1
A ……………………………… napján meghozta a következő
V É G Z É S T
A versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban bűntette és más
bűncselekmények miatt a ………………………………….. számon indult büntetőügyben a
bíróság
az ………………… által a nyomozó hatóság ……………….. napján kelt feljelentést elutasító
…………………... számú határozata ellen előterjesztett felülbírálati indítványt elutasítja.
A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
I N D O K O L Á S
…………………….. országgyűlési képviselő ………………….. napján „Milyen eljárás
indult a ………….. közbeszerzések ügyében?” címmel írásbeli választ igénylő kérdést
nyújtott be az országgyűlés elnökének, melynek címzettje a legfőbb ügyész volt. Az
országgyűlési képviselő beadványa az ……………… internetes portálon ………………….
napján megjelent „Megtaláltuk a tenderkirály cégeket és a várost, ahol több száz megbízást
nyertek” című oknyomozó tudósításon alapult. Az országgyűlési képviselői kérdésben leírtak
az előterjesztő álláspontja szerint a hűtlen kezelés, a vesztegetés, a hivatali visszaélés
bűntettének, valamint a kartell bűncselekménynek a gyanúját vetette fel.
A Legfőbb Ügyész az országgyűlési képviselő kérdését feljelentésként értékelte és azt
elbírálás végett a nyomozó hatósághoz továbbította.
A …………………………… az országgyűlési képviselői beadványt feljelentésként bírálta el,
és azt a …………………….. napján kelt ……………………... számú határozatával a hűtlen
kezelés bűntette, a vesztegetés bűntette, a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és
koncessziós eljárásban bűntette miatt, mivel a bűncselekmény gyanúja hiányzik, míg a
hivatali visszaélés bűntette miatt, mivel a cselekmény nem bűncselekmény, utasította el.
A nyomozó hatóság feljelentést elutasító határozatában az alábbi tényállást állapította meg.
…………………… országgyűlési képviselő …………………..-án "Milyen eljárás indult a
………………… közbeszerzések ügyében?" címmel írásbeli választ igénylő kérdést nyújtott
be az országgyűlés elnökének, melynek címzettje ………………… legfőbb ügyész volt. A
Legfőbb Ügyészség az országgyűlési képviselő által feltett kérdést feljelentésként értékelte és
továbbította a rendőrség felé.
A feljelentés alapját a ………………..-én internetes portálon megjelent cikkben szereplő
elemzés képezi, mely szerint …. óta kiírt hazai közbeszerzések között magas az olyan
kiírások száma, amelyekre csak egyetlen cég jelentkezett, …. óta folyamatosan nőtt a
korrupciós kockázattal terhelt közbeszerzések száma, illetve ….. évtől ugrásszerűen
megnőttek egyes személyek érdekeltségében lévő cégek által megnyert állami megrendelések,
mely 12 %-ot tesznek ki, míg az ….-ben 16 % volt.
Az elemzés szerint továbbá ….-ben egy meg nem nevezett fideszes településen … cég szinte
képtelen volt veszíteni a kiírt közbeszerzéseken, melyek közül az egyik …. közbeszerzési
pályázaton indulva mindegyiket megnyerte, a második cég …. pályázaton nyert meg oly
2
módon, hogy csak ... alkalommal vesztett, míg a harmadik cég …. pályázatot nyert és ….
vesztett.
A kiírt közbeszerzési pályázatok alapján felkért, a cikkben elemzett folyamatot értékelő
szakértő szerint az ajánlatkérő keretmegállapodást kötött egyetlen céggel, így a
keretmegállapodás nyertese pedig ezután "mindent vitt", amit ennek a megbízásnak a
részeként írtak ki a következő évben. Az eljárás menete oly módon lett kialakítva, hogy
kiírtak egy alapeljárást meghatározott időszakra, amin mindenki indulhatott, de valójában
olyan versenykorlátozó feltételekkel volt ellátva, amelynek valószínűleg senki más nem tudott
megfelelni.
