Ügyiratszám:
BP/2603/00405-2/2021.
Tárgy: Budapest II. kerület, Cirbolya utca
ÉTDR azonosító:
202100033148
3-9. szám alatti,
16019/5 helyrajzi számú
ÉTDR iratazonosító: IR-000182350/2021
ingatlanon a szomszédos
16022/1 és a
Ügyintéző:
Kosztyu Anikó / Tóman Tímea
015980/13 helyrajzi számú ingatlanokra
Telefon:
06-1-485-69-06
átnyúlóan felépített lakóépületre, terepszint
E-mail:
[email protected]
alatti építményekre vonatkozó
fennmaradási
és
használatbavételi
engedélyezési
ügyben a
BP/1003/00220-2/2020. számú
végzéssel elrendelt
új eljárás.
Ügyfél neve:
Cirbolya Mansion Kft. „f.a.”
Melléklet:
Ügyfél címe:
1052 Budapest, Deák Ferenc u. 15.
Hiv. szám:
Budapest
Főváros
Kormányhivatala
(a
továbbiakban
BFKH)
hatáskörében
eljárva
a
2020. június 02. napján kelt
BP/1003/00220-2/2020. számú
másodfokú végzéssel elrendelt új eljárásban a tárgyi ingatlanra vonatkozó közigazgatási hatósági ügyben meghozom az
alábbi döntést.
H A T Á R O Z A T
A
CIRBOLYA MANSION Kft. „f.a.” (székhelye: 1052. Budapest, Deák Ferenc utca 15. szám, a
továbbiakban
Építtető, képviseletére jogosult: TAX-AUDIT Felszámoló, Válságkezelő és Üzletviteli
Tanácsadó Kft., 1113 Budapest, Ulászló utca 72. szám, I. em. 1/A.)
által 2010. december 03-án
előterjesztett, majd 2010. december 15-én módosított, a
Budapest II. kerület, Cirbolya utca 3-9. szám
alatti, és a
16019/5, a 16022/1 és a 015980/13 helyrajzi számú, – a MAHILL HOLDING Ingatlanfejlesztő Kft.
(székhelye: 1214 Budapest, Kozmosz sétány 7. szám, 2. em. 6.) kizárólagos függő hatályú tulajdonában
lévő, a Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság (2100 Gödöllő, Kotlán Sándor utca 1. szám)
zárlatával, a HETÉNYI ÉS TÁRSA Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Kft. (székhelye: 1137 Budapest, Szent
István park 9. szám, 6. em.) a zárlatra tekintettel függő hatályú, 2021. június 18. napjáig tartó vételi jogával
terhelt,
„Kivett, beépítetlen terület” megnevezésű, 4522 m2 területű −
ingatlanokon, a
Budapest Főváros
II. Kerület Önkormányzatának Jegyzője (a továbbiakban:
Jegyző) 2008. április 08-án kelt, 2008. április
09-én jogerőssé vált,
VI. 1111-4/2008. számú
fennmaradási és továbbépítési engedélyétől eltérően, a
megvalósított egylakásos lakóépületre, illetve a hozzá kapcsolódóan egy szerkezeti egységként
felépített gépjármű tárolóra és terepszint alatti építményekre vonatkozó
fennmaradási és használatbavételi engedély iránti kérelmet elutasítom.
Környezetvédelmi és természetvédelmi szempontból a Budapest II. kerület, Cirbolya utca 3-9. szám,
16019/5, 16022/1 és 015980/13 hrsz.-ú ingatlanokon engedélytől eltérően felépült családi lakóépület és a
hozzá kapcsolódó gépkocsi tároló és terepszint alatti építmények
fennmaradási és használatbavételi
engedélyéhez nem járulok hozzá.
Talajvédelmi és erdészeti szempontból az épület fennmaradását nem támogatom.
Egyben kötelezem az Építtetőt, hogy a tárgyi ingatlanon a szomszédos 16022/1 hrsz.-ú és 015980/13
hrsz.-ú ingatlanokra is átnyúlóan megvalósított egylakásos lakóépületet, a hozzá kapcsolódóan egy
szerkezeti egységként felépített gépjármű tárolót és terepszint alatti építményeket jelen határozatom
véglegessé válásától számított 90 napon belül bontsa el.
Kiemelt Ügyek Osztálya
cím/levelezési cím: 1051 Budapest, Sas u. 19. szám -
postafiók: 1368 Bp. Pf. 205.-Telefon:+36 (1) 235-1726
E-mail: [email protected] -
Honlap: www.kormanyhivatal.hu
Hivatali kapu azonosító: KHIV BUK ÉÖF KÜO –
KRID:
422374158
Kötelezem továbbá az Építtetőt arra, hogy
a tárgyi ingatlanon a terepet az építési tevékenységet megelőző terepállapotnak megfelelően
állítsa vissza,
az ingatlan DK-i telekhatára mentén épített, előkertben elhelyezett portaépületet bontsa le,
valamint az utcai telekhatár mentén elkészített tömör vasbetonkerítést a közterületi
aszfaltburkolattól mért 2,50 m-es magasságig bontsa vissza, és a megmaradó kerítés felületét
40%-ban áttörtté alakítsa át
jelen határozatom véglegessé válásától számított 90 napon belül.
Felhívom az
Építtető figyelmét arra, hogy amennyiben a fent előírt kötelezettségeinek a megadott határidőig
nem, vagy nem teljes körűen tesz eleget a végrehajtást
az állami adóhatóság foganatosítja.
Felhívom a figyelmet, hogy az építésügyi hatóság
azt, aki az elrendelt munkálatok elvégzését
akadályozza, a munkálatok tűrésére kötelezheti.
Jelen döntésem a közléssel végleges.
Döntésem ellen fellebbezésnek helye nincs.
A döntés ellen az ügyfelek jogsérelemre hivatkozással közigazgatási pert indíthatnak, a döntésem
közlésétől számított 15 napon belül.
Jogi képviselő nélkül eljáró magánszemély a keresetlevelet
BFKH-nál nyújthatja be, a Fővárosi
Törvényszéknek (1055 Budapest Markó u. 27.) címezve.
Jogi képviselő, illetőleg belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet a keresetlevelet az
elektronikus ügyintézés szabályai szerint nyújthatja be.
A keresetlevél benyújtásának a döntés hatályosulására nincs halasztó hatálya.
Akinek jogát, jogos érdekét a közigazgatási tevékenység vagy az azzal előidézett helyzet fenntartása sérti, a
közvetlenül fenyegető hátrány elhárítása, a vitássá tett jogviszony ideiglenes rendezése, illetve a jogvitára
okot adó állapot változatlan fenntartása érdekében a bíróságtól az eljárás során bármikor azonnali
jogvédelmet kérhet.
Azonnali jogvédelem keretében kérhető a halasztó hatály elrendelése, a halasztó hatály feloldása,
ideiglenes intézkedés, illetve előzetes bizonyítás elrendelése. A bíróság elrendelheti annak részleges vagy
teljes halasztó hatályát. A halasztó hatály elrendelése esetén a közigazgatási cselekmény nem hajtható
végre, annak alapján jogosultság nem gyakorolható, és egyéb módon sem hatályosulhat.
A végrehajtás a kérelemnek a végrehajtást foganatosító szerv tudomására jutásától annak elbírálásáig, de
legkésőbb az elbírálásra nyitva álló határidő elteltéig nem foganatosítható,
kivéve, ha a közigazgatási
szerv a cselekményét azonnal végrehajthatónak nyilvánította. A tudomásszerzésig foganatosított
végrehajtási cselekmények a bíróság eltérő rendelkezésének hiányában hatályban maradnak.
Ha egyik fél sem kérte tárgyalás tartását, és azt a bíróság sem tartja szükségesnek, a bíróság az ügy
érdemében tárgyaláson kívül határoz. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben, az alperes a
védiratban kérheti. Tárgyalás tartása a perbelépési kérelemben, illetve a perbevonásától vagy a
perbeállítástól számított tizenöt napon belül is kérhető. A tárgyalás tartása iránti kérelem elmulasztása miatt
igazolásnak nincs helye.
Perbeállítás csak a keresetlevélben, a védiratban, illetve a perbelépés bejelentésével egyidejűleg kérhető. A
perbelépést a perbelépés lehetőségéről való bírósági értesítés közlését követő nyolc napon belül kell
bejelenteni. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A keresetet csak a perindításra nyitva
álló határidőn belül lehet megváltoztatni, illetve kiterjeszteni.
A bírósági eljárásért az illetéktörvényben megállapított illetéket kell fizetni. Nem kötelezhető illeték fizetésére
az, aki a külön jogszabály szerint költségmentességet, vagy e törvény szerint illetékmentességet élvez.
A közigazgatási bírósági eljárásban a feleket illetékfeljegyzési jog illeti meg, a fél mentesül a bírósági illeték
előzetes megfizetése alól. Az illetéket az a fél fizeti meg, akit a bíróság eljárásában erre kötelez.
2
A keresetlevél előterjesztésére nyitva álló időben, a vonatkozó iratanyag
BFKH Építésügyi és
Örökségvédelmi Főosztály Kiemelt Ügyek Osztályán (1051 Budapest, Sas utca 19. szám),
ügyfélfogadási időben (hétfőn: 13ºº órától – 16ºº óráig, szerdán: 8ºº órától - 16ºº óráig) megtekinthető.
Eljárásom során egyéb eljárási költséget nem állapítottam meg.
I N D O K O L Á S
Előzmények:
Csipak Péter (a továbbiakban:
Jogelőd építtető) kérelmére a
Jegyző a 2005. december 21. napján kelt,
VI.
3419/4/2005. számú határozatával, a tárgyi ingatlanon új egylakásos lakóépületre benne úszómedence
építésére, kültéri úszómedence építésére, a kültéri gépkocsitárolók kialakításához szükséges földbevágásra
és támfalakra, valamint utcai telekhatáron álló kerítés létesítésére adott
építési engedélyt. Az építési
engedély 2006. január 9. napján – fellebbezés hiányában – jogerőre emelkedett.
Jogelőd Építtető az építési engedély alapján az építési munka megkezdését, 2006. április 24-ei kezdési
nap megjelölésével, 2006. április 19. napján a hatóságnál bejelentette.
A jogerős építési engedélytől eltérő építési munkák miatt, Csipak Péter 2008. március 19. napján
fennmaradási és továbbépítési engedély iránti kérelmet nyújtott be a
Jegyzőhöz.
A
Jegyző a 2008. április 08. napján kelt,
VI. 1111-4/2008. számú határozatával a tárgyi ingatlanon az építési
engedélytől eltérően megvalósított lakóépület pince + földszint + emeleti szintjeire, valamint a hátsókerti
terepszint alatti gépjármű tároló fennmaradására és továbbépítésére adott engedélyt
Jogelőd építtető részére, egyben a teljes tetőemeleti szint, továbbá az ÉK-i telekhatár mentén tervezett 32 × 4 m alapterületű
(nappali szoba, fürdő, hőközpont helyiségekből álló) terepszint alatti építmény tekintetében a kérelmet
elutasította. Kötelezte továbbá a
Jogelőd építtetőt, hogy a szomszédos (akkor még Jogelőd építtető
tulajdonában lévő,16022/1 helyrajzi számú) ingatlanra deponált földet az építkezés helye szerinti ingatlanra
szállítsa vissza; a DK-i telekhatár mentén készített szerkezetkész portaépületet bontsa le, valamint az utcai
telekhatár mentén készített tömör vasbeton kerítést a közterületi aszfaltburkolattól mért 2,0 m-ig bontsa
vissza a határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül.
A fennmaradási és továbbépítési engedély az érintett és érdekelt ügyfelek fellebbezési jogról való
lemondása következtében 2008. április 09. napján jogerőre emelkedett.
A 2008. június 17. napján készült – kézzel írt – helyszíni jegyzőkönyvben rögzítésre került, hogy a tárgyi
ingatlanon a szerkezetkész épület legfelső szintje felett acél vázszerkezet készült, mely a kiviteli tervek
szerint női dolgozó és szivarszoba lesz. Ez a szint engedély nélkül épül. Az ingatlan ÉK-i telekhatára mentén
vasbeton szerkezetű kerítés építése van folyamatban. A kerítés építése szabálytalan. Az építési munkákat
az építésügyi hatóság azonnali hatállyal leállította, amit a jelenlevő műszaki vezető, a jegyzőkönyv aláírása
mellett tudomásul vett.
Jogelőd építtető meghatalmazottja, Liszkai László a 2008. június 20. napján tett nyilatkozata szerint, a K-i
oldalhatáron lévő kerítés a helyi építési szabályzat 14. § (6) bekezdése alapján valósul majd meg, és az
épület lezárása árnyékoló (pergola) szerkezettel fog történni a jelenleg megvalósult acélszerkezeten. A
kapcsolódó födémek a pergola alatti szinten lezárásra kerülnek.
Jogelőd építtető a 2008. június 23. napján kelt levelében jelezte a leállítással kapcsolatban, hogy a
korábban kifogásolt épületszerkezetek módosításra és átépítésre kerültek, kérte más ügyintéző kijelölését
ügyében. Az előadói ív belső borítóján található feljegyzés szerint 2008. július 10. napján másik ügyintéző
kijelölése megtörtént.
A
Jegyző a 2009. szeptember 21. napján kelt,
VI. 1343-5/2009. számú végzésében tudomásul vette, hogy a
VI. 1111-4/2008. számú, jogerőssé és végrehajthatóvá vált fennmaradási és továbbépítési engedély
építtetője Csipak Péter építési jogáról lemondott, és jogutódja a Cirbolya Mansion Kft. lett.
2010. december 3. napján a
Cirbolya Mansion Kft. használatbavételi engedély iránti kérelmet terjesztett
elő, melyet a 2010. december 14. napján kelt levele szerint fennmaradási és használatbavételi engedély
3
iránti kérelemre módosított. Közölte, hogy az épület tetőszintjén lévő pergola beüvegezett felülete
88,69 m2.
A Cirbolya Mansion Kft. gazdasági társaság 2013. június 7. napjától Fpk. 01-13-002654 számon felszámolás
alatt áll, így tehát a Cirbolya Mansion Kft. immáron Cirbolya Mansion Kft. „f.a.” néven szerepel a
cégnyilvántartásban.
