KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUMOK
„Zemplén Kapuja kilátó és kulturális
rendezvénytér”
tárgyú, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.)
115. § szerinti eljárásban
-
a nyílt eljárás nemzeti eljárásrendben irányadó szabályainak 115. § -ban foglalt eltérésekkel
történő alkalmazásával -
I.
ÚTMUTATÓ AZ AJÁNLATOK ELKÉSZÍTÉSÉVEL, BENYÚJTÁSÁVAL
ÉS ÉRTÉKELÉSÉVEL KAPCSOLATBAN
FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK
Ajánlatkérő a jelen közbeszerzési eljárással kapcsolatosan az általa használt egyes fogalmakkal
kapcsolatban – azok egyértelműsítése érdekében – az alábbiakat érti.
1) Kbt.: a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény
2) Art.: az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény
3) Cégszerű aláírás: ajánlatkérő cégszerű aláírásként a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról
és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 9. §-a szerinti cégszerű aláírást fogadja el.
Ajánlatkérő a cégszerű aláírással egyenértékűnek fogadja el az olyan személy aláírását, akit az
adott dokumentum aláírására a cégjegyzésre jogosult személy meghatalmazott.
4) Ajánlattevő általi felelős fordítás: felelős magyar fordítás alatt az ajánlatkérő az olyan fordítást
érti, amely tekintetében az ajánlattevő képviseletére jogosult személy nyilatkozik, hogy az
mindenben megfelel az eredeti szövegnek, és a nyilatkozatát, valamennyi fordításhoz csatolja. A
fordítás tartalmának a helyességéért az ajánlattevő a felelős.
5) Gazdasági szereplő: bármely természetes személy, jogi személy, egyéni cég vagy személyes joga
szerint jogképes szervezet, vagy ilyen személyek vagy szervezetek csoportja, aki, illetve amely
a piacon építési beruházások kivitelezését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja.
6) Ajánlattevő: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be.
7) Alvállalkozó: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként
megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve
a) azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi,
b) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész vagy
alapanyag eladóját,
c) építési beruházás esetén az építőanyag-eladót.
8) Címke: olyan dokumentum, bizonyítvány vagy tanúsítvány, amely igazolja, hogy az adott
építmény, termék, szolgáltatás, folyamat vagy eljárás megfelel bizonyos követelményeknek.
AZ ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
1) A közbeszerzési eljárás lebonyolítására a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a
továbbiakban: Kbt.) Harmadik része 115. §-a alapján, a nyílt eljárás nemzeti eljárásrendben
irányadó szabályainak 115. §-ban foglalt eltérésekkel történő alkalmazásával kerül sor.
Az eljárásban való részvétel feltétele az EKR rendszer használata és szabályainak betartása.
2) Ajánlatkérő tájékoztatja az ajánlattevőket, hogy a jelen útmutató kiadásával ajánlatkérőnek nem
célja az ajánlattételi felhívásban, a Kbt.-ben, valamint az egyéb jogszabályokban foglalt
rendelkezések megismétlése. Erre tekintettel az útmutató kizárólag a felhívással, a további
közbeszerzési dokumentumokkal és a vonatkozó jogszabályokkal (elsősorban a Kbt.-vel)
összhangban értelmezendő.
3) Az ajánlat benyújtásával ajánlatkérő úgy tekinti, hogy az ajánlattevő tudomásul vette a
felhívásban és a további közbeszerzési dokumentumokban tett előírásokat, különösen, de nem
kizárólagosan a műszaki leírásban és a szerződéses feltételekben tett előírásokat.
4) A közbeszerzési dokumentumok iratmintákat tartalmaznak annak érdekében, hogy az érvényes
ajánlattételt megkönnyítse az Ajánlatkérő. Felhívjuk a tisztelt ajánlattevők figyelmét, hogy az
iratminták használata nem pótolja az EKr-nyomtatványok kitöltését.
5) Ajánlattevő felelőssége, hogy az ajánlat érvényességéhez – különösen a gazdasági és pénzügyi
alkalmasság, valamint a műszaki illetve szakmai alkalmasság körében – szükséges
dokumentumokat és igazolásokat, az ajánlat érvényességének egyértelmű megállapításához
szükséges tartalommal ajánlatkérő rendelkezésére bocsássa.
6) A kért információk benyújtásáért az ajánlattevő felel, nem kielégítő információk következménye
az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása lehet.
