Közadatok közzétételi egységenként

Tisztelt Legfőbb Ügyészség!

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján a következő adatigénylést terjesztem elő.

A szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. A kötelezően közzéteendő közérdekű adatokat internetes honlapon, digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is adatvesztés és -torzulás nélkül kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen kell hozzáférhetővé tenni (a továbbiakban: elektronikus közzététel). A közzétett adatok megismerése személyes adatok közléséhez nem köthető.
A közzétételre kötelezett szerv tevékenységéhez kapcsolódóan a törvény 1. melléklete szerinti általános közzétételi listában meghatározott adatokat az 1. mellékletben foglaltak szerint közzéteszik. Jogszabály egyes ágazatokra, a közfeladatot ellátó szervtípusra vonatkozóan meghatározhat egyéb közzéteendő adatokat (a továbbiakban: különös közzétételi lista).
A közzétételre szolgáló honlapon a közzétételi listákon meghatározott közérdekű adatokon kívül elektronikusan közzétehetőek más közérdekű és közérdekből nyilvános adatok is.
Az elektronikus közzétételre kötelezett adatfelelős szerv vezetője gondoskodik a 37. §-ban meghatározott közzétételi listákon szereplő adatok pontos, naprakész és folyamatos közzétételéről, az adatközlőnek való megküldéséről. A megküldött adatok elektronikus közzétételéért, folyamatos hozzáférhetőségéért, hitelességéért és az adatok frissítéséért az adatközlő felel. Az adatfelelős az (1) bekezdés szerinti, az adatközlő a (2) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítésének részletes szabályait belső szabályzatban állapítja meg. Az elektronikusan közzétett adatok – ha e törvény vagy más jogszabály eltérően nem rendelkezik – a honlapról nem távolíthatóak el. A szerv megszűnése esetén a közzététel kötelezettsége a szerv jogutódját terheli. A meghatározott közzétételi listákban szereplő adatok közzététele nem érinti az adott szervnek a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok közzétételével kapcsolatos, más jogszabályban meghatározott kötelezettségeit.
Az adatfelelős gondoskodik a kezelésében lévő, közérdekű adatot tartalmazó honlapok, adatbázisok, illetve nyilvántartások leíró adatainak a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszternek történő továbbításáról és a továbbított közérdekű adatok rendszeres frissítéséről, valamint felel az egységes közadatkereső rendszerbe továbbított közérdekű adatok tartalmáért és a továbbított közérdekű adatok rendszeres frissítéséért is. A közérdekű adatokat tartalmazó adatbázisok, illetve nyilvántartások jegyzékének fenntartása, valamint az egységes közadatkereső rendszerhez való csatlakozás nem mentesíti az adatfelelőst az elektronikus közzététel kötelezettsége alól. A közpénzek felhasználásának átláthatósága érdekében az államháztartásról szóló törvény szerinti költségvetési szervek (a továbbiakban: a felületen közzétételre kötelezettek) a (2) bekezdésben meghatározott adatokat a Kormány rendeletében kijelölt szerv által üzemeltetett és a 33. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelően bárki számára hozzáférhető – a gépi olvashatóságot, a csoportos letöltést, az adatok csoportosítását, kereshetőségét, kivonatolását és összehasonlíthatóságát is lehetővé tevő – Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén (a továbbiakban: felület) kéthavi rendszerességgel, a közzétételt követő legalább tíz évig elérhető módon, a (3) bekezdés szerinti bontásban közzéteszik. (2) A felületen közzétételre kötelezettek a felületen az ötmillió forintot meghaladó, az általuk hazai vagy európai uniós forrásból megvalósulóan a) nyújtott, az államháztartásról szóló törvény szerinti költségvetési támogatások – kivéve, ha a közzététel előtt a költségvetési támogatást visszavonják vagy arról a kedvezményezett lemond –,
b) árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések – kivéve a védelmi és biztonsági célú beszerzések adatai és a minősített adatok, továbbá a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 9. § (1) bekezdés b) pontja szerinti beszerzések és az azok eredményeként kötött szerződések –, c) nem alapfeladataik ellátására – így különösen egyesület támogatására, foglalkoztatottai szakmai és munkavállalói érdek-képviseleti szervei számára, foglalkoztatottjai, ellátottjai oktatási, kulturális, szociális és sporttevékenységet segítő szervezet támogatására, alapítványok által ellátott feladatokkal összefüggő kifizetésre – fordított kifizetések adatait teszik közzé. (3) A (2) bekezdés szerinti adatokat a felületen közzétételre kötelezettek – a felhasznált hazai és európai uniós forrás arányának feltüntetése mellett – az alábbi bontásban teszik közzé:
a) a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti esetben
aa) a szerződés megnevezése (típusa), a kedvezményezett neve – nem természetes személy esetén az e személy megnevezése, székhelye –, adószáma, a támogatás tárgya, és a támogatási program megvalósítási helye, kezdő és záró, illetve – amennyiben megtörtént – a kifizetés időpontja, a támogatás összege és pénzneme, valamint
ab) a 2. mellékletben meghatározott, az Európai Unió kötelező jogi aktusa hatálya alá tartozó állami támogatás esetén – az aa) alponton túlmenően – a kedvezményezett besorolása, a támogatás felhasználásával érintett tevékenység szakágazati besorolása (ha nem azonosítható ilyen tevékenység, a kedvezményezett főtevékenységének szakágazati besorolása), a támogatás formájának megjelölése, odaítélésének napja, az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló kormányrendelet szerinti támogatási kategória megjelölése, a támogatás európai bizottsági hivatkozási száma,
b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben
ba) a szerződés megnevezése (típusa), tárgya, a szerződést kötő fél vagy felek neve – nem természetes személy esetén az e személy megnevezése, székhelye –, adószáma, a szerződés tárgya és értéke, a szerződés teljesítésének helye, kezdő időpontja, határozott időtartam esetében annak záró időpontja, valamint
bb) közbeszerzés vagy beszerzési eljárás esetén – a ba) alponton túlmenően – az ajánlattevő (ajánlattevők) neve, a Kbt. szerinti elektronikus közbeszerzési rendszerben rögzített, az eljárás egyedi azonosítója (EKR azonosító) az arra mutató hivatkozással együtt, a nevesített alvállalkozó (alvállalkozók) neve, illetve – amennyiben annak díja meghatározott – annak összege (összegei), valamint annak megjelölése, ha a közbeszerzés vagy beszerzés – beleértve a Kbt. szerinti nemzeti értékhatárt meg nem haladó értékű beszerzéseket is – részben vagy egészben európai uniós forrás felhasználásával valósul meg.
(4) A (2) bekezdés b) pontja tekintetében a szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött – általános forgalmi adó nélkül számított – ellenszolgáltatást kell érteni, ingyenes ügylet esetén a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összeget kell figyelembe venni. Az időszakonként visszatérő – egy évnél hosszabb időtartamra kötött – szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni. Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét egybe kell számítani.

A 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet alapján a közzétételre kötelezett a jegyzéket úgy alakítja ki, hogy a jegyzék az 1. melléklet szerinti tagolásban tartalmazza az általános közzétételi lista szerinti adatokat tartalmazó közzétételi egységeket, vagy hivatkozik azokra. A rendelet hatálya az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 33. §-ának (2) és (3) bekezdésében meghatározott szervekre (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szervek) terjed ki, kivéve azon országos vagy térségi feladatot ellátó közoktatási intézményeket, amelyek az Infotv. szerinti közzétételi kötelezettségüknek az Infotv. 33. §-ának (4) bekezdésében foglalt módon tesznek eleget.
A rendelet meghatározza a közzétételi listák szerinti adatok közzétételének szerkezetére és az összefüggő tárgyú közzétett adatokat egybefoglaló tartalmi egységekre (a továbbiakban: közzétételi egység) vonatkozó előírásokat. A közzétételre szolgáló honlap megnyitásakor megjelenő oldalon az adatközlő köteles elhelyezni a közzétételi listák által előírt adatokat tartalmazó jegyzékre vagy felületre (a továbbiakban: jegyzékre) mutató hivatkozást. A hivatkozást jól látható módon kell elhelyezni, „Közérdekű adatok” elnevezéssel, továbbá fel kell tüntetni az egységes közadatkereső rendszerre, a központi elektronikus jegyzékre mutató hivatkozást is. Az adatközlő a jegyzéket úgy alakítja ki, hogy a jegyzék az 1. melléklet szerinti tagolásban tartalmazza az általános közzétételi lista szerinti adatokat tartalmazó közzétételi egységeket, vagy hivatkozik azokra. Amennyiben az adatközlő más adatfelelőstől származó adatot tesz közzé, a jegyzéket adatfelelősönkénti tagolásban, az 1. mellékletben foglaltak szerint kell kialakítani. Az adott szerv vonatkozásában értelmezhetetlen közzétételi egységeket is fel kell tüntetni, de a pontos tájékoztatás érdekében jelezni kell, hogy az adott közérdekű adat a szervnél nem áll rendelkezésre. Az általános közzétételi lista szerinti adatokat tartalmazó közzétételi egységek kialakítása során legalább a 2. melléklet szerinti közzétételi egységeket kell létrehozni, és nem lehet a 2. melléklet szerint eltérő közzétételi egységhez sorolt adatokat azonos közzétételi egységben elhelyezni. A (2) bekezdésben és a közzétételi lista által meghatározott keretek között a közzétételi egységet előállító adatfelelős vagy - az egymás közti feladatmegosztástól függően - adatközlő az áttekinthetőség szempontját figyelembe véve maga határozza meg, hogy az egyes közzétételi egységekhez tartozó adatokat hány önálló adatállományban jeleníti meg. A közzétételi egységekben fel kell tüntetni: a) a legutóbbi módosítás idejét, b) ha a közzétételi egység korábbi állapota archív állományba került, az annak elérését biztosító hivatkozást, c) archív állományba helyezett közzétételi egység esetén a külön jogszabályban foglaltakat. Ha az adatközlő a közzétételi listák szerinti adatokat az e rendeletben meghatározottaktól eltérő módon is közzéteszi, biztosítania kell az e rendelet szerinti és az eltérő módon közzétett adatok teljes egyezőségét.