Az iratok között megtalálható a hatóság műszaki ellenőrének aláírásával ellátott, 2010. december 15. napján
készült irat, mely szerint a használatbavételi engedélyezési eljárást megelőző, 2010. december 14. napján
megtartott épületellenőrzést a VI. 1111/4/2008. számú fennmaradási és továbbépítési engedélyezési tervek
figyelembe vételével végezte, és megállapította, hogy a felépített négyszintes lakóépület a fennmaradási
tervdokumentációban foglaltakkal megegyezik és a továbbépítési tervektől eltérés nem történt. Az épület
alaprajzi kontúrméretei, metszetei és falnézetei, valamint a lakóépület homlokzatai a jogerős fennmaradási
tervek szerint készültek el. Az épület bejárása során megállapította, hogy a családi ház cca. 60%-os
készültsége nem elégséges a használatbavételi engedélyezési eljárás lefolytatásához. A válaszfalak
jelentős és a burkolatok teljes hiánya jellemzi az épületet. Bár a fűtés részleges, a lakóépület egyes területei
üzemeltethetők, a tisztálkodás és a főzés, a lakhatás nélkülözhetetlen feltételei nincsenek biztosítva. Az
ingatlan végleges tereprendezése nem készült el. Megállapította, hogy a gépkocsitárolóhoz vezető út
nyomvonalát építtető megváltoztatta, és nem az engedélyezett nyomvonal szerint építi, valamint a
fennmaradási és továbbépítési engedélyben foglalt kötelezettségének egyelőre nem tett eleget.
A
Jegyző a 2010. december 21. napján kelt,
VI. 2271-9/2010. számú elsőfokú határozatával a Cirbolya
Mansion Kft. kérelmére a fennmaradási és használatbavételi engedélyt megadta, amelyet a
VI. 423/2011. számú határozatával – a szakhatóságok állásfoglalásai tekintetében – kiegészített.
A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a 2011. január 18.
napján kelt, KTVF:2390-3/2011 számú levelében a használatbavételi engedély kiadásához történt
hozzájáruló KTVF:2390-2/2011 számú szakhatósági állásfoglalását visszavonta. Az indokolás szerint az
állásfoglalás kiadását követően megállapításra került, hogy a megépített egylakásos lakóépület kivitelezése
során eltértek az építési engedélyezési tervdokumentációban foglaltaktól, azonban a változás
vonatkozásában sem a felelős műszaki vezető nem nyilatkozott, sem az eltérést ábrázoló tervrajzok,
valamint az azt ismertető munkarészek nem kerültek továbbításra.
A
Jegyző a 2011. február 04. napján kelt,
VI. 42-8/2011 számú határozatával a korábban kiadott
– fennmaradási és használatbavételi engedélyt megadó – VI. 2271-9/2010, valamint a kiegészítő
VI. 42-3/2011 számú határozatát is
visszavonta a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi
és Vízügyi Felügyelőség szakhatósági állásfoglalásának visszavonása kapcsán beállt semmisségi ok miatt.
Az
Építtető 2011. március 4. napján fellebbezést nyújtott be a VI. 42-8/2011 számú visszavonó határozat
ellen. A jogorvoslati eljárásban a
BFKH a 2011. március 29. napján kelt,
50BP-655/5/2011. számú
másodfokú határozatával az elsőfokú VI. 42-8/2011 számú határozatot
megsemmisítette. Felügyeleti
jogkörben eljárva, a 2011. március 29. napján kelt,
50BP-655/6/2011. számú másodfokú végzéssel, a
fennmaradási és használatbavételi engedélyezés során hozott VI. 2271-9/2010., VI. 2271-11/2010. és
VI. 42-3/2011. számú elsőfokú határozatok
megsemmisítésére, és új eljárás lefolytatásának
elrendelésére került sor.
A
BFKH – felügyeleti jogkörében eljárva – a 2011. március 29. napján kelt,
50BP-655/7/2011. számú
másodfokú végzésével, a 2008. április 8. napján kelt, VI. 1111-4/2008. számú elsőfokú határozattal
megadott fennmaradási és továbbépítési engedély határozatot megsemmisítette és e körben is új eljárás
lefolytatására kötelezte a
Jegyzőt.
A
Jegyző a 2011. október 7. napján kelt,
VI. 944-9/2011. számú határozattal
Jogelőd építtető 2008. március 19. napján benyújtott fennmaradási és továbbépítési engedély kérelmét elutasította és
kötelezte a szabálytalan állapot megszüntetésére, továbbá ezen munkák tűrésére kötelezte a Cirbolya
Mansion Kft-t.
Fellebbezés kapcsán a
BFKH a 2011. december 15. napján kelt,
50BP-655-16/2011. számú határozattal a
VI. 944-9/2011 számú határozatot
helybenhagyta, mely döntés ellen keresetet nyújtott be külön-külön a
Cirbolya Mansion Kft. és
Jogelőd építtető.
4
A
Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a továbbiakban:
Bíróság) a 2015. március 11. napján
kelt,
14.K.30.174/2015/6. számú ítéletében az 50BP-655-16/2011. számú másodfokú határozatot, az
elsőfokú VI. 944-9/2011. számú határozatra is kiterjedően
hatályon kívül helyezte és az elsőfokú
hatóságot új eljárásra kötelezte.
A
Bíróság a
14.K.30.174/2015/6. számú ítéletének 12. oldal 5. bekezdésében rögzítette, hogy
„A jogutódlást tudomásul vevő 2009. szeptember 21-én VI.1343-5/2009. számú végzést az alperes egyetlen
felügyeleti jogkörben hozott végzésével sem helyezte hatályon kívül, így 2009. szeptember 12.-től az
építéshatósági eljárásban ügyfélnek az I. r. felperest [Cirbolya Mansion Kft. „f.a.”]
kellett volna tekintenie az
elsőfokú építésügyi hatóságnak.”
A
Bíróság a
14.K.30.174/2015/6. számú ítéletének 14. oldal utolsó és 15. oldal első bekezdéseiben
iránymutatásként az alábbiakat írta elő:
„… megismételt eljárás során hozható döntés arról, hogy az I. r. felperes kérelmére a végleges fennmaradási
használatbavételi engedély miként adható, illetve megadható-e és amennyiben a bontás elrendelésére lesz
szükség úgy konkrétan, egyértelműen határozza meg az épület egészének vagy mely részeinek az
elbontására köteles immár a jogutód. Ezzel kapcsolatban a bíróság rámutat arra, miután az I. r. és II. r.
felperes a közigazgatási eljárás során, de különösen a perben is hangsúlyozottan hivatkozott a jogutódlás
bekövetkezésére, a bontási kötelezettség meghatározásánál vegye figyelembe azt, hogy a jogelőd II. r.
felperes építtető Csipak Péter helyébe az I. r. felperes lépett, vagyis a jogutódlásnak nem csak azt I. r.
felperes szempontjából kedvező, és a II. r. felperes szempontjából is előnyös részeit kell vizsgálat tárgyává
tenni, hanem azt is, hogy a jogutódlással az I. r. felperes jogelőd valamennyi korábbi cselekményéért
felelősséggel tartozik. Ezt a bíróság azért kívánja nyomatékosítani, mert a felperesek végig a jogutódlás
tényére hivatkoztak nevezetesen arra, hogy az alperes és az elsőfokú hatóság olyan féllel szemben hozott
kötelező határozatot, akivel szemben erre jogutódlás folytán nem lett volna lehetőség. Ebből kiindulva –
figyelembe véve a 2009. szeptember 21.-i jogerős végzésben foglaltakat – valamennyi döntést a
fennmaradási és használatbavételi engedély kérelem vonatkozásában az I. r. felperessel szemben kell
meghozni. Az I. r. felperes részére lehet vagy kell megadni a fennmaradási engedélyt, amennyiben ennek
feltételei fennállnak, illetve vele szemben kell a fennmaradási és használatbavételi engedély kérelem
elutasítása esetén megfelelő kötelező rendelkezéseket meghozni, ez utóbbi során vizsgálni szükséges a
jogutód vonatkozásában az Étv. 48. § (9) bekezdésében előírt határidőt is.”
A
Bíróság fenti ítéletét követően a
Jegyző kérelme alapján szubjektív kizárási ok megállapítására került sor
a
BFKH 2015. június 26. napján kelt,
BPD/002/00639-3/2015. számú végzésével. A
BFKH ezen végzésben
felhívta a
Jegyzőt, hogy az eljárás lefolytatása érdekében a teljes előzményes iratanyagot küldje meg a
Budapest Főváros Kormányhivatala I. Kerületi Hivatalának (a továbbiakban:
BFKH I. Kerületi Hivatala).
A
BFKH I. Kerületi Hivatala a 2017. szeptember 18. napján kelt,
BP-01/004/00743-15/2017. számú
határozatával
Jogelőd építtető által 2008. március 19-én benyújtott fennmaradási és továbbépítési
engedély iránti kérelmet, valamint az
Építtető által 2010. december 14-én benyújtott, a tárgyi ingatlanon a
2005. december 21. napján kelt,
VI. 3419/4/2005. számú építési engedélytől elhelyezésében, alaprajzi,
homlokzati kialakításában, magasságában eltérően, továbbá a szomszédos 16022/1 hrsz-ú, valamint a
015980/13 hrsz-ú ingatlanokra átnyúlóan megvalósított lakóépületre, a hozzá kapcsolódóan felépített
gépjármű tárolóra és a terepszint alatti építményekre vonatkozó fennmaradási és használatbavételi engedély
iránti kérelmét
elutasította. Ezzel egyidejűleg egyetemlegesen
kötelezte Jogelőd építtetőt és Építtetőt,
továbbá a 16019/5 és a 16022/1 hrsz-ú ingatlanok mindenkori tulajdonosait, hogy az építési engedélytől
eltérően a 16019/5 hrsz-ú ingatlan hátsó kertjéből kiindulva a 16022/1 hrsz-ú és 015980/13 hrsz-ú ingatlanra
átnyúlva felépített lakóépületet, a hozzá kapcsolódóan egy szerkezeti egységként felépített gépkocsi tároló
és terepszint alatti építményeket a határozat jogerőre emelkedésétől számított 180 napon belül
bontsák el.
Jogorvoslati kérelmek előterjesztését követően a
BFKH a 2018. április 26. napján kelt,
BP/1003/00043-4/2018. számú – három határozatot egybefoglaló – döntéssel a
BFKH I. Kerületi Hivatal BP-01/004/00743-15/2017. számú határozatát valamennyi kérdéskörben
helybenhagyta, amely jogerős
másodfokú döntés ellen
Jogelőd építtető és
Építtető külön-külön keresetet nyújtottak be.
5
A
Bíróság a 2019. március 5. napján kelt,
15.K.32.707/2018/19. számú ítéletével az előző bekezdésben
rögzített másodfokú döntést az elsőfokú határozatra is kiterjedően
megsemmisítette és az elsőfokú
közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte.
A
Bíróság a
15.K.32.707/2018/19. számú ítélet indokolásának 21. oldal 4. bekezdésében és 23. oldal ötödik
bekezdésében a következő iránymutatást tette:
„Mindezekből következően az I. r. felperes 2008. március 19-én benyújtott fennmaradási és továbbépítési
engedély iránti kérelmét már nem vizsgálhatta és arról érdemben nem dönthetett volna alperes a jelen pert
megelőző közigazgatási eljárásban, mivel a VI: 1111-4/2008. számú, I. r. felperes részére fennmaradási és
továbbépítési engedélyt adó jogerős határozat vonatkozásában az alperes 50BP-655/7/2011. számú
végzése joghatást már nem váltott ki. Az alperes tehát a bíróság egyértelmű megállapításai ellenére az I. r.
felperes már jogerősen eldöntött kérelmével kapcsolatosan hozta meg döntését (1. számú határozat), így a
jelen per tárgyául szolgáló alperesi határozat és az elsőfokú közigazgatási szerv határozata a Ket. 109. §
(3) –(4) bekezdéseibe és a 121. § (1) bekezdésének f) pontjába ütközik.
A megismételt eljárásban a közigazgatási szerv – a bíróság által a fentiekben kifejtettekre figyelemmel – az I.
r. felperessel szemben [Csipak Péter] már nem folytathat le eljárást a tárgybeli építési munkák
vonatkozásában. A II. rendű felperes [Cirbolya Mansion Kft. „f.a.”], mint ügyfél által 2010. december 3-án
benyújtott fennmaradási és használatbavételi engedély iránti kérelem ügyében kell dönteni a
megismételt eljárásban, figyelembe véve a fennmaradási engedélykérelme benyújtásakor hatályos Étv. 48.
§ (9) bekezdésében előírt határidőt is. Amennyiben bontás elrendelésére kerül sor, abban az esetben arra
csak az építtetői jogutód II. r. felperes kötelezhető és meg kell határozni, hogy az épület egészét,
vagy pontosan mely részét kell elbontani.”
A bírósági ítélet kapcsán előterjesztett felülvizsgálati kérelmet a
Kúria, mint felülvizsgálati bíróság a
2019. szeptember 11-én kelt,
Kfv.VI.37.625/2019/6. számú végzésével
visszautasította.
Az új eljárás során a
BFKH I. Kerületi Hivatala a 2019. december 18. napján kelt,
BP-01/007/02637-4/2019.
számú határozatával az
Építtető által benyújtott fennmaradási és
használatbavételi engedély iránti kérelmet
elutasította, egyben kötelezte az
Építtetőt, hogy a tárgyi
ingatlanon a fennmaradási és továbbépítési engedélytől eltérően felépített lakóépületet, a hozzá
kapcsolódóan egy szerkezeti egységként felépített gépkocsi tárolót és terepszint alatti építményeket a
határozat véglegessé válásától számított 180 napon belül bontsa el. Felhívta továbbá az
Építtetőt, hogy
tegyen eleget a VI.1111-1/2008. számú fennmaradási és továbbépítési engedély határozatban előírt bontási
kötelezettségnek. Ennek elmaradására jogkövetkezményt helyezett kilátásba.
A jogorvoslatra nyitva álló törvényes határidőn belül a 16019/5 helyrajzi számú ingatlan tulajdonosa a
MAHILL HOLDING Ingatlanfejlesztő Kft. és az
Építtető is külön-külön fellebbezést terjesztettek elő az
elsőfokú építésügyi hatóságnál.
