehet kevesebb mint 15,0 méter.
d) A hátsó épületszárnyak kialakítását az oldalhatáron álló beépítés általános előírásai
alapján kell megoldani. A hátsó épületszárny homlokzatfal magassága legfeljebb 5,0
m lehet.
e) A hátsó épületszárny – amennyiben nem az oldalhatáron létesül – az oldalhatáron az
utcai szárny folytatásában (az eredeti építési oldalán) legalább 2,0 m magas tömör
kerítés létesítendő, 9 méter hosszban.
f) 15 m-nél kisebb telekszélesség esetén az épületek csak zártsorúan helyezhetők el.
10. §
Az épületek kialakítására vonatkozó általános előírások
(1) Tetőtér beépítés esetén több hasznos tetőtéri építményszint létesíthető, tetőablakok csak
egy sorban helyezhetők el.
(2) Saroktelken csak sarokház épülhet, az utcák felé egyenrangú homlokzatokkal.
(3) Szabadlépcső csak legfeljebb 1,20 m szintkülönbségig alkalmazható.
(4) Magastető esetén alkalmazott tetőfelépítmények (állóablakok) tetősíkon mért vízszintes
vetülete nem haladhatja meg sem az összes homlokzati hossz 1/4-ét, sem pedig az érintett
főhomlokzati sík vízszintes vetületének 1/3-át.
(5) Közterület fölé épületrész nem lóghat.
(6) Az építménymagasság és homlokzatfal magasság (lásd fogalom-meghatározások) között
max. 1,0 m-es eltérés lehet.
(7) A város már beépített területein az épületek elhelyezésénél, a beépítési formánál, a tömeg-
és tetőkialakításnál, az alkalmazott építőanyagoknál és részletképzésnél jelen
szabályzatban részletezetteken túl az illeszkedés szabályát (lásd fogalom-meghatározások)
kell figyelembe venni.
11. §
Lakóterületek
(1) Kisvárosias lakóterület (Lk) OTÉK 12. §
A kisvárosias lakóterületen elhelyezhető:
1. Lakóépület.
2. A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület.
3. Egyházi, oktatási, szociális, egészségügyi épület.
4. A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.
8
Kivételesen sem helyezhető el az OTÉK 12. §. (3) bek. 3) 4) 5) pontjában foglalt építmények,
valamint a (4) bek.-ben foglaltak.
SZ
30
Lk
jelű építési övezet
11,0
3000
Z-1
30
Lk
jelű építési övezet
5,0
3000
Z-1
40
Lk
jelű építési övezet
5,0
450
Z-1
30
Lk
jelű építési övezet
6,0
500
előírásai az alábbiak:
a) Beépíthető legkisebb telekterület: 450 m2 500 m2, illetve 3000 m2 lehet.
b) Beépítési mód: szabadon álló és zártsorú.
c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%, illetve 40%.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,0 m, illetve 6,0 m.
e) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség.
A Szerencs és Ond közötti lakóterületen a lakóépületek földszintjén szolgáltató egységek
elhelyezhetők.
Z-K
40
Lk
jelű építési övezet
5,0
K
Z-K
40
Lk
jelű építési övezet
6,0
K
Z-K
30
Lk
jelű építési övezet
6,0
K
előírásai az alábbiak:
a) A kialakítható legkisebb telekterület: kialakult teleknagyság.
b) Beépítési mód: zártsorú.
c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30% illetve 40% lehet.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,0 m illetve 6,0 m.
e) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség.
Lk
SZ-K
30
L
jelű építési övezet
16,0
K
SZ-K
30
Lk
jelű építési övezet
12,9
K
SZ-K
30
Lk
jelű építési övezet
15,0
K
előírásai az alábbiak:
a) A kialakítható legkisebb telekterület: a kialakult teleknagyság (tömbtelek)
b) Beépítési mód: szabadon álló.
9
c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 12,0 m, 15,0 m, ill. 16,0 m lehet.
e) A kisvárosias lakóterületeknél a lapostetős, többlakásos épületekre magastető lakásépítési
céllal is létesíthető.
(2) Kertvárosias lakóterület (Lke) OTÉK 13. §
A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető:
1. Lakóépület6.
2. A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület.
3. Egyházi, oktatási, szociális, egészségügyi épület.
4. A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.
Kivételesen sem helyezhető el az OTÉK 13. §. (3) bek. 1) 3) 4) 5) pontjában foglalt
építmények, valamint a (4) bek. 2) 3) pontjában foglaltak.
Szálláshely szolg. épület elhelyezhető a megengedett lakásszámot
meg nem haladó
vendégszobaszámmal.
0-1
30
Lke
jelű építési övezet
6,0
700
0-1
30
Lke
jelű építési övezet
5,0
K
SZ-1
30
Lke
jelű építési övezet
5,0
800
előírásai az alábbiak:
a) Beépíthető legkisebb telekterület: oldalhatáron álló beép. új telekalakítás esetén: 700 m2
Szabadon álló beépítésnél új telekalakítás esetén: 800 m2.
b) Beépítési mód: oldalhatáron álló, szabadon álló.
c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,0 m.
SZ-K
30
Lke
jelű építési övezet
5,0
K
O-K
30
Lke
jelű építési övezet
5,0
K
O-K
40
Lke
jelű építési övezet
5,0
K
előírásai az alábbiak:
a) A kialakítható legkisebb telekterület: kialakult teleknagyság.
b) Meglévő telekstruktúra esetén a beépíthető legkisebb telekterület:
– oldalhatáron álló beépítés esetén: 550 m2
– szabadon álló beépítés esetén: 600 m2
c) Beépítési mód: - oldalhatáron álló, szabadon álló.
d) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%, illetve 40% lehet.
e) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,0 m.
6 Módosította: 16/2007. (VIII. 23.) ök. rendelet, hatályos: 2007. szeptember 1-től.
10
f) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség.
g)
Z-K
40
Lke
jelű építési övezet
5,0
K
Z-K
40
Lke
jelű építési övezet
7,0
K
Z-K
40
Lke
jelű építési övezet
6,0
K
Z-K
30
Lke
jelű építési övezet
6,0
K
előírásai a következők:
a) A kialakítható
legkisebb telekterület: kialakult teleknagyság
b) Meglévő telekstruktúra esetén a beépíthető legkisebb telekterület:
– zártsorú beépítés esetén: 400 m2
c) Beépítési mód: - zártsorú.
d) A beépítettség legnagyobb mértéke: 40%, illetve 30%.
e) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,0 m, 5,0 m, illetve 6,0 m.
Lke
jelű építési övezeteknél
1
az oldalhatáron álló beépítési módnál az utca felőli épületrész csak az utcával párhuzamos
gerincű nyeregtetővel építhető be.
(3) Falusias lakóterület (Lf) OTÉK 14. §
A falusias lakóterületen elhelyezhetők:
- lakóépület,
- mező-, erdőgazd. (üzemi) építmény,
- kereskedelmi, szolgálgató, vendéglátó épület,
- szálláshely szolgáltató épület,
- kézműipari építmény (amely a lakóterületi funkciót nem zavarja).
Nem helyezhető el:
- helyi igazgatási, egyházi, oktatási, szociális épület,
- sportépítmény,
- üzemanyagtöltő állomás.
O-1
30
Lf
jelű építési övezet
5,0
K
előírásai az alábbiak:
a) A kialakítható legkisebb telekterület: meglévő, kialakult teleknagyság
b) Beépítési mód: - oldalhatáron álló beépítés esetén: 800 m2
- szabadon álló (szélső telek esetén): 900 m2
c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,0 m.
e) Az előkert mérete 5,0 m.
11
SZ-K
30
Lf
jelű építési övezet
5,0
K
O-K
30
Lf
jelű építési övezet
5,0
K
előírásai az alábbiak:
a) A kialakítható legkisebb telekterület: a kialakult teleknagyság
b) Meglévő telekstruktúra esetén a beépíthető legkisebb telekterület:
- szabadon álló beépítésnél: 900 m2
- oldalhatáron álló beépítésnél: 800 m2
c) Beépítési mód: oldalhatáron álló, szabadon álló.
Meglévő beépítés esetén a kialakult beépítési módot kell alkalmazni.
d) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%.
e) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,0 m.
f) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség.
g) A nagyobb mélységű telkeknél a beépítettség nagysága a telek 50 m-es mélységéig
értendő telekterületre vonatkozik.
12. §
Vegyes területek
1) Településközpont vegyes terület: (Vt)
A településközpont vegyes területén elhelyezhető:
- lakóépület,
- igazgatási épület,
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
- egyéb szórakoztató közösségi épület,
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- sportépítmény.
A városközpont területén nem helyezhető el: parkolóház és üzemanyagtöltő állomás.
Nem helyezhető el üzemanyagtöltő állomás a 37. sz. fkl. út katolikus templom és a Nyár utca
közötti szakaszán.
2) Központi vegyes terület: (Vk)
Központi vegyes területén elhelyezhető:
- igazgatási épület,
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
- egyéb szórakoztató közösségi épület a területnek azon a részén, amelyben a
gazdasági célú használat az elsődleges,
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- sportépítmény,
1) Településközpont vegyes terület:
1.1. Városközpont területére vonatkozó építési előírások:
12
SZ-K
40
Vt
jelű építési övezet
6,0
K
O-K
40
Vt
jelű építési övezet
6,0
K
előírásai az alábbiak:
a) Telekterület: meglévő, kialakult állapot.
b) Beépítési mód: szabadon álló, oldalhatáron álló.
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 40% lehet.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m.
SZ-K
30
Vt
jelű építési övezet
6,0
K
O-K
60
Vt
jelű építési övezet
6,0
K
SZ-K
40
Vt
jelű építési övezet
12,0
K
SZ-K
40
Vt
jelű építési övezet
15,0
K
SZ-K
40
Vt
jelű építési övezet
10,0
K
SZ-K
80
Vt
jelű építési övezet
7,0
K
előírásai az alábbiak:
a) Telekterület: meglévő, kialakult állapot.
b) Beépítési mód: szabadon álló, oldalhatáron álló, kialakult helyzet.
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%, 40%, 60%, illetve 80% lehet.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m, 12,0 m, 15,0 m, 10,0 m, illetve 7,0 m
lehet.
Z-K
40
Vt
jelű építési övezet
7,0
K
Z-K
50
Vt
jelű építési övezet
7,0
K
Z-K
70
Vt
jelű építési övezet
7,0
K
Z-K
30
Vt
jelű építési övezet
6,0
K
Vt
Z-K
40
jelű építési övezet
13
6,0
K
Z-K
60
Vt
jelű építési övezet
6,0
K
Z-K
60
Vt
jelű építési övezet
8,0
K
Z-K
60
Vt
jelű építési övezet
7,0
K
Z-K
30
Vt
jelű építési övezet
5,0
K
Z-K
80
Vt
jelű építési övezet
8,0
K
Z-K
70
Vt
jelű építési övezet
8,0
K
Z-K
50
Vt
jelű építési övezet
8,0
K
előírásai az alábbiak:
a) Kialakítható legkisebb telekterület: meglévő teleknagyság.
b) Beépítési mód: zártsorú, kialakult helyzet.
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%, 40%, 50%, 60%, 70%, 80% lehet.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,0 m, 6,0 m, 7,0 m, 8,0 m.
1.2. Egyéb intézményterületek: (Szerencs, Ond)
SZ-K
30
Vt
jelű építési övezet
5,0
K
O-K
30
Vt
jelű építési övezet
5,0
K
előírásai a következők:
a) Kialakítható legkisebb telekterület: meglévő teleknagyság.
b) Beépítési mód: szabadon álló, oldalhatáron álló, kialakult helyzet.
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,0 m.
SZ-K
40
Vt
jelű építési övezet
5,0
K
O-K
40
Vt
jelű építési övezet
6,0
K
14
előírásai az alábbiak:
a) Kialakítható legkisebb telekterület: meglévő teleknagyság.
b) Beépítési mód: szabadon álló, oldalhatáron álló, kialakult helyzet.
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 40%.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,0 m, illetve 6,0 m.
SZ-K
30
Vt
jelű építési övezet
9,0
K
O-K
40
Vt
jelű építési övezet
7,0
K
előírásai az alábbiak:
a) Kialakítható legkisebb telekterület: meglévő teleknagyság.
b) Beépítési mód: szabadon álló.
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%, illetve 40% lehet.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,0 m és 7,0 m.
e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség.
7
Sz-K
30
Vt
jelű építési övezet
8,0
K
Sz-K
30
Vt
jelű építési övezet
8,0
2000
Előírásai a következők:
a) Kialakítható legkisebb telekterület: meglévő teleknagyság, illetve 2000 m2
b) Beépítési mód: szabadon álló, kialakult helyzet,
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30 %
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 8,0 m lehet.
Z-K
30
Vt
jelű építési övezet
6,0
1500
Előírásai a következők:
a) kialakítható legkisebb telekterület: 1500 m2
7 Beiktatta: 24/2012. (XI.29.) ör., hatályos: 2012. december 29-től.
15
b) Beépítési mód: zártsorú, kialakult helyzet,
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30 %
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m lehet.
A gépkocsik elhelyezését a telken belül kell megoldani.
1.3. Tervezett intézményterületek: (Szerencs)
Z
40
Vt
jelű építési övezet
7,0
400
Z
50
Vt
jelű építési övezet
7,0
300
SZ
40
Vt
jelű építési övezet
6,0
2000
SZ
20
Vt
jelű építési övezet
6,0
2000
SZ
40
Vt
jelű építési övezet
6,0
5000
előírásai az alábbiak:
- Tervezett intézményközpont: Kassa utca, iskola melletti terület és Szerencs és Ond közötti
új lakóterületen, az Ondi forgalmi út mellett, valamint a városkapu területe.
a) Kialakítható legkisebb telekterület Ondi út mellett: 2000 m2, illetve 5000 m2, a Kassa utca
mellett 300 m2, illetve 400 m2.
b) Beépítési mód: szabadon álló, a Kassa utcában zártsorú.
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 40%, illetve 20% lehet.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m, illetve 7,0 m.
SZ
30
Vt
jelű építési övezet
6,0
5000
előírásai az alábbiak:
- Tervezett intézményközpont: a Bekecsi utca (376 és 374/1 hrsz. terület)
a) Kialakítható legkisebb telekterület: 5000 m2.
b) Beépítési mód: szabadon álló.
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m.
Városközpontban jelölt településközpont vegyes területeknél az alábbi, a beépítésre
vonatkozó előírásokat kell figyelembe venni:
(1) A Rákóczi utcai telkeknél a hátsó kert beépíthető, amennyiben a szomszédos telken lévő
épületek elhelyezkedése ezt lehetővé teszi.