7) Felhívjuk a figyelmet, hogy a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerint az ajánlatkérőnek az
eljárásból ki kell zárnia az olyan ajánlattevőt, alvállalkozót és az alkalmasság igazolásában részt
vevő szervezetet, aki az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a
valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat (a továbbiakban: hamis adat), illetve hamis adatot
tartalmazó nyilatkozatot tesz, vagy a közbeszerzési eljárásban előzetes igazolásként benyújtott
nyilatkozata ellenére nem tud eleget tenni az alkalmasságot, a kizáró okokat vagy a 82. § (5)
bekezdése szerinti kritériumokat érintő igazolási kötelezettségének (a továbbiakban együtt:
hamis nyilatkozat), amennyiben
ia) a hamis adat vagy nyilatkozat érdemben befolyásolja az ajánlatkérőnek a kizárásra, az
alkalmasság fennállására, az ajánlat műszaki leírásnak való megfelelőségére vagy az ajánlatok
értékelésére vonatkozó döntését, és
ib) a gazdasági szereplő szándékosan szolgáltatott hamis adatot vagy tett hamis nyilatkozatot,
vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett egyértelműen fel kellett volna
ismernie, hogy az általa szolgáltatott adat a valóságnak, illetve nyilatkozata a rendelkezésére álló
igazolások tartalmának nem felel meg.
8) Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás
feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra
vonatkozóan. Az ajánlatban továbbá az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a kis- és
középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy
középvállalkozásnak minősül-e (Kbt. 66. § (2), ill. (4). bek.).
9) Az eljárás, a kapcsolattartás és a levelezés nyelve a magyar, joghatás kiváltására csak a magyar
nyelvű okiratok alkalmasak. Amennyiben bármely, az ajánlathoz csatolt okirat, igazolás,
nyilatkozat nem magyar nyelven került kiállításra, akkor az eredeti dokumentum mellett
csatolandó a magyar fordítás is. Ajánlatkérő nem várja el a szakfordításról és a tolmácsolásról
szóló 24/1986. (VI. 26.) MT rendelet szerinti hitelesített magyar fordítás becsatolását, elfogadja
a Kbt. 47. § (2) bekezdés szerinti ajánlattevő általi felelős fordítást is. Felelős magyar fordítás
alatt az ajánlatkérő az olyan fordítást érti, amely tekintetében az ajánlattevő képviseletére
jogosult személy nyilatkozik, hogy az mindenben megfelel az eredeti szövegnek, és a
nyilatkozatát, valamennyi fordításhoz csatolja. A fordítás tartalmának a helyességéért az
ajánlattevő a felelős.
A Kbt. 47. § (2) bekezdésére tekintettel, ahol az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során
valamely dokumentum benyújtását írja elő, a dokumentum – a Kbt. 66. § (2) bekezdés szerinti
nyilatkozat kivételével - egyszerű másolatban is benyújtható.
10) A benyújtott ajánlatokat az ajánlatkérő úgy tekinti, hogy az ajánlattevő megbizonyosodott a
felhívásban és dokumentációban megadott, illetve a szerződés-tervezetből ésszerűen következő
feladatokra vonatkozó szerződéses ár helyességéről és elégséges voltáról, valamint arról, hogy
ajánlatuk végösszege fedez minden a dokumentációban, valamint az ennek részét képező
szerződés tervezetben foglalt kötelezettséget és feladatot, ami a munka elvégzéséhez szükséges.
11) A dokumentációban szereplő szerződés-tervezetet nem kell kitölteni, sem az ajánlathoz csatolni.
12) A Kbt. 36. § (1) bekezdés alapján ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban -
részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében -
a) nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen,
b) más ajánlattevő alvállalkozójaként nem vehet részt,
c) más ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja.
A KIEGÉSZÍTŐ TÁJÉKOZTATÁS
13) Az ajánlattételi felhívásban valamint a további közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal
kapcsolatban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást igénylő gazdasági szereplő (aki az adott
beszerzési eljárásban ajánlattevő lehet) kiegészítő információért fordulhat az ajánlatkérőhöz.
14) Az ajánlattevőknek kiegészítő tájékoztatás iránti igényeiket (kérdéseiket) írásban kell
benyújtaniuk az EKR-rendszerben.
Az egyéb helyen benyújtott vagy más címre megküldött kérdést ajánlatkérő nem veszi
figyelembe.
15) Az elektronikus elérhetőségek üzemszerű működésének biztosításáért, illetve postai út esetén az
átvétel biztosításáért kizárólag az Ajánlattevő felel, amennyiben pl.: vevőoldali hiba okán a
tájékoztatást Ajánlatkérő nem tudja megadni a Kbt.-ben magadott módon, úgy késedelem esetén
erre történő hivatkozást Ajánlatkérő nem fogad el.
16) Ajánlatkérő fenntartja annak a jogát, hogy bizonyos kérdéscsoportokat a következetes
válaszadás, nyomon követhetőség és megfelelő tájékoztatás érdekében együtt válaszoljon meg.
