ÉPÍTÉSÜGY I ÉS ÖRÖKSÉGVÉDELMI FŐOSZTÁLY
Ügyiratszám:
BP/2603/00085-9/2022
Tárgy: Budapest XII. kerület, 010503/30
ÉTDR azonosító:
202100085086
helyrajzi számú külterületi ingatlan.
ÉTDR iratazonosító: IR-000762592/2022
A Normafa Park történelmi sportterület
Ügyintéző:
Kosztyu Anikó / Dobszayné Triff
megvalós ításával összefüggő nemzetgazdasági
Beatrix
szempontból kiemelt jelentőségű ügy.
Telefon:
+36 1 485-6906
A Normafa Park területén, az Anna-réten
új
E-mail:
[email protected]
kápolna
és
harangtorony
építé sére
vonatkozó
építési engedély iránti
kérelem
ügye.
Ügyfél neve:
Budapest XII. Kerület Önkormányzat Melléklet:
Ügyfél címe:
1126 Budapest, Böszörményi út 23-25.
Hiv. szám:
Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban:
BFKH) hatáskörében eljárva a tárgyi ingatlanra
vonatkozó nemzetgazdasági szempontból kiemelt
közigazgatási hatósági ügyben meghozom az alábbi
döntést.
H A T Á R O Z A T
A
BP/2603/00085-7/2022 számú, 2022. március 01-jén kelt végzésem alapján 2021. október 23. napjától
szünetelő eljárást 2022. március 04. napjával folytatom.
Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat (1126 Budapest XII., Böszörményi út 23-25.
szám, a továbbiakban
Építtető) által,
az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus
dokumentációs rendszerben (a továbbiakban:
ÉTDR)
előterjesztett kérelemre,
Budapest XII. kerület,
010503/30 helyrajzi számú – a Magyar Állam kizárólagos tulajdonában, a Nemzeti Földügyi Központ. (1149
Budapest, Bosnyák tér 5. szám) tulajdonosi joggyakorlásában és
Építtető vagyonkezelésében lévő, a
Budapest Főváros Elektromos Művek (1132 Budapest, Váci út 74. szám) használati jogával és az Elmű
Hálóz ati Kft. (1132 Budapest, Váci út 72-74. szám) vez etékjogával terhelt – kivett erdő, turistaház,
transzformátorház megnevezésű, 374.813 m2 területű külterületi ingatlanon, az Anna réten
új kápolna és
harangtorony építé sére – a kérelem mellékleteként az
ÉTDR rendszerbe feltöltött építészeti-műszaki
tervdokumentáció alapján
az építési engedélyt megadom.
Jelen engedély épület bontásra, fakivágásra, a közterületen építési tevékenység végzésére, illetve
további építmény elhelyezésére nem jogosít.
A tervezett építési munka főbb műszaki jellemzői a következők:
A tervezési helyszín az Anna-réten, a Normafa Park területén található. A terep kelet-délkeleti irányban
10%-os lejtéssel rendelkezik.
A kápolna épülete egyterű, nyeregtetős tömeg. Tengelye nyugat -északnyugat, kelet-délkelet tájolású. A
kápolna szentélye kelet-délkeleti irányban helyezkedik el. Az épület két rövidebb oldalán teljes felületében
nyíló aszimmetrikus kapuzat található. A hosszabbik oldalakon kővel burk olt vasbeton szerkezetű padló, fal
és koporsófödém térelhatárolás készül. A belső tér fehér szilikát festést kap.
A kápolnától délre, attól 120 cm-re épül a harangláb. Alaprajza négyzetes, kétoldalt nyitott. Szerkezete a
kápolnáéval megegyező, külső - belső oldalon kőburkolattal.
A kápolna bruttó alapterülete 29,4 m2, a nettó alapterület 24,7m2
A harangláb bruttó területe 1,55 m2
Kiemelt Ügyek Osztálya
cím/levelezési cím: 1051 Budapest, Sas u. 19. szám -
postafiók: 1368 Bp. Pf. 205.-Telefon:+36 (1) 235-1726
E-mail: [email protected] -
Honlap: w w w .kormanyhivatal.hu
Hivatali kapu azonosító: KHIV BUK ÉÖF KÜO –
KRID:
422374158
Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásba bevont szakhatóság állásfoglalása a következő:
1. A
Fővárosi Kata sztrófavédelmi Igazgatóság (1081 Budapest, Dologház utca 1. szám) 2021. október
27-én kelt,
35100/16460-1/2021.ált. számú
szakhatósági állásfoglalásában az építési engedély
kiadásához
vízügyi és vízvédelmi szempontból kiköté sekkel hozzájárult, amely állásfoglalás
rendelkező része szerint:
„Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örök ségvédelmi Főosztály Kiemelt Ügyek
Osztálya (1051 Budapest, Sas u. 19.; a továbbiak ban: Kérelmező hatóság) s zak hatósági megk eresésére a
Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatós ág Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági
Osztály (a továbbiak ban: FKI-KHO) az alábbi szak hatósági állásfoglalást adja:
A Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat (1126 Budapest, Böszörményi út 23-25.)
k érelmére, a Budapest XII. k erület, 10503/30 helyrajzi számú k ülterületi ingatlanon, a Normafa Park
területén, az Anna-réten új k ápolna és harangtorony építési engedélyezéséhez vízügyi és vízvédelmi
szempontból az alábbi kikötésekkel hozzájárulok:
1. Az építés és bontás során a földtani k özeg és a felszín alatti vizek minősége nem veszélyeztethető, b e
k ell tartani a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet [a továbbiakban:
219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet] előírásait, és fok ozott figyelmet k ell fordítani arra, hogy a földtani
k özeg és a felszín alatti víz ne szennyeződjön.
2. Az építési tevék enységet a k örnyezet szennyezés ét és k árosítás át k izáró módon úgy k ell végezni, hogy
a földtani k özeg, valamint a felszín alatti víz ne szennyeződjön, a felszín alatti víz, földtani k özeg
állapotában a tevék enység ne ok ozzon a földtani k özeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni
védelméhez szük séges határérték ek ről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-
EüM-FVM együttes rendelet mellék leteiben megállapított (B) szennyezettségi határérték ek et
meghaladó minőségromlást.
3. A munk álatok során csak olyan anyagok használhatók fel, melyek a felszín alatti vizek et nem k árosítják .
A tereprendezés során csak bizonyítottan szennyeződésmentes, a fedők épződménnyel megegyez ő
szemcseméretű föld használható, építési törmelék használata tilos.
4. A tevék enység során csak k ifogástalan műszak i állapotú, k arbantartott munk agépek használhatóak . A
munk agépek rendszeres k arbantartásáról arra alk almas telephelyen k ell gondosk odni. A tervezett
tevék enységgel érintett területen a munk agépek javítása, k arbantartása, tank olása, valamint tisztítása
tilos.
5. Az építési munk álatok során a k eletk ezett hulladék ok vízszennyezést megelőző, k árosítást k izáró
szelek tív gyűjtéséről, zárt tárolásáról és rendszeres elszállításáról építtetőnek gondosk odnia k ell.
6. A munk aterületen esetlegesen elfolyó, potenciálisan vízszennyező anyagot haladék talanul fel k ell itatni,
össze k ell gyűjteni és veszélyes hulladék k ént, arra alk almas gyűjtőedényben k ell tárolni az elszállításig.
7. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. § (2) ad) pontja értelmében Tilos – a (3) és (4) bek ezdések ben
foglalt k ivételek től eltek intve
a) az 1. számú mellék let szerinti szennyező anyagnak , illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy
lebomlásuk esetén ilyen anyag k eletk ezéséhez vezető anyagnak
ad) a felszín alatti vizek állapota szempontjából fok ozottan érzék eny területen a felszín alatti vízbe
történő k özvetett bevezetése.
8. A munk álatok során a felszín alatti víz állapota szempontjából fok ozottan érzék eny területek en tilos
olyan tevék enys ég végzése, amelynek k övetk eztében a fedőrétegek eltávolítása révén felszínre k erül a
felszín alatti víz.
9. A tevék enység során nyílt (fedetlen) k arsztos k őzetből álló felszínen tilos a k arsztos k őzet, illetve a
k arsztvíz szennyezése vagy állapotának jogellenes megváltoztatása.
10. Az ideiglenes talajdepóniák at vízzáró aljzaton (beton, fólia, stb.) k ell k ialak ítani, és gondosk odni k ell róla,
hogy a belőle esetlegesen k imosódó szennyezőanyagok a földtani k özeg és a felszín alatti víz
szennyeződését ne ok ozzák .
11. Az építés befejezését k övetően a potenciális vízszennyező anyagok jogsz abályok szerinti
k örnyezetk ímélő elhelyezéséről gondosk odni k ell.
12. A tevék enységek során a k ock ázatos anyagokk al k apcsolatban be k ell tartani a 219/2004. (VII. 21.)
Korm. rendelet előírásait.
13. Tárgyi területen csak tiszta, szennyeződésmentes csapadék víz k erülhet elszik k asztásra.
14. A tervezett tevék enység nem ok ozhatja a térség talajvíz viszonyainak k áros megváltozását.
2
15. Amennyiben a k ivitelezési munk álatok során olyan földtani és hidrogeológiai viszonyok ra derül fény,
melyek az előzetes vizsgálatok ból nem voltak előre láthatók , abban az esetben a tényleges viszonyok
meghatározására ismételt vizsgálatok végrehajtása szük séges.
16. Az építés során fellépő rendk ívüli események (havária) bek övetk ezése esetén biztosítani k ell a földtani
k özeg és a felszín alatti víz maximális védelmét.
17. A tevék enység során esetlegesen bek övetk ező k áreseményt (havária), felszíni-, felszín alatti víz, és a
földtani k özeg szennyeződését telefonon azonnal, írásban legk ésőbb a k övetk ező napon az FKI -KHO-
ra be k ell jelenteni, és a k árelhárítást a k örnyezetk árosodás megelőzés ének és elhárításának rendjéről
szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet, valamint a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásait k övetve
k ell elvégezni. A tevék enység során esetlegesen bek övetk ező k áresemény (havária), felszíni-, felszín
alatti víz, és a földtani k özeg szennyeződése esetén annak felszámolásáról, a terület eredeti
állapotának visszaállításáról gondosk odni k ell.
18. A használatbavételi engedély k érelemhez csatolni k ell:
a műszak i átadás-átvételi eljáráson felvett jegyzők önyvet (jegyzők önyv másolatát)
a felelős műszak i vezető nyilatk ozatát a csapadék víz-elvezetés megoldására vonatk ozóan.
Egyidejűleg megállapítom, hogy az igazgatási szolgáltatási díj mérték e a vízügyi és a vízvédelmi hatósági
eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet 2. számú mellék let 11.
sorszámban meghatározott 14.000 Ft, amely megfizetésre k erült.
A szak hatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat k eretében támadható meg.”
I.
Környezetvédelmi és természetvédelmi szempontból tett kikötéseim a következők:
1. A tervez ett kápolna és harangtorony (a továbbiakban együtt: építmények) kialakítása és üzemeltetés e
nem veszélyeztetheti vagy káros íthatja az országos jelentőségű védett természeti területet és az épület
környezetének védett természeti értékeit.
2. A tervezett építmények kialakítása és üzemeltetése nem veszélyeztetheti vagy káros íthatja az európai
közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területet (a továbbiakban: Natura 2000 terület),
az ott található közösségi jelentőségű és kiemelt közösségi jelentőségű fajokat és élőhelytípusokat.
3. Az É-07.2. számú, hirdetményi helyszínrajzon ábrázolt építmények kontúrján és az azt körülvevő
vízelvezető burkolat felületén kívül további végleges területfoglalás (burkolt felület stb.) nem
végezhető, a védett természeti területet, Natura 2000 területet egyéb létesítménnyel (padok stb.)
nem lehet igénybe venni.
4. Megközelítési útvonalként csa k a Budape st XII. kerület 010502 hrsz. -ú közterület használható. Új
út kialakítása még ideiglenesen is tilos.
5. Az építmények kialakításához kapcsolódó tevékenységekkel (anyagtárolás, deponálás, mobil
illemhely elhelyezése stb.) csak a Vasa s-síház és János-hegyi út menti burkolt területek vehetők
igénybe.
6. Az építési tevékenység- megkezdés e előtt – a védett természeti értékek, a Natura 2000 jelölő fajok és
jelölő élőhelytípusok védelme érdek ében – az
Engedélyes, illetve a kivitelezéssel megbízott
vállalkozás köteles a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal (a továbbiakban: Igazgatós ág)
előzetesen egyeztetni (felvonulási útvonal, depónia helyek), az egyeztetésről jegyzőköny vet kell
felvenni és az abban foglaltakat be kell tartani. A területet az Igazgatósággal történő egyeztetésnek
megfelelően kell lehatárolni és jól láthatóan megjelölni.
7. Az építési tevékenység során a meglévő terepviszony ok csak a legszükségesebb mértékig
változtathatók meg.
8. A földmunkák során kitermelt földszerű anyagot teljes egészében el kell szállítani, a területen történő
felhasználása (töltés, terítés stb.) tilos.
9. Az érintett területen (építési-felvonulási terület és környez ete) a munkavégzés teljes időtartamában
gondoskodni kell az idős faegyedek teljes védelméről úgy, hogy azok földfeletti és földalatti részei ne
sérüljenek.
10. A kivitelez ési munkálatok területigényét a műszakilag indokolható legkisebb térmértékre kell
csökkenteni.
11. Az építési munkálatokat csak jó műszaki állapotú munkagépekkel lehet végezni.
3
12. A tervezett építés során keletkező ideiglenesen nyitott gödrökbe és árkokba bekerült, csapdázódott
védett állatokat (kisemlősök, kétéltűek, hüllők stb.) naponta és betemetés előtt ki kell mente ni és
megfelelő helyen szabadon kell engedni.
13. Az építési tevékenységet a lehető legrövidebb idő alatt kell elvégezni.
14. A munkálatok által bolygatott felszínek helyreállítása után az invazív és allergén növényfajok
megtelepedését, elszaporodását mechanikai módszerekkel meg kell akadályozni.
15. Az építményeken és környezetükben tér- és egyéb világítás nem alkalmazható.
16. A műszaki átadás-átvétel után a védett természeti területen be nem épített idegen (törmelék, faanyag,
sóder, stb.) anyag nem maradhat.
17. A kivitelezési munkafolyamatok során az elérhető legjobb technikán alapuló műszaki intézkedések
végrehajtásával az építtetőnek megfelelő intézkedéseket kell tennie a diffúz levegőterhelés
minimalizálása érdekében (porfogó háló alkalmazása, szükség esetén locsolás).
18. Az építési hulladék elszállítását zárt konténerben vagy kiporzást és kiszóródást megakadályoz ó
szállítójárművel, levegőterhelést kizáró módon kell végezni.
19. A diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében a munkaterület, illetve a szállítási útvonalak rendszeres
tisztántartásáról gondoskodni kell.
20. A
használatbavételi engedély kérelemmel együtt be kell nyújtani a felelős műszaki vezető
nyilatkozatát arról, hogy az építőipari kivitelezési tevékenységet a jogerős építési engedély nek és a
jóváhagyott építészeti-műszaki dokumentációnak stb. megfelelően végezték, illetve, hogy az építési
munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége elérte-e a jogszabályban előírt
mértéket.
A felelős műszaki vezető nyilatkozatának ki kell térnie arra is, hogy az építési -bontási
hulladékokat az előírások szerint kezelték, és legkésőbb az építőipari kivitelezési tevékenység
befejezés ekor a munkaterületről – engedéllyel rendelkező szervezet által engedéllyel rendelkez ő
kezelőnek – hasznosításra, illetve ártalmatlanítás ra elszállították. Amennyiben a keletkezett hulladék
mennyisége elérte a vonatkozó rendelet szerinti küszöbértéket, építési/bontási hulladék nyilvántartó
lapot, valamint a hulladék kezelését igazoló dokumentumokat be kell nyújtani.
II.
Erdészeti szempontból tett kikötéseim a következők:
1. Az érintett erdőterületre vonatkozó igénybevételi eljárást a beruházás megkezdése előtt le kell
folytatni.
Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat Polgármestere a 2021. szeptember 29-én
kelt,
XIII/932-3/2021. iktatószámú,
39/2021. számú,
településképi véleményében a tervezett építési
tevékenységet
engedélyezésre javasolta.
Az építésügyi hatósági engedély feltételei, figyelemfelhívásai és tájékoztatásai a következők:
1. A mellékelt
geotechnikai dokumentáció (Dr. Józsa Vendel: Talajvizsgálati jelentés – 2021. augusztus)
előírásait, javaslatait a tervezés és kivitelezés során be kell tartani, ill. figyelembe kell venni.
2. Az építési munk aterületet a kivitelezés megkezdése előtt el kell keríteni, és az idegen, illetéktelen
személyek építési területre történő bejutását meg kell akadályozni.
3. Az építési munkát úgy kell végezni, hogy az se porhatást, se egyéb olyan hatást ne okozzon, amely a
környezetre, illetve az építési munkahelyen vagy annak közelében tartózkodókra káros lehet.
4. A kivitelezés megkezdése előtt az építési munkaterületen a közterületről jól látható hely en – a külön
jogszabályban előírt tartalommal ellátott – táblát kell elhelyezni.
5. A szomszédos ingatlanok és építmény ek, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű és biztonságos
használhatóságát folyamatosan biztosítani kell. Építési tevékenységgel a már meglévő építménye k,
építményrészek állékonyságát veszélyeztetni nem szabad, az építési tevékenység az okban
kedvezőtlen irányú változást nem eredményezhet.
6. A csapadék vizek, és a szivárgó rétegvizek távol tartás áról mind az építkezés ideje alatt, mind a
végleges kialakítás után gondoskodni kell. A tárgyi telek csapadék víz-elvez etési rendszerét úgy kell
kialakítani, hogy a víz a terepen és a szomszédos telkeken és építményekben kárt (átázást, kimosást,
korróziót stb.) ne okozzon, és a rendeltetésszerű használatot ne akadályozz a.
4
7. A kivitelezés befejezését követően, a használatbavételi engedély iránti kérelem előterjesztéséig az
építmény körny ezetéből az építési tevékenység során keletkezett építési hulladék ot, maradék
építőanyagot és építési segédeszközöket el kell szállítani, a környezetet és a terep felszínét az eredeti,
illetve az engedélyezett állapotnak megfelelően ki kell alakítani, a környezetben okozott károk
megszüntetéséről gondoskodni kell.
8. Az építményben, építmény részben minden olyan padlószintet, amelynek használata során a
használók ra néz ve a kiesés, leesés kockázata fennáll, a biztonságos használat érdekében
korláttal
vagy
mellvédfallal kell ellátni. A korlátot úgy kell tervezni és megvalós ítani, hogy egy 120 mm átmérőjű
tárgy ne férjen át a ny ílásain, és ne tartalmazzon felmászást elősegítő, fellépőként szolgáló elemeket. A
korlátot, mellvédfalat az előírt vízszintes terhelések elviselés ére alkalmas szerkezettel kell kialakítani.
Az üvegezést tartalmazó korlátot biztonsági üvegezéssel kell ellátni.
9. A biztonságos gyalogos közlekedés céljára az 1,0 m-nél hosszabb vízszintes vetületű lépcsőt, rámpát,
lejtőt
fogódzkodóval kell tervezni és megvalósítani.
10. Meglévő közmű kiváltása vagy megszüntetése esetén a feleslegessé vált közmű műtárgyait el kell
bontani, amennyiben a bontási munkálatok nem veszélyeztetik a meglévő faállományt, és a bontási
munkálatok után a területet helyre kell állítani.
11. Az építési tevékenység során az útpálya nem vehető igénybe tárolási, rakodási célokra. A közút
területének nem közlekedési célú igénybevételéhez a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges (a
Fővárosban a közútkezelő mellett a közút forgalomtechnikai kezelőjé nek is minden esetben nyilatkoznia
kell.)
12. Az építési tevékenység során a közutat, közúti jelzéseket megrongálni, beszennyezni, a közútra a
közlekedés biztons ágát vagy zavartalanságát hátrányosan befolyás oló tárgyat kitenni nem szabad.
Építtető köteles megakadályozni, hogy az építkezésen dolgozó járművek a közutat beszennyezzék, s
amennyiben az mégis megtörténne, köteles intézkedni a közút megtisztítására.
13. A föld alatti közművezetékek csak védőcsövezéssel létesíthetők.
Felhívom a figyelmet arra, hogy az építési engedély feltételeinek figyelmen kívül hagyása jogszerűtlen
építési tevékenységnek minősül és építésrendészeti eljárást von maga után.
Ha a munkavégzéshez közterület használata szükséges, azt csak közterület -használati engedély birtokában,
annak érvényességi ideje és területi hatálya erejéig szabad igénybe venni.
Jelen építési engedély az Építtetőt az egyéb jogszabályokban előírt engedél yek, hozzájárulások
megszerzésének kötelezettsége alól nem mentesíti, valamint az építési munkával kapcsolatos polgári jogi
igényt nem dönt el.
Az építési munkák következtében saját, vagy szomszédos ingatlanban keletkezett károk elhárításáról, a
helyreállításról az
Építtetőnek gondoskodnia kell, azok helyreállítása az
Építtetőt terheli.
A munkák folyamán biztosítani kell, hogy az építési tevékenységgel érintett, és a szomszédos ingatlanok
használatát a munkálatok a szükséges mértéknél jobban ne zavarják, ot t személyi sérülést, anyagi kárt ne
okozhassanak.
Felhívom
Építtető és a kivitelező figyelmét, hogy be kell tartania a környezeti zaj és rezgés elleni védelem
országos és helyi jogszabályban meghatározott előírásait.
Az építési engedély alapján az építési tevékenység annak véglegessé válásától számított
négy éven belül − az elektronikus építési napló megnyitásával igaz oltan − kezdhető meg, és az építmény nek az építési
tevékenység megkezdésétől számított
hat éven belül használatbavételi engedély megadására alkalmassá
kell válnia.
Az építési engedély hatálya nem hosszabbítható meg.
Ez a határozat a hozzá tartozó ÉTDR rendszerben záradékolt építészeti -műszaki dokumentációban
foglaltakkal együtt hatályos.
Tárgyi építésügyi hatósági eljárás alapjául szolgáló jogviszony ban, ha a polgári jog szabályai szerint az
Építtető (jogelőd) helyébe az eljárás folyamán vagy annak véglegessé válását követően jogutód lép, akkor a
jogelőd vagy a jogutód kérelmére az építésügyi hatóság dönt a jogutódlásról.
5
Az
Építtető jogutódja a jogutódlás ról szóló döntés véglegessé válását követően felhasználhatja az
építésügyi hatósági engedélyt.
Az
Építtető - az építési engedély nélkül végez hető építési munkák kivételével - csak a jelen építésügyi
hatósági engedély és az ahhoz tartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti -műszaki dokumentáció
birtokában és annak megfelelően, az engedély hatályának időtartama alatt végezhet építési tevékenységet.
A véglegessé vált építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti -
műszaki dokumentációban foglaltaktól a kivitelezés során eltérni csak az építésügyi hatóság újabb
előzetes engedélyével,
módosított építési engedéllyel lehet, kivéve, ha
a) az eltérés - helyi építészeti örökségvédelem alatt álló épület esetén - nem változtatja meg az építmény
településképet meghatározó homlokzati elemeit,
b) a zártsorú vagy ikres építésű építmény esetén a tervezett módosítás a csatlakozó építmény alapozását
vagy tartószerkezetét nem érinti, és az eltérés tartalma önmagában nem építési engedélyhez kötött
építési tevékenység, vagy
c) az eltérés tartalma önmagában nem építési engedélyhez kötött építési tevékenység.
A fent leírt e setek szerinti eltérés e setén legkésőbb a ha sználatbavételi engedély iránti kérelem
benyújtásáig az építési naplóhoz kell csatolni a megvalósult állapotról készült, az eltérést ábrázoló
tervrajzot, valamint annak ismertető munkarészét.
Az engedélyezett építmények kivitelezése külön jogszabályban meghatározott tartalmú és
részletezettségű kivitelezési dokumentáció alapján végezhető.
Az
Építtető felel:
- az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósítás ához szükséges
hatósági engedélyek
megszerzéséért, szerződések megkötéséért,
- az építési beruházás teljes fedezetének biztosításáért,
- az engedély ezési és kivitelezési terv tervezőjének, az építési műszaki ellenőr, valamint a kivitelező
kiválasztásáért,
- az építésügyi hatósági engedély építésügyi vagy építésfelügyeleti tudomásulvétel megszerzéséért,
- a végleges építésügyi hatósági engedélyben és a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedély ezési záradékkal
ellátott építészeti-műszaki dokumentációban, valamint a kivitelezési dok umentáció meglétéért, és az
azokban foglaltak betartatásáért,
- az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdéséhez szükséges jogszabályban előírt dokumentumok
(tervek) meglétéért,
- az építési napló készenlétbe helyezéséért,
- az építési munkaterület átadásáért,
- az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ellenőrzéséért,
- azért, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges járulékos
építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatok az építménnyel együtt valósuljanak meg,
- azért, hogy az építési napló a hatósági ellenőrzések és eljárások során az építésügyi és építés felügyeleti
hatóság rendelkezésére álljon,
- jogszabályban meghatározott esetekben személyes adatok közléséért és jogszabályban meghatározott
esetekben a megjelölt adatok bejelentéséért.
A
Kivitelező felel:
- az építőipari kivitelez ési tevékenység jogszerű megkezdéséért és folytatásáért, az építési napló
vezetéséért, kivitelezői jogosultságának meglétéért,
- az építtető által rendelkezésére bocsátott, hatósági eljárásban záradékolt építészeti-műszaki
dokumentációban, valamint a kivitelezési dokumentációban előírtak betartásáért és betartatásáért,
- az elvégzett szakmunkák eredményeként létesült szerkezetek, berendezések, építmény, építményrész
rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságáért,
- az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor az építtetőtől (alvállalkozó kivitelező esetében a
megrendelő vállalkozó kivitelezőtől) az építési munkaterület átvételéért, annak szükség szerinti
lőszermentesítéséért,
- az építési napló megnyitásáért,
6
- az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyiségének és fajtájának az építési
naplóban való folyamatos vezetéséért.
- az építés során már meglévő, illetve előkerülő természeti, kulturális örökségi, építészeti értékek
megőrzéséért,
- annak biztosításáért, hogy az építési munkaterületen csak olyan személyek tartózkodjanak, akik a
vállalkoz ói nyilvántartásban szerepelnek, illetve erre jogosultsággal rendelkeznek, és az építési napló
által igazoltan részt vesznek a napi munkában, annak ellenőrzésében és irányításában,
- a műszaki átadás-átvételi eljárás során a berendezések, rendszerek működési próbájáért és a tapasztalt
rendellenességek, hiányosságok megszüntetéséért, szükség esetén a próba megismétléséért,
- a kivitelezés befejezésével a mérési jegyzőköny vek kiállításáért, az alkalmazott építési termékek
teljesítménynyilatkozatainak rendelkezésre bocsátásásáért,
- a kivitelezési szerződés szerint a kivitelez ési munkaterület visszaadás áért az építtetőnek, alvállalkozói
szerződés esetén a megrendelő vállalkozó kivitelezőnek,
- az építési munkaterület őrzésének biztosításáért,
- az építési munkák befejeztével az építési területről való levonulás végrehajtásáért,
- fővállalkozó kivitelezőként az építési műszaki ellenőr vagy eltérő megállapodás esetén az építtető által
kiadott teljesítésigazolásnak és a teljesítésigazolás alapján a szerződés szerinti teljesítésről
(részteljesítésről) kiállított számlának az építtető, valamint építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén
az építtetői fedezetkezelő részére történő eljuttatásáért,
- építtetői fedezetkezelő közreműködés e esetén, ha a kivitelezési tevékenység megvalós ításában
alvállalkozóként vesz részt, a szerződése adatainak felviteléért - legkésőbb a kivitelezési
tevékenységének megkezdéséig - a fedezetkezelő által internetes alapon működtetett alvállalkozói
nyilvántartásba,
- a saját munkájához kapcsolódó elkészült munkarészek ellenőrzéséért, az eltakarásra kerülő szerkezetek
ellenőrzésének, és az építtető, építési műszaki ellenőr felhívása alapján további vizsgálatok feltételeinek
biztosításáért, valamint az ellenőrzésekh ez kapcsolódó tények és adatok építési naplóban történő
rögzítéséért,
- az építési tevékenység megvalós ítása során legalább a kivitelezési dok umentációban meghatározott,
elvárt műszaki teljesítménnyel rendelkező építési termék beépítéséért.
A
felelős műszaki vezető felel:
- az építményfajtának, építési tevékenységnek megfelelő jogosultságának meglétéért,
- a szakmunka irányításáért,
- kormány rendeletben meghatározott feladatai körében - az építmény, építményrész végleges építési
engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési terveknek, illetve a jogszabályban
meghatározott kivitelezési dokumentációnak megfelelő megvalósításáért,
- az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásáért,
- a munkálatok végzésének szakszerűségéért
- az építési-szerelési munkára vonatkozó jogszabályok (szakmai és minőségi követelmények),
munkavédelmi, tűz védelmi, környez etvédelmi, műemlék védelmi, természetvédelmi, közegészségügyi és
más kötelező hatósági előírások, továbbá az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyek betartatásáért,
azok betartásának az általa vezetett építkezésen való ellenőrzéséért,
- az építési napló vezetéséért, ellenőrzéséért és lezárásáért, ha erre a kivitelezőtől megbízást kapott,
- az építőipari kivitelezési tevékenység munkafolyamatainak szakszerű megszervezéséért,
- a kivitelezés során a minőségi k övetelmények biztosításáért, a technológiai, a munkavédelmi és az
egészségügyi előírások betartatásáért,
- a kitűzés helyességének, valamint a geotechnikai és egyéb vizsgálatok megtörténtének ellenőrzéséért,
- a minőségi vizsgálatok és mintavételek elvégeztetéséért,
- az azonnali intézkedést igénylő építési műszaki feladatok meghatározásáért és irányításáért,
- a kivitelezési tervektől eltérő, nem építési (létesítési) engedélyköteles kivitel ezésnek az építési naplóban
történő feltüntetéséért,
- az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor, az építési napló alapján az külön jogszabály szerinti
hulladék nyilvántartó lap kitöltéséért és az építtetőnek történő átadásáért,
7
- az építmény használatbavételi (fennmaradási) engedélyezéséhez, tudomásulvételéhez a felelős műszaki
vezetőnek szakterületére vonatkozó - külön jogszabály szerinti tartalmú - nyilatkozat megtételéért,
- az átadás -átvételi eljárásban és a használatbavételi engedélyezési eljárásban való közreműködésért és
az ehhez szükséges nyilatkozatok megtételéért,
- a küllőn jogszabályban meghatározott tartalmú alvállalkozói teljes ítésigazolás kiállításáért és átadásáért
vagy megküldéséért az alvállalkoz ó részére, valamint rögzítéséért az építési naplóban, az alvállalkozó
kivitelező által megküldött, teljesítésről szóló értes ítés kézhez vételétől - ha szerződés vagy jogszabály
átadás-átvételi eljárást határoz meg, ennek lezárásától - számított, szerződésben meghatározott, de
legfeljebb tizenöt munkanapon belül,
- az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyiségének naprak ész vez etéséért és
az építtető értesítéséért, ha az építési-bontási hulladék mennyisége eléri az építési és bontási hulladék
kezelésének részletes szabályairól szóló jogszabályban előírt küszöbértéket,
- annak ellenőrzéséért, hogy az építménybe csak a tervező által a kivitelezési dok umentációban
meghatározott, a külön jogszabály szerinti, legalább az elvárt műszaki teljesítményű építési termék
kerüljön beépítésre, és a szakszerű beépítés ellenőrzéséért,
- az építési naplóban történő rögz ítés mellett a tervező által a kivitelezési dokumentációban megjelölt
építési termék hely ett a megadottal azonos vagy annál jobb teljes ítmény értékű helyettesítő építési termé k
kiválasztásáért a tervező jóváhagyásával és az építtető egyetértésével.