(2) A szabályozási terven jelölt max. építménymagasságot úgy kell figyelembe venni, hogy
az összhangban legyen a kialakult utcaképpel és a meglévő épületek magasságával. A
16
homlokzatfal magasság értéke 1,0 m-rel kisebb legyen az építménymagasság értékénél
(pl. 6,0 m ép. magasságnál legfeljebb 5,0 m lehet a homlokzatfal magasság).
(3) Az új épületek tetőkialakításánál a hajlásszög a történelmileg kialakult, amennyiben ahhoz
igazodni nem lehet, úgy 38-43o lehet.
(4) A területen lévő lapostetős épületekre magastető építhető, tetőtérbeépítés engedélyezhető,
az építménymagasság legfeljebb 2,0 méterrel emelhető..
(5) Védett területen és védett épületeknél és azokkal érintkező telkeken követelmény a
település és a védett értékek értékes építészeti karakterének megőrzése és helyreállítása,
illetve az új épületeknél az azokhoz történő illeszkedés.
(6) Rákóczi u. 85. sz. (1677 hrsz.) lakóépületnél az építménymagasság egyenlő: jelenlegi
homlokzatmagasság + 2 m.
(7) A Rákóczi utca északi oldala a Kárpáti és Mikszáth u. közötti szakaszon, az oldalhatáron
álló Vt övezetben az épületek csak utcával párhuzamos gerinccel épülhetnek.
2) Központi vegyes terület (Vk)
SZ
40
Vk
jelű építési övezet
7,0
5000
előírásai az alábbiak:
- Tervezett intézményterület: a 37. sz. fkl. út és Vörösmarty u. között (3902 hrsz.)
a) Kialakítható legkisebb telekterület: 5000 m2
b) Beépítési mód: szabadon álló.
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 40%.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,0 m.
SZ-K
30
Vk
jelű építési övezet
10,5
K
előírásai az alábbiak:
- A Gimnáziumi tömb (Béke u., Ondi u. által határolt tömb):
a) Telekterület: meglévő, kialakult állapot.
b) Beépítési mód: szabadon álló, oldalhatáron álló, kialakult helyzet.
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30% lehet.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 10,5 méter.
e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség.
f) A gimnázium épületére tetőszint építhető.
SZ-K
20
Vk
jelű építési övezet
K
K
SZ-K
30
Vk
jelű építési övezet
10,0
K
előírásai az alábbiak:
- Katolikus templom (37. sz. fkl. út mellett), általános iskola
a) Kialakítható legkisebb telekterület: meglévő.
b) Beépítési mód: szabadon álló, kialakult állapot.
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 20%, 30%.
17
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: a templomnál kialakult, az általános
iskolánál 10,0 m.
Z-K
40
Vk
jelű építési övezet
8,0
3000
előírásai az alábbiak:
- Rákóczi u., Gyár u. és Magyar u. által határolt tömb:
a) Kialakítható legkisebb telekterület: 3000 m2.
b) Beépítési mód: zártsorú, kialakult helyzet.
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 40%.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 8,0 m.
SZ-K
40
Vk
jelű építési övezet
9,0
K
SZ-K
30
Vk
jelű építési övezet
9,0
K
előírásai az alábbiak:
- Általános iskola (Rákóczi u. 100.), Ondi u. – Malom u. (tervezett iskolatömb):
a) Kialakítható legkisebb telekterület: meglévő teleknagyság.
b) Beépítési mód: szabadon álló, kialakult helyzet.
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%, illetve 40%.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,0 m.
SZ-K
40
Vk
jelű építési övezet
6,0
K
SZ-K
30
Vk
jelű építési övezet
6,0
K
előírásai az alábbiak:
- Kollégiumok (Hegy u.):
a) Telekterület: meglévő, kialakult állapot.
b) Beépítési mód: szabadon álló, kialakult helyzet.
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%, illetve 40%.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m.
O-K
40
Vk1
jelű építési övezet
4,5
400
előírásai az alábbiak:
a) Kialakítható legkisebb telekterület: 400 m2.
b) Beépítési mód: oldalhatáron álló.
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 40%.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.
e) Telekszélesség: 10-14 m között.
18
f) Épületszélesség: max. 7,0 m.
Vk-MR tömbök műemléképületek területei
A területre vonatkozó előírásokat a IV. fejezet 20§-a tartalmazza.
(3) 8Az SZT-n jelölt területeken a módosítandó övezetekre az alábbi előírások vonatkoznak:
1. Lk->Vt HÉSZ 12.§.1) 1.1
2027/1, 2027/2 2027/3 hrsz
SZ-K
40
Vt
jelű építési övezet
6,0
K
2. Lk->Vt
2018/8
-11 hrsz
SZ-K
40
Vt
jelű építési övezet
10,0
K
3. Lk->Vt
2152/14, 2152/25-26, 2152/36-38
SZ-K
40
Vt
jelű építési övezet
6,0
K
4. Lk->Vt
1976 hrsz
SZ-K
40
Vt
jelű építési övezet
10,0
K
5. Lk->Vt
1977/10 hrsz
SZ-K
40
Vt
jelű építési övezet
12,0
K
6. Lke->Vt HÉSZ 12.§.1) 1.1
1977/3-5, 1977/8,1977/11-35,1978,1979,1980,1981 hrsz
13. §
Gazdasági területek
A település kül- és belterületén a gazdasági terület jellege szerint:
- kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz)
- ipari területek (Gip)
alakíthatók ki.
(1) Kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági terület:
8 Beillesztette: 2/2016.(I.28.) ör., hatályos: 2016. január 29-től.
19
A terület általános előírásai:
A területen elhelyezhető:
- mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület;
- a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, használó és a
személyzet számára szolgáló lakások;
- igazgatási, egyéb irodaépület;
Kivételesen elhelyezhető:
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
- egyéb közösségi szórakoztató épület.
1.1. Meglévő kereskedelmi, szolgáltató terület:
SZ-K
30
Gksz
jelű építési övezet
5,0
K
SZ-K
30
Gksz
jelű építési övezet
6,0
K
előírásai az alábbiak:
a) Kialakítandó legkisebb telekterület: meglévő telephely.
b) Beépítési mód: szabadon álló, kialakult helyzet.
c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m, illetve 5,0 m.
e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség.
f) A zöldfelület legkisebb mértéke min. 30%.
g) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. és 36. §-a tartalmazza.
O-K
30
Gksz
jelű építési övezet
6,0
K
Z-K
30
Gksz
jelű építési övezet
6,0
K
előírásai az alábbiak:
a) A legkisebb kialakítható telekterület: meglévő telephely.
b) Beépítési mód: oldalhatáron álló, zártsorú.
c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30% lehet.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség.
f) A zöldfelület legkisebb mértéke: 30%.
g) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. és 36. §-a tartalmazza.
O-K
30
Gksz
jelű építési övezet
6,0
1000
SZ-K
40
Gksz
jelű építési övezet
7,0
2000
20
SZ-K
40
Gksz
jelű építési övezet
7,0
2500
előírásai az alábbiak:
- Magyar utca térsége:
a) A legkisebb kialakítható telekterület: 1000 m2, 2000 m2, 2500 m2.
b) Beépítési mód: szabadon álló.
c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%, illetve 40% lehet.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m, illetve 7,0 m.
e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség.
f) A zöldfelület legkisebb mértéke: 30%.
g) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. és 36. §-a tartalmazza.
A Nyár utca északi és déli oldalán, a telkek a 37. sz. fkl. útra merőlegesen alakíthatók ki a
telkek szélessége legalább 20 méter legyen, az épületek főhomlokzata a főúttal
párhuzamos legyen.
1.2. Tervezett kereskedelmi, szolgáltató terület (37. sz. fkl. út mellett):
SZ
30
Gksz
jelű építési övezet
6,0
5000
előírásai az alábbiak:
a) Kialakítandó legkisebb telekterület: 5000 m2
b) Beépítési mód: szabadon álló.
c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30% lehet.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m.
e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség.
f) A zöldfelület legkisebb mértéke min. 30%.
Tervezett kereskedelmi, szolgáltató terület (Alsó pincesor 791hrsz-ú terület):
9 Gksz
0
40
5,5
590
jelű építési övezet
előírásai az alábbiak:
a) Kialakítható legkisebb telekterület: 590 m2
b) Beépítési mód: oldalhatáron álló
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 40%
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,5 m
e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség
f) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40%
g) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírások:
északi előkert: 6,0 m
nyugati előkert: 6,0 m
déli előkert: 0,00 m
9 Beiktatta: 17/2008. (X. 30.) rendelet, hatályos: 2009. január 1-től.
21
Keleti oldalhatár: 0,00 m
(2) Ipari terület: (OTÉK 20. §)
Ipari területek általános előírásai:
- A város beépített területei mellet, a 37-es főút és a szomszédos településekre vezető utak
mentén, valamint a városból és az Árpád-hegyről feltáruló látványban megjelenő
beépítéseknél csak magastetős épületek építhetők, a tetődőlésszög min. 15o, az építési
vonal, előkert, épületek elhelyezésének iránya a városias beépített területek jellegének
feleljen meg.
- Ipari területeken az épületek tömegképzése, homlokzati és építészeti kialakítása,
anyaghasználata egyszerű, feltűnésmentes legyen. Az épületek és tetőfelületek színezése a
földfestékekkel előállítható szinek (barnák, okker és homokszínek, szürkék, fehérek) és
ezek árnyalatai lehetnek. Feltűnő, rikító, zavaró színeket és mintákat nem lehet
alkalmazni.
Belterületen:
2.1. Keleti iparterület:10
(1) A gépkocsik parkolását telephelyen belül kell megoldani.
(2) A területen belül csak olyan telephelyek alakíthatók ki, melyek működése a környező
lakóterületeket környezetvédelmi szempontból (zaj, levegőtisztaság stb.) nem zavarja.
(3) A környezeti elemek minőségének megóvása érdekében, az érintett területeken tartósan és
ideiglenesen is csak olyan tevékenységek, illetve azokhoz tartozó létesítmények, építmények
megvalósítása, üzemeltetése engedélyezett, amelyek ellenőrzött körülmények közötti
működtetése nem veszélyezteti a talaj, illetve a felszíni és felszín alatti vizek jó állapotának,
továbbá az általános normatív emberi elvárásokon és s valamennyi vonatkozó jogerős
jogszabályban megfogalmazott környezeti célkitűzések teljesülését.
Sz-K
40
Gip
jelű építési övezet
12,0
10000
A fentiekben meghatározott építménymagasság (12,0 m) a technológiai berendezésekre nem
vonatkozik.
Sz
40
Gip
jelű építési övezet
9,0
2000
Előírásai az alábbiak:
a) Kialakult legkisebb telekterület: 2000 m2
b) Beépítési mód: szabadon álló,
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 40 % lehet,
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,0 m
e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség,
f) Zöldfelület legkisebb mértéke 30 % lehet,
g) Elő- oldal és hátsó kertre vonatkozó előírásokat az OTÉK tartalmazza.”
10 Módosította: 24/2012. (XI.29.) ör., hatályos: 2012. december 29-től.
22
2.2. Nestlé Cukorgyár területe:
SZ-K
40
Gip
jelű építési övezet
9,0
10000
előírásai az alábbiak:
a) A legkisebb kialakítható telekterület: 10000 m2
b) Beépítési mód: szabadon álló, kialakult.
c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 40% lehet.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,0 m
e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség.
f) A zöldfelület legkisebb mértéke: 30%.
A lakóterület felől max. 6,0 m magas zajvédő fal létesítendő!
2.3. Déli iparterület:
SZ-K
30
Gip
jelű építési övezet
9,0
K
előírásai az alábbiak:
a) A legkisebb kialakítható telekterület: meglévő telephelyek.
b) Beépítési mód: szabadon álló, kialakult helyzet.
c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30% lehet.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,0 m
e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség
f) A zöldfelület legkisebb mértéke: 30%.
g) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. és 36. §-a tartalmazza.
MÉH-telep térsége11:
SZ-K
30
Gip
jelű építési övezet
12,0
K
előírásai a következők:
a) A legkisebb kialakítható telekterület: meglévő.
b) Beépítési mód: szabadon álló, kialakult helyzet.
c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30% lehet.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 12,0 m
e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség
f) A zöldfelület legkisebb mértéke: 30%.
g) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. és 36. §-a tartalmazza.
h) Magasabb rendű jogszabályokból eredő előírások:
1. a tájbaillesztés elbírálhatósága érdekében látványterv készítendő
2. a közművezetékek felszín alatti nyomvonal vezetése szükséges, különös tekintettel a
villamosenergia, és távközlés vezetékeit földkábelbe fektetve kell megépíteni. Amennyiben
szükséges gáznyomás szabályozó elhelyezése, az utcai homlokzaton nem jelenhet meg.
11 Módosította: 12/2011. (V. 26.) sz. rendelet, hatályos: 2011. június 27-től
23
3. az épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, fém, tégla, sima vakolt
felület stb.), vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli tónusú és színű
felületképzéssel készülhet. Tipikusan harsány színek a falfelületek színezésére és a
tetőhéjalásra nem alkalmazhatóak.
4. az épületek, építmények környezetének parkosítása kizárólag tájba illő, nem invázív
őshonos növények telepítésével lehet.
5. Az övezetben építmény talajmechanikai szakvélemény alapján helyezhető el.
6. Az üzemi terület övezetének lakóterülettel határos oldala háromszintes fásítással ültetendő
be.”
2.4. Tervezett iparterületek:
Déli iparterület:
SZ
30
Gip
jelű építési övezet
9,0
5000
SZ
30
Gip
jelű építési övezet
9,0
10000
előírásai az alábbiak:
a) A legkisebb kialakítható telekterület: 5000 m2, illetve 10000 m2 (1,0 ha).
b) Beépítési mód: szabadon álló.
c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30% lehet.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,0 m
e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség
f) A zöldfelület legkisebb mértéke: 30%.
g) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. és 36. §-a tartalmazza.
Keleti iparterület:
SZ
40
Gip
jelű építési övezet
9,0
10000
előírásai az alábbiak:
a) A legkisebb kialakítható telekterület: 10000 m2, 1,0 Ha.
b) Beépítési mód: szabadon álló.
c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 40% lehet.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,0 m
e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség
f) A zöldfelület legkisebb mértéke: 30%.
g) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. és 36. §-a tartalmazza.
