Andocs Község
Örökségvédelmi Hatástanulmány
KÉSZÍTETTE:
Székely Nóra - településtervez
Berzsényi Brigitta - régész
2004. november
Tartalomjegyzék:
1. A TELEPÜLÉS HELYE
3. oldal
2. TÖRTÉNET ÉS TÖRTÉNETI EMLÉKEK
3. oldal
2.1. A település története
2.2. Régészeti örökség
Értékfelmérés
2.2.1 Régészetileg védett terület
2.2.2 Nyilvántartott régészeti lel hely és környezete
2.2.3 Régészeti érdek területek
3. HATÁSVIZSGÁLAT ÉS ELEMZÉS, JAVASLATOK
7. oldal
3.1. A régészetileg érintett területekre vonatkozó jogszabályi el írások
3.2. Összefoglalás
3.3. A HÉSZ-be javasolt szövegrész:
4. TERMÉSZETI KÖRNYEZETTEL KAPCSOLATOS ADOTTSÁGOK 14. oldal
4.1 .Természet, táj, tájhasználat
Domborzati adottságok
Földtani adottságok
Vízrajz
Talajok
Növényzet
Tájtipológiai összegzés, tájtörténet
4.2 .Védelmet igényl táji, természeti értékek
4.3 Településhálózat – településszerkezeti összefüggések
5. BELTERÜLET
20. oldal
a. Településkép – utcaképek
b. Településszerkezet – területhasználat
6. TELEPÜLÉSKARAKTER
21. oldal
a. Telekszerkezet – telekhasználat
b. Beépítési mód és épülettípusok
7. ÉPÍTETT ÉRTÉKEK
22. oldal
a. M emléki védettség alatt álló ingatlanok
b. Helyi védelemre javasolt épületek, objektumok
8. A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATBA JAVASOLT SZÖVEGRÉSZ 23.oldal
9. ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK ELEMZÉSE
23.oldal
10. TERÜLETHASZNÁLAT ÉS TERÜLETÁLLAPOT A KULTURÁLIS
ÖRÖKSÉG ÖSSZEFÜGGÉS-RENDSZERÉBEN
24.oldal
2
Andocs Község
ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
1. A TELEPÜLÉS HELYE
A községet Küls -Somogyban, a Balatontól délre, Tabtól 18 kilométerre, a Kaposvár
– Szántód közötti út szeli át. Andocsról el lehet jutni Karádon át Balatonlellére is. A
Kaposvár – Siófok közötti vasútvonalhoz tartozó állomás Nagytoldi-pusztán található,
az autóbusz- közlekedés jónak mondható. Vadban gazdag erd k veszik körül,
természetes vízfolyása a települést kettészel Sarok patak. Andocs nevezetes
búcsújáró- és zarándokhely.
2. TÖRTÉNET ÉS TÖRTÉNETI EMLÉKEK
2.1 A település története
A környék a honfoglalás el tt is lakott volt, a mai Csicsalánál elágazó hajdani hadiút
mellé települt. Az Árpád-korban a Gy r nemzetség Óvári- Keméndi ágának voltak itt
birtokai, az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben már plébániával szerepelt. 1391-ben
Zsigmond király a lövöldi karthauziaknak adományozta a vidéket. Az 1536-os
összeírásban három települést találunk: Egyházas-Andocsot, amely a toldi pálosoké,
Nemes-Andocsot. amely Uzdy Mihályé és Ispán Mihályé, valamint Kápolnás-
Andocsot, amely a lövöldi perjelé volt.
Az 1550-es években szállták meg e területet a törökök, akik el l a lakosság egy
része elmenekült. Feltehet , hogy az ott maradó családok – alkalmazkodva a
helyzethez – összeköltöztek, így a török adószed k kevesebb adóházat tudtak
összeírni.
A hódoltság idején az andocsi lakosságot a papi teend ket ellátó laikusok, a
liceátusok segítették katolikus hitük megtartásában. 1640-ben Jakusich György
veszprémi püspök kezdeményezésére indult meg az andocsi misszió, melyet 1686-ig
a jezsujták tartottak fenn, akik 16 plébániát és 56 helységet szolgáltak. 1643-ban P.
Horváth János volt az els andocsi jezsujta atya, aki feljegyzéseinek tanúsága
szerint üres plébániát és elárvult Mindenszentek templomot talált, ám a Sz zanya
szobor épségben maradt. Az 1665-81 közötti id ben Horváth Miklós atya vezette a
missziót, és híres búcsújáróhellyé fejlesztette a kegyhelyet, amely Nyugat-
Magyarországon ma is az egyik legjelent sebb. Miután a török megszállást követ en
a jezsujtákat visszarendelték Pécsre, az akkor már ismert búcsújáróhely harminc
évig gondozó nélkül maradt.
Egy ideig az igali plébános szolgált Andocson is, mígnem a pusztulást látva a
veszprémi püspök a ferenceseket a községbe rendelte, 1716-ban. A négy barát
szegényes missziós házát 1721-ben egy 12 szobás, új rendház váltotta fel, amely két
év múlva t z martalékává vált. A mellette álló kápolna azonban sértetlen maradt. Az
új kolostor alapkövét 1725 májusában tették le, s 15 éven át épült a ma is látható
barokk stílusú templom. A gótikus kegykápolna a mostani templom szentélye lett. A
3
templomot Padányi Bíró Márton, veszprémi megyéspüspök szentelte fel 1747-ben, s
ekkor építették a templomhajóhoz a három harangot magába foglaló harangtornyot.
Az andocsi kápolna tehát már a török hódoltság idejét l látogatott búcsújáróhely, a
hívek ezrével keresték fel a Mária-ünnepeken, Szent Ferenc és Szent Antal napján.
A f búcsú napja Nagyboldogasszony ünnepén, augusztus 15-én vált hagyománnyá.
A ferences atyák beköltözésükkor a templombels ben egy kopott oltáron három
faszobrot találtak, melyek a Boldogságos Sz zet, Szent Katalint és Szent Dorottyát
ábrázolták. A régi helyére 1746-ban állították Zichy Ádám adományaként a ma is
látható oltárt, s kés bb ott helyezték el a Szent István és Szent László magyar
királyokat, valamint Szent Ferencet, a szerzetesrend megalapítóját és a Páduai
Szent Antalt ábrázoló szobrokat. A kegyoltár asztala 1752-ben készült el, az els
mellékoltárt szintén a Zichy család készítette, címerük ma is látható, mint ahogy a
másik mellékoltáron a Jankovics családé. Az oltár a Lengyel család támogatásából
készült, ezért fölötte az címerük díszlik. Az adományuk a szószék és a szentély
fölötti Szentháromság szoborcsoport. A harmadik oltár és egy szobor Niczky Borbála
adománya, rajta a családi címerrel. A kép Szent Borbála lefejezését ábrázolja,
mellette pedig a ferences rend n i ágát alapító Assisi Szent Klára, valamint Szent
Koleta apátn szobrai láthatók. A templomhajó elején lév domborm a
Szentháromságot ábrázolja, míg a hajó közepére egy vörös márványlappal borított
kriptát állíttatott magának és feleségének 1751-ben Gál Gábor. A templomhajóval
egyid ben készült egy kripta, amelynek lépcs s lejárata a templomfal déli oldalán
nyílik. Ott találtak végs nyughelyet a templom jótev i és báró Saarna Gottfried kuruc
rnagy.
A földszinti helyiségben kapott helyet a Mária-ruhák múzeuma, ahol a ma már több
mint kétszázötven darabból álló gy jteményt rzik. 1747 óta öltöztetik a Mária-
szobrot, amelynek a világ minden tájáról küldenek ruhákat. Hagyománnyá vált a
minden második péntek délel tti szoboröltöztetés. A nagy látogatottság miatt növelni
kellett a kegytemplom búcsúinak számát, ezért van pünkösdi, nagyboldogasszonyi
f búcsú, rangyalok búcsúja, Kisasszony és Mária nevenapi f búcsú, valamint még
négy búcsúnap.
A település 1726-tól a veszprémi püspökség birtoka volt, ahol 18 portát írtak össze,
1785-re pedig 1084 f re gyarapodott a lakosság, s ekkor már m ködött a római
katolikus népiskola is. A XIX. századi jobbágyfelszabadítás nem hozott igazi
megoldást, sokan továbbra is cselédnek és napszámosnak álltak. A századforduló
idején a lakosság száma megközelítette az 1800 f t, annak ellenére, hogy az 1910-
es években 111-en kértek kivándorlási útlevelet. Kés bb a csalódottan visszatér k
állíttatták a templom el tti Szentháromság-szobrot.