A jegyzék 2. § (2) bekezdése szerinti tagolása
1. Szervezeti, személyzeti adatok
1.1 Kapcsolat, szervezet, vezetők
1.2 A felügyelt költségvetési szervek
1.3 Gazdálkodó szervezetek
1.4 Közalapítványok
1.5 Lapok
1.6 Felettes, felügyeleti, törvényességi ellenőrzést vagy felügyeletet gyakorló szervek
1.7 Költségvetési szervek
2. Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok
3. Gazdálkodási adatok
3.1 A működés törvényessége, ellenőrzések
3.2 Költségvetések, beszámolók
3.3 Működés
A közzétételi egységek az 1. melléklet szerinti szervezetben
1.I. Szervezeti, személyzeti adatok.
1.1. Kapcsolat, szervezet, vezetők
I. Közzétételi egység: Elérhetőségi adatok
A) Adat megnevezése B) Megjegyzés
1. Hivatalos név (teljes név)
2. Székhely
3. Postacím (postafiók szerinti címe, ha van)
4. Telefonszám (nemzetközi vagy belföldi számként, utóbbi esetben körzetszámmal, illetve szolgáltatás- vagy hálózatkijelölő számmal)
5. Faxszám (nemzetközi vagy belföldi számként, utóbbi esetben körzetszámmal, illetve szolgáltatás- vagy hálózatkijelölő számmal)
6. Központi elektronikus levélcím A közvetlen elérés biztosításával.
7. A honlap URL-je
8. Ügyfélszolgálat vagy közönségkapcsolat elérhetősége (telefonszám, telefaxszám, ügyfélfogadás helye, postacíme) Ha több önálló ügyfélszolgálat vagy közönségkapcsolat is van (pl. szervezeti egységenként eltérő), akkor az elérhetőségi adatokat ügyfélszolgálatonként vagy közönségkapcsolatonként csoportosítva.
9. Az ügyfélszolgálati vagy közönségkapcsolati vezető neve Ha több önálló ügyfélszolgálat vagy közönségkapcsolat is van (pl. szervezeti egységenként eltérő), akkor az elérhetőségi adatokat ügyfélszolgálatonként vagy közönségkapcsolatonként csoportosítva.
10. Az ügyfélfogadás rendje Ha több önálló ügyfélszolgálat vagy közönségkapcsolat is van (pl. szervezeti egységenként eltérő), akkor az elérhetőségi adatokat ügyfélszolgálatonként vagy közönségkapcsolatonként csoportosítva.
II. Közzétételi egység: A szervezeti struktúra
A) Adat megnevezése B) Megjegyzés
1. A szervezeti struktúra ábrája (a szervezeti egységek és vezetőik megnevezésével) Elérést biztosítva a szervezeti egységek feladatainak leírását tartalmazó dokumentumokhoz.
III. Közzétételi egység: A szerv vezetői
A) Adat megnevezése B) Megjegyzés
1. A szerv vezetőjének, vezetőinek, valamint testületi szerv esetén a testületi tagok neve, beosztás megnevezése, hivatali elérhetősége (telefon, telefax, postacím, elektronikus levélcím) Az elektronikus levélcím közvetlen elérésének biztosításával.
2. A szervezeti egységek vezetőinek neve, beosztás megnevezése, hivatali elérhetősége (telefon, telefax, postacím, elektronikus levélcím) Szervezeti egységenként felsorolásszerűen.
Az elektronikus levélcím közvetlen elérésének biztosításával.
1.2. A felügyelt költségvetési szervek
I. Közzétételi egység: A szerv irányítása, felügyelete vagy ellenőrzése alatt álló, vagy alárendeltségében működő más közfeladatot ellátó szerv
A) Adat megnevezése B) Megjegyzés
1. A szerv irányítása, felügyelete vagy ellenőrzése alatt álló, vagy alárendeltségében működő más közfeladatot ellátó szervek hivatalos neve (teljes neve), székhelye, elérhetősége (telefonszám, telefaxszám, postacím, elektronikus levélcím) A szerv által alapított költségvetési szerv adatait külön közzétételi egységben kell közzétenni.
Az elektronikus levélcím közvetlen elérésének biztosításával.
2. A szerv irányítása, felügyelete vagy ellenőrzése alatt álló, vagy alárendeltségében működő más közfeladatot ellátó szervek honlapjának URL-je A honlap közvetlen elérésének biztosításával.
3. A szerv irányítása, felügyelete vagy ellenőrzése alatt álló, vagy alárendeltségében működő más közfeladatot ellátó szervek ügyfélszolgálatának vagy közönségkapcsolatának elérhetősége (telefonszám, telefaxszám, ügyfélfogadás helye, postacíme), ügyfélfogadásának rendje
1.3. Gazdálkodó szervezetek
I. Közzétételi egység: A szerv tulajdonában álló vagy részvételével működő gazdálkodó szervezetek
1.4. Közalapítványok
I. Közzétételi egység: A szerv által alapított közalapítványok
1.5. Lapok
I. Közzétételi egység: Lapok
1.6. Felettes, felügyeleti, törvényességi ellenőrzést vagy felügyeletet gyakorló szerv
I. Közzétételi egység: Felettes, felügyeleti, törvényességi ellenőrzést vagy felügyeletet gyakorló szerv
A) Adat megnevezése B) Megjegyzés
1. A közfeladatot ellátó szerv felettes, illetve felügyeleti szervének, hatósági döntéseinek tekintetében a fellebbezés elbírálására jogosult szervek, ennek hiányában a közfeladatot ellátó szerv felett törvényességi ellenőrzést vagy felügyeletet gyakorló szerv hivatalos neve (teljes neve), székhelye, elérhetősége (telefon, telefax, földrajzi hely, postacím, elektronikus levélcím), honlapjának címe A honlap és az elektronikus levélcím közvetlen elérésének biztosításával.
2. A közfeladatot ellátó szerv felettes, illetve felügyeleti szervének, hatósági döntéseinek tekintetében a fellebbezés elbírálására jogosult szervek, ennek hiányában a közfeladatot ellátó szerv felett törvényességi ellenőrzést vagy felügyeletet gyakorló szerv ügyfélszolgálatának vagy közönségkapcsolatának elérhetősége (telefonszám, telefaxszám, ügyfélfogadás helye, postacíme), ügyfélfogadásának rendje
1.7. Költségvetési szervek
2. Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok
I. Közzétételi egység: A szerv alaptevékenysége, feladat- és hatásköre
A) Adat megnevezése B) Megjegyzés
1. A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint a szervezeti és működési szabályzat vagy ügyrend az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat hatályos és teljes szövege A jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint a szervezeti és működési szabályzat vagy ügyrend, az adatvédelmi és biztonsági szabályzat hatályos és teljes szövegét tartalmazó önálló dokumentumok elérhetőségének biztosításával.
II. Közzétételi egység: A hatósági ügyek intézésének rendjével kapcsolatos adatok
A) Adat megnevezése B) Megjegyzés
1. Az államigazgatási, önkormányzati és egyéb hatósági ügyekben ügyfajtánként és eljárástípusonként a hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése, hatáskör gyakorlásának átruházása esetén a ténylegesen eljáró szerv megnevezése A közzétételi egységen belül ügycsoportonként (ügytípusonként) és eljárás-típusonként csoportosítva.
2. Az államigazgatási, önkormányzati és egyéb hatósági ügyekben ügyfajtánként és eljárástípusonként a hatáskörrel rendelkező, hatáskör gyakorlásának átruházása esetén a ténylegesen eljáró szerv illetékességi területe
3. Az államigazgatási, önkormányzati és egyéb hatósági ügyekben az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok felsorolása
4. Az államigazgatási, önkormányzati és egyéb hatósági ügyekben az eljárási illetékek, igazgatási szolgáltatási díjak összege
5. Az államigazgatási, önkormányzati és egyéb hatósági ügyekben az alapvető eljárási szabályok, ezek magyarázata, az ügyintézést segítő útmutatók, az ügymenetre vonatkozó tájékoztatás
6. Az államigazgatási, önkormányzati és egyéb hatósági ügyekben az eljárást megindító irat benyújtására szolgáló postacím (postafiók szerinti cím, ha van), ügyfélfogadási vagy közönségkapcsolati cím és nyitvatartási idő
7. Az államigazgatási, önkormányzati és egyéb hatósági ügyekben az eljárást megindító irat benyújtására, elintézésére, fellebbezésére nyitva álló határidő
8. Az államigazgatási, önkormányzati és egyéb hatósági ügyekben használt formanyomtatványok listája A formanyomtatványok letölthetőségének biztosításával.
9. Az államigazgatási, önkormányzati, és egyéb hatósági ügyekben igénybe vehető elektronikus programok elérése, időpontfoglalás Az elektronikus program közvetlen elérésének biztosításával.
10. Az államigazgatási, önkormányzati, és egyéb hatósági ügyekben az ügytípusokhoz kapcsolódó jogszabályok jegyzéke, tájékoztatás az ügyfelet megillető jogokról és az ügyfelet terhelő kötelezettségekről A jogszabályok közvetlen elérésének biztosításával.
III. Közzétételi egység: Közszolgáltatások
A) Adat megnevezése B) Megjegyzés
1. A közfeladatot ellátó szerv által nyújtott vagy költségvetéséből finanszírozott közszolgáltatások megnevezése
2. A közfeladatot ellátó szerv által nyújtott vagy költségvetéséből finanszírozott közszolgáltatások tartalmának leírása
3. A közfeladatot ellátó szerv által nyújtott vagy költségvetéséből finanszírozott közszolgáltatások igénybevételének rendjére vonatkozó tájékoztatás Amennyiben hosszabb terjedelműek, a tájékoztatásokat önálló dokumentumban, azok, valamint az igénybevételhez használt formanyomtatványok elérhetőségének biztosításával.
4. A közfeladatot ellátó szerv által nyújtott vagy költségvetéséből finanszírozott közszolgáltatások díjának és az abból adott kedvezmények mértéke
IV. Közzétételi egység: A szerv nyilvántartásai
A) Adat megnevezése B) Megjegyzés
1. A közfeladatot ellátó szerv által saját fenntartású adatbázisok, illetve nyilvántartások leíró (név, formátum, az adatkezelés célja, jogalapja, időtartama, az érintettek köre, az adatok forrása, kérdőíves adatfelvétel esetén a kitöltetlen kérdőív) jegyzéke Az általános közzétételi listában csak az adatokat tartalmazó jegyzéket kell közzétenni, azonban a közadatkereső felé történő adatszolgáltatás során minden egyes adatbázisról, illetve nyilvántartásról külön leíró adatot kell készíteni az Adatbázisokat meghatározó séma alapján.
2. A közfeladatot ellátó szerv által - alaptevékenysége keretében - gyűjtött és feldolgozott adatok fajtái
3. A közfeladatot ellátó szerv által - alaptevékenysége keretében - gyűjtött és feldolgozott adatokhoz való hozzáférés módja
4. A közfeladatot ellátó szerv által - alaptevékenysége keretében - gyűjtött és feldolgozott adatokról való másolatkészítés költségei