Tervezett iparterület:12
12 Beiktatta: 12/2007.(VI. 21.) ök. rendelet, hatályos: 2007. június 22-től.
24
Gip
SZ
40
20 (40)
10000
jelű építési övezet
előírásai az alábbiak:
h) Kialakítható legkisebb telekterület: 10000m2
i) Beépítési mód: szabadon álló.
j) Beépítettség legnagyobb mértéke: 40%
k) Megengedett legnagyobb építménymagasság:
- 20,0 m
- a kazánházaknál technológiai szükségszerűség által indokoltan 5,0 m-es
emelés engedélyezhető
- a kémények magassága 40,0 m.
l) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség
m) Zöldfelület legkisebb mértéke: 30%
n) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. és 36. §-a tartalmazza.
Külterületen:
A tervezett elkerülő út mellett lévő volt Tsz. major kibővített területe.
SZ
30
Gip
jelű építési övezet
9,0
5000
előírásai az alábbiak:
a) A legkisebb kialakítható telekterület: 5000 m2.
b) Beépítési mód: szabadon álló.
c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30% lehet.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,0 m
e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség
f) A zöldfelület legkisebb mértéke: 30%.
g) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. és 36. §-a tartalmazza.
h) Telepíthető funkció: mezőgazdasággal kapcsolatos tevékenység.
Tervezett iparterület: 13
Gip
SZ
40
16,0
20000
jelű építési övezet
előírásai az alábbiak:
a) kialakítható legkisebb telekterület: 20000 m2
b) beépítési mód: szabadon álló
c) beépítettség legnagyobb mértéke: 40%
d) megengedett legnagyobb építménymagasság: 16,00 m
e) beépítés feltétele: teljes közművesítettség
f) zöldfelület legkisebb mértéke: 25%
13 Beiktatta: 11/2007. (V. 24.) sz. ök. rendelet, hatályos: 2007. június 1-jétől.
25
g) Elő-, oldal és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. és 36. §-a tartalmazza
A szociális épület előkertje, az ipari feltáró út felől 5,0 m
h) A területen áthaladó gázvezeték védőtávolságát (28,0-28,0 m) az épületek
elhelyezésénél figyelembe kell venni
i) A tervezett iparterületen lévő 20 kV vezetéket szükség esetén földkábelben lehet
elhelyezni, az ÉMÁSZ-val történő egyeztetés alapján
(3) 14
7.Vk->Gksz HÉSZ 13.§.1) 1.1
2005, 2007, 2008, 2009, 2010, 2011, 2012, 2013, 2015/1, 2015/2, 2016 hrsz
SZ-K
40
Gksz
jelű építési övezet
7,0
2000
8.Vt->Gip HÉSZ 13.§.2) 2.1
2023/4 hrsz
S4
Gj S 4 jelű
SZ
40
jelű építési övezet
i6
K
e6, K építé
9,0
2000
14. §
Üdülőterületek
1. Üdülőházas terület:
Tervezett kemping a tervezett Horgásztó északi oldalán, külterületen, a Szerencs-patak
mellett.
SZ
10
Üü
jelű építési övezet
4,5
5000
a) A legkisebb kialakítható telekterület: 5000 m2.
b) Beépítési mód: szabadon álló.
c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 10% lehet.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség
f) Elő-, oldal- és hátsókertre szabályozása az OTÉK 35. és 36. §-a alapján.
15. §
Különleges területek (OTÉK 24. §)
Zöldfelületi intézmények:
(1) Temetők: K-TE
- Református temető 659 hrsz.
Zöldfelületi fedettség mértéke: 60%-ra fejlesztendő.
- Katolikus temető 661 hrsz. területen,
A lakóterület felől növénytelepítés (cserjesáv és fasor) létesítendő.
Zöldfelületi fedettség mértéke 60%-ra fejlesztendő.
- Katolikus temető: 662 hrsz. területen,
A belső úthálózat kiépítendő.
14 Beillesztette: 2/2016.(I.28.) ör., hatályos: 2016. január 29-től.
26
Zöldfelületi fedettség mértéke 60%-ra fejlesztendő.
- Görög katolikus temető 677 hrsz. területen
Lakóterület felől növénytelepítés (cserjesáv és fasor) létesítendő.
Zöldfelületi fedettség mértéke 60%-ra fejlesztendő.
- Izraelita temető 702 hrsz. területen,
A telekhatár mentén növénytelepítés (cserjesáv) létesítendő.
- Ondi köztemető 6332/1; 6332/2 hrsz. területen
Zöldfelületi fedettség mértéke 60%-ra fejlesztendő.
Ravatalozó megépült.
A temetőkertek parkrekonstrukciója csak kertépítészeti kiviteli tervek alapján
végezhető el. Terep- és egyéb építmények (támfalak, szeméttárolók, kerítések stb.)
csak a környékről származó terméskőből vagy fából készülhetnek, útburkolatok,
sétány burkolatok csak kőből vagy aszfaltozva készülhetnek.
Sportterület: K-Sp
Ond
Tervezett sportterület: 6474 hrsz. terület keleti része.
6024 hrsz. útról megközelíthetően.
Sportöltöző építhető, a kerítések dróthálóból, vagy fából készülhetnek.
Szabadidőközpont: K-SZk
15
Sz
10
K-Szk
jelű építési övezet
6,0
5000
Így a kialakítható legkisebb telekterület: 5000 m2
előírásai az alábbiak:
a) Kialakítandó legkisebb telekterület: 20000 m2 (2,0 Ha.)
b) Beépítési mód: szabadon álló.
c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 10%.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m.
e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség.
f) Elő-, oldal- és hátsókert szabályozása: az OTÉK 35. és 36. §-a szerint.
(2) A szabadidőközpontban elhelyezhető:
- közlekedési terület (feltáróút),
- fásított parkoló,
- Aqua park; létesítményei: öltözők, szociális helyiségek, lelátó stb.
- gyermekjátszótér és építményei,
- sportpályák (különböző sportolási lehetőségek biztosításához),
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmények, szociális helyiségek (sétaút,
pihenőhely, esőbeálló, kerti építmények, sétaút, pihenőterek, dísz- és pihenőpark,
- a terület fenntartásához szükséges épület,
- ligetesen telepített erdő,
- a terület lekerítése áttört kerítéselemmel, növénysávval megerősítve.
15 Módosította: 24/2012. (XI.29.) ör., hatályos: 2012. december 29-től.
27
A területre részletes szabályozási, illetve kertészeti tervet kell készíteni, biztosítva a terület
megközelítését, parkolási lehetőségét, intézményterületek, zöldfelületi létesítmények
elhelyezését, a gyalogútrendszer meghatározását.
A területen az épületekre és építményekre vonatkozó előírások a város védett területeinek
előírásaival azonosak. A beépített területek melletti területeknél az építési vonal, előkert,
épületek elhelyezésének iránya a városias beépített területek jellegének feleljen meg.
Sportterületeknél a kerítések dróthálóból, vagy fából készülhetnek.
SZ
20
K-Lo
jelű építési övezet
6,0
10000
előírásai a következők:
(1) Lovascentrum: Ondon, a Szerencs-patak mellett (külterületen) (0565/1; 0565/2; hrsz.)
a) Kialakítandó legkisebb telekterület: 10000 m2 (1,0 Ha)
b) Beépítési mód: szabadon álló.
c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 20%.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m.
e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség.
f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. és 36. §-a tartalmazza.
(2) A területen a lótartással és lovasbemutatóval kapcsolatos létesítmények, valamint az
idegenforgalomhoz kötődő épületek helyezhetők el. Ezen kívül a tulajdonos, a használó
és a személyzet számára szolgáló lakások létesíthetők.
(3) A tervezett létesítmények a természeti környezetbe illeszkedő, hagyományos forma- és
anyaghasználattal (természetes kő és fa) építhetők.
(4) A fentieken túl, a területen elhelyezhetők: közlekedési terület, fásított parkolók.
Öltözők, szociális helyiségek, lelátó, kereskedelmi és vendéglátó létesítmények.
Lovassportot kiszolgáló utak, közpark, ahol a gyepfelület uralkodik, ligetesen telepített
facsoportokkal.
Védőfásítás (szélvédelem miatt).
(5) A terület lekerítése „áttört” fa anyagú kerítéselemmel, növénysávval megerősítve.
SZ
10
K-Szm
jelű építési övezet
6,0
10000
előírásai az alábbiak:
(1) Szüreti mulatságok területe: Ond, Monoki utca végén 0506 hrsz. ingatlan déli része
a) Kialakítandó legkisebb telekterület: 10000 m2 (1,0 Ha)
b) Beépítési mód: szabadon álló.
c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 10%.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m.
e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség.
f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. és 36. §-a tartalmazza.
(2) A területen elhelyezhető:
- a funkcióhoz kötődő közösségi célt szolgáló, valamint szociális és vendéglátó egység,
- közlekedési terület, fásított parkoló,
- közpark.
(3) A terület csak cserjesávval keríthető le.
28
SZ
15
K-Kt
jelű építési övezet
20 / 4,5
20000
előírásai az alábbiak:
(1) Kilátó területe: 4029 hrsz. Aranka tető (Árpád-hegy)
a)
Kialakítható legkisebb telekterület: 20000 m2
b) Beépítési mód: szabadon álló.
c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 5%.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 20,0 m a kilátó esetében, egyéb kiszolgáló
létesítménynél 4,5 m.
e) Beépítés feltétele: részleges közművesítettség.
f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. és 36. §-a tartalmazza.
(2) A területen elhelyezhető:
- közlekedési terület, fásított parkoló,
- park, ligetes erdő,
- vendéglátó, kereskedelmi egység, szociális helyiségek,
- kilátó épülete.
(3) A terület nem keríthető le, csak cserjesávval.
(4) A területre részletes szabályozási tervet kell készíteni, komplex tervdokumentációval.
(Építészet, közlekedés, közmű, kertrendezés.)
K-H hulladékgazdálkodási terület, külterületen (4270; 4275; 4274; 4276; 4277 hrsz.)
Rekultiváció után véderdő funkcióval.
K-B
Bányaterületek a külterületen:
A bányaüzemi tevékenység utáni rekultiváció végrehajtandó. A területek rekultiváció
utáni végleges felhasználásáról, a rekultiváció szakmai tartalmának ismertében lehet a
Bányakapitányság, a Környezetvédelmi Felügyelőség és az Önkormányzat
bevonásával dönteni.
Pinceterületek: (K-Pi)
A pincés területeken található (részben védett) pinceterületek előírásai az alábbiak:
(1) A pincék közterületről (útról) megközelíthetőek legyenek.
(2) Az út szabályozásán belül pincelejárat nem lehet.
(3) A pinceterületen telkenként csak egy borház létesíthető, lakóépület nem építhető.
(4) Telekhatár nélküli pinceterületek alakíthatók ki, a beépítettség legnagyobb mértéke 100%.
(5) Meglévő telekhatár esetén a területek lehatárolására kerítések nem építhetők, a telkek csak
sövénnyel és növényzettel választhatók le.
(6) Borház az alábbi feltételekkel létesíthető, a védett és tervezett pinceterületeken:
- Beépített alapterülete max. 60,0 m2 lehet.
- A tervezett épület homlokzatsíkja a meglévő pincesor borházainak homlokzatsíkjával
egyezzen.
- A borházak közötti legkisebb épülettávolság 0,5 m – 1,0 m lehet.
- A borházak közvetlenül egymás mellé is épülhetnek (közös vagy külön fallal), ebben
az esetben a vízelvezetést is közösen kell megoldani.
- Max. építménymagasságát 4,5 m lehet, de figyelembe kell venni a szomszédos
borházak homlokzatmagasságát, az egységes építészeti megjelenés érdekében. A
homlokzatfal magasság legfeljebb 3,5 méter lehet.
29
- A borházak magastetős, oromfalas kialakítással építhetők, a helyben szokásos
tetőhajlásszöggel, homlokzati megjelenéssel és anyaghasználattal. Új borházak
építésénél és a meglévők felújításánál, átalakításánál a jelenlegi pincesorok és a helyi
védett pincék értékes építészeti karakterét kell követni, az illeszkedés szabályát
betartva.
- Meglévő lapostetős, emeletes borházaknál magastető létesítése esetén a tetőtér nem
beépíthető.
16
- A 783, 784, 785, 786, 787/1-2, 792/11, 793/10/F, 790 hrsz-ú ingatlanoknál borházak
csak az Alsópincesor felől építhetők.
1
Lőtér területe (K-L) 0547/13-15 hrsz-ú ingatlanok területe
17
K-L
SZ
15
6.0
10000
jelű építési övezet
előírásai az alábbiak:
o) Kialakítható legkisebb telekterület: 10000 m2, 1 ha
p) Beépítési mód: szabadon álló
q) Beépítettség legnagyobb mértéke: 15%
r) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
s) Beépítés feltétele: részleges közművesítettség
t) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40%
u) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírások az OTÉK 35. és 36. §-a tartalmazza.
(1) A lőtér létesítésénél figyelembe kell venni a „ lőterekről, a lőfegyverek, lőszerek
hatósági tárolásáról, a fegyvertartáshoz szükséges elméleti és jártassági
követelményekről” szóló 49/2004. (VIII.31) BM rendelet előírásait.
(2) A lőterek építésénél a „Lőterek- lövészpavilonok” építésére kiadott szempontok az
irányadók. A lőterek építésénél követelmény, hogy megfeleljen a biztonsági
előírásoknak (pl. kispuska lövészetre használt tereplőterekről-megfelelő golyófogó és
bevédés hiányában- lőirányban és oldalirányban 1500 m-ig, koronglövő lőterektől 300
m-ig lakott terület nem lehet. Kispuska lőtereken szabályos golyófogó esetén a
távolság csökken.
(3) Félig nyitott lőtereket észak- déli irányban kell építeni. (Ellenkező esetben előtetőt
kell építeni.)
(4) Igény esetén a lőteret megfelelő világító berendezéssel kell felszerelni. Ennek
hiányában a rendőrhatóság a lőtér használatának idejét korlátozza.
(5) A lőtér úttal történő megközelítését biztosítani kell.
(6) A lőtér területének azon része, amely I. ütemben nem kerül felhasználásra, a
továbbiakban
is
mezőgazdasági
területként
hasznosítható
a
végleges
területfelhasználásig.
16 Beiktatta: 17/2008. (X. 30.) rendelet, hatályos: 2009. január 1-től.
17 Beiktatta: 3/2009. (I. 22.) rendelet, hatályos: 2009. február 1-től.
30
IV. FEJEZET
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
16. §
Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata
(1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a szabályozási terv határozza meg.
(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a
használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
(3) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása
szükséges.
(4) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi
hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.
(5) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:
a) hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,
b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények,
c) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),
d) szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése,
e) távbeszélő fülke elhelyezése,
f) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építőanyag-
tárolás,
g) zöldfelületek, fasorok,
h) közművek felépítményei,
i) egyéb, az önkormányzat által közterületre vonatkozó rendeletben engedélyezett
funkciók.
