6500 Baja, Deák Ferenc utca 11-13. • telefon +3679/795-063, +3679/795-064, +3679/795-065, +3679/795-066, +3679/795-067, +3679/795-036,
+3679/795-062 • fax: +3679/998-623, HK: ÉPHIVBAJA, KRID: 510802958
e-mail:
[email protected] • webcím: http://bkmkh.hu/bajai_jarasi_hivatal/_epitesugyi_osztaly/
Ügyiratszám (ÉTDR azonosító):
201800047822
Iratazonosító:
IR-000300675/2018
Iktatószám:
BK-01/EPO/00500-5/2018
Ügyintéző:
Zórity Tamás
Elérhetősége:
+
3679795067, [email protected]
Tárgy: Építési engedélyezési eljárás (kiemelt) - 6400 Kiskunhalas, Május 1 tér 9, hrsz.: 2249 buszpályaudvar és környékének
építése
É P Í T É S I E N G E D É L Y
H A T Á R O Z A T
R e n d e l k e z é s e k
Kiskunhalas Város Önkormányzata (6400 Hősök tere 1. sz.)
építtető részére, az engedélyezési záradékkal
ellátott, jelen határozat mellékletét képező építészeti-műszaki dokumentáció alapján, valamint ezen határozat
feltételei szerint a Kiskunhalas, Május 1 tér 9
hsz és 2249 hrsz alatti telken
„KOMPLEX KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSI INTÉZKEDÉSEK KISKUNHALASON” TOP-3.1.1-16-BK1
PÁLYÁZAT KERETÉBEN BUSZPÁLYAUDVAR ÉS KÖRNYÉKÉNEK MEGÉPÍTÉSÉRE
(BUSZÁLLOMÁS FŐÉPÜLET, ÉS 4 DB FEDETT PERON)
AZ ENGEDÉLYT MEGADOM.
1. Egyéb feltételek :
Közegészségügyi szakkérdés tekintetében:
1. Az ivóvízzel közvetlen érintkezésbe kerülő anyag illetve szerelvényeik anyagaként a felhasznált
anyagoknak meg kell felelni a vonatkozó jogszabályi előírásoknak (korlátozás nélkül felhasználható
anyagok/engedélyezett anyagok).
2. A létesítmény csak megfelelő bakteriológiai vízvizsgálati eredmény birtokában helyezhető üzembe,
melyet akkreditált laboratóriumban kell vizsgáltatni.
Műszaki biztonságtechnikai kérdés tekintetében
- A villamos és gázos kivitelezést csak szaktervező által készített kiviteli terv alapján lehet megkezdeni,
villamos kiviteli tervet kell készíteni, a belső gáztervet jóvá kell hagyatni a gázszolgáltatóval a
vonatkozó hatályos jogszabályokat és műszaki előírásokat be kell tartani.
-A tűzvédelmi lekapcsolást az OTSZ szerint kell kialakítani, a tűzvédelmi villamos főkapcsolón kívül
több tűzszakasz esetén épület tűzszakaszainak külön tűzszakasz kapcsolókat valamint független
térvilágítás és biztonsági áramkör kapcsolót kell kialakítani a tűzvédelmi főkapcsolóval azonos helyen.
- A földgázgáz csatalakozó vezetékbe kézzel segédeszköz nélkül elzárható gázfőelzáró szerelvényt kell
beépíteni.
- Az MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány szerint a 20 A - nál kisebb néveleges áramú beltéri
csatlakozóaljzatok és a 32 A-nál kisebb kültéri csatlakozóaljzatok érintésvédelmi kikapcsoló szervét 30
mA-es áram-védőkapcsolóval (ÁVK-val) kell megoldani.
- A fázisonkét 30 A-nél kisebb áramfelvétellel rendelkező villamos szerelvényeket is tartalmazó
gázfogyasztó berendezések megtáplálása a villamos hálózatról 30 mA-es vagy kisebb hibaáramú
áramvédő-kapcsolóról történjen, külön villamos leválasztó szerelvénnyel (leválasztó kapcsoló) 11/2013.
(III. 21.) NGM rend.-tel előírt gáz műszaki biztonsági szabályzat szerint.
- A fürdőhelyiségek (zuhanyzók) villamos berendezéseinek kialakításánál figyelembe kell venni az MSZ
HD 60364-7-701:2007. szabványban leírtakat is.