- az alvállalkozó kivitelezővel, az alvállalkoz ó kivitelezők felelős műszaki vezetőivel és a szakági felelős
műszaki vezetőkkel való együttműködésért, a velük történő egy eztetések koordinálásáért, tevékenységük
összehangolásáért,
- a használatbavételi engedély ezési eljáráshoz szükséges felelős műszaki vezetői nyilatkozat megadásáért
az alvállalkozói és a szakági felelős műszaki vezetői nyilatkozatok alapján
- a természetes építőanyagok és a bontott építési termékek - szükség szerint szakértővel történő -
vizsgálatát
követően
azok
kezeléséről,
építési
célra
való
megfelelősségéről,
ismételt
felhasználhatóságáról, beépíthetőségéről való döntésért és a döntés építési naplóba bejegyzéséért.
Az
Építtető és a
kivitelező együttesen felel azért, hogy az építésügyi hatóság által meghatározott
időtartamon belül az építmény környezetéből az építőipari kivitelezési tevékenység során keletkezett építési
hulladékot - a külön jogszabályban meghatározott módo n - elszállíttassa, a környezet és a terep felszínét az
eredeti, illetve az engedélyezett állapotában átadja, a környezetben okozott károkat megszüntesse.
Az építménybe építési terméket, berendezést, szerkezetet beépíteni csak annak megfelelőség -igazolása
mellett lehet.
Felhívom
Építtető figyelmét arra, hogy az engedélyezett építési munkák kivitelezése során a következő
esetekben kötelező építési műszaki ellenőrt megbíznia:
az építőipari kivitelezési tevékenységet több fővállalkozó kivitelező végzi,
az építési beruházás a
Kbt. hatálya alá tartozik,
ha építtetői fedezetkezelő működik közre.
A külön kormányrendeletben meghatározottak szerint az építőipari kivitelezési tevékenység végzése az a
következő esetben építtetői fedezetkezelés szabályai alá tartozik, és ez esetben az építőipari kivitelezési
tevékenység folytatása során építtetői fedezetkezelő közreműködése kötelező:
Közbeszerzési törvény
(Kbt.) hatálya alá nem tartozó, de a
Kbt. szerinti közösségi értékhatárt elérő vagy
azt meghaladó -
az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet
szerint számított - értékű építőipari kivitelezési tevékenység megvalósítása esetén.
Felhívom a figyelmet arra, hogy az engedélyezett építési munkák kivitelezője az építési munkahely
kialakításának megk ezdése előtt a külön jogszabályban előírtak szerinti előzetes bejelentést köteles tenni az
építési munkahely szerint illetékes megyei kormányhivatal munkavédelmi felügy előségéhez abban az
esetben, ha
az építőipari kivitelezési tevékenység időtartama előreláthatóan meghaladja a 30 munkanapot és
egyidejűleg ott több mint 20 fő munkavállaló végez munkát;
a tervezett munka mennyisége meghaladja az 500 embernapot.
8
Az építési munkahely kialakítására vonatkozó előz etes bejelentés időszerű adatait az építési munk ahelyen
jól láthatóan kell elhelyezni. Ha más jogszabály szintén előír ilyen k ötelezettséget, akkor az azonos adatokat
csak egyszer kell feltüntetni.
Ha az építési munka végzése során építészeti emlék, illetőleg építménnyel kapcsolatos képzőművészeti
alkotás kerül elő, a kivitelező köteles azt az építésügyi hatósághoz, valamint más hatáskörrel rendelkező
hatósághoz haladéktalanul bejelenteni, és a lelőhelyet a hatósági intézkedésig érintetlenül hagyni.
Az építőipari kivitelezési tevékenységet a véglegessé vált építé si engedély alapján, annak hatálya
alatt
elektronikus építési napló (a továbbiakban:
e-építési napló)
ké szenlétbe helyezését követően
lehet megkezdeni.
Az
e- építési naplót az
Országos Építé sügyi Nyilvántartá s (a továbbiakban:
OÉNY) üzemeltetője, a
Lechner Tudásközpont Területi, Építé szeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társa ság a
Dokumentációs és Információs Központ Üzemeltetési és Adatkezelési Szabályzatában foglaltak szerint,
az
építtető kezdeményezésére helyezi készenlétbe és ahhoz az építtető számára hozzáférést biztosít.
Az építési munkaterület átadásával egyidejűleg meg kell nyitni az építési naplót - az elektronikus építési
napló esetén az első elektronikus építési főnaplót - és abban az építtető által a fővállalkozó kivitelező
részére a szerződés szerint átadott építési munkaterület átadás -átvételét - az időpont, a tevékenység és a
munkaterület megjelölésével - rögzíteni kell.
Az építőipari kivitelezési tevékenység megkez désekor az építtető az építési munkaterületet a szerződés
szerint átadja a fővállalkozó kivitelező részére. Az alvállalkozó kivitelező részére az építési területet a
megrendelő vállalkozó kivitelező adja át.
Felhívom az Építtető figyelmét a következőkre:
Tekintettel arra, hogy nem az Építtető az építési tevékenységgel érintett 010503/30 helyrajzi számú
telek tulajdonosa, ezért az építési munkaterület fővállalkozó kivitelező részére történő átadását a
telek tulajdonosának külön nyilatkozatban kell tudomásul vennie és azt az építési naplóhoz csatolnia.
Az előzőekben leírt nyilatkozat hiányában az építési munkaterület nem adható át a fővállalkozó
kivitelező részére, az építési napló nem nyitha tó meg és a kivitelezés nem kezdhető meg.
Felhívom a figyelmet arra, hogy az építésfelügyeleti hatóság az elektronikus építési naplóba történő
egyidejű bejegyzéssel megtiltja az építőipari kivitelezési tevékenység folytatá sát, ha az építési
munkaterület átadására vagy építőipari kivitelezési tevékenység folytatá sára a telek, építmény vagy
építményrész tulajdonosának az előzőekben meghatározott nyilatkozata hiányában kerül sor.
Az építési naplót naprakész állapotban kell tartani úgy, hogy minden munkavégzési napon történjen
bejegyzés. Ha munkavégz és nem történik, napi jelentés nem szükséges, viszont ezt a tényt - a várható
munkafolytatási nap megjelölésével - az utolsó munkavégzési napon be kell jegyezni.
Az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóság megszünteti az e-építési napló készenlétét, ha
ha az e-főnaplót az építésügyi hatósági engedély hatályossága alatt nem nyitották meg és az engedély
hatályának hosszabbítását sem kérelmezték,
ha az építtető az elkészült építményre végleges használatbavételi engedéllyel rendelkezik vagy a
használatára tudomásulvétellel jogosulttá vált,
a használatbavételi engedélyhez előírt kikötés esetén, ha a teljesítésigazolás feltöltése megtörtént, vagy
bontási engedély esetén, ha a bontási tevékenységet befejezték,
e-építési napló vezetéséhez nem kötött építőipari kivitelezési tevékenységek esetén, ha a készenlétbe
helyezést követő legfeljebb 180 napon belül az e -főnaplót nem nyitották meg és az e-építési napló
készenlétben tartására vonatkozó szándékról nem nyilatkoztak,
az egyszerű bejelentéshez és e-építési napló vezetéséhez kötött építőipari kivitelezési tevékenység
esetében az épület felépítésének, bővítésének megtörténtét tanúsító hatósági biz onyítvány feltöltését
követően, vagy
az építésügyi hatósági engedély nélkül, de kivitelezési dokumentáció alapján végezhető építési
tevékenység esetén, ha a generál kivitelező vonatkozó jogszabály szerinti nyilatkozattétele megtörtént.
Ha a használatbavételi engedély rendelkezik hiányzó építési tevékenységek elvégzésének
kötelezettségéről, akkor az építésügyi hatóság e tevékenységek befejezését követően szünteti meg az e -
építési napló készenlétét.
9
Az e-építési napló megnyitásával egyidejűleg, annak mellékleteként fel kell tölteni a véglegessé vált
építésügyi hatósági engedély határoza tot és a hozzá tartozó, engedélyezési záradékkal ellátott
építészeti-műszaki dokumentációt.
Az Építtetőnek a jelen engedély szerinti építési munkák befejezését követően az építmény
rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válását követően használatbavételi
engedélyt kell kérnie.
Használatbavételi engedély hiányában az építményt nem szabad használni.
Az
Építtető az építési tevékenység befejezés ét követően, a külön jogszabályban meghatároz ott minőségű
és mennyiségű hulladék keletkezése esetén - köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen
keletkezett hulladékról az előírt építési hulladék nyilvántartó lapot, amelyet az illetékes környezetvédelmi
hatósághoz kell benyújtania.
A bontási és építési hulladékok csoportosítása a külön jogszabályban meghatározottak szerint történik.
Amennyiben bármely, a külön jogszabály ban szereplő, a hulladék anyagi minősége szerinti csoportban (a
továbbiak ban: csoport) a keletkező bontási és építési hulladék mennyisége meghaladja a meghatározott
mennyiségi küszöbértéket, az
Építtető köteles az adott csoporthoz tartoz ó hulladékot - a hulladék további
könnyebb hasznos íthatósága érdekében - a többi csoporthoz tartozó hulladéktól elkülönítetten gyűjte ni
mindaddig, amíg a hulladékot a kezelőnek át nem adja.
Az előző bekezdés szerinti kötelezettségének az
Építtető köteles a keletkezés helyén, vagy ha ez nem
lehetséges, hulladékkezelő létesítményben eleget tenni.
Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot - amennyiben az műszakilag lehetséges - az
Építtető az építés során
felhasználja, illetőleg a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló
külön jogszabály előírásainak megfelelően a hulladékkezelőnek átadja.
Amennyiben bármely csoportban a keletkező bontási és építési hulladék mennyisége nem éri el a külön
jogszabályban meghatározott mennyiségi küszöbértéket, akkor a külön jogszabályban meghatározott
ártalmatlanítási szabályokat kell alkalmazni.
E döntést hirdetményi úton közlöm.
A döntés közlésének napja a hirdetmény kifüggesztését követő 5. nap.
E dönté s hirdetménye BFKH hirdetőtáblájára kerül kifüggeszté sre, valamint BFKH elektronikus
tájékoztatásra szolgáló honlapján kerül közzétételre.
A hirdetmény az alábbi weboldalon tekinthető meg:
www.kormanyhivatal.hu
Jelen döntésemet meghatározott ügyfelek részére csak tájékoztatásul küldöm meg.
Jelen döntésem a közléssel végleges.
Döntésem ellen fellebbezésnek helye nincs.
A dönté s ellen az ügyfelek jogsérelemre hivatkozással a döntés kézhezvételét követő naptól
számított 15 napon belül közigazgatási pert indíthatnak.
Jogi képviselő nélkül eljáró magánszemély a keresetlevelet
BFKH-nál nyújthatja be, a Fővárosi
Törvényszéknek (1055 Budapest, Markó utca 27.) címezve.
Jogi képviselő, illetőleg belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet a keresetlevelet az
elektronikus ügyintézés szabályai szerint nyújthatja be.
A keresetlevél benyújtásának a döntés hatályosulására nincs halasztó hatálya.
Akinek jogát, jogos érdekét a közigazgatási tevékenység vagy az azzal előidézett helyzet fenntartása sérti, a
közvetlenül fenyegető hátrány elhárítása, a vitássá tett jogviszony ideiglenes rendezése, illetve a jogvitára
okot adó állapot változatlan fenntartása érdekében a bíróságtól az eljárás során bármikor azonnali
jogvédelmet kérhet.
Azonnali jogvédelem keretében kérhető a halasztó hatály elrendelése, a halasztó hatály feloldása,
ideiglenes intézkedés, illetve előzetes bizony ítás elrendelése. A bíróság elrendelheti annak részleges vagy
10
teljes halasztó hatályát. A halasztó hatály elrendelés e esetén a közigazgatási cselekmény nem hajtható
végre, annak alapján jogosultság nem gyakorolható, és egyéb módon sem hatályosulhat.
A végrehajtás a kérelemnek a végrehajtást foganatos ító szerv tudomására jutásától annak elbírálásáig, de
legkésőbb az elbírálásra nyitva álló határidő elteltéig nem foganatos ítható, kivéve, ha a közigazgatási szerv
a cselekményét azonnal végrehajthatónak nyilvánította. A tudomásszerzésig foganatos ított végrehajtási
cselekmények a bíróság eltérő rendelkezésének hiányában hatályban maradnak.
Ha egyik fél sem kérte tárgyalás tartását, és azt a bíróság sem tartja szükségesnek, a bíróság az ügy
érdemében tárgyaláson kívül határoz. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben, az alperes a
védiratban kérheti. Tárgyalás tartása a perbelépési kérelemben, illetve a perbevonásától vagy a
perbeállítástól számított tizenöt napon belül is kérhető. A tárgyalás tartása iránti kérelem elmulasztása miatt
igazolásnak nincs helye.
Perbeállítás csak a keresetlevélben, a védiratban, illetve a perbelépés bejelentésével egyidejűleg kérhető. A
perbelépést a perbelépés lehetős égéről való bírósági értesítés közlését követő nyolc napon belül kel l
bejelenteni. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A keresetet csak a perindításra nyitva
álló határidőn belül lehet megváltoztatni, illetve kiterjeszteni.
A bírósági eljárásért az illetéktörvényben megállapított illetéket kell fizetni. Nem kötelezhető illeték fizetésére
az, aki a külön jogszabály szerint költségmentességet, vagy e törvény szerint illetékmentességet élvez.
A közigazgatási bírósági eljárásban a feleket illetékfeljegyzési jog illeti meg, a fél mentesül a bírósági illeték
előzetes megfizetése alól. Az illetéket az a fél fizeti meg, akit a bíróság eljárásában erre kötelez.
A keresetlevél előterjesztésére nyitva álló időben, a vonatkozó iratanyag
BFKH Építé sügyi é s Örökségvédelmi Főosztály Kiemelt Ügyek Osztályán (1051 Budapest, Sas utca 19. szám),
ügyfélfogadási időben (hétfőn: 13ºº órától – 16ºº óráig, szerdán: 8ºº órától - 16ºº óráig) megtekinthető.
Eljárásomban egyéb eljárási költséget nem állapítottam meg.
I N D O K O L Á S
Építtető az
ETDR rendszerben
BFKH előtt 2021. szeptember 30-án a Normafa Park területén, az Anna-
réten
új kápolna és harangtorony építésére vonatkozó építési engedély iránti kérelmet terjesztett elő.
A tárgyi építési tevékenységet magába foglaló beruházással összefüggő tárgyi közigazgatási
hatósági ügyet a Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások
megvalós ításának gyorsításáról és egyszerűs ítéséről szóló
2006. évi LIII. törvény (a továbbiak ban:
Ngt.)
12. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján, a Normafa Park történelmi sportterület
megvalós ításához szükséges közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt
jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljá ró hatóságok kijelöléséről szóló
294/2013. (VII. 26.)
Korm.
rendelet (a továbbiakban:
294/2013.R.)
1. §-ában, a
2. § (1) bekezdés ében és az ott megjelölt
1.
mellékletben
nemzetgazdasági szempontból kiemelt üggyé nyilvánította.
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló
2016. évi CL. törvény (a továbbiakban
Ákr.)
37. § [A k érelem
előterjesztése] (2) bekezdése szerint:
„
37. § (2) Az eljárás a k érelemnek az eljáró hatósághoz történő megérk ezését k övető napon indul.”
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban
Étv.)
53/C. § (1) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:
„
53/C. § (1) A k érelemre indult építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárás esetében az ügyintézési
határidő a k érelemnek a hatósághoz történő beérk ezését k övető első munk anapon k ezdődik .”
Jelen eljárásban 2021. október 08-án kelt
BP/2603/00814-2/2021 számú
végzésemmel az építési
engedély iránti kérelmet az
Ákr. 46. § (2) bekezdése alapján
visszautasítottam.
Építtető kérelmét 2021. október 12-én, az
ÉTDR rendszeren keresztül ismételten benyújtotta.
Az
Ákr. 46. § (2) bekezdés e és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
1997. évi LXXVIII.
törvény (a továbbiakban:
Étv.)
53/C. § (1) bek ezdése alapján a tárgyi építésügyi hatósági engedélyezési
eljárás
2021. október 01-jén, az ügyintézési határidő számítása október 13-án indult.