Az els világháborúba 254 andocsi vonult be, s a harcokból 35-en nem tértek haza.
Tiszteletükre 1922-ben készült el az Elesett H sök kegyeleti emlékm ve. A
földmegváltási eljárás során 340 hold földet és 40 házhelyet osztottak ki, a
többgyermekes családok három, mások másfél hold tulajdonosai lettek.
A civil szervez dések sorát 1894-ben az iparoskör nyitotta meg, ezt követte az
olvasókör, az önkéntes t zoltók, majd a lövész- és a leventeegyesület, valamint a
KALOT. 1948-ig fennállt a Hangyaszövetkezet, az új gazdák hiteligényeinek
4
kielégítését szolgálta a hitelszövetkezet, a szarvasmarhatartókét pedig a
tejszövetkezet. 1934-ben makadámút épült Karádig, és sportpályát avattak a fiatalok.
A második világháborút követ földosztásra 304-en jelentkeztek, részükre 1572 kh
mez gazdasági ingatlant osztottak ki, Némets r -puszta lakói ráadásul házhelyeket
is kaptak. Az 1872-t l m köd körjegyz ség önálló községi tanács lett 1950-ben, s
ekkor alakult meg az els termel szövetkezeti csoport Sztálin néven, majd két évvel
kés bb az Új Barázda. Az 1961-62 -es újjászervez dés során létrejöv Új Élet Tsz
egyesült a Némets r -pusztaival, majd 1973-ban beolvadt a karádi Búzakalász
Szövetkezetbe. A termel szövetkezeti összevonásokat követte a közigazgatási
rendezés, az új koncepcióból ered gazdátlanság ellen már az els évekt l kezdve
tiltakoztak a helybéliek. A település fejl dése annak ellenére is lelassult, hogy náluk
alakították ki a térség egész-ségügyi központját. Az általános iskola nehéz helyzetbe
került azzal, hogy zsúfoltságával nem tör dve oda körzetesítették a kisbárapáti iskola
fels tagozatát. Az oktatási intézmény alsó tagozata a nem iskolai célokra épült
zárda épületébe került. Az egyház kezelésében m köd katolikus Népf iskola
hasznos ismeretekekkel gazdagította a téli hónapokban az andocsiakat. Az önálló
közigazgatásért folytatott harcot 1988-ban koronázta siker, ekkor lettek önállóak, ám
a fontos közösségi épületeket ekkor már nem tudták létrehozni. A némets r -pusztai
külterületi lakott hely mellett Nagytoldi-pusztát is Andocshoz csatolták.
2.2 Régészeti örökség
Értékfelmérés
2.2.1 Régészetileg védett terület
A település közigazgatási területén jelenleg nincs egyedileg (rendelettel vagy
határozattal) védetté nyilvánított régészeti lel hely.
2.2.2 Nyilvántartott régészeti lel hely és környezete
Andocs területe kedvez földrajzi adottságainak köszönhet en az sid kt l fogva
lakott volt. A település közigazgatási területének több pontján kerültek el a történeti
korok népességének megtelepedésére utaló régészeti leletek, jelenleg az alábbi korú
és jelleg lel helyekr l van ismeretünk:
-
skori (azon belül pontosabban nem meghatározható korú) település
- neolit település
- rézkori település (bádeni kultúra)
- rézkori temet (bádeni kultúra)
- bronzkori település
- bronzkori település (dunántúli mészbetétes edények népének kultúrája)
- római kori települések
- római kori temet k
- avar kori temet
- középkori település
- középkori templom
5
- középkori kolostor
- különböz korú szórványleletek (neolit, rézkor, római kor, középkor)
A régészeti lel helyek esetében, a lel helyek jellegéb l adódóan a pontos lokalizálás
és a kiterjedés általában nem határozható meg egyértelm en pusztán a felszíni
jelenségek alapján. Az adattári és szakirodalmi adatok, valamint az id járási és
terepviszonyok által lehetséges mértékig elvégzett helyszíni beazonosítások alapján
jelenleg az azonosított lel helyekkel érintett területek az alábbiak:
R1: Belterület, római katolikus templom környéke – 173 hrsz
R2: 255/1-2; 256/-2; 257-270; 30-53; 174; 175; 176-204 hrsz
R3: 0145/1-4; 0151/4 hrsz
R4: 0172/1-2,5,7-8,10-13; 0170/2; 0180/3 hrsz
R5: 0189/2,5,6 hrsz
R6: 0212/13,17; 0214/2-3 hrsz
R7: 0180/2; 0183/3; 0184/11; 0216/2 hrsz
R8: 0212/18; 0213; 0195/6 hrsz
R9: 334-352 hrsz
Pontosan nem azonosítható lel helyek továbbá:
• Némets r puszta és környezete
• Nagytoldi puszta és környezete
2.2.3 Régészeti érdek területek Régészeti érdek területnek számit minden olyan terület, amelyen régészeti lel hely
el kerülése várható vagy feltételezhet . E kategóriába tartoznak azok a területek,
amelyeken a földrajzi elnevezés, a történeti adatok, vagy a földrajzi elhelyezkedés a
tapasztalatok szerint régészeti lel hely meglétét feltételezi, továbbá azon területek is,
melyeken a nyilvántartott, de helyhez egyel re pontosan nem köthet lel helyek
lokalizációját feltételezni lehet.
Idesorolandók még azok a területek is, amelyeken a jöv ben - a rendezési terv
szerint – nagyobb, várhatóan a talaj bolygatásával is járó beruházásra, fejlesztésre
kerül sor. E területek jelen ismereteink szerint az alábbiak:
A belterületen a középkori eredet római katolikus templom környezete, Bajcsy
Zsilinszky utca és környéke, Ady E. és Kossuth L. utcák és környékük, Nagytoldi
puszta és környéke, Némets r puszta és környéke, a település közigazgatási
területén található vizek, vízfolyások (beleértve a két mesterséges tavat is) mentén
elhelyezked lankás domboldalak, a tervezett szennyvíztisztító telep, a tervezett
elkerül út és egyéb szilárd burkolatú utak, kerékpárutak és a tervezett lakóterületi
fejlesztések területe és a mez gazdasági üzemi területek (majorok) beépítésre
kijelölt területrészei.
Mindazon területeket (beleértve a régészeti érdek területeket is), amelyeken a KÖH
nyilvántartásában szerepl , de jelenleg még azonosítatlan lel helyeket sikerül
lokalizálni, ill. id közben rajtuk a KÖH új lel helyet regisztrál, a kés bbiekben
nyilvántartott régészeti lel helyként kell kezelni és rájuk a nyilvántartott lel helyekre
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
6
3. HATÁSVIZSGÁLAT ÉS ELEMZÉS, JAVASLATOK 3.a
A település közigazgatási területén jelenleg nincs egyedileg (rendelettel vagy
határozattal) védetté nyilvánított régészeti lel hely.
3.b
A település külterületének régészeti területekkel érintett részeire f leg a szántóföldi
m velés jellemz , emellett erd vel és gyeppel fedett területrészek is megtalálhatók.
A belterületen elhelyezked lel helyek lakó-, közösségi- és egyéb építményekkel, a
lakosság igényeit kiszolgáló közlekedési létesítményekkel, közm vekkel beépítettek.
Emellett a lakótelkeken a kertm velés jellemz . Régészeti szempontból alapvet
fontosságú, hogy minden lel helyet érint munkálat esetében, továbbá minden olyan
esetben, amikor régészeti emlék, lelet vagy jelenség kerül el , a Kulturális
Örökségvédelmi Hivatalt (KÖH) értesíteni kell.
Az R1. lel hely a középkori eredet , m emlék katolikus templom. Területén (és
környékén) régészeti feltárásra eddig nem került sor. Minden bizonnyal a templom
körül helyezkedett el a korszakban megszokott módon a középkori település
temet je. A kolostor épülete feltételezhet en ráépült a temet egy részére, továbbá a
templom átépítésével, b vítésével kapcsolatos munkálatok során is részben
megsérülhetett a középkori temet . A temet kiterjedése és a jelzett bolygatások
mértéke kutatás hiányában pontosan nem felmérhet . A területen a kés bbiekben
elvégzend , a talaj megbolygatásával járó munkálatok (beleértve az állagmegóvást,
m emléki helyreállítást is) során számolni kell a temet höz tartozó sírok és egyéb
régészeti emlékek el kerülésével. A területen végzend munkákat a KÖH minden
bizonnyal megel z régészeti feltárás elvégzéséhez fogja kötni.