- A villamos berendezések tervezése, kivitelezése, üzembe helyezése valamint üzemeltetésekor be kell
tartani az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes
közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló 40/2017. (XII. 4.) NGM
rendeletben előírtakat.
- Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet
75.§. (4) bekezdése értelmében a padló szinttől 90-110 cm-es magasságban kell elhelyezni a villamos
kezelőszerveket.
- A villamos energia és a gáz ellátó rendszert a hatályos jogszabályok és a tervezéskor érvényben lévő
szabványok szerint kell kivitelezni, a jogszabályoknak és a szabványoknak való megfelelőséget
hatóságom a használatbavételi eljárás során szúrópróbaszerűen ellenőrzi.
Környezetvédelmi és természetvédelmi szakkérdés tekintetében:
1. A kivitelezési munkálatok során – beleértve az alapanyagok, hulladékok tárolását is – a porterhelést a
minimálisra kell csökkenteni.
2. A kivitelezési munkálatok során a munkagépek felesleges üresjáratát kerülni kell.
2. Az építési engedély a véglegessé válásának napjától számított három évig hatályos.
A hatályossága alatt, ha az építési tevékenységet – az építési napló megnyitásával igazoltan –
megkezdték, akkor az építési tevékenység megkezdésétől számított öt éven belül az építménynek
használatbavételi engedély megadására vagy használatbavétel tudomásulvételére alkalmassá kell válnia.
[Az építési napló igazolt megnyitása, azaz az építési tevékenység megkezdése azt jelenti, hogy az építető
az első elektronikus építési főnaplót (a továbbiakban: e-főnapló) – a vállalkozó kivitelező adatainak
megadása mellett – készenlétbe helyezi, majd az e-építési napló alkalmazási felületén az építési
munkaterületet átadja a vállalkozó kivitelezőnek. Az e-főnapló akkor válik megnyitottá, ha a vállalkozó
kivitelező a munkaterület átadását elfogadta.]
3. Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendelet hatálya alá tartozó új és
nem közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigényű épület esetén a hatóságok használatára szánt vagy
tulajdonukban lévő épület esetében 2018. december 31-ig, egyéb épület esetében 2020. december 31-ig
az épületnek rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban kell lennie, va lamint az
építésügyi hatóság használatbavételi engedélyével vagy tudomásul vételével kell rendelkeznie.
4. Döntésemmel szemben – a közléstől (kézhezvételétől) számított 15 napon belül – a Bács-Kiskun Megyei
Kormányhivatalnak (6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3.) címzett, de hatóságomhoz benyújtandó
fellebbezéssel lehet élni.
Fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag azzal közvetlenül összefüggő okból,
illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet.
A fellebbezést indokolni kell. A fellebbezésben csak olyan új tényre lehet hivatkozni, amelyről az
elsőfokú eljárásban az ügyfélnek nem volt tudomása, vagy arra önhibáján kívül eső ok miatt nem
hivatkozott.
A fellebbezést elektronikus úton az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus
dokumentációs rendszerben (továbbiakban : ÉTDR), papír alapon hivatalomnál, az integrált
ügyfélszolgálaton vagy az Építésügyi Szolgáltatási Pontnál lehet előterjeszteni.
Ha a fellebbező fellebbezése benyújtásakor már rendelkezik az ÉTDR-ben elektronikus tárhellyel, akkor
fellebbezésében meg kell jelölnie, hogy az elektronikus tárhelyén tárolt dokumentumok közül melyeket
mellékeli fellebbezéséhez, továbbá hozzáférést kell biztosítania az első- és másodfokon eljáró
hatóságnak a fellebbezéshez mellékelt dokumentumokhoz.
A fellebbezés illetéke 30.000,-Ft, melyet az eljárás megindítását megelőzően kell megfizetni a Magyar
2
Államkincstár által vezetett 10032000-01012107 számú Eljárási illetékbevételi számla javára
– az eljárás megindítását megelőzően készpénz-átutalási megbízás útján, vagy
– a kormányablakban bankkártyával vagy
– az eljárás megindítását megelőzően átutalással.
(Kérésre hatóságom készpénzátutalási megbízást biztosít.) Az illeték megfizetését a fellebbezés
előterjesztésével egyidejűleg hatóságomnál hitelt érdemlően igazolni kell.