Az elemzés szerint tehát a cégek valójában nem több száz közbeszerzést nyertek meg, hanem
a
szerződés szerint csak tőlük rendelhették meg a kiíró igénye szerinti ütemezésben és
bontásban a szükséges munkálatokat. A pályázatot kiíró pedig valamiért úgy döntött, hogy
szétbontja az igényeit, amely a hivatalos Közbeszerzési Értesítőben úgy jelent meg, mintha
külön közbeszerzésekben lettek volna nyertesek a gazdasági társaságok, mikor már
elméletben is kizárt volt, hogy más induljon az adott pályázaton.
A cikkben megjelent adatok szerint a keretmegállapodás önmagában jó megoldás lehetett,
mert
előzetes tervezésre sarkallta a kiírót, így ha több céget hirdet nyertesnek az alapeljárásban,
akkor a későbbiekben őket tudja versenyeztetni anélkül, hogy minden alkalommal külön
közbeszerzést írna ki és mindig újranyitná a teljes piac felé a versenyt.
………………. újságcikkre alapozott beadványában megfogalmazott kérdések több, a
Büntető
Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben (továbbiakban: Btk.) megfogalmazott
bűncselekmény - így hűtlen kezelés, vesztegetés, ún. kartell, valamint hivatali visszaélés -
tényállási elemeiből áll össze.
A nyomozó hatóság feljelentést elutasító határozata indokolásában a Btk. 376. §-a szerint
hűtlen kezelése bűncselekménye kapcsán kifejtette, hogy ezen bűncselekmény csak
szándékosan követhető el és a feljelentés adatai alapján nem állapítható meg konkrét
vagyonkezelői kötelességszegés és az sem, hogy ezzel összefüggésben vagyoni hátrány
keletkezett volna.
A Btk. 290. § (1) bekezdése szerinti vesztegetés bűntette kapcsán a nyomozó hatóság
határozata indokolásában kifejtette, hogy a bűncselekmény elkövetési magatartása az előny
adása, illetve ígérete, mely előnynek jogtalannak kell lennie, azaz az elkövető
tevékenységével kell kapcsolatban állnia.
A nyomozó hatóság álláspontja szerint a feljelentés olyan adatot, tényt, információt, amely -
csupán egyszerű gyanú szintjén is - objektíven alátámasztaná azt, hogy az előny
megszerzésének - adásának vagy ígéretének – jogi alapja nincs, vagy annak feltételei, okai
nem állnak fenn, nem tartalmaz. A cikkben megjelölt adatok, szubjektív következtetések nem
minősülnek sem a bűncselekmény gyanújára utaló tényállításnak, sem pedig erre utaló
adatnak.
A Btk. 420. § (1) bekezdése szerinti versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és
koncessziós eljárásban bűntette kapcsán határozata indokolásában kifejtette, hogy a
horizontális kartellt létrehozását tiltja a hatályos jogi szabályozás, míg a vertikális kartell a
Btk. ezen törvényi tényállásába nem illeszthető.
3
A Btk. 305. §-a szerinti hivatali visszaélés bűntette kapcsán határozata indokolásában
kifejtette, hogy a feljelentésként értékelt írásbeli választ igénylő kérdésben forrásként
megjelölt cikk alapján nem állapítható meg az, hogy hivatalos személy szegte meg
kötelességét, túllépte hatáskörét, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaélt volna.
A nyomozó hatóság határozata indokolásában megállapította továbbá, hogy ……………….
országgyűlési képviselő által előadott, a médiában megjelent hírekre alapozott cselekmények
a felsorolt bűncselekmények elkövetésére utaló feltételeket, illetve adatokat nem
tartalmaznak.
Hangsúlyozta, hogy a Közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 104. §-ában
meghatározottak szerint az ajánlatkérő - sajátos beszerzési módszerként – közbeszerzését
keretmegállapodás útján is megvalósíthatja, a jogszabályban meghatározott feltételek mellett.
Kifejtette továbbá, hogy sem a feljelentés, sem a médiahírek nem tartalmaznak adatot arra,
hogy ezt bűnös magatartás tanúsításával érték volna el. Amennyiben a nyomozó hatóság
tudomására olyan tények jutnak, amelyek bűncselekmény elkövetésének gyanúját igazolják,
csak akkor van helye a nyomozás elrendelésének.