V. Közzétételi egység: Nyilvános kiadványok
VI. Közzétételi egység: Döntéshozatal, ülések
A) Adat megnevezése B) Megjegyzés
1. A testületi szerv döntései előkészítésének rendje
2. A testületi szerv döntéseiben való állampolgári közreműködés (véleményezés) módja (erre szolgáló postai, illetve elektronikus levélcím)
3. A testületi szerv döntéshozatalának eljárási szabályai
4. A testületi szerv ülésének helye (irányítószám, város, utca, házszám) Több helyszín esetén ülésenkénti bontásban.
5. A testületi szerv megtartott üléseinek ideje (év, hó, nap, óra megjelöléssel), valamint nyilvánossága, üléseinek jegyzőkönyvei, illetve összefoglalói Az ülés jegyzőkönyve, illetve összefoglalója elérhetőségének biztosításával.
6. A testületi szerv tervezett üléseinek ideje (év, hó, nap, óra megjelöléssel), valamint nyilvánossága
7. A testületi szerv ülései látogathatóságának rendje
8. A testületi szerv üléseinek napirendje Ülésenkénti bontásban.
9. A testületi szerv döntéseinek felsorolása Ülésenkénti bontásban; a döntések elérhetőségének biztosításával.
VII. Közzétételi egység: A szerv döntései, koncepciók, tervezetek, javaslatok
A) Adat megnevezése B) Megjegyzés
1. A testületi szerv döntéseinek felsorolása A döntések elérhetőségének biztosításával.
2. A testületi szerv döntéshozatalának dátuma (év, hó, nap megjelöléssel) Döntésenkénti bontásban; a megfelelő ülés jegyzőkönyve, illetve összefoglalója elérhetőségének biztosításával.
3. A testületi szerv szavazásának nyilvános adatai, ha azt jogszabály nem korlátozza Döntésenkénti bontásban.
4. A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény alapján közzéteendő jogszabályalkotásra irányuló koncepciók, jogszabálytervezetek és kapcsolódó dokumentumok A közadatkereső felé történő adatszolgáltatás során minden egyes jogszabálytervezetről külön leíró adatot kell készíteni a Jogszabálytervezeteket meghatározó séma alapján.
5. A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény alapján közzéteendő jogszabályalkotásra irányuló koncepciók, jogszabálytervezetek tekintetében az egyeztetés állapota Koncepciónkénti, illetve jogszabály-tervezetenkénti bontásban.
6. A helyi önkormányzat képviselő-testületének nyilvános ülésére benyújtott előterjesztések a benyújtás időpontjától A közadatkereső felé történő adatszolgáltatás során minden egyes előterjesztésről külön leíró adatot kell készíteni a Jogszabálytervezeteket meghatározó séma alapján.
7. Összefoglaló a véleményezők észrevételeiről, és az észrevételek elutasításának indokairól A nyilvánvalóan alaptalan észrevételek esetén az elutasítás indokairól nem kell összefoglalót készíteni.
VIII. Közzétételi egység: Pályázatok
A) Adat megnevezése B) Megjegyzés
1. A közfeladatot ellátó szerv által kiírt pályázatok szakmai leírása, azok eredményei és indoklásuk A kapcsolódó dokumentumok közvetlen elérhetőségének biztosításával.
IX. Közzétételi egység: Hirdetmények
A) Adat megnevezése B) Megjegyzés
1. A közfeladatot ellátó szerv által közzétett hirdetmények, közlemények A hirdetmények, közlemények közvetlen elérésének biztosításával.
X. Közzétételi egység: Közérdekű adatok igénylése
A) Adat megnevezése B) Megjegyzés
1. A közérdekű adatok megismerésére irányuló igények intézésének rendje
2. A közérdekű adatok megismerésére irányuló igények tekintetében illetékes szervezeti egység neve
3. A közérdekű adatok megismerésére irányuló igények tekintetében illetékes szervezeti egység elérhetősége (postacíme, földrajzi helye, telefonszáma, telefaxszáma, elektronikus levélcíme) Az elektronikus levélcím közvetlen elérésének biztosításával.
4. Az adatvédelmi felelős vagy az információs jogokkal foglalkozó személy neve
5. A közérdekű adatokkal kapcsolatos kötelező statisztikai adatszolgáltatás adott szervre vonatkozó adatai
6. A közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő közérdekű adatok felhasználására, hasznosítására vonatkozó általános szerződési feltételek
7. Azon közérdekű adatok hasznosítására irányuló szerződések listája, amelyekben a közfeladatot ellátó szerv az egyik szerződő fél
XI. Közzétételi egység: Közzétételi listák
A) Adat megnevezése B) Megjegyzés
1. A közfeladatot ellátó szervre vonatkozó különös közzétételi lista A közzétételt elrendelő jogszabály megnevezésével és elérhetővé tételével.
2. A közfeladatot ellátó szervre vonatkozó egyedi közzétételi lista A közzétételt elrendelő jogszabály vagy egyéb aktus megnevezésével, elérhetővé tételével.
3. Gazdálkodási adatok
3.1. A működés törvényessége, ellenőrzések
I. Közzétételi egység: Vizsgálatok, ellenőrzések listája
A) Adat megnevezése B) Megjegyzés
1. A közfeladatot ellátó szervnél végzett alaptevékenységgel kapcsolatos - nyilvános megállapításokat tartalmazó - vizsgálatok, ellenőrzések felsorolása
II. Közzétételi egység: Az Állami Számvevőszék ellenőrzései
A) Adat megnevezése B) Megjegyzés
1. Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek nyilvános megállapításai
III. Közzétételi egység: Egyéb ellenőrzések, vizsgálatok
A) Adat megnevezése B) Megjegyzés
1. A szervre vonatkozó egyéb ellenőrzések, vizsgálatok nyilvános megállapításai Időrendben.
IV. Közzétételi egység: A működés eredményessége, teljesítmény
A) Adat megnevezése B) Megjegyzés
1. A közfeladatot ellátó szerv feladatellátásának teljesítményére, kapacitásának jellemzésére, hatékonyságának és teljesítményének mérésére szolgáló mutatók és értékük, időbeli változásuk
V. Közzétételi egység: Működési statisztika
A) Adat megnevezése B) Megjegyzés
1. A közfeladatot ellátó szerv tevékenységére vonatkozó, jogszabályon alapuló statisztikai adatgyűjtés eredményei, időbeli változásuk
3.2. Költségvetések, beszámolók
I. Közzétételi egység: Éves költségvetések
A) Adat megnevezése B) Megjegyzés
1. A közfeladatot ellátó szerv éves (elemi) költségvetései Évenkénti bontásban.
II. Közzétételi egység: Számviteli beszámolók
A) Adat megnevezése B) Megjegyzés
1. A közfeladatot ellátó szerv számviteli törvény szerinti beszámolói Beszámolónként.
III. Közzétételi egység: A költségvetés végrehajtása
A) Adat megnevezése B) Megjegyzés
1. A közfeladatot ellátó szervnek a költségvetés végrehajtásáról - a külön jogszabályban meghatározott módon és gyakorisággal - készített beszámolói Beszámolónként.
3.3. Költségvetések, beszámolók
I. Közzétételi egység: A foglalkoztatottak
A) Adat megnevezése B) Megjegyzés
1. A közfeladatot ellátó szervnél foglalkoztatottak létszáma és személyi juttatásaira vonatkozó összesített adatok
2. A vezetők és a vezető tisztségviselők illetménye, munkabére, és rendszeres juttatásai, valamint költségtérítése összesített összege
3. Az egyéb alkalmazottaknak nyújtott juttatások fajtája és mértéke összesítve
II. Közzétételi egység: Támogatások
A) Adat megnevezése B) Megjegyzés
1. A közfeladatot ellátó szerv költségvetéséből nyújtott, nem normatív, céljellegű, fejlesztési támogatások kedvezményezettjeinek neve
2. A közfeladatot ellátó szerv költségvetéséből nyújtott, nem normatív, céljellegű, fejlesztési támogatások célja Támogatásonként és kedvezményezettekként lebontva.
3. A közfeladatot ellátó szerv költségvetéséből nyújtott, nem normatív, céljellegű, fejlesztési támogatások összege Támogatásonként és kedvezményezettekként lebontva.
4. A közfeladatot ellátó szerv költségvetéséből nyújtott, nem normatív, céljellegű, fejlesztési támogatási program megvalósítási helye Támogatásonként és kedvezményezettekként lebontva.
III. Közzétételi egység: Szerződések
A) Adat megnevezése B) Megjegyzés
1. Az államháztartás pénzeszközei felhasználásával, az államháztartáshoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő, ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezése (típusa), tárgya, a szerződést kötő felek neve, a szerződés értéke, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartama, valamint az említett adatok változásai, a nemzetbiztonsági, illetve honvédelmi érdekkel közvetlenül összefüggő beszerzések adatai, és a minősített adatok kivételével
A szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött - általános forgalmi adó nélkül számított - ellenszolgáltatást kell érteni, ingyenes ügylet esetén a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összeget kell figyelembe venni.
Az időszakonként visszatérő - egy évnél hosszabb időtartamra kötött - szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni. Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét egybe kell számítani
IV. Közzétételi egység: Koncessziók
A) Adat megnevezése B) Megjegyzés
1. A koncesszióról szóló törvényben meghatározott nyilvános adatok (pályázati kiírások, pályázók adatai, az elbírálásról készített emlékeztetők, pályázat eredménye)
V. Közzétételi egység: Egyéb kifizetések
A) Adat megnevezése B) Megjegyzés
1. A közfeladatot ellátó szerv által nem alapfeladatai ellátására (így különösen egyesület támogatására, foglalkoztatottai szakmai és munkavállalói érdek-képviseleti szervei számára, foglalkoztatottjai, ellátottjai oktatási, kulturális, szociális és sporttevékenységet segítő szervezet támogatására, alapítványok által ellátott feladatokkal összefüggő kifizetésre) fordított, ötmillió forintot meghaladó kifizetések címzettjei
VI. Közzétételi egység: Európai Unió által támogatott fejlesztések
A) Adat megnevezése B) Megjegyzés
1. Az Európai Unió támogatásával megvalósuló fejlesztések leírása, az azokra vonatkozó szerződések A dokumentumok, a szerződések, közvetlen elérésének biztosításával.
VII. Közzétételi egység: Közbeszerzés
A) Adat megnevezése B) Megjegyzés
1. Közbeszerzési információk: éves terv, összegzés az ajánlatok elbírálásáról, a megkötött szerződésekről Az éves terv közvetlen elérésének biztosításával.