A fellebbezéshez mellékelni kell az eljárásban érdekelt és közreműködő szakhatóság(oka)t megillető
igazgatási szolgáltatási díj(ak), valamint a szakkérdések vizsgálatával kapcsolatos egyéb eljárási
költségek megfizetését igazoló dokumentumo(ka)t (csekk vagy átutalás teljesítését igazoló banki
igazolás). A díj(ak) mértékéről hatóságom kérésre tájékoztatást nyújt.
Fellebbezés esetén a fellebbezést és az ügyben keletkezett iratokat – amennyiben határozatomat nem
vonom vissza, nem változtatom meg, vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül nem utasítom el – a
fellebbezési határidő leteltét követő 8 napon belül a fellebbezés elbírálása céljából, az ÉTDR-ben a
Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalhoz továbbítom, s erről a fellebbezőt és az ügyfeleket – a
kapcsolattartás módjára vonatkozó rendelkezésüknek megfelelően – értesítem.
Építtető az eljárás során teljes személyes illetékmentességgel rendelkezik.
Az eljárás megindulásáról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogait akkor gyakorolhatja, ha
az elsőfokú eljárásban nyilatkozatot tett vagy kérelmet nyújtott be.
5. Megállapítottam, hogy az eljárás során az ügyfélnek illetékfizetési, valamint igazgatási szolgáltatási
díjfizetési kötelezettsége nem keletkezett.
I n d o k o l á s
Építtető építési engedély iránti kérelemmel fordult hatóságom felé a rendelkező részben leírt építési
tevékenység elvégzésére.
Megállapítottam, hogy a kérelem tartalmazza mindazokat a mellékleteket, melyeket az építésügyi és
építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról
szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban : Kódex) 17. §-a előír.
Mindezek áttekintését követően megállapítottam, hogy a tervezett építési tevékenység elvégzése során az
épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban : Étv.) 36. § (1)
bekezdésében foglalt feltételek teljesülnek.
Az építési tevékenységgel érintett telek kialakítása megtörtént, a telek rendezett, azaz kialakult, s az ingatlan-
nyilvántartásba bejegyezték.
Kiskunhalas város képviselő-testületének 8/2001.(03.01.) Ktr. számú rendelete Kiskunhalas Építési
Szabályzatáról (HÉSZ) és szabályozási tervének jóváhagyásáról Egységes szerkezetben a 25/2002. (XI. 28.)
Ktr. rendelettel, a 17/2003. (VII. 31.) Ktr. rendelettel, a 30/2004. (VI. 02.) Ktr. rendelettel, a 34/2004. (VII.
07.) Ktr. rendelettel, a 27/2005. (VI. 29.) Ktr. rendelettel, a 13/2006. (III. 29.) Ktr. rendelettel, a 12/2009. (IV.
01.) Ktr. rendelettel, a 13/2010. (IX. 29.) önkormányzati rendelettel, a 32/2011. (XI. 30.) önkormányzati
rendelettel, a 43/2012. (XII. 21.) önkormányzati rendelettel, a 20/2013. (IX. 27.) önkormányzati rendelettel, a
26/2015. (IX. 25.) a 13/2017.(III.31.) önkormányzati rendelettel és a 29/2017.(IX.29.) önkormányzati
rendelettel (továbbiakban : HÉSZ) mellékletét képező Szabályozási Terv alapján az építéssel érintett építési
telek Kö jelű, építési övezetbe sorolt, mely övezetben a tervezett rendeltetésű építmény elhelyezhető. Az
építmény tervezett telepítése, kialakítása, a tervezett beépítés mértéke – beépítettség és építménymagasság –
megfelel a HÉSZ idevonatkozó előírásainak.
A tervezett épület, építmény építése kielégíti a vonatkozó biztonsági, életvédelmi, környezetvédelmi,
műszaki, energetikai és egyéb szakhatósági követelményeket.
Az építménnyel összefüggő tervezett tereprendezési munkálatok megvalósíthatók.
A tervezett építési munka ellen építésügyi, településrendezési, szakhatósági, közmű-üzemeltetői
szempontból, közegészségügyi, műszaki biztonságtechnikai, környezetvédelmi és természetvédelmi
szakkérdés tekintetében kifogás nem merült fel.