17) A kiegészítő tájékoztatásra egyebekben a Kbt. 56. § (1)-(7) bekezdésében, illetve 114. § (6)
bekezdésében foglaltak az irányadóak.
AZ AJÁNLATTÉTELLEL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEK
18) A közbeszerzési dokumentumok átvételével, az ajánlat elkészítésével és benyújtásával
kapcsolatban felmerülő összes költséget az ajánlattevőnek kell viselnie. Az ajánlattevő által
kidolgozott ajánlatért ellenérték nem igényelhető.
19) Ajánlatkérő a benyújtott ajánlatokat nem tudja visszaszolgáltatni sem egészében, sem részeiben,
az ajánlatot Ajánlatkérőnek a Kbt. 46. § (2) bekezdése szerint öt évig meg kell őriznie.
AZ AJÁNLAT MÓDOSÍTÁSA
20) Az ajánlattevő az ajánlati kötöttség beálltáig visszavonhatja az ajánlatát. (Kbt. 53.§ (8) bekezdés)
21) Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig új ajánlat benyújtásával módosíthatja az ajánlatát.
Ebben az esetben az elsőként benyújtott ajánlatot visszavontnak kell tekinteni. (Kbt. 55.§ (7)
bekezdés)
KÖZÖS AJÁNLATTÉTEL
22)
Ajánlatkérő felhívja a közös ajánlattevők figyelmét, hogy ahol a Kbt. az ajánlatkérő számára
az ajánlattevők értesítését írja elő, valamint a kiegészítő tájékoztatás megadása, a hiánypótlás,
a felvilágosítás és indokolás kérése esetében az ajánlatkérő a közös ajánlattevőknek szóló
értesítését, tájékoztatását, illetve felhívását a közös ajánlattevő képviselőjének küldi meg. A
közös ajánlattevők felelőssége, hogy az egymás közötti kommunikációt megfelelően
rendezzék. A képviselő ajánlattevő részére kézbesített dokumentumok, valamennyi közös
ajánlattevő részére kézbesítettnek tekintendők. A megfelelő kézbesítés érdekében az
ajánlatban meg kell adni a képviselő ajánlattevő kapcsolattartásra megjelölt elérhetőségeit.
23)
A Kbt. 35. §- értelmében több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot. A közös
ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők kötelesek maguk közül egy, a közbeszerzési
eljárásban a közös ajánlattevők nevében eljárni jogosult képviselőt megjelölni.
A közös
ajánlattevők csoportjának képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen
tartalmaznia kell a közös ajánlattevők megjelölését. A közös ajánlattevők a szerződés
teljesítéséért az ajánlatkérő felé egyetemlegesen felelnek. A közös ajánlatot benyújtó
gazdasági szereplők személyében az ajánlattételi határidő lejárta után változás nem
következhet be.
24)
Ha több ajánlattevő közösen nyújt be ajánlatot, akkor az arról szóló - egyetemleges teljesítési
kötelezettségvállalást tartalmazó - megállapodást az ajánlathoz csatolni kell.
A közös ajánlattevők megállapodása egyebekben akkor fogadható el, ha
- tartalmazza a közös ajánlattevők megnevezését,
- tartalmazza a közös ajánlattevők vezető tagjának (a képviselő) megjelölését azzal, hogy a
képviselő korlátozás nélkül jogosult valamennyi tagot képviselni az ajánlatkérővel szemben
a jelen közbeszerzési eljárásban és az ajánlatkérő felé megteendő, illetve megtehető
jognyilatkozatok tekintetében,
- tartalmazza a közös ajánlattevők valamennyi tagjának nyilatkozatát arról, hogy egyetemleges
felelősséget vállalnak a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés
szerződésszerű teljesítéséért,
- tartalmazza, hogy a szerződés hatályának beállta vagy annak megszűnése nem függ valamely
további feltételtől vagy időponttól;
- tartalmazza, hogy hatálybalépése nem függ harmadik személy beleegyezésétől, illetve
hatósági jóváhagyástól, továbbá
- tartalmazza, hogy a közös ajánlattevők valamennyi tagjának az aláírásával lép hatályba.
AZ AJÁNLATADÁS ALAPJA
25)
Az Ajánlat elkészítésének alapját a közbeszerzési dokumentumok kell, hogy képezzék.
Az
Ajánlatkérő részajánlat tételre lehetőséget nem biztosít. Az ajánlat az Ajánlatkérő által
ajánlattétel céljára kibocsátott közbeszerzési dokumentumokban és annak műszaki
mellékleteiben leírt építési beruházás egészére kell, hogy vonatkozzék, és annak megfelelően
teljesítendő.