(6) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület
használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként –
esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó
– külön rendeletben szabályozza.
(7) Az építési telkek közművesítését közterületről vagy közforgalom számára megnyitott
magánútról vagy magánútról kell megoldani.
(8) A közterületen az akadálymentesítés érdekében minden esetben biztosítani szükséges a
szintkülönbség rámpával történő áthidalását is. (Gyalogos átkelőhelyeknél döntött
szegélysáv stb.)
(9) Biztosítani szükséges minden 10 parkolóhoz, vagy parkoló területenként legalább egy
kerekes-székkel is igénybe vehető (méretében nagyobb) gépkocsi-parkoló létesítését,
melyet kizárólagos használatot biztosító tábla jelezzen.
17. §
Közlekedési területek és létesítmények
I. Közlekedési területek besorolása:
KÖ
(1)
ú gyorsforgalmi út:
1
KÖú
(2)
országos főút (I. és II. rendű):
2
31
37. sz. főút (Nyár utca)
KÖú
(3)
országos mellékút, települési főút:
3
- Nyugati elkerülő út
- Ond (Fő út)
- Pozsonyi út
- Ondi út
- Bekecsi utca
- Magyar utca
- Keleti elkerülő út
- Kandó Kálmán utca
- Déli elkerülő, feltáró út
- Dobó Kata utca
KÖú
(4)
helyi gyűjtőút:
4
- Rózsa utca és meghosszabbítása
- Árpád utca
- Táncsics út és
- Hegy utca
meghosszabbítása
- Széchenyi utca
- Csalogány utca
- Vajda János utca
- Kassa utca
- Veres Péter utca
- Bajcsy Zs.E. utca
- Szilas P. utca
- Sallai Imre utca
- Molnár István utca
- Kossuth Lajos utca
- Radnóti Miklós utca
- Rákóczi Ferenc a Sallai és Nyár
- Tatai Zoltán utca
utcai csomópontok között
- Ságvári Endre utca
- Ondi út a Magyar utcai
csomópontig
KÖ
(5)
ú kiszolgálóút:
5
Belterületi és külterületi 18szabályozási terv szerint.
KÖú
(6)
gyalogút:
7
Belterületi szabályozási terv szerint.
KÖú
(7)
kiemelt külterületi kiszolgálóút:
8
Külterületi szabályozási terv szerint.
KÖ
(8)
ú vegyes használatú gépjárműút:
V
- 679 hrsz. út
18 Kiegészítette: 11/2007. (V. 24.) ök. rendelet, hatályos: 2007. június 1-jétől.
32
KÖú
(9)
közlekedési területen belüli köztér
KT
KÖK
(10)
kettősvágányú villamosított vasútvonal és vasútállomás
1
19(11) KÖu közlekedési területen belüli zöldfelület jelöléssel
Z
A Mátra Cukor ZRT. főbejáratától az első feltáró útig terjedő útszakasz korlátozott
felhasználású.
II. Fogalommeghatározások
1. KÜLTERÜLETEN
c) Az út szabályozási szélessége: Az
út szabályozási területén belül csak az út, és
az út vízelvezetésének műtárgyai helyezhetők el.
d) Az út építési területe: Az
út építési területén belül csak a közlekedést kiszolgáló
- közlekedési építmények
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
- igazgatási épület,
- a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a
személyzet számára szolgáló lakás helyezhető el.
e) Az út védőtávolsága: Az
út védőtávolságán belül funkció korlátozása nélkül
bármilyen épület és építmény elhelyezhető, de csak a közút kezelőjének
hozzájárulása és feltételeinek, előírásainak betartása mellett.
2. BELTERÜLETEN
Szabályozási szélesség, szabályozási vonal:
A közterületeket és nem közterületeket elválasztó határvonal.
A városközpontban, a védett területeken a kiszolgáló utak faltól falig kiselemes
burkolatúak legyenek, vegyes (gyalogos és autó) használattal, kiemelt szegély nélkül.
18. §
Zöldterületek
(1) A zöldterületek szabályozását a Szabályozási Terv tartalmazza.
(2) A belterületi zöldterületek funkcionális tagozódása:
- Közpark: (Zkp)
- Közterületi zöldterület: (Ztk)
(3) Meglévő közparkok:
- Rákóczi várkastély parkja; történeti kert, dísz- és pihenőkert;
19 Kiegészítette: 24/2012. (XI.29.) ör., hatályos: 2012. december 29-től.
33
- Kossuth tér parkja, emlékkert, díszkert;
- Geisenheim tér zöldterülete, szoborpark, díszkert;
- Erzsébet tér zöldterülete, játszókert;
- Rákóczi Zs. tér zöldterülete, játszókert;
- Kilián téri játszótér
- 37.sz. országos főút és a Rákóczi út találkozásánál a Hungária Biztosító épület
előtti zöldterület, díszkert;
- Ondi utcai közpark, pihenő- és játszókert;
- Váci Mihály úti játszótér
- Erdei Ferenc úti játszótér
- KRESZ-park, Hidegvölgyi és Laktanya utcák találkozási területén;
- Ond területén a Fő úti gázcsere-telep melletti játszókert.
Tervezett közparkok:
- Ondi út és Szabadság utca találkozási területén a lakóterülethez kapcsolódó
területen feladata pihenőpark és játszópark;
- Lenin út, Radnóti és Hidegvölgyi utak találkozási területén feladata pihenő-,
játszókert;
- Rákóczi út nyugati fekvésű „gyári” lakótelepén, a vasútállomás felé néző
területrész, feladata dísz- és pihenőpark;
- Fecskés lakóterületen a 2277, 2275 hrsz. telkek Arany J. utca felé eső
területrészek, feladata dísz- és pihenőpark.
- 20Cukorgyár területén a 2023/1 és 2024 hrsz-ú ingatlanok, és a tervezett ipari
feltáró út között a meglévő növényállomány megtartásra kerül.
A közparkban elhelyezhetők:
- pihenést, testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, játszótéri- és
sportlétesítmények stb.),
- vendéglátó épület,
- esőbeálló építmény,
- terület fenntartásához szükséges épület,
(5) A közparkokban építmény legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhető el.
Közterületi zöldterületek: (Zk)
(6) Meglévők:
Az utakat, utcákat kísérő valamennyi zöldsáv és az utak találkozásánál meglévő
zöldterületek. Feladatuk a lakókörnyezet védelme és esztétikus utcakép
biztosítása.
(7) Tervezettek:
- Gyár utat kísérő területeken az út mindkét oldalánál, az igazgatási határtól a
benzinkutakig;
- Táncsics M. utca és vasúti pályatest között húzódó területen;
- Széchenyi u. és Késmárk utcák találkozási területén;
- Gyár út és Nagyvárad út találkozási területén;
- Huszárvári út és Bástya utca találkozási területén.
(8) Közterületi zöldterületeken építmények, épületek nem helyezhetők el.
(9) A 37. sz. fkl. út mellett intenzív zöldfolyosó kialakítása szükséges.
(10) A beépített területeken belül a közterületek (utak) mentén egységes fasorok
kialakítása, telepítése szükséges.
20 Kiegészítette: 24/2012. (XI.29.) ör., hatályos: 2012. december 29-től.
34
19.§
Erdőterületek (E)
(1) Az erdővel kapcsolatos alapvető jogszabályi előírásokat az 1996. évi LIV. törvény
az erdőről és az erdő védelméről, valamint a végrehajtására kiadott 31/2000. (VI.
26.) FVM rendelettel módosított 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet tartalmazza.
(2) A belterületen lévő erdők:
-
Turisztikai (parkerdő) erdők: Et
a település keleti városrészében tervezett szabadidőközpont területén a
Szerencs-patak jobb oldalát követő területrészen.
Árpád-hegy továbbfejlesztése parkerdő céljából;
-
Véderdők: Ev
a 37. sz. országos főközlekedési út É-i oldalánál, környezetvédelmi és
településkarakter fejlesztése céljából;
a Szerencs-patak mindkét oldalát követő területrészeken, a 37. sz. közút
és vasúti pályatest között, a hűtőtavak környezetében, a keleti
lakóterületek védelmében;
a települést dél felől elkerülő út mentén, lakóterület védelmében és az
iparterület között.
(3) A külterületen lévő erdők:
-
Tervezett turisztikai erdők: Et
a tervezett szabadidőközponttól É-ra, a lakóterület és Szerencs-patak
közötti területen, a lakóterület védelmére, valamint a sport- és
strandfürdő fejlesztési elképzelésekhez kapcsolódva;
tervezett horgásztó és kemping környezetében Ond és Szerencs-patak
közötti völgyben, idegenforgalmi célból.
-
Védőerdők (védőerdősáv) létesítése szükséges: Ev
a külterület É-i részén, a 0511, 0514 hrsz. területeken, a megszakított
ökológiai folyosó fejlesztéseként;
a külterület K-i részén haladó elkerülő út északi szakaszát kísérően, a
0528/4-19 hrsz. terület keleti sávjában, a 0528/2, 0528/3 hrsz. területből,
az úttól keletre eső részeken és a tervezett gazdasági, ipari területhez
észak és dél felől kapcsolódó területeken;
a déli elkerülő út nyugati pereme mentén;
a déli elkerülő út és a vasúti pályatesttől délre eső területrészen, a 071/9
hrsz. terület keleti részén;
a Prügyi út és Takta-csatorna találkozási pontjához észak felől csatlakozó
területen;
Ond területétől nyugatra fekvő, volt felhagyott hulladékgyűjtő területen,
a 0502/3 hrsz. területen és a 0506, 0502/10 hrsz. területek kijelölt részén.
Ond térségében a Szerencs-pataktól keletre, az iparterületek és az elkerülő út
térségében: 21
A 0553/2 hrsz-ú terület elkerülő őt és ipari feltáró út között.
Az iparterület déli részén a telephelyről kivezető út és feltáró út közötti
területen (amely érinti a 0542/17; 0542/18; 0542/10; 0542/11; 0542/12;
21 Beiktatta: 11/2007. (V. 24.) ök. rendelet, hatályos: 2007. június 1-jétől.
35
0542/13; 0542/14; 0542/15; 0542/16; 0542/7 (út) hrsz-ú ingatlanok
területét.
A 0553/2 ingatlan elkerülő úttól északra eső területrészét.
- Gazdasági erdő létesítése a keleti elkerülő útból Mád irányába húzódó
területeken.
(4) A tervezett erdőterületekre erdőtelepítés kötelező. A fásítást mielőbb meg kell
kezdeni.
20. §
Mezőgazdasági rendeltetésű területek
(1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az
ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára
szolgáló terület.
A mezőgazdasági rendeltetésű terület a külterületnek a Szabályozási Terven
mezőgazdasági területként (M) szabályozott része.
(2) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a következő övezetekre tagozódik:
Általános mezőgazdasági terület
-
szántó Má1
-
gyep Má2
-
nádas, vízállásos terület, vegyes nádassal Má3
Általános, korlátozott használatú mezőgazdasági terület Mák
A korlátozás oka: országos védelem alatt álló terület, természeti terület,
érzékeny természeti terület, ökológiai magterület, ökológiai folyosó,
megszakított ökológiai folyosó.
-
szántó Mák1
-
védett gyep Mák2
-
gyümölcsös Mák3
-
nádas, vizes élőhely, illetve természeti területként nádas Mák4
Kertes, korlátozott használatú mezőgazdasági terület:
A korlátozás oka: érzékeny természeti terület, ökológiai folyosó (Mkk)
-
szőlő Mkk1
-
kert Mkk2
-
tanya Mkk3
(3) Mezőgazdasági üzemi terület: Mg
A külterület mezőgazdasági üzemi területei:
szarvasmarha-telep Takta-csatorna jobb partján,
borjúnevelő telephely a Taktaközi öntöző-főcsatorna mellett.
(4) Mezőgazdasági területen építményt, épületeket elhelyezni az OTÉK 29. §-ában
foglaltak figyelembevételével
, valamint az alábbi előírások betartásával lehet.
- A város beépített területei mellet, a 37-es főút és a szomszédos településekre
vezető utak mentén, valamint a városból és az Árpád-hegyről, Aranka-tetőről
feltáruló látványban megjelenő beépítéseknél csak magastetős épületek
építhetők, a tetődőlésszög min. 15o, az építési vonal, előkert, épületek
elhelyezésének iránya a városias beépített területek jellegének feleljen meg.
- Mezőgazdasági területeken az épületek tömegképzése, homlokzati és
építészeti kialakítása, anyaghasználata egyszerű, feltűnésmentes legyen. Az
36
épületek és tetőfelületek színezése a földfestékekkel előállítható színek
(barnák, okkerek és homokszínek, szürkék, fehérek) és ezek árnyalatai
lehetnek. Feltűnő, rikító, zavaró színeket és mintákat nem lehet alkalmazni.
- Védett mezőgazdasági területek melletti, illetve feltáruló látványban azokkal
együtt megjelenő területeken a védett területek előírásaihoz igazodó és a
tájképben nem zavaró hatású építmények helyezhetők el. A tájképi
illeszkedést fotókba illesztett látványtervekkel kell igazolni.
(5) Szőlőterület: a táji védettség érdekében a területen min. 10000 m2-es
szőlőműveléshez kapcsolódó mezőgazdasági feldolgozó létesíthető. Az épületnél a
nem tájidegen építési forma és a helyi építőanyagok használata kötelező.
(6) Kertes területen kialakítható legkisebb telekterület: 2000 m2. Az épületek csak
magastetővel épülhetnek, a helyi anyagok felhasználásával, tájba illően.
21. §
Vízgazdálkodási területek (V)
(1) A közigazgatási területen vízgazdálkodási terület:
-
élővízfolyások medre és partja V1
-
állóvizek medre és partja V2
-
közcélú nyílt csatornák medre és partja V3
-
gátőrház Vg
(2) A város közigazgatási területén találhatók:
- élővízfolyások (Szerencs-patak, Takta-csatorna),
- árkok, vízmosások,
- tavak: (Cukorgyár hűtőtava, iszapszikkasztó tavak, tervezett horgásztó)
(7) Az élővízfolyások és a horgásztó vízminőségét meg kell óvni, a szennyezési
forrásokat meg kell szüntetni. A tervezett tó elsősorban horgásztó.
(4) A parti sávok megállapításánál a 46/1999. (III. 18.) Korm. rendeletben foglaltakat
kell figyelembe venni.
- A társulati kezelésű vízfolyások partéleitől 6-6 m, az önkormányzati kezelésben
lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 2-2 m szélességű fenntartási sávot kell
hagyni.
- A parti sávon beépítés nem engedélyezett.
- A vízfolyások megfelelő vízhozamra kiépítését, rendezését, rendszeres
karbantartását biztosítani kell.