11
Az ingatlan nyilvántartásban foglalt adatok szerint 2019. május 28 -án lezárult telekalakítási eljárás szerint, az
M-100736 számú változási vázrajz alapján a
Budapest XII. kerület 10503/10 helyrajzi számú ingatlan
megosztásra került a
Budapest XII. kerület 10503/30 és 10503/31 helyrajzi számú ingatlanokra.
Az eljárás
Építtető kérelmére a
BP/2603/00085-7/2022 számú, 2022. március 01-jén kelt végz ésem alapján
2021. október 23. napjától szünetelt.
Az
Építtető 2022. március 03-án kérte az eljárás folytatását.
A kérelmet és mellékleteit megvizsgálva, a tervezett építési munkák tekintetében a ké relem
benyújtásakor hatályos jogszabályi előírásokban foglaltakra figyelemmel a következőket állapítottam
meg:
Az
Étv. 34. § (1) bekezdése szerint építési tevékenység megkezdéséhez és folytatásához jogszabályban
meghatározott esetekben az építésügyi hatóság eljárásának lefolytatása szükséges.
Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági
szolgáltatásról szóló
312/2012. (XI. 8.)
Korm. rendelet (a továbbiakban
312/2012. R.) 1. számú melléklete
határozza meg az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek körét, amelyben a tervezett
építési munkák nem szerepelnek,
így jelen esetben a kérelemben megjelölt építési munkák
elvégzéséhez az építésügyi hatóság engedélye szükséges.
A
312/2012. R. 18. § (1) és (3) bekezdése rögzíti, hogy az építésügyi hatóságnak az építési engedély iránti
kérelem elbírálása során miről kell meggyőződnie.
BFKH a tárgyi ingatlanon 2022. március 07. napján helyszíni szemlét tartott,
ahol megállapítottam és
jegyzőköny vben rögz ítettem, hogy a kérelem mellékleteként az
ÉTDR rendszerbe feltöltött, a meglévő
állapotot rögzítő tervdokumentáció tartalma a valóságnak megfelel, a tárgyi eljárás szerinti építési munkákat
nem kezdték meg. A helyszínen tapasztaltak alapján az építési engedély kiadásának nincs akadálya.
Az engedélyezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció a
312/2012. R 8. számú mellékletében
rögzített tartalmi követelményeknek – a teljes körű hiánypótlást követően - megfelel.
A
312/2012. R. 18. § (1) bekezdés
f) pontjában előírtak figyelembevételével a tervez ő jogosultsága a
Magyar Építész Kamara elektronikus névjegyzékében köz vetlenül ellenőrzésre került, amely szerint a
kérelem mellékleteként benyújtott terveken a tervezőként megjelölt személy jogosult a kérelemben me gjelölt
építési tevékenységgel kapcsolatos építészeti-műszaki tervezésre.
Az
Ákr. 55. § (1) bekezdése szerint:
„55. § [A szak hatósági eljárás]
(1) Törvény vagy a szak hatóságok k ijelöléséről szóló k ormányrendelet k özérdek en alapuló k ényszerítő indok
alapján az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság számára előírhatja, hogy az ott meghatározott
szakk érdésben és határidőben más hatóság (a továbbiak ban: szak hatóság) k ötelező állásfoglalását k ell
beszereznie.”
Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelölés éről szóló
531/2017. (XII. 29.)
Korm. rendelet (a továbbiakban:
531/2017. R.)
1. § (1) bekezdése szerint:
„
1. § (1) A Kormány – a (2)-(4) bek ezdésben foglaltak k ivételével – az 1. mellék letben meghatározott
k özigazgatási hatósági eljárások ban, az ott meghatározott szakk érdések tek intetében, az ott meghatározott
hatóságok at szak hatóságk ént jelöli k i.”
Tárgyi ingatlanra vonatkozóan benyújtott kérelemre indult építésügyi hatósági eljárásban az
Ákr. 55. § (1) bekezdés e, az
531/2017.R. 1. § (1) bekez dése és az ott megjelölt
1. melléklet
4. táblázata alapján a vízügyi
és vízvédelmi szakhatóság bevonásának jogszabályi feltételei állnak fenn.
Az Ákr. 81. § (1) bekezdése alapján az építési engedélyezési eljárásba bevont szakhatóság
állásfoglalásának indokolása a következő:
1. A
Fővárosi Kata sztrófavédelmi Igazgatóság (1081 Budapest, Dologház utca 1. szám)
a 2021.
október 27-én kelt,
35100/16460-1/2021.ált. számú
szakhatósági állásfoglalásában az építési engedély
kiadásához
vízügyi, vízvédelmi szempontból kiköté ssel járult hozzá, amely állásfoglalás indoklási része
szerint:
12
„
Kérelmező hatóság az egyes k özérdek en alapuló k ényszerítő indok alapján eljáró szak hatóságok
k ijelöléséről szóló 531/2017. (XI. 29.) Korm. rendelet 1. mellék let 4. táblázata alapján szak hatósági
állásfoglalást k ért az FKI-KHO-tól tárgyi ügyben.
Az ÉTDR felületen elérhetővé tett tervdok umentáció és a rendelk ezésemre álló adatok érdemi vizsgálatát
k övetően, az alábbiak figyelembevételével, a rendelk ező részben foglaltak szerint döntöttem.
A tervezett építmény vízellátást és szennyvízelvezetést nem igényel. A tetőfelületre hulló csapadék vizet az
épület melletti k avicssávba vezetik , ahol elszik k ad.
Tárgyi terület a vízbázisok , a távlati vízbázisok , valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények
védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerint k ijelölt vízbázist nem érint.
A tárgyi terület szennyeződésérzék enysége a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. §-a és a 2. számú
mellék lete szerint, a 7. § (4) pontjában meghatározott 1:100 000 méretarányú országos érzék enységi térk ép
alapján: fokozottan érzékeny terület.
A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. § c) pontja értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása
érdek ében tevék enység csak úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó
állapotát, a k örnyezeti célk itűzések teljesülését.
Tárgyi létesítmény a vízgaz dálk odásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 1. számú
mellék let 12. a) pontja alapján meghatározott nagyvízi medret, valamint a nagyvízi meder, a parti sáv, a
vízjárta és a fak adó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók
esetében a nagyvízi mederk ezelési terv k észítésének rendjére és tartalmára vonatk ozó szabályok ról szóló
83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 1. § 11. pontja alapján meghatározott parti sávot nem érint.
Tárgyi beruházást a Kormány a Normafa Park történelmi sportterület megvalósításához szük séges
k özigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdas ági szempontból k iemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és
az eljáró hatóságok k ijelöléséről szóló 294/2013. (VII. 26.) Korm. rendelet alapján kiemelt jelentőségű
üggyé nyilvánította.
A hatósági döntéshozatal a vizek hasznosítás át, védelmét és k ártételeinek elhárítását szolgáló
tevék enységek re és létesítmények re vonatk ozó általános szabályok ról szóló 147/2010. (IV. 29. ) Korm.
rendelet, a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a vízgazdálk odási hatósági jogk ör gyak orlásáról szóló
72/1996. (V. 22.) Kormányrendelet [a továbbiakban: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet], a Vgtv., valamint a
k örnyezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény figyelembe vételével történt.
Jelen szak hatósági állásfoglalást az általános k özigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény [a
továbbiak ban: Ák r.] 55. § figyelembevételével adtam k i.
Az Ák r. 55. §. (4) bek ezdése alapján a szak hatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat
k eretében támadható meg.
Az FKI-KHO feladat- és hatásk örét a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. § (1) bek ezdése, a vízügyi
igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatok at ellátó szervek k ijelöléséről szóló a
223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet] 10. § (1) bek ezdés 2.
pontja, valamint illeték ességét a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 2. számú mellék letének 2. pont ja
szabályozza.”
A
312/2012. R. 11/A. § (2) bekezdése az alábbiak szerint szabályoz:
„11/A. § (2) Az építésügyi hatóság az engedélyezési eljárásban - az adott eljárásra vonatk ozó k ülönös
szabályok ban meghatározott szempontok mellett - a 6. mellék let III. táblázatában meghatározott feltételek
esetén vizsgálja az ott megjelölt szak k érdést.”
Az előzőekben hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján jelen eljárásomban a környezet- és
természetvédelmi, az erdészeti és a földtani szakkérdéseket vizsgáltam.
A környezetvédelmi és természetvédelmi szakkérdéseket viz sgáltam ,
e szakkérdés tekintetében jelen
dönté sem rendelkező részében kikötést tettem, a tervezett építési munka a kiköté sben foglaltak
figyelembevételével környezetvédelmi és természetvédelmi érdeket nem sért.
Környezetvédelmi és természetvédelmi szempontból kikötéseimet az alábbi jogszabályhelyek alapján
tettem:
A természet és a táj védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek való
megfeleltetés kérdése:
A tervezett beruházás az alábbiakat érinti:
13
A tervezett beruházás
a Budai Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról szóló 125/2007. (XII. 27.)
KvVM rendelet [a továbbiakban: 125/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet] alapján országos jelentőségű védett
természeti területet érint, mely egyidejűleg részét képezi
az európai k özösségi jelentőségű természetvédelmi
rendeltetésű területek ről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelettel [a továbbiakban: 275/2004. (X. 8.) Korm.
rendelet], illetve
az európai k özösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek k el érintett
földrészletek ről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet alapján a HUDI20009 jelű, Budai -hegység nevű
jóváhagyott Natura 2000 területnek is.
A területileg illetékes elsőfokú környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság PE -06/KTF/32899-2/2021.
számú megkeres ésében kérte az Igazgatóságot, hogy
a k örnyezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és
igazgatási feladatok at ellátó szervek k ijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban:
71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet] 39. §-a alapján, az érintett védett és Natura 2000 területekre, valamint a
természeti értékekre, a Natura 2000 fajok és élőhelyek előfordulására vonatkozó, rendelkez ésére álló adatait
küldje meg.
Igazgatóság DINPI/6121-1/2021. számú iratában az alábbi választ adta:
„Adatszolgáltatás:
A tervezett építéssel és megk özelítéssel k özvetlenül érintett területrészen nem található jelölő élőhely.
ÁNÉR 2011 k ategóriák szerint OC – jellegtelen száraz-félszáraz gyepek besorolású élőhely található itt. Az
Igazgatóságunk
adattárában
rendelk ezésre
álló
élőhelytérk ép
alapján
(HUDI20009 -Budai-hg.
élőhelytérk épezés 2013-18. Kun András) szerinti megnevez ése: OC: franciaperjés gyep, k issé gyomos
irtásrét, utak k al, facsoportok k al. A beadott hatástanulmányban is neves ített, ettől nagyobb hatásterületen a k övetk ező Natura 2000-es jelölő
élőhelyek fordulnak elő:
6210 – Meszes alapk őzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változat aik (Festuco-
Brometalia)
9130 – Szubmontán és montán bük k ösök (Asperulo-Fagetum)
91G0 – Pannon gyertyános-tölgyes ek Quercus petraeával és Carpinus betulusszal
A tervezett építéssel és megk özelítéssel érintett területrészen az alábbi, adattárunk ban rögzített védett és
fokozottan védett, valamint Natura 2000-es jelölő növény- és állatfajok jelenlétéről van adatunk :
Argynnis pandora, Argynnis paphia, Centaurea sadleriana, Coccothraustes coccothraustes, Dendrocopos
major, Epipactis leptochila, Podarcis muralis.
A beadott hatástanulmányban is neves ített ettől nagyobb hatásterületen az alábbi, adattárunk ban rögzített
védett és fokozottan védett, valamint Natura 2000-es jelölő növény- és állatfajok jelenlétéről van adatunk :
Aconitum vulparia, Argynnis pandora, Argynnis paphia, Buteo buteo, Centaurea sadleriana, Cephalanthera
damasonium, Cerambyx cerdo, Coccothraustes coccothraustes, Columba oeneas, Dendroc opos major,
Denrocopos medius, Dendroleon pantherinus, Dorc us parallelipipedus, Dryocopus martius, Epipactis
helleborine, Epipactis leptochila, Epipactis neglecta, Eptesicus sp., Lilium martagon, Lucanus cervus,
Morimus funereus, Necydalis major, Necydalis ulmi, Neottia nidus -avis, Parus palustris, Picus viridis,
Podarcis muralis, Potosia aeruginosa, Potosia fieberi, Pulsatilla grandis, Sitta europaea, Strix aluco, Turdus
philomelos, Volvariella bombycina.
Az építési tervdok umentációban (Red Clock Design Studio Kft.) és a Natura hatásbecslési dok umentációban
(EURONATUR Tervezési, Szolgáltatási és Keresk edelmi Bt.) szereplő megállapításokk al, valamint ezen
dok umentációk hiányosságaival k apcsolatos észrevételeink :
A beadott dok umentációk nem adnak magyaráz atot arra, hogy a fejlesztés miért nem valósítható meg
védett területen k ívül, vagy, hogy miért nem a már meglévő k ápolna k erül átalak ításra/felújításra, miért
van szük ség újabb védett terület beépítésére, valamint mi lesz a sorsa a meglévő k ápolnának .
A Natura hatásbecslési dok umentáció 3.6. számú fejezetének utolsó bek ezdésében (21. oldal) szereplő
állítás - a „rehabilitációnak ” k öszönhetően bek övetk ező jelentős változások természetvédelmi
szempontból is k edvezőek - megk érdőjelezhető a k övetk ező miatt: „Rehabilitáció” címén új vagy
k ibővített tartalmú funk ciók /használatok jelentek meg (pl.: sífutó- és szánk ópálya hóágyú rendszere,
Anna-réti játszótér, k ivilágított futópálya, stb.) vagy jelennek meg a Normafa és térségében a védett
területen, amelyek által k ülönböző állapotú természetk özeli élőhelyek területe tovább csökk ent/csökk en,
a látogató létszám pedig tovább növek edett/növek szik .
14
Természetvédelmi kezelői vélemény:
Mivel a tervezett fejlesztés a védett területen a beépített és burk olt felületek arányának növek edését jelenti,
ezért természetvédelmi k ezelői véleményünk szerint ellentétes a Budai Tájvédelmi Körzet védettségének
fenntartásáról szóló 125/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet 3. §-ában megfogalmazottak k al: „A védettség indok a
és célja a terület jellegzetes tájk épi és természeti adottságainak , földtani és felszínalak tani természeti
érték einek , növénytársulásainak , növény- és állatfajainak megőrzése, a területen található történelmi,
k ultúrtörténeti érték ek megóvása.
Az építési terület megk özelítésére bemutatott nyomvonal a volt Vasas -s íház es a 010502 hrsz-ú k ivett
k özterület (sétaút) k özötti területen halad. Az új, ideiglenes nyomvonal természetvédelmi szempontból
k edvezőtlen, mivel az amúgy is jelentős taposásnak k itett gyep további degradációját ok ozza.
Természetvédelmi k ezelői szempontból a meglevő 010502 hrsz. k özterület (sétaút) használata fogadható el.
A tervezett építk ezés során szük séges anyagdepónia és k onténer bázis csak a Vasas -síház es Jánoshegyi
út menti burk olt, járt helyek en fogadható el. A tervez ett épület k özvetlen helyszíne védett fajt, Natura 2000 jelölő élőhelyet és jelölő faj t nem érint,
azonban a k ápolna funk ciójának betöltése, nagyobb létszámú szertartások megtartása során az Anna -rét és
Szaniszló-rét további degradációja, továbbá a k özelben található jelölő élőhelyek , védett és jelölő fajok
bizonyos fok ú érintettsége várható.
”
A területileg illetékes elsőfokú körny ezetvédelmi és természetvédelmi hatóság az építési eljárás során
hiánypótlási felhívás kiadás át, illetve a Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció átdolgozását, valamint a
312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 5. melléklete szerinti természetvédelmi szempontok nak megfelelő
dokumentáció benyújtását kérte.
Az átdolgozott Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció (a továbbiakban: Dokumentáció) beérkezését
követően a területileg illetékes elsőfokú környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság PE-06/KTF/32899-
5/2021. számon ismételten megkereste az Igazgatóságot.