26)
A közbeszerzési dokumentumokban meghatározott munkák teljes körű megvalósítására kell
ajánlatot adni, illetve vállalkozni (az OTÉK, a MSZ, a hatósági előírások és a hatályos
jogszabályok, valamint az ajánlattevőre vonatkozó egyéb szabályok betartásával), beleértve
az esetlegesen szükségessé váló engedélyek beszerzését is. A vállalkozási díjnak a
közbeszerzési dokumentumokban meghatározott műszaki megoldásra kell vonatkoznia.
27)
Az ajánlattevő a vállalkozási díj megállapításánál legyen figyelemmel az építőipari
kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Korm. rendeletben foglaltakra. Az
ajánlattevő az ajánlati ár képzése során legyen figyelemmel továbbá a Kbt. 72. §-ban, a
rezsióradíj meghatározásánál pedig a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 25. §-ában foglaltakra.
28)
Kereskedelmi és szakmai ajánlat
Ajánlatkérő tételes, árazatlan költségvetést bocsát az ajánlattevők rendelkezésére.
Ajánlattevőnek a közbeszerzési dokumentumokkal átadott tételes, árazatlan
költségvetést kell beáraznia és benyújtania, ez képezi a műszaki és kereskedelmi
ajánlatát. Továbbá ennek alapján kell a közbeszerzési dokumentumok részét képező
Felolvasólapot az ott meghatározott módon kitölteni és csatolni az ajánlathoz.
A vállalkozási díjat (ajánlati ár) a műszaki leírásban foglaltak, továbbá a kivitelezési határidő
figyelembevételével prognosztizált végleges összegben kell megadni magyar forintban
(HUF).
Az ajánlati árnak maradéktalanul tartalmaznia kell a tenderben (beleértve az Ajánlatkérő által
esetlegesen kibocsátott kiegészítő tájékoztatást is) részletezett valamennyi munkákat, utalást,
kiegészítést és a szerződés teljesítésével kapcsolatos minden költséget.
A befejezési határidőre prognosztizálva az ajánlati árnak fedezetet kell nyújtania a szerződés
időtartama alatt bekövetkező esetleges árváltozásokra, és tartalmaznia kell mindazon
költségeket, melyek az ajánlat tárgyának első osztályú megvalósításához, a felhívásban és a
további közbeszerzési dokumentumokban rögzítettek betartásához, valamint a közbeszerzési
eljárás során kifejezetten nem említett, de a szakmai szokások szerint a kifogástalan
teljesítéshez kapcsolódó tevékenység ellátásához és a szerződésszerű teljesítéshez
szükségesek.
Az árképzésben valamennyi nehezítő körülmény figyelembevételre kell, hogy kerüljön, mivel
erre semmilyen különleges kártalanítás nem történhet.
Ajánlattevőnek az ajánlattételi felhívásban meghatározott egyéb értékelési
részszempontokra vonatkozó ajánlatát a Felolvasólapon kell megadnia, a felhívásban
előírtak figyelembe vételével.
29)
Egyenértékű termékek megajánlása
A tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében a költségvetési kiírás és/vagy
műszaki leírás a műszaki paraméterek meghatározására helyenként gyártmány, típus, eredet,
szabadalom, védjegy, megjelölést tartalmaz.
Amennyiben Ajánlattevő élni kíván az egyenértékű termékek megajánlásával, úgy az
alábbiakat is figyelembe kell eljárnia:
A 321/2015. (X.30.) Korm.rendelet 46. § (3)-(6) bekezdés figyelembe vételével (melynek
alapján ajánlattevő jogosult bármely, a termékleírásban, műszaki mellékletben,
költségvetésben, vagy az eljárás során keletkezett bármely más dokumentumban
meghatározott termékkel műszakilag, esztétikailag, és minőségileg teljes mértékben
egyenértékű, és a felhasználhatóságában, használhatóságában, kezelhetőségében,
rendeltetésében, alkalmazhatóságában és tartósságában teljesen azonos, azaz azzal
egyenértékű, más gyártású termék szállítására, illetve felhasználására) ajánlattevőnek joga
van ezekkel azonos minőségű vagy azonos paraméterekkel rendelkező (egyenértékű)
termékek megajánlására.