A középkori eredet m emlék templom (R1. lel hely) környezetében helyezkedett el
a tapasztalatok szerint a középkori település. A kutatás hiánya és a terület
beépítettsége miatt azonban ennek a felszínen nyomai nem rögzíthet k, továbbá
kiterjedése sem állapítható meg. Ezért a középkori település helyét lel helyként nem,
csupán régészeti érdek területként tudjuk feltüntetni, a templom körüli, legalább 300
méter sugarú körrel lefedett területen. E területen belül számíthatunk a földmunkák
során a középkori település lakó- és egyéb objektumainak, régészeti
maradványainak el kerülésére.
Az R2., R9., R10., és R11. lel helyeken korábban régészeti lel helyre utaló felszíni
nyomokat regisztráltak. Az R2 és R10 lel helyeken részleges régészeti feltárásra is
sor került, azonban ezek pontos helye és mértéke tekintetében nem rendelkezünk
adatokkal. A lel helyek pontos lokalizálása és kiterjedése a terület beépítettsége
miatt és megfelel adatok hiányában nem határozható meg, ezért régészeti érdek
területként tüntettük fel ket. A jelzett területek beépített területen, lakóövezetben
helyezkednek el, a telkeken kertm velés is folyik.
Bár a belterületek esetében a terület jellemz i miatt a régészeti értékek állapotának
pontos felmérése nem lehetséges, a várható hatások azonban bizonyos mértékig
kalkulálhatók.
A beépített területeken található régészeti emlékeket az emberi tevékenység
fokozottan veszélyezteti, ezért mind a területhasználat során, mind az azzal
kapcsolatos bármilyen változtatás esetén kiemelt fegyelmet kell fordítani a további
7
károsodások megakadályozására és a fenntartható használat elveinek maradéktalan
betartására.
Az elmúlt id szakban végrehajtott fejlesztések - a lakó- és egyéb épületek létesítése,
a meglév közm vek, közlekedési létesítmények kiépítése, továbbá egyéb,
földmunkával, mélyépítéssel járó tevékenységek - során a lel helyek részlegesen
károsodhattak.
A régészeti emlékek megmaradásának el segítése ill. további állagromlásának
elkerülése érdekében a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygató építési munkákat (pl.
lakóház és egyéb építmények alapozással járó létesítése, b vítése, pince létesítése,
kerítésalap ásása, oszlopállítás, közm vek és szilárd burkolatú utak kiépítése,
tereprendezés stb.) a KÖH el zetes állásfoglalása alapján kell engedélyezni és a
régészeti örökség védelmével összhangban kell kivitelezni.
A területen lév régészeti emlékek a lakótelkeken jellemz en végzett kertm velés
során is károsodhatnak, ezért a kertm velés során a talajt mélyebben bolygató
tevékenységeket (pl. fatelepítés, sz l telepítés, mélyszántás stb.) lehet ség szerint
kerülni kell. A munkákat fokozott figyelemmel kell végezni, régészeti emlékek
el kerülése esetén a jogszabályok szerint kell eljárni.
Az R1. és az R2. lel helyek középkori faluhelyként azonosítottak, így a közelükben
tervezett helyi lakóút építését mgel z en régészeti feltárás elvégzésére van
szükség.
Az R3. lel hely területe jelenleg cserjés-bozótos erd vel fedett. A régészeti
örökségvédelem elveinek figyelembe vételével végzett erd gazdálkodás esetén e
m velési mód a lel hely állapotának fennmaradása szempontjából kedvez . A
lel helyen korábban részleges feltárás történt, azonban ennek pontos helye és
mértéke nem ismert. Az erd m velést a régészeti örökség védelmével összhangban
kell végezni, az erdészeti üzemtervben feltüntetend régészeti megkötésekr l a KÖH
tud tájékoztatást adni.
Az erd m veléshez kapcsolódó, a talajt mélyebben bolygató m veletek (pl.
tuskózásos fakitermelés, rigolírozás, új ültetvény telepítése stb.) azonban a
lel helyek részbeni bolygatásával járhatnak, ezért e tevékenységeket a jöv ben
lehet leg kerülni kell ill. a KÖH el zetes engedélyével szabad végezni.
A külterületen lév további régészeti lel helyek (R4., R5., R6., R7., R8. lel hely)
szántóföldi m velés alatt álló területeken helyezkednek el.
Az R4. lel hely környezetében tervezett gazdasági terület kiépítését -tekintettel arra,
hogy várható a régészeti örökség elemeinek el kerülése- fokozott figyelemmel kell
kísérni.
A régészeti lel helyekben a szántóföldi m velés folyamatos állagromlást okoz, mely
– a nyomában fellép természetes erózió feler sít hatását is figyelembe véve –
hosszú távon a lel hely teljes megsemmisülését is eredményezheti. Éppen ezért a
jelenlegi mélységet meghaladó m velési formákat (pl. mélyszántás, talajlazítás) e
területeken feltétlenül kerülni kell, mivel e tevékenységek a lel helyek további
károsodását okozhatják.
A régészeti lel hellyel érintett területrészek esetében megfontolandó az olyan
m velési módra való áttérés, mely a lel helyek további állagromlással nem járó,
tartós fennmaradását biztosítja.
8
Javasolt e területek szántóföldi m velésb l való kivonása és gyepterületként (rét,
legel ) történ további hasznosítása.
Az R4. lel hely területének kisebb részén sz l m velést is folytatnak. A
sz l telepítés és az azt megel z , nagyobb mélység talajel készítés a régészeti
emlékek súlyos károsodását, végs esetben teljes pusztulását idézheti el . A
területen a jelenlegi használatot korlátozni nem szükséges, azonban az elmondottak
értelmében újabb sz l területek létesítését és pincék építését kerülni kell, ill. a KÖH
el zetes engedélyével szabad végezni.
Az R5. lel hely területe jelenleg er sen gyomos szántó. A szántóföldi m velés és a
meglév horgásztó kialakítása során végzett földmunkák következtében a lel hely
egy része minden bizonnyal károsodott ill. víz alá került. A tervezett üdül házas
övezetté történ átmin sítés és ennek nyomán a terület beépítése a régészeti
emlékek további bolygatását, károsodását eredményezi, ezért örökségvédelmi
szempontból nem javasolt. A tervezett változtatások tekintetében javasolt a KÖH
el zetes állásfoglalását megkérni. Az engedélyezési eljárásban a KÖH
szakhatóságként m ködik közre. Amennyiben a KÖH hozzájárul a terület
beépítéséhez, az esetleges megel z régészeti feltárások és egyéb régészeti
szakfeladatok költség- és id igényét a tervezés során figyelembe kell venni.
Az R8. lel hely egy része gyeppel fedett. Általánosságban elmondható, hogy a gyep,
rét, legel m velési formák a régészeti lel helyek érintetlen, bolygatásmentes
állapotának meg rzése szempontjából kifejezetten kedvez ek, ezért e területek
meg rzésére és lehet ség szerinti kiterjesztésére törekedni kell a területhasználat
során. E területek feltörése, m velési ágának megváltoztatása a régészeti lel helyek
károsodását okozhatja, ezért nem javasolt ill. a jelzett tevékenységhez a KÖH
el zetes engedélye szükséges.
A jelzett területeken a m velési ágnak megfelel munkákat a régészeti érintettségre
tekintettel fokozott figyelemmel kell végezni, régészeti emlékek el kerülése esetén a
vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.
3.c
A régészeti érdek területeken – a terület adottságai miatt – régészeti emlékek
el kerülése várható vagy feltételezhet . Ide sorolandók azok a nyilvántartásban
szerepl lel helyek is, amelyek esetében a rendelkezésre álló adatok alapján a
pontos lokalizáció és kiterjedés nem volt egyértelm en meghatározható. Mivel
ezeken a területeken a lel helyek megléte valószín , lokalizációjuk azonban
bizonytalan, a hatások is nehezebben kalkulálhatók. Külterületek esetében a
szántás, a belterületi részeken a beépítés, kertm velés és egyéb területhasználat
hatása fent már említésre került. A rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható
meg, hogy egy adott területen a felszín azért nem tartalmaz jelenleg lel helyre utaló
leleteket, mert a bolygatás nem érte el eddig az ehhez szükséges mértéket, vagy
éppen már teljesen megsemmisítette a jelenségeket. A jelenlegi használati módtól
eltérni nem kell, azonban régészeti emlékek, leletek vagy jelenségek észlelése
esetén értesíteni kell a KÖH-t, aki a lel hely jellegét l függ en meghatározza a
további teend ket. Az így azonosított lel helyek esetében a továbbiakban a
nyilvántartott régészeti lel helyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
9
Az e területeken végzend beruházások, fejlesztések tervezése el tt ezért minden
esetben célszer a KÖH el zetes állásfoglalásának beszerzése.