Igazgatóság DINPI/131-0/2022. számon az alábbi véleményt adta:
„Adatszolgáltatás:
A tervez ett építéssel és megk özelítéssel k özvetlenül érintett területrészen nem tal álható k özösségi
jelentőségű jelölő élőhely. ÁNÉR 2011 k ategóriák szerint OC – jellegtelen száraz-félszáraz gyepek
besorolású élőhely található ott. Az Igazgatóság adattárában rendelk ezésre álló élőhelytérk ép alapján
(HUDI20009-Budai-hg. élőhelytérk épezés 2013-18. Kun András) „OC: franciaperjés gyep, k issé gyomos
irtásrét, utak k al, facsoportok k al” megnevezés áll.
A beadott hatásbecslési dok umentációban nevesített, ettől nagyobb hatásterületen a k övetk ező k özösségi
jelentőségű jelölő élőhelyek fordulnak elő:
6210 – Meszes alapk őzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-
Brometalia)
9130 – Szubmontán és montán bük k ösök (Asperulo-Fagetum)
91G0 – Pannon gyertyános-tölgyes ek Quercus petraeával és Carpinus betulusszal
A tervezett építéssel és megk özelítéssel érintett területrészen az alábbi, adattárunk ban rögz ített védett
növény- és állatfajok jelenlétéről van adatunk :
Argynnis pandora, Argynnis paphia, Centaurea sadleriana, Coccothraustes coccothraustes, Dendrocopos
major, Epipactis leptochila, Podarcis muralis.
A beadott hatástanulmányban is neves ített ettől nagyobb hatásterületen az alábbi, adattárunk ban rögzített
védett és fokozottan védett, valamint k özösségi jelentőségű jelölő növény- és állatfajok jelenlétéről van
adatunk :
Aconitum vulparia, Argynnis pandora, Argynnis paphia, Barbastella barbastellus, Centaurea sadleriana,
Cephalanthera damasonium, Cerambyx cerdo, Cetonischema aeruginosa, Coccothraustes coccothraustes,
Columba oeneas, Cucujus cinnaberinus, Dendrocopos major, Denrocopos medius, Dendrocopos minor,
Dendroleon pantherinus, Dorcus parallelipipedus, Dryocopus martius, Elaphe longissima, Epipactis
helleborine, Epipactis leptochila, Epipactis neglecta, Eptesicus serotinus, Erysimum odoratum, Euplagia
quadripunctraia, Fringilla coelebs, Gonepteryx rhamni, Hypsugo savii, Lilium martagon, Lucanus cervus,
Myotis bechsteinii, Myotis blythii, Myotis emarginatus, Myotis myotis, Morimus funereus, Nec ydalis major,
Necydalis ulmi, Neottia nidus-avis, Nyctalus leisleri, Nyctalus noctula, Parus palustris, Phoenicurus ochruros,
15
Phylloscopus sibilatrix, Picus viridis, Pipistrellus k uhlii, Pipistrellus nathusii, Pipistrellus pygmaeus, Podarcis
muralis, Polygonia c-album, Potosia aeruginosa, Potosia fieberi, Rhinolophus ferrumequinum,
Rhinolophus hipposideros, Sitta europaea, Sylvia atricapilla, Talpa europaea, Turdus philomelos, Vanessa
atalanta, Vespertillus murinus, Volvariella bombycina.
Az átdolgozott Natura 2000 hatásbecslési dok umentációban (továbbiakban: átdolgozot t dok umentáció)
szereplő megállapítások k al, valamint a dok umentáció hiányosságaival k apcsolatos észrevételeink :
Az átdolgozott dok umentáció alapvető hiányossága továbbra is az, hogy nem ad magyarázatot arra
(csak k ategorik usan k ijelenti, hogy nincs más alternatíva: 5. fejezet 56-57. oldal), hogy miért nem a már
meglévő k ápolna k erül átalak ításra/felújításra, miért van szük ség újabb védett terület elépítésére,
valamint mi lesz a sorsa a meglévő k ápolnának .
Az átdolgozott dok umentáció 3.5.2. számú fejezetéb en (19. oldal) k ét k özösségi jelentőségű jelölő
élőhely szerepel (9130, 91G0), mint érintett, a 3.2. fejezetben (12. oldal) és a 4.2.1. fejezetben (22. és
26. oldalak ) viszont három (6210, 9130, 91G0). A „hiányzó” k özösségi jelentőségű jelölő élőhely (6210 )
a 27. oldalon is szerepel.
Az átdolgozott dok umentáció 3.6. számú fejezetének utolsó bek ezdésében (19. oldal) szereplő állítás –
a „rehabilitációnak ” k öszönhetően bek övetk ező jelentős változások természetvédelmi szempontból is
k edvezőek – megk érdőjelezhető a k övetk ezők miatt:
-
„Rehabilitáció” címén új vagy k ibővített tartalmú funk ciók /használatok jelentek meg (pl.: sífutó- és
szánk ópálya hóágyú rendszere, Anna-réti játszótér, k ivilágított futópálya, stb.) vagy jelennek meg a
Normafa és térségében a védett területen, amelyek által természetk özeli élőhelyek területe tovább
csök k ent/csökken, a látogatólétszám pedig tovább növek edett/növek szik .
Az átdolgozott dok umentáció 4.1. számú fejezet 1. és 2. számú pontjában megfogalmazottak
(„Üzemeltetés során várható pozitív hatás ok ”) megítélésünk szerint nem k öthetőek a megépülő k ápolna
műk ödéséhez, azok attól függetlenül is műk ödnek .
Az átdolgozott dok umentáció 4.3. számú fejezet utolsó részében szereplő megállapítás
értelmezhetetlen („természetvédelmi hatások minimalizálásának érdek ében …”).
Természetvédelmi kezelői vélemény: Mivel a tervezett fejlesztés a védett területen a beépített és burk olt felületek aranyának növek edését jelenti,
ezért természetvédelmi k ezelői véleményünk szerint ellentétes a Budai Tájvédelmi Körzet védettségének
fenntartásáról szóló 125/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet 3. §-ában megfogalmazottak k al: „A védettség indok a
és célja a terület jellegzetes tájk épi és természeti adottságainak , földtani és felszínalak tani természeti
érték einek , növénytársulásainak , növény- és állatfajainak megőrzése, a területen található történelmi,
k ultúrtörténeti érték ek megóvása. Az építési terület megk özelítésére bemutatott nyomvonal, a volt Vasas -síház és a 010502 hrsz. k ivett
k özterület – sétaút k özötti területre tervezett, új ideiglenes nyomvonal természetvédelmi szempontból
k edvezőtlen, mivel az amúgy is jelentős tapos ásnak k itett gyep jelentős degradációját ok ozza.
Természetvédelmi k ezelői szempontból a meglévő 010502 hrsz. k özterület (sétaút) használata fogadható el.
A tervez ett építk ezés során szük séges anyagdepónia csak a Vasas -síház és János-hegyi út menti burk olt,
járt helyek en fogadható el. Külső megvilágítást nem lehet alk almazni az épületek en.
A tervezett épület k özvetlen helyszíne védett fajt, k özösségi jelentőségű jelölő élőhelyet és jelölőfajt nem
érint. Azonban a k ápolna funk ciójának betöltése, nagyobb létszámú szertartások megtartása során az Anna-
rét és Szaniszló-rét további degradációja, továbbá a k özelben található jelölő élőhelyek , védett és jelölő fajok
bizonyos fok ú érintettsége várható.
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiak ban: Tvt.) 5. § (1) bek ezdése értelmében
„Minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet k ötelessége a természeti érték ek és területek
védelme. Ennek érdek ében a tőlük elvárható mérték ben k ötelesek k özreműk ödni a veszélyhelyzetek és
k árosodások megelőzésében, a k árok enyhítésében, k övetk ezményeik megszüntetésében, a k árosodás
előtti állapot helyreállításában.”
A Tvt. 7. § (2) bekezdése szerint:
„A táj jellege, a természeti érték ek , az egyedi tájérték ek és esztétik ai
adottságok megóvása érdek ében: a) gondosk odni k ell az épületek , építmények , nyomvonalas
létesítmények , berendezések k ülterületi elhelyezése során azok nak a természeti érték ek , a mesterséges
k örnyezet funk cionális és esztétik ai összehangolásával történő tájba illesztéséről”.
16
A Tvt. 8. § (1) bekezdése szerint
„A vadon élő szervezetek , továbbá ezek állományai, életk özösségei
megőrzését élőhelyük védelmével együtt k ell biztosítani.” A Tvt. 31. §-a szerint
„Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi
célok k al ellentétesen megváltoztatni.”
A Tvt. 42. § (1) bekezdése szerint
„Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélk üli
elpusztítása, k árosítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, k árosítása.”
A Tvt. 43. § (1) bek ezdése szerint
„Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, k árosítása, k ínzása,
elpusztítása, szaporodásának és más élettevék enységének veszélyeztetése, lak ó-, élő-, táplálk ozó-, k öltő-,
pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, k árosítása.”
A Normafa Park történelmi sportterületről szóló 2013. évi CXLVIII. törvény (a továbbiakban: Normafa tv.) 1. §
(2) bekezdése szerint: „
a természet védelméről szóló törvény rendelk ezéseit a 2. § (4)-(5) bek ezdésében
foglalt eltéréssel k ell alk almazni”.
A Budapest XII. kerület 010503/30 hrsz.-ú ingatlan a Budapest XII. kerület 010503/10 hrsz.-ú ingatlan
megosztásával jött létre. A Normafa tv. 2. § (4) bekezdés c) pontja szerint:
„(4)
A történelmi sportterületen az 1. mellék let c) 2. pontjában meghatározott földrészletek en – a b)
pontban
foglaltak on túl – hitéleti rendeltetés céljára legfeljebb egy új épület, legfeljebb 500 m2 bruttó alapterületen és
legfeljebb 15 méter beépítési magassággal helyezhető el, valamint k ilátó helyezhető el úgy, hogy az új
épület beépítési magassága nem haladhatja meg a meglévő épületek legnagyobb beépítési magasságát”.
A Normafa tv. 4. §-a szerint: „
A történelmi sportterület k ialak ítása k özérdek ű célú fejlesztésnek minősül”.
A Normafa Park történelmi sportterület megvalósításához szükséges k özigazgatási hatósági ügyek
nemzetgazdasági szempontból k iemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok k ijelöléséről
szóló 294/2013. (VII. 26.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés e és az 1. melléklet 2. pontja szerint tárgyi
közigazgatási hatósági ügy kiemelt jelentőségű ügy.
A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése szerint
„A Natura 2000 területek lehatárolásának és
fenntartásának célja az azok on található, az 1-3. számú mellék letben meghatározott fajok és a 4. számú
mellék letben meghatározott élőhelytípusok k edvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása,
helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a
fenntartó gazdálk odás feltételeinek biztosítása.”
A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés kimondja továbbá, hogy
“Olyan terv vagy beruházás
elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, amely nem szolgálja k özvetlenül valamely Natura 2000 terület
természetvédelmi k ezelését vagy ahhoz nem feltétlenül szük s éges, azonban valamely Natura 2000 területre
ak ár önmagában, ak ár más tervvel vagy beruházással együtt hatással lehet, a terv k idolgozójának , illetőleg
a beruházást engedélyező hatóságnak - a tervvel, illetve beruházással érintett terület k iterjedésére, az
érintett területnek a Natura 2000 területhez viszonyított elhelyezk edésére, valamint a Natura 2000 területen
előforduló élővilágra vonatk ozó adatok ra figyelemmel - vizsgálnia k ell a terv, illetve beruházás által
várhatóan a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellék letben meghatározott
fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyak orolt hatások at.”
A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § (2) szerint
„Amennyiben az (1) bek ezdés szerinti vizsgálat alapján a
tervnek , illetve beruházásnak jelentős hatása lehet, hatásbecslést k ell végezni.”
A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdés szerint „
A terv k idolgoz ója, illetve a beruházó a 14.
számú mellék letnek megfelelően hatásbecslési dok umentációt k észít, amely al apján a hatásbecslést a
természetvédelmi hatóság végzi.”
A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdés szerint „
A hatásbecslés során - a 15. számú mellék let
szerinti szempontok ra figyelemmel - vizsgálni k ell a tervnek vagy beruházásnak , illetve az azok
megvalós ítására vonatk ozó egyéb ésszerű megoldások nak a Natura 2000 terület jelölésének alapjául
szolgáló, az 1-4. számú mellék letben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére
gyak orolt várható hatását.”
A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet10. § (7) bekezdés szerint
„A terv akk or fogadható el, illetve a beruházás
akk or engedélyezhető, ha a hatásbecslés alapján megállapítható, hogy az a Natura 2000 terület
k ijelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellék letben meghatározott fajok és élőhelytípusok
természetvédelmi helyzetére, illetve a Natura 2000 területre k edvezőtlen hatással nem jár, továbbá - a 4. §
(1) bek ezdésre figyelemmel - nem ellentétes a jelölés céljaival.”
17
Környezetvédelmi Hatóság a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdésében meghatározott
hatásbecslést, a 14. számú mellékletnek megfelelően elkészített, a kérelem mellékleteként benyújtott
Dokumentáció alapján elvégezte.
Környezetvédelmi Hatós ág a hatásbecslést a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 15. számú melléklete szerinti
szempontok figyelembevételével végezte, amely során az alábbiakat állapította meg:
Az élőhelyek, a fajok és területek kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartását befolyásoló
hatásokra, a tervezett beruházás megvalósulása előtti állapotra és a terület természetes megújulási
képességére jelentős káros hatás kialakulása nem várható, az alábbiak miatt:
a) Szaporodási-, fészkelő-, pihenő-, táplálkozó és vonuló helyre jelentős hatás nem várható.
b) Az egyes fajok egyedeinek állományai közötti szabad mozgást nem akadályozza.
c) Az egyedek és élőhelyek fennmaradásához szükséges egyéb környezeti tényezők fennmaradását nem
gátolja.
d) A fajok állományait szabályozó tényezők kedvezőtlen változását, nem okozza.
e) Az emberi vagy egyéb zavarást nem növeli, mert a terület most is kedvelt kiránduló hely.
f) A ragadozók állományára hatása nincs.
I. Fajokra vonatkozó hatások vizsgálata
1. A fajok egy edeinek száma, az állományok sűrűsége, a természetes állományok ingadozása előre
jelezhetően nem változik, csökkenés nem várható.
2. Az érintett populáció szerepére, sérülékenységére a helyi elterjedésű fajokra és alfajokra, ezek
állományainak kapcsolatára, más állományokkal való összekötő szerepére a tervez ett épületbővítésnek
értékelhető hatása nincs.
3. Ritka fajra a tervezett épületbővítésnek hatása nincs.
4. A beruházás megvalósulása esetén a célzott védelmi intézkedések és egyéb beavatkozás nélkül az
eredeti állapottal egyenértékű állapot marad fenn.
II. Élőhelyekre vonatkozó hatások vizsgálata
1. Az érintett terület jellemzői
a) A Budapest XII. kerület 10503/30 hrsz.-ú, erdő, turistaház, transzformátorház művelési ágú, 37 ha 4813
ingatlan m2 nagyságú földrészletből a Dokumentáció szerint az építményekkel elfoglalt terület 39,4 m2, az
emlékhely kialakítása további 64,8 m2. Összesen 406,5 m2 nagyságú terület kivonására lenne szükség,
azonban a Dokumentációból nem derül ki, hogy a +300 m2nagyságú végleges terület -igénybevételnek mi
lenne a célja, és az erre irányuló tényállás tisztázás sem vezetett eredményre.
b) A területen található élőhelytípusok természetességében változások, különös tekintettel a társulás alkotó
fajok összetételére, nem várható.
2. A tevékenységgel érintett terület szerepe az élőhelytípus megőrzésében
a) Az építményekkel elfoglalt 39,4 m2 terület-igénybevétel az érintett Natura 2000 területek ökológiai
hálózatának összefüggő rendszerében jelentős változást nem okoz.
b) Az építményekkel és megközelítéssel köz vetlenül érintett ter ületen közösségi jelentőségű élőhelytípus
nem található.
3., 4. ,5. Az élőhelytípus ritkasága
Az építményekkel és megközelítéssel köz vetlenül érintett területen közösségi jelentőségű élőhelytípus nem
található.
