Vállalkozói adminisztratív terhek csökkentése – Egyszerű Állam Program
Magyarország az EU Versenyképességi Tanácsának 2008. decemberi ülésén jelentette be,
hogy 2012 év végéig 25%-kal csökkenti a nemzeti szabályozásból következő vállalkozói
adminisztratív terheket, csatlakozva ezzel a tagállamok túlnyomó többségéhez – amelyek
hasonló határidővel fogadtak el tehercsökkentési célértéket –, elősegítve így az EU
vállalkozásfejlesztési és versenyképességi célkitűzéseinek megvalósulását.
Az Európai Unió által elfogadott módszertanra építő szakértői felmérés alapján a hazai
szabályozásból adódó vállalkozói adminisztratív terhek szintje kb. 800-850 milliárd forintra (a
GDP 3-3,5 százalékára) volt becsülhető 2009-ben. 1 2
Az adminisztrációs tehercsökkentésre vonatkozó intézkedések megtételének szükségességét
indokolta, hogy Magyarországon az Európai Unió viszonylatában is magasak az
adminisztratív költségek, ami rontja a hazai vállalkozások versenyképességét. 2009-ben a
hazai szabályozásnak való megfelelés, továbbá az előírt adatszolgáltatások kielégítése
átlagosan háromszor annyi időt, ráfordítást, menedzsment figyelmet igényelt a külföldi
versenytársakhoz képest, ezzel elvonva más, hasznot hajtó tevékenységektől a vállalkozás
erőforrásait, így nem volt halogatható az ebből adódó versenyhátrányok csökkentése. Az
európai átlagot is meghaladó tehertételnek több kedvezőtlen következménye is van, kiemelten
fontos azonban, a tisztességes piaci versenyfeltéteket, és így a gazdasági növekedést gátló
hatása.
Az Egyszerű Állam program fókuszai
A megfogalmazásra került intézkedések a vállalkozói szektor és működés széles spektrumát
ölelik fel: a mérettől és tevékenységi jellegtől függetlenül mindenkit egyformán érintő
adórendszer, számviteli szabályozás, valamint a hatósági ellenőrzési gyakorlat átalakításán túl
az egyes szektorok – így az agrárgazdaság, az élelmiszerbiztonság vagy a környezetvédelem –
észlelt felesleges terheinek csökkentését egyaránt magában foglalja.
A Kormány az Egyszerű Állam program részeként az adózás, a foglalkoztatás, az építésügy,
az élelmiszergazdaság és a közigazgatási hatósági eljárás területén jelentős mértékben
csökkentette a bürokratikus terheket. Egyszerűsödtek az eljárások és rövidültek az ügyintézési
határidők, ezáltal a Kormány felesleges adminisztrációs kötelezettségektől szabadította meg a
vállalkozásokat.
1 A felmérés 2009-ben készült, de mivel a vállalkozói adminisztratív terhek számszerűsítésére azóta nem készült
hasonló, átfogó becslés, a 25 százalékos tehercsökkentés bázisául az akkori felmérés eredményeiből kell
kiindulni.
2 Deloitte 2009. Áttekintő vizsgálat az államigazgatási szabályozásból fakadó vállalkozói adminisztratív terhek
teljes köréről, illetve egyes fókuszterületekkel kapcsolatosan részletes felmérések elkészítése – Zárótanulmány.
Budapest. 2009. június.
1
Az Egyszerű Állam program 114 intézkedésének megoszlása
Adózás és számvitel
Hatóságok
Pályázati adminisztráció
8%
15%
Vidékfejlesztési pályázatok
7%
Agrárgazdaság és
4%
élelmiszerbiztonság
12%
Környezetvédelem és termékdíj-
szabályozás
Vízügy
12%
5%
Fuvarozás
3%
5%
Elektronizálás – infrastruktúra
5%
Elektronizálás – szolgáltatások
4%
10%
2% 8%
Beruházás
Foglalkoztatás
Az Egyszerű Állam Program eredetileg 114 intézkedéséből eddig 100 került végrehajtásra, 8
intézkedés a program végrehajtását összkormányzati szinten felügyelő Magyary Zoltán
Egyszerűsítési Munkacsoport döntése alapján törlésre került, a fennmaradó 6 intézkedés
végrehajtása (köztük a következő adminisztrációcsökkentési csomag kidolgozása) pedig még
folyamatban van (2014-ben zárul).