A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a 2020. június 02. napján kelt,
BP/1003/00220-2/2020. számú
végzésében a
BP-01/007/02637-4/2019. számú határozatot megsemmisítette és új eljárás lefolytatását
rendelte el.
A
BFKH másodfokú végzésének indokolása – többek között - az alábbiakat tartalmazza:
„A Cirbolya Mansion Kft. „f.a.” a tárgyi ingatlannal nem jogosult rendelkezni. A Cirbolya Mansion Kft. „f.a.”
cégnek az Étv. 48. § (1) bekezdése alapján – miszerint „ha az építményt, építményrészt szabálytalanul
építették meg, az építésügyi hatóság arra - az építtető vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult kérelme
alapján - fennmaradási engedélyt ad, ha a 36. §-ban meghatározott feltételek fennállnak vagy
megteremthetők és az építtető az építési jogosultságát igazolta. Ha az építményt, építményrészt építésügyi
hatósági engedély nélkül bontották le az építésügyi hatóság azt tudomásul veszi.” – igazolnia kellett volna
építési jogosultságát.
Jelen döntésem korábban részletezett előzményi tényállását már nem ismétlem, azonban a terjedelmes
iratanyag áttanulmányozását követően az alábbiakat rögzítem még.
A fennmaradási és használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtásakor hatályos, a tárgyban megjelölt
ingatlanokra vonatkozó, a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat képviselő-testületének, Bp. II. ker.
6
Szépvölgyi út – Hármashatárhegyi út – erdőterület – Selyemakác utca – Szivarfa utca – Tiszafa utca által
határolt szabályozási tervéről szóló 44/1998. (X.19.) rendelete (a továbbiakban: KSZT) szerint a
16019/5 helyrajzi számú ingatlan az L6/A jelű hegyvidéki, kertvárosias, szabadonálló beépítésű
nagytelkes lakóterület övezetében helyezkedett el (szabályozási tervlapon kötelezően kijelölt építési
hellyel, 20 m-es méretezett hátsókerttel, 12 m-es előkerttel, 12 m-es jobb oldali oldalkerttel);
16022/1 helyrajzi számú ingatlan erdőterület, építési tilalommal;
015980/13 helyrajzi számú ingatlan (földrészlet) erdőterület.
A 16019/5 helyrajzi számú ingatlanra megépített, szerkezetkészen álló lakóépület elhelyezése a
jogszabályokban rögzítettekkel ellentétes, megvalósítása szabálytalan, mivel az a 21,0 m-es engedélyezett
előkerti méret helyett 36,5 m-es előkerttel valósult meg, továbbá a bővített épület teljes terjedelmében a
hátsókert 20,0 m-es előírt méretén beül valósult meg. Az épület mögött létesített garázs és építményrészei
részben a szomszédos 015980/13 helyrajzi számú erdőterületen valósultak meg.
Mind a 14.K.30.174/2015/6. számú ítéletben, mind a 15.K.32.707/2018/19. számú ítéletben foglaltak
szerint az elsőfokú hatóságnak az elrendelt új eljárásban azt kellett volna részletesen vizsgálnia,
hogy az épület mely részeinek bontása írható elő a Cirbolya Mansion Kft.-vel „f.a.” szemben, és
egyáltalán előírható-e még bontás az Étv. 48. §-ában foglalt határidőkre tekintettel. Az elsőfokú
építésügyi hatóság ezt az új eljárás során nem vizsgálta.
Fennmaradási engedély nem adható a Cirbolya Mansion „f.a.” Kft.-nek, hiszen a megváltozott
tulajdonviszonyokra tekintettel építtetői jogosultságát nem igazolta.
Az új építésrendészeti eljárásban (bontás elrendelése tekintetében is) vizsgálandó a rendelkezési
jogosultság, az adás-vételre tekintettel az építésrendészeti eljárásnak ki a jogutódja, és részletesen le
kell vezetni a hatóság intézkedési határidejének vizsgálatát.
Figyelemmel kell lenni a jogosultságok és kötelezettségek tekintetében a tulajdonosváltás miatti építési
jogosultságokra, kötelezettségek tekintetében a jogutódlásokra, zárlatra tekintettel történt jogszerzésre is.
Tekintettel arra, hogy az ügynek környezetvédelmi és természetvédelmi érdek, mint közérdek sérelme miatt
büntetőjogi szála is van, melynek kimenetele hatóságunk előtt nem ismert, jelen végzésemmel megkeresem
a Budapesti Közérdekvédelmi Ügyészséget is mindemellett, hogy a védendő érték több közigazgatási szerv
hatáskörét is érinti, és így szükség esetén a közérdek védelme érdekében felléphet.
Másodfokú eljárásom során megállapítottam még, hogy az elsőfokú építésügyi hatóság a tárgyi ügyben a
NAV Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatóságát ügyfélként nem vonta be, holott a tulajdoni lap III.
rész 30. sora szerint végrehajtási jog jogosultjaként szerepel.”
A 2018. január 1. napján hatályba lépett, az általános közigazgatási rendtartásról szóló
2016. évi CL.
törvény (a továbbiakban:
Ákr.)
143. § (1) bekezdése értelmében:
„143. § [Átmeneti rendelkezések]
(1) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell
alkalmazni.”
A
Bíróság 15.K.32.707/2018/19. számú ítélete, és a
BFKH BP/1003/00220-2/2020. számú másodfokú
végzése alapján az új eljárásban az alábbiak
vizsgálandók:
1.
fennmaradási és használatbavételi engedély megadhatósága az építési, rendelkezési jogosultsággal
együtt,
2.
a Nemzeti Adó- és Vámigazgatóság Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatósága ügyféli jogállása,
továbbá a
3.
kérelem benyújtásakor hatályos Étv. 48. § (9) bekezdése szerinti határidők megtartottsága.
Fennmaradási és használatbavételi engedély megadhatóságának, valamint az építési, rendelkezési
jogosultság vizsgálata.
A fennmaradási és használatbavételi engedély iránti kérelem előterjesztésekor, azaz 2010. december 03.
napján hatályos, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
1997. évi LXXVIII. törvény (a
7
továbbiakban:
Étv.)
18. § (1) bekezdése alapján, építési tevékenységet végezni az e törvényben foglaltak,
valamint az egyéb jogszabályok megtartásán túl, csak a helyi építési szabályzat, szabályozási terv
előírásainak megfelelően szabad.
A kérelem előterjesztésekor a tárgyi építési területet magába foglaló területen a Budapesti Városrendezési
és Építési Keretszabályzatról szóló
47/1998. (X.15.)
Budapest Főváros Közgyűlésének Önkormányzati rendelete (a továbbiakban
BVKSZ),
a Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló
46/1998. (X. 15.)
Főv. Kgy. Rendeletének 1. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott keretszabályozási övezeteket és egyéb
szabályozási elemeket tartalmazó M=1:4000 méretarányú térképe (a továbbiakban
FSZKT), valamint a
Budapest II. ker., Szépvölgyi út - Hármashatárhegyi út - erdőterület - Selyemakác utca - Szivarfa utca -
Tiszafa utca által határolt terület szabályozási tervéről szóló
44/1998.(X.19.) Budapest Főváros II. Kerületi
Önkormányzat Képviselő-testületének
önkormányzati rendelete (továbbiakban:
KSZT.) voltak érvényben.
A
BVKSZ-hez tartozó
FSZKT alapján az építéssel érintett telkek az alábbi besorolásba tartoznak:
a 015980/13 hrsz. E-TG jelű turisztikai erdőként,
a 16019/5 hrsz. L6/A jelű hegyvidéki, kertvárosias, nagytelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű,
nagytelkes lakóterületként,
a 16022/. hrsz. alatti ingatlan szintén E-TG jelű turisztikai erdő területként megjelölt.
A
BVKSZ. szerint az E jelű erdőterület előírásai:
„53. § (1) A keretövezetbe tartoznak azok a beépítésre nem szánt területfelhasználási egységek, melyek
a főváros területének erdőterületi területfelhasználási egységeibe tartoznak.
(2) Az erdőterületek az FSZKT-ben területileg lehatárolt célzott területfelhasználási módjaik szerint:
a) turisztikai erdők E-TG,
b) védelmi, védőerdők E-VE,
e) védelmi, védett erdő, természeti területek E-TT.
(3) A keretövezetben telket kialakítani és azon közutat, gyalogutat, gépjánnüvárakozó-helyet létesíteni,
valamint épületet, építményt - köztárgyak kivételével - elhelyezni csak KSZT alapján lehet.
( 4) A keretövezet területén:
a) lakóépületet (a szolgálati lakóépületek kivételével),
b) önálló intézményi és szolgáltatási épületet,
e) kereskedelmi létesítményt,
d) ipari létesítményt,
e) raktározási építményt,
f) üzemanyagtöltő állomást,
g) bányaterületet létesíteni nem lehet.
(5) A keretövezet területén:
a) a vendéglátó épület,
b) a szabadidő eltöltés,
e) a pihenés, a testedzés építményei,
d) az ismeretterjesztés építményei,
e) a terület fenntartásához szükséges építmények,
f) a turizmust szolgáló építmények (menedékház, erdei tornapálya, télisport-pálya),
g) az erdőterületek fenntartásához szükséges szolgálati lakóépületek,
h) biztonsági okból szükséges őrházak (erdészház és ezek melléképületei, melléképítményei),
í) közlekedési építmények,
j) távvezetékek helyezhetők el."
Az
FSZKT szerint az építési tevékenységgel érintett ingatlanok kiemelten védett övezetben találhatók, a
015980/13. hrsz-ú ingatlan pedig országosan védett természeti területbe tartozik.
Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap tanúsága szerint a tárgyi ingatlannal szomszédos, 015980/13. hrsz-ú
ingatlan „
Erdő és egyéb épület” megnevezésű művelési ágú védett terület, Natura 2000 terület, amely a
Magyar Állam tulajdonában van.
8
Az igazgatási terület erdőterületként beépítésre nem szánt terület az országos településrendezési és építési
követelményekről szóló
253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban:
OTÉK)
6. § (3) bekezdés
b)
pont
3. alpontja alapján.
Az
OTÉK. az erdőterületre vonatkozóan a
28. § (1) bekezdésében ezt írja:
„28. § (1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület.
(2) Az erdőterület az erdő rendeltetése szerint:
1. védelmi (védett és védő),
2. gazdasági,
3. egészségügyi-szociális, turisztikai,
4. oktatási-kutatási rendeltetésű lehet.
(3) A védelmi rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni nem lehet."
Az
Étv. 19. §-a szerint:
„19. § (2) Beépítésre nem szánt területen új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni,
rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha az
a) a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
b) közérdeket nem sért, különösen
ba) nem érinti károsan a környezet természeti, táji és építészeti értékei védelmének érdekeit,
bb) nem veszélyezteti a talaj- és a vízgazdálkodást,
bc) nem befolyásolja hátrányosan a terület rendeltetésszerű felhasználását,
bd) a megfelelő megközelítés biztosított, illetőleg biztosítható, továbbá
c) építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe, és biztosított, hogy az
építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el, illetve
d) a korábbi gazdálkodó ottlakását biztosító második lakóépület céljára szolgál, és amennyiben biztosított a
gazdálkodás folytatása, valamint azt a gazdaság meglévő építményeinek közvetlen közelében építik fel,
e) helyhez kötött, továbbá a környezetével szemben támasztott különleges védelmi igény miatt, illetőleg a
környezetére kifejtett hatása miatt beépítésre szánt területen nem helyezhető el,
f) közösségi építmény vagy köztárgy.”
A kérelem benyújtásakor érvényben volt
KSZT szerint a tárgyi építkezéssel érintett ingatlanok az alábbi
övezetekben helyezkednek el:
16019/5 hrsz-ú ingatlan: L6/A jelű hegyvidéki, kertvárosias, szabadonálló beépítésű nagytelkes
lakóterület övezetében helyezkedett el ( szabályozási tervlapon kötelezően kijelölt építési hellyel,
20 m-es méretezett hátsókerttel, 12 m-es előkerttel, 12 m-es jobb oldali oldalkerttel)
16022/1 hrsz-ú ingatlan erdőterület, építési korlátozással,
015980/13 hrsz-ú ingatlan erdőterület.
A
KSZT 1. § (2) bekezdése és
(4) bekezdés
e) pontja az alábbiakat tartalmazza:
„1. § (2) A területen területet felhasználni, telket alakítani, építési tevékenységet folytatni, ilyen célra hatósági
engedélyt kiadni, csak az Országos Településrendezési és Építési Követelményeknek ( a továbbiakban:
OTÉK) , 1999. január 1-től a Budapesti Városrendezési Keretszabályzatban ( a továbbiakban: BVKSZ) és a
jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelően szabad.
1. § (4) A tervben szereplők közül (a továbbiakban : terv) kötelezőnek kell tekinteni, meg kell tartani, illetve
alkalmazni kell
„e) az építési helyre és a kötelező építési vonalra vonatkozó meghatározásokat az 5. és 6. §-ban
foglaltak figyelembevételével.”
A
KSZT 6. § (1), (2) és
(3) bekezdései az alábbiakat tartalmazzák:
„6. § (1) Ha a terv az építési telken építési helyet jelöl ki, az építményt annak határvonalai között kell
elhelyezni a
(2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(2) Az előkert mérete legalább 5 méter, illetőleg a terven jelölt helyeken 3 és 4 méter. Az oldal és
hátsókertek méreteit a terv szerint kell meghatározni.
9
(3) Az erdőterülettel határos építési telkeken a hátsókertek mérete legalább 20 méter kell legyen.”
Az
Étv. 36. §-a ekként szabályoz:
„36. § (3) Jogorvoslati eljárás során elrendelt új eljárás keretében az alapeljárás megindításakor hatályos
építésügyi szabályok szerint kell eljárni a (4) bekezdésben foglalt kivétellel.
(4) A (3) bekezdésben említett jogorvoslati eljárás során, ha az új eljárás megindításakor hatályban lévő
építésügyi előírások az építtető számára kedvezőbbek, akkor azokat kell az eljárás során alkalmazni."