Amennyiben ajánlattevő a költségvetési kiírásban és/vagy műszaki leírásban meghatározott
anyag, eszköz, berendezés stb. helyett eltérő típust kíván megajánlani, úgy ajánlatkérő kéri a
közbeszerzési dokumentumokban rögzített műszaki tartalomtól (gyártmány, típusok) eltérő,
de azzal egyenértékű felhasználásra kerülő anyagok minőségét, illetve a beépítésre kerülő
termékek típusát és részletes műszaki jellemzőit ajánlatában teljesítmény nyilatkozattal,
megadni, amely alapján egyenértékűség az érintett tételek tekintetében egyértelműen és
kétséget kizáró módon vizsgálható, illetve megállapítható. A nyilatkozatban meg kell adni az
érintett termék eredeti tételszámát és típusát/paramétereit, majd az egyenértékűnek tekintett
termék típusát/paramétereit. Amennyiben a közbeszerzési dokumentumokban szereplő
egyazon anyag, eszköz, berendezés gyártmányában/márkanevében a közbeszerzési
dokumentumok között esetleges eltérés adódna, úgy minden esetben a költségvetési kiírásban
szereplő termék az irányadó.
AZ AJÁNLATOK BONTÁSÁNAK RÖVID BEMUTATÁSA
30) A bontási eljárásra az EKR-rendszerben kerül sor.
AZ AJÁNLATOK BÍRÁLATÁNAK FOLYAMATA, AZ AJÁNLAT ÉRTÉKELÉSE
A Kbt. 69. § (1) bekezdése alapján az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy az
ajánlatok megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban
meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 69. § (2) bekezdése értelmében az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlat
érvénytelen, és hogy van-e olyan gazdasági szereplő, akit az eljárásból ki kell zárni. Az ajánlatkérő a
bírálat során az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a 82. § (5) bekezdése szerinti
kritériumok előzetes ellenőrzésére köteles a Kbt. 67. § (1) bekezdése szerinti „saját” nyilatkozatot
vagy az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot elfogadni, valamint
minden egyéb tekintetben az ajánlat megfelelőségét ellenőrizni, szükség szerint a 71-72. § szerinti
bírálati cselekményeket elvégezni. A 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatban a gazdasági szereplő
csupán arról köteles nyilatkozni, hogy az általa igazolni kívánt alkalmassági követelmények
teljesülnek, az alkalmassági követelmények teljesítésére vonatkozó részletes adatokat nem köteles
megadni.
Az ajánlatkérő a Kbt. 67. § (1) bekezdése szerinti vagy az egységes európai közbeszerzési
dokumentum szerinti nyilatkozattal egyidejűleg ellenőrzi a nyilatkozatban feltüntetett, az Európai
Unió bármely tagállamában működő, - az adott tagállam által az e-Certis rendszerben igazolásra
alkalmas adatbázisok adatait is.
A Kbt. 69. (2) bekezdésben foglaltak alapján megfelelőnek talált ajánlatokat az ajánlatkérő az eljárást
megindító felhívásban megadott értékelési szempontok szerint értékeli.
Az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően az ajánlatkérő köteles az értékelési
szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt megfelelő határidő tűzésével
felhívni a kizáró okok, az alkalmassági követelmények (amennyiben a felhívásban alkalmassági
követelmény előírásra került) tekintetében a közbeszerzési dokumentumokban előírt igazolások
benyújtására. A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetnek csak az alkalmassági követelmények
tekintetében kell az igazolásokat benyújtani. A gazdasági szereplő által ajánlatában, az ajánlatkérő
erre vonatkozó, e § szerinti felhívása nélkül benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő figyelmen kívül
hagyhatja és elegendő azokat csak az eljárást lezáró döntést megelőzően, kizárólag azon ajánlattevők
tekintetében bevonni a bírálatba, amely ajánlattevőket ajánlatkérő az igazolások benyújtására kívánt
felhívni. Amennyiben az ajánlattevő az igazolásokat korábban benyújtotta, az ajánlatkérő nem hívja
fel az ajánlattevőt az igazolások ismételt benyújtására, hanem úgy tekinti, mintha a korábban
benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő felhívására nyújtották volna be - és szükség szerint hiánypótlást
rendel el vagy felvilágosítást kér.
Ha a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti ajánlattevő nem vagy az esetleges hiánypótlást, illetve
felvilágosítás kérést követően sem megfelelően nyújtja be az igazolásokat (ideértve azt is, ha az
igazolás nem támasztja alá az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat
tartalmát, vagy azzal ellentétes), az ajánlatkérő ezen ajánlattevő ajánlatának figyelmen kívül
hagyásával az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt hívja
fel a (4) bekezdés szerint az igazolások benyújtására.
Az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntésben csak olyan ajánlattevőt nevezhet meg nyertes
ajánlattevőként, aki az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a 82. § (5) bekezdése szerinti
kritériumok tekintetében a Kbt.-ben és a külön jogszabályban foglaltak szerint előírt igazolási
kötelezettségének eleget tett.