3
Megállapítottam továbbá, hogy az építészeti-műszaki dokumentáció készítői szerepelnek a Magyar Építész
Kamara, és a Magyar Mérnök Kamara tervezői névjegyzékében, és jogosultsággal rendelkeznek a
hatóságomhoz benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció készítésére.
Az engedély kiadását megelőzően 2018. 08.02. napján a tervezett építési tevékenység helyszínén és annak
környezetében megtartott helyszíni szemlén megállapítottam, hogy a meglévő állapotot rögzítő építészeti-
műszaki dokumentáció tartalma a valóságnak megfelel, az érintett telken a tervezett építési tevékenység
megvalósítható, s azt még nem kezdték meg.
A határozatom rendelkező részében előírt feltételeket az alábbiak indokolják :
ad.1. A Kódex 19. § (4) bekezdésének f) pontja szerinti, a határozat rendelkező részének kötelező tartalmi
eleme.
Közegészségügyi szakkérdés tekintetében:
Az érvényes jogszabályok előírásait figyelembe véve, a létesítmény, az országos településrendezési
és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelete 47. § (1); 50. § (1) és 53. §
(1- 2) bekezdése, az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001.(X.
25.) Korm. rendelete 3. § (2) bekezdés a) pontja, a települési szilárd és folyékony hulladékkal
kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelete 4. § (2)
bekezdése és 6. § (1) bekezdése valamint (jogszabályokban) foglalt, vonatkozó előírásoknak
megfelel.
Fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.
Döntésemet a hivatkozott (indokok között feltüntetett) jogszabályhelyek alapján hoztam.
A szakhatósági eljárásért fizetendő díj (8700 Ft) befizetésre került, melynek mértékét az Állami
Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű
szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I.30.) EüM rendelet XI.19. pontja állapítja meg.
Az önálló jogorvoslat lehetőségét az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL.
törvény (továbbiakban: Ákr.) 112. §-a valamint a 116. § (3) bekezdése alapján zártam ki.
Előzetes szakhatósági állásfoglalásomat, az Ákr. 57. §-ra figyelemmel adtam ki.
Hatóságom hatáskörét, az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok
kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 4. táblázat 27. pontja, a
fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi
faladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/2016.
(XII. 2.) Kormányrendelet (továbbiakban Korm. rendelet) 13 § (1) bekezdése, illetékességét a Korm.
rendelet 4. § (1) bekezdése és 5. §-a valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a
járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 2. § (4)-(5) bekezdése
állapítja meg.
Műszaki biztonságtechnikai kérdés tekintetében:
Szakhatósági állásfoglalásom a benyújtott a dokumentációk alapján alakítottam ki. Az eljárást Ákr.
szabályai alapján folytattam le. Hatásköröm és illetékességem a fővárosi és megyei
kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.)
Korm. rendelet, a Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben
eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági
hatóságokról szóló 365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet 13-22. §-ai, valamint az építésügyi és
építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági
szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 12. §-a és az egyes közérdeken alapuló
kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm.
rendelet 1. §-a és az 1. számú melléklet 4. táblázat 35. pontján alapul.
4
Szakmai előírásaimat az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Korm.
rendelet, az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII.5.) BM rendelet, az országos
településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet, a
munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről
szóló 10/2016. (IV.5.) NGM rendelet, az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a
potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi
rendszerekről szóló 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet, a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói
berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel
összefüggő hatósági feladatokról a szóló 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet valamint a létesítésre
vonatkozó műszaki előírások alapján írtam elő.
Környezetvédelmi és természetvédelmi szakkérdés tekintetében:
A Kiskunhalas Város Önkormányzata (6400 Kiskunhalas, Hősök tere 1.) megkeresésében a
környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági állásfoglalását kérte a
Kiskunhalas, Május 1 tér 9, 2249 hrsz. alatti ingatlanon tervezett buszpályaudvar építésére vonatkozó
engedélyezési eljárásában.
A rendelkezésre álló iratanyagok felülvizsgálata során a környezetvédelmi és természetvédelmi
hatóság az alábbiakat állapította meg:
A tervezett buszpályaudvar kiszolgáló (forgalmi) épület részei: utas váró, forgalomirányítási iroda,
sofőrpihenő, akadálymentes WC, szociális helyiségek, egyéb üzemeltetéshez szükséges szociális
helyiségek. A tervezési terület nem beépített részén zöldterület rendezés (parkosítás, öntözőhálózat,
füvesítés, cserje ültetés, utcabútorok). Utak kialakítása autóbuszok részére, illetve állás az induló- és
az érkező távolsági buszok részére, valamint a hozzá kapcsolódó forgalmi utakkal kompletten, fedett
peronszigetek kialakításával.