- A település külvizek elleni védelmét hordalékfogókkal ellátott övárkokkal,
valamint vízmosáskötéssel, ahol szükséges vízmosás-kötéssel kell biztosítani.
- A vízfolyások okozta eróziós károkat fel kell mérni és helyreállítani.
- A csapadékvíz-elvezetés teljes kiépítését, a vizek befogadóba vezetését el kell
végezni.
- A meglévő rendszert felül kell vizsgálni, karban kell tartani és helyreállítani.
- A csapadékvíz-elvezetését a meglévő, illetve engedélyezés alatt álló
vízelvezetéssel összhangban kell megoldani.
22. §
Közműterületek, közműlétesítmények
Vízrendezés:
(1) Az új beépítésre javasolt területeknél az egyéb közművekkel együtt a csapadékvíz-
elvezetést is meg kell tervezni, és engedélyeztetni kell (vízjogi engedély), és még a
37
tényleges telekosztás, beépítés előtt a vízelvezető létesítményeket a befogadóba
vezetéssel együtt ki kell építeni.
(2) Új beépítésre szánt terület völgyfenéki, mély fekvésű vagy magas vízállásos
területen nem jelölhető ki.
(3) A belterületi csapadékvizek végleges befogadójaként elsősorban a település mellett
elhaladó Szerencs-patak és Takta-övcsatorna vehető figyelembe. A Szerencs-patak
érintett szakaszát víztartó depóniák, a Takta-övcsatornát pedig töltések határolják,
így a csapadékvizek bevezetése elzáró-szerkezettel ellátott műtárgyakkal történhet.
(Vízügyi nyilvántartás szerint a vízfolyás Szerencs – Mezőzombor közúti híd alatti
szakaszát nevezzük Taktának, míg a fent nevezett híd fölötti szakaszát Szerencs-
pataknak.)
(4) A Szerencs-patak és a Takta települést érintő szakasza állami tulajdonban van. A
Szerencs-patak és a Takta általánosságban alkalmas az előírt mértékadó vízhozamok
levezetésére, azonban a patakokhoz közeli területek új beépítése esetén az elöntés
elleni biztonságot külön vizsgálni kell.
(5) A Szerencs-patak és a Takta vonatkozásában be kell tartani a 46/1999. (III. 18.)
Kormányrendelet előírásait, mely szerint a Szerencs-patak mentén 6,0 m-es, a Takta
mentén 10,0 m-es parti sávot szabadon kell hagyni, ott állandó építmény, épület nem
helyezhető el. A parti sávot jelen esetben a depóniák, töltések mentett oldali
lábvonalától kell számítani. A jelenleg beépített parti sávok esetében a fenntartósáv
felszabadítását, míg új telekosztásnál és beépítésnél a parti sávok kötelező érvényű
szabadon hagyását kell biztosítani.
Vízellátás, szennyvízelvezetés:
(1) A település területén jelen időszakban közműves ivóvíz- és szennyvízcsatorna
hálózat üzemel. A város ivóvízellátása a Szerencs – Bekecs és térsége kisregionális
rendszerről van megoldva. Az összevont üzemeltetési engedély kiadása jelenleg
folyamatban van. A megrendelt településrendezési terv készítése során a 253/1997.
(XII. 20.), valamint az ezt módosító 36/2002. (III. 7.) Kormányrendelet előírásai
alapján csak teljes értékű közművesítettség irányozható elő.
(2) A város területén kizárólag csak elválasztó rendszerű szennyvízcsatornázás
irányozható elő.
(3) Ipari telephely telepítése során kötelezővé kell tenni a szükséges előtisztító
beépítését és üzemelését.
(4) A település területén egyedi kisvízművek és szennyvíztárolók létesítése nem
engedélyezhető. Valamennyi vízigény és keletkező szennyvíz elvezetését a város
alapközmű rendszerről kell megoldani.
(5) A meglévő gerinchálózaton fokozatosan el kell végezni a rekonstrukciós
feladatokat.
(6) A vízellátást biztosító kutak sérülékeny földtani környezetben találhatók, ezért az
ivóvízbázis állapotfelmérésére, diagnosztikai vizsgálatára a közeljövőben várhatóan
sor kerül. Addig is betartandók a 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendeletben előírtak,
a vízminőség védelmére vonatkozóan.
(7) A 33/2000. (III. 17.) Kormányrendelet alapján a település „B” szennyeződés
érzékeny kategóriába van besorolva.
(8) A 49/2001. (IV. 3.) Kormányrendelet szerint Szerencs város nitrátérzékeny területen
helyezkedik el.
(9)
A felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001. (X. 26.)
Kormányrendelet (a rendelet egyébként már EU konform) előírásai szerint a
vízminőségi követelményeket az országos és regionális környezetvédelmi, illetve
38
társadalmi, gazdasági programok, tervek, a területfejlesztési, terület- és
településrendezési tervek és a helyi építési szabályzatok kidolgozása során, valamint
az önkormányzatok környezetvédelmi programjaiban, a gazdálkodó szervezetek
terveiben és a műszaki tervezésben – a külön jogszabályban foglaltak szerint –
érvényesíteni kell.
Villamos energia ellátás:
(1) A település fejlesztésének folyamán egy-egy létesítmény megépítése előtt a villamos
energia ellátás feltételeit a területileg illetékes áramszolgáltatóval előzetesen
egyeztetni kell.
(2) A 20 és 35 kV-os szabadvezeték meglévő nyomvonalait a beépítéseknél figyelembe
kell venni, annak biztonsági övezetében bármilyen tevékenység végzése, építmény
létrehozása csak a légvezetéket üzemeltető hozzájárulásával lehetséges. A
biztonsági övezet mindkét feszültségszinten a légvezeték szélső vezeték szálától
mért 5 méteres távolság, mindkét irányba. A vezeték azon szakaszán, amely a
belterületre vonatkozó előírások megtartásával készült, a biztonsági övezet határa
mindkét irányba 2,5 m.
(3) Védett területeken és újonnan kialakított közművesítéseknél csak földkábeles
hálózatépítés lehetséges, az épületek és építmények látható felületein vezetékek nem
vezethetők.
Távbeszélő ellátás:
A központtól induló törzs- és elosztóhálózatok a település minden részén jelenleg is
jelen vannak, földkábeles és légkábeles formában egyaránt, és az erősáramú hálózathoz
hasonlóan az új létesítmények ellátásához továbbfejleszthetők. Védett területeken és
újonnan kialakított közművesítéseknél csak földkábeles hálózatépítés lehetséges, az
épületek és építmények látható felületein vezetékek nem vezethetők.
Kábeles TV hálózat:22
(1) A kábel TV hálózata az újonnan épülő területek felé továbbfejleszthető az üzemeltető
által meghatározott módon.
(2) Műemléki környezet (MK) által lehatárolt területen csak földkábeles megoldás
lehetséges
(3) Egyéb védett területeken új oszlopsor nem létesíthető, de meglévő- ÉMÁSZ, vagy
távközlési- légvezeték tartóoszlopok felhasználhatók.
(4) Ezek felszámolása esetén földkábelben kell a vezetéket elhelyezni.
Gázellátás:
(1) A városi gázfogadó állomás, valamint a kiépített középnyomású elosztórendszer
jelentős tartalékkal rendelkezik.
(2) Nagyobb ipari létesítmény (fogyasztó) telepítése esetén a gázellátó rendszer érintett
egységeit (szakaszait) méretezéssel kell ellenőrizni, a későbbi tervfázisok során.
22 Módosította: 20/2008. (XII.11.) rendelet, hatályos: 2009.január 1-jétől.
39
(3) A közterületi gázhálózatot és az ingatlanok gázellátását és égéstermék-elvezetését
közterületről nem látható módon kell megoldani, figyelembe véve a műszaki
előírásokat és a helyi önkormányzati rendeletet.
V. FEJEZET
AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI
23. §
A védett és védőterületekkel összefüggő általános előírások
A szabályozási terv és a helyi építési szabályzat elkészítésénél figyelembe vettük a
környezet általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben, a Nemzeti
Környezetvédelmi Programban (83/1992. (IX. 26.) OGY határozat) kitűzött környezeti
célállapotokat, illetve a 2003. évtől a 1117/2001. (X. 19.) Korm. határozat a Nemzeti
Környezetvédelmi Program második tervezési időszakára (2003-2008.) vonatkozó
koncepcióról című jogszabályban foglaltakat,
valamint azt, hogy Tokaj Hegyalja a
Világörökség része, mely besorolás a szőlőműveléshez és borkészítéshez tartozó
kultúrtájat és épített környezetet, településeket védi.
24. §
Régészeti lelőhelyek védelme
(1) A régészeti területek és leletek védelmében a vonatkozó törvény előírásait be kell
tartani. A településen és külterületen jelentősebb földmunkát csak az illetékes
múzeum engedélyével szabad végezni.
(2) A Rendezési Terv által érintett területeken a tervhez kapcsolódó beruházások során
végzendő várható földmunkák során ez idáig még nem ismert, valamint ismert és
nyilvántartott régészeti lelőhelyek kerülhetnek veszélybe.
(3) Kezelésüket a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény
rendelkezései határozzák meg. Az ismert és nyilvántartott lelőhelyeket lehetőség
szerint el kell kerülni, ha ez nem lehetséges, előzetesen fel kell tárni.
(4) A régészeti emlékek és leletek előkerülése esetében is törekedni kell a régészeti
örökség elemeinek helyszíni megőrzésére.
Ha régészeti feltárás esetén kívül régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a
felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni, és
az illetékes múzeum nyilatkozatának kézhezvételéig szüneteltetni.
(5) A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a Kulturális Örökségvédelmi
Hivatal által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni, ilyen területen
bolygatásra – e terv vonatkozásában építési engedélyköteles tevékenységre – csak
máshol meg nem valósítható beruházások esetében és csak megelőző régészeti
feltárás nyomán kerülhet sor. A régészeti lelőhelyeken az engedélyezési eljárásban a
Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként működik közre.
(6) A településrendezési terv szerint belterületbe vonni megjelölt területeken, illetve a
jelentősebb területfelhasználás-változásokra kijelölt területeken el kell végezni a
terület régészeti terepbejárását, a terület régészeti jelentőségének megállapítására,
továbbá a kutatásnak ki kell terjednie a területileg illetékes miskolci Herman Ottó
Múzeum Adattáraiban, ill. Gyűjteményeiben őrzött írásos, térképi, légifotós stb.,
valamint szakirodalmi adatok értékelésére.
40
(7) A 2001. évi LXIV. törvény rendelkezései értelmében a földmunkákkal járó
beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket lehetőség szerint el kell
kerülni.
(8) A területen található régészeti lelőhelyek:
Megnevezés
Nyilvántartási
Jelleg
Korhatározás
száma az
adatbázisban
Taktaföldvár I.
317
földvár
Árpád-kor
Taktaföldvár II.
318
telepnyom
késő neolit rézkor
Rákóczi vár
319
vár
16. század
Református temető
320
pince
Fehér tó
321
telepnyom, sírok
késő rézkor, őskor
Hajdú-rét
322
település,
késő bronzkor,
temető,
honfoglalás kor,
szórvány
középső rézkor
paleolit
Vincetanya-
323
telepnyom,
bronzkor
homokbánya
sír
őskor
Református templom 324
temető
Árpád- és késő középkor
Szerencsi halom
szám nélkül
őskori temetkezés v.
település
25. §
Épített értékek védelme
(1) Műemlékek:
- Rákóczi vár és környezete (1601/2 hrsz.)
- Római katolikus templom (1600 hrsz.)
- Református templom
- Görög katolikus templom (1705 hrsz.)
- Nepomuki Szent János-szobor (1600 hrsz.)
(2) Helyi védett épületek:
1. Rákóczi u. 128. lakások
12. Ondi u. lakóépület (volt
2. MÁV állomás épülete
K
trafóház)
3. Rákóczi u. 133. lakóépület
K
4. Rákóczi u. MÁV lakások
13. Posta u. 2.
5. Gyár u. 1. cukorgyári irodaház
14. Kossuth u. 4.
VK
K
15. Kossuth u. 8. lakóépület
K
6. Rákóczi u. 133. lakóépület K
16. Kossuth u. 18. lakóépület
VK
7. Gyár u. 1. cukorgyári bejárat K
17. Kossutj u. 24. (hrsz.:1663
8. Rákóczi u. pavilon
K
18. Kossuth u. 4. sz. kerítés
9. Rákóczi utcai cukorgyári kerítés
19. Béke u. hrsz.: 1666.
10. Rákóczi u. gyári raktár épület
20. Csalogány u. 5. (volt Bútoripari
K
Szöv.)
K
11. Rákóczi u. 123. raktár épület K
21. Bocskai u. lakóépületek
(Hatház)
K
22. Gyár u. lakóépület
K
41
23. Gyár u. gyári kör
K
56. Rákóczi út 60.
24. Kossuth u. 5. (891 hrsz.)
K
57. Rákóczi u. 82.
25. Kossuth u. 3. (902/2 hrsz.)
58. Rákóczi u. 84.
ÁNTSZ (Iparterület)
K
59. Rákóczi u. 86.
26. Hunyadi köz 3 (917).
K
60. Rákóczi u. 88.
(gyülekezeti ház)
61. Rákóczi út 90.
27. Széchenyi u. (980 hrsz.)
62. Rákóczi u. 92.
Vámhivatal
63. Rákóczi u. 94.
K
64. Kossuth tér plébánia
VK
28. Kossuth u. 19. kollégium
65. Rákóczi u. községi fürdő
K
(1689/1 hrsz.)