Adatigénylés

Kérem, szíveskedjen megismerhetővé tenni a kötelezően közzéteendő közérdekű adatait, melyeket internetes honlapon, digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is adatvesztés és -torzulás nélkül kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen tesz hozzáférhetővé jelen, 2023. július 31-i közadatigénylésre 2023. augusztus 1-én vagy azt követően, a legutóbbi módosítás 2023. augusztus 1-i vagy azt követő dátumával együtt, a
18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet alapján úgy, hogy a jegyzék az 1. melléklet szerinti tagolásban tartalmazza az általános közzétételi lista szerinti adatokat tartalmazó közzétételi egységeket, vagy hivatkozik azokra, és az általános közzétételi lista szerinti adatokat tartalmazó, legalább a 2. melléklet szerinti közadatokat.

Segítő együttműködését előre köszönöm.

Kelt: 2023. július 31.

Üdvözlettel:

Kiss László

Tisztelt Legfőbb Ügyészség!

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján a következő adatigénylést terjesztem elő.

Kérem, szíveskedjen elektronikus másolatban megküldeni részemre a 2023. július 31-én hozzáférhető közzétett adatai közül azokat, amelyeket az alábbi "Közérdekű adatok" nem tartalmazza, részleteiben is kimásolható elektronikus másolatban.

"Közérdekű adatok" 2023. július 31-én itt: https://ugyeszseg.hu/kozerdeku-adatok/
------
KÖZÉRDEKŰ ADATOK

› Információszabadság

› Adatkezelési tájékoztató

› Integritás tanácsadó

› Jogi nyilatkozat

› Közbeszerzések (2009-2020)

KÖZÉRDEKŰ ADATOK

STATISZTIKAI ADATOK

HIRDETMÉNYEK

ARCHÍV

ANONIMIZÁLT HATÁROZATOK

OLDALTÉRKÉP

------

Üdvözlettel:

Kiss László

Tisztelt Adatvédelmi és Biztonsági Osztály!

Kérem adatigénylésem intézésének és tárgyi közzétételi tevékenységének, cselekményeinek szíves vizsgálatát.

Nyilvános cselekménye például:
Az ügyészség szervezeti és működési szabályzata (közzétéve: 2023. augusztus 7.)
Adatkezelési Szabályzat (közzétéve: 2023. augusztus 7.)
közadatok alapján a közzétételre kötelezett Ügyészség a közzétételre vonatkozó normát sértette 2023. augusztus 7-ig.

Üdvözlettel:

Kiss László

Tisztelt Adatvédelmi és Biztonsági Osztály!

"Adatkezelési Szabályzat (közzétéve: 2023. augusztus 7.)" közzétételi egysége nem a normának megfelelően került közzétételre itt:
https://ugyeszseg.hu/repository/mkudok41...
ezzel a tartalommal:

"Az Adatkezelési Szabályzatról
szóló 1/2021. (I. 21.) LÜ utasítás
(2023. augusztus 4-től hatályos szöveg)
Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. § (3) bekezdésében kapott
felhatalmazás alapján – figyelemmel az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 25/A. § (3) bekezdésében, valamint
a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő
védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon
kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i 2016/679/EU európai parlamenti és tanácsi
rendelet 24. cikk (2) bekezdésében foglaltakra – a következő utasítást adom ki:
1. Az utasítás hatálya és célja
1. § (1) Az utasítás hatálya kiterjed Magyarország ügyészi szerveire és az Országos
Kriminológiai Intézetre (a továbbiakban együtt: ügyészségi szerv).
(2) Az utasítás célja, hogy biztosítsa az ügyészségi szerv tevékenysége során a
személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos információs önrendelkezési jog
érvényesülését, továbbá, hogy az ügyészségi szerv által kezelt személyes adatok
jogosulatlan felhasználásának megakadályozása érdekében meghatározza a személyes
adat, a különleges adat és a bűnügyi személyes adat (a továbbiakban együtt: személyes
adat) kezelése során irányadó adatvédelmi és adatbiztonsági szabályokat.
2. Értelmező rendelkezések
2. § Az utasítás alkalmazása során az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Infotv.) és az
ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvényben (a továbbiakban: Ütv.) meghatározott
adatkezelési rendelkezéseken túl
1. adatbiztonság: a személyes adatok jogosulatlan kezelése, így különösen
megszerzése, feldolgozása, megváltoztatása és megsemmisítése elleni szervezési,
technikai megoldások és eljárási szabályok összessége; az adatkezelésnek az az
állapota, amelyben a kockázati tényezőket – és ezzel a fenyegetettséget – a szervezési,
műszaki megoldások és intézkedések a legkisebb mértékűre csökkentik;
2. adathordozó: bármely alakban, bármilyen eszköz felhasználásával és bármilyen
eljárással előállított, személyes adatot tartalmazó anyag;
3. adatkezelő szervezeti egység vezetője: az adott adatkezelésre vonatkozó döntési
jogosultsággal rendelkező személy;
4. adatkezelő ügyészségi szerv vezetője: a legfőbb ügyész, a fellebbviteli főügyész, a
főügyész, a járási és járási szintű ügyészség vezetője, valamint az Országos Kriminológiai
Intézet igazgatója;
5. adatvédelem: a személyes adatok kezelésének normatív szabályozása az érintett
információs önrendelkezési jogának érvényesítése érdekében;
6. betekintési és megismerési jogosultság: az a jogkör, amelynek birtokában a jogosult
számára elérhetővé, megismerhetővé válnak az adott adatállományban kezelt személyes
adatok;
2
7. hardver eszköz: valamennyi olyan eszköz, amelynek feladata az informatikai
rendszer folyamatos működésének biztosítása, illetve amely biztonsági adatmentésre
vagy másolatok készítésére szolgál, valamint amely elektronikus vagy egyéb módon a
számítógép külső behatás elleni védelmét szolgálja;
8. információs önrendelkezési jog: az Alaptörvény VI. cikkében biztosított személyes
adatok védelméhez való jognak az a tartalma, hogy mindenki maga rendelkezik
személyes adatainak feltárásáról és felhasználásáról;
9. legfőbb ügyészségi adatvédelmi tisztviselő: az Infotv. 25/L. § (1) bekezdése alapján
a Legfőbb Ügyészségen – a fellebbviteli főügyészségekre, a főügyészségekre, a járási és
járási szintű ügyészségekre, továbbá az Országos Kriminológiai Intézetre is kiterjedő
hatáskörrel – az adatvédelmi feladatok végrehajtásának irányításával és ellenőrzésével
megbízott, a legfőbb ügyész közvetlen felügyelete alatt működő, adatvédelmi területen
megfelelő jártassággal rendelkező vezető beosztású ügyész.
3. Az adatvédelemre vonatkozó alapvető rendelkezések
3. § Az ügyészségi adatkezelő személyes adatot a szolgálati feladata ellátása körében
az Infotv. 4. §-a szerinti alapelvekre, továbbá a természetes személyeknek a személyes
adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról,
valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i
2016/679/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: GDPR) alapelveire
figyelemmel és csak jogszabály előírásainak betartásával kezelhet.
4. § Az ügyészségi alkalmazott személyes adatot az Infotv. 5. § (1) bekezdés a)
pontjának, (2) bekezdés b) pontjának és (7) bekezdésének, továbbá a GDPR 6. cikk (1)
bekezdés c) és e) pontjának, valamint 9. cikk (2) bekezdés g) pontjának felhatalmazása
alapján, illetve akkor kezelhet, ha a jogszabály rendelkezése alapján a legfőbb ügyész azt
elrendeli.
5. § Az adatkezelést végző ügyészségi alkalmazott fegyelmi, kártérítési, szabálysértési
és büntetőjogi felelősséggel tartozik a feladat- és hatáskörének gyakorlása során
tudomására jutott személyes adat jogszerű kezeléséért, az ügyészség nyilvántartásaihoz
rendelkezésére álló hozzáférési jogosultságok jogszerű gyakorlásáért.
6. § Ügyészségi szervnél személyes adat csak az ügyészség jogszabályban
meghatározott feladat- és hatáskörének gyakorlásához szükséges célból, jog gyakorlása
vagy kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek mindenkor meg
kell felelnie a célhoz kötöttség alapelvének. Törvényben elrendelt adatkezelés kizárólag
a felhatalmazást adó törvényben meghatározott célból valósulhat meg. Az ügyészség
által kezelt – vagy az ügyészség feladatainak ellátásához más adatkezelő által
rendelkezésre bocsátott – személyes adat magáncélra nem használható fel.
7. § Ha megállapítható, hogy az adatkezelő által kezelt személyes adat pontatlan,
helytelen vagy hiányos, és az ahhoz szükséges helyes adatok rendelkezésre állnak, az
adatkezelő azt haladéktalanul helyesbíti.
4. Az érintett jogainak érvényesítése
8. § (1) Az adatkezelő szervezeti egység vezetője biztosítja az Infotv. 14. §-ában,
valamint a GDPR-ban megjelölt érintettet megillető jogosultságok gyakorlását.
3
(2) Az (1) bekezdés szerinti jogok gyakorlását az ügyészség ingyenesen biztosítja.
Költségtérítést kizárólag az Infotv. 15. § (3) bekezdésében írt esetekben kell
megállapítani.
(3) Az Infotv. 5. § (4) bekezdése szerinti, a büntetőeljárás körébe tartozó
adathelyesbítés kérése esetén a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvénynek (a
továbbiakban: Be.) a jegyzőkönyv és a határozat kijavítására vonatkozó rendelkezései
[Be. 360. § (9) bekezdés, 365. § (1) bekezdés] szerint kell eljárni. Adattörlésre irányuló
kérelem elbírálására a Be. 98. § (4) bekezdését kell alkalmazni.
(4) Az adatokhoz való hozzáférés az érintett kérelme alapján az Infotv. 17. § (2)
bekezdés b)–e) pontja szerinti adatokra nézve engedélyezhető. A tájékoztatás másolati
példányát az adatkezelő ügyészségi szerv vezetője megküldi a legfőbb ügyészségi
adatvédelmi tisztviselőnek.
5. Az ügyészség adatvédelmi intézményrendszere
9. § A legfőbb ügyészségi adatvédelmi tisztviselő ellátja az ügyészség adatvédelmi
tevékenységének irányítását, ennek keretében
a) közreműködik az adatvédelmet érintő jogszabálytervezetek véleményezésében, és
részt vesz az ügyészség álláspontjának kidolgozásában;
b) elkészíti az adatvédelmi tárgyú irányító intézkedések tervezetét, közreműködik az
egyes ügyészségi szakágak által előkészített más irányító intézkedések adatvédelmi
szabályainak megalkotásában;
c) ügyészségi adatkezelő szerv megkeresése alapján közreműködik a felsőfokú jogi
képesítéssel nem rendelkező ügyészségi alkalmazottak oktatásában és
vizsgáztatásában;
d) egyedi ügyekben kidolgozott állásfoglalásaival segíti az ügyészségi adatkezelő szerv
adatvédelmi tevékenységét, az egységes gyakorlat kialakítását;
e) az ügyészség adatkezelési tevékenységét érintő ügyekben javaslatot tesz az
ügyészség álláspontjának kialakítására, kapcsolatot tart a Nemzeti Adatvédelmi és
Információszabadság Hatósággal (a továbbiakban: NAIH), az országos bűnügyi
adatállományt kezelő egyéb hatóságokkal, továbbá szükség szerint az EUROJUST és az
EUROPOL adatvédelmi tisztviselőivel;
f) közreműködik a NAIH ügyészséget érintő vizsgálatainak lefolytatásában és az
ezekkel kapcsolatos megkeresések megválaszolásában;
g) ellenőrzi az ügyészségi szerveknél az adatvédelmi jogszabályokban és az ilyen
tárgyú legfőbb ügyészi utasításokban írt követelmények megtartását;
h) kivizsgálja a hozzá érkezett bejelentéseket, és jogosulatlan adatkezelés észlelése
esetén annak megszüntetésére hívja fel az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót; indokolt
esetben vizsgálat lefolytatását kezdeményezi az érintett adatkezelő ügyészségi szerv
vezetőjénél;
i) elbírálja a személyes adatának kezelése ellen az érintett által előterjesztett
bejelentést;
j) elkészíti az ügyészség adatvédelmi helyzetéről szóló éves jelentést.
10. § (1) A fellebbviteli főügyész, a főügyész és az Országos Kriminológiai Intézet
igazgatója az általa vezetett ügyészségi szervnél az adatvédelmi tevékenység irányítása,
felügyelete és ellenőrzése érdekében írásban jogi, közigazgatási vagy informatikai
felsőfokú végzettséggel rendelkező adatvédelmi tisztviselőt jelöl ki. Az adatvédelmi
tisztviselő eljár a részére átruházott – és munkaköri leírásában rögzített –
4
adatvédelemmel összefüggő feladatkörökben. A főügyészségi adatvédelmi tisztviselő
hatásköre a főügyészség alá rendelt járási és járási szintű ügyészségekre is kiterjed.
(2) Az adatkezelő ügyészségi szerv vezetője felelős az adatkezelés jogszerűsége
érdekében hatáskörébe tartozó intézkedések megtételéért. Az adatvédelmi tisztviselő
adatvédelmi feladatainak gyakorlása során az őt kijelölő vezető közvetlen
alárendeltségébe tartozik.
(3) Az adatkezelő ügyészségi szerv adatvédelmi tisztviselője:
a) segíti az adatkezelő ügyészségi szerv vezetőjét az ügyészségi adatkezelésre
vonatkozó jogszabályok és legfőbb ügyészi utasítások végrehajtásában, figyelemmel
kíséri az adatvédelemmel kapcsolatos jogszabályváltozásokat, előkészíti az adatkezelő
ügyészségi szerv vezetőjének adatvédelmi tárgyú döntéseit;
b) kivizsgálja a szerv adatkezelésével összefüggésben érkezett kérelmeket és
kifogásokat, közreműködik és segítséget nyújt az érintettek jogainak gyakorlásában;
c) az adatkezelő ügyészségi szerv vezetőjének megbízásából ellenőrzi az adatkezelő
ügyészségi szervnél az adatvédelmi követelmények megtartását; az előírások
megsértésének észlelése esetén felhív a jogszerű állapot haladéktalan helyreállítására, a
hiányosságokat jelzi az ügyészségi szerv vezetőjének és a legfőbb ügyészségi
adatvédelmi tisztviselőnek; indokolt esetben kezdeményezi a felelősség
megállapításához szükséges vizsgálat lefolytatását;
d) nyomon követi az adatkezelő ügyészségi szerv adatszolgáltatási tevékenységét,
különös tekintettel a nemzetközi bűnügyi együttműködés keretében továbbítandó
személyes adatokra; felkérésre adatvédelmi szempontból állást foglal az adatok
továbbításának jogszerűségéről;
e) elbírálja a személyes adatok kezelése ellen az érintett által tett bejelentést, és erről
egyidejűleg értesíti a legfőbb ügyészségi adatvédelmi tisztviselőt;
f) feladatának ellátása során szükség szerint együttműködik az informatikai
rendszergazdával és a szervezeti egység minősített adatkezelésének vezetőjével;
g) évenként február 15-ig a fellebbviteli főügyész, a főügyész és az Országos
Kriminológiai Intézet igazgatója beszámolójának részeként értékeli az adatkezelő
ügyészségi szerv adatvédelmi és adatbiztonsági helyzetét.
(4) A fellebbviteli főügyész, a főügyész és az Országos Kriminológiai Intézet igazgatója
a (3) bekezdés g) pontja szerinti értékelést felterjeszti a legfőbb ügyészségi adatvédelmi
tisztviselőnek.
6. Adatállományok (nyilvántartások) létrehozása, ügyviteli és nyilvántartási célú
adatkezelés
11. § (1) Az ügyészség személyes adatot az Ütv. 31. § (1) bekezdésében meghatározott
feladatainak az ellátására kezel.
(2) Törvényi felhatalmazás hiányában az adatkezelés alapjául kizárólag az Infotv. 3. §
7. pontja szerinti hozzájárulás szolgálhat, amelyben az érintett beleegyezését adja a
személyes adatainak meghatározott célból és körben történő kezeléséhez. A
hozzájárulás megszerzése során az érintettet kifejezetten figyelmeztetni kell a