Levegőtisztaság-védelem: A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdése szerint diffúz
forrás a lehető legkevesebb légszennyező anyag levegőbe juttatásával alakítható ki, működtethető és
tartható fenn. A diffúz forrás működtetése, fenntartása során az üzemeltető a diffúz forrás környezete
és az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodik. Az ingatlanon a
beruházással nem létesül a R. hatálya alá tartozó bejelentés köteles légszennyező pontforrás. Az
épület fűtését földgáz üzemű gázkazánnal fogják biztosítani.
Zaj- és rezgésvédelem: A tevékenység a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.)
Korm. rendelet hatálya alá tartozik. A benyújtott dokumentáció alapján, a hatásterületen (45 m) belül
nincs védendő épület és védett terület.
A hatóság hatáskörét az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről,
valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 6. sz.
melléklete, illetékességét a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat
ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet állapítja meg.
Az ügyfél a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól
szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 6. sz. melléklet 2.1. pontja szerinti építési engedélyezési
eljárásban a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság szakhatósági közreműködéséért
fizetendő 14.000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat megfizette, és azt igazolta.
Az eljárás 2018. június 19-én indult. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi
LIII. törvény 91. § (5) bekezdése szerint a környezetvédelmi szakhatóság a szakhatósági
állásfoglalását a megkeresés beérkezését követő naptól számított 21 napon belül köteles megadni. Az
ügyintézési határidő lejártának napja: 2018. július 10.
A környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalását
az általános
közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55. § (1) – (2)
bekezdése alapján adta ki. 3
A környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság állásfoglalása elleni fellebbezési lehetőségét az
Ákr. 55. § (4) bekezdése szabályozza.
A környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság az Ákr. 85. § (1) bekezdésére figyelemmel kéri az
érdemi határozat megküldését.
5
ad.2. A Kódex 19. § (4) bekezdésének h) pontja szerinti, a határozat rendelkező részének kötelező tartalmi
eleme. Az építési engedély hatályosságáról a Kódex 21. § (1) bekezdése, míg az építési tevékenyég
jogszerű megkezdésének feltételeiről az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009.
(IX.15.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kiv.r.) 5. § (5) bekezdése rendelkezik.
ad.3. A Kódex 19. § (4) bekezdésének i) pontja szerinti, a határozat rendelkező részének kötelező tartalmi
eleme.
ad.4. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban : Ákr.) 81. § (1)
bekezdése szerinti, a határozat rendelkező részének kötelező tartalmi eleme.
A fellebbezés lehetőségét az Ákr. 116. § (2) bekezdés a) pontja biztosítja az ügyfél számára.
A fellebbezés előterjesztésének határidejét és helyét az Ákr. 118. § (3) bekezdése szabályozza.
A fellebbezés tartalmi követelményeit az Ákr. 118. § (1) és (2) bekezdései állapítják meg.
A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban : Itv.)
XV. számú mellékletének III. fejezetében foglaltak figyelembevételével állapítottam meg.
Az illeték megfizetésének módját az Itv. 73. § (2) bekezdése határozza meg.
A fellebbezés esetén az iratok továbbításának határidejét az Ákr. 50. § (6) bekezdése szabályozza.
A szakhatóságokat megillető igazgatási szolgáltatási díjak, valamint a szakkérdések vizsgálatával
kapcsolatos egyéb eljárási költségek mértékét a vonatkozó ágazati jogszabályok tartalmazzák.
Kiskunhalas Város Önkormányzata teljes személyes illetékmentességéről az Itv. 5. § (1) és (2)
bekezdései rendelkeznek.
Az ügyféli jogok gyakorolhatóságának feltételeire vonatkozóan az Étv. 53/G. § (2) bekezdése
rendelkezik.
ad.5. Az Ákr. 81. § (1) bekezdése szerinti, a döntés rendelkező részének kötelező tartalmi elemei.
Az eljárási költségek viseléséről az Ákr. 125. § (1) bekezdése és 126. § (1) bekezdése, valamint az
illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban : Itv.) vonatkozó előírásai alapján
rendelkeztem.