A nyomozó hatóság ezt követően a Be. CV/A. fejezetében foglaltak szerint járt el. A
feljelentés elutasítása ellen a feljelentő felülbírálati indítvánnyal nem élt, így a nyomozó
hatóság a határozat anonimizált formájának közzétételéről intézkedett 2023. április 6. napján.
Az eljárás során a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 817/C.
§ (6) bekezdése szerinti határidőben - a Be. 817/C. § (7) bekezdése alapján - 2023. május 5.
napján ……………………………… képviseletében felülbírálati indítványt nyújtott be a
nyomozó hatósághoz, melyben a feljelentést elutasító határozat hatályon kívül helyezését és a
nyomozás vagy az eljárás folytatásának elrendelését kérte az alábbi indokok mentén:
A felülbírálati indítványban foglaltak szerint a sérelmezett határozat indokolásából
megállapítható, miszerint a nyomozó hatóság nem végzett tényleges nyomozati cselekményt.
Az elérhető adatokból megállapítható, hogy vélhetően feljelentés kiegészítésére sem került
sor. A feljelentőként figyelembe vehető országgyűlési képviselő meghallgatására nem került
sor, tőle újabb bizonyítékokat, iratokat lehetett volna beszerezni, továbbá a feljelentés
kiegészítés körében adatgyűjtés is kezdeményezhető a Be. 267. § (1) bekezdés alapján a
közhiteles nyilvántartásokból, a rendőrség és a NAV nyilvántartásaiból.
A felülbírálati indítvány előterjesztőjének álláspontja szerint a nyomozó hatóság határozat az
országgyűlési képviselő kérdésében szereplő számos gazdasági társaság, gazdasági esemény,
közbeszerzési adat figyelmen kívül hagyásával csupán az internetes portálon megjelent
visszás statisztikai adatokat jelenítette meg, a feljelentés számos konkrétan megnevezett
szereplőjével, szervezettel, cselekményekkel szemben.
A felülbírálati indítvány előterjesztőjének álláspontja szerint a határozat csupán azon
bűncselekményi törvényi tényállások kifejtésével foglalkozik, amelyek a feljelentésként
értékelt kérdésben szerepelnek, nem vizsgál számos, más esetlegesen szóba jöhető
bűncselekményt, pl. Európai Unió pénzügyi érdekeinek sérelme, költségvetési csalás,
pénzmosás, közokirat-hamisítás, hamis magánokirat felhasználásának bűncselekményét.
Álláspontja szerint a nyomozó hatóság kötelezettsége lett volna a szóba jöhető deliktumok
felmerülése mindegyikének a vizsgálata, akár a Be. 111.§-ában szereplő szignalizáció
jogintézmény alkalmazásával, azaz feljelentés elutasítás esetén is a rendőrség kötelessége a
költségvetési csalás bűntette, pénzmosás bűntette elkövetésének vizsgálata céljából a
hatáskörrel és illetékességgel rendelkező NAV Bűnügyi Főigazgatósága részére a
szignalizációs jelzését megküldeni további intézkedések végrehajtása céljából.
4
A nyomozó hatóság a feljelentés elutasítás okaként megjelölt törvényi hivatkozást részletesen
nem fejtette ki annak ellenére, hogy az országgyűlési képviselő feljelentése számos részletes
információval bír.
Kifejtette a felülbírálati indítvány továbbá, hogy a gyanú hiányának jogi és ténybeli, ok-
okozati összefüggése is hiányzik, továbbá az indokolásban szereplő, több alkalommal
visszatérő médiahírekre való hivatkozás a feljelentés adataival teljesen ellentétes, iratellenes.
A feljelentésnek értékelhető alapirat tartalma ellentétben áll a nyomozó hatósági határozat
indokolási részében kifejtettekkel tényadatok, információk, következtetések, a bűncselekmény
elkövetésének gyanúja megállapíthatósága tárgyában.