3.d
Amennyiben a jelenlegi ismereteink szerint régészetileg nem érintett területeken
kerül el régészeti lelet vagy jelenség, akkor a vonatkozó jogszabályok szerint kell
eljárni és értesíteni kell az illetékes régészeti szervet (múzeum, KÖH).
3.1. A régészetileg érintett területekre vonatkozó jogszabályi el írások
A 2001. évi LXIV. törvény 19. § (1) bek. értelmében a régészeti örökség elemeit
lehet leg eredeti helyükön és eredeti állapotban kell meg rizni. A régészeti emlékek
a régészeti lel helyekr l vagy a régészeti érdek területekr l csak régészeti feltárás
keretében mozdíthatók el. A régészeti feltárások költségeit - a ment feltárások
kivételével - annak kell fedezni, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált (19. §
(3) bek).
A település közigazgatási területén jelenleg nem található (egyedi) régészeti védelem
alatt álló terület. Ennek okán a védett területen követend eljárás jogszabályi hátterét
nem részletezzük.
A nyilvántartott régészeti lel helyek 2001. évi LXIV. törvény 11. §-a értelmében – a
törvény erejénél fogva – általános védelem alatt állnak.
A nyilvántartott régészeti lel helyek esetében minden az eddigi használattól eltér
hasznosításhoz, építkezéshez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) el zetes
(hatósági vagy szakhatósági) engedélye szükséges (2001. évi LXIV. tv. 63. § (2)a és
(4)a). Somogy megye területén az els fokú hatósági (szakhatósági) jogkört a KÖH
Pécsi Regionális Irodája gyakorolja.
Fentiek értelmében már a tervezés megkezdése el tt érdemes a hivatal el zetes
nyilatkozatát kérni (2001. évi LXIV. tv. 65. § (1)), hogy az adott beruházáshoz,
hasznosításhoz (pl. építkezés, m velési ág változtatása, belterületbe vonás, stb.)
hozzá fog-e járulni, illetve milyen feltételekkel járul hozzá.
A 2001. évi LXIV. törvény 22. § (1) bek. szerint a nyilvántartott régészeti lel helyeket
a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal els dlegesen el kell kerülni. Ha
a lel hely elkerülése a fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné,
vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett
régészeti lel helyeket el zetesen - megel z feltárás keretében - fel kell tárni (2001.
évi LXIV. törvény 22. § (2) bek).
A nyilvántartott régészeti lel helyek esetében a KÖH szakhatóságként jár el (2001.
évi LXIV. tv. 63. § (4) a) pont). A beruházás megvalósíthatóságáról, ill. ennek
feltételeir l a KÖH szakhatósági állásfoglalásában tesz nyilatkozatot. A különböz
beruházások, fejlesztések feltételeként esetleg el írt megel z régészeti feltárás
költségei ez esetben a beruházót terhelik, mivel az érdeke a már ismert lel hely
megbolygatása (2001. évi LXIV. tv. 22. és 23. §; 18/2001 NKÖM rendelet 14. §).
A megel z feltárás elvégzésére els sorban a területileg illetékes múzeum
(esetünkben a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága) jogosult, érvényes – a
KÖH illetékes regionális irodája által kiadott – feltárási engedély birtokában.
10
A megel z feltárást a beruházó költségviselésével kell megvalósítani, ezért a
fejlesztések, beruházások tervezése során a megel z feltárás költségét költség-
el irányzatként kell biztosítani a feltárás fedezetére (2001. évi LXIV. törvény 23. § (1)
bek)
A feltárás végzésére jogosult és a beruházó által a megel z feltárásra vonatkozóan
kötött írásbeli szerz dés érvényességéhez a 2001. évi LXIV. törvény 22. § (3)
bekezdése értelmében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Pécsi Regionális Iroda
jóváhagyása szükséges. A szerz dést a 2001. évi LXIV. törvény és a 18/2001.
NKÖM rendelet el írásainak figyelembe vételével kell megkötni.
A régészeti lel helyen engedéllyel végzett (régészeti feltárás esetén kivüli)
tevékenység során váratlan régészeti jelenség vagy lelet el kerülésekor – a
jogszabályokkal összhangban – a végzett tevékenységet e területeken is azonnal fel
kell függeszteni, s a területileg illetékes múzeum, ill. a KÖH nyilatkozatát kell kérni a
további teend kr l. A kutatás költsége ilyenkor is a bolygatást okozó tevékenység
végz jét terheli, de más forrásokat is be lehet vonni. A KÖH-nek a munka
felfüggesztése esetén lehet sége van kártérítés fizetésére, kisajátítás
kezdeményezésére, vagy régészeti védelem megindítására.
Fontos megjegyezni, hogy a régészeti lel helyben vagy a leletekben okozott kár,
illetve ezek megsemmisítése büntetend cselekmény (a BTK hatálya alá esik),
továbbá örökségvédelmi bírság kirovását eredményezi (2001. évi LXIV. tv. 82-85§;
191/2001 Kormányrendelet).
A régészeti örökség elemei a régészeti érdek területekr l csak régészeti feltárással
mozdíthatók el (2001. évi LXIV. Tv. 19. § (1)).
Régészeti leletek váratlan el kerülése esetén a 2001. évi LXIV. Tv. 24. §-ban leírtak
szerint kell eljárni (ld. alább).
A fenti felsorolásban nem jelzett egyéb területeken végzend , a talaj
megbolygatásával járó tevékenységek végzése közben is kerülhetnek el régészet
emlékek.
A régészeti örökség elemeinek - régészeti feltárás esetén kívüli - el kerülése esetén
is törekedni kell az örökségi elemek (régészeti emlék, lelet) helyszíni meg rzésére.
Ez esetben a felfedez (a munka felel s vezet je) köteles a tevékenységet azonnal
abbahagyni, a területileg illetékes önkormányzat jegyz jének haladéktalanul
bejelenteni. Emellett – a gyorsabb ügyintézés érdekében – javasolt egyidej leg
értesíteni a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságát is.
A lel hely vagy lelet megtalálója köteles a helyszín és a lelet rzésér l - a felel s
rzés szabályai szerint - a jegyz vagy az illetékes múzeum, vagy a Kulturális
Örökségvédelmi Hivatal intézkedéséig gondoskodni. E kötelezettség a felfedez t, az
ingatlan tulajdonosát, az építtet t és a kivitelez t egyaránt terheli. (2001. évi LXIV.
törvény 4. §)
A bejelentési kötelezettség elmulasztása örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja
maga után (191/2001. Korm. rend. 3. § (3) bek).
A múzeum 24 órán belül írásban köteles nyilatkozni a munka folytathatóságáról. A
szükséges beavatkozás költségeit (amennyiben id közben a KÖH nem regisztrált
lel helyet a helyszínen) a feltárásra jogosult régészeti szerv köteles állni (2001. évi
LXIV. tv. 24. és 25. §; 18/2001 NKÖM rendelet 15. §). A lelet, ill. a lel hely
11
bejelent jét jutalom illeti meg (2001. évi LXIV. tv. 26. §; 18/2001 NKÖM rendelet 16.
§).
Ugyanezen eljárás követend a nyilvántartott régészeti lel helyeken és a régészeti
érdek területeken (régészeti feltárás esetén kívül) engedéllyel végzett munkák és
egyéb tevékenységek közben történ régészeti leletek váratlan el kerülése esetén
is.
A KÖH a 4/2003 (II.20.) NKÖM rendeletben foglalt esetekben és tartalommal
örökségvédelmi
hatástanulmány
elkészítetéséhez
kötheti
szakhatósági
állásfoglalásának megadását. Ez vonatkozik egyrészt a már ismert lel helyekre,
másrészt a nagyobb felületet érint beruházásokra bármely területen.
3.2. Összefoglalás
Andocs közigazgatási területén nyilvántartott régészeti lel helyek és régészeti
érdek területek találhatók. A régészetileg érintett területeken kívül számítani lehet
újabb, mindezidáig ismeretlen régészeti lel helyek, emlékek el kerülésére. Ezért a
település területén végzend fejlesztéseket a régészeti örökség védelmével
összhangban, a fenntartható használat elvének figyelembe vételével és a hatályos
jogszabályoknak megfelel módon kell tervezni és kivitelezni.