III. A terület összefüggéseinek vizsgálata
Az építményekkel érintett területrész intenzíven használt, a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló
fajok állománya, szaporodási képessége, valamint az élőhelytípusok kiterjedése szempontjából az építés
hatása nem releváns. Fentiek alapján a tervezett beruházás, a kikötések betartásával a Natura 2000 terület
jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípus ok természetvédelmi helyzetére jelentős hatást várhatóan
nem gyakorol. A tevékenységgel érintett terület más Natura 2000 területekkel alkot ott ökológiai hálózatának
koherenciájában változást nem okoz a beruházás.
A szakkérdés vizsgálata során összefoglalva az alábbiak kerültek megállapításra:
A Budapest XII. kerület 10503/30 hrsz.-ú, 37 ha 4813 m2 nagyságú földrészlet építményekkel érintett
területe 39,4 m2. Az épület hosszanti fala mentén kavicssáv szolgál a tetőről lehulló csapadék
elvezetésére.
18
Az építményekkel érintett területrész intenzíven használt, a Natura 2000 terület jelölésén ek alapjául
szolgáló fajok állománya, szaporodási képessége, valamint az élőhelytípusok kiterjedés e
szempontjából az építmények elhelyezésének hatása nem releváns.
A területhasználattal érintett teljes terület egyes részein védett természeti érték, közöss égi jelentőségű
faj is előfordul. A Igazgatósággal, mint természetvédelmi kezelővel a kivitelezés megkezdése előtt
végzett lehatárolással és jól látható megjelöléssel biztosítható, hogy a kivitelezés során ezekben kár ne
essen. Ugyanezért szükséges a depóniahelyek kijelölését is a Igazgatósággal egyeztetni és közösen
kijelölni.
A terület jellegzetes tájképi és természeti adottságainak megőrz ése szempontjából a tervezett
beruházás jelentős változást nem okoz. A szerelt, 3 cm vastag édes vízi mészkő tető héjazat helyett a
magyar építészeti hagyományokhoz illeszkedőbb lenne a hagyományos cserépfedés alkalmazása.
A gyepterület igénybevételével tervez ett út helyett, csak a már meglévő, a beruházási területet
megközelítő Budapest XII. kerület 10502 hrsz.-ú út vehető igénybe.
Az építményeken túl, a Budapest XII. kerület 10503/30 hrsz.-ú földrészlet területhasználattal érintett
területrésznek határai a dokumentációból egyértelműen nem az onos íthatóak, ezért a Igazgatósággal
egyeztetett területlehatárolást írtam elő.
A térvilágítás közösségi jelentős égű, éjszakai életmódú rovarok, emlős ök stb. életmódjára hatással
lehet. A Dokumentáció javaslata szerint: „
A misézőhely megvilágítását k erülni szükséges, biztosítva az
éjszak ai aktivitású állatfajok (baglyok , denevérek , lepk efajok , ragadoz ók , k isemlősök ) nyugalmát”, ezért
a világítással kapcsolatos tiltó előírásokat tettem.
A terepviszonyok változásának vizsgálatára a Dokumentáció a tény állás tisztázásra irányuló felhívás
ellenére nem tért ki, ezért a terepviszonyok megváltoztatására korlátozó előírást tettem.
A földmunkák során kitermelt anyag elhelyez ésére vonatkozóan a Dokumentáció a hiánypótlásra
irányuló felhívás ellenére nem tért ki, ezért a kitermelt anyag elhelyezésével kapcsolatban tiltó előírást
tettem, tekintettel arra, hogy védett természeti területen, Natura 2000 területen történő elhelyezés e
védett és közösségi jelentőségű fajok, illetve élőhelytípusok károsodását eredményezheti.
Fentieken túl a tervezett beruházás törvénnyel megerősített közérdek.
A földtani közeg védelmére vonatkozó követelmények való megfelelés kérdése.
A beruházással érintett terület a Környezetvédelmi Hatóság nyilvántartása szerint kármentesítést nem érint.
Annak elbírálása, hogy milyen hulladék keletkezik és annak kezelése megfelel -e a
hulladékgazdálkodási
előírásoknak.
A hulladékgazdálkodási előírásoknak való megfelelés kizárólag a hulladék kezelésével kapcsolatos
építmény esetén vizsgálandó szakkérdés.
Az építmény
zajkibocsátá sa, illetve
a környezeti zaj-és rezgés elleni védelem követelményeinek való
megfeleltetés kérdése.
Zajvédelmi szempontból megállapítottam a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 4. § (1) bekez dés a) pontja
szerint, hogy zaj- és rezgés védelmi ügyekben az elsőfokú hatósági jogkört a települési önkormányzat
jegyzője gyakorolja a rendelet 1. sz. mellékletében felsorolt tevékenységek, jelen esetben: 41 épületek
építése.
Az üzemelésre vonatkozóan megállapítottam, hogy az építmény vallási tevékenység végzésére szolgál,
ezért a
k örnyezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet
1. § (2) bekezdés f) pontja szerint nem tartoznak a rendelet hatálya alá. Fentiek értelmében, tárgyi ügyben
zajvédelmi szempontból a Környezetvédelmi Hatóság nem rendelkezik hatósági jogkörrel.
Az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegőtisztaság-védelmi követelményekre
vonatkozó előírásoknak való megfeleltetés kérdése.
A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 306/2010. (XII. 23.) Korm.
rendelet] 36. § (1) bekezdését figyelembe véve a Környezetvédelmi Hatóság hatáskörébe tartozó
légszennyező pontforrás nem létesül.
A kivitelezési munkák során diffúz porszennyezés következhet be, így a diffúz forrásra vonatkozó
levegővédelmi követelményeket kell érvényes íteni a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 26. § (1) bekezdése
értelmében.
19
Az építési tevékenység során keletkező építési hulladékok elszállításakor a közúti jármű üzembentartója a
szállított anyag által okozott levegőterhelés megelőzés éről gondoskodni köteles – a 306/2010. (XII. 23.)
Korm. rendelet 28. § (2) bekezdése értelmében.
A k örnyezeti hatás vizsgálati és az egységes k örnyezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.
(XII. 25.) Korm. rendelet 2/A. § (1) bekezdése és (2) bekezdésének a) pontja szerint, a 13. számú melléklet
szerinti adatlap alapján annak vizsgálata, hogy az építési tevék enység és az
építményben folytatott
tevékenység kapcsán jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e. Az épületben folytatott tevékenység nem tartozik a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 6. számú melléklet III.
számú táblázatának 11. pontja, A oszlopában felsoroltak alá.
Felhívom a figyelmet, hogy
A
használatbavételi engedély kérelemmel együtt be kell nyújtani a Környezetvédelmi Hatósághoz
a
felelős műszaki vezető nyilatkozatát arról, hogy a véglegessé vált építési engedélynek és a jóváhagyott
építészeti-műszaki dok umentációnak stb. megfelelően végezték, illetve, hogy az építési munkaterületen
keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége elérte-e
az építési és bontási hulladék k ezelésének
részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM rendeletben [a további akban: 45/2004. (VII. 26.)
BM-KvVM rendelet] előírt mértéket.
A felelős műszaki vezető nyilatkozatának ki kell térnie arra is, hogy az építési-bontási hulladékokat az
előírások szerint kezelték, és legkésőbb az építőipari kivitelezési tevékenység befejez ésekor a
munkaterületről – engedéllyel rendelkező szervezet által engedélly el rendelkező kezelőnek – hasznosításra,
illetve ártalmatlanításra elszállították.
Amennyiben a keletkezett hulladék mennyisége elérte a 45/2004. (VII. 26.) BM -KvVM rendelet szerinti
küszöbértéket, a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 5. számú melléklet alapján elkészített építési/bontási
hulladék nyilvántartó lapot, valamint a hulladék kezelését igazoló dokumentumokat be kell nyújtani.
A vonatkozó jogszabályi előírások, valamint kikötéseim betartásával a tervezett tevékenység táj - és
természetvédelmi, valamint környezetvédelmi érdeket nem sért.
Eljárásom során az erdészeti szakkérdéseket viz sgáltam, amely során megállapítottam, hogy a tervezett
építési tevékenység
a rendelkező részben tett kiköté sek megtartá sa mellett a követelményeket
kielégíti.
Az erdővédelmi szempontú kikötéseket az alábbi jogszabályok támasztják alá:
A tervez ett építési tevékenység erdőtervezett területet érint, ezért az erdőre gyak orolt hatások vizsgálata
szükséges.
A tervezett építési tevékenységgel érintett ingatlan megfelel az erdészeti nyilvántartás szerinti Budapest XII.
kerület 11/TI3 jelű egyéb részletnek. Az egyéb részletként nyilvántartott, fátlan állapotban tartott erdőnek
minősülő erdőgazdálk odás célját köz vetlenül szolgáló területekre az erdőről, az erdő védelméről és az
erdőgazdálkodásról szóló
2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban
Evt.)
13. § (7) bek ezdés
a) pontja
alapján az igénybevételre vonatkozó szabályokat be kell tartani.
Erdőt igénybe venni csak kivételes esetben, a közérdekkel összhangban lehet. Az erdő igénybevétele az
Evt. 78. § (1) és
(4) bekezdésére figyelemmel engedélyezhető, tekintettel arra, hogy a beruházás a Normafa
Park történelmi sportterületről szóló
2013. évi CXLVIII. törvény (a továbbiakban:
Normafa tv.) és a
294/2013. R. alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt.
A
Normafa tv., valamint a
294/2013. R. alapján a tervezett igénybevétel engedélyezésének erdészeti
hatósági feltételei fennállnak, de
az érintett erdőterületre vonatkozó igénybevételi eljárást a beruházás
megkezdése előtt le kell folytatni Az egyéb, erdőre gyakorolt hatások elhany agolhatóan csekélyek, ezért a fentiekben előírt feltétel betartása
mellett az építési engedélyezés nem kifogásolható.
Földtani szakkérdés vizsgálata:
Budapest Főváros XII. Kerület Hegy vidéki Önkormányzat Képviselő -testületének az Észak-Hegy vidék
kiemelt jelentőségű területek Kerületi Építési Szabályzatáról szóló
26/2020. (XI.30.) önkormányzati rendelete
(a továbbiakban
KÉSZ) és annak
1. melléklete (a továbbiakban
KSZT) alapján a tárgyi ingatlan
csúszásveszélyes területen helyezkedik el.
20
A mellékelt geotec hnikai dokumentáció (Dr. Józsa Vendel: Talajvizsgálati jelentés – 2021. augusztus)
alapján a tervez ett beépítésnek geotechnikai szempontból nincs akadálya.
A geotechnikai dokumentáció
előírásait, javaslatait a tervezés és kivitelezés során be kell tartani , ill. figyelembe kell venni.
Ásványvagyon védelmi szakkérdés vizsgálata:
A
312/2012. R. 6. melléklet
III. táblázat
12. sora szerint jelen eljárásomban vizsgáltam az ás vány vagyon
védelmi szakkérdést, és tekintettel arra, hogy a tervezett építési tevékenység a
1993. évi XLVIII. törvény
1.§ (7) bekezdése, valamint a
20.§ (6) bekezdés
a) pontja alapján ás vány vagyon védelmi érdeket nem sért,
jelen döntésem rendelkező részében e körben kikötést nem tettem.
A
312/2012. R. alábbiakban hivatkozott rendelkezése szerint:
„17. § (6) Az építési engedély iránti k érelem benyújtásával egyidejűleg, jogszabályban előírt esetek ben
igazolni k ell, hogy
a) a települési önk ormányzat polgármestere vagy a főpolgármester településk épi véleményt adott, vagy
b) a település rendezési és építészeti-műszak i tervtanácsok ról szóló k ormányrendeletben előírt esetek ben az
építészeti-műszak i tervtanács szak mai véleményt adott.”
Jelen eljárásban a
312/2012. R. 17. § (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével vizsgáltam a
településrendezési és építésügyi-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben előírt esetekben az
építészeti-műszaki
tervtanács
szakmai
véleményének,
valamint
a
települési
önkormányzat
polgármesterének településképi véleményének szükségességét.
A tervez ett építési munka a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló
252/2006.
(XII. 7.)
Korm. rendeletben szabályozott esetkörökbe nem tartozik, ezért az
Építtetőnek az építészeti-
műszaki tervtanács szakmai véleményét kérelméhez nem kellett csatolnia.
A településkép védelméről szóló Budapest Főváros XII. Kerület Hegy vidéki Önk ormányzat Képviselő -
testületének a településkép védelméről szóló
42/2017. (XI.17.) önk ormányzati rendelete
36. § (1) bekezdése
alapján a tárgyi ingatlanon tervezett építési tevékenységre településképi véleményezési eljárást kellett
lefolytatni.
Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat Polgármestere a 2021. szeptember 29-én
kelt,
XIII/932-3/2021. iktatószámú,
39/2021. számú,
településképi véleményében a tervezett építési
tevékenységet
engedélyezésre javasolta.
A
39/2021. számú településképi vélemény indokolása szerint:
„A k érelmező településk épi vélemény iránti k érelmet nyújtott be 2021.09.15. napján hivatalunk hoz. (Az
ügyintézési határidő: 2021.09.30.)
Megállapítom, hogy a benyújtott k érelem, valamint mellék lete megfelel a Korm. r. 45. § (2) és (3)
bek ezdésében meghatározott formai k övetelmények nek .
Helyszín: Budapest XII. k erület, Anna-réti Kápolna, 10503/30 helyrajzi számú ingatlan
Építtető:
Bp. Főv. XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat
1126 Budapest, Böszörményi út 23-25.
Tervező:
Merkel Tamás É01-0366
1113 Budapest, Karolina út 18.
Történeti városrész:
Jánoshegy
Meghatározó k arak ter:
Normafa
Övezeti besorolás:
Ek /ÉK-9
Hatályos szabályozási terv:
Budapest Főváros XII. k erület Hegyvidék i Önk ormányzat Képviselő-
testületének 26/2020. (XI.30.) önk ormányzati rendelete az Észak - Hegyvidék k iemelt jelentőségű területek
Kerületi Építési Szabályzatáról
Korlátozás:
országos jelentőségű védett természeti terület ök ológiai hálózat -magterület, Natura 2000,
tájk épvédelmi övezet
Rendeltetés meghatározása: k ápolna
A tervezett építési tevék enység rövid leírása: kápolna, miséző hely
(A szavaz ati joggal rendelkező tagok száma: 3 fő. A résztvevő, szavazattal rendelkező tagok sz áma
alapján a tervtanács határozatképes.)
21
A Hegyvidék i Tervtanács (szék hely: 1126 Budapest, Böszörményi út 23-25., Budapest Főváros XII. k erület
Hegyvidék i Polgármesteri Hivatal) 2021. szeptember 20 -án 9:00 órai k ezdettel megtartott online ülésén a
településk épi vélemény megalapozásául a benyújtott tervdok umentációt előzetesen megvizsgálta a
településrendezési és az építészeti-műszak i tervtanácsok ról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet 15. §
(2) bek ezdésében, a Korm. r. 44. § (3) bek ezdésében, valamint az Ör. 40. § -ban meghatározott minősítési
szempontok ra figyelemmel a k övetk ezők et állapította meg:
„Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Hivatala és a Budapest Főváros XII. k erület Hegyvidék i
Önk ormányzat 2018-ban k özös építészeti ötletpályázatot írt k i, az Anna-réten miséző- és emlék hely
tervezésére. A pályáz at eredményesen zárult. A díjazott tervek k özül az Egyház és az Önk ormányz at a
jelenlegi településk épi véleményezés tárgyát k épző pályaművet választotta k i megvalósításra érdemesnek .
A k ápolna k oncepciótervét a Hegyvidék i Tervtanács k onzultáció k eretében már több alk alommal tárgyalta. A
Zsűri a tervet támogatta.
A Tervtanács véleménye alapján a benyújtott terv magas színvonalú szak mai munk a. A terv a k orábbi
egyeztetések , k onzultációk során elhangzott ajánlások figyelembevételével k erült k idolgozásra.