Álláspontja szerint nyomozás elrendelésének hiányában minden kétséget kizáró módon
bűncselekmény elkövetését sem lehet kizárni. Előadta továbbá, hogy a nyomozó hatóság
határozatának indokolási részében álláspontja szerint igyekezett a feljelentés információit
csupán médiahírnek beállítani és az abban szereplő információkon nagyvonalúan továbblépni,
ezzel elkerült egy részletes mindenre kiterjedő nyomozást, nyomozó csoport felállítását.
A felülbírálati indítvány előterjesztőjének összegzett álláspontja szerint szükséges a nyomozás
elrendelése és lefolytatása, majd az elvégzett nyomozati cselekmények után lehetséges a
jogkövetkezmények levonása.
A ………Főügyészség………... számú átiratában a felülbírálati indítványra észrevételeket tett
és azzal együtt megküldte a nyomozati iratokat. Álláspontja szerint a Be. 817/F. § (2)
bekezdés a) pontja alapján az alaptalan felülbírálati indítvány elutasítása indokolt. A
főügyészség álláspontja szerint az elutasítás jogcíme helyesen egységesen, valamennyi
bűncselekmény vonatkozásában a bűncselekmény hiánya. Az, hogy a nyomozó hatóság az
elutasítás jogcímét részben helytelenül jelölte meg határozatában nem volt lényeges kihatással
a feljelentés elutasítására.
A felülbírálati indítvány nem alapos.
A bíróság rögzíti, hogy a Be. 817/F. § (4) bekezdésében írtak vizsgálatát végezte el, amit
kizárólag a Be. 817/A. § (1) bekezdés szerinti közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon
kezelésével összefüggő Be. 817/A. § (1) bekezdés c) pont ce) alpontja szerinti hűtlen kezelés
bűncselekménye, a Be. 817/A. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti vesztegetés
bűncselekménye, a Be. 817/A. § (1) bekezdés e) pontja szerinti versenyt korlátozó
megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűncselekménye, valamint a Be.
817/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hivatali visszaélés bűncselekménye gyanújának
felmerülésével kapcsolatban folytatott le, mivel a feljelentésként kezelt beadványban
megjelölt körülmények ezen, a feljelentést elutasító határozatot hozó nyomozó hatóság
hatáskörébe és a Be. CV/A. fejezetében szabályozott külön eljárás körébe tartozó
bűncselekményre utalnak.
A bíróság elöljáróban leszögezi, hogy a jelen ügy tárgyát egy feljelentésként értékelt
országgyűlési képviselői Legfőbb Ügyészhez intézett kérdéseket tartalmazó beadvány képezi.
Ezen beadvány alapját pedig kizárólag egy internetes oknyomozó portál cikke képezi.
Mindezekre tekintettel a „feljelentőnek” értelemszerűen nem lehettek birtokában bizonyításra
alkalmas okiratok, más tényről tudomása sem lehetett, különben a szó valódi értelmében
feljelentést tett volna. Ahhoz, hogy a bíróság jelen ügyben megalapozott döntést hozhasson,
először is összevetette az ominózus cikk teljes tartalmát a feljelentésként értékelt
beadványban, illetve a nyomozó hatósági határozatban foglalt tényállással. Az interneten a
kérdéses oknyomozó cikk mind a mai napig elérhető, ezek alapján megállapítható, hogy mind
a feljelentésként értékelt beadvány, mind a tárgyi feljelentést elutasító határozatban foglalt
tényállás azonos. Természetesen jelen ügy és a kérdéses oknyomozó cikk sem mentes a
5
politikai tartalmaktól, ezen keresztül is szükséges értékelni a tárgyi feljelentésként értékelt
beadványt és a feljelentést elutasító határozatot.
A Be. 381. § (1) bekezdés a) pontja szerint az ügyészség és a nyomozó hatóság a feljelentést
elutasítja, ha a rendelkezésére álló adatokból kitűnik, hogy a feljelentett cselekmény nem
bűncselekmény.