Határozatomat az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló
343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében meghatározott építésügyi hatósági hatáskörömben,
és 1. mellékletének I. részében meghatározott illetékességemben eljárva hoztam meg.
F i g y e l m e z t e t é s , T á j é k o z t a t á s
1. Az építtető építési tevékenységet csak a végleges építési engedély és az ahhoz tartozó – engedélyezési
záradékkal ellátott – építészeti-műszaki dokumentáció alapján, az engedély hatályának időtartama alatt,
továbbá a saját felelősségére és veszélyére végezhet. [Kódex 19. § (6) a)] A dokumentációt döntésem
véglegessé válásakor küldöm meg az építtető részére.
2. Az építésügyi hatóság engedélye az építési munkával kapcsolatos polgári jogi igényt nem dönt el. [Étv. 37.
§ (2) ; Kódex 19. § (6) b)]
3. A létrehozott építmény csak használatbavételi engedély kiadását követően, és – a kéményseprő-ipari
közszolgáltatásról szóló törvényben meghatározott esetben – szén-monoxid érzékelő berendezés
elhelyezése után használható. [Kódex 19. § (6) c)]
4. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kiv.r.)
alapján az építőipari kivitelezési tevékenység végzése az építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozik a Kbt.
hatálya alá nem tartozó, de a Kbt. szerinti közösségi értékhatárt elérő vagy azt meghaladó – az alábbiak
szerint számított – értékű építőipari kivitelezési tevékenység megvalósítása esetén.
Az építési beruházás, építőipari kivitelezési tevékenység értéke
— az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet (a
továbbiakban: Épbír.) szerint számított építményérték vagy
— az Épbír. hatálya alá nem tartozó építménykör esetén az építési tevékenység végzésére vonatkozó
fővállalkozói építési szerződésben megállapított, általános forgalmi adó nélkül számított kivitelezési érték,
amely meghatározásánál egybe kell számítani az azonos építtető által, azonos vagy egymáshoz kapcsolódó
földterületen, az azonos rendeltetésű vagy a rendeltetésében egymáshoz szorosan kacsolódó új építmények
vagy meglévő építményen végzett építőipari kivitelezési tevékenység értékét, melyek kivitelezése két éven
belül megkezdődik.
[Kódex 19. § (6) e) és Kiv.r. 17. § (2), (3)]
6
5. Az építésügyi hatósági engedély nem mentesíti az építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez az egyéb
jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások vagy nyilatkozatok megszerzésének kötelezettsége alól.
[Kódex 19. § (6) f)]
6. (A) Az építésügyi hatóság az építési engedély hatályát annak lejárta előtt, kérelemre az alábbi feltételek
mellett legfeljebb két alkalommal egy-egy évvel hosszabbítja meg
a) az építési tevékenység megkezdése előtt, valamint
b) megkezdett építési tevékenység esetén.
(B) Az építésügyi hatóság az engedély hatályát annak lejárta előtt
a) az (A) bekezdés
a) pontja szerinti esetben akkor hosszabbítja meg, ha az engedélyezett építési
tevékenységre vonatkozó, az engedély megadásakor hatályos jogszabályok
aa) nem változtak meg, vagy
ab) megváltoztak, de a jogszabályváltozás az engedélyezett tevékenységet nem érinti, vagy ha érinti, akkor
a jogszabályváltozásból eredő újabb követelmények – kivéve, ha azok tartalma építési engedélyhez kötött
építési tevékenységet érint – az engedély feltételeként előírva teljesíthetők,
b) az (A) bekezdés
b) pontja szerinti esetben akkor is meghosszabbítja, ha az építési tevékenységre
vonatkozó, az engedély megadásakor hatályos jogszabályok időközben megváltoztak, feltéve, ha
ba) az engedélyezett építési tevékenység – bontás kivételével – legalább szerkezetkész, vagy azt
meghaladó állapotban van, és
bb) az elkészült építmény, építményrész, az elvégzett építési tevékenység szabályos, és
bc) az engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció, valamint a kivitelezési
dokumentáció legfeljebb tíz éven belül készült és
bd) a 2016. január 1-jét megelőzően benyújtott kérelem alapján engedélyezett, az épületek energetikai
jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendelet hatálya alá tartozó új, nem közel nulla vagy annál
kedvezőbb energiaigényű épület esetén a meghosszabbított hatály határnapja nem haladja meg a hatóságok
használatára szánt vagy tulajdonukban lévő épület esetében a 2018. december 31-i, egyéb épület esetében a
2020. december 31-i határnapot.
