DR. BITSKEY BOTOND
FŐTITKÁR
Telefon: (+36 1) 488 3220
Fax:
(+36 1) 488 3229
E-mail:
[email protected]
Ügyszám: IV/418-2/2021.
Tisztelt !
Az Alkotmánybírósághoz 2021. február 22-én érkezett, a veszélyhelyzet idején alkalmazandó
védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet, illetve annak
egyes rendelkezései ellen benyújtott alkotmányjogi panasz indítványával kapcsolatban az
alábbiakról tájékoztatom.
Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése
alapján az Alkotmánybíróság eljárása kivételesen kezdeményezhető, akkor, ha az egyedi
ügyben érintett személy vagy szervezet Alaptörvényben biztosított jogának sérelme
alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán
közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be, és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló
jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette.
Az Abtv. 52. § (1) és (1b) bekezdése szerint az indítványnak határozott kérelmet kell
tartalmaznia. A kérelem akkor határozott, ha egyértelműen megjelöli azt az alaptörvényi, illetve
törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány
elbírálására, az eljárás megindításának indokait, az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének
a lényegét, a vizsgálandó jogszabályi rendelkezést vagy bírói döntést, az Alaptörvény
megsértett rendelkezéseit, indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett jogszabály, jogszabályi
rendelkezés, bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével, továbbá
kifejezett kérelmet az Alkotmánybíróság döntésének tartalmára nézve. Az Abtv. 52. § (1) és (1b)
bekezdéseiben foglalt feltételeknek az Abtv. 26. § (2) bekezdésére alapított panaszok esetében
is érvényesülniük kell.
Az Abtv. 52. § (4) bekezdése alapján az alkotmánybírósági eljárás feltételeinek fennállását az
indítványozónak kell igazolnia. Az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti panasz esetén az
indítványozói jogosultságot, a közvetlen érintettséget, a sérelmezett jogszabályi rendelkezés
közvetlen hatályosulását – azt, hogy az állítólagos jogsérelem közvetlenül a támadott
jogszabályi rendelkezések alapján következett be – az indítványozónak az erre vonatkozó
dokumentumok csatolásával, valamint az ezt igazoló tények előadásával igazolnia kell. E
körben be kell mutatnia, és igazolnia kell, hogy az alaptörvény-ellenesnek tartott rendelkezések
közvetlenül hatályosulnak, és azok a személyét, konkrét jogviszonyát közvetlenül és
ténylegesen, aktuálisan érintő rendelkezést állapítanak meg, aminek következtében alapjogai
sérülnek. Ennek során kérem, vegye figyelembe, hogy az Abtv. 26. § (2) bekezdés szerinti
alkotmányjogi panasz esetén kiemelt jelentősége van az érintettség vizsgálatának, valamint
hogy az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint az indítványozó alapjogában való
személyes, közvetlen és aktuális sérelme különbözteti meg az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján
benyújtott alkotmányjogi panaszt az actio popularis-tól {3110/2013. (VI. 4.) AB határozat,
Indokolás [27], 3175/2018. (V. 22.) AB végzés, Indokolás [8]}.
Tájékoztatom továbbá, hogy indítványa nem tartalmaz kellő alkotmányjogi szempontú
indokolást arra nézve, hogy a támadott rendelkezések az Alaptörvényben biztosított jogait
mennyiben és miért sértik. Kérem, vegye figyelembe, hogy az indítvány érdemi elbírálását az
Alaptörvényben biztosított jog sérelmének állítása és alapjogi érveléssel kellően alátámasztott
indokolása alapozhatja meg. Nem alkalmas az indítvány az érdemi elbírálásra, ha
félreérthetően jelöli meg az Alaptörvénynek azt a rendelkezését, amelyet sérülni vél
{3175/2014. (VI. 18.) AB végzés, Indokolás [5]}, vagy pusztán megjelöli azt, de nem indokolja
meg – nem tartalmaz részletes érvelést arra vonatkozóan –, hogy az Alaptörvény megjelölt
rendelkezésével miért ellentétes a támadott jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés
[3136/2013. (VII. 2.) AB végzés, 3193/2014. (VII. 15.) AB végzés, 3226/2013. (XII. 12.) AB végzés].
Az elégtelen indokolás miatt akadálya az érdemi elbírálásnak az is, ha a támadott jogszabály
vagy jogszabályi rendelkezés és az Alaptörvény megjelölt rendelkezése között nem állapítható
meg összefüggés [3269/2012. (X. 4.) AB határozat, 12/2014. (IV. 10.) AB határozat, 3025/2014.
(II. 17.) AB határozat, 37/2013. (XII. 5.) AB határozat, 3074/2013. (III. 14.) AB határozat] vagy az
alkotmányjogi értelemben nem releváns [3009/2012. (VI. 21.) AB határozat].
Mivel indítványát részben kiskorú gyermeke nevében terjesztette elő, felhívom a figyelmét,
hogy képviseleti jogát igazolnia kell.
Fentiekre tekintettel, az Abtv. 55. § (3) bekezdése alapján tájékoztatom, hogy indítványát –
levelem kézhezvételétől számított harminc napon belül – a jelzett hiányosságok tekintetében
2
kiegészítheti. Kérem, hogy a hiánypótlásnak lehetőleg az eredeti indítvány kiegészítésével,
azzal egységes szerkezetben tegyen eleget, és azt közvetlenül az Alkotmánybíróságnak küldje
meg postai úton. A hiánypótlás megfelelő teljesítése érdekében felhívom szíves figyelmét,
hogy az Alkotmánybíróság honlapján a Hatáskörök, eljárások menüpont alatt általános és
részletes tájékoztatók, valamint indítványminta űrlapok találhatók.
Felhívom a figyelmét, hogy alkotmányjogi panasza alapján érdemi alkotmánybírósági eljárás
megindítására csak akkor van lehetőség, ha hiánypótlása maradéktalanul megfelel az Abtv. 52.
§ (1b) bekezdésében foglaltaknak. Amennyiben a tájékoztatás és a hiánypótlásra való felhívás
ellenére a hiányosságokat nem pótolja, az Alkotmánybíróság az eljárást az Ügyrend 25. § (6)
bekezdése alapján – külön tájékoztatás nélkül – megszünteti. Bár az alkotmányjogi panasz
eljárás során a jogi képviselet nem kötelező, a hiánypótlás megfelelő teljesítése érdekében
javaslom, hogy szakmai segítségért forduljon ügyvédhez vagy jogvédő társadalmi
szervezethez.
Kérem tájékoztatásom szíves tudomásulvételét.
Budapest, 2021. február 24.
Üdvözlettel,
Dr. Bitskey Botond
3