A Be. 381. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ügyészség és a nyomozó hatóság a feljelentést
elutasítja, ha a rendelkezésére álló adatokból kitűnik, hogy a bűncselekmény gyanúja
hiányzik.
A Be. 380. § (1) bekezdése szerint az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a feljelentés
kiegészítését rendeli el, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a nyomozás elrendeléséről
vagy a feljelentés elutasításáról nem lehet dönteni.
A nyomozó hatóság a Be. feljelentés vizsgálatára vonatkozó szabályainak betartásával eljárva
feljelentés kiegészítést alappal nem rendelt el, így nem gyűjtött adatot és további iratok,
adatok csatolását nem kérte a feljelentőtől, mivel ahogyan arra a bíróság fentebb már utalt a
„feljelentőnek” értelemszerűen nem lehettek birtokában bizonyításra alkalmas okiratok, más
tényről tudomása sem lehetett, különben a szó valódi értelmében feljelentést tett volna, nem
pedig pusztán kérdéseket intézett volna a Legfőbb Ügyészhez. Tehát a nyomozó hatóság a
rendelkezésére álló adatok - a feljelentésben foglaltak alapján - alapján megalapozottan tudott
döntést hozni a feljelentés elutasítása kérdésében, ezen adatok alapján a nyomozás
elrendelésére jelen esetben törvénysértő módon került volna sor.
A nyomozó hatóság vizsgálta, hogy a nyomozás elrendelésének feltétele, a bűncselekmény
gyanúja fennáll-e.
A feljelentésként értékelt beadvány 4. oldalának II. pontja az alábbiakat tartalmazza:
„Mindezek alapján az ügyben reálisan felvetődhet a Btk. 376. §-ában írt hűtlen kezelés
bűntette, a 290. §-ban rögzített vesztegetés bűntette, a Btk. 420. §-ban meghatározott versenyt
korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűntett és a 305. §-ban
szabályozott hivatali visszaélés bűntette megalapozott gyanújának megállapíthatósága.”
Ezen feljelentésként értékelt beadványban idézett és megfogalmazott állítások voltak azok,
amelyek az ott írt bűncselekmények egyszerű gyanúját vethették fel, így mindenképpen
helytállóan döntött a Legfőbb Ügyész az országgyűlési képviselő kérdésként megfogalmazott
beadványának feljelentésként történő kezeléséről.
A nyomozó hatóság körültekintően vizsgálta azt, hogy ezen bűncselekmények gyanúja
fennáll-e, illetve, hogy a feljelentett cselekmény bűncselekmény-e. A nyomozó hatóság által
megállapított tényállás nem hiányos, mivel az a feljelentésként értékelt beadványban és annak
tárgyát képező oknyomozó cikkben írtakat teljes körűen tartalmazza, másrészt a tényállás nem
felderítetlen, mivel a „feljelentő” beadványa mellé okiratokat nem csatolt, esetlegesen
felmerülő bizonyítékokat sem jelölt meg beadványában. A felülbírálati indítványban
foglaltakkal ellentétben - ahogyan arra a főügyészség észrevételében is helyesen utalt - a
nyomozó hatóság kizárólag a feljelentésben foglaltakkal kellett érdemben foglalkoznia, azon
túl nem terjeszkedhetett.
A nyomozó hatóság a hűtlen kezelés, vesztegetés és a versenyt korlátozó megállapodás
közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűncselekmények tekintetében részletesen indokolta
a bűncselekmény gyanújának hiányára alapozta a feljelentés elutasítását, amivel a bíróság
6
csak a feljelentés elutasításának jogcíme tekintetében nem értett egyet az alábbiak szerint.
A Btk. 376. § (1) bekezdése szerint, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből
folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el.
A feljelentésként értékelt beadvány nem tartalmaz konkrét tényállítást, adatot, információt
arra vonatkozóan, hogy a közszférát érintően bárkit megbíztak volna idegen vagyon
kezelésével és értelemszerűen arra sem, hogy tudomása szerint bárki az ebből folyó
kötelességének megszegésével bármilyen vagyoni hátrányt okozott volna akár Magyarország,
akár az Európai Unió költségvetésének. Így a feljelentésként kezelt beadványban foglaltak
szerint a hűtlen kezelés bűncselekménye nem állapítható meg, mégpedig bűncselekmény
hiányában.