beleegyezés önkéntességére. A hozzájárulást – a későbbi igazolhatósága érdekében –
írásban kell rögzíteni.
(3) Az ügyészségi szerv – az adatkezelés eltérő célja alapján – ügyviteli és nyilvántartási
célú (adatállomány kialakítására irányuló) adatkezeléseket végez.
5
(4) Az ügyviteli célú adatkezelés az ügy feldolgozásához kapcsolódik. Alapvető célja az
adott ügyhöz tartozó eljárás lefolytatásához, az eljárás szereplőinek azonosításához és
az ügy befejezéséhez szükséges adatok biztosítása. Az ügyviteli célú adatkezelés során
a személyes adatok kizárólag az adott ügy irataiban és az ügyviteli segédletekben
szerepelnek, e célból csak az alapul szolgáló irat selejtezéséig kezelhetők.
(5) A nyilvántartási célú adatkezelés az előre meghatározott szempontok alapján
gyűjtött személyes adatfajtákból előre meghatározott szempontok szerint rendszerezett
adatállományt hoz létre, az adatkezelés időtartama alatt biztosítva az adatok különböző
jellemzők alapján történő visszakereshetőségét, automatizált nyilvántartások esetében a
lekérdezhetőségét. Az egyes ügyekkel összefüggésben gyűjtött adatok kezelése ebben
az esetben elválik az alapeljárástól, az adatok kezelésének időtartamát az adatok
kezelésére felhatalmazást adó törvény vagy az érintett beleegyezésében foglaltak
határozzák meg.
(6) Nyilvántartási célú adatállomány kialakítását a legfőbb ügyész – a legfőbb
ügyészségi adatvédelmi tisztviselő állásfoglalása alapján – írásban rendeli el. Az
adatkezelés megkezdése előtt a nyilvántartási célú adatállomány létrehozását a legfőbb
ügyészségi adatvédelmi tisztviselőnek dokumentálnia kell.
7. Adatkezelői nyilvántartás
12. § Az ügyészség összevont – Infotv. 25/E. §-a szerinti – adatkezelői nyilvántartását
a legfőbb ügyészségi adatvédelmi tisztviselő vezeti.
8. Az ügyészség büntetőjogi tevékenysége körében alkalmazandó speciális
adatkezelési szabályok
13. § (1) Az ügyészség a törvényben meghatározott nyomozási, az előkészítő eljárással
kapcsolatos, a felderítést felügyelő és a vizsgálatot irányító tevékenysége, valamint a
büntetőbíróságok előtti tevékenysége során, illetve a törvényben meghatározott
joghátrány végrehajtása törvényességének felügyelete körében az erre rendszeresített
ügykönyvek, segédkönyvek, valamint számítógépes adattárak segítségével kezeli, illetve
az adatkezelésre feljogosított más szervek nyilvántartásából átveszi
a) a természetes személyek egyedi azonosító adatait (név, születési név, korábbi név,
leánykori név, születési hely, születési idő, anyja neve, személyazonosító okmány száma,
lakcím, büntetett előéleti adatok, állampolgárság, fénykép és számítógépre vitt saját kezű
aláírásminta, DNS és daktiloszkópiai adatok),
b) az eljáró ügyészségre és az ügyre vonatkozó ügyészségi azonosítókat,
c) az érintett által elkövetett bűncselekményhez kapcsolódó kriminalisztikai,
kriminológiai, valamint büntetőjogi adatokat és következtetéseket,
d) az ügyészi feladatok ellátására vonatkozó utasításokat, amennyiben azok
meghatározott személyre vonatkoznak,
e) az eljárás célja szempontjából különleges adatokat (Infotv. 3. § 3. pont),
f) a bűnügyi személyes adatokat (Infotv. 3. § 4. pont),
g) az ügyészség törvényben előírt feladatai ellátása szempontjából szükséges egyéb
adatokat.
(2) Az ügyészség büntetőjogi tevékenysége során a büntetőeljárásban részt vevő
személyek adatainak kezelésére a Be. szabályai irányadók.
6
(3) Az ügyészség által kezelt iratok és adatállományok selejtezésére, valamint levéltári
átadására az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatáról szóló legfőbb ügyészi
utasítást (a továbbiakban: Iratkezelési Szabályzat) kell alkalmazni.
(4) Az ügyészség a büntetőjogi tevékenysége során a Rendőrségről szóló 1994. évi
XXXIV. törvény 91/E. § (3) bekezdés b) pontja, a büntetőeljárásban részt vevők, az
igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény 38. §
(2) bekezdése, a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak
bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról,
valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi
XLVII. törvény 68. § (1) bekezdés b) pontja, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról
szóló 2010. évi CXXII. törvény 76. § (2) bekezdés b) pontja alapján az általuk kezelt
személyes adatokat a felhasználás céljának megjelölésével a hivatkozott törvényekben
megjelölt szervektől átveheti.
(5) A (4) bekezdés szerinti adatátadás (adatátvétel) tényét az ügyészségi szervnél úgy
kell dokumentálni, hogy az tartalmazza
a) az adatátadást vagy adatszolgáltatást kezdeményező szerv vagy személy
megnevezését, postacímét, telefonszámát,
b) az adatátadás vagy adatszolgáltatás célját, rendeltetését,
c) az adatátadás vagy adatszolgáltatás jogszabályi alapját vagy az érintett nyilatkozatát,
d) az adatátadásra vagy adatszolgáltatásra irányuló kérelem kézhezvételének
időpontját,
e) az adatátadás vagy adatszolgáltatás alapjául szolgáló adatkezelés megnevezését,
f) az adatátadást vagy adatszolgáltatást teljesítő szervezeti egység megnevezését,
g) az érintett nevét,
h) a kért személyes adatok körét,
i) az adattovábbítás módját.
(6) A megkeresés egy példányát az adatkezelő ügyészségi szervnél a személyes adatra
vonatkozó adatkezelési jogosultság időtartamára meg kell őrizni.
(7) Az ügyészség általi adatátvétel és az adat felhasználásának jogszerűségéért az
átvevő adatkezelő szervezeti egység vezetője felelős.
(8) Az ügyészség büntetőjogi tevékenysége során keletkező és kezelt személyes adat
Ütv. 32. § (6) bekezdése alapján történő átadását, valamint a kérelmező szerv általi
adatátvétel tényét az (5) bekezdés szerint kell dokumentálni.
(9) Az adattovábbítás iránti külföldi megkeresés teljesítésekor [Infotv. 10. §, Ütv. 32. §
(9) és (10) bekezdés] meg kell jelölni azt a jogszabályt vagy nemzetközi szerződést, amely
a személyes adat külföldre történő továbbítását lehetővé teszi.
9. Az ügyészség közérdekvédelmi tevékenysége körében alkalmazandó speciális
adatkezelési szabályok
14. § (1) Az ügyészség közérdekvédelmi tevékenysége során az Ütv.-ben, valamint más
törvényben meghatározott feladatai ellátásához az adattakarékosság elvét szem előtt
tartva kezeli az eljárásának célja szempontjából lényeges személyes adatokat. Az
adatkezelés minden adatfajta tekintetében törvényi rendelkezés alapján, a törvényi
felhatalmazás keretein belül történhet.
(2) Az ügyészség közérdekvédelmi eljárásának célja szempontjából lényeges
személyes adatok különösen
7
a) az eljárással érintett természetes személy azonosítását szolgáló adat (név, születési
név, leánykori név, születési hely, születési idő, anyja neve, lakóhely, tartózkodási hely,
állampolgárság),
b) az ügyészség büntetőjogi tevékenysége során keletkezett, onnan átvett adat,
c) a bíróságtól, az eljárással érintett szervtől vagy személytől, valamint az egyéb, az
ügyész megkeresésére törvény alapján adatszolgáltatásra köteles szervtől, személytől
átvett személyes adat,
d) a közérdekvédelmi eljárás során (pl. személyes meghallgatás során, szakértő
kirendelése esetén) keletkezett adat.
(3) Az Ütv. 5. § (2) bekezdése szerinti kérelem elbírálása során az eljárással érintett
kérelmező személyes adatainak átvételére, kezelésére, valamint a bíróság vagy hatóság
részére történő továbbítására az Ütv. 34. § (3) bekezdésében foglaltak irányadók.
(4) Amennyiben a kérelem jogi személy működése törvényességének ellenőrzésére
irányul [Ütv. 28. § (2) bekezdés] a kérelmező személyes adatai a kérelmező egyértelmű
hozzájárulásával továbbíthatók az ellenőrzéssel érintett jogi személy részére.
(5) Az ügyészség az erre rendszeresített lajstromok, ügykönyvek, segédkönyvek és
segédkönyv jellegű gyűjtők, valamint számítógépes ügyviteli adattárak segítségével tartja
nyilván
a) a közérdekvédelmi eljárással érintett természetes személyek azonosítását szolgáló
adatokat (név, születési név, leánykori név, születési hely, születési idő, anyja neve,
lakóhely, tartózkodási hely, állampolgárság),
b) az ügyészségi azonosítókat,
c) az ügyészség büntetőjogi tevékenysége során keletkezett, onnan átvett adatokat,
d) az ügyészi feladatok ellátására vonatkozó utasításokat.
(6) Az ügyészség az iratokban rögzített személyes adatokat – az adatkezelés célhoz
kötöttségére vonatkozó előírások megtartásával – az Iratkezelési Szabályzatban az iratok
selejtezésére, illetve a nem selejtezhető iratok levéltárba adására előírt ideig kezeli.
(7) A termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi
rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról
szóló 2014. évi VII. törvény 4. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartásokból átvett
és az adatfeldolgozás során keletkezett személyes adat kezelésére ezt az utasítást a
törvény 4. § (3) és (4) bekezdésében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az adatot az
adatkezelési jogosultság megszűnésekor törölni kell, a törölt adattal érintett iratokra az
Iratkezelési Szabályzat rendelkezései az irányadók.
10. Az ügyészségi alkalmazottak és a pályázók személyi adatainak kezelése
15. § (1) A személyi nyilvántartás vezetéséhez az érintett (saját magára vonatkozóan),
valamint az adattal rendelkező szerv köteles adatot szolgáltatni. A legfőbb ügyész, az
ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló
2011. évi CLXIV. törvény 3. melléklete szerinti személyi nyilvántartás adatkörében beállt
változást az érintett köteles a munkáltatónak haladéktalanul bejelenteni. A személyi
adatot kezelő szervezeti egység vezetője gondoskodik arról, hogy az adatot a változás
bejelentése után a személyi nyilvántartásban haladéktalanul átvezessék, indokolt
esetben az erről szóló okiratot elkészítsék vagy módosítsák.
(2) A munkáltató ügyészségi szerv – törvényi felhatalmazás hiányában – a
szakszervezeti vagy az érdekképviseleti tagdíj átutalásához szükséges intézkedéseket
csak abban az esetben teheti meg, ha a szakszervezeti tagságra, valamint a más
8
érdekképviseleti szervezeti tagságra utaló személyes adat kezeléséhez a szakszervezet
vagy az érdekképviseleti szervezet az érintett tag önkéntes és írásbeli beleegyezését
beszerzi, és egy példányát a munkáltató ügyészségi szerv pénzügyi egységének
megküldi.
(3) Az érdekképviseleti szerv tisztségviselőjének írásos nyilatkozata alapján kezelhető
e minőségére tekintettel személyes adat.
(4) Az ügyészségi alkalmazottak személyi adatait kezelő ügyészségi szerv köteles
biztosítani, hogy az érintett a róla a személyi iratgyűjtőjében tárolt adatokat
megismerhesse, a kezelt adatokat tartalmazó iratokról másolatot vagy kivonatot
kaphasson. Az ügyészségi alkalmazott:
a) kérheti adatai helyesbítését, illetve kijavítását, amelyet megalapozott kérelem esetén
az adatkezelő ügyészségi szerv köteles teljesíteni;
b) jogosult megismerni, hogy a személyi nyilvántartásban kezelt adatait kinek, milyen
célból és milyen adatkört érintően továbbították.
(5) A személyi nyilvántartás adatait kezelő ügyészségi szerv köteles megtenni azokat
az intézkedéseket, amelyek kizárják az adatok illetéktelen személy általi megismerését.
A személyi nyilvántartásba és az alapul szolgáló iratokba (személyi iratgyűjtőbe,
személyügyi iratba, személyi anyagba) történő betekintést – manuális adatkezelés esetén
az ebből a célból rendszeresített betekintő lapon, számítógépes adatkezelés esetén pedig
a betekintés naplózásával – dokumentálni kell.
(6) A személyi iratgyűjtő dokumentumaiba vagy a személyi nyilvántartásba – az érintett
egyidejű tájékoztatásával – bejegyzést tenni csak közokirat, az érintett írásbeli
nyilatkozata, a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, okirata, bíróság
vagy más hatóság döntése, illetve jogszabályi rendelkezés alapján lehet. Amennyiben a
személyi iratgyűjtőt és a személyi nyilvántartást kezelő személy azt észleli, hogy a kezelt
adat a valóságnak nem felel meg, köteles az adat helyesbítése vagy törlése érdekében a
szükséges intézkedéseket kezdeményezni az arra jogosult vagy kötelezett személynél.
(7) Az ügyészség által kiírt pályázatokra beküldött jelentkezésekhez mellékelni kell a