(C) Az építésügyi hatóság az építési engedély hatályát meghosszabbítja akkor is, ha az építési
tevékenységet az engedély hatályán belül megkezdték, az építményre, építményrészre, építési
tevékenységre a használatbavételi engedély még nem adható meg vagy a használatbavétel még nem vehető
tudomásul, de
a) a fennmaradó építési tevékenység építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött – függetlenül attól, hogy
az engedély megadásakor hatályos építésügyi jogszabályok vagy kötelező hatósági előírások
megváltoztak-e –, kivéve a 2016. január 1-jét megelőzően engedélyezett, az épületek energetikai
jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendelet hatálya alá tartozó nem közel nulla vagy annál
kedvezőbb energiaigényű új épület építési engedélyét, ha hatályának meghosszabbítása meghaladná a
hatóságok használatára szánt vagy tulajdonukban lévő épület esetében a 2018. december 31-i, egyéb épület
esetében a 2020. december 31-i határnapot,
b) a fennmaradó építési tevékenység építésügyi hatósági engedélyhez kötött, és az engedély megadásakor
hatályos szabályok vagy kötelező hatósági előírások változása az építésügyi hatósági engedély tartalmát
nem érinti.
(D) Ha az építtető az építési engedély hatályának meghosszabbítását nem kérelmezte, vagy az engedély
hatálya jogszerűen nem hosszabbítható meg, és az építmény használatbavétel megadására, illetve
használatbavétel tudomásulvételére nem alkalmas, a fennmaradó – engedélyhez kötött – építési
tevékenységre ismételten építési engedélyt kell kérni. A fennmaradó munkálatokra vonatkozó ismételt
engedélykérelem a benyújtásakor hatályos jogszabályok alapján kerül elbírálásra. [Kódex 19. § (6) g), (i),
52. § (4), (6)-(8)]
7. Az ügyben érintett ügyfelek a jogorvoslatra nyitva álló idő alatt az engedély tárgyát képező építészeti-
műszaki dokumentációt ügyfélfogadási időben, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Bajai Járási
Hivatalának Építésügyi Osztályán tekinthetik meg. [Kódex 19. § (6) h)]
8. A használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvétele iránti kérelem előterjesztéséig az
építési tevékenység során keletkezett építési hulladékot és maradék építőanyagot a kivitelezőnek, illetve az
építtetőnek az építmény környezetéből el kell szállítania, a környezetet és a terep felszínét az eredeti,
illetve engedélyezett állapotába kell hoznia, a környezetben okozott károkat meg kell szüntetnie. Ennek
elmaradása kötelezési eljárást vonhat maga után. [Étv. 47. § (2) e)]
7
9. Az épület megvalósítása során a telek természetes terepfelületét és az értékes növényállományt
megváltoztatni nem szabad, kivéve, ha az a rendeltetésszerű építmény-, illetve telekhasználat műszaki
követelményeinek (megközelítés, csapadékvíz-elvezetés stb.) biztosítása érdekében szükséges. A telek
természetes terepfelületét az építési helyen kívül tereprendezéssel megváltoztatni nem szabad. [Az
országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 45. §
(1)]
10. Minden olyan építőipari kivitelezési tevékenységről, amely kivitelezési dokumentáció alapján
végezhető, illetőleg az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshe z kötött építőipari kivitelezési
tevékenység végzéséről építési naplót kell vezetni. Az építőipari kivitelezési folyamat résztvevői az
előírt építési napló-vezetési, -ellenőrzési és -bejegyzési kötelezettségüket az építési beruházáshoz
rendelt, az építésügyért felelős miniszter által működtetett internetes alapú elektronikus építési
napló alkalmazás segítségével kötelesek teljesíteni. Az általános építményfajták tekintetében az
Országos Építésügyi Nyilvántartás (a továbbiakban: OÉNY) üzemeltetője, a Lechner Tudásközpont
Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság a Dokumentációs és
Információs Központ Üzemeltetési és Adatkezelési Szabályzatában foglaltak szerint helyezi
készenlétbe az építtető kezdeményezésére az elektronikus építési naplót, és ahhoz az építtető számára
hozzáférést biztosít. Az építtető az elektronikus építési napló készenlétbe helyezését elektronikusan
az OÉNY elektronikus építési napló alkalmazási felületén keresztül kezdeményezi az üzemeltetési
szabályzatban foglaltak szerint. [Kiv.r. 24. § (1), (3), 24/B. § (1)]
11. Tájékoztatom az építtetőt, hogy amennyiben az adott építőipari kivitelezési tevékenység végzésére
jogosultsággal nem rendelkezik, úgy az építőipari kivitelezési tevékenység végzésére arra jogosult
vállalkozóval szerződést kell kötnie. A vállalkozó jogosultságát az építtetőnek a szerződés megkötése
előtt célszerű ellenőriznie, ugyanis, ha az adott építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozóan a
vállalkozó nem rendelkezik jogosultsággal, úgy a vállalkozón túl az építtető sem mentesül az
építésfelügyeleti hatósági szankció alól, ami esetében építésfelügyeleti bírságot jelent.