A régészeti örökség védelme érdekében a település közigazgatási területén
végzend mindenfajta, a terület jelenlegi állapotát megváltoztató vagy a talajt 30 cm-
nél mélyebben bolygató földmunkával járó tevékenység engedélyezése során:
- régészeti lel helyen a KÖH el zetes (hatósági vagy szakhatósági) engedélyét kell
kérni
- régészeti érdek terület esetében javasolt a KÖH szakvéleményez szervként
történ bevonása az engedélyezési eljárásba.
A talaj bolygatásával járó tevékenységek során a régészeti örökség védelme
szempontjából kiemelt figyelmet érdemelnek a lakóterületek fejlesztéséhez, egyéb
beépítéshez, szilárd burkolatú utak, közm vek létesítéséhez kapcsolódó fejlesztések
által igénybe vett területek, fa- és ültetvénytelepítésre (erd , erd sáv, gyümölcsös
stb.), sz l telepítésre, bányászati tevékenységre, egyéb ipari hasznosításra,
tervezett területek és a vízzel elárasztani tervezett területek.
Az engedélyezési eljárást megel z en, már a területfelhasználás tervezés fázisában
javasolt minden esetben a terület jellegzetes állapotát megváltoztató fejlesztések,
földmunkával járó beruházások el tt a KÖH el zetes véleményének beszerzése.
Ennek jogszabályi alapját a 2001. évi LXIV. Tv. 65. §-a teremti meg. A KÖH el zetes
nyilatkozatában ad tájékoztatást arról, hogy a tervezett fejlesztéshez hozzájárul-e ill.
milyen feltételekkel járul hozzá. A KÖH állásfoglalásának kialakításához a 4/2003
(II.20.) NKÖM rendelettel összhangban elrendelheti örökségvédelmi hatástanulmány
elkészíttetését.
Ha a beruházás régészeti lel helyet érint és a lel hely elkerülése nem oldható meg,
a kivitelezési munkák megkezdése el tt, el kell végezni a jogszabályban el írt,
szükséges mérték megel z régészeti feltárást. Mivel a feltárást a beruházó
költségviselésével kell megvalósítani, javasolt a régészeti szakfeladatok költség- és
id vonzatával már a tervezés során számolni (a feltárás a KÖH külön hatósági
engedélyéhez kötött tevékenység, ezért az eljárás idejét is figyelembe kell venni).
12
Különösen fontos szempont ez a nagyobb területet érint építkezések és
nyomvonalas beruházások esetében. Az esetleges pályázati források igénybevétele
esetén érdemes a régészeti költségek szerepeltetése a pályázatban.
Régészeti leletek váratlan (régészeti feltárás esetén kívüli) el kerülése esetén
értesíteni kell az illetékes régészeti szervet (múzeum, KÖH) és a jogszabályban
foglaltak szerint kell eljárni.
A településen jelenleg nincs sem teljes régészeti feltárásra, sem bemutatásra
javasolt lel hely.
Megjegyzend azonban, hogy a régészeti feltárások során el kerülhetnek olyan
régészeti emlékek is, amelyek jelent ségüknél fogva megtartandók és
bemutatandók, ezáltal a kiviteli módosítása is szükségessé válhat.
Jelen hatástanulmány Andocs település rendezési tervéhez készült, a készítés
id pontjában rendelkezésre álló adatok alapján. A település közigazgatási
területén id közben el kerül régészeti lel helyekr l a Kulturális
Örökségvédelmi Hivatal vezet közhiteles nyilvántartást. Minden beruházás
el készítése során - lehet leg a tervezési munkák megkezdése el tt - javasolt a
terület régészeti érintettségér l és az örökségvédelmi megkötésekr l id ben
meggy z dni. 3.3.. A HÉSZ-be javasolt szövegrész:
- Minden nyilvántartott régészeti lel helyet érint , a talajt 30 cm-nél mélyebben
bolygató munkavégzéshez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal el zetes
engedélye szükséges.
- A régészeti érdek területeken tervezett munkálatok esetében Kulturális
Örökségvédelmi Hivatalt véleményez szervként be kell vonni még a tervezés
fázisában.
- Minden olyan esetben, amikor régészeti lelet vagy jelenség kerül el , a
tevékenységet azonnal abba kell hagyni, és a helyszín vagy lelet rzése mellett
értesíteni kell a jegyz t vagy az illetékes régészeti szervet (múzeum, KÖH). A
bejelentési kötelezettség a felfedez t, az ingatlan tulajdonosát, az építtet t és a
kivitelez t egyaránt terheli.
- A nagy felületeket érint beruházások el tt a KÖH hatásvizsgálat készítését
írhatja el .
13
4. TERMÉSZETI KÖRNYEZETTEL KAPCSOLATOS ADOTTSÁGOK
4.1. Természet, táj, tájhasználat
Egy terület tájhasználatát, a lehetséges fejl dés és területhasználati változások
irányát a gazdaságföldrajzi, természetföldrajzi jellemz k alapvet en meghatározzák.
Ezek közül a táj karakterét, sajátosságait alapvet en meghatározó táji, természeti
adottságokat emelnénk ki.
Andocs külterületének tájhasználatát a természeti adottságok, els sorban a
domborzati és a talajadottságok határozzák meg.
Domborzati adottságok
A Somogy megyei Andocs község a Nyugat – Küls -Somogy kistájhoz
tartozik. A terület domborzatilag É-D irányban húzódó hátak rendszere,
melyeket meridionális völgyek fognak közre. Három, Ny-i irányban sorakozó,
D felé egyre hosszabb dombhát (Balatonföldvári-, Karádi-, Boglári-hát) alakult
ki ebben a térségben az egykori egységesebb hegylábi síkból. Szélességük 5-
10 km, hosszúságuk 20-30 km.
A dombhátak több közös geomorfológiai tulajdonsággal rendelkeznek.
A 180-200 m tszf-i magasságról É felé fokozatosan 280-300 m-ig emelked
hátak gerincvonalának É – D-i irányú lejtése átlagosan 2-3º. A domborzat
tagoltsága élénk. Többnyire a közepes hajlásszög (5-15º), lejt pihen kkel
tagolt, talajerózióval sok helyen sújtott, ám mez gazdaságilag még
hasznosítható lejt k vannak túlsúlyban. Els sorban a hátak magasabb,
tagoltabb É-i részein jellemz ek az eróziós, deráziós kisformák, a
hátraharapódzó
völgyf k
ujjszer en
elágazó
mély
bevágásai
szakadékvölgyekkel, löszpáholyokkal, löszcirkuszokkal, üregek, fülkék,
mélyutak tömegével.
Általában a dombhátak központi sávjai a tet szintek. Ezek viszonylag sík
felszín ek,
D-i
oldalukon
kiszélesednek,
így
mez gazdaságilag
hasznosíthatók. A magas É-i részek tet szintjei azonban keskeny, zeg-zugos
futású sávok, vagy izolált foltok, melyek inkább erd gazdálkodásra
alkalmasak. Kedvez domborzati adottság, hogy a hátak K-Ny-i irányban
lépcs s elrendezés ek. A lankásabb lejt kkel határolt enyhén tagolt lépcs k
pedig igen kedvez feltételeket nyújtanak a mez gazdasági m velésre,
útvonalvezetésre, települések és egyéb m szaki létesítmények számára. A
völgyvállak a dombhátak közti meridionális völgyek jellegzetes térszíni
alakzatai. E völgyek további jellegzetességei a völgyi vízválasztók, amelyek É-
i és D-i kett s lefolyást eredményeznek.
A község az É-ÉNy – D-DK-i irányú Balatonföldvár – Andocsi meridionális hát
déli részén, az Andocsi – patak (Sarok-patak) völgyoldalaira települt. A felszín-
közeli rétegeket meghatározóan változó vastagságú, helyenként több tíz
métert is meghaladó pleisztocén illetve holocén korú, erózióra érzékeny,
felszínmozgásos jelenségek kialakulására hajlamos löszös összlet (k zetliszt,
homokos k zetliszt, k zetlisztes homok, k zetlisztes agyag,…) építi fel, kivéve
14
a vízfolyásmedrek holocén korú, laza szerkezet , kis teherbírású
öntésképz dményeit (agyag, iszap, homok, kavics).
A völgyoldalakban helyenként, foltokban felszínre kerülnek id sebb korú,
pleisztocén folyóvízi fels pannon korú agyagos, homokos üledékek is.