pályázónak a személyes adatok kezeléséhez a pályázati anyaggal együtt megadott
hozzájárulását. A pályázat elbírálása után az eredménytelen pályázók személyes adatait
tartalmazó adathordozókat a pályázónak – kérésére – 90 napon belül vissza kell küldeni,
vagy a pályázónak a személyes adatai további pályázatok során történő felhasználására
vonatkozó hozzájárulása hiányában meg kell semmisíteni. A megsemmisítésről (törlésről)
jegyzőkönyvet kell felvenni.
(8) Az ügyészség által kiírt fogalmazói pályázatokra elektronikus úton beküldött
jelentkezések személyes adatainak kezelésére az ügyészségi fogalmazói pályázatok
kezelésére szolgáló informatikai rendszerről szóló legfőbb ügyészi utasítás
rendelkezéseit kell alkalmazni.
(9) Az ügyészségre bármilyen formában álláskeresési céllal, szakmai gyakorlat
folytatása érdekében, tudományos pályázat kísérő adataként (hirdetésre, spontán
módon) beérkező dokumentumban (önéletrajzban, kérelemben vagy egyéb iratban) lévő
személyes adat kezeléséhez az érintett hozzájárulását vélelmezni kell. A személyes
adatokat az Iratkezelési Szabályzatban foglalt selejtezési határidők lejártát követően
törölni kell, illetve meg kell semmisíteni.
(10) Az ügyészségi alkalmazott elhalálozása esetén az ügyészség
gyászközleményének megjelentetéséhez – ha az elhalálozásról az elektronikus vagy az
írott sajtóban közlemény nem jelenik meg – a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli
hozzátartozó, illetve az élettárs nyilatkozatát kell kérni.
9
11. A személyes adatokat tartalmazó ügyészségi igazgatási ügyek, gazdasági
ügyek és képviseleti ügyek adatkezelése
16. § (1) Az ügyészségi szerv igazgatási tevékenysége keretében különösen a
következő ügycsoportokban kezelhet személyes adatokat:
a) sajtóügyek:
aa) legfőbb ügyész által tartott sajtótájékoztatók,
ab) egyéb sajtótájékoztatók,
b) nemzetközi ügyek:
ba) magyar ügyészi delegációk utazásai,
bb) külföldi ügyészi delegációk programjai,
bc) egyéni célú utazások,
bd) nemzetközi konferenciák,
be) felsőszintű protokolláris levelezések,
bf) szakmai szempontból releváns európai és nemzetközi kontaktponti hálózatok
működése,
bg) európai és más nemzetközi pályázatok, projektek,
bh) ügyészségi alkalmazottak idegennyelv-tudása,
bi) útlevél- és vízumügyek,
c) igazgatási ügyek:
ca) üdülési ügyek,
cb) szolgálati igazolványok és nyugalmazott ügyészi igazolványok,
cc) ideiglenes belépési engedély az ügyészségi szerv helyiségeibe,
cd) parkolási engedély az ügyészségi szerv által kizárólagosan használható
parkolóhelyekre,
ce) könyvtár használata,
cf) kegyeleti gondoskodással kapcsolatos ügyek,
cg) ügyészségi rendezvények szervezése,
d) vegyes ügyek:
da) tanfolyamok és szakmai konferenciák,
db) vezetői ügykör átadása,
dc) elfogultsági bejelentések,
dd) titoktartási kötelezettség alóli felmentés,
de) szakértői ügyek,
df) panaszirodai ügyek,
dg) az ügyészség működésére vonatkozó panaszok és közérdekű bejelentések,
dh) az ügyészségi szerv által kötött szerződések,
di) kutatási kérelmek,
dj) egyetemi hallgatók szakmai gyakorlatával kapcsolatos ügyek,
dk) veszélyes anyagok és rákkeltő anyagok nyilvántartása,
dl) munkabalesetek, munkahelyi megbetegedések és üzemi balesetek jegyzőkönyvei,
dm) képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító látásjavító eszköz munkáltatói
költségtérítésével kapcsolatos nyilvántartás,
dn) informatikai jogosultság igénylő lapok,
e) az ügyészségi nyomozásért felelős ügyészi szervhez érkező, feljelentésnek nem
minősülő iratok (bejelentés, panasz, beadvány).
10
(2) Az igazgatási ügyekbe az ügy előadója és a szolgálati felettes tekinthet be. Az
érintett tájékoztatását – kérelmére – a szolgálati felettes engedélyezheti.
17. § (1) Az ügyészségi gazdasági nyilvántartások közül személyes adatot
tartalmaznak:
a) a személyi anyagok, az egészségbiztosítási ellátások nyilvántartása, a
magánnyugdíjpénztári nyilvántartás, a fizetési jegyzékek, a járuléknyilvántartások;
b) a számfejtési anyagok, a bérfeladások, a bérátutalások, a statisztikai jelentések, a
szerszámlapok (lejárat után);
c) a személyi jövedelemadó nyilvántartások, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő
elszámolások, az adó- és járulékbevallások, a kiküldetési rendelvények nyilvántartása, a
hivatali célra saját gépkocsihasználat nyilvántartása.
(2) Az (1) bekezdésben írt ügyiratok adattartalmáról az érintettet a rendszeresen
ismétlődő adatszolgáltatásokon kívül, kérelmére teljeskörűen tájékoztatni kell.
18. § A Jogi Képviseleti Önálló Osztály az Ütv.-ben, valamint a jogi képviselettel
kapcsolatos ügyészi feladatokról szóló legfőbb ügyészi utasításban meghatározott
feladata teljesítése során kezelheti a bíróságtól és az eljárással érintett más szervtől
(végrehajtó, közjegyző) vagy személytől (a felek jogi képviseletét ellátó ügyvéd,
jogtanácsos), magánszemély felperestől, illetve az ügyészség büntetőjogi,
közérdekvédelmi, személyügyi tevékenysége során keletkezett, az eljáró ügyészségi
szervtől átvett személyes adatokat.
19. § Az 16–18. §-ban meghatározott adatokat tartalmazó iratok selejtezésére és
levéltárba adására az Iratkezelési Szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.
12. Az Országos Kriminológiai Intézet empirikus kutatótevékenységének adataira
vonatkozó különös adatkezelési szabályok
20. § (1) Az Országos Kriminológiai Intézet – törvényben meghatározott kutatási
tevékenysége ellátása körében, az erre rendszeresített nyilvántartási eszközök és
számítógépes alkalmazások segítségével – kezeli az intézeti munkatervekben foglalt
kutatások keretében lefolytatott vizsgálatokban vagy a bűnügyi (nyomozási, ügyészségi,
bírósági, büntetés-végrehajtási) ügyek, a közérdekvédelmi ügyek irataiban szereplő
a) a kutatási tervben meghatározott körben gyűjtött személyes adatot (pl. születési év,
lakcím, büntetett előéletre vonatkozó adatok, állampolgárság),
b) az eljáró szervre és az ügyre vonatkozó azonosítókat,
c) az érintett bűncselekményéhez kapcsolódó kriminalisztikai, kriminológiai, valamint
büntetőjogi adatokat,
d) az érintett közérdekvédelmi eljáráshoz kapcsolódó adatait,
e) a kutatás célja szempontjából lényeges egyéb adatokat,
f) az utánkövetéses (longitudinális) és validálási vizsgálatok adatait.
(2) A személyes adat érintettel való kapcsolatának megállapítását véglegesen
lehetetlenné kell tenni, amint azt a kutatási cél megengedi. Ennek megtörténtéig azt
elkülönítetten kell tárolni.
(3) A személyes adatot a vizsgálat lezárását követően törölni kell. E szabály alól kivételt
képez az utánkövetési és a validálási vizsgálatokban keletkezett adat, ha kutatási érdek
fűződik az adat folyamatos kezeléséhez. Ezeknél a vizsgálatoknál az adat az érintett
személy írásba foglalt hozzájárulása alapján és kizárólag kutatási célból az adatkezelésre
vonatkozó törvényes határidő lejártát követően is kezelhető. A kutatási beszámolók nem
11
semmisíthetők meg, azok levéltári elhelyezéséről gondoskodni kell a keletkezésük éve
után számított 15 év elteltével.
13. Az ügyészségi alkalmazottak vagyonnyilatkozataival kapcsolatos adatok
kezelése
21. § Az ügyészségi alkalmazottak és velük közös háztartásban élő hozzátartozóik
vagyonnyilatkozataiban foglalt személyes adat kezelésére a vagyonnyilatkozat-tételi
kötelezettséggel kapcsolatos egyes kérdésekről szóló legfőbb ügyészi utasítás
rendelkezéseit kell alkalmazni.
14. Az adatvédelmi vizsgálatban való közreműködés szabályai
22. § (1) Ha az adatkezelő ügyészségi szervhez a NAIH elnökétől megkeresés érkezik,
arról a megkeresés egy példányának megküldésével három munkanapon belül
tájékoztatni kell a legfőbb ügyészségi adatvédelmi tisztviselőt.
(2) Ha a NAIH elnöke jogellenes adatkezelés észlelése esetén az adatkezelőt az
adatkezelés megszüntetésére szólítja fel, az adatkezelő ügyészségi szerv vezetője soron
kívül tájékoztatja a legfőbb ügyészségi adatvédelmi tisztviselőt, és haladéktalanul
megteszi a szükséges intézkedéseket, amelyről harminc napon belül írásban tájékoztatja
a NAIH elnökét.
15. Adatbiztonsági előírások
23. § (1) Az informatikai adatbiztonsági előírások részletes meghatározását az
ügyészség Informatikai Biztonsági Szabályzatáról szóló legfőbb ügyészi utasítás, míg az
ügyészségi iratok adatkezelési szabályait az Iratkezelési Szabályzat tartalmazza.
(2) Az adatbiztonsági intézkedések meghatározása érdekében az ügyészségi szerv
kezelésében lévő minden egyes adatállományt az adatkezelő szervezeti egység vezetője
a védelmi igény szempontjából értékeli, és a megfelelő biztonsági fokozatba sorolja.
(3) Az egyes adatkezelések biztonsági fokozatának megállapításához az adatok
minősítésének figyelembevételén kívül elemezni kell:
a) az adatkezelésnek az adatkezelő ügyészségi szerv jogszabályban meghatározott
feladatai végrehajtásában betöltött szerepét;
b) a kezelt személyes adat jogosulatlan megismerésével, megváltoztatásával,
törlésével, a hardver- és szoftvereszközök megrongálásával járó kockázatot és a várható
kárt, figyelemmel arra, hogy az adatkezelés hiánya vagy az abban bekövetkezett sérülés
milyen mértékben akadályozza az ügyészségi szerv feladatainak teljesítését, ideértve a
nemzetközi kapcsolatokból eredő kötelezettségek teljesítését is;
c) a sérült adatállomány helyreállíthatóságát, az esetleges helyreállítás ráfordításait, a
személyes adat reprodukálásához szükséges adatforrások rendelkezésre állását,
valamint a manuális háttérnyilvántartásból az elveszített adatok pótlásának lehetőségét;
d) a kezelt személyes adat jellegére tekintettel megkülönböztetett biztonsági előírások
alkalmazásának indokoltságát;
e) az adatbiztonságot veszélyeztető más kockázati elemeket;
f) a védelemhez szükséges feltételrendszer megteremtéséhez és fenntartásához
szükséges erőforrások meglétét.
12
16. Ellenőrzés
24. § (1) A legfőbb ügyészségi adatvédelmi tisztviselő ellenőrzi az adatkezelési
rendelkezések megtartását. Ennek keretében minden olyan helyiségbe beléphet, ahol
adatkezelést folytatnak, az adatkezelést végzőktől az adatkezelési tevékenységgel
összefüggő felvilágosítást kérhet.
(2) Az ellenőrzés során feltárt hiányosságokról vagy esetleges jogellenes gyakorlatról a
legfőbb ügyészségi adatvédelmi tisztviselő az ellenőrzés befejezését követően írásban
tájékoztatja az adatkezelő ügyészségi szerv vezetőjét, aki haladéktalanul megteszi a
jogszerű állapot helyreállításához szükséges intézkedéseket.
17. Oktatás, vizsgáztatás
25. § (1) Azt a felsőfokú jogi képesítéssel nem rendelkező ügyészségi alkalmazottat,
aki személyes adatot kezel, a legfőbb ügyészségi adatvédelmi tisztviselő – az adatkezelő
ügyészségi szerv vezetőjével történő egyeztetés alapján – az adatvédelmi tisztviselő
közreműködésével adatvédelmi oktatásban részesíti, valamint a szükséges jogszabályok,
irányító intézkedések szövegét és az egyéb oktatási anyagokat rendelkezésre bocsátja.
Az oktatást követően az érintett ügyészségi alkalmazott az adatvédelmi ismeretekből
vizsgát tesz. Az erről szóló igazolást az érintett személyi anyagában kell elhelyezni.
Eredménytelen vizsga esetén az érintett személyt megfelelő határidő tűzésével
pótvizsgára kell bocsátani. A pótvizsga sikertelensége esetén a vizsga letételéig az
ügyészségi alkalmazott személyes adatot nem kezelhet.
(2) A legfőbb ügyészségi adatvédelmi tisztviselő a munkáltatói jogkört gyakorló vezető
útján tájékoztatja a személyes adat kezelésével járó munkakört betöltő ügyészségi
alkalmazottat az adatvédelmi tárgyú jogszabályok és irányító intézkedések változásairól.
18. Közérdekű bejelentő adatainak kezelése
26. § A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések
bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény 6. § (2), (4) és (5)
bekezdésében írtakat kell alkalmazni a közérdekű bejelentést tevő, illetve a panaszos
személyes adatainak átadására és nyilvánosságra hozatalára.
19. Záró rendelkezések
27. § Felhatalmazást kap az Informatikai Főosztály vezetője, hogy a Kabinet és a
Közérdekvédelmi Főosztály vezetőjével egyetértésben körlevélben határozza meg a 14.
§ (7) bekezdése szerinti adattörlés rendjét.
28. § Ez az utasítás a közzétételét követő nyolcadik napon lép hatályba.
29. §1