A legutóbbi tervtanácsi k onzultáció óta Tervező és Építtető az épület k ismérték ű, arányos csökk entése
mellett döntött a harangláb magasságának megtartásával. A tervtanácsi tagok egyetértettek abban, hogy a
lépték csökk entése a k ápolna harmonik us arányrendszerét nem befolyásolja. A harangláb magasságának
megőrzése lehetővé tette - az előző k onzultáció során elhangzott ajánlásnak megfelelően - a templom és a
torony k özt lévő méretk ülönbség növelését. A tervezett megoldás arányosabb k ompozíciót eredményez.
A k ápolna lépték e, visszafogott tömegk épzése az erdei k örnyezet adottságainak megfelelő, városk épi
szempontból támogatható. A templom hosszának csökk entése k isebb mérték ű terepalak ítást tesz csak
szük ségessé, a k orábbi három fellépés helyett egy lépcsőfok kiemelés biztosítja az épület megk özelítés ét. A
tervezett épület a meglévő terepviszonyok hoz jól alk almazk odik . Az ülésen észrevételk ént elhangzott, hogy
a harangláb és a templom eltérő tereps ík ról indul, aminek átgondolása javasolt. Az egységes ebb
megjelenés érdek ében k edvezőbb lenne a torony és a k ápolna terepalak ítását együtt k ezelni és a harangláb
k örnyezetében a terepalak ítást finomítani.
A bemutatott természetes anyaghasználatot (k ő, fa, beton) a Zsűri támogatta. A tervezett egységes -
homlok zatburk olatk ént és tetőhéjazatk ént is alk almazott - k ő nagyvonalú megjelenést biztosít a k ápolnának ,
erős íti az épület szak rális jellegét. Az Opponens ugyanakk or megfontolásra javasolta az eresznél lévő
cseppentőlemez méretének , kiülésének csökk entését annak érdek ében, hogy a szerk ezet megjelenése
k evésbé hangsúlyos legyen és a felületek egyneműsége jobban érvényesüljön.
Megjegyz ésk ént elhangzott, hogy k edvezőbb lenne a szimmetrik us k apu k ialak ítás, amely a tradicionális
szárnyas oltár elők épet idézi. A Főépítész tájék oztatta a tervtanácsi tagok at, hogy megrendelői igény volt az
aszimmetrik us k apuk épzés. A tervezett k ialak ítás biztosítja, hogy a szerviz bejárat a k apuba integráltan
valós uljon meg. Nincs szük ség a vázlattervek en szereplő oldalajtóra, ez által a k őburk olatos
homlok zatszak asz homogén felülettel, nyílás nélk ül alak ítható k i. A Zsűri a bemutatott k aput elfogadta.
A Tervtanács településk épi szempontból a benyújtott tervdok umentációt engedélyezésre, illetve a
tervdok umentáció alapján az építési tevék enységet megvalósításra ajánlja.”
Ki e g é s z í t ő t á j é k o z t a t á s
A Korm. r.45. § (9) bek ezdése szerint a településk épi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az
csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés k eretében vitatható.
A településk épi vélemény nem mentes íti az érintettek et a hatósági engedélyeztetési eljárás lefolytatása,
illetve a hatósági eljárásban szük séges k övetelmények teljesítése alól, építési tevék enységre nem jogosít.”
Az
Étv. 18. § (1) bekezdése kimondja, hogy építési munkát végezni az e törvényben foglaltak, valamint az
egyéb jogszabályok megtartásán túl, csak a helyi építési szabályzat, szabályozási terv előírásainak
megfelelően szabad.
A kérelem benyújtás akor a tárgyi építési területet magába foglaló területen hatályos Budapest Főváros
Közgyűlésének a Budapest Főváros Rendezési Szabályzatáról szóló 5/2015. (II. 16.) számú Önkormányzati
rendelete (a továbbiakban:
FRSZ), és a Fővárosi Közgyűlés 50/2015. (I.28.) számú határozatával elfog adott
Fővárosi Településszerkezeti Terv (a továbbiakban:
TSZT), valamint hatályos a
KÉSZ/KSZT.
A tervezett építési munkákkal érintett ingatlan a
TSZT alapján az
Ek jelű, „Közjóléti erdő” megnevezésű,
a
KSZT alapján a
KÉSZ 119. §-a szerinti
Ek/ÉK-9 jelű, „Közjóléti erdőterület – történelmi sportterület”
megnevezésű övezeti besorolású területen található.
22
A
KÉSZ 119. § (3) bekezdése szerint:
„az Ek/ÉK-9 övezetben – az ingatlanon – legfeljebb még egy épület
helyezhető el, k izárólag hitéleti rendeltetéssel, legfeljebb 150 m2 bruttó alapterületen és legfeljebb 15,0
méter beépítési magassággal.”
Az
Ek/ÉK-9 övezetben a beépítési paramétereket a
KÉSZ 2. melléklet 17. pontja határozta meg, a
következők szerint:
Ek/ÉK-9 jelű övezet:
Legnagyobb beépíthetőség terepszint felett:
0,91 %,
Szintterületi mutató általános:
0,002 épm2/telekm2,
Legkisebb zöldfelület:
95 %,
Legkisebb épületmagasság:
3,0 m,
Legnagyobb épületmagasság:
7,0 m,
kizárólag hitéleti rendeltetés esetén:
15,0 m
A tervezett állapot szerinti beépítési paraméterek az alábbiak:
Tervezett beépítettség terepszint felett:
0,08 %,
Tervezett zöldfelület:
99,9 %.
Tervezett épületmagasság:
2,94 m
A harangtorony magassága:
5,75 m
A
KÉSZ és az
FRSZ/
TSZT alapján korlátozás – az előzőekben már részletezettek kivételével - a területet
nem érinti.
Az
ÉTDR rendszerbe feltöltött építészeti-műszaki tervdokumentációból megállapítható, hogy a tervezett
építési munka az
FRSZ/
TSZT, valamint a
KÉSZ előírásainak megfelel, azokkal nem ellentétes.
Az
Étv. 31. §-a rögzíti az építményekkel szemben támasztott követelményeket.
Az
Étv. 31. § (2) bekezdése értelmében az építmények és azok részeinek építése során érvényre kell
juttatni az országos építési szakmai követelményeket.
Az országos építési szakmai követelményeket az
OTÉK rögzíti.
Eljárásom során a tervezett építési tevékenység fentiekben hivatkozott jogszabályban rögzített előírásoknak
való megfelelését ellenőriztem, és megállapítottam, hogy az, az építési szakmai követelményeket teljes
körűen kielégíti.
Az
OTÉK 42. § (1) bekezdése értelmében az új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek
rendeltetésszerű használatához - a helyi építési szabályzat eltérő rendelkezésének hiányában a (10) és a
(11) bekezdésben foglaltak kivételével - legalább a (2) és a (4) bekezdésben előírt mennyiségű és fajtájú
gépjármű elhelyezési lehetős égét, továbbá rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani.
Meglévő építmények bővítése, átalakítása, rendeltetésük módos ítása esetében - a (10) bekez désben
foglaltak kivételével - csak a bővítésből, az átalakításból, vagy az új rendeltetésből eredő többlet gépjármű
elhelyezéséről kell gondoskodni, a meglévők megtartása mellett. Védett épületek (műemlék, helyi egyedi
védelem) bővítéssel nem járó átalakítása, rendeltetésmódosítása esetében - a (10) bek ezdésben foglaltak
kivételével - nem kell a gépjárművek elhelyezését biztosítani.
Az
OTÉK 42. § (2) bekezdés e szerint az egyes telkek és építmények rendeltetésszerű használatához a
telken - a helyi építési szabályzatnak a terület településen belüli elhelyezkedése, tömegközlekedési
ellátottsága és forgalmi terheltsége és az építmény rendeltetése alapján, a (10) bekezdésben foglaltak
figyelembe vételével meghozott eltérő rendelkezése hiányában - a (2a) bekezdésben foglaltak kivételével a
4. számú melléklet szerint meghatározott számú személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani.
A
KÉSZ 31. § (1) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:
„
31. § (1) Új építmények , önálló rendeltetési egységek , területek rendeltetésszerű használatához a szükséges
személygépjármű elhelyezési k ötelezettséget legalább a 4. mellék let szerinti mennyiségben, az alábbi
előírások figyelembevételével k ell biztosítani.
23
A
4. melléklet nem tartalmaz a hitéleti rendeltetéssel összefüggésben a személygépjármű elhelyezési
kötelezettségre
vonatkozóan előírást.
Az
OTÉK 42. § (1) és
(2) bekez dése szerint a helyi építési szabályzat eltérő rendelkezésének hiányában a
4. számú melléklet szerint meghatározott számú személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani.
A
4. melléklet
14. pontja szerint egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani:
14. iroda, és
egyéb önálló rendeltetési egységek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeinek minden
megkezdett 20 m2 nettó alapterülete után,
Tekintettel arra, hogy a tervezett kápolna nem huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség, az
OTÉK és a
KÉSZ fent hivatkozott jogszabályhelyei alapján a tárgyi ingatlanon tervezett építmény rendeltetésszerű
használatához személygépjármű elhelyezési kötelezettsége az
Építtetőnek nem keletkezett.
Az
OTÉK 42. § (5) bekezdése a következőképpen rendelkezik:
„42. § (5) A telk en a 7. számú mellék let szerint számított k erék pár elhelyezését k ell biztosítani minden olyan
rendeltetésű építményhez, ahol rendszeres k erék párforgalomra k ell számítani.”
A
KÉSZ 35. § (2) bekezdése alapján a Hegy vidéki zóna területén a kerékpárok számára elhelyezési
kötelezettség nem keletkezik.
A vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazására nem került sor.
A tárgyi ingatlant az
Étv. 20.-22. §-ában szabályozott változtatási, telekalak ítási, illetőleg építési tilalom nem
terheli, az építési munkával érintett telek rendezett.
Az
Étv. 36. § (1) bekezdése értelmében építésügyi hatósági engedély törvényben, kormányrendeletben
meghatározottak szerint akkor adható, ha a kérelem és mellékletei, valamint a kérelmezett tevékenység
megfelel a jogszabályokban meghatározott szakszerűségi követelményeknek.
Az
Étv. 48. § (5) bekezdéséből következően szakszerű az építési tevékenység, ha azt a helyi építési
szabályzat rendelkezés einek megfelelően, valamint az alapvető követelmények, a tevékenységre vonatkozó
szakmai szabályok, előírások megtartásával végzik.
A tervezett építési munkák a kérelem mellékleteként beny újtott építészeti–műszaki tervdokumentációban
foglaltak a fent leírt részletezettséggel kielégítik a vonatkozó biztonsági, műszaki, és egyéb
követelményeket, megfelelnek a helyi építési szabályzat, a
KÉSZ/KSZT vonatkozó rendelkezéseinek.
A fent idézett jogszabályhelyeken foglaltaknak a tervezett építési tevékenység a határozatom
rendelkező részében meghatározott feltételek teljesíté sével az Étv. 36. §-ban, és a 312/2012. R.
18. §-ban, meghatározottak szerint megfelel, ezért az építési engedélyt megadtam.
A
312/2012. R. 39. § (1) bekezdés
b) és
c) pontja szerint:
„39. § (1) Használatbavételi engedély alapján vehető használatba a rendeltetésszerű és biztonságos
használatra alk almas építési engedélyhez k ötött építési tevék enységgel érintett építmény, építményrész, ha b) annak használatbavételi engedélyezési eljárásába szak hatóságot szük séges bevonni, vagy
c) a 11/A. § (1) bek ezdés szerinti építésügyi hatós ág építési engedélye a 6. mellék let III. táblázatában
meghatározott valamely szakk érdés tek intetében k ik ötést vagy feltételt tartalmazott, vagy ha az építési
tevék enységgel az engedélyezett tervek től eltértek és az eltérés a vizsgált szak k érdést érinti. ”
Az
531/2017.R. 4. § (1) bekezdése az alábbiak szerint szabályoz:
„
4. § (1) Szak hatóságot k ell bevonni a használatbavételi engedélyezési eljárásba, ha az építési
engedélyezési eljárás lefolytatásához a szak hatóság k ik ötéssel vagy feltételekk el járult hozzá, vagy ha az
építési tevék enység folyamán az engedélyezett tervek től eltértek és az eltérés a szak hatóság
állásfoglalásának tartalmát érinti.”
Tekintettel arra, hogy az építési engedély az
531/2017. R. 1. § (1) bekezdése és az
1. melléklet 4.
táblázatában meghatározott vízügyi és víz védelmi szakkérdés, továbbá a
312/2012. R. 6. melléklet III. táblázatában meghatározott, környezet- és természetvédelmi szakkérdés tekintetében kikötéseket tartalmaz,
ezért a jelen engedély alapján megvalósuló építési tevékenységre
az Építtetőnek a tényleges
használatbavételt megelőzően használatbavételi engedélyt kell kérnie.
24
A határozatom rendelkező részében ismertetett építésügyi hatósági feltételeket, figyelem -
felhívásokat, általános előírásokat és tájékoztatásokat a következő jogszabályok vonatkozó
rendelkezései alapján tettem:
1. pont
A
KSZT alapján a tárgyi ingatlan
csúszásveszélyes területen helyezkedik el.
2. pont
Az építési munkahelyek en és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi
követelményekről szóló
4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet
4. melléklet
III. cím
11.8. pontja.
3. pont
Az
Étv. 31. § (1) bekezdés
c) pontja szerint az építmény elhelyezése során biztosítani kell a
környezetvédelem és a természetvédelem sajátos követelményeit és érdekeit.
4. pont
A
191/2009. R. 5. § (6) bekezdése.
5. pont
Az
Étv. 31. § (1) bekezdés
a) pontja értelmében az építmény elhelyezés e során biztosítani kell az építmény,
továbbá a szomszédos építmények rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát.
6. pont
Az
OTÉK 47. § (8) bekezdése értelmében a telek, terület csapadék víz-elvezetési rendszerét úgy kell
kialakítani, hogy a víz a terepen és az építmény ekben, továbbá a szomszédos telkeken és építményekben,
valamint a közterületen kárt (átázást, kimosást, korróziót stb.) ne okozzon, és a rendeltetésszerű használatot
ne akadályozza.
7. pont
Az
Étv. 47. § (2) bekezdés e) pontja szerint az építésügyi hatóságnak külön kormány rendeletben foglaltak
szerint el kell rendelnie az építmény környezetéből az építési tevékenység során keletkezett építési
hulladék, maradék építőanyag és építési segédeszközök elszállítását, a környezetnek és a terep felsz ínének
az eredeti vagy az engedély ezett állapotban történő kialakítását, a környezetben okozott károk
megszüntetését.
8 – 9. pont
Az
OTÉK 50. § (3) bekezdés
d) pontja értelmében az építmény nek meg kell felelnie a rendeltetési célja
szerint a biztonságos használat és akadálymentesség követelményének.
Az
OTÉK 68. § (1) bekezdése szerint az építményben, építmény részben minden olyan padlószintet,
amelynek használata során a használókra néz ve a kiesés, leesés kockázata fennáll, a biztonságos
használat érdekében korláttal vagy mellvédfallal kell ellátni. A korlátot úgy kell tervezni és megvalós ítani,
hogy egy 120 mm átmérőjű tárgy ne férjen át a ny ílásain, és ne tartalmazzon felmászást elősegítő,
fellépőként szolgáló elemeket. A korlátot, mellvédfalat az előírt vízszintes terhelések elviselésére alkalmas
szerkezettel kell kialakítani, szükség esetén figyelembe véve a tolongó tömeg okozta hatásokat is. Az
üvegezést tartalmazó korlátot biztonsági üvegezéssel kell kialakítani.
Az
OTÉK 68. § (2) bekezdése értelmében a biztonságos gyalogos közlekedés céljára az 1,0 m -nél
hosszabb vízszintes vetületű lépcsőt, rámpát, lejtőt fogódzkodóval kell tervezni és megvalósítani.
10. pont
A
KÉSZ 16. § (3) bekezdése.
11 – 12. pont
A közúti közlekedésről szóló
1988. évi I. törvény 42/A. § (1) bekezdése, a
36. § (1) bekezdése, valamint a
7. § (1) bekezdése.
13. pont
A
KÉSZ 12. §-a szerint csúszásveszélyes területeken a föld alatti közművezetékek csak védőcsövezéssel
létesíthetők.