K
66. Rákóczi u. 98. ált. iskola
K
29. Rákóczi u. 131. (1977/2 hrsz.)
67. Rákóczi u. 93. iskola
K
30. Felső pincesor 13.
68. Rákóczi u. 95.
VK
Árpád mulató
K
69. Rákóczi u. 97.
K
31. Huszárvár u. 32.
K
70. Rákóczi u. 99.
32. Huszárvár u. 30.
VK
71. Rákóczi u. 101.
33. Posta u. 4.
K
72. Rákóczi u. 103.
34. Huszárvár u. 22.
VK
73. Rákóczi u. 105.
35. Alkotmány u. 9.
VK
74. Rákóczi u. 109.
VK
36. Bekecsi u. 4. malom
K
75. Rákóczi u. 100.
K
37. Bekecsi út 10 főépület
76. Rákóczi u. 102.
VK
38. Rákóczi u. 17. lakóép.
VK
77. Rákóczi u. 104.
VK
39. Rákóczi u. 27.
K
78. Rákóczi u. 106.
VK
40. Rákóczi u. 45. bíróság
K
79. Rákóczi u. 108.
VK
41. Rákóczi u. 51. orvosi ügy.
VK
80. Rákóczi u. 110. kapu
VK
42. Rákóczi u. 57.
VK
81. Rákóczi u. 112.
K
43. Rákóczi u. 61.
VK
82. Rákóczi u. 114.
VK
44. Rákóczi u. 63. Városháza
K
83. Rákóczi u. 116.
VK
45. Rákóczi u. 65.
VK
84. Tatai Z. u. 2. lakóház
VK
46. Rákóczi u. 67.
VK
85. Petőfi u. 5. lakóház
K
47. Rákóczi u. 69.
VK
86. Petőfi u. 7. lakóház
K
48. Rákóczi u. 71.
VK
87. Petőfi u. 9. lakóház
K
49. Rákóczi u. 73.
VK
88. Posta u. (volt posta)
50. Rákóczi u. 75.
VK
hrsz. 1576
K
51. Rákóczi u. 79.
VK
89. Ady E. u. 22. lakóház
K
52. Rákóczi u. 48. főépület, kapu,
90. József A. u. 35. lakóház
K
kerítés
K
91. Bakó u. ravatalozó
K
53. Rákóczi u. 50.
54. Rákóczi u. 52.
55. Rákóczi u. 58.
(3) Helyi védett pincesorok, pincék:
Alsópincesor
1. Pince (766 hrsz.)
2. Pince (767 hrsz.)
3. Pince (768 hrsz.)
4. Pince (771 hrsz.)
5. Pincék (773-774. hrsz.)
6. Pincék (775-776 hrsz.)
7. Pince (774 hrsz.)
8. Alsópincesor
42
9. Pince (777 hrsz.)
10. Pince (779 hrsz.)
11. Pince (778 hrsz.)
12. Pince (793-793/10/B)
13. Vendégház (792 hrsz.)
14. Pince (676 hrsz.)
15. Pince (672/1 hrsz.)
16. Pince (683/1 hrsz.)
17. Pince (682/1 hrsz.)
18. Pince (696 hrsz.)
19. Pince (699 hrsz.)
20. Pince (688 hrsz.)
21. Pince (701/3 hrsz.)
Felsőpincesor
22. Pince
23. Pince
24. Pince
25. Pince (812 hrsz.)
26. Széchenyi köz (818 hrsz.)
27. (alsópincesori pince)
28. Pince (663-675 hrsz.)
29. Pince (672-689 hrsz.)
30. Pince (688-689-701/1 hrsz.)
31. Pince (689 hrsz.)
32. Pincék (hrsz. 797, 770/2, 773/4, 785, 787?, 672/1, 697/1, )
(4) Helyi védett épületek (Ond):
Római katolikus templom
Fő u. 117. (6204 hrsz.)
K
Evangélikus templom
Kossuth L. u. (6016/1 hrsz.) K
Parókia
Kossuth L. u. (6016/2 hrsz.) K
Lakóépület
Fő u. 79.
K
Iskola
Fő u. 104.
K
Lakóépület
Fő u. 108.
K
Plébánia
K
Öregek otthona
Fő u 71.
K
Ravatalozó
VK
"K" jelentése:
Kiemelten védett, az épületet lebontani nem lehet, az építéskori
állapotot kell fenntartani illetve helyreállítani, vagy átalakításkor az építéskori építészeti
stíluselemeket használva kiegészíteni.
"VK" jelentése
: Városképileg védett, az építéskori karakteres elemek, építészeti stílus
megtartásával az épület átalakítható, átépíthető, vagy esetleg bontható, ha az új épület is
megtartja a védett épület eredeti karakterét.
A helyi védett objektumoknál védett az épületek szerkezeti kialakítása (tartószerkezet és
épületszerkezet), tömege, általános külső megjelenése, építészeti részletképzése.
Bővítésük, átalakításuk csak az épület építéskori állapotának jellemzőivel (szerkezet,
43
formavilág, anyaghasználat, stb.) történhet. Ezen objektumok környezetében
(szomszédos telkeken, ill. az utca túloldalán is) a területi védelem előírásai érvényesek.
(5) Műemléki környezetként (műemlék jelentőségű) jelölt területek ingatlanjai:
Rákóczi u. – református templom – várkörnyék:
1001,
1072,
1462,
1650,
755/1,
1002,
1073,
1463,
1656,
756/2,
1003,
1076,
1464/1,
1657,
757/1,
1004,
1078/3,
1464/2,
1659,
758,
1008,
1080,
1483,
1670,
759,
1009,
1081,
1484,
1677,
760,
1012,
1082,
1485,
1678,
794/1,
1013,
1085/1,
1486,
1679,
794/2,
1014,
1085/2,
1487,
1680,
794/3,
1018,
1086,
1522,
1681,
794/5,
1019,
1092,
1523,
1682,
794/6,
1021,
1097,
1524,
1683/1,
798/1,
1023/2,
1098,
1525,
1683/2,
798/2,
1027,
1099,
1526,
1683/3,
796,
1033,
1100,
1529,
1597,
797,
1037,
1101,
1530,
1598,
799,
1038/1,
1102,
1531,
1599,
801,
1039,
1103,
1559,
1596,
802/1,
1042/1,
1104,
1577,
1595,
802/2,
1042/2,
1105,
1578,
1594,
803,
1045,
1106,
1579,
1593,
804,
1047,
1107,
1576,
1592,
805,
1050,
1108/1,
1575,
1591/1,
806,
1051,
1108/2,
1574,
1591/2,
807,
1052,
1110/1,
1573,
1590,
920/1,
1053,
1111,
1570,
1589,
820/2,
1054,
1112,
1569,
1588,
920/3,
1055,
1113,
1566/2,
1587,
921,
1056,
1132,
1566/1,
1586,
922,
1057,
1133,
1565/1,
1585,
923,
1058/1,
1134,
1565/2,
1584,
992,
1058/2,
1135/1,
1563,
1583,
993,
1059,
1135/2,
1562/2,
1683/4,
994/1,
1061,
1136,
1606/3,
1683/5,
994/2,
1062,
1137/8,
1606/4,
1683/6,
912,
1063/2,
1137/9,
1605,
1684,
913,
1064/2,
1137/7,
1604,
891,
914,
1065/2,
1457/2,
1646/2,
892,
915/1,
1067,
1457/4,
1646/3,
900,
915/2,
1068,
1459,
1647,
899,
916,
1069/2,
1460,
1648,
898,
917,
1071,
1461,
1649,
753,
918
Görög katolikus templom környéke:
731,
733,
740/2,
1702,
1706,
732,
740/1,
741/2,
1703,
1879/5,
44
1879/4,
1878,
1877,
1876
(6) Műemléki jelentőségű terület épületeire a helyi védett területekre és épületekre
vonatkozó előírásokon túl az alábbi szabályozási előírások vonatkoznak:
a) A területen a meglévő beépítéshez alkalmazkodó, a történelmileg kialakult
beépítést tükröző magastetős épületek létesíthetők.
b) A területen a történelmileg kialakult kerítéseket és kapubejáratokat kell létesíteni
és helyreállítani.
c) Az épületek anyaghasználatára vonatkozó előírások:
lábazat:
kő, műkő, tégla, vakolt felület
homlokzat: simított és vakolt felület, a nyílások körül kőkeret,
téglakeret, fakeret, vakolatkeret lehet
nyílászárók: a környezethez igazodó osztással
kerítés:
kő, tégla, fa, vakolt felület
d) A műemlékileg védett városközpont és a műemléki jelentőségű területek
esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági hozzájárulását
minden esetben be kell szerezni az építési engedélyhez.
e) A műemléki jelentőségű területen belül, a földmunka megkezdése előtt értesíteni
kell az illetékes régészeti hatóságot.
f) A műemléki jelentőségű és az azokkal érintkező területek, és a „Vk-MR”-el
jelölt tömbök régészetileg érzékeny területek, ezért az itt történő földmunka
esetén el kell végezni a terület régészeti bejárását. Amennyiben régészeti lelet
kerül elő, a felfedező köteles az illetékes múzeumnak jelenteni.
(7) Helyi értékvédelmi területek:
- Szerencs városközpontban az alábbi utcák illetve teleksorok által határolt terület:
Bekecsi utca északi teleksor, a Mikszáth K. utcától a Késmárk utcáig.
Késmárk utca nyugati teleksora, a Bényei utcáig.
Bényei utca északi teleksor, Bakó utca, Felső pincesor északi teleksor, Árpádhegyi utcai
ingatlanok északi telekhatár, Ondi u., Magyar u. nyugati lakóterület telekvégei, 37 fkl.
út, Jókai u. nyugati, Huszárvár u. déli teleksor, Bástya u., 1473 hrsz. 1453 hrsz.
gyalogos köz, Bajcsy-Zs. E. u. nyugati, Tatai Z. u. déli teleksor, 1182, 1183/5 hrsz.
ingatlanok déli telekhatára, Csalogány u., valamint a Rákóczi u., Alkotmány u. és
Csalogány u. közötti déli teleksora, a szabályozási terven jelöltek szerint.
- Ondon:
Belterületi határ: Fő út, Petőfi u. 6322/3 hrsz. északi határa, Petőfi u. 6294; 6291; 6260;
6259-6258, 6231; 6229 hrsz. ingatlanok nyugati telekhatára, a 6219 hrsz. telek nyugati
és északi, valamint a 6220 hrsz. telek déli telekhatára, a szabályozási terven jelöltek
alapján.
(8) Helyi védelem alatt álló területekre és épületekre vonatkozó részletes szabályozási
előírások:
- Az épített környezet védett értékeit a Szabályozási Terv és a HÉSZ. tartalmazza.
- A területi védelem az építményeken kívül településszerkezeti védelmet is jelent, az
úthálózat, telekosztás, telekhatárok megőrzendők, illetve ahol a régi karaktertől
eltérően átalakították, ott új építés, vagy telekmegosztás esetén visszaállítandók.
- A helyi értékvédelem alatt álló épület átalakítása, felújítása, bővítése során az épület
építéskori építészeti karakterét, tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát,
jellegzetes tömegét, tetőformáját, formai kialakítását, a falfelületek és nyílászárók
arányát, a homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett
díszítések, egyéb értékek) meg kell őrizni, illetve helyre kell állítani.
45
- A helyi értékvédelem alatt álló épületek környezetében bármely építési tevékenység
csak a helyi védelem alatt álló épület jellegéhez igazodó módon történhet.
- Az épületek anyaghasználatára és részletképzésére vonatkozó előírások:
·
kő, tégla lábazat, burkolat: csak faragott, fűrészelt kő vagy tégla lehet, nem
lehet ragasztott "csempézett" burkolat;
·
homlokzatszínezés: csak a földfestékekkel előállítható színek /barnák, okkerek
és homokszínek, szürkék, fehérek/ és ezek árnyalatai lehetnek, feltűnő, rikító,
zavaró színeket és mintákat nem lehet alkalmazni; az engedélyezési
tervdokumentációhoz színezési tervet kell készíteni;
·
tető-dőlésszög: 38-43o lehet, tetőfedés csak kerámia színárnyalatú mázatlan
kerámia cserép lehet,
·
épülettömeg: ablakok, nyílások aránya igazodjon a védett épületekéhez,
·
oromzat szélessége: legfeljebb a homlokzat 1/3-a de maximum. 6 méter széles
lehet,
·
tetőablak síkban fekvő: 1 db/40 m2 ill. álló 1 db/ 40 m2 tetőfelület, szélessége
max. 1,2m.
·
nem lehet gépészeti tartozék, berendezés az épületek homlokzatain és
tetőfelületein, v. más látható részein (klíma, cső, antenna, parabolaantenna, stb.).
A település más részein a közterületről látható homlokzati és tetőfelületen nem
lehet ilyen berendezés.
·
kerítést, támfalat csak az értékes építészeti karakter jellemzőivel lehet
létesíteni, kő, tégla, nem faragott léc és deszka, Haidekker-háló lehet
·
az épületeken, nyílászárókon a védelem megoldása történelmi karakterű
spalettákkal, hullámlemez rolókkal és egyéb korabeli megoldásokkal lehet.
·
önálló kirakatszekrények nem helyezhetők el, kivéve, ha a nyílásrend és
architektúra elemeként létesíthető.
·
árnyékolók csak fehér és törtfehér színű vászonból készülhetnek, csak a
nyílások szélességében létesíthetők.
·
csak magastetős épület helyezhető el, a kialakult környezethez igazodó
tetőhajlásszög alkalmazásával. Zártsorú beépítés esetén a kevéssé tagolt
tetőformálás
kötelező,
saroktelek
esetében
sarokhangsúly
alkalmazása
megengedett.
- Lapostetős épületek magastetős átalakítása engedélyezhető. Az épületek magastetős
kialakításakor a teljes épületet annak homlokzataival együtt harmonikus építészeti
egységgé kell formálni.
- A szabályozási terven „műemléki jelentőségű területként és helyi értékvédelmi
területként jelölt területen az építéshatósági eljárások során az ök. Tervtanács
egyetértő állásfoglalását be kell szerezni, és azt az örökségvédelmi szakhatósági
véleménykéréshez mellékelni kell.
- Ha az építésügyi hatósági engedély iránt kérelem helyi védelem alatt álló épület
bontására irányul (csak VK. besorolásnál lehetséges), a bontás engedélyezése előtt
a képviselő-testület jóváhagyása szükséges. Az épületről – bontását megelőzően –
minden részletére kiterjedő felmérési rajz- és fotódokumentációt kell készíteni.
- A helyi értékvédelem alá vont közterületeken építési tevékenységet csak a
képviselő-testület által elfogadott közterületi tervben foglaltak alapján lehet
végezni.
A közterületi terv követelményei:
- Tartalma:
·
Az elhelyezhető építmények és épületek engedélyezési tervei
·
A térburkolati tervek
·
Az utcaburkolati tervek
46
·
A zöldfelületi tervek
·
A mikroarchitektúra, utcabútorok, feliratok, reklámhordozók arculatterve.
- A közterületi terv készítésének főbb szabályai és alapelvei:
A közterületi tervet minden alapelemével együtt egy eljárási folyamatban kell
jóváhagyatni.
A közterületi terv jóváhagyásánál a szakhatóságokon túl egyeztetni szükséges az
érintett szakmák (építészet, városrendezés, iparművészet, képzőművészet,
városvédők) szakmai képviseleteivel is.
A védett közterületekkel határos, illetve onnan térfalakon és területeken
elhelyezni kívánt reklámok, feliratok, emblémák és bármely egyéb utcaképi
elem méretkorlátozásait a közterületi tervnek kell meghatároznia.
Vonalas közműlétesítmények látható elemeinek megjelenését, annak esztétikai
és műszaki meghatározásait a közterületi terv határozza meg.