1 A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján hatályát vesztette."

"Az ügyészség szervezeti és működési szabályzata (közzétéve: 2023. augusztus 7.)" közzétételi egysége nem a normának megfelelően került közzétételre itt:
https://ugyeszseg.hu/repository/mkudok85...
ezzel a tartalommal:
"Az ügyészség szervezetéről és működéséről
szóló 12/2012. (VI. 8.) LÜ utasítás
(2023. augusztus 4-től hatályos szöveg)
Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. §-ának (3) bekezdése alapján az
ügyészség szervezetéről és működésének általános szabályairól a következő utasítást
adom ki:
ELSŐ RÉSZ
Az ügyészség szervezete és az ügyészségi alkalmazottak
I. Fejezet
Az ügyészség szervezete
1. § (1) Ügyészi szervek:
a) a Legfőbb Ügyészség,
b) a fellebbviteli főügyészségek,
c) a főügyészségek,
d) a járási és a járási szintű ügyészségek.
(2) Az ügyészség tudományos és kutató intézménye az Országos Kriminológiai
Intézet (a továbbiakban: OKRI).
(3) A Legfőbb Ügyészség önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési
szerv; jogi személy.
(4) Az (1) bekezdés b)–d) pontjában megjelölt szervek felsorolását az 1. melléklet
tartalmazza.
(...)
Az utasítás hatálybalépése
77. § Ez az utasítás 2012. július 1-jén lép hatályba.
78. §16
79. §17

15 Hatályát vesztette 2013. január 2-án.
16 Hatályát vesztette 2013. január 2-án.
17 Hatályát vesztette 2013. január 2-án."

A közzététel ideje, melyet az egységben rögzített dátumok is igazolnak, nyilvános tényadat.
A közzététellel kapcsolatos törvénysértés tény.

Kérem azt a közérdekű adatot, hogy ki fogja-e vizsgálni az Ügyészség közérdekből nyilvános adatok közzétételével kapcsolatos törvénysértését, jogszabálysértését.

Tény, hogy a Legfőbb Ügyészség közzétételi egységeinek a közzététele nem felel meg hatályos normának jelenleg sem.

Üdvözlettel:

Kiss László

Tisztelt Adatvédelmi és Biztonsági Osztály!

Igényelem az Adatkezelési szabályzat közzétételi egység tekintetében kötelezően nyilvános:
a) a legutóbbi módosítás idejét,
b) ha a közzétételi egység korábbi állapota archív állományba került, az annak elérését biztosító hivatkozást,
c) archív állományba helyezett közzétételi egység esetén a külön jogszabályban foglaltakat.

Üdvözlettel:

Kiss László