A
KSZT a Bp. II. kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló
2/2007. (I.18.) rendelet módosításáról szóló Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének
3/2011. (I.31.)
rendelet 75. § (5) bekezdése alapján hatályát vesztette, melynek záradéka szerint a módosító rendeletet a
Képviselő-testület a 2011. január 25-i ülésén fogadta el, hatályba lépésének napja - a (2), (3) és (4)
bekezdésekben nevesített területek kivételével - 2011. február 1., rendelkezéseit a hatálybalépését követően
kezdődő építési hatósági eljárásokban kell alkalmazni.
Az
Étv. 36. § (3) és
(4) bekezdése alapján megállapítottam, hogy a 2015. március 11-ét követően érvényben
lévő többször módosított
KVSZ-hez tartozó szabályozási tervlap a
4,0 m-es jobb oldali oldalkerti előírást nem tartalmazza, azonban az előkert mélységét a korábbiakhoz képest
12,0-ről 15 m-re szigorította a hátsókert és bal oldali építési vonal változatlanul hagyása mellett. A szabályozási tervlap az ingatlanra L6/A-11·08 jelű övezetet jelöl, amely övezetre 10%-os beépítési maximum, 0,15m2/m2 szintterület mutató, 80% zöldfelület minimum, és a korábbival azonos 4,5 m-es maximális építménymagassági előírás vonatkozik.
A kérelem benyújtását követően hatályba lépő építésügyi előírások azonban a korábbiakhoz képest
szigorúbban szabályoznak, ezért a
kérelem előterjesztésekor érvényben lévő építésügyi előírásokat kell
alkalmazni.
Az
OTÉK az elő-, oldal- és hátsókert előírásait ekként tartalmazza:
„35. § (1) Az építési telken az építési helyet az építési övezet elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásai
szerint kell meghatározni az építési határvonalakkal. Az előírt legkisebb elő-, oldal- és hátsókert méretén
belül épület, épületrész - a 0,6 m-nél nem nagyobb kiállású eresz, alaptest továbbá a (8) bekezdésben
foglaltak kivételével - nem állhat. Amennyiben az épület, épületrész valamely építési határvonalra kerül
elhelyezésre, akkor az a homlokzati falának végleges külső (vakolt vagy burkolt) felületi síkjával kell, hogy a
határvonalon álljon.
(7) A hátsókert előírt legkisebb méretén belül - a szükséges védőtávolságok megtartásával - valamennyi
melléképítmény elhelyezhető. Növényházat (üvegházat), fóliasátrat a 31. § rendelkezéseinek keretei között -
helyi építési szabályzat és szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában - a teleknek a szomszédos
telekkel közös határától legalább 1,50 m távolságra szabad elhelyezni.
(8) A jogszabály hatálybalépésekor már meglévő építmény utólagos hőszigetelése és homlokzat burkolása
együttesen - az oldalhatáron álló falat kivéve - az elő-, oldal- és hátsókert méretét legfeljebb 10-10 cm-rel
csökkentheti. A telek beépítettsége ennek megfelelően módosulhat."
A
KSZT az építmények elhelyezését tartalmazó
6. §-a szerint:
„6. § (1) Ha a terv az építési telken építési helyet jelöl ki, az építményt annak határvonalai között kell
elhelyezni a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(2) Az előkert mérete legalább 5 méter, illetőleg a terven jelölt helyeken 3 és 4 méter. Az oldal és
hátsókertek méreteit a terv szerint kell meghatározni.
(3) Az erdőterülettel határos építési telkeken a hátsókertek mérete legalább 20 méter kell legyen."
Az építési engedélyezési terveken, valamint a fennmaradási és továbbépítési engedélyezési
tervdokumentációban ábrázoltaktól eltérően a tárgyi ingatlanon és a szomszédos ingatlanokra
átnyúlóan megvalósított lakóépület, a hozzá csatlakozó gépjármű tároló teljes terjedelmében a
kötelezően betartandó 20,0 méteres hátsókert méretén belül, továbbá maga a lakóépület még a
12 m-es jobb oldali oldalkerti méreten belül, azaz több szempontból is teljes terjedelmében építési
helyen kívül valósult meg.
10
A
KSZT-hez tartozó szabályozási tervlap szerint a 16019/5 hrsz-ú ingatlan L6/A. jelű hegyvidéki
kertvárosias, szabadonálló lakóterületi építési övezetben fekszik, ahol a
KSZT 5. § (1) bekezdése szerint, a
beépítési mértéke - 06K (L6/A) és 22 (L6) építési övezetekben - maximum 10 % lehet.
A
KSZT 5. § (2) bekezdése alapján, a 3000 m2-t meghaladó méretű építési telek esetén a beépítési mérték
és az építhető lakásszám meghatározásánál a telek 3000 m2 feletti többletterületének csak a fele vehető
figyelembe.
A 16019/5 hrsz. ingatlan az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap szerint 4522 m2 területű, így a megengedett
beépítési százalék a 3000 m2-es rész után 10%, az a feletti részre +5%, azaz a
beépíthető terület
mindösszesen:
300 m2 + 76,10 m2 =
376,10 m2 lehetett volna.
A
Jegyző az
OTÉK 29. §-a előírásaira való hivatkozással döntött a 16022/1 hrsz. alatti ingatlanra
bejegyzendő építési korlátozásról, és biztosította a 3%-os beépítési százalékot a 16019/5 hrsz. alatti
ingatlan beépítési mértékébe beszámítandóként. Így összesen a 16022/1 hrsz-ú ingatlan 2954 m2 területéből
a 3%-nyi, 88,62 m2 plusz beépítési területet engedélyezett.
A tárgyi ingatlan és a 015980/13 hrsz. alatti erdőterület ingatlanán létesített lakóépület és támfalgarázs
építményének - az OTÉK. 1. számú mellékletében meghatározott fogalom-meghatározás 74. pontja szerinti
telek beépített területe alapján - beépítésbe kötelezően beszámítandó területe az ellenőrző számítás szerint
-1160 m2; maga a lakóépület közel 610 m2, a támfalgarázs rész pedig plusz 550 m2-nyi beépített területet
eredményez.
A szabálytalan építési tevékenység eredményeként a jelenlegi beépítés mértéke
többszörösével meghaladja az övezeti előírás szerint megengedett maximális értéket.
A
KSZT 5. § (8) bekezdése szerint, a legnagyobb építménymagasság az L6 építési övezetben 900 m2
telekméret alatt 4,0 méter, 900 m2-t meghaladó telekméret esetén és az L6/A övezetben 4,5 méter.
A fennmaradási terveken szereplő állapot ellenőrzése alapján rögzíthető, hogy
az engedélytől eltérő
magasságban és az összes belmagasság tekintetében közel 2,0 m-es eltéréssel létesített lakóépület
építménymagassági értéke jóval meghaladja a maximális 4,50 m-es értéket.
Jogelőd építtető az építési engedélyezési tervek szerint a korábbi 16019/4 és 16019/5 hrsz. alatti telkek
összevonását követően kialakult 16019/5 hrsz. alatti ingatlanon egylakásos lakóépület létesítésére kapott
engedélyt 2005-ben. Az engedély iránti kérelemhez tartozó helyszínrajz szerint a lakóépület a bal oldali 4,0
m-es, a jobb oldali 12,0 m-es oldalkerti, valamint a 12,0 m-es elő-, és a 20,0 m-ben meghatározott hátsókerti
határvonalak szerinti építési helyen belül került volna elhelyezésre, pince + földszint + emelet + tetőtér
szintszámmal úgy, hogy a pinceszinti padlószint ±0,00 magassága a 306,25 mBf. abszolút magassággal
egyezik meg. Az épület hátsókerti részén támfalakkal körülhatárolt 8 állásos felszíni parkoló létesült volna a
gépkocsi felhajtó végén.
Jogelőd építtető által előterjesztett fennmaradási és továbbépítési engedély iránti kérelemhez tartozó,
2008. márciusában készített tervdokumentáció helyszínrajza szerint az épület a jobb oldali telekhatár
irányába bővítésre került, közel 10 m-nyi épületrésszel, a terepalakításban változások történtek mind az elő-,
mind pedig a hátsókerti részen. A helyszínrajz a tárgyi telket úgy ábrázolja, mintha a jobb oldali szomszédos
ingatlan egy része is a tárgyi ingatlan telkéhez tartozna, és a gépjárműfelhajtó és a mellette lévő portaépület
részben a tárgyi, részben pedig a 16022/1 hrsz-ú ingatlanon valósul meg. A lakóépület 8,0 m illetve 2,0 m-es
oldalkerti, 22,0 m-es előkerti, 18,0 m-es hátsókerti mérettel került ábrázolásra, az építési engedély terven
ábrázolt építési helyhez viszonyítva eltéréssel.
A szomszédos, 16022/1 hrsz-ú ingatlan jobb oldali és utcai részén létesítendő kerítés szintén feltüntetésre
került a helyszínrajzon, azonban a két ingatlant elválasztó jogi telekhatár nem. A hátsókert felé drótkerítés
található.
A 2008. márciusi tervek szerint egy teljes gépészeti szint beépítésre került a pincei/alagsori szint alá; a jobb
oldali oldalkerti rész felé az alagsori tároló bővítésre került, a bal oldali oldalkert irányába a medencetér,
úszómedence bővítésre került, így az engedélyezett 45,88 m hosszú épület 60,28 m hosszúságú lett. A
földszinti nappali és társalgó helyiség az utcai front irányába 1 m-rel, és a nappali-étkező helyiség felöl
terasszal bővítésre került. Az ingatlan hátsókerti részén a 8 állásos felszíni pakoló helyett kör alakú
gépkocsiforduló létesült, hozzá kapcsolódóan 4+1+1 állásos fedett támfalgarázs tárolóval, továbbá a
11
hátsókerti telekhatár irányában egy nappali közlekedő és szoba helyiségből álló újabb lakás gépészeti térrel
a végén. Az emeleti részen a női és férfi dolgozó oldalán, valamint a szülői háló részen szintén alapterületi
növelés került ábrázolásra. A tetőszinti alaprajzon lévő szivarszobát fürdőhelyiséggel bővítették, és két
tetőterasszal.
A tervlapokon csak az alagsori padlószint ±0,00 magassága került feltüntetésre, azonban a mBf. abszolút
magasság nem. A metszetrajzokból megállapítható, hogy az építési engedélyhez képest az épület
szintjeinek belmagassága megnövekedett, amely közel 2 m-es magasságbeli eltérést is eredményezett, így
az épület legfelső pontja a +12,39 m helyett közel 15,45 m magasságba került a ±0,00 relatív magassághoz
képest.
Fentiek alapján rögzíthető, hogy a VI. 1111-4/2008. számú fennmaradási és továbbépítési
engedélyhez tartozó tervdokumentációban ábrázolt épület sem az építési engedélynek, sem pedig a
tárgyi ingatlanokon megvalósított lakóépületnek nem felel meg.
Az
Építtető által benyújtott, 2011. június 27. napján készített építész kiviteli terv É-01. jelű helyszínrajzán
ábrázolásra került a 16019/5 és a 16022/1 hrsz-ú ingatlan beépítése az elválasztó jogi telekhatár
feltüntetésével. Az 1:500-as léptékű rajzból megállapítható, hogy az engedélytől eltérően bővített lakóépület
a 21,0 m-es engedélyezett előkerti méret helyett, cca. 36,5 m-es távolságban valósult meg, a betartandó
12,0 m-es jobb oldali oldalkerti méret helyett cca. 11,0 m-rel közelebb van az épület a két ingatlant elválasztó
jogi telekhatárhoz, valamint a bővített épület teljes terjedelmében a hátsókert 20,0 m-es előírt méretén belül
került elhelyezésre úgy, hogy az épület mögött létesített garázs és építményrészei részben a szomszédos,
015980/13 hrsz-ú erdőterületen valósultak meg.
Az
Építtető a 2011. február 03-án érkeztetett leveléhez mellékelten benyújtotta Csatár András földmérő,
üzemmérnök által 2011. január 25-én készített 3-9/2011. munkaszámú változási vázrajzot, amelyen
rögzítésre került az építési tevékenységgel érintett 16019/5 helyrajzi számú tárgyi ingatlan és a rajta
megvalósult lakóépület és vele egy szerkezeti egységet képező terepszint alatti gépjármű tároló kontúrja,
valamint a szomszédos 16022/1 hrsz-ú és a 015980/13 hrsz-ú ingatlan jogi telekhatárai is.
Mind a 2011. január 25. napján készített változási vázrajzból, mind pedig az elsőfokú eljárás során
benyújtott fennmaradási engedély iránti kérelemhez mellékelt tervdokumentációkból megállapítható,
hogy a megvalósított teljes lakóépület a mögötte kialakított támfalgarázzsal és a hozzá kapcsolódó
építményrésszel együtt teljes terjedelmében a helyi szabályozás által meghatározott, és kötelezően
betartandó építési helyen kívül, azaz a hátsókert 20,0 m-es mélységén belül, illetve a 12,0 m-es jobb
oldali oldalkerti méreten belül szabálytalanul került elhelyezésre, így a teljes épület telepítése az
OTÉK. 35. § (1) bekezdésében, és a KSZT 6. § (1) bekezdésében foglaltakkal ellentétes, továbbá
részben idegen ingatlanon került megvalósításra.
A
BVKSZ 4. §-a így rendelkezik:
„4. § (2) Az előkertben, továbbá az oldal- és a hátsókert előírt méretén belül a szabadlépcsők közül a
tereplépcső, továbbá az utca szintjétől legfeljebb 1,5 m-es szintkülönbséget áthidaló előlépcső helyezhető el.
(3) Az előkertnek a közterület felőli 5 méteres sávjában csak:
a) kerti építmény,
b) terepszint alatti személygépjármű-tároló,
e) terepszint alatti háztartási tüzelőolaj-tároló,
d) közműbecsatlakozás építménye,
e) közműpótló építmény a szennyvízülepítő, szennyvízszikkasztó kivételével,
f) a kerítéssel egybeépített hulladéktartály-tároló helyezhető el."
Az előkertben létesített portaépület fenti jogszabályi előírással ellentétes, előkertben nem
elhelyezhető építmény.
A
KSZT kerítésekre vonatkozó
8. § (2) bekezdése szerinti előírás ekként szabályoz:
„8. § (2) A kerítés magassága legfeljebb 2,5 méter lehet, tömör részeinek anyaga terméskő kell legyen. Az
utcavonalon mért felületének legfeljebb 40 %-a lehet tömör, illetőleg - e szabály betartása mellett - a teljes
magasságában tömör (átláthatatlan) kerítésrész csak az utcavonalon mért telekszélesség 30 %-án
12
létesíthető. A kerítés további részei áttört, átlátható formában alakítandók ki, a telekre való belátás
megakadályozására csak élősövény telepíthető.”