A Kbt. 69. § (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően
dönthet úgy, hogy a (4) bekezdésben foglaltak szerint nemcsak a legkedvezőbb, hanem az értékelési
sorrendben azt követő meghatározott számú következő legkedvezőbb ajánlattevőt is felhívja az
igazolások benyújtására. Az ajánlatkérő az összegezésben csak akkor nevezheti meg a második
legkedvezőbb ajánlattevőt, ha az eljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően őt is felhívta az
igazolások benyújtására. Az e bekezdés szerinti lehetőséggel az ajánlatkérő akkor élhet, ha az
értékelés módszerét figyelembe véve valamelyik ajánlat figyelmen kívül hagyása esetén az
ajánlattevők egymáshoz viszonyított sorrendje nem változik.
Ha az ajánlatkérőnek az ajánlatok bírálata során alapos kétsége merül fel valamely gazdasági szereplő
nyilatkozatának valóságtartalmára vonatkozóan, bármikor öt munkanapos határidő tűzésével kérheti
az érintett ajánlattevőt, hogy nyújtsa be a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti igazolásokat.
Ajánlatkérő alkalmazza a Kbt. 81. § (4) és (5) bekezdéseiben meghatározottakat.
A SZERZŐDÉSKÖTÉS FOLYAMATA
Az Ajánlatkérő az eljárás nyertesével az eljárás eredményét tartalmazó írásbeli összegezés
megküldését követően felveszi a kapcsolatot a szerződéskötéshez szükséges további teendők és
információk megadása érdekében.
A szerződéskötés kapcsán a Kbt. 131. § (1) – (9) bekezdésében foglaltak is irányadók.
A KBT. 73. § (5) BEKEZDÉSE SZERINTI TÁJÉKOZTATÁS
A Kbt. 73 § (5) bekezdés alapján ajánlatkérő az alábbiakban adja meg azon szervezetek (hatóságok)
nevét és elérhetőségét, amelyektől az Ajánlattevők megfelelő tájékoztatást kaphatnak a Kbt. 73. § (4)
bekezdés szerinti azon követelményekről, amelyeknek a teljesítés során meg kell felelni:
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal
1145 Budapest, Columbus u. 17-23.
Levelezési cím:1590 Budapest, Pf. 95
Tel.: +36-1-301-2900
Fax: +36-1-301-2903
E-mail:
[email protected]; Honlap:
www.mbfh.hu
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv
Cím:
3530 Miskolc, Meggyesalja u. 12.
Levélcím: 3501 Miskolc, Pf.186.
Telefon: Kp.: 46/354-611, titkárság: 46/354-612
Fax:
46/358-060
E-mail:
[email protected]
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi
Szakigazgatási Szervének Munkaügyi Felügyelősége
Cím:
3530 Miskolc, Mindszent tér 1.
Telefon: 46/500-570
Fax:
46/500-580
E-mail:
[email protected]
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala
H-3525 Miskolc, Városház tér 8.
Telefon: +36 46 512-700
Fax: +36 46 512-800
E-mail: www.miskolc.hu
NAV Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adóigazgatósága: Miskolci Központi
ügyfélszolgálat
3525 Miskolc, Kazinczy u. 19.
+3646-514-200
NAV Észak-magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága
3530 Miskolc, Széchenyi István u. 10.
+3646-518-700
Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Székhely: 1089 Budapest, Kálvária tér 7.
Postai cím: 1476 Budapest, Pf. 75.
Tel.: (1) 303 9300
Fax: (1) 210 4255
We
b:www.munka.hu
E-
mail:[email protected]
Nemzeti Erőforrás Minisztérium
Cím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14.
Telefonszám: (1) 795-1200
EGYÉB INFORMÁCIÓK
1.) Ajánlatkérő a Kbt. 71. § (6) bekezdésében foglaltakra tekintettel rögzíti, hogy nem rendel el újabb
hiánypótlást arra vonatkozóan, ha a hiánypótlással az ajánlattevő az ajánlatban korábban nem
szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges
az újabb hiánypótlás.
2.) Az ajánlati felhívás III.1.3.) szerinti valamennyi alkalmassági és ezek előírt igazolási módja a
minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékébe történő felvétel feltételét képező minősítési
szempontokhoz képest szigorúbb!
3.) Ajánlatkérő előírhatja, hogy az ajánlatban meg kell jelölni a közbeszerzésnek azt (azokat) a részét
(részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő alvállalkozót kíván igénybe venni, az ezen részek
tekintetében igénybe venni kívánt és az ajánlat benyújtásakor már ismert alvállalkozókat. Kbt. 66.§
(6) bekezdés a)-b) pontok.