A terület általános földtani felépítéséb l és morfológiájából következ en
felszínmozgásos jelenségek kialakulására leginkább hajlamos területrészek az
erózió-érzékeny k liszt változatokkal borított meredek völgy- és domboldalak
(K rises – Berki -vízfolyás, Andocsi v. Sarok-patak meredek völgyoldala,
eróziós vízmosások, mély bevágások, szakadékvölgyek, löszmélyutak). A
k zetlisztes összlet általános elterjedése miatt egyéb területek is potenciális
lehet séget adnak a mozgásos jelenségek kialakulására. Ezeken a
területeken a nem megfelel en végzett emberi beavatkozások fokozhatják a
felszínmozgásos hajlamot, adott esetben ki is válthatnak felszínmozgásos
jelenségeket (pl. nagyobb méret tereprendezés, bevágások létesítése,
csapadékvíz-elvezetés megoldatlansága, stb.), ezért az építési tevékenység
megkezdése el tt, már a terület felhasználás tervezésének fázisában javasolt
az igénybevett környezet építésföldtani adottságainak figyelembe vétele.
A felszínmozgásból származó káros jelenségek kialakulásának lehet sége
jelent sen csökkenthet a csapadékvíz elvezetés gondos tervezésével, a
meglév rendszerek folyamatos karbantartásával, valamint a vízfolyásmedrek
területén a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes elvezetésének
biztosításával.
A mélyebb fekvés , magas talajvízállású vízfolyásmedri területeken a laza
szerkezet , kis teherbírású összletben (nagy szervesanyag-tartalmú rétegek is
megjelenhetnek a fiatal mederüledékekben), mint tehervisel altalajon, a
tervezett építmények létrehozásának szakszer feltételeit, az építést
megel z geotechnikai vizsgálatok eredményei alapozhatják meg.
Földtani adottságok
A terület alapformái szerkezeti mozgásokkal pannóniai homok- és
agyagüledékb l alakultak ki. Mivel az alaphegység tömbjei ÉNy – DK-i és erre
mer leges szerkezeti vonalak mentén lépcs zetesen süllyedtek le, a
pannóniai üledékek vastagsága is DK felé 200-700 m között váltakozik. Az
említett homok és agyag csak a hátak peremein, lejt k aljában bukkan a
felszínre, másutt néhány méter vastag murvás folyóvízi homok és 10-20 m
vastag lösztakaró fedi.
A talajvíz a magasabb löszhátakon 20-40, az alacsonyabb szinteken 6-10 m
mélyen helyezkedik el. A pannóniai üledékekben 100-300 m között több
szintben tárolódnak rétegvizek.
15
Vízrajz A Nyugat – Küls - Somogy kistáj É-i fele a Keleti-Bozóton vagy Pogányvölgyi-
vízfolyáson (44 km, 251 km2), a Balatonboglári-határárkon (16 km, 59 km2), a
Tetves-árkon (25 km, 44 km2) és a Nagymetszésen (18 km, 88 km2) át a
Balatonhoz, a D-i rész az Andocsi-patakon (18 km, 38 km2) és a K rises-vízen
(17 km, 39 km2) a Koppány-patakhoz, illetve a Vargabonyi-árkon (18 km, 86
km2) és a Vérgamási-árkon (21 km, 49 km2) át a Deseda-patak közvetítésével
a Kaposba folyik le.
A felsorolt kis vízfolyások forrásai ritkán száradnak ki, vízhozamuk jó. A
településeken áthaladó szakaszaik általában gyengén szennyezettek.
A terület öt halastava közül a második legnagyobb az andocsi tározó felszíne
(40 ha). A 17 különböz állóvíz együtt 256 ha felszín .
A rétegvizek mennyisége szerény, 0, 5-0, 75 l/s körül becsülik. Emiatt, bár
elég nagy az artézi kutak száma, az általuk termelt vízhozam mérsékelt,
általában csak 150 l/p. Mélységük meghaladja a 100 m-t.
Talajok
Dönt en a löszös üledékeken kialakult különböz erd talajok a jellemz ek. Az
agyagbemosódásos barna erd talajok részaránya 20%. A többségében
löszön
képz dött
változatok
vályog
mechanikai
összetétel ek,
vízgazdálkodásukra a közepes vízvezet és jó víztartó képesség a jellemz ,
term képesség szerinti besorolásuk VI. Zömmel lejt kön fordulnak el , ezért
erodáltságuk helyenként jelent s, s t esetenként már földes és köves
kopárok. Erd sültségük mintegy 40 %, említésre méltó még a gyümölcsösök,
sz l k részaránya (együtt 15 %).
Az alacsonyabb térszínek löszös üledékein f ként barnaföldek képz dtek.
Területi részarányuk 54 %, ezzel a kistáj uralkodó talajtípusát képviselik.
Fizikai és vízgazdálkodási tulajdonságaik az agyagbemosódásos barna
erd talajéhoz közel állók, termékenységük a kisebb kilúgozottság
következtében kedvez bb, az V. talajmin ségi kategóriába tartoznak.
Szántóként mindegy 60 %-uk hasznosított, a magasabb, nagyobb eróziós
potenciálúak erd vel borítottak.
A még lankásabb térszínek csernozjomtalajok felé átmenetet képvisel –
szintén löszös üledékeken kialakult – erd talaj típusa a csernozjom barna
erd talaj. A másik két erd talaj típustól nagyobb szervesanyag-tartalmával és
kilúgozottsága
mértékének
további
mérsékl désével
különbözik.
Termékenységi besorolása a barnaföldekével megegyez (V.), de
erd sültsége jóval kisebb mérték (10%). Túlnyomórészt szántó fedi, de
jelent s a sz l területek részaránya is (15%).
Kis területeken mészlepedékes csernozjom, csernozjom jelleg homok, réti
csernozjom, a völgyekben réti, illetve síkláp talajok is el fordulnak. Együttes
16
területük is csupán az összterület 7%-a, ezért gazdasági jelent ségük nem
meghatározó.
Növényzet
A Somogyi flórajárásba (Somogyicum) sorolódó kistáj jellegzetesebb
potenciális erd társulásai a Magyarországon csak néhány helyen el forduló
ezüsthársas tölgyesek (Tilio arganteae-Quercetum petreae-cerris), a
gyertyános
kocsánytalan
tölgyesek
(Querco
petraea-Carpinetum
praeillyricum), tölgy-k ris-szil ligeterd k (Querco-Ulmetum praeillyricum),
valamint a patak menti égeresek (Carici elongatae-Alnetum).
A terület jellegzetesebb lágyszárú fajai a fest pipitér (Anthemis tinctoria), a
magas hölgymál (Hieracium bauhini), a bíboros kosbor (Orchis purpurea), a
sugaras zsoltina (Serratula radiata), az árlevel len (Linum tenuifolium), stb.
Az erd m velésbe vont területeket vegyes korú, kemény- és lágylombos,
valamint kisebb foltokban feny erd k borítják.
A mez gazdasági termesztés elterjedtebb haszonnövényei a búza (20-30
q/ha), az sziárpa (20-30 q/ha), a kukorica (30-45 q/ha), és a káposzta (70-
250 q/ha). A kertészeti kultúrák közül az szibarack a legjelent sebb (25-50
q/ha).
Tájtipológiai összegzés, tájtörténet
A kistáj D-i része, melyhez Andocs települése is tartozik, eróziós-deráziós
völgyekkel tagolt, viszonylag nagyobb tszf-i magasságokat elér dombság. Itt
a lejt löszös dombhátak gerincein agyagbemosódásos, lejjebb barna
erd talajok alakultak ki. A magasabb dombvonulatok gyertyános tölgyes és az
alacsonyabb szintek cseres tölgyes erdeib l viszonylag sok megmaradt (35-40
%), így jelent s a természetközeli, bár ember által kezelt, mégis az eredeti
honos vegetáció elemeit tartalmazó kultúrtáj aránya. A többi területet
erd sávokkal, mezsgyékkel tagolt szántók (közel 60 %), és elszórtan, de a
tájra igen jellemz en megjelen sz l k-gyümölcsösök (15%) foglalták el.
A dombságot tagoló völgyekben magas talajviz öntéstalajokat és lecsapolt
síklápokat találunk, amelyek ma az ökológiai hálózat szerves részét képez ,
ártéri ligetekkel tagolt rétek és legel k, kisebb részben szántóföldek.
17
Területhasznosítás a Nyugat-
Küls -Somogy kistájon
%
Terület
(hektár)
1.
belterület
5, 1
3600
2.
szántó
57, 2
40000
3.
kert
3, 1
2200
4.
sz l
5, 2
3600
5.
rét, legel
1, 2
800
6.
erd
26, 0
18390
7.
vízfelszín
0, 1
10
8.