Az utcafronti tömör vasbeton kerítés a KSZT 8. § (2) bekezdésében foglalt magassági és áttörtségi
előírásnak nem felel meg.
Az
Étv. az építmény fennmaradásának engedélyezése címszó alatti
48. §-ában ekként rendelkezett.
„48. § (1) Ha az építményt, építményrészt szabálytalanul építették meg, az építésügyi hatóság arra - az
építtető vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult kérelme alapján - fennmaradási engedélyt ad, ha a 36. §-
ban meghatározott feltételek fennállnak vagy megteremthetők és az építtető az építési jogosultságát
igazolta. Ha az építményt, építményrészt építésügyi hatósági engedély nélkül bontották le az építésügyi
hatóság azt tudomásul veszi.
(2) Fennmaradási engedély az (1) bekezdésben foglaltak érvényesítése mellett kiadható akkor is, ha
a) az építmény, építményrész átalakítással szabályossá tehető, vagy
b) a szabálytalansággal okozott érdeksérelem jelentéktelen, közérdeket nem sért, vagy a hatóság által
meghatározott határidőn belül elhárítható.
(3)-(6)
(7) Az építményt, építményrészt az engedélyesnek kártalanítási igény nélkül le kell bontania, ha
a) a meghatározott időre szóló fennmaradási engedélyben meghatározott idő eltelt,
b) a visszavonásig hatályos fennmaradási engedélyt visszavonták, vagy
c) a fennmaradási engedélyben előírt átalakítási kötelezettséget nem teljesítették.
(8) Ha a szabálytalanul megépített építményre, építményrészre fennmaradási engedély nem adható,
az építésügyi hatóság elrendeli:
a) a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését vagy
b) - ha az építmény fennmaradása átalakítással sem engedélyezhető -, a lebontását.
(9) Az építésügyi hatóság a szabálytalanság tudomásra jutásától számított egy éven belül, legkésőbb
azonban az építés befejezésétől - ha nem állapítható meg - az építmény használatbavételétől számított tíz
éven belül intézkedhet. A (7) bekezdésben foglaltak és az új eljárás lefolytatása esetén az egyéves
időtartam kezdetét a meghatározott idő elteltétől, valamint az engedély visszavonásától, az átalakítási
kötelezettségre előírt teljesítési határidő lejártától, illetőleg az új eljárás lefolytatását elrendelő jogerős
határozat keltétől kell számítani.
(10) A (9) bekezdés szerinti egyéves időtartam az építésügyi hatóság számára újra kezdődik:
a) a (3) bekezdésben foglaltak esetén a fennmaradási engedélykérelem benyújtására való felhívás
közlésétől, illetve
b) ha az elrendelt bontási kötelezettség fennállása alatt felmerült új tényre hivatkozva terjeszti elő az építtető
fennmaradási engedélykérelmét, továbbá
c) ha az építtető kérelmét módosítja vagy visszavonja,
d) az eljárás felfüggesztésének megszűnésekor.
(11) A fennmaradási engedélyezés (1)-(2) bekezdéseiben foglalt feltételeit új eljárás elrendelése esetén az
eredeti eljárás megindításakor hatályos építésügyi szabályok szerint kell figyelembe venni, kivéve, ha az új
eljárás lefolytatásakor hatályos szabályok az építtető számára kedvezőbbek.
(12) Amennyiben a fennmaradás engedélyezésének az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott feltételei
fennállnak - kérelemre - a fennmaradási engedély kiadható akkor is, ha a (9) bekezdésben meghatározott
intézkedési határidő már letelt. Ebben az esetben azonban átalakítási kötelezettséget előírni és építésügyi
bírságot megállapítani már nem lehet.”
Az
Étv. 36. §-ában ekként rendelkezett.
„36. § (1) Építésügyi hatósági engedély törvényben, kormányrendeletben meghatározottak szerint akkor
adható, ha
a) a tervezett építési tevékenység megfelel a 18-22. §-ban, és a 31. § (1) bekezdésében előírtaknak,
b) az építési tevékenységgel érintett telek kialakítása a 23. és 24. §-ban, a településrendezési tervekben,
illetőleg a jogszabályokban meghatározottak szerint megtörtént,
c) a tervezett építmény vagy építészeti-műszaki megoldás megfelel
ca) a 31. § (2)-(5) bekezdésében előírt követelményeknek,
13
cb) az általános érvényű szakmai és a jogszabályokban meghatározott követelményeknek,
cc) az egyes építményekre, területekre védettséget elrendelő jogszabályoknak és az előzetes hatósági
eljárásokban előírt követelményeknek,
cd) az építészeti minőség és értékvédelem jogszabályban meghatározott szempontjainak, valamint
d) az építmény megépítése, rendeltetése, használata, fenntartása nem okoz a környezetében olyan káros
hatást, amely
da) a terület rendeltetésének megfelelő és jogszabályban meghatározott mértéket meghaladná,
db) az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné,
e) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságához szükséges
ea) járulékos építmények (közművek, utak, burkolatok, parkolók stb.), illetőleg
eb) közlekedési hálózathoz való csatlakozás, valamint
ec) a közmű- és energiaellátás
a használatbavételi engedély megkéréséig biztosítható, illetve a használatbavételi engedélyezéskor
rendelkezésre áll,
f) a tervezőként megjelölt személy - a névjegyzéket vezető szerv által igazoltan - jogosult a kérelemben
megjelölt építési tevékenységgel kapcsolatos építészeti-műszaki tervezésre,
g) az építtető - az elvi és a használatbavételi engedélyezés kivételével - az építési tevékenységre jogosult,
h) a tervező nyilatkozott arról, hogy az általa elkészített építészeti-műszaki tervdokumentáció
jogszabályokban meghatározott alapvető követelmények teljesítését biztosító nemzeti szabványokkal
azonos vagy azokkal egyenértékű műszaki megoldást tartalmaz,
i) az építésügyi hatósági engedélykérelem jogszabályban előírt mellékletei rendelkezésre állnak, és
tartalmuk megfelel az a)-h) pontok előírásainak.
(2) A védett településképet és építményeket, egyedi tájértékeket érintő építésügyi hatósági engedélyezés
során az építésügyi hatóság előírhatja különösen:
a) a jellemző helyi építőanyag használatát, jellegzetes építészeti forma vagy tömeg helyreállítását, illetve
visszaállítását, továbbá
b) az építménynek az értékvédelem és a környezethez való illeszkedés követelményeinek megfelelő
kialakítását, valamint
c) az építmény külső helyreállítását (pl. homlokzat- és nyílászárók színezését, egységes kialakítását,
cseréjét) és az építmény előnyösebb építészeti megjelenését szolgáló egyéb munkákat.”
A kérelem előterjesztésekor még érvényben lévő, az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi
hatósági ellenőrzésről szóló
193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban:
193/2009. Korm. r.)
39. §-
a ekként szabályozta a fennmaradási engedélyezési eljárást:
„39. § (1) A fennmaradási (és továbbépítési) engedély megadásának feltételeire, valamint az engedély
nélküli bontás jogkövetkezményére az Étv. 48. § (1) és (2) bekezdése irányadó.
(2) Az építésügyi hatóság építésügyi hatósági ellenőrzés keretében megtartott helyszíni szemléje és a külön
jogszabály szerinti bizonyítási eszközök alapján a szabálytalanság tudomásra jutásától számított három
hónapon belül tisztázza a tényállást, melynek keretében
a) vizsgálja, hogy a fennmaradási engedély megadásának a feltételei fennállnak-e vagy megteremthetőek-e,
b) a feltételek megléte esetén értesíti az építtetőt a fennmaradási engedély feltételeiről és
jogkövetkezményeiről, és egyben
c) legfeljebb negyvenöt munkanapon belüli határidő tűzésével a fennmaradási engedély iránti kérelem
benyújtására hívja fel.
(3) Amennyiben az építtető a felhívásban megállapított határidőig nem nyújtja be a fennmaradási engedély
iránti kérelmét, vagy az azzal kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőben nem tesz eleget,
vagy a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését a kötelezett nem vállalja, úgy az
építésügyi hatóság elrendeli az építmény bontását.
(4) A fennmaradási engedély - építésügyi bírság kiszabása, illetőleg a szükségszerű átalakítás
kötelezettségének és határidejének egyidejű megállapítása mellett - meghatározott időre szóló,
visszavonásig hatályos (határozatlan időre szóló) vagy végleges jellegű lehet. A fennmaradási engedély
meghatározott idejű hatállyal bír, ha az építtető a kiszabott építésügyi bírságot határidőre nem fizette meg.
(5) A fennmaradási engedély egyben az építményre vonatkozó használatbavételi engedély is,
amennyiben ennek feltételei fennállnak. Az építményrészre vonatkozó fennmaradási engedély
14
megadásával egy időben az építésügyi hatóságnak rendelkeznie kell az építmény befejezésére vonatkozó
továbbépítésről is. Az építmény építési munkáinak teljes befejezése után az Étv. 44. §-a és e rendelet
előírásai szerinti használatbavételi engedélyezési eljárást kell lefolytatni.
(6) Fennmaradási engedély megadása esetén, ha - az építmény rendeltetésszerű és biztonságos
használatára vonatkozó nyilatkozatok alapján - ennek feltételei fennállnak, az építésügyi hatóság az
építésügyi bírság befizetéséig a fennmaradási engedélyben egyben ideiglenes használatbavételi engedélyt
is ad.
(7) Ha a (6) bekezdés szerinti engedély megadását követően az építtető a szabálytalan építési tevékenység
miatt kiszabott építésügyi bírságot befizeti, a bírság befizetésének építtető általi igazolását követően a
fennmaradásra és használatbavételre vonatkozó engedélyt a hatóság - külön kérelem nélkül - egyszerűsített
határozattal véglegesíti.
(8) A fennmaradási engedélykérelemhez
a) fennmaradási és továbbépítési engedélyezés esetén - a tartalmától függően - mellékelni kell a 27. § (5)
bekezdésében foglaltakon túlmenően a felelős műszaki vezető - ennek hiányában építésügyi műszaki
szakértő - nyilatkozatát, valamint
b) végleges fennmaradási engedélykérelem esetén a 36. § szerinti mellékleteket.”
Az
Étv. 36. § (1) bekezdés
b) pontja értelmében építésügyi hatósági engedély törvényben,
kormányrendeletben meghatározottak szerint akkor adható, ha az építési tevékenységgel érintett telek
kialakítása a 23. és 24. §-ban, a településrendezési tervekben, illetőleg a jogszabályokban meghatározottak
szerint megtörtént.
A
193/2009. Korm. r. 28. § (5) bekezdése alapján, az építési tevékenységgel érintett telek akkor minősül
rendezettnek, ha a helyi építési szabályzat, szabályozási terv, ezek hiányában az illeszkedés szabályai
szerint - ha szükséges, telekalakítási eljárást követően - alakították ki, és az ingatlan-nyilvántartásba
bejegyezték.
A megvalósult épülethez tartozó garázsépítmény a tárgyi ingatlanon és a szomszédos, 015980/13
hrsz. ingatlanon áll, azaz „nincs alatta" rendezett telek. A lakóépülethez tartozó gépjármű tároló
építmény a szomszédos, védett erdőterületre átnyúlik. A portaépület és a gépkocsifelhajtó pedig
részben a 16022/1. hrsz. turisztikai erdő besorolású övezetű ingatlanon található.
A
193/2009. Korm. r. 18. § (1) bekezdése az építési jogosultság megállapítása cím alatt így rendelkezik:
„18. § (1) Az elvi építési és a használatbavételi engedélyezés kivételével az építésügyi hatósági
engedély megadásához az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájárulása szükséges a (2) és (3)
bekezdésben foglaltak szerint.
(2) Az építési (továbbépítési), bontási és fennmaradási (a továbbiakban együtt: építési) jogosultság a
következő okiratokkal igazolható:
a) saját tulajdonban lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetében
aa) a rendelet hatálya alá tartozó építési tevékenységek esetén az érintett telekre vonatkozó tulajdonjogát
feltüntető ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap három hónapnál nem régebbi hiteles másolatával,
ab) jogerős hagyatékátadó végzéssel,
ac) jogerős bírósági vagy hatósági határozattal, illetőleg
ad) ha van egyéb, az ingatlannal rendelkezni jogosult személy, úgy annak hozzájáruló nyilatkozatával vagy
az ezt pótló bírósági határozattal;
b) idegen tulajdonban lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetén az a) pontban
meghatározottakon túlmenően valamennyi, az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájáruló
nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági határozattal..."
Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapok 2021. április 19. napján lekért teljes másolata alapján
megállapítható, hogy a 16019/5. hrsz. alatti ingatlan a kérelem benyújtását megelőzően
Jogelőd építtető tulajdonában volt, 2009. szeptember 25. napjától
Építtető tulajdonába került adás-vétel útján. Vétel útján
2016. december 05-ei bejegyzés szerint a MAHILL HOLDING Ingatlanfejlesztő Kft. tulajdonába került a
bejegyzett zárlatra tekintettel függő hatállyal.
15
A szomszédos 16022/1 hrsz-ú telek
Jogelőd építtető tulajdonából 2009. szeptember 25. napján átkerült az
Építtető tulajdonába, majd vétel útján 2016. december 05-ei bejegyzés szerint a MAHILL HOLDING
Ingatlanfejlesztő Kft. tulajdonába a bejegyzett zárlatra tekintettel függő hatállyal.
Jelenleg a 16019/5 és 1622/1 hrsz-ú ingatlanok a zárlatra tekintettel a MAHILL HOLDING Ingatlanfejlesztő
Kft. tulajdonába vannak.
A 015980/13. hrsz-ú ingatlan a Magyar Állam tulajdonában van, a vagyonkezelő a Pilisi Parkerdő Zrt., és a
tulajdonosi jogat és kötelezettségeket az agrárpolitikáért felelős miniszter a Nemzeti Földügyi Központ útján,
mint tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet útján gyakorolja.