A vállalkozó – egyebek mellett – akkor jogosult építőipari kivitelezési tevékenység végzésére, ha
– a vállalkozó kivitelezői tevékenységre jogosultak névjegyzéke a vállalkozó kivitelezőre vonatkozóan
tartalmazza a vállalt tevékenységet (a névjegyzéket a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezeti, a
névjegyzéki szám formátuma két szám, egy betű és öt szám),
– rendelkezik az építőipari kivitelezési tevékenység jellegének megfelelő jogosultsággal rendelkező –
vele tagsági, munkavállalói vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló – felelős műszaki
vezetővel.
[Étv. 39. és 39/A. §, Kiv.r. 12. § (1) a), (1a) aa)]
12. Felhívom az építtető figyelmét, hogy kötelező építési műszaki ellenőrt megbíznia, ha
a) az építőipari kivitelezési tevékenységet több fővállalkozó kivitelező végzi,
b) az építési beruházás a Kbt. hatálya alá tartozik,
c) az építőipari kivitelezési tevékenység nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy
tárgyát képezi,
d) az építőipari kivitelezési tevékenység műemléki védelem alatt álló építményt érint, vagy
e) építtetői fedezetkezelő működik közre.
[Kiv.r. 16. § (1)]
13. Tájékoztatom az építtetőt, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység építési szakmunkáit vagy annak
egyes munkafázisait saját részre vagy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti
hozzátartozó részére a vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult személy is végezheti
szakirányú szakképesítés nélkül, a szakmai szabályok betartása mellett, a vállalkozó kivitelező
jóváhagyásával, felügyeletével. [Kiv.r. 12. § (6) b)]
8
14. Javasolom az építtetőnek, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdése előtt tanulmányozza át a
Kiv.r., valamint az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet előírásait.
B a j a , 2018. 08. 07.
Dr. Szenoradszki Endre
járási hivatalvezető nevében és megbízásából:
Szőke Ferenc
építésügyi osztályvezető
A határozatról értesülnek:
I. Ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett
1.
Meszes József
6400 Kiskunhalas Meghatalmazott által Kiskunhalas Város Önkormányzata 6400
Kiskunhalas
ősök tere 1 építtető ÉTDR felületen
2.
Gáspár Ferencné
6400
Kiskunhalas
Május 1 tér 5
Szomszéd
3.
Páli László
6400
Kiskunhalas
Május 1 tér 4
Szomszéd
4.
Páli Lászlóné
6400
Kiskunhalas
Május 1 tér 4
Szomszéd
5.
Sarkadi Károly
6400
Kiskunhalas
Május 1 tér 3
Szomszéd
6.
Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatala Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály -
Komplex Környezetvédelmi Engedélyezési és Kármentesítési Osztály (Környezetvédelem, természetvédelem)
6000
Kecskemét Bajcsy-Zsilinszky krt. 2. ÉTDR
7.
Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kiskunhalasi Járási Hivatala - Népegészségügyi Osztály (Népegészségügy)
6400
Kiskunhalas Semmelweis tér 28. ÉTDR
8.
Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatala Hatósági Főosztály II. - Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Osztály
(Műszaki biztonság) 6724
Szeged Vasas Szent Péter utca 9. ÉTDR
9.
Kiskunhalas Város polgármestere hivatali kapun keresztül
II. Végleges döntésről :
1. építtető vagy meghatalmazottja
9