ártér, elhagyott terület,
2, 0
1400
bányaterület
0, 2
130
9.
a fentiekb l védett terület
4.2. Védelmet igényl táji, természeti értékek
- védelemre tervezett területek
- a Balaton törvény által meghatározott területek
- táji értékek, vallási emlékek (k kereszt, kálvária)
A javasolt külterületi területfel-használás a természeti adottságokra épül
tájhasználat, a tájkarakter védelmén alapul, melynek elérése érdekében az egyes
terület-felhasználási egységeken belül differenciált övezeti rendszer kialakítása
indokolt.
Andocs külterületeinek terület-felhasználásában a mez gazdasági területek a
meghatározóak. A hagyományos tájhasználatnak az id k során bekövetkezett kevés
változása megmutatta, hogy ez a használat a természeti adottságokhoz legjobban
illeszked racionális tájhasználat.
Az andocsi táj képe a jellemz mez gazdasági használat ellenére egyáltalán nem
egyhangú, ami a m velési ágak változatosságának és a tájhasználatnak a természeti
értékekhez való alkalmazkodásnak köszönhet . A tájszerkezetben a mez gazdaság
a jöv ben is kiemelked jelent ség marad, ennek érdekében a településrendezés
eszközeivel is támogatni kell az árutermel mez gazdasági termelést, az arra épül
feldolgozóipart, valamint a term földek min ségi és mennyiségi védelmét. A
szabályozással is ösztönözni kell a mez gazdasági árutermeléssel foglalkozó családi
és üzemi méret vállalkozások m ködését és fejl dési lehet ségeit.
Jelent s erd sültség jellemzi a külterületet, mely els sorban a domborzati
adottságokból következik. A nagyméret szántó m velési ágú táblák egy része
hagyományosan mezsgyékkel tagolt, melyek kialakítása és fenntartása megtartandó
szokás.
Nagyobb, összefügg gyep, illetve nádas területek a vízfolyások mentén, illetve a
meredek domboldalakon találhatók.
Kertes terület a három egykori zártkert területén alakult ki, illetve van kialakulóban.
Ezek beépítettsége még nem zavaró, mindenképpen meg kell akadályozni a
18
lakófunkció széles kör elterjedését, mert ezen területek lakóterületté nem
fejleszthet k.
Külterületen a legtöbb épületet az egykori zártkertek mellett a tradicionális
mez gazdasági majorokban találjuk. A majorok a nagyüzemi gazdálkodás
központjai, esetenként lakófunkció is megtalálható bennük.
A település fejlesztésében nagy szerep jut a turizmusnak, ezen belül els sorban:
• a kerékpáros
• a gyalogos természetjáró
• a zarándok-turizmusnak.
A községt l északra található Somogy megye egyik legnagyobb tava az Öreg-tó,
amely pillanatnyilag horgásztóként funkcionál.
A tó, illetve az erd kkel borított idillikus környezete tudatos és átgondolt fejlesztéssel
üdülésre alkalmassá tehet .
Ezek fejlesztésének legfontosabb iránya a megfelel infrastruktúra .(utak, pihen - és
szálláshelyek) kialakítása. Fontos szerep juthat az ökoturizmusnak is.
A táji, természeti értékek védelme érdekében az övezetben az alábbi el írások
betartását tartjuk szükségesnek:
- javasoljuk a m velési ágak – különös tekintettel a gyepekre – megtartását,
- ennek érdekében gazdasági épületek elhelyezését kizárólag abban az esetben
javasoljuk, ha az a gyep m velési ág fenntartását szolgálja (pl. állattartó épület),
- az épületeket javasoljuk tájba ill módon, a helyi építészeti hagyományoknak
megfelel építészeti kialakítással, magastet vel kialakítani,
- lakóépületet is magába foglaló tanyagazdaságok kialakítását az övezetben nem
javasoljuk,
- a tájképet jelent sen módosító hatása miatt az övezetben nem javasoljuk
kerítések kialakítását, elhelyezését, kivéve az erd területekkel határos
mez gazdasági területeket, ahol vadvédelmi célú kerítés létesíthet ,
- a természeti értékek védelme érdekében e területeken továbbá javasoljuk az
extenzív jelleg , természet, ill. környezetkímél gazdálkodás folytatását, a
mez gazdaságban használt kemikáliák – m trágyák és növényvéd szerek
használatának mell zését.
4.3. Településhálózat – településszerkezeti összefüggések
A községen a Somogy Megyei Állami Közútkezel Kht. kezelésében lév 6505. sz.
Kaposvár – Szántód, a 6514. sz . Andocs – Látrány, 6522. sz. Andocs – Nágocs,
65311. sz. Andocs-Nagytoldi-puszta, 65132. sz. Andocs – Némets r -puszta közötti
országos közutak haladnak át.
A települést több helyközi buszjárat is érinti, a buszmegállók száma azonban nem
elégséges.
A község a Kaposvár – Szántód útvonalon helyezkedik el, így a megyeszékhely, a
legnagyobb turisztikai vonzer t jelent Balaton, a termálvizér l ismert Igal község,
valamint a f város is könnyen elérhet közúton.
19
A községhez tartozó Nagytoldi-pusztán halad át a Kaposvár – Siófok másodrend
vasútvonal. Itt található a községet érint egyetlen vasúti megállóhely is.
A megálló, illetve a vasútvonal m szaki állapota miatt a vasúti közlekedés
pillanatnyilag nem rendelkezik komoly prioritással.
5. BELTERÜLET
a. Településkép – utcaképek
A lakott területek a terepalakulatoknak megfelel en fejl dtek. A község 3 f részre
tagozódott Andocs, Némets r és Toldi -pusza, a település szerkezetén ez a mai
napi látszik.
A községre a szalagtelkes telekrendszer jellemz . A telkek beépítésének jellege
csaknem mindenhol oldalhatáron álló beépítés.
A település egyik központját a katolikus templom, zárda, polgármesteri hivatal,
kultúrház, általános iskola, az élelmiszerbolt alkotja, a másik amelyben az orvosi
rendel k, a rend rség és óvodák m ködnek.
A község nagy része még rzi a régi paraszti gazdálkodás változatlan képét. A
település központi helyén lév barokk zarándok templom m emlék.
A település közterületei közül kevés a parki funkciót ellátó. Néhány helyen még
megoldandó az utcák fásítása. Parkosításra, rekreációs lehet ségek biztosítására
van igény.
Javasolt egy zöldfelületi értékkataszter készítése, mely a meglév zöldterületek,
valamint zöldfelületi intézmények számbavétele mellett tartalmazza a zöldfelületi
fejlesztésre alkalmas területeket is. Ez el segíti a zöldfelületi elemek közgazdasági
értékként való kezelését.
A jelenleg kezeletlen zöldterületekre kezelési tervet kell kidolgozni, mely a fejlesztési
irányokat is tartalmazza. Fejlesztésre szorul a hiányos cserjeszint, a helyenként
beöregedett faállomány tisztításra szorul, a park infrastruktúrája kiegészítend
(sétautak, parkfelszerelés).
Zöldterületi fejlesztésre kijelölt terület a templomkert kerítése mentén, közterületen
található – jelenleg füves – terület, mely funkciót nyerve, igen kevés eszközt igénybe
véve válhat a település egyik központi zöldfelületi értékévé.
b. Településszerkezet – területhasználat
A lakott területek a terepalakulatoknak megfelel en fejl dtek.
A község lakosságának száma stagnáló tendenciát mutat, ezzel egyidej leg kevés
új épület épül. A meglév , de elhanyagolt, elhagyott épületek állaga romlik.
20
A település egységes képet mutat. A széles ingatlanok északi telekhatára kiépült,
utcára mer leges f épület a jellemz , mely mellett a déli telekhatárhoz közel – az
utcafronttól kicsit hátrahúzva – található a melléképület (istálló, nyárikonyha stb…).
Az összességében rendezett utcakép meg rzése feltétlenül cél, azonban a mai
igényekhez igazodó beépítéssel, tehát a telekszélesség kialakításánál a
hagyományos telekstruktúrát kell követni.
Andocson csak alapellátást biztosító intézmények találhatók.
Andocson található Somogy megye egyik legszebb turisztikai és építészeti
látványossága a középkori eredet –országos jelent séggel bíró- búcsújáró hely, a
barokk ferences kolostor. A Nagytoldi-pusztán található klasszicista kúria jelent s
beruházással a lovas- vadász, illetve hagyomány rz vonásokra épül falusi
turizmus alapja lehet.
A község belterületi útjai jellemz en szilárd burkolattal ellátottak, a hiányzóak
folyamatos kiépítése soron kívüli feladat. A gyalogos közlekedést biztosító járdákat
minden utcában ki kell alakítani.