Építtető nem rendelkezett, és nem is rendelkezik a jogszabályi előírásnak megfelelő építési
jogosultsággal az idegen ingatlanon végzett építési tevékenység tekintetében. Építtető kizárólag
saját tulajdonjogán saját ingatlanán történő építésre volt jogosult.
Nem rendelkezett, nem rendelkezik az idegen ingatlanon történt építési tevékenység végzésére
jogosító, az idegen ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájáruló nyilatkozatával sem, vagy az azt
pótló bírósági határozattal.
A
193/2009. Korm. r 2. §-a szerint, e rendelet alkalmazásában ingatlannal rendelkezni jogosult az a
személy, akinek a polgári jog szabályai szerint az ingatlan birtoklásáról, használatáról, felhasználásáról
döntési joga van, aki az ingatlannal rendelkezhet.
Jelen esetben a Magyar Állam tulajdonában lévő erdőterületre átnyúló építményrész tekintetében
előterjesztett fennmaradási engedély iránti kérelméhez a tulajdonosi jogokat gyakorló korábban a Nemzeti
Földügyi Központ (korábban a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet) által a Magyar Állam hozzájáruló
nyilatkozatát kellett volna benyújtani, beszerezni.
Fontos megjegyezni, hogy a kérelem előterjesztését követően,
2013. január 01. napjától hatályba lépett
jogszabályi előírásokból az
építési jogosultságra vonatkozó szabályokat a jogalkotó teljes egészében
eltörölte.
Azaz a 2013. január 01. napján hatályba lépett, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és
ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló
312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az
engedélyezési eljárások lefolytatásakor már nem teszi a hatóság számára vizsgálandóvá, az építtető
számára pedig igazolandó előírásként nem is tartalmazza az építési jogosultság kérdését.
Az
Étv. 48. § (1) bekezdése szerint, ha az építményt, építményrészt szabálytalanul építették meg, az
építésügyi hatóság arra - az építtető vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult kérelme alapján -
fennmaradási engedélyt ad, ha a 36. §-ban meghatározott feltételek fennállnak vagy megteremthetők és az
építtető az építési jogosultságát igazolta.
A 48. § (2) bekezdése szerint, fennmaradási engedély az (1) bekezdésben foglaltak érvényesítése mellett
kiadható akkor is, ha
a) az építmény, építményrész átalakítással szabályossá tehető, vagy
b) a szabálytalansággal okozott érdeksérelem jelentéktelen, közérdeket nem sért, vagy a hatóság által
meghatározott határidőn belül elhárítható.
A
megvalósított lakóépület és a hozzá tartozó hátsókerti gépjárműtároló építmény teljes
terjedelmében építési helyen kívül valósult meg, az épület az építési övezetben előírt szabályozási
értékeket nem teljesíti, továbbá építtető nem rendelkezik az idegen ingatlanra történt építési tevékenység
vonatkozásában építési jogosultsággal, azaz az Étv. 36. § (1) bekezdésében foglaltak nem kerülnek
érvényesítésre.
A lakóépület és a hozzá tartozó hátsókerti építményrész átalakítással sem tehető szabályossá,
önmagában a lakóépület beépítettsége és építménymagassága, valamint építési helyen kívül történt
elhelyezése miatt, még a garázsépítmény teljes elbontása esetén, sem teljesíti a fennmaradás Étv. 36.
§ (1) bekezdésében foglalt feltételeit; az előírásoknak megfelelő állapot módosításokkal sem érhető
el.
16
A létesítményt az idegen ingatlanon megvalósított épületrész, a lakóépület és a garázsépítmény
övezeti előírásokat teljesítő mértékéig történő visszabontásának, valamint az építési helyre történő
elhelyezés együttes elvégzésével lehetne szabályossá tenni, amely azonban jelen esetben a teljes
bontásra való kötelezést eredményezi.
Tekintettel arra, hogy a megvalósult lakóépület és a hozzá kapcsolódóan egy szerkezeti egységként
felépített gépjármű tároló és terepszint alatti építmények elhelyezésükben és beépítési
paramétereikben nem elégítik ki az Étv. 36. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeket, és
ezáltal az Étv. 48. § (1) bekezdésében a fennmaradási engedély megadásának feltételeként
meghatározott követelményeket, továbbá ezen építmények szabályossá csak teljes elbontással
tehetők, a fennmaradási és használatbavételi engedély iránti kérelmet elutasítottam, és egyben
köteleztem az Építtetőt az Étv. 48. § (8) bekezdése alapján a nevezett építmények bontására.
A porta épület elhelyezésében és beépítési paramétereiben szintén nem elégíti ki az Étv. 36. § (1)
bekezdésében meghatározott követelményeket, ezért arra az Étv. 48. § (1) bekezdése alapján
fennmaradási engedély nem adható. A porta épület szabályossá tételének lehetőségét megvizsgálva
megállapítottam, hogy az a telepítése okán csak bontással tehető szabályossá, ezért az Étv. 48. § (8)
bekezdése alapján köteleztem az Építtetőt a bontására.
Az utcafronti kerítés kialakítása az előzőekben már részletezettek szerint szintén nem felel meg az
Étv. 36. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek, így arra fennmaradási engedély nem
adható, ezért az Étv. 48. § (8) bekezdése alapján köteleztem az Építtetőt a szabályossá tételre.
Fentieken túl megállapítottam, hogy a szabálytalansággal okozott érdeksérelem jelentős, a közérdek
sérelme fennáll.
Szigorú értelemben véve a szabálytalan építési tevékenység maga is jogsértő és negatívan hat az építési
erkölcsre. A jogkövető magatartás megkövetelése közérdek, így az annak érdekében tett hatósági
intézkedés (bontás elrendelése) a közérdeket szolgálja. A jogszabályok áthágása eleve közérdeket és
egyben magánérdeket is sért, hisz a jogbiztonság mindenki számára alapvető követelmény kell, hogy
legyen.
Minden egyes ügyben csak egyedileg vizsgálva lehet eldönteni, hogy a szabálytalanság jellege, mértéke
közérdeksértőnek minősül-e vagy sem.
Jelen ügy részleteit vizsgálva megállapítható, hogy az állami tulajdonban lévő, Natura 2000 természeti
oltalom alatt álló, országos védettségű területre történő építkezéssel
építtető jelentős érdeksérelmet okozott,
a természeti értékek védelmét, ezen értékek megóvását az építkezés egyértelműen nem szolgálta.
Amennyiben az Építtető építési jogosultsága okirattal, vagy bírósági határozattal az idegen ingatlan
tekintetében igazolt lett volna, abban az esetben sem lehetne a tárgyi, szabálytalan lakóépületre
fennmaradási és használatbavételi engedélyt kiadni, hiszen az Étv. 48. §-ában hivatkozott 36. §-ában
rögzítetteknek nem felel meg maradáktalanul az elvégzett építési tevékenység.
Az eljárások során megtartott helyszíni szemlék:
Jogelőd építtető által 2008. március 19-én benyújtott fennmaradási és továbbépítési engedély iránti
kérelmét követően a Jegyző által az alábbi helyszíni szemlék kerültek megtartásra és ezek
jegyzőkönyveiben az alábbiak kerültek rögzítésre:
A fennmaradási és továbbépítési engedély kiadását megelőző helyszíni szemle 2008.03.25-én.
„A helyszíni ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy az építési engedélytől eltérően készül az épület,
mind alaprajzi, mind magassági elhelyezése, homlokzati kialakításában. Az építkezést a helyszínen az
építési naplóban tett beírással leállítottam."
A fennmaradási és továbbépítési engedély ezt követően került kiadásra 2008. április 8-án, Vl.1111-4/2008,
számon, amely a fellebbezési jogról való lemondás következtében 2008. április 9-én jogerőssé vált.
A 2008. márciusi tervek szerint az épület a jobb oldali telek irányában bővítésre került, közel 10,0 m-nyi
épületrésszel. A helyszínrajz a telket úgy ábrázolja, mintha a jobb oldali szomszédos ingatlan egy része is a
17
tárgyi ingatlan telkéhez tartozna, és a gépjármű felhajtó és a mellette lévő portaépület részben a tárgyi,
részben pedig a 16022/1 hrsz-ú ingatlanon valósult meg.
A lakóépület 8,0 m, illetve 2,0 méteres oldalkerttel, 22,0 m-es előkert, 18,0 m-es hátsókerti mérettel került ábrázolásra. A benyújtott tervek már
ekkor sem feleltek meg a kivitelezés valós állapotának.
A fennmaradási és továbbépítési engedély kiadását követően az első fokú építésügyi hatóság 2008.
június 17-én tartott helyszíni szemlén az alábbiakat rögzítette jegyzőkönyvben:
„A tárgyi ingatlanon a szerkezetkész épület legfelső szintje felett acél vázszerkezet készült, mely a
kivitelezési tervek szerint női dolgozó és szivarszoba lesz. Ez a szint engedély nélkül épül. Az ingatlan
ÉK-i telekhatára mentén vb. szerkezetű kerítés építése van folyamatban.
A kerítés építése szabálytalan.
A fenti munkákat azonnali hatállyal leállítja hatóságom, a leállítást tudomásul vette a jelenlévő műszaki
vezető."
A 2008. június17-ét követően a helyszíni szemlén tett megállapításoknak iratban fellelhető szankciója,
további következménye nem lett, az elsőfokú építésügyi hatóság építésrendészeti eljárást nem indított.
A fennmaradási és használatbavételi engedély kérelem benyújtását követően 2010. december 14-én
megtartott helyszíni szemle jegyzőkönyve szerint:
„A kiviteli terveket 2010. VII. hóban készítették, illetve az alábbi munkák készültek el, vagy hiányoznak:
tetőszigetelés kész, nyílászárók üvegezése kész,
szerkezetkész, padlófűtés beüzemelve,
kéményseprő átvette a kéményeket,
vízhálózat készen van, gázmérők,
aljzatbetonozás, hőszigetelés, 1 db lift akna
1 db étellift, lépcsők közül az L3-as van kész, az egykarú központi nincs kész,
beltéri úszómedence és járulékos vízgépészet elkészült, külső is készen van,
tereprendezés 35 %-os készültségben,
támfalkerítés készen van, vízkiállások vannak,
szerelvényezés (FSZ berendezés) NINCS, burkolat nincs.
Az épület bejárása során megállapításra került, hogy az építési, fennmaradási és továbbépítési
engedélyezési tervektől nem történt eltérés. Nincs eltérés sem alaprajzi, sem befoglaló méreti, sem
metszetek/falnézeti szempontból.
A használatbavételhez szükséges készültséget fokot nem éri el a lakóépület jelenlegi készültségi szintje. Az
épületnek egyik része sem biztosítja a használathoz,- rendeltetéshez szükséges biztonságot.
A tereprendezési munkák nem készültek el."
A 2011. június 27-ei keltezésű helyszínrajz szerint a 21,0 m-es engedélyezett előkerti méret helyett kb.
36,5
m-es előkerttel valósult meg, a
bővített épület teljes terjedelmében a hátsókert 20,0 m-es előírt
méretén belül valósult meg, az
épület mögött létesített garázs és építményrészei részben a
szomszédos, 015980/13 hrsz-ú erdőterületen valósultak meg.
Előzetes értesítést követően a
2015. október 14-én megtartott helyszíni szemlén az alábbi
megállapítások kerültek rögzítésre:
„A helyszínen ellenőrzést végeztünk. Az ellenőrzést a 2008. márciusi fennmaradási és továbbépítési
engedélyezési terv alapján folytattuk le, miután megállapításra került, hogy a tervdokumentációban
fellelhető 2011. augusztusában, 2011. szeptember 16-án keltezett dokumentációk már a
helyszínrajzon sem az eredeti állapotnak megfelelő épületeket ábrázolják. A helyszínen lévő
meghatalmazott jogi képviselő egyetértésével a 2008. márciusi dokumentáció alapján méréseket végeztünk,
melyeket rögzítettünk a 2008-as tervlapokon. Az épület jelen állapotában használatbavételre nem alkalmas,
szerkezetkész, a végleges belső kialakítása nem történt meg. (gépészet, belső terek, lépcsők stb.). Az
épület elhelyezkedésére vonatkozóan megállapításokat jelen helyszíni szemle alkalmával nem tudtunk tenni,
miután erre vonatkozóan nem áll rendelkezésre megfelelő dokumentáció. Fényképfelvételeket készítettünk
melyek a jegyzőkönyv részét képezik.
A helyszínen lévő jogi képviselő az alábbi nyilatkozatot teszi:
18
A megbízóval egyeztetve megkísérli az aktuális állapotot ábrázoló dokumentáció benyújtását 15 napon
belül.
Helyszínen felhívom a meghatalmazott figyelmét, hogy a fennmaradási és használatbavételi engedély
kérelem csak a 16019/5 hrsz-ú ingatlanra vonatkozik."
A 2017. március 23-án megtartott ismételt helyszíni szemlén az alábbiak kerültek rögzítésre:
„A helyszínt a mai napon megtekintettük, megállapítottuk, hogy az ingatlanon található épületek
megegyeznek a 2015. október 14-én rögzített állapottal. Az ingatlanon jelenleg semmilyen munkavégzés
nem folyik. Fényképfelvételeket készítettünk melyek a jegyzőkönyv részét képezik. Az ingatlanra a bejutást
jelen lévő Sopov Szabó Attila biztosította."
A helyszíni szemlén az előzmény iratokban rendelkezésre álló és a fennmaradási és használatbavételi
engedély kérelem mellékleteként benyújtott dokumentációkból nem lehetett pontos képet kapni arról, hogy a
föld alatt terepszinttel takartan pontosan milyen építmények kerültek elhelyezésre.
Építtető Képviseleti Megbízottja 2016. január 04-én KÉR-en keresztül érkezett 2016. december 11-én kelt
kérelmében az általa vállalt határidő hosszabbítását kérte az alábbi indoklással:
„... a tervdokumentációt, a jelenlegi állapot részletes helyszínrajzát beszerezni az eredeti tervező útján
tudom, aki a korábban tervezett novemberi hazautazás helyett csak karácsonykor érkezik Magyarországra
és ígérete szerint ekkor tud időt szánni arra, hogy a szükséges dokumentációt előállítsa. Január 15 napjáig
teljesítem a tervszolgáltatási ígéretemet."
Majd a 2016. március 21-én kelt, 2016.április 5-én érkezett megkeresésében az alábbiakat nyilatkozta:
„...Az eredeti tervező tájékoztatott arról, hogy eredeti megbízása teljeskörűen befejeződött és a szerzői
joggal kapcsolatos kérdéskörre is kiterjedően megállapodást írt alá a megbízójával a további tervezés és
tervezői nyilatkozatok megtételéről. A megállapodás értelmében Ügyfelem a Cirbolya Mansion Kft. ,,f.a."
rendelkezési jogokat gyakorló felszámolója jogosult új megbízással tervezőt felkérni illetve megbízni a
felmérésre és az építmény szabályossá tétele érdekében folyamatban lévő eljárásban szükséges egyéb
tervdokumentációk elkészítésére.
A felszámoló az ingatlan őrzése, karbantartása mellett jelenleg nem rendelkezik elégséges pénzügyi
eszközzel a megbízás kiadására, ezért a vállalt adatszolgáltatási ígéretének pillanatnyilag nem tud eleget
tenni. ... "
Az aktuális állapotot ábrázoló tervdokumentáció a mai napig nem került benyújtásra.
Szakkérdés vizsgálatok:
Az építésügyi hatóság az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban az
Ákr. 55. § (1) bekezdése, és
az új eljárás elrendelésekor hatályos építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló
312/2012. (XI. 8.) Korm.
rendelet (a továbbiakban:
312/2012 R.)
12. § (4) bekezdése, valamint az egyes közérdeken alapuló
kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló
531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet (a
továbbiakban
531/2017. R.)
1. § (1) bekezdése és az
1. melléklet 4. táblázata alapján szakhatósági
állásfoglalást igénylő kérdésekben csak az érdekelt szakhatóság hozzájárulásának figyelembevételével
rendelkezhet.
A tárgyi fennmaradási és használatbavételi engedélyezési eljárásban kötelezően bevonandó szakhatóság
nincs.
Az
Ákr. 55. § [A szakhatósági eljárás]
(3) bekezdésének rendelkezése szerint, nem kell a szakhatóságot
megkeresni, ha a kérelmet vissza kell utasítani.
A
312/2012. R. 11/A. § (2) bekezdése az alábbiak szerint szabályoz:
„11/A. § (2) A kiemelt építésügyi hatóság az engedélyezési eljárásban - az adott eljárásra vonatkozó különös
szabályokban meghatározott szempontok mellett - a 6. melléklet III. táblázatában meghatározott feltételek
esetén vizsgálja az ott megjelölt szakkérdést.”
19
Az előzőekben hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján a tárgyi eljárásomban a
korábban
(15.K.32.707/2018/19. számú bírósági ítélettel elrendelt új eljárás során)
már vizsgált környezetvédelmi és
természetvédelmi, valamint erdészeti szakkérdések vizsgálatát jelen döntésembe beemeltem.
Környezetvédelmi és természetvédelmi szempontból a
fennmaradási és használatbavételi engedély
elutasítását az alábbiakkal indokolom:
„A Budapest II. kerület, 16019/5, 1602211 hrsz.-ú ingatlanok belterületen találhatóak, egyedi jogszabály által
kijelölt országos jelentőségű védett természeti területet és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII.
törvény (a továbbiakban: Tvt.) 23. § (2) bekezdése alapján ex lege védett területet nem érintenek. Továbbá
az ingatlanok az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004.
(X.8.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel
érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet által meghatározott Natura 2000 hálózat
területének nem részei és az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben (a
továbbiakban: OTrT.) lehatárolt országos ökológiai hálózat övezetét nem érintik. Az ingatlanok nem
tartoznak a barlangok felszíni védőövezetének kijelöléséről szóló
16/2009. (X. B.) KvVM rendelet alapján
barlang felszíni védőterületéhez.
A Budapest II. kerület, 15980/13 hrsz.-ú ingatlan a Budai Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról
szóló 125/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet [a továbbiakban: 125/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet] alapján a
Budai Tájvédelmi Körzet részeként országos jelentőségű védett természeti területnek minősül. A Budai
Tájvédelmi Körzethez tartozó ingatlan az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű
területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 275/2004, (X. 8.) Korm. rendelet] és
az
európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló
14/2010. (V. 11.} KvVM rendelettel kihirdetett Natura 2000 hálózathoz tartozó, HUDI20009 területjellel
nyilvántartott, Budai-hegység elnevezésű, jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület is
egyben. Továbbá az ingatlan az OTrT.-ben lehatárolt országos ökológiai hálózat övezetének magterületét
érinti. Tulajdonosa a
Magyar Állam, vagyonkezelője a Pilisi Parkerdő Zrt.
Az Budapest Főváros II. kerület Önkormányzat Képviselő-testületének Polgármesteri Hivatala Építésügyi
Irodája (a továbbiakban: építésügyi hatóság) 2005-ben megkereste a területileg illetékes elsőfokú
környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóságot a Budapest, II. kerület Cirbolya utca 3. (16019/5
hrsz.) számú ingatlanon tervezett lakóépület építési engedélyezési eljárásában, mely hatóság
KTVF:49688/2005. számú szakhatósági állásfoglalásában hulladékgazdálkodással kapcsolatos kikötésekkel
hozzájárult az építési engedély kiadásához.
Az építésügyi hatóság 2008-ban a tárgyi ingatlan vonatkozásában fennmaradási és továbbépítési
engedélyezési eljárás keretében kereste meg a területileg illetékes első fokú természetvédelmi hatóságot. A
területileg illetékes első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság KTVF: 22857-1/2008.
számú szakhatósági állásfoglalásában hozzájárult a fennmaradási és továbbépítési engedély kiadásához.
A benyújtott kérelem mindkét esetben kizárólag a Budapest II. ker. 16019/5 hrsz.-ú ingatlanra vonatkozott, a
megkereséshez csatolt tervdokumentációban az építési (tervezési) terület védett területtel határos telekhatára megegyezett az ingatlan-nyilvántartás szerinti ingatlanhatárral. A területileg illetékes első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság szakhatósági állásfoglalásai a
benyújtott tervek szerinti ingatlanhatárokon belüli területre vonatkoztak.
Az építésügyi hatóság 2010. december 15-én VI. 2271-3/2010. számú levelével megkereste
szakhatóságként a területileg illetékes első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóságot a
Budapest, II. kerület Cirbolya utca 3. szám alatti, 16019/5 hrsz.-ú ingatlanként megjelölt területen létesült
lakóépület fennmaradási és használatbavételi engedélyezési eljárásában.
A területileg illetékes első fokú természetvédelmi hatóság megállapította, hogy a Budapest, II. kerület,
16019/5 hrsz.-ú ingatlan országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt nem áll, nem Natura 2000
terület, ugyanakkor közvetlenül határos a Budai Tájvédelmi Körzet területével, amely terület egyben Natura
2000 terület is.
Az ingatlanok a barlangok felszíni védőövezetének kijelöléséről szóló 16/2009. (X. 8.) KvVM
rendelet alapján barlang felszíni védőövezetnek nem részei.
20
A területileg illetékes első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 2011. január 14-én
KTVF: 2390-2/2011. számon szakhatósági állásfoglalást adott. A rendelkezésére álló előzményi iratok és
műszaki-építészeti tervdokumentáció alapján, a Budapest, II. ker. Cirbolya u. 3. szám alatti, 16019/5 hrsz.-ú
ingatlanon megépített egylakásos lakóépület fennmaradási és használatbavételi engedélyének kiadásához
hozzájárult.
A hivatkozott számú állásfoglalás kiadását követően a területileg illetékes első fokú természetvédelmi
hatóság a rendelkezésére álló légifotók és az ingatlan-nyilvántartás szerinti ingatlanhatárok átvizsgálása
alapján megállapította, hogy a Budapest, II. ker. Cirbolya u. 3. szám alatti, 16019/5 hrsz.-ú ingatlanon
megépített egylakásos lakóépület kivitelezése során eltértek az építési engedélyezési tervdokumentációban
foglaltaktól, továbbá a
területileg illetékes első fokú természetvédelmi hatóság részéről felmerült a Magyar
Állam tulajdonában és a Pilisi Parkerdő Zrt. vagyonkezelésében lévő Budapest II. kerület 015980/13 hrsz.-ú,
erdő és egyéb épület művelési ágú ingatlan esetében a természetben okozott károkozás valószínűsége.
Ezt megalapozta a Pilisi Parkerdő Zrt. által 2011. január 20-án készíttetett geodéziai felmérése, melynek
eredménye szerint a tárgyi ingatlanon folytatott építés, és ezzel kapcsolatba hozható tevékenységek a
015980/13 hrsz.-ú ingatlant is igénybe vették 2316 m2 kerítéssel lehatárolt területen, elpusztítva ott az erdőt.
A területileg illetékes első fokú természetvédelmi hatóság megállapította, hogy a beépítés által a védett
természeti területen és
Natura 2000 területen lévő élőhely megsemmisült, a művi létesítmények által a
védett természeti terület természetbeni állapota visszafordíthatatlanul megváltozott.
A fentiek alapján az elsőfokú természetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalását visszavonta és
kivizsgálási eljárást indított, melynek során megállapította a természetben okozott károsodás bekövetkeztét,
így a területileg illetékes elsőfokú természetvédelmi hatóság KTVF: 2390-10/2011. számon a Cirbolya
Mansion Kft-t tényfeltárás végzésére, a beavatkozás I. ütemének végzésére, valamint a beavatkozás II.
üteme tervének benyújtására kötelezte.
Tekintettel arra, hogy a Cirbolya Mansion Kft. kötelezettségének nem tett eleget, a területileg illetékes első
fokú természetvédelmi hatóság KTVF: 13186-32/2011. számon elrendelte a KTVF: 2390-10/2011. számú
határozat végrehajtását, majd - tekintettel arra, hogy a Cirbolya Mansion ellen felszámolási eljárás indult -
KTVF: 7768-9/2013. számon a végrehajtást megszüntette és KTVF: 7768-10/2013. számon a Cirbolya
Mansion Kft-t teljes körű környezeti állapotvizsgálat elvégzésére kötelezte.
A területileg illetékes első fokú természetvédelmi hatósághoz 2016. november 02-án érkezett a Mahill
Holding Kft. (székhely: 1026 Budapest, Trombitás út 3-5., a továbbiakban: Mahill Kft.) beadványa, melyben
kérte a KTVF: 2390-10/2011. számú, valamint a KTVF: 7768-10/2013. számú határozatnak a Mahill Kft.
nevére történő módosítását, hivatkozva a TAX-AUDIT Felszámoló, Válságkezelő és Üzletviteli Tanácsadó
Kft. eladóval a Budapest, II. kerület, 16019/5, valamint 16022/1 hrsz. -ú ingatlan vonatkozásában megkötött
adásvételi szerződésre, valamint a Fővárosi Törvényszék által elrendelt az NFM CJF/17659/2015. számú
határozatában előírt nyilatkozatra az érintett ingatlanok tulajdonjogának megszerzése esetére.
A területileg illetékes első fokú természetvédelmi hatóság 2016. december 1-jén tájékoztatta a Mahill Kft.-t
arról, hogy a területileg illetékes első fokú természetvédelmi hatóságnak az adásvételi szerződés hatályba
lépést követően lesz lehetősége a kötelező határozatok módosítására.
A Járási Hivatal megállapította, hogy a két, magántulajdonban álló ingatlan nyilvános pályázat útján került
értékesítésére a Mahill Kft. részére, mely során megkötött - a felszámoló által a területileg illetékes első fokú
természetvédelmi hatóság általi megkérést követően megküldött - adásvételi szerződés megfelelően
tartalmazza a környezeti terhek teljes körű átvállalását a Mahill Kft. részéről. A Mahill Kft. tulajdonjoga az
ingatlan-nyilvántartásba 2016. október 5-én került bejegyzésre.
A Járási Hivatal a sajtóból értesült arról, hogy a
Mahill Kft. adásvétel útján értékesítette a
két,
magántulajdonban álló ingatlant.
A Járási Hivatal továbbá megállapította, hogy az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján a két,
magántulajdonában álló ingatlan tulajdoni lapjának széljegyén 2016. december 5-én rögzítésre került a
Hetényi és
Társa Kft. tulajdonjog bejegyzés iránti kérelme, valamint a Mahill Kft. részéről a jogosult adatai
változásának átvezetése iránti kérelem.
21
A környezeti károk helyreállítása még nem történt meg.
A fentieken túl a területileg illetékes első fokú természetvédelmi hatóság KTVF: 13186-1/2011. számon a
büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 171. és 172. §-a alapján ismeretlen tettes(ek) ellen feljelentést
tett (az akkor hatályos) Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 281. §-ába ütköző
természetkárosítás bűncselekménye tárgyában a Budapesti II. Kerületi Rendőrkapitányságnál.
A
természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, valamint a tájvédelem
jogszabályban rögzített követelményeinek való megfeleltetés:
A területileg illetékes első fokú természetvédelmi hatóság megállapította, hogy a beépítés által a védett
természeti területen és Natura 2000 területen lévő élőhely megsemmisült, a művi létesítmények által a
védett természeti terület természetbeni állapota visszafordíthatatlanul megváltozott.
A Tvt 31. §.-a értelmében tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi
célokkal ellentétesen megváltoztatni. A Tvt. 32. § (1) bekezdése kimondja, hogy a védett természeti
területen lévő erdő elsődlegesen védelmi rendeltetésű.
A Tvt. 35. § (1) bekezdése alapján védett természeti területen tilos olyan épületet, építményt, nyomvonalas
létesítményt, berendezést létesíteni vagy üzembe helyezni, amely annak jellegét és állapotát veszélyezteti,
károsítja, vagy ott a tájképi egységet megbontja.
A Tvt. 38. § (1) bekezdés c) pontja alapján védett természeti területen a természetvédelmi hatóság
engedélye szükséges különösen a terület jellegének, használatának megváltoztatásához.
A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése szerint a Natura 2000 területek lehatárolásának és
fenntartásának célja az azokon található, az 1-3. számú mellékletben meghatározott fajok és a 4. számú
mellékletben meghatározott élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása,
helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a
fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása.