A Btk. 290. § (1) bekezdése szerint, aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében
tevékenységet végző személynek vagy rá tekintettel másnak azért ad vagy ígér jogtalan
előnyt, hogy a kötelességét megszegje, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
A feljelentésként értékelt beadvány a vesztegetés bűntette tekintetében sem tartalmaz konkrét
tényállítást, adatot, információt arra vonatkozóan, hogy a közszférát érintő gazdálkodó
szervezet részére vagy érdekében bárki bárkinek jogtalan előnyt adott, ígért volna azért,
valaki a kötelességét megszegje, így a vesztegetés bűntette sem állapítható meg, mégpedig
bűncselekmény hiányában.
A Btk. 420. § (1) bekezdése szerint, aki a közbeszerzési eljárás, illetve a koncesszióköteles
tevékenységre vonatkozóan kiírt nyílt vagy zártkörű pályázat eredményének befolyásolása
érdekében az árak, díjak, egyéb szerződéses feltételek rögzítésére vagy a piac felosztására
irányuló megállapodást köt, vagy más összehangolt magatartást tanúsít, és ezzel a versenyt
korlátozza, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A nyomozó hatóság határozata indokolásában, a versenyt korlátozó megállapodás
közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűncselekménye tekintetében ismétlést nem igénylő
módon, igen alaposan és részletesen kifejtette a horizontális és vertikális kartell fogalmak
közötti alapvető különbséget és helyesen mutatott rá, hogy a vertikális kartell nem illeszthető
a Btk. 420. § (1) bekezdésébe. Így a feljelentésként értékelt beadványból és az annak alapjául
szolgáló cikkből a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban
bűncselekménye sem állapítható meg, mégpedig bűncselekmény hiányában.
A bíróság is - ahogyan a nyomozó hatóság határozatában is – kiemeli, hogy a
közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 104. §-ában meghatározottak szerint az
ajánlatkérő - sajátos beszerzési módszerként – közbeszerzését keretmegállapodás útján is
megvalósíthatja, a jogszabályban meghatározott feltételek mellett. Tehát erre a megoldásra
törvény, mégpedig a közbeszerzésekről szóló törvény ad jogszabályi lehetőséget, így
fogalmilag fel sem merülhet bűncselekmény elkövetése/megvalósítása.
E körben a bíróság megjegyzi, hogy az oknyomozó cikk által meg nem nevezett, így teljesen
ismeretlen szakértő is kijelenti a cikkben, hogy a keretmegállapodás önmagában jó megoldás
lehetett, mert előzetes tervezésre sarkallta a kiírót, így ha több céget hirdet nyertesnek az
alapeljárásban, akkor a későbbiekben őket tudja versenyeztetni anélkül, hogy minden
alkalommal külön közbeszerzést írna ki és mindig újranyitná a teljes piac felé a versenyt. Az
oknyomozó cikk is leszögezi, hogy „tehát a cégek valójában nem nyertek el több száz
„megbundázott” közbeszerzést, hanem a szerződés szerint csak tőlük rendelhették meg a
felújítási munkákat a kiíró igénye szerinti ütemezésben és bontásban.”
7
A cikk végén ezen ismeretlen szakértő által elmondottakra hivatkozva kijelenti, hogy a
szakértő szerint „az egyetlen nyertessel megkötött keretmegállapodás viszont a legális lopás
legtökéletesebb eszköze.” Ezen kijelentés nyilvánvalóan csak hangulatkeltésre alkalmas,
bűncselekményre vagy annak egyszerű gyanúja felvetésére semmiképpen.
A nyomozó hatóság a hivatali visszaélés bűncselekménye tekintetében a bűncselekmény
gyanújának hiányára alapozta a feljelentés elutasítását, amivel a bíróság mindenben
egyetértett az alábbiakra tekintettel.