Az adminisztrációcsökkentési intézkedések becsült hatásai
Szakértői becslések alapján az Egyszerű Állam program intézkedéseinek végrehajtásával
(illetve a Programhoz tartalmában kapcsolódó további intézkedések nyomán) a
következőképpen csökkennek vállalkozói adminisztratív terhek:
A
100, már végrehajtott intézkedés együttes eredményeként mintegy
215-225 Mrd
Ft-tal csökkentek a vállalkozások adminisztratív terhei.
A
6, 2014 folyamán záruló intézkedés eredményeként az adminisztratív terhek
további jelentős csökkenése várható.
Az Egyszerű Állam programhoz tartalmában kapcsolódó további intézkedések közül
a
1133/2011. (V. 2.) Korm. határozat alapján végrehajtott intézkedések
(Közbeszerzési törvény, Munka törvénykönyve, OSAP felülvizsgálat,
Termékdíj törvény.) adminisztratívteher-csökkentő intézkedések együttes
becsült hatása
55-60 Mrd Ft;
a lakossági
Egyszerűsítési Program közvetett módon a vállalkozások
adminisztrációs terheit is csökkentette, hozzávetőleg
6-10 Mrd Ft-tal;
a 2013-ban bevezetésre került két új adónem, a
KATA és a
KIVA becsült
adminisztratívteher-csökkentő hatása
25-30 Mrd Ft;
további kormányzati lépések (pl. szabályok átláthatóbbá tétele) becsült hatása
hozzávetőleg
45-60 Mrd Ft.
2
A fentiek
összesen a vállalkozói adminisztratív terhek
akár 340-390 Mrd Ft-os csökkentését
eredményezhetik, vagyis az előzetesen a hazai szabályozásból adódó vállalkozói
adminisztratív terhek szintjére becsült kb. 800-850 Mrd Ft-os összteherhez viszonyítva
elmondható, hogy a Kormány teljesítette a vállalkozói szektorra nehezedő államigazgatási
szabályozásból adódó adminisztratív terhek 25 százalékos csökkentését.
A Program eredményei egyes kiemelt területeken
A vállalkozóktól beérkezett visszajelzések alapján egyszerre szükséges az
egységes és rugalmas szabályozási, valamint hatósági jogalkalmazási keretek
megteremtése. 2012. február 1-jétől jelentős mértékben módosult a közigazgatási
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény.
Az egyszerűsítések elsősorban az eljárási határidők csökkentésére, illetve az ügyfelek
jogkövető magatartásának erősítésére irányultak. A Ket. 2011-es átfogó módosítása
számos területen megteremtette a lehetőségét az Programban foglalt vállalkozói
adminisztrációs tehercsökkentési célok teljesítésének. Az általános ügyintézési
határidő jelentős (30-ról 21 napra történő) csökkentése, az ügyfél által kérhető
hatósági ellenőrzések általános lehetőségének bevezetése, a hatósági ellenőrzési tervek
nyilvánosságra hozatalának kötelezővé tétele, a hatóságok közti összevont
ellenőrzések tartására vonatkozó lehetőség megteremtése, a szakhatóság eljárási
idejének az általános ügyintézési határidőbe történő beszámításának lehetősége
fémjelzik ezeket.
Az
adózás területén is történtek
komoly előrelépések a területhez kapcsolódó
terhek csökkentésével. Így például az Elektronikus Fizetés és Elszámolási Rendszer
(EFER) elindítása a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózók számára lehetővé
teszi, hogy az adószámlák számától függetlenül egyetlen összevont utalással
teljesíthetővé váljanak az esedékességük szempontjából összevonható adónemek.
Az építésügy területén több esetben lényegesen csökkentésre került az ügyintézési
határidő, így például a kulturális örökségvédelmi hatóság három hónapos ügyintézési
határidejű eljárása helyébe harmincnapos ügyintézési határidejű eljárás lépett, illetve
az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban a részt vevő szakhatóságok
ügyintézési határideje maximum 30 nap. További lényeges egyszerűsítés, hogy a
törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott ügyekben és szempontok alapján
a hatóság mérlegelheti a szakhatóság megkeresését, és maga dönthet a szakkérdésben,
illetve ha műemléken építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység
mellett örökségvédelmi hatósági engedélyhez kötött építési munkát is kell végezni,
akkor az örökségvédelmi engedélyhez kötött építési munkák elvégzését is az általános
építésügyi hatóság engedélyezi.