4.) Az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők bármely más szervezet vagy személy
kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől
függetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban ezt a szervezetet és az eljárást megindító
felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt vagy
követelményeket, amelynek igazolása érdekében az ajánlattevő ezen szervezet erőforrására vagy arra
is támaszkodik. A Kbt. 65.§ (8) bekezdésben foglalt eset kivételével csatolni kell az ajánlatban a
kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan szerződéses vagy előszerződésben vállalt
kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez
szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt. Az a
szervezet, amelynek adatait az ajánlattevő a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolásához
felhasználja, a Ptk. 6:419. §-ában foglaltak szerint kezesként felel az ajánlatkérőt az ajánlattevő
teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben ért kár megtérítéséért.
5.) Egyéb kötelezően figyelembe veendő formai előírások az ajánlat benyújtása során:
Az ajánlatot az EKR rendszerbe kell feltölteni. Az EKR rendszer által felajánlott nyilatkozatokat ki
kell tölteni és további példányban már nem szükséges csatolni.
Az ajánlatot oldalszámozni kell. Az ajánlat oldalszámozása eggyel kezdődjön és oldalanként
növekedjen. Elegendő a szöveget vagy számokat vagy képet tartalmazó oldalakat számozni, az üres
oldalakat nem kell, de lehet. A címlapot és hátlapot (ha vannak) nem kell, de lehet számozni. Az
ajánlatkérő az ettől kismértékben eltérő számozást (pl. egyes oldalaknál a /A, /B oldalszám) is
elfogadja, ha a tartalomjegyzékben az egyes iratok helye egyértelműen azonosítható és az iratok
helyére a bírálat során alkalmazandó esetleges eljárási cselekmények (hiánypótlás, felvilágosítás-
kérés, indokolás-kérés) alkalmazásakor egyértelműen tud hivatkozni.
Az ajánlatnak az elején tartalomjegyzéket kell tartalmaznia, mely alapján az ajánlatban szereplő
dokumentumok oldalszám alapján megtalálhatóak;
Az ajánlatban lévő, minden dokumentumot (nyilatkozatot) a végén alá kell írnia az adott gazdálkodó
szereplőnél erre jogosult(ak)nak vagy olyan személynek, vagy személyeknek aki(k) erre a jogosult
személy(ek)től írásos felhatalmazást kaptak. A közös ajánlattevők csoportjának képviseletében tett
minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők megjelölését.
Az ajánlat minden olyan oldalát, amelyen - az ajánlat beadása előtt - módosítást hajtottak végre, az
adott dokumentumot aláíró személynek vagy személyeknek a módosításnál is kézjeggyel kell ellátni.
6.) Az ajánlathoz csatolni kell az ajánlattevő - közös ajánlattétel esetén valamennyi ajánlattevő -, ill.
továbbá adott esetben az alkalmasság igazolásában résztvevő gazdasági szereplő aláírási
címpéldányát, vagy a 2006. évi V. törvény 9. § (1) bekezdés szerinti aláírás-mintájának másolatát
egyszerű másolatban (ajánlatkérő kizárólag azon személyek aláírási címpéldányát, aláírási-mintáját
kéri benyújtani, akik az ajánlatban kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesznek, vagy mint cégjegyzésre
jogosult képviselő(k) meghatalmazást ad(nak) olyan személy(ek)nek, akik az ajánlatban
meghatalmazottként írnak alá). Ajánlatkérő cégkivonat benyújtását nem kéri, a cégkivonatot
ajánlatkérő vizsgálja elektronikus, hatósági, ingyenes nyilvántartásból
(www.e-cegjegyzek.hu).
Amennyiben a cégkivonat szerint el nem bírált módosítás van folyamatban, ajánlattevőnek
ajánlatához ugyanakkor csatolnia kell a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelmet és az
annak érkezéséről a cégbíróság által megküldött igazolást [=ún. „e-tértivevény”-t és az „Informatikai
vizsgálat eredménye” elnevezésű dokumentumok 1-1 nyomtatott példányát, továbbá .xml file-ként
nyomtatva a „Változásbejegyzési kérelem” elnevezésű dokumentum 1 nyomatott példányát
(mellékletek nélkül)]. Amennyiben nincs változásbejegyzés folyamatban, kérjük az erről szóló
nemleges nyilatkozat benyújtását.
7.) Amennyiben az ajánlatot a cégjegyzésre jogosult helyett meghatalmazott írja alá, úgy ajánlattevő
köteles a meghatalmazás másolati példányát az ajánlat részeként csatolni.
8.) A Kbt. 66. § (2) bekezdésében foglaltak alapján az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az
ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és
teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan.