- Közművek felépítményként megjelenő létesítményeit (gázfogadó, trafó stb.) egyedi
tervek szerint kell létesíteni, típusszerkezetű (lemez) létesítmények nem
telepíthetők. A felépítmények egyedi terveit a főépítésszel egyeztetve
engedélyeztetni kell. Egy közterületi egységen belül az utcabútorok egy
tárgyegyüttest alkossanak. Építményeket, utcabútorokat, reklámhordozókat és
egyéb mikroarchitektúra elemeket elhelyezni, létesíteni csak a közterületi terv
alapján készített engedélyezési tervek szerint lehet.
(9) A rendelet hatálya alá tartozó területen az értékes épített környezet védelme
érdekében az építésügyi hatóság előírhatja:
g) Az építést, felújítást, illetve épületbontást megelőző építéstörténeti,
művészettörténeti kutatást, illetve régészeti feltárást.
h) Az épületfelújítás, átalakítás során a homlokzat eredeti (archív) felvételek, egyéb
ábrázolások alapján történő helyreállítását.
i) Az épület, illetve homlokzatfelújítás, átalakítás során az épület egységes és
környezetbe illő megjelenését zavaró épületrészek elbontását, átalakítását, illetve
az épületen található művészi értékű részletek szakértővel való felújíttatását.
Az építési engedélyezési eljárás keretében a tervezett beavatkozás városképi hatásának
vizsgálatát, környezetre is kiterjedő térbeliséget érzékeltető ábrázolását.
(10)
Utcaképi védelem:
- a feltáruló látvány érdekében védett utcaképek a 37-es út, valamint a környező
településekről bevezető utak mindkét oldala;
- a bevezető utakon, valamint a Gyár utcán a meglévőhöz alkalmazkodó egységes
utcakép kialakítása előírt, a Nyár utcán pedig a Gyár utca már kialakult beépítési
és épülettömeg karakteréhez igazodás szükséges;
(11)
Temetők régi sírkövei, keresztjei:
- védettek a temetők régi sírkövei, valamint a vas keresztek és sírkerítések, ezeket
a régi sírok megszüntetésekor a ravatalozó körüli emlékparkban kell felállítani;
(12)
Árpád hegy területe:
- védett az Árpád-hegy erdőterülete és az ott található, felszínre bukkanó vulkáni
kövek; az erdőterületet fokozatos átalakítással a régióra jellemző növényzettel
kell beültetni és parkként fenntartani;
(13)
Szőlő övezet és kertes övezet:
- világörökségi kultúrtájként védett a szőlő és kertes övezetként jelölt terület;
47
- épületet építeni a szőlő övezetben 10.000 m2, a kertes övezetben 2000 m2 feletti
telekterület esetén lehet;
- a területen nem létesíthetők légvezetékek, adó és átjátszó oszlopok, tornyok,
stb., valamint a szőlőhegy karakterét zavaró más létesítmények sem
- védett a szőlőhegy városból és a főutakról feltáruló látványa, illetve az Aranka-
tetőről, Árpád-hegyről és a környező tájból feltáruló látvány; építés esetén a
védett tájba illeszkedést fényképbe illesztett látványtervekkel kell igazolni;
- építések esetén a Tokaj-hegyaljai régióban található szőlőhegyek épített
karakterét kell követni (épületek, présházak, támfalak, gátak, stb.) és ezen
karakterelemeket
kell
használni;
tetőfedés
csak
pikkelyes,
kerámia
színárnyalatú, sík felületű, mázatlan kerámia vagy zöldtető lehet, támfalak csak
rakott, illetve faragott kőből készülhetnek, homlokzatok színezése csak a
földfestékekkel előállítható színek (barnák, okkerek és homokszínek, szürkék,
fehérek) és ezek árnyalatai lehetnek, feltűnő, rikító, zavaró színeket és mintákat
nem lehet alkalmazni;
(14)
Taktaföldvár területe:
- a védett területen építeni nem lehet, a hosszútávú cél a földvár kutatása és
helyreállítása;
(15)
Épített környezet általános védelme:
- A település teljes területén az épületek csak magastetős kialakításúak lehetnek,
kivéve, ahol az övezeti előírás mást is enged.
- Védett területeken kívül csak pikkelyes tetőfedés alkalmazható (kivéve ipari és
mezőgazdasági területek), a tetőfedés színe csak kerámia, barna, szürke és ezek
árnyalatai lehetnek, feltűnő, rikító, zavaró színeket és mintákat nem lehet
alkalmazni.
- Homlokzatok színezése csak a földfestékekkel előállítható színek /barnák,
okkerek és homokszínek, szürkék, fehérek/ és ezek árnyalatai lehetnek, feltűnő,
rikító, zavaró színeket és mintákat nem lehet alkalmazni.
- Az anyagokat csak építészeti jellemzőiknek megfelelően lehet felhasználni (pl.
terméskő ragasztott, „csempézett” alkalmazása nem megengedett);
- hirdető berendezések létesítésére vonatkozó előírások:
A város területén óriásplakátokat elhelyezni tilos.
Közterületen hirdető berendezést csak a Polgármesteri Hivatalhelyezhet el,
melyet bérbe ad; Közterületi hirdető berendezés maximális mérete: 70x100 cm.
Hirdető berendezés maximális mérete védett területen 50x70 cm, 37-es út
mentén 1x2 méter, egyéb területeken 70x100 cm.
Védett területen minden hirdető berendezés engedélyköteles. Védett területeken
nem helyezhetők el feltűnő, vibráló, villogó, városképet zavaró berendezések.
Védett területen kívül 1m2-nél nagyobb hirdető berendezés engedélyköteles.
(16)
A városközpont helyi értékvédelemként jelölt területére és objektumaira helyi
értékvédelmi rendeletet kell készíteni, a védendő településszerkezet, utcaképek,
beépítési jelleg, építészeti elemek meghatározására, és az esetleges további védendő
építmények kijelölésére. A rendeletben meg kell határozni a védelem biztosítása
érdekében a tulajdonosok, építtetők számára nyújtandó kedvezményeket is.
48
26. §
Az élővilág és a táj védelme
(1) A területre előírt zöldfelületi fedettség, védőfásítás kialakítását és módját az
építmények engedélyezési tervében – egyedi előírás hiányában az OTÉK 25. §-ában
foglalt táblázat szerint – kell igazolni.
(2) Meglévő zöldfelületek rekonstrukciójára engedély csak kertészeti kiviteli terv
alapján adható.
(3) Az építmények elhelyezése és használata során a természetes élőhelyek védelmét
biztosítani kell.
(4) Az erdőként, közparkként és közterületek zöldfelületként jelölt területre fatelepítési
és beültetési kötelezettséget írtunk elő, melyet be kell tartani.
(5) A természetvédelmi szempontból érzékeny területeken csak olyan tevékenység
végezhető, amely a természeti értékek sérülését, pusztulását, zavarását nem okozza.
(6) A természetvédelmi törvény útmutatásait be kell tartani.
27. §
A föld védelme
(1) Építmények létesítése, illetve az építési terület előkészítése során a termőföld
védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról az
építtetőnek kell gondoskodnia.
(2) Az építmény terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a
használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék
a talajba ne kerülhessen.
(3) A gépjármű-közlekedés területén és a parkolókban a gépjárművekből származó
szennyezés közvetlen talajba jutásának megakadályozására csak szilárd burkolat
létesítése engedélyezhető.
(4) A különböző területfelhasználások zöldfelületeit legalább az övezeti szabályozásban
megadott mértékig növényzettel kell betelepíteni.
(5) Az erózió elleni védelem és a táji adottságok megőrzése miatt az övezetben a
tereprendezés során egy tagban 3 m-nél magasabb feltöltések és bevágások,
valamint 30 °-nál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki. A 3 m-nél
magasabb szintkülönbségek esetén a rézsűt lépcsőzve (több tagban) kell kialakítani.
A rézsűk felületének legalább fele talajtakaró növényekkel illetve cserjékkel
ültetendő be.
(6) A kültéri telkeken rézsűk kizárólag oly’ módon alakíthatók ki, hogy a rézsű
állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen. Feltöltések kialakítása,
tereprendezés során kizárólag talajvédelmi szempontból minősített vagy
szabványosított termék és anyag használható.
(7) A beépítésre szánt területeken, valamint a tereprendezéssel, vízrendezéssel érintett
részeken a humuszos termőréteg megmentéséről gondoskodni kell. A humuszos
termőréteget az építési munkák megkezdésekor le kell szedni és külön depóban kell
elhelyezni. Az építés befejezése után a deponált humuszos termőréteget az
építménnyel igénybe nem vett csatlakozó terület talajára el kell teríteni.
(8) A csapadékvíz elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy az a környező
termőföldeken belvizet, pangó vizet ne okozhasson.
(9) A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a káros környezeti hatások
a csatlakozó termőföld minőségében kárt ne okozzanak.
(10) A talaj, a talajvíz és rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása
még átmenetileg sem engedhető meg.
49
(11) A csapadékvíz elvezető árkokba történt esetleges szennyvízrákötéseket, valamint
a felhagyott kutakba történt esetleges szennyvíz-bevezetéseket meg kell szüntetni.
(12) A vállalkozási területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell
előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által
előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornába bevezetni.
(13) A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített
területeket övárkok létesítésével kell védeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba
csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.
(14) A bányászattal roncsolt területek rekultivációját el kell végezni.
(15) A város közigazgatási területén felszínmozgásos területet nem tartanak nyilván,
de a felszíni és felszín közeli földtani képződmények egy része felszínmozgásra
hajlamos, ezért az antropogén beavatkozásokat kellő körültekintéssel kell végezni.
28. §
A levegőtisztaság védelme
(1) A háztartásban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem
minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély
nélkül végezhető, a 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet 11. §-a értelmében.
(2) Lakóterületen szagos, bűzös tevékenység nem folytatható, csak külterületen,
korszerű technológia mellett. Iparterület vagy ipari létesítmény tervezésekor,
valamint a rendezési terv módosításánál figyelembe kell venni a fenti jogszabály 5.
§-a szerinti védőtávolságokra vonatkozó előírásokat.
(3) Lakó- és intézményterületen csak olyan szolgáltató, ipari és kereskedelmi
kisvállalkozás kaphat működési engedélyt, amely szükség szerint az érintett
hatóságok véleményével is alá van támasztva.
(4) Valamennyi országos rendeletben szabályozott tevékenységi kör megvalósítása előtt
környezeti hatástanulmány készítendő, a 20/2001. (II. 14.) Kormányrendelet
alapján.
(5) A környezeti hatástanulmányok alapján további részletes hatásvizsgálatok készítése
rendelhető el, amennyiben a környezetállapot veszélyeztetettsége és a megelőzés
vagy kárelhárítás lehetséges módozatai nem kellően tisztázottak.
(6) A fenti kormányrendelet 5. §-a érdekében a város állattartási rendeletének előírásait
összhangba kell hozni a rendezési terv előírásaival, jóváhagyás után.
29. §
Vizek védelme
(1) Vízvédelmi szempontból figyelembe kell venni „A vízgazdálkodásról” szóló 1995.
évi LVII. törvényben, valamint a végrehajtására kiadott hatályos jogszabályokban
foglaltakat, továbbá a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet előírásait.
(2) A felszíni vizek szempontjából a térség kiemelt vízvédelmi terület, mely a III/4.
kategóriába tartozik.
(3) Ebből eredően a településszerkezet minden nemű átalakítását, területfelhasználását
úgy kell megtervezni és végrehajtani, hogy annak során a környezeti elemek, azon
belül is kiemelt fontossággal a talaj, a felszín és a felszín alatti vizek
elszennyeződése kizárható legyen. Az élő- és talajvizek sem közvetve, sem
közvetlenül nem szennyezhetők.
(4) A már kiépített közcsatorna hálózatra való rákötéseket szorgalmazni kell. Új
rekonstrukciók során a közművek szükség szerinti átépítéséről gondoskodni kell.
(5) A várost érintő vízfolyások minőségét fokozottan védeni kell.
50
(6) Gondoskodni kell a felszíni vizek rendezett elvezetéséről.
(7) A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek előtisztítását, kezelését a
keletkezés helyén, a vonatkozó jogszabályok szerint kell megoldani, a
csatornahálózatba ill. a zárt tárolóba vezetés előtt. A közcsatornába kizárólag a
többször módosított 1984. (II. 7.) OVH rendelkezés V. vízminőségi területi
kategóriára vonatkozó előírásoknak megfelelő szennyvizek vezethetők.
(8) A szennyvízcsatorna hálózatot a tervezett gazdasági területeken és az új
lakóterületen mielőbb ki kell építeni.
(9) A kül- és belterület rendezett csapadékvíz-elvezetésére vízrendezési engedélyezési
tervet kell készíttetni.
(10) A 33/2000. (III. 17.) Kormányrendelet értelmében a jóváhagyásra kerülő új vagy
módosított településrendezési tervekben fel kell tüntetni a területek szennyeződés
érzékenységi besorolását is. Az említett rendelethez tartozó településsoros lista
alapján Szerencs város „B” típusú szennyeződés érzékenységi besorolással
rendelkezik. A 2/2 sz. melléklet 2. pontja értelmében azonban kérelemre, adott
területre vonatkozóan, ettől eltérő besorolás is megállapítható.
(11) Vízvédelmi szempontból a környezeti előírásokat is kielégítő normatív
célkitűzések megfogalmazása során vízvédelmi szempontból figyelembe kell venni
a vízgazdálkodásról szóló mód. 1995. évi LVII. törvényben, valamint a
vízhasználatok, csapadékvíz-elvezetés, szennyvízkezelés és -elhelyezés rendjét
szabályozó 201/2001. (X. 25.), 203/2001. (X. 26.), 204/2001. (X. 26.)
Kormányrendeletben foglalt előírásokat is.
(12) Figyelembe kell venni az alábbi jogszabályi előírásokat:
- „A felszín alatti vizek védelméről” szóló 219/2004. (VII. 21.)
Kormányrendeletet,
- „A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól” szóló 220/2004. (VII.
21.) Kormányrendeletet,
- „A vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól” szóló 221/2004. (VII. 21.)
Kormányrendeletet, amely 2004. augusztus 5-én lépett hatályba.
29/A. §23
Vízügyi előírások
(1)A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet a
rendezési terv módosítása során figyelembe kell venni.
(2)Az újonnan kialakításra kerülő létesítmények ivóvízigényét, ahol van, a meglévő
közműhálózatról kell biztosítani.
(3)A szolgáltatott ivóvíz minőségének ki kell elégítenie „az ivóvíz minőségi
követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló" módosított 201/2001. (X.25.) Korm.
rendelet előírásait.