A vállalkozás fejlesztéséhez és a foglalkoztatás egyszerűsítéséhez kapcsolódó
adminisztráció egyszerűsítése közvetlenül hozzájárul a gazdasági tevékenységek
bővítéséhez. A foglalkoztatás területén elért jelentős eredmények közé tartozik, hogy
az új szabályzatkészítési rendszer a munkáltatók adminisztratív terheit jelentős
mértékben csökkenti. A jogszabályok revízióját követően jogszabály-módosítások
3
történtek a munkaköri kockázatértékelés, a mentési terv, az építőipari munkavédelmi
koordinátor feladatai, valamint a foglalkozás-egészségügyi adatszolgáltatás
tekintetében. Az alkalmi munkavállalás helyett az egyszerűsített foglalkoztatás lépett
életbe, ennek keretében kiegészült azon rendelkezések köre, amelyeket nem kell
alkalmazni az egyszerűsített foglalkoztatás során. A segítő családtag fogalmának
jogszabályban való rögzítése helyett a segítő családtagok adózási helyzetének
rendezése a NAV által kiadott iránymutatás keretében történik, amely alapján
egyértelműebben határolható el a fekete foglalkoztatás és a segítő családtag általi
alkalmi munkavégzés. A munkajogi szabályozás rugalmasabbá tételével a munkaerő
piaci kilátások javulnak: könnyebbé válik a foglalkoztatás – amelynek kockázatait a
jövőben a felek közösen viselik, ezért a hatékony munkavégzésben való érdekeltsége a
munkavállalónak és a munkáltatónak is emelkedik.
A Program fontos eleme a vállalkozások számára elérhető elektronikus
megoldások, állami elektronikus szolgáltatások körének bővítése. Az
elektronikusan elérhető ügyintézés az állami szervek közti interoperabilitás jelentősen
csökkenteni tudja a vállalkozások adminisztrációs terheit. Ezen a területen számos
előrelépés történt, mind az egyes szakpolitikai területeken (adózás, mezőgazdaság,
fuvarozás, beruházások), mind magában az állami elektronikus fejlesztésekben. A
Program további megvalósítása során ugyanakkor kiemelt figyelmet kell fordítani a
jogszabályi keretek modernizálása mellett a valós, a vállalkozások által kézzelfogható,
érzékelhető egyszerűsítésekre: pl. állami szervezetek elektronikus számlabefogadása
(példamutató jelleggel!), elektronikus ügyintézési lehetőségek további bővítése, vagy
éppen az adatszolgáltatási duplikációk megszűntetése.
A program utólagos hatásvizsgálata
Az Egyszerű Állam Program intézkedések hatásaira az alábbi három időpontban készültek
becslések:
(1) az Egyszerű Állam Program Kormányhatározat előkészítése során, 2011 őszén;
(2) a kormányhatározat 2012. évi módosításához és a megvalósítás monitoringához
kapcsolódóan, 2012 júniusában-2013 márciusában;
(3) a Program értékelése céljából, 2013 augusztus-szeptemberében.
2011-ben, a Program összeállításával párhuzamosan készült előzetes hatásvizsgálat elvégzése
alapvetően döntés-előkészítő szerepet töltött be. A nagyságrendi közelítések megfelelő alapot
biztosítottak arra, hogy a kezdetben tág javaslatlistán belül azokra a pontokra orientálja a
figyelmet, amelyek a legnagyobb megtakarítási potenciállal rendelkeznek a vállalkozói
szektor szemszögéből. Ezen felül a döntéshozó szint irányába a számszerűsített hatások
könnyen értelmezhető és jól összehasonlítható üzenetet közvetítenek. A hatások
számszerűsítése során nem csak a szűken értelmezett adminisztráció-csökkenő hatásra (az EU
módszertana szerint végzett Standard Cost Model, SCM felhasználásával) fókuszáltunk,
hanem tágabb versenyképességi keretbe helyeztük az intézkedéseket, így számos alternatív
költséget (így például a vállalkozói irritációt, a vállalkozóra terhelt kockázatok mértékét,
4
valamint a szabályokhoz való alkalmazkodás költségét) is figyelembe vettünk annak
érdekében, hogy minél megalapozottabb döntés születhessen a Program részleteit illetően.
