ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
IV/839-7/2020.
Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t :
Az Alkotmánybíróság felhívja az indítványozót, hogy a jelen végzés kézhezvételétől
számított 30 napon belül nyilatkozzon az alkotmányjogi panaszindítványa
kiegészítése tárgyában.
I n d o k o l á s
Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2)
bekezdése alapján Göd Város Önkormányzatának polgármestere – Göd Város
Önkormányzata képviseletében – benyújtott alkotmányjogi panaszában a
veszélyhelyzettel összefüggésben a nemzetgazdaság stabilitásának érdekében
szükséges intézkedésekről szóló 135/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban:
R1.) és a Göd város közigazgatási területén különleges gazdasági övezet kijelöléséről
szóló 136/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) alaptörvény-
ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. A benyújtott alkotmányjogi
panasz indítványt az Alkotmánybíróság befogadta és erről az indítványozót
tájékoztatta.
A veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló 2020. évi LVII. törvény 2020. június 17-én, az
indítvány benyújtását, illetve befogadását követően került kihirdetésre. Ennek 1. §-a
értelmében az Országgyűlés felhívta a Kormányt, hogy a veszélyhelyzet kihirdetéséről
szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetet (a továbbiakban:
veszélyhelyzet) az Alaptörvény 54. cikk (3) bekezdése szerint szüntesse meg. A
törvény 2. §-a kimondta a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény
(felhatalmazási törvény) hatályvesztését, azonban ennek időpontját a 41/2020. (VI.
17.) ME határozat állapította meg, oly módon, hogy rögzítette: „a veszélyhelyzet
kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet
megszűnésének időpontja, mint hatálybalépési feltétel 2020. június 18. napján
következik be.” A Kormány megalkotta a 2020. március 11-én kihirdetett
veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló 282/2020. (VI. 17.) Korm. rendeletet, mely a
kihirdetését követő napon – 2020. június 18-án – lépett hatályba. Az indítvány által
sérelmezett jogszabályi rendelkezéseket tartalmazó R2. az Alaptörvény 53. cikk (4)
bekezdése alapján a 282/2020. (VI. 17.) Korm. rendeletben meghatározott időponttól,
azaz 2020. június 18-tól hatályát vesztette. Míg az R1.-et a különleges gazdasági
övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi LIX.
törvény 28. §-a helyezte hatályon kívül, amely 2020. június 19-én, szintén az indítvány
benyújtását, illetve befogadását követően lépett hatályba.
Az Alkotmánybíróság hivatalból észlelte, hogy a 294/2020. (VI. 18.) számú, a Göd
város közigazgatási területén különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló Korm.
rendelet 6. § (1) bekezdése értelmében e rendelet hatálybalépése az R2.-vel kijelölt, a
2. § szerinti gazdasági övezetté kijelölést és az az alapján a rendelet hatálybalépését
megelőzően létrejött jogviszonyokat (így különösen a megkezdett eljárási
cselekményeket, tulajdonszerzést és vagyonátadást) nem érinti, azokat folyamatosnak
kell tekinteni, a 2020. évi LIX. törvény 9. § (1) bekezdése (immáron magasabb
jogforrási szinten) pedig az R1. vonatkozásában ugyanígy rendelkezik.
A megváltozott jogi szabályozási környezetben (figyelemmel a veszélyhelyzet
megszüntetésére is) az indítványban felvetett, a hatályon kívül helyezett R1. és az R2.
egyes rendelkezéseit, illetve azok egészét kifogásoló alkotmányossági kérdések – a
benyújtott indítvány alapján – az eredeti formájukban már nem válaszolhatóak meg
és az indítványozó a megváltozott jogi szabályozási környezet ellenére az indítványát
nem egészítette ki.
A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványozót nyilatkozattételre, illetve
ezzel összefüggésben indítványa kiegészítésére hívja fel a tekintetben, hogy
indítványát fenntartja-e, és amennyiben fenntartja, úgy a megváltozott jogi
szabályozási környezetre tekintettel ki kívánja-e azt egészíteni. Az indítvány
kiegészítése esetén az indítvány kiegészítésben az indítványozónak pontosan meg
kell jelölnie azt, hogy a megváltozott jogi szabályozási környezetre tekintettel mely
jogszabály/jogszabályok mely rendelkezésének/rendelkezéseinek az alkotmányossági
vizsgálatát kéri az Alkotmánybíróságtól. Az indítvány kiegészítésnek tartalmaznia kell
továbbá azt is, hogy az abban megjelölt jogszabályi rendelkezések alaptörvény-
ellenességét konkrétan milyen, az indítványozót megillető Alaptörvényben foglalt
jogok vonatkozásában és milyen alkotmányjogilag értékelhető indokok alapján állítja.
Az Alkotmánybíróság tájékoztatja az indítványozót, hogy az Alaptörvény 37. cikk (4)
bekezdésének értelmében mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai
össztermék felét meghaladja, az Alkotmánybíróság – bírói kezdeményezés,
alkotmányjogi panasz és absztrakt normakontroll hatáskörében – a központi
2
költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, az
illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről
szóló törvények Alaptörvénnyel való összhangját kizárólag az élethez és az emberi
méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a
lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal vagy a magyar állampolgársághoz
kapcsolódó jogokkal összefüggésben vizsgálhatja felül, és ezek sérelme miatt
semmisítheti meg.
Az alkotmányjogi panasz benyújtója az Abtv. 26. § (2) bekezdés szerinti (kivételes)
panasz hatáskörben kérte az Alkotmánybíróság eljárását és az R1., valamint az R2.
egészének alaptörvény-ellenességét is állította. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza,
hogy kivételes panasz esetében, mivel az közvetlenül a panasszal támadott norma
ellen irányul, kiemelt jelentősége van az érintettség vizsgálatának, hiszen a panaszos
személyes, közvetlen és aktuális érintettsége különbözteti meg a kivételes panaszt az
utólagos absztrakt normakontroll korábbi, bárki által kezdeményezhető változatától
(popularis actio). Erre tekintettel az Alkotmánybíróság kizárólag azokat az
indítványban konkrétan megjelölt jogszabályi rendelkezéseket vizsgálhatja, amelyek
az indítványozóra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak, és amelyek
vonatkozásában az indítványozó érintettsége megállapítható.
Az Alkotmánybíróság tájékoztatja az indítványozót, hogy a jelen ügyhöz kapcsolódó,
az Alkotmánybíróság honlapján közzétett egyéb nyilvános iratokra szintén
nyilatkozatot tehet.
Az indítvány elbírálásával, különös tekintettel a fenti kérdések vizsgálatával
összefüggésben az Alkotmánybíróság a jelen végzés rendelkező részében foglaltak
szerint felhívta a végzés címzettjét álláspontjának közlésére.
Az Alkotmánybíróság a jelen végzését az Abtv. 57. § (2) bekezdése és az
Alkotmánybíróság ügyrendje 33. § (1)–(3) bekezdése, valamint 36. § (7) bekezdése
alapján hozta meg, figyelemmel az ott meghatározott jogkövetkezményekre.
Budapest, 2020. szeptember 7.
Dr. Sulyok Tamás
alkotmánybíró
3