Továbbá:
Étv.,
25
OTÉK.,
312/2012. R.,
FRSZ/TSZT,
KÉSZ,
191/2009. R.,
a hulladékok jegyzékéről szóló
72/2013. (VIII. 27.)
VM rendelet;
45/2004. R. a
284/2007. R., a
27/2008. R.,
Az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások megszerzés ének kötelezettségére való
figyelmeztetést az
Étv. 37. § (1) bekezdése alapján tettem, valamint az építési munkával kapcsolatos polgári
jogi igényt az
Étv. 37. § (2) bekezdése alapján zártam ki.
Az
Étv. 37. § (1) és
(2) bekezdése szerint:
„37. § (1) Az építésügyi hatóság engedélye nem mentesíti az építtetőt az építési tevék enység
megk ezdéséhez szük séges más hatósági engedélyek , nyilatk ozatok vagy hozzájárulások megszerzésének
k ötelezettsége alól.
(2) Az építésügyi hatóság engedélye az építési munk ával k apcsolatos polgári jogi igényt nem dönt el.”
Határozatom rendelkező részében az engedély feltételeinek figyelmen kívül hagyás a esetére az
építésrendészeti eljárást az alábbi jogszabályhelyek alapján helyeztem kilátásba:
Az
Étv. 48. § (1) bekezdése:
„Szabálytalan a
a) jogszerűtlenül,
b) jogosulatlanul vagy
c) szak szerűtlenül
megk ezdett és végzett tevék enység.”
Az
Étv. 48. § (2) bekezdés ab) pontja értelmében jogszerűtlen az építési tevékenység, ha a jogszabály
alapján hatósági engedélyhez vagy tudomásulvételhez kötött építési vagy bontási tevékenységet az
engedélytől vagy tudomásulvételtől eltérően végzik.
Az építési munkaterület átadásával, az építési napló megnyitásával kapcsolatos figyelem felhívást, a
191/2009. R., és a
312/2012. R. alábbiakban idézett jogszabályhelyei alapján tettem.
A
191/2009. R. 5. § (5b) bekezdés
a) pontja, és a
3. § (2a) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:
„
5. § (5b) Az építési munk aterület nem adható át a fővállalk ozó k ivitelező részére, az építési napló nem
nyitható meg és a k ivitelezés nem k ezdhető meg a) a 3. § (2a) bek ezdésében meghatározott nyilatk ozat hiányában, és”
„3. § (2a) Az általános építmények k örében, ha az építtető nem az építési tevék enységgel érintett telek ,
építmény vagy építményrész k izárólagos tulajdonosa, a k ivitelezési szerződés mellék letét k épezi az a teljes
bizonyító erejű magánok iratba foglalt nyilatk ozat, amelyben a telek , építmény, építményrész tulajdonosa,
társtulajdonosa az építési munk aterület átadás-átvételét tudomásul veszi.”
A
312/2012. R. 65. § (1) bekezdés
d) pontja és a
(2) bekezdése:
„65. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság az elek tronik us építési naplóba történő egyidejű bejegyzéssel
megtiltja az építőipari k ivitelezési tevék enység folytatását, ha súlyos szabálytalanságot észlel. Súlyos
szabálytalanságnak minősül d) ha az építési munk aterület átadására vagy építőipari k ivitelezési tevék enys ég folytatására a telek ,
építmény vagy építményrész tulajdonosának az Épk iv.-ben meghatározott nyilatk ozata hiányában k erül sor, (2) Az (1) bek ezdés szerinti szabálytalanság esetén az építésfelügyeleti hatóság az építésfelügyeleti
bírságról szóló k ormányrendelet szerinti építésfelügyeleti bírságot is k iszabhat.”
A
312/2012. R. 19. § (5) bekezdésének
d) pontja szerint a tárgyi építésügyi hatósági eljárásban az ügy félkört
a következők alapján állapítottam meg:
A
312/2012. R. 4. § (1) - (3) bekezdései a következőképpen rendelkeznek:
26
„4. § (1) Az építésügyi hatóság engedélyezési és tudomásulvételi eljárásában, az építésfelügyeleti hatóság
építésrendészeti eljárásában k ülön vizsgálat nélk ül ügyfélnek minősül az épít tető és az építési
tevék enységgel érintett telek - az országos település rendezési és építési k övetelmények ről szóló
k ormányrendelet szerinti mezőgazdas ági birtok test esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek , építmény,
építményrész tulajdonosa.
(2) Az (1) bek ezdésben foglaltak on túlmenően az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárások ban
minden esetben vizsgálni k ell az ügyféli jogállását annak , ak inek az építési tevék enys éggel érintett telek re,
építményre vonatk ozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték .
(3) A szak hatóságok állásfoglalásuk tartalma erejéig ügyféli k ört, hatásterületet állapíthatnak meg a
jogszabályok ban foglaltak szerint.”
Az eljárásba bevont szakhatóság hatásterületet nem állapított meg.
A fent idézett jogszabályi hivatkozások, valamint az
Ákr. 10. §-ban meghatározottak alapján a 2021. május
11-én kelt,
BP/2603/00814-4/2021 számú végzéssel az
Építtetőt, a
010503/30 helyrajzi számú ingatlan
tulajdonosának képviselőjét, az építési tevékenységgel érintett telekkel köz vetlenül határos, közös
telekhatárral rendelkező ingatlanok tulajdonosait értes ítettem az eljárás megindításáról, amellyel egyben
meghatároztam jelen eljárásban az ügyfélkört.
A
BP/2603/00814-4/2021 számú végzésben tájékoztatást kaptak az ügy felek arról, hogy az az ügy fél, aki az
eljárásban nyilatkozatot nem tesz, vagy kérelmet nem nyújt be, ügyféli jogát nem gyakorolhatja a
312/2012. R. következő jogszabályhelye alapján:
„10. § (4) i) tájék oztatást arról, hogy ha az ügyfél az eljárásban nyilatk ozatot nem tesz, vagy k érelmet nem
nyújt be, ügyféli jogát nem gyak orolhatja,”
Az
Étv. 53/G. § (2) bekezdése az alábbiak szerint szabályoz:
„
53/G. § (2) Az eljárás megindulás áról szabályszerűen értes ített ügyfél ügyféli jogait ak k or gyak orolhatja, ha
az ügyfél az eljárásban nyilatk ozatot tett vagy k érelmet nyújtott be.”
A
312/2012. R. 4. § (5) bekezdése a következőképpen szabályoz:
„
4. § (5) Az épített k örnyez et alak ításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban:
Étv.) 53/G. § (2) bek ezdése alk almazása során nyilatk ozatnak k ell tek inteni a tényállás tisztázására
felhasználható tények ről, bizonyíték ok ról nyújtott ismeretek et, vagy a tanúvallomással, a szak értői
véleménnyel, a helyszíni szemlén vagy az ellenőrzés során tett megállapítással k apcsolatos észrevételt.”
A
312/2012. R. 10. § (4) bekezdésének
k) pontja alapján a
BP/2603/00814-4/2021 számú végzés ben az
ügyfelek tájékoztatást kaptak arról is, hogy az
Ákr. 26. § (1) bekezdésében meghatároz ottakon túl, ha a
kapcsolattartás módjáról (papír alapú vagy elektronikus) nyolc napon belül nem nyilatkoznak, az eljárással
kapcsolatos érdemi döntésről az
ÉTDR felületén az Általános tájékoztatás felületén értesülhetnek.
A BP/2603/00814-4/2021 számú végzéssel értesített ügyfelek az eljárás során nyilatkozatot nem
tettek, kérelmet nem nyújtottak be, a kapcsolattartás módjáról nem nyilatkoztak, ezért az eljárással
kapcsolatos érdemi döntésről az ÉTDR felületen az Általános tájékoztatás felületén értesülnek.
A
312/2012. R. 7. § (3) bekezdés e alapján a kérelemre induló eljárások ban a kérelem benyújtásával
egyidejűleg igazolni kell az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj megfizetését.
Az illetékekről szóló
1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban:
Itv.)
28. § (1) bekezdés e alapján az
építésügyi hatósági eljárások illetékmentesek.
Eljárásomban egyéb eljárási költség nem keletkezett, ezért arról az
Ákr. 129. § [Döntés az eljárási k öltség
viseléséről] (1) bekezdése alapján rendelkeznem nem kellett.
A döntés hirdetményi úton történő közlésének szabályait és módját az
Ákr. 88. §-a szabályozza.
„88. § (1) A k özlést hirdetmény útján k ell teljesíteni, ha a) az ügyfél ismeretlen helyen tartózk odik , b) a k ézbesítés egyéb elháríthatatlan ak adályba ütk özik , vagy annak megk ísérlése már előre is
eredménytelennek mutatk ozik , vagy c) azt törvény vagy k ormányrendelet előírja.”
Az
Ákr. 88. § (1) bekezdés
c) pontjában visszahivatkozott törvény esetünkben az
Ngt.
27
A döntés hirdetményi úton történő közlését az
Ngt. 2. § (1) és
(2) bekezdései szabályozzák, miszerint:
„2.§ (1) A k iemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóság az általa meghozott döntések et - az eljárás során a személyesen az ügyfélnek szóló végzések k ivételével - hirdetményi úton k özli. (2) Az (1) bek ezdés szerinti hirdetményi úton történő k özlés esetén, ha a döntés az ügyfél számára k ötelezettséget állapít meg, vagy alapvető jogát vonja el vagy k orlátozza, a kiemelt jelentőségű ügyben a hatóság az ismert ügyfelet a döntés szövegéről - a hirdetmény k ifüggesztésével egyidejűleg - az ügyfél tek intetében az adott ügyfajtára vonatk ozó k ülön jogszabály szerint alk almazható egyéb k apcsolattartási forma használatával is tájék oztatja. A k özlés jogk övetk ezményei ilyen esetben is a hirdetményi úton történő k özléshez k apcsolódóan állnak be. A döntés k özlésének napja - a k iemelt jelentőségű üggyé nyilvánító k ormányrendelet eltérő rendelk ezése hiányában - a hirdetmény kifüggesztését követő 5. nap.”
Jelen határozatomat az
Ákr. 80. § (1) bekezdése, és az
Ákr. 81. § (1) bekezdése alapján hoztam meg.
A döntésem ellen az önálló jogorvoslatot az
Ákr. 112. § [A jogorvoslathoz való jog] (1) bekezdése alapján
biztosítottam.
A döntésem elleni fellebbezés lehetősége az
Ákr. 116. § (1) bekezdése, valamint
(2) bekezdésének
a) pontja
alapján kizárt:
A döntésem elleni közigazgatási per megindításának lehetőségét az
Ákr. 82. § (1) bekezdése és
114. § (1) bekezdése biztosítja.
A jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatásom a közigazgatási perrendtartásról szóló
2017. évi I. törvény (a továbbiakban:
Kptv.)
39. §-ában, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános
szabályairól szóló
2015. évi CCXXII. törvény 9. §-ában foglaltakon alapul.
A kereseti kérelembe foglalható azonnali jogvédelemre, halasztó hatály kizárására irányuló kérelemre
vonatkozó tájékoztatásom a
Kptv. 50. § (1) és
(2) bekezdésében, a halasztó hatály elrendelésével
kapcsolatos tájékoztatásom az
52. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakon alapul.
A bírósági tárgyalás tartására, illetőleg mellőzésére vonatkozó tájékoztatásom a
Kptv. 77. § (1) és (2) bekezdésében, az illetékre, illetékfeljegyzési jogra vonatkozó tájékoztatásom az
Itv. 56. § (1), valamint a
62. §
(1) bekezdés
h) pontjában foglaltakon alapul.
A kereset előterjesztésére nyitva álló határidőről az
Étv. 53/I. §-a alapján adtam tájékoztatást.
A
312/2012.R. 14/A. § (1) és
(2) bekezdése alapján:
„14/A. § (1) Ha jogszabály az építés ügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárások tek intetében eltérően nem
rendelk ezik , az ügyintézési határidő - a (2) bek ezdésben foglalt k ivétellel - 25 nap.
(2) Ha az eljárás során szak hatóságot k ell megk eresni, és jogszabály az építésügyi és építésfelügyeleti
hatósági eljárások tek intetében eltérően nem rendelk ezik , az ügyintézési határidő 35 nap.”
A
294/2013. R. 4. § (2) bekezdése értelmében a tárgyi ingatlanon tervezett építési tevékenységgel
összefüggő közigaz gatási hatósági ügyek re vonatkozó ügyintézési határidő - ha jogszabály rövidebb
határidőt nem állapít meg, illetve az előzetes vizsgálati eljárás, a környezeti hatás vizsgálati eljárás és a
természetvédelmi hatósági eljárás kivételével - tizenöt nap.
A tárgyi építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban az ügyintézési határidő
15 nap.
Az
Ákr. 50. § [Az ügyintéz ési határidő] (5) bekezdés
a) pontja szerint az
ügyintézési határidőbe nem
számít be az eljárás szünetelésének időtartama.
Az
Ákr. 51. § [A határidő túllépése] (1) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:
„
51. § (1) Ha a hatóság
a) határidőben nem intézk edik a 43. § (1) bek ezdés a) és b) pontjában meghatározottak ról,
b) az ügyintézési határidőt túllépi, vagy
c) az automatik us döntéshozatal, vagy a sommás eljárás szabályait indok olatlanul mellőzi, az eljárás lefolytatásáért fizetendő illeték nek vagy az illeték ek ről szóló törvény szerinti k özigazgatási
hatósági eljárások ért, vagy igazgatási jellegű szolgáltatások igénybevételért fizetett igazgatási szolgáltatási
díjnak (a továbbiakban: díj) megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot megfizet a k érelmező
ügyfélnek , ak i mentesül az eljárási k öltségek megfizetése alól is.”
28
A tárgyi ügyben az érdemi döntést a
312/2012.R. 14/A. § (2) bekezdése szerinti, az ügyintézésre nyitva álló
15 napon belül, − a szünetelés időtartamának figyelmen kívül hagyásával − 2022. március 08. napját
megelőzően meghoztam, ezért
BFKH-nak pénz visszafizetési kötelez ettsége az
Építtető felé nem
keletkezett.
BFKH dönté si hatásköre és illetékessége az
Ákr. 16. § (1) bekezdés
a) pontján,
Ngt. 1/A. § (1)
bekezdés ének
a) pontjában rögzítettek figyelembevételével, az építésügyi és az építés felügyeleti hatóságok
kijelöléséről és működési feltételeiről szóló
343/2006. (XII. 23.)
Korm. rendelet 1. §-án, illetve a kormányzati
igazgatás ról szóló
2018. évi CXXV. törvény 39. § (1) bek ezdésén és a fővárosi és megyei
kormány hivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalok ról szóló
86/2019. (IV. 23.)
Korm. rendelet
2. § (1) bekezdésén, és a
32. § a) pontján alapul.
Budapest, 2022. március 08.
dr. Sára Botond
kormánymegbízott megbízásából:
osztályvezető helyett
Kosztyu Anikó
főosztályvezető
A BP/2603/00085-9/2022 számú határozatomról ÜGYFÉLI MINŐSÉGBEN értesül:
1.
Jelen döntésemről az ügy f elek hirdetmény i úton értesülnek.
A BP/2603/00085-9/2022 számú határozatomról tájékoztatásul értesül:
1. Merkel Tamás – Építtető, v agy onkezelő képv iselője
ÉTDR
2. Magy ar Állam,– Magy ar Nemzeti Vagy onkezelő Zrt. ingatlan tulajdonosa
3. Nemzeti Földügy i Központ – ingatlan tulajdonosi joggy akorlója
Hiv atali kapu
4. Főv árosi Katasztróf av édelmi Igazgatóság – v ízügy és v ízvédelmi szakhatóság
ÉTDR
5. Budapest Főv áros XII. Kerület Hegyv idéki Önkormány zat Polgármestere – a 312/2012. R. 20. § (2) bekezdés
Hiv atali kapu
b) pont bb) alpontja alapján
6. ELMŰ Hálózati Kf t. – v ezeték jog jogosultja
Hiv atali kapu
7. Budapesti Elektromos Műv ek Zrt. – használati jog jogosultja
Hiv atali kapu
29