A 2013-as utólagos becsléseink szerint az Egyszerű Állam program eddig végrehajtott
intézkedései a standard költségek alapján kalkulált vállalkozói adminisztratív terheket
hozzávetőleg 215-225 milliárd Ft-tal csökkentik.3 (Ez az össze nem tartalmazza a még
folyamatban lévő intézkedések, illetve az Egyszerű Állam programhoz tartalmilag
kapcsolódó, de nem annak részét képező intézkedések hatását.) Az egyes intézkedések
számszerűsítése során belső adatbázist használtuk, amelyet a KSH honlapról letöltött,
nyilvánosan elérhető, valamint az esetenként adaptált hatósági adatok összesítéséből hoztunk
létre; az adatbázist kiegészítettük a vállalati szintű információkkal (jellemzően interjú
tapasztalatokkal), továbbá szakértői becslésekkel.
Az intézkedések becsült középértéke intézkedéscsoportonként, Mrd Ft
Intézkedéscsoportok
2013. szeptember
1-10 adózás
64,3
11-17 számvitel
29,8
18-29 hatósági eljárások
15,9
30-41 pályázatok, közbeszerzések
34,5
42-52 agrárium és élelmiszerbiztonság
9,5
53-63 környezetvédelem
6,9
64-68 fuvarozás
1,3
69-77 e-kormányzat
23,0
78-92 építésengedélyezés
17,1
93-97 foglalkoztatás
15,5
98-105 vállalkozói jogérvényesítés
2,0
106-114 rendszerszintű intézkedések4
n.a.
Tapasztalataink szerint az SCM módszer valóban jól alkalmazható az adminisztratív
költségek és terhek becslésére. Az eljárás eredménye nyilvánvalóan rendkívül érzékeny a
felhasznált adatok minőségére, megbízhatóságára, hibahatáraira.
A program végrehajtott intézkedéseinek utólagos hatásbecslése számos keretfeltétel rögzítése
mellett készült el annak érdekében, hogy összehasonlítható adatokat nyerjünk. Így például az
érintett vállalkozói szektort méret szerint felosztottuk kis, közepes és nagy vállalkozásokra,
ennek megfelelően minden vállalkozásmérethez – a rendelkezésre álló adatok alapján –
meghatároztunk egy átlagos rezsiköltséget. Feltételeztük továbbá, hogy a kisebb méretű
vállalkozások az állam felé teljesítendő kötelezettségeik jelentős részét kiszervezik (így
3 Az utólagos hatásbecslésnél részben az uniós, részben pedig a 2009-es baseline felméréssel való
összehasonlíthatóság kedvéért használtuk az uniós SCM módszert, nem pedig a kiterjesztett hatásvizsgálatot.
4
Ezen intézkedések áttételes, hosszú távú hatásokkal rendelkeznek. Ennek megfelelően nem számszerűsíthető
közvetlenül érvényesülő megtakarítás azok végrehajtása nyomán.
5
például munkavédelem, adózás és számviteli feladatok, környezetvédelemmel kapcsolatos
szabályok betartása), így az érintett egyszerűsítések kapcsán ezen piaci szolgáltatások átlagos
árával kalkuláltunk.
Ráfordított
Egyéb
Munkadíj
Mennyiség
idő
költségek
(T) =
(Q) =
(H) =
(E) =
igénybevett eszközök
költsége
(pl.:nyugtatömb)
érintett
az adminisztratív
vagy
vállalkozói kör
tevékenység
az adminisztratív
igénybevett
nagysága
szolgáltatások
teljesítéséhez
tevékenységet
(sokaság, N)
költsége/külső költség
szükséges idő, a
végző munkatárs
(pl.: jogi tanácsadás)
és
tevékenységgel
munkaköltsége
vagy
a tevékenység
töltött munkaóra
óránként
további indirekt,
elvégzésének
vállalatgazdaságtani
értelemben vett,
éves gyakorisága
állandó költségek (pl.:
(F)
rezsiköltség,
benzinköltség)
6