A község idegenforgalmi kínálatát a vallási (zarándok) turizmus mellett a kellemes,
egyedi építészeti, településképi és természeti értékek emelik.
6. TELEPÜLÉSKARAKTER
a. Telekszerkezet – telekhasználat
Andocs egészére a szalagtelkes telekrendszer jellemz . A telkek beépítésének
jellege csaknem mindenhol oldalhatáron álló beépítés. Az új utcákat is oldalhatáron
álló új beépítés jellemzi.
A településre jellemz els dlegesen gazdálkodó jelleg életmód, mely állattartásra is
berendezkedett portákkal teleknagyságban és az épületek méretében is kifejezésre
jut.
b. Beépítési mód és épülettípusok
A faluban eredetileg tornácos házak állhattak, melyb l egy-két szép példa
napjainkban is fellelhet . A két és három sejt ház a múlt század második felét l
kezd d en – az árutermelés fejl désével és a piaci feltételek kedvez alakulása
miatt – sz knek bizonyultak. A család létszámának szaporodásával és az igények
lassú növekedésével felmerült a lakóház b vítésének igénye. Ennek legegyszer bb
módja további sejtek létesítése az addició elve alapján, ami sokszor már csak
gazdasági épület rovására történt. Valószín , hogy a tornác megjelenésének egyik
magyarázata ebben rejlik: a fedett folyosó lehet vé teszi a sorolt helységek közvetlen
megközelítését. A tornácnak más funkciója is van, mint el tet fontos szerepet
játszik az épület kondicionálásában. Erre számos példát látunk Andocson is.
A lakóházak növekedésének és vele a telekhasználat rendjének alapvet velejárója
a hozzáépítés, a b vítés. A Dunántúlon zömében az egy épülettömben történ
fejlesztés volt a jellemz , mely magyarázható a csapadékosabb id járással is. Ez az
21
fejl dési irány is megtalálható Andocson, bár a gazdasági fejl dés megtorpanása a
lakóházak fejl désén is nyomon követhet .
Az 1970-es évek stílusában épült épületek megtörik a szabályos rendszerbe
szervez d utca beépítési ritmusát. Jellemz en völgytelepülésr l beszélünk,
melyben az utca nyomvonalvezetése követi a völgy kanyarulatait, elágazásait. A
telkek erre a szabálytalan utcára közel mer legesen alakultak ki, mélységüket
er sen befolyásolta a domborzat.
A településközpontban a templom és rendház nagy épületegyüttesének
köszönhet en – melyet a domborzati adottságok még inkább kiemelnek – magasabb
beépítés is megjelent (polgármesteri hivatal épülete)
A f utcának tekinthet Pet fi Sándor utca házain, néhány helyen a faluképt l idegen
építészeti megoldás is megjelenik – el tet k, zárterkélyszer toldalékok -,
ugyanakkor olyan törekvések is láthatóak, amelyek a településre jellemz házak
kialakítására törekszenek modern eszközökkel – a régi házakhoz illeszked
tet gerinc és épület tömeg, tornác. Ez utóbbira kívánatos törekedni, lehet ség
szerint az adott épületb l a legtöbb eredeti falazatot megtartva és nyílásrendszerét
sem megváltoztatva.
7. ÉPÍTETT ÉRTÉKEK
a. M emléki védettség alatt álló ingatlanok
A tervezési terület nyilvántartott régészeti m emléki értékkel is rendelkezik:
Pet fi u. 28. – hrsz: 63. Népi lakóház és pince (törzsszáma: M8718)
Pet fi u. 56. – hrsz: 78. Népi lakóház és gazdasági épület
(törzsszáma:
M8719)
Szabadság tér 6. – hrsz: 173
Római katolikus volt ferences templom
(törzsszáma: M4614)
Szabadság tér 6. – hrsz: 173
Római katolikus plébánia és (volt) általános iskola,
volt ferences kolostor, barokk 18. sz. közepe (törzsszáma: M4615)
Szabadság tér 6. – hrsz: 173
Szentháromság-szobor, barokk 18. sz. alépítménye
a 19. sz. végén készült (törzsszáma: M4616)
A községben a következ m emlékileg védend objektumok találhatók:
-Római katolikus templom és a hozzá kapcsolódó ferences kolostor
-Pet fi Sándor utca 56. szám alatti népi lakóház
-Pet fi Sándor utca 28. szám alatti népi lakóház
-Szentháromság szobor
b. Helyi védelemre javasolt épületek, objektumok:
-Pet fi Sándor utca 46. szám alatti lakóház
-Pet fi Sándor utca 16. szám alatti lakóház
-M vel dési ház
-Általános Iskola
22
-Ady Endre utca 34. szám alatti lakóház
-Kálvária
-Szabadságharcos emlékm
Mindazon lakóházak és melléképületek tartoznak ide, amelyek jellegükben a népi
épületekhez hasonlóak, ezek tömege és formája meg rzend .
Ezek az épületek is részét alkotják a település kulturálisörökségének, jelen
formájukban megtartandóak.
8. A HÉSZ-BEN JAVASOLT SZÖVEGRÉSZ
1. A szabályozási terven jelölt és a Helyi Építési Szabályzat függelékében felsorolt
m emléki védelem alatt álló épületek esetében az építési hatósági jogkört a
Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) gyakorolja.
2. A Belterületi és Külterületi szabályozási terveken lehatárolt m emléki környezet
területének építési ügyeibe az illetékes építési hatóság köteles szakhatóságként
bevonni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt.
3. Helyi értékvédelmi területen, vagy helyi védett épület esetében -amennyiben
építtet vagy az engedélyez hatóság azt igényli- a Kulturális Örökségvédelmi
Hivatal szakmai véleményt adhat.
4. A helyi épületek, területek védelme teljes egészében önkormányzati hatáskör,
illetve az illetékes építési hatóság feladata.
5. A szabályozási el írásban és a szabályozási terven felsorolt helyi védettségre
javasolt épületek védelmér l gondoskodni kell. Ez történhet az Országos
Jegyzékbe való felvétellel illetve a helyi védelemr l szóló erre vonatkozó
önkormányzati rendelet elfogadásával – önkormányzati helyi védelemmel,
melynek alapján a létesítmények és helyreállításuk terveit településszerkezet
megtartási, településkép megjelenési és m emléki szempontokból is bírálni kell.
Az elbírálásnál a területi f építész és a m emléki szakhatóság véleményét
figyelembe kell venni.
9. ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK ELEMZÉSE
A település örökségi értékeinek állapota különböz , egy része felújításra szorul
(Templom és rendház), némelyik megfelel állapotú, környezeti min ségük
rendezett.
23
10. TERÜLETHASZNÁLAT ÉS TERÜLETÁLLAPOT A KULTURÁLIS
ÖRÖKSÉG ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZERÉBEN
A táj és a település egymáshoz viszonyított kapcsolata harmonikus, a község
kiemelked en jó környezetmin séggel rendelkezik, ahol helyileg védend épületek,
régészetileg védett és természetvédelmi oltalom alatt álló területek jó min ségben,
változóan gazdag használattal találhatók.
Jelenleg környezetkárosító források és használat visszafordíthatatlan változást nem
okozhat ezek állapotában. Az értékeket meg rz , fenntartható fejl dés javasolható
abból a célból, hogy a település ezen er forrásait a saját fejl désének,
lakosságmegtartó képességének és idegenforgalmat vonzó befektetéseinek céljára
hasznosíthassa.
Ezért lényeges az alábbi szempontok alapján a jöv formáló tervek kialakítása:
- csak a természeti, táji környezet adottságait tiszteletben tartó, ahhoz illeszked ,
illetve azzal, mint forrással számoló tevékenységek folytathatók,
- a hagyományokat, tradíciókat folytató társadalmi, kulturális, gazdasági struktúra
folytatható.
A fejl dés céljából történ beavatkozások kett s célt szolgálnak, részben segítik a
táji, környezeti és épített értékek meg rzését, megújulását, szemléletessé és
érzékelhet vé tételét, részben a természeti környezetbe történ beavatkozással
abba illeszked társadalmi, gazdasági változások teremtette igényeknek adnak teret.
Az eredeti állapot fenntartásának elemei:
- az ökológiai hálózat visszaállítása eredeti állapotába, a hiányzó elemek
kiegészítésével,
- tájidegen növényzet cseréje,
- a település kialakult szerkezetének, struktúrájának megtartása,
- a helyi védelemre javasolt épületek és környezetük megújítása és méltó
bemutatása.
Az illeszked fejlesztés céljából a szabályozás eszközeivel kell megoldani a
környezetérzékeny beavatkozást.
24