Tekintettel a fentiekre, valamint arra, hogy a természetvédelmi hatósági jogkörben eljáró Járási Hivatal
álláspontja alapján a védett természeti területeket és Natura 2000 területeket érintő jogszerűtlen
túlhasználatok utólagos elfogadása sem egyeztethető össze a védett természeti terület és Natura 2000
terület kijelölési és fenntartási céljaival, továbbá a hasonló esetek vonatkozásában kedvezőtlen
joggyakorlatot eredményezhetne, az engedélytől eltérően felépített lakóépület fennmaradási és
továbbépítési, valamint fennmaradási és használatba vételi engedélyéhez természetvédelmi
szempontból nem járulok hozzá.
A földtani közeg védelmére vonatkozó követelmények való megfelelés.
Tárgyi ingatlanon kármentesítési eljárás nincs folyamatban.
Annak elbírálása, hogy milyen hulladék keletkezik és annak kezelése megfelel-e a
hulladékgazdálkodási előírásoknak.
A hulladékgazdálkodási előírásoknak való megfelelés kizárólag a hulladék kezelésével kapcsolatos
építmény esetén vizsgálandó szakkérdés.
A létesítmény zajkibocsátása, illetve a környezeti zaj-és rezgés elleni védelem követelményeinek való
megfeleltetés kérdése.
Tárgyi ügyben a beépítésre kerülő gépi berendezések magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő
tevékenységhez kapcsolódnak, ezért tárgyi ügy nem tartozik a környezeti zaj és rezgés elleni védelem
egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 284/2007. (X. 29.) Korm.
rendelet] hatálya alá. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés c) pontja szerint: ,,Nem terjed ki
a rendelet hatálya a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenységre."
Az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegőtisztaság-védelmi követelményeknek,
valamint a levegő minőségére vonatkozó előírásoknak való megfeleltetés kérdése.
22
A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 36. § (2) bekezdése szerinti, a hatáskörömbe
eső helyhez kötött légszennyező pontforrás nem létesült.
A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló
314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2/A. §
(1) bekezdése és (2) bekezdésének a) pontja szerint, a 13.
számú melléklet szerinti adatlap alapján annak vizsgálata, hogy a tervezett létesítmény kapcsán
jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e.
Az építmény létesítése nem érinti a 312/2012. (Xl. 8.) Korm. rendelet 6. számú melléklet Ill. számú
táblázatának 11. pontja, A oszlopában felsorolt tevékenységeket.
Felhívta a figyelmet, hogy a BFKH I. Kerületi Hivatala által megküldött, fennmaradási és továbbépítési
engedélykérelemhez mellékelt építési tervdokumentációban foglaltaktól eltérően valósult meg az
épület elhelyezése.”
Talajvédelmi és erdészeti szempontból az épület fennmaradását nem támogatom, amelyet az
alábbiakkal indokolok:
„A Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága (a továbbiakban: erdészeti hatóság) 2011. március
17-én kelt 2254/13/2011. számú határozata az e határozat elleni fellebbezést elutasító, a Mezőgazdasági
Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága által 04.4/539-4/2011. szám alatt kiadott II. fokú végzésének
a CIRBOLYA MANSION Kft. általi, 2011. június 22. napi átvétele által jogerőre emelkedett.
A 2254/13/2011. számú határozat rendelkező része az alábbiakat tartalmazta:
„Kötelezem a CIRBOLYA MANSION Kft.-t (1052 Budapest, Deák Ferenc u. 15.), hogy a tulajdonában álló,
Budapest II. ker. 16019/5. és 16022/1. hrsz.-ú belterületi ingatlanokról kiindulóan a szomszédos, Budapest
II. ker. külterületi, 15980/13. hrss-ú, erdö művelési ágú, erdőtervezett (II. ker. 15/C erdőrészlet) erdőben az
erdő 2316 m2 térmértékű részének lekerítésével, az erdőtalaj teljes mélységű megbolygatásával és
eltávolításával, az itt korábban megtalálható erdei faállomány gyakorlatilag teljes egészének eltávolításával,
továbbá a terület egy részének közvetlen beépítésével okozott kártételt számolja fel, az eredetközeli
erdőtalaj- és erdőállapotot állítsa helyre."
Az erdészeti hatóság 2012. június 12-én kelt és 2012. július 13-án jogerőre emelkedett XIV-G-013/00100-
14/2012. számú végzésében a Budapest II. kerület Cirbolya u. 3-9. szám alatt elhelyezkedő 1601915,
16022/1 hrsz-ú, belterületi ingatlanokra zárlat bejegyzését rendelte el.
A X/V-G-013/00100-14/2012. számú végzés indokolásában ez állt a zárlat bejegyzésének indokaként:
,, ... a tulajdonosokra kirótt kötelezettség teljesítése veszélybe kerülhet, ezért biztosítási intézkedésként a
kötelezett tulajdonában álló ingatlanokra vonatkozóan zárlat bejegyzésének láttam szükségét."
Az erdészeti hatóság képviselője 2017. február 23-án hatósági ellenőrzést tartott a tárgyi ingatlanon. Az
ellenőrzésen megállapítást nyert, hogy „A túlépített területen a korábbi évekhez képest változás nem történt.
A kerítés és az épület változatlanul eredeti helyén áll, az eredetkőzeli erdőtalaj állapot helyreállítás meg sem
kezdődött."
Fentiekből látható, hogy a Budapest II. ker. 16019/5. és 16022/1. hrsz.-ú belterületi ingatlanok területéről a
15980/13. hrsz.-ú ingatlan területére történt túlépítés az erdőre oly mértékben káros hatást gyakorol jelen
pillanatban is, hogy az erdő érdekében kizárólag a káros hatás mielőbbi megszüntetése képzelhető el.
Az erdészeti hatóság az erdő területére vonatkozóan saját hatáskörben jogerősen rendelkezett a kialakult
állapot megszüntetése iránt. Ezzel összhangban álló döntés szolgálja az erdő érdekét az építéshatósági,
építésrendészeti eljárásban is.
A rendelkező részben szereplő döntést a fenti szempontok figyelembe vételével és érvényre juttatása
érdekében hoztam meg.
Véleményemet a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló
383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörben eljárva, a rendelet 2.
számú melléklete szerinti illetékességi szabályok figyelembevételével adtam meg."
23
A
Nemzeti Adó- és Vámigazgatóság Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatósága ügyféli jogállása már
nem áll fenn, tekintettel arra, hogy a 2021. április 19. napján lekért ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap
16019/5 helyrajzi számú ingatlanra vonatkozóan lekért teljes másolata szerint a III. rész 30. pontjában
bejegyzett
végrehajtási jog a 129859/2/2020/20.07.21. határozattal
törlésre került.
A kérelem előterjesztésekor még érvényben lévő
Étv. 48. § (9) bekezdése ekként szabályozott:
„48. § (9) Az építésügyi hatóság a szabálytalanság tudomásra jutásától számított egy éven belül, legkésőbb
azonban az építés befejezésétől - ha nem állapítható meg - az építmény használatbavételétől számított tíz
éven belül intézkedhet. A (7) bekezdésben foglaltak és az új eljárás lefolytatása esetén az egyéves
időtartam kezdetét a meghatározott idő elteltétől, valamint az engedély visszavonásától, az átalakítási
kötelezettségre előírt teljesítési határidő lejártától, illetőleg az új eljárás lefolytatását elrendelő jogerős
határozat keltétől kell számítani.”
Az új eljárás lefolytatását elrendelő
BP/1003/00220-2/2020. számú másodfokú döntés 2020. június 02-án
kelt, azaz az
Étv. 48. § (9) bekezdése második fordulata szerinti
a jogerős döntés keltétől számított egy
év 2021. június 02-án telne le.
Az előzményes iratanyagból megállapítható, hogy a korábban elrendelt új eljárás során az építésügyi
hatóság által 2015. október 14-én megtartott helyszíni szemle alkalmával került rögzítésre a tárgyi
ingatlanon építési tevékenység.
A 2017. március 23-án megtartott ismételt helyszíni szemlén pedig
jegyzőkönyvben is megállapításra került, hogy semmilyen munkavégzés sem folyik az ingatlanon, és a 2015.
október 14-i szemléhez képest nem történt változás. Az építés befejezésének pontos dátuma ugyan nem
állapítható meg, azonban az félkész építmény használatbavétele sem történt meg, tekintettel arra, hogy a
fenti időpontokban megtartott helyszíni szemlék egyikén sem volt még az épület rendeltetésszerű és
biztonságos használatra alkalmas, ahogy jelen állapotában sem. Ennek megfelelően a
tíz éves intézkedési
idő sem telt még le.
Felhívom a 16019/5 helyrajzi számú ingatlan jelenlegi tulajdonosának a figyelmét arra, hogy az általános,
kötelező érvényű és a helyi építésügyi jogszabályok figyelembevételével
megteheti a szükséges lépéseket
a szabályossá tétel érdekében a tárgyban megjelölt ingatlanokra vonatkozó közigazgatási ügyben.
Határozatomat a fenti jogszabályok, valamint az
Ákr. 80. § (1) bekezdése alapján hoztam meg.
A döntésem ellen az önálló jogorvoslatot az
Ákr. 112. § [A jogorvoslathoz való jog] (1) bekezdése alapján
biztosítottam, amely szerint:
„
112. § (1) A hatóság határozata ellen önálló jogorvoslatnak van helye. A hatóság végzése ellen önálló
jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt törvény megengedi, egyéb esetben a végzés elleni jogorvoslati jog a
határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében
gyakorolható.”
A döntésem elleni fellebbezés lehetősége az
Ákr. 116. § (1) bekezdése, valamint
(2) bekezdésének
a)
pontja alapján az alábbiak szerint kizárt:
„
116. § (1) Az ügyfél, vagy akire a döntés rendelkezést tartalmaz, az elsőfokú döntés ellen akkor
fellebbezhet, ha azt törvény kifejezetten megengedi.”
(2) Fellebbezésnek van helye, ha a határozatot
a) - a képviselő testület kivételével - helyi önkormányzat szerve, (…) hozta”
A döntésem elleni közigazgatási per megindításának lehetőségét az
Ákr. 82. § (1) bekezdése és
114. § (1)
bekezdése biztosítja, miszerint:
„82. § (1) A hatóság döntése végleges, ha azt a hatóság már - az e törvényben meghatározott kivételekkel -
nem változtathatja meg. A véglegesség a döntés közlésével áll be.”
„114. § (1) Az ügyfél - az önálló jogorvoslattal nem támadható végzések kivételével - a véglegessé vált
döntés ellen közigazgatási pert indíthat. Fellebbezéssel támadható döntés esetén közigazgatási per akkor
indítható, ha az arra jogosultak valamelyike fellebbezett és a fellebbezést elbírálták.”
24
A jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatásom a közigazgatási perrendtartásról szóló
2017. évi I. törvény (a
továbbiakban:
Kptv.)
39. §-ában, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános
szabályairól szóló
2015. évi CCXXII. törvény 9. §-ában foglaltakon alapul.
A kereseti kérelembe foglalható azonnali jogvédelemre, halasztó hatály kizárására irányuló kérelemre
vonatkozó tájékoztatásom a
Kptv. 50. § (1) és
(2) bekezdésében, a halasztó hatály elrendelésével
kapcsolatos tájékoztatásom az
52. § (1) és
(2) bekezdésében foglaltakon alapul.
A bírósági tárgyalás tartására, illetőleg mellőzésére vonatkozó tájékoztatásom a
Kptv. 77. § (1) és (2)
bekezdésében, az illetékre, illetékfeljegyzési jogra vonatkozó tájékoztatásom az illetékekről szóló
1990. évi
XCIII. törvény 56. § (1), valamint a
62. § (1) bekezdés
h) pontjában foglaltakon alapul.
A keresetlevél előterjesztésére vonatkozó határidőről az
Étv. 53/I. §-a alapján adtam tájékoztatást.
Eljárásom során egyéb eljárási költség nem merült fel, így annak viseléséről az
Ákr. 129. § (1)-(2)
bekezdéseiben foglaltak figyelembevételével rendelkeznem nem kellett.
BFKH döntési hatásköre és illetékessége az
Ákr. 16. § (1) bekezdés
a) pontján, a
343/2006 R. 1. §-án, a
kormányzati igazgatásról szóló
2018. évi CXXV. törvény 39. § (1) bekezdésén, illetve a fővárosi és megyei
kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló
86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet
2. § (1) bekezdésén és a
32. § a) pontján alapul.
Budapest, 2021. április 21.
dr. Sára Botond
kormánymegbízott megbízásából:
osztályvezető helyett
Kosztyu Anikó
főosztályvezető
Az utolsó oldal a
BP/2603/00405-1/2021 számú végzésem értesítettjeit tartalmazza.
25
A
BP/2603/00405-1/2021 számú végzésemről
ÜGYFÉLI MINŐSÉGBEN értesül:
1. dr. Bedő Katalin jogi képviselő – a Cirbolya Mansion kKft. „f.a” képviseletében a TAX-AUDIT Cégkapun keresztül
77275464
felszámoló, Válságkezelő és Üzletviteli Tanácsadó Kft., a MAHILL HOLDING Ingatlanfejlesztő
Kft., és a Hetényi és Társa Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Kft. meghatalmazása alapján
2. dr. Eigner Éva ügyvéd – Cirbolya Mansion Kft. „f.a.” képviseletében
Cégkapun keresztül
41465822
3. Magyar Állam képviseletében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. - szomszéd
Cégkapun keresztül
14077340
4. Pilisi Parkerdő Zrt. – szomszéd vagyonkezelő
Cégkapun keresztül
10901816
5. Nemzeti Földügyi Központ – szomszéd tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet
Hivatali kapun keresztül
223489318
6. dr. Szegedy Krisztina Franciska – szomszéd
Budapest
Cirbolya
u.
11.
1025
A
BP/2603/00405-1/2021 számú végzésemről
TÁJÉKOZTATÁSUL értesül:
7. Pest Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdészeti Főosztály – zárlat jogosultjaként
Hivatali kapun keresztül
200822776
8. Budapest Főváros II. kerület Önkormányzata – építési korlátozás
Hivatali kapun keresztül
731126931
9. ELMŰ Hálózati Kft. – vezeték jog jogosultja
Hivatali kapun keresztül
407304364
10. Budapest Főváros Önkormányzata – vízvezetési szolgalmi jog jogosultja
Hivatali kapun keresztül
657133359
11. Csipak Péter – jogelőd Építtető
Budapest
Harmincad
u. 3. II. em. 4. 1051
26