A Btk. 305. § (1) bekezdése szerint az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt
okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen
a) hivatali kötelességét megszegi,
b) hivatali hatáskörét túllépi, vagy
c) hivatali helyzetével egyébként visszaél,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A feljelentésként értékelt beadványból és az annak alapjául szolgáló cikkből sem állapítható
meg az, hogy a közhatalom gyakorlása tekintetében bárki, mint hivatalos személy szegte
volna meg kötelességét, túllépte volna hatáskörét, vagy hivatali helyzetével egyébként
visszaélt volna, így a hivatali visszaélés bűncselekménye sem állapítható meg, mégpedig
bűncselekmény hiányában.
A bíróság végezetül megjegyzi, hogy - ahogyan arra fentebb már utalt – alapvetően téves a
felülbírálati indítványt előterjesztő hatóság azon álláspontja, mely szerint a nyomozás
elrendelésének hiányában minden kétséget kizáró módon bűncselekmény elkövetését sem
lehet kizárni. Kiemeli a bíróság, hogy - ahogyan arra e körben is helyesen utalt a főügyészség
észrevételében - nyomozás elrendelésére kizárólag akkor van lehetőség, ha a bűncselekmény
elkövetésének egyszerű gyanúja fennáll.
Jelen esetben azonban a feljelentés elutasítására egyes vizsgált bűncselekmények esetében
bűncselekmény gyanúja hiányában, még egy bűncselekmény esetében bűncselekmény
hiányában került sor, tehát a bűncselekmények egyszerű gyanúja sem volt megállapítható.
Erre figyelemmel a nyomozó hatóságnak - a felülbírálati indítványban előadottakkal szemben
- más hatóságok felé szignalizációval sem kellett élnie.
A bíróság álláspontja szerint azonban - egyetértve e körben is a főügyészség észrevételében
foglaltakkal - helyesen a nyomozó hatóság által vizsgált valamennyi bűncselekmény esetében
a feljelentés elutasításának helyes jogcíme a Be. 381. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ok,
vagyis a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény.
A Be. 817/F. § (2) bekezdése szerint, ha az indítvány elbírálásának nincs akadálya, a bíróság
nem ügydöntő végzéssel határoz, amelyben
a) az indítványt elutasítja vagy
b) a támadott határozatot hatályon kívül helyezi.
A Be. 817/F. § (4) bekezdése szerint, a bíróság a támadott határozatot akkor helyezi hatályon
kívül, ha a) a támadott határozat megalapozatlan,
b) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a támadott határozatban jogszabályt helytelenül
alkalmazott, vagy
c) a támadott határozat indokolása a rendelkező résszel ellentétes,
és ez lényeges hatással volt a feljelentés elutasítására vagy az eljárás megszüntetésére.
8
Figyelemmel ezen felhívott jogszabályhelyekre a bíróságnak a felülbírálati indítvány
elbírálása során megváltoztatási jogköre nincsen, ezért a feljelentés elutasításának helyes
jogcímét csak megjegyezni tudta, ez értelemszerűen lényeges kihatással nem volt a feljelentés
elutasítására, hiszen a helyes döntés mindenképpen a feljelentés elutasítása volt.
Mindezek alapján a nyomozó hatóság határozata megalapozott, a rendelkező résszel
összhangban, logikai hibáktól mentesen adta indokát a feljelentés elutasításának, az általa
felhívott, döntésének alapjául szolgált jogszabályhelyeket – valamennyi vizsgált
bűncselekményre kiterjedően a feljelentés elutasítása Be. 381. § (1) bekezdés a) pontjának
jogcímét leszámítva - helyesen alkalmazta és jelölte meg, a támadott határozat indokolása a
rendelkező résszel nem ellentétes, ezért a bíróság a felülbírálati indítványt elutasította a Be.
817/F. § (2) bekezdés a) pontjának megfelelően a Be. 464. § (2) bekezdés e) pontja szerinti
hatáskörében a Be. 467. § szerinti eljárásban.
A Be. 482. § f) pontja értelmében jelen végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
Budapest, …………..
………………… s.k.
bíró
A kiadmány hiteléül:
