Iktatószám: CE/11280-3/2022.
Tárgy: kérelem elutasítása
Ügyintéző: dr. Vajnai Ádám
Telefon: 62/568-300
E-mail:
[email protected]
Készült: 2022. június 07.
V É G Z É S
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) Szopkó Zita (a
továbbiakban: Kérelmező) által benyújtott CE/11280-1/2022. számú, „a mindenszo.hu weboldallal
szemben, a Magyar Hang bejelentését követően lefolytatott 2019-es ellenőrzési eljárás teljes
dokumentációjára” irányuló, Kérelmező által közérdekű adatigénylésként megnevezett, ténylegesen
iratbetekintési kérelemnek minősülő kérelmét
e l u t a s í t j a .
A végzés ellen a közléstől számított 15 napon belül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Médiatanácsához címzett, de a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalánál (6721 Szeged,
Csongrádi sgt. 15.) benyújtott halasztó hatályú, indokolással ellátott fellebbezéssel lehet élni 5.000 Ft,
azaz ötezer forint másodfokú eljárási díjnak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Magyar
Államkincstárnál vezetett, 10032000-00300939-00000017 számú számlájára történő megfizetése
mellett. A fellebbezést a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa mint másodfokú hatóság
bírálja el.
I N D O K O L Á S
Kérelmező 2022. május 04. napján, a CE/11280-1/2022. számon iktatott kérelmében a Hatóság
mindenszo.hu elérhetőségű internetes tartalommal összefüggésben 2019. évben lefolytatott hatósági
ellenőrzésére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII.
törvény (a továbbiakban: Info tv.) 28. § (1) bekezdése alapján közérdekű adat megismerése iránti igényt
nyújtott be.
Az Info tv. 3. § 5. pont szerint közérdekű adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint
jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és
tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes
adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret,
függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre,
illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő
értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a
gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat.
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 33. §
[Az iratbetekintési jog]
(1) Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában és annak befejezését követően is betekinthet az eljárás
során keletkezett iratba.
(2) A tanú a vallomását tartalmazó iratba, a szemletárgy birtokosa a szemléről készített iratba tekinthet
be.
(3) Harmadik személy akkor tekinthet be a személyes adatot vagy védett adatot tartalmazó iratba, ha
igazolja, hogy az adat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon, bírósági vagy hatósági
határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.
(4) Az iratbetekintés során az arra jogosult másolatot, kivonatot készíthet vagy - kormányrendeletben
meghatározott költségtérítés ellenében - másolatot kérhet, amelyet a hatóság kérelemre hitelesít.
(5) Ha törvény a döntés nyilvánosságát nem korlátozza vagy nem zárja ki, az eljárás befejezését
követően a személyes adatot és védett adatot nem tartalmazó véglegessé vált határozatot, valamint az
elsőfokú határozatot megsemmisítő és az elsőfokú határozatot hozó hatóságot új eljárásra utasító
végzést bárki korlátozás nélkül megismerheti.
(6) Törvény egyes ügyfajtákban meghatározhatja az iratbetekintés további feltételeit és a (3) bekezdés
alapján iratbetekintésre jogosult személyek körét.
34. § [Az iratbetekintési jog korlátai]
(1) Nem lehet betekinteni a döntés tervezetébe.
(2) Nem ismerhető meg az olyan irat vagy az irat olyan része, amelyből következtetés vonható le
valamely védett adatra vagy olyan személyes adatra, amely megismerésének törvényben
meghatározott feltételei nem állnak fenn, kivéve, ha az adat - ide nem értve a minősített adatot -
megismerésének hiánya megakadályozná az iratbetekintésre jogosultat az e törvényben biztosított jogai
gyakorlásában.
(3) A hatóság a kérelem alapján az iratbetekintést biztosítja - az eljárás befejezését követően is -, vagy
azt végzésben elutasítja.
Az Ákr. 101. § (1) bekezdése értelmében a hatósági ellenőrzés végén, annak keretében a hatósági ügy
érdemében nem születik döntés. Ha az ellenőrzés során feltárt tényállás és beszerzett bizonyítékok
alapján hatósági ügyben eljárás indítása szükséges, a Hatóság saját hatáskörébe tartozó esetben
megindítja az eljárást, vagy ha a feltárt jogsértés miatt az eljárás más szerv illetékességébe tartozik,
annak eljárását kezdeményezi.
Fentiekre tekintettel Kérelmező a hivatkozott hatósági ellenőrzés iratanyagának megismerésére
irányuló beadványa nem közérdekű adat megismerésére, hanem iratbetekintési kérelemnek minősül,
figyelemmel arra, hogy az egyedi hatósági ügy nem esik a közérdekű adat fogalma alá. Mivel a
kérelemmel érintett hatósági ellenőrzési ügyben Kérelmező nem minősül ügyfélnek, továbbá abban
hatósági döntés nem született, az Ákr. 33. § (3) bekezdése szerint harmadik személy akkor tekinthet be
a személyes adatot vagy védett adatot tartalmazó iratba, ha igazolja, hogy az adat megismerése joga
érvényesítéséhez, illetve jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége
teljesítéséhez szükséges.
Az Ákr. 63. § értelmében, ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a hatóság az ügyfelet
nyilatkozattételre hívhatja fel.
Fentiekre figyelemmel a Hatóság a 2022. május 12. napján kelt, CE/11280-2/2022. szám alatt iktatott
végzésében felhívta Kérelmezőt, igazolja a mindenszo.hu vonatkozásában, hogy az adat megismerése
joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége
teljesítéséhez szükséges.
2
Elektronikusan aláírt dokumentum
CE/11280-3/2022.
Tekintetettel arra, hogy Kérelmező a hatósági felhívásra nem tett nyilatkozatot, a Hatóság a
rendelkezésre álló adatok alapján döntött.
Figyelemmel arra, hogy Kérelmező az iratbetekintési kérelemmel érintett hatósági ellenőrzésben nem
minősül ügyfélnek, továbbá az adatok (iratok) megismeréséhez a jogosultság fennállása sem került
igazolásra, a Hatóság a fentiekben hivatkozott Ákr. 34. § (3) bekezdése alapján az iratbetekintési
kérelem elutasításáról döntött.
Az Ákr. 112. § (2) bekezdés i) pontja értelmében az iratbetekintési jog gyakorlására irányuló kérelem
tárgyában hozott elutasító végzés ellen önálló jogorvoslatnak van helye, amelynek keretében az Mttv.
165. § (1) és (2) bekezdése alapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsához lehet
fellebbezést benyújtani. Az Ákr. 81. § (1) bekezdés szerinti tájékoztatás a jogorvoslatra vonatkozóan az
Ákr. 118. § (3) bekezdésén, a halasztó hatály tekintetében az Ákr. 117. § (1) bekezdésén alapul.
A Hatóság hatáskörét az Mttv. 41. § (4) bekezdés h), i) és a 184. § (1) bekezdés a), cd) pontja határozza
meg.
A fellebbezési díj mértékét a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egyes eljárásainak igazgatási
szolgáltatási díjairól és a díjfizetés módjáról
szóló 5/2011. (X. 6.) NMHH rendelet 17. § (18) bekezdése
határozza meg.
Szegeden az elektronikus aláírás szerinti időpontban kiadmányozta:
Aranyosné dr. Börcs Janka,
a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Hivatalának főigazgatója
nevében és megbízásából eljáró
Szabó Tibor hatósági irodavezető
helyett és nevében
Dr. Lutz Gábor
hatósági irodavezető-helyettes
Erről értesül:
1. Szopkó Zita
/[email protected]/ – elektronikus úton
2. Irattár
3
Elektronikusan aláírt dokumentum
CE/11280-3/2022.