(4)Az újonnan kialakításra kerülő telkek és más, rácsatlakozás nélküli ingatlanok és
ipari létesítmények esetében a rákötési lehetőséget, amennyiben a lehetőségek adottak a
meglévő közműhálózatról kell biztosítani.
(5)A közcsatornába vezetett szennyvizek minőségének ki kell elégítenie a vízszennyező
anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályiról
szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet előírásait.
(6)A közműves ivóvízellátó és szennyvízelvezető rendszer igénybevétele során figyelembe
kell venni a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény előírásait
23 Beillesztette: 2/2016.(I.28.) ör., hatályos: 2016. január 29-től.
51
30. §
A területek zaj- és rezgésvédelme
(1) Zajvédelmi szempontból a módosított 12/1983. (V. 12.) MT rendelet 4. § (1)
bekezdésben foglaltak az irányadók. E szerint a zaj- és rezgésvédelmi
követelményeket a területrendezési tervekben érvényre kell juttatni. A környezetbe
zajt, ill. rezgést kibocsátó és a zajtól, ill. rezgéstől védendő létesítményeket úgy kell
tervezni, egymáshoz viszonyítva elhelyezni, hogy a zaj és rezgés ne haladja meg a
megengedett zaj-, ill. rezgésterhelési határértékeket. Ezen határértékeket a 8/2002.
(III. 22.) KÖM-EüM. sz. rendelet 1-5. sz. mellékletei tartalmazzák.
31. §
Kommunális hulladék elhelyezése
(1) A mód. 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet és a Hulladékgazdálkodásról szóló
2000. évi XLIII. törvény, illetve a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos
tevékenységek feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, a 213/2001.
(XI. 14.) Korm. rendelet, illetve a 22/2001. (X. 10.) KÖM rendeletben foglaltakat be
kell tartani.
(2) A hulladék elhelyezésével kapcsolatban az alábbiakat kell figyelembe venni:
- Tilos a hulladékok illegális lerakása és égetése.
- Tilos a veszélyes hulladékot a kommunális hulladék közé juttatni.
- A veszélyes hulladékok – melyet körét a 16/2001. (VII. 18.) KÖM rendelet
1. sz. melléklete határozza meg – környezetszennyezést kizáró módon és
szelektíven
történő
gyűjtéséről
és
ártalmatlanításáról
a
hulladék
tulajdonosának (beleértve a lakosságot is) kell gondoskodni.
- A veszélyes hulladékok kezelésre való átadása esetén meg kell győződni az
átvevő kezelésére vonatkozó jogosultságáról.
(3) A 2000. évi LXIII. tv. 2. sz. melléklete, illetve a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet
szerinti veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó
jogszabályok szerint, hulladék fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni, és
környezetszennyezés nélkül tárolni.
(4) A város területén kiemelt figyelmet kell fordítani a lakosság, az intézmények és
közterületek települési szilárd hulladékainak magas színvonalú gyűjtésére, és
rendszeres elszállítására, mint kötelezően ellátandó közszolgáltatás végzésére.
(5) A köz- és parkterületek tisztántartását, takarítását, hulladék-mentesítését kellő
gyakorisággal kell megoldani.
32. §
Természeti értékek védelme
(1) A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – mint a Szerencs város közigazgatási területén
illetékes természet- és tájvédelmi szakhatóság – adta meg a település közigazgatási
területén található természetvédelmi területeket és kategóriákat.
(2) Országos védelem alatt álló területek:
Az 1996. évi LIII. tv. 23. § (1) bekezdésében foglaltak alapján védelem alatt áll a
településtől DNy-ra fekvő Szerencsi-halom (065/3-13 hrsz.) Kunhalma és a Takta
földvár (0118 hrsz.), mely Szerencstől DK-re, a Takta-csatorna bal partján fekszik.
(3) Természeti területek:
52
A BNP Igazgatósága szakemberei az 1996. évi LIII. tv. 15. §-ában foglaltak alapján
felmérték a határban lévő természet közeli állapotokkal jellemezhető erdő, gyep,
nádas művelési ágú földrészleteket. Ezeknek a természeti területeknek a helyrajzi
számai az alábbiak:
Sorsz.
Hrsz./alrészlet
Művelési ág
1.
02
gyep, erdő, kivett
2.
09
gyep (legelő)
3.
012
gyep (legelő)
4.
013
gyep (legelő)
5.
014
gyep (legelő)
6.
015/1-23
gyep (legelő)
7.
016/1-5
gyep (legelő)
8.
016/6
kivett (út)
9.
017/1
gyep (legelő)
10.
021
erdő
11.
022
kivett
12.
023
erdő
13.
024
kivett (kőbánya)
14.
045
kivett
15.
046
erdő, gyep (rét, legelő)
16.
080/1
gyep (legelő) (Szirmai rész)
17.
081
kivett (út)
18.
082
gyep (rét, legelő) (Kosonta-hát)
19.
0100
kivett; gyep (rét)
20.
0113/1
erdő
21.
0113/2
kivett (Takta)
22.
0114/2
gyep (rét)
23.
0117/1-2
gyep (legelő)
24.
0118
gyep (legelő) (Földvár)
25.
0120
kivett (út)
26.
0121
gyep (rét)
27.
0127
kivett, gyep (rét, legelő)
28.
0131
gyep (legelő)
29.
0133
kivett
30.
0134
nádas, kivett
31.
0136
kivett
32.
0136/1-2
nádas (Takta-csatorna)
33.
0139
nádas, kivett
34.
0148
nádas, gyep (rét)
35.
0156
nádas, kivett (Takta-csatorna)
36.
0160
nádas, erdő, gyep (legelő)
37.
0161
nádas, kivett
38.
0563
kivett
Ezeken a területeken nemkívánatos semmi olyan tevékenység, ami a tájképben, a
természetes életközösségekben (növénytársulásokban) és élőhelyekben maradandó
károsodást vagy átalakulást eredményezhet.
(4) Érzékeny természeti területek:
A 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet 2. számú mellékletében foglaltak
alapján Szerencs város határa a Zempléni-hegység fontos
Érzékeny Természeti
53
Területek térsége által érintett terület. Az ÉTT rendszerének kijelölésével az a cél,
hogy a természeti adottságokkal, a tájjal és a termelési hagyományokkal
harmóniában lévő termelési módokat hasznosítson meg, vagy élessze fel természet-
és tájvédelmi szempontból értékes területeken. E terület Szerencs északi
területrésze, melynek D-i határa a Szerencs – Hidasnémetit összekötő vasútvonal.
(5) Ökológiai hálózat területei:
Szerencs külterületének D-i részén (felhagyott medrek és környezetük) jelentős
nagyságú ökológiai magterület helyezkedik el. A várostól K-re eső fölrészletek
ökológiai folyosónak minősülnek (Szerencs-patak völgye), míg az É-i részen egy
megszakított ökológiai folyosóként funkcionáló területek találhatók (Fekete-hegy,
Kassa-hegy erdős területeik).
(6) Helyi védelemre javasolt értékek:
02 hrsz. földrészlet D-i részén vulkanikus kőzetkibúvás.
Külterületen: 024 hrsz. (külszíni volt kőbánya).
Belterületen:
- Rákóczi u. déli oldalán található lakóterület koros díszfái;
- Várkert koros díszfái;
- Egyesített Szociális és Egészségügyi Intézet koros díszfái;
- Gyár utcai koros fasor (Salix).
(7) A különféle védettségi kategóriákba eső, egymást jobbára átfedő területeken (a
Természeti Területeken, a Nemzeti Ökológiai Hálózat területein, valamint az
ÉTT/ESA-területeken) a BNP nem tart kívánatosnak jelentős fejlesztéseket,
kiváltképp nem ún. zöldmezős beruházásokat.
(8) A természeti, az erdő és a vad védelméről szóló jogszabályok (az 1996. évi LIII.,
LIV., illetve LV. törvények), valamint a tájvédelmi kormányrendelet (a 166/1999.
(XI. 19.) kormányrendelet) előírásait be kell tartani.
VI. FEJEZET
Általános érvényű előírások
33. §
A településrendezési feladatok megvalósítását biztosító
sajátos jogintézmények
(1) Azokat a területrészeket, amelyek a szabályozás közúthoz tartozó területként jelöl,
az építési telek kialakítása során útként kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.
(2) A régészeti lelőhellyel érintett mezőgazdasági területeken a beépítés előtt régészeti
szakvélemény beszerzése kötelező.
(3) A településrendezési célok megvalósításához az Önkormányzat elővásárlási jogot
jegyezhet be, külön rendeletben meghatározott azon területekre, melyek
településrendezési célok megvalósulását szolgálják.
(4) 24A Kelti iparterületen létesítendő szalmatüzelésű erőmű telephelyén építési
telephelyen belüli védő zöldterület került kijelölésre. Erre a területre beültetési
kötelezettség vonatkozik, melynek módját – a tereprendezéssel együtt - a beépítés
engedélyezési terve részeként dokumentálni, és használatba vételkor ellenőrizni
kell.
24 Beiktatta a 12/2007. (VI. 21.) ök. rendelet, hatályos: 2007. június 22-től.
54
34. §
Egyéb rendelkezések
(1) Jelentősebb környezeti hatású beruházások esetén az engedélyezési eljárásba
minden esetben be kell vonni a környezetvédelmi hatóságot és a Bükki Nemzeti
Park Igazgatóságát.
(2) Termőföld más célú hasznosítása előtt minden esetben szükséges az illetékes
földhivatal engedélye. A végleges, más célú hasznosítás előtt kérelem, vázrajz,
terület-kimutatással lehet a körzeti földhivataltól kérni az engedélyt, míg az időleges
más célú hasznosítás esetén a fentiekhez csatolni kell a rekultivációs tervet, melyet
agronómiailag indokolni kell. (1994. évi LV. tv-ben foglaltakat kell figyelembe
venni.)
(3) El kell készíttetni a település kül- és belterületének csapadékvíz-elvezetés
engedélyezési terveit. Meg kell oldani az övárok rendszer kiépítését, valamint a
patakok, vízfolyások medreinek kialakítását és tisztítását.
(4) Az egyes területfelhasználási egységeken belül a beépítési szabályoktól eltérni a
következők szerint lehet: amennyiben az építészeti és városképi vizsgálatok
indokolják, a települési főépítész írásos javaslata alapján kell megkérni a
Világörökségi Tervtanács állásfoglalását. Amennyiben a Világörökségi Tervtanács
az eseti eltérést támogatja, úgy a Képviselő-testületnek kell azt jóváhagyni.
(5) 25
Az övezeti határok, és az övezeti előírások területi hatálya megváltozik, a
módosítás területére az eredeti Szabályozási tervlap érvényét veszti, helyette az
SZTm_02 rajzszámú módosított szabályozási terv lép hatályba.
35. §
A település közigazgatási területére készítendő további tervek,
intézkedések
(1) A hosszú távú fejlesztési területek szabályozási terveinek elkészítését csak a már
középtávon előkészített területek beépülése után szabad elkezdeni.
(2) A közparkok, szabadidőközpont, díszterek területeire kertészeti kiviteli tervet kell
készíteni.
(3) Az elrendelt településrendezési kötelezettségeket az ingatlan-nyilvántartásba be kell
vezetni.
(4) A településrendezési terv jóváhagyandó munkarészeit a jóváhagyó rendelettel
együtt kell nyilvántartani.
(5) A településrendezési terv folyamatos karbantartásáról úgy kell gondoskodni, hogy a
módosítással járó döntések egy tervlapon mindig legyenek átvezetve, a hatósági
munka folyamatosságának érdekében. Ezen a tervlapon a szabályozási tervek
területét, jóváhagyó rendeletének számát, és az esetleges tilalmakat is fel kell
tüntetni.
(6) A településrendezési terv legalább ötévenkénti felülvizsgálatáról gondoskodni kell.
(7) A külterületen lévő szabadidőközpont területének részletes szabályozási és
kertészeti terveit el kell készíttetni, pontos geodézia felméréssel.
25 Beiktatta: 26/2015.(XI.26.) ör., hatályos: 2015. december 26-tól, de rendelkezéseit a folyamatban lévő
ügyekben is alkalmazni kell.
55
36. §
Tűzvédelmi előírások
(1) A tervezési területen a vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy a mértékadó
tűzszakaszhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa.
(2) A tűzcsapokat úgy kell elhelyezni a 35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel kiadott
Országos Tűzvédelmi Szabályzat 49. § (5) bekezdés szerint, hogy a védendő
építményektől 100 m-nél nagyobb távolság ne legyen.
(3) Az úthálózatot úgy kell megtervezni, hogy a 35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel
kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat 22. § (1) bekezdés szerint biztosítsa a
tűzoltási felvonulási útvonalat és területet.
VII. FEJEZET
37. §
Záró rendelkezések
(1) Szerencs város jelen Helyi Építési Szabályzata, Területrendezési Szabályzata,
valamint a mellékletét képező kül- és belterületi szabályozási terv a kihirdetés
napján, 2006. január 31-én lépnek hatályba.
(2) A belterületbe vonással és a művelés alóli kivonással ütemezetten igénybe vehető
fejlesztési területeket a tényleges igénybevételt megelőző átmeneti időszakban a
földtörvény vonatkozó előírásai szerint a jelenlegi használati módjuknak
megfelelően kell művelni, hasznosítani.
(3) Jelen helyi építési szabályzat előírásait a hatályba lépést követően a még el nem
bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(4) A jelen helyi építési szabályzat kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző
gondoskodik.
(5) Ezen rendelet jóváhagyásával egyidejűleg a 3/1987. (V.22.) tanácsrendelettel
jóváhagyott ÁRT hatályát veszti.
26(6) A rendelet 2012. december 29. napján hatályba lépő rendelkezései az alábbi
területek vonatkozásában alkalmazandóak:
A 37.sz. fkl. út Rákóczi út, MÁV terület és a Bocskai utca által határolt terület,
valamint a 37.sz. fkl. út, Szerencs patak, belterületi határ, és a tervezett lakóút által –
a Szabályozási tervben - határolt terület.
(7) 27E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Szerencs Város Önkormányzatának
Képviselőtestületének a
1/2006. (I. 31.) számú önkormányzati rendelete
mellékletét képező szabályozási tervlapoknak a jelen módosításokkal érintett
részei helyén, a jelen rendelet mellékletét képező
SZM-1/2015-11 jelű tervlapot
kell alkalmazni.
Szerencs, 2006. január 31.
Dr. Bíró László sk.
Rónavölgyi Endréné sk.
c. főjegyző
polgármester
26 Beiktatta: 24/2012. (XI.29.) ör., hatályos: 2012. december 29-től.
27 Beillesztette: 2/2016.(I.28.) ör., hatályos: 2016. január 29-től.
56