9.) Közös ajánlattétel esetén az ajánlathoz csatolni kell a közös ajánlattevők egyetemleges
felelősségvállalásáról szóló nyilatkozatot, valamint a feladat elvégzésére vonatkozó, a tagok közötti
munkamegosztást és részesedésük %-os arányait és a képviseletre feljogosított cég megnevezését is
tartalmazó, egymás közötti megállapodását. A megállapodást egyszerű másolatban is elegendő
benyújtani.
10.) Külföldi Ajánlattevő esetén az ajánlatot - annak valamennyi dokumentumával együtt - magyar
nyelven kell benyújtani. Az eljárás, a kapcsolattartás és a levelezés nyelve a magyar, joghatás
kiváltására csak a magyar nyelvű okiratok alkalmasak. Ajánlatkérő az idegen nyelvű okiratokról,
dokumentumokról felelős magyar fordítást kér benyújtani (azaz a 24/1986. (VI.26.) MT rendelet
szerinti hiteles fordítás nem előírás), apostille hitelesítés nélkül. Felelős magyar fordítás alatt az
ajánlatkérő az olyan fordítást érti, amely tekintetében az ajánlattevő képviseletére jogosult személy
nyilatkozik, hogy az mindenben megfelel az eredeti szövegnek, és a nyilatkozatát, valamennyi
fordításhoz csatolja. A fordítás tartalmának a helyességéért az ajánlattevő a felelős.
11.) Ha az ajánlatkérő a megküldött írásbeli összegzésben a második legkedvezőbb ajánlatot tevőt is
meghatározza, akkor az eljárás nyertesének visszalépése esetén az ajánlatok értékelése során a
következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel köti meg a szerződést.
12.) Irányadó idő: A felhívásban és dokumentációban valamennyi órában megadott határidő
magyarországi helyi idő szerint értendő.
13.) Árfolyamok: Ajánlatkérő az alkalmasság megítélésre, a közbeszerzési eljárásokban az
alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás
meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X.30.) Kormányrendelet 19. § (1) bekezdés c) pontja
szerint kért adatokat (árbevétel adatok), ill. azok értékét - amennyiben azok nem Forintban kerülnek
megadásra, azon év utolsó banki napján érvényes, Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett
hivatalos deviza középárfolyamot használva számítja át Forintra, amely évre vonatkozóan az
árbevétel adat közlésre került. Ajánlatkérő referenciák tekintetében a teljesítés napján érvényes
árfolyamot alkalmazza.
14.) Ajánlatkérő jelen felhívásban vagy a dokumentációban előírt dokumentumok tekintetében
elfogadja az egyszerű másolatban történő benyújtást.
15.) Kbt. és Ptk. alkalmazása: A felhívásban és a dokumentációban a „Kbt.” rövidítés alatt a
közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény értendő. A felhívásban nem szabályozott kérdések
vonatkozásában a Kbt. rendelkezései az irányadók.
A közbeszerzési eljárás során megkötött szerződésekre egyebekben a mindenkori hatályos Polgári
Törvénykönyvről (továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
16.) Az ajánlattétellel kapcsolatosan felmerülő költségek Ajánlattevőt terhelik.
17.) A Kbt. 69. § (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntés meghozatalát
megelőzően dönthet úgy, hogy a Kbt. 69.§ (4) bekezdésben foglaltak szerint nemcsak a
legkedvezőbb, hanem az értékelési sorrendben azt követő meghatározott számú következő
legkedvezőbb ajánlattevőt is felhívja az igazolások benyújtására. Az e bekezdés szerinti lehetőséggel
az ajánlatkérő akkor élhet, ha az értékelés módszerét figyelembe véve valamelyik ajánlat figyelmen
kívül hagyása esetén az ajánlattevők egymáshoz viszonyított sorrendje nem változik.
18.) Ajánlatkérő kizárja projekttársaság létrehozásának lehetőségét. Ajánlatkérő az önálló
Ajánlattevők esetében is kizárja gazdálkodó szervezet létrehozását.
19.) A nyertes Ajánlattevő a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 26. §-a alapján, a szerződés
teljesítésének teljes időtartama alatt a beruházás teljes nettó értékére és a közbeszerzés tárgyára
kiterjedő, az ajánlattételi felhívásban megkövetelt olyan felelősségbiztosítást köteles kötni vagy a
meglévő felelősségbiztosítási szerződését a fenti feltételeknek megfelelően kiterjeszteni, melynek
kárérték limitje legalább 10.000.000.-Ft/káresemény és 50.000.000.-Ft/év.
20.) Értékelési rend: Az adható részpontszámok alsó határa: 0, a felső határa: 10. A módszer
(módszerek) ismertetése, amellyel Ajánlatkérő megadja a ponthatárok közötti pontszámot: Az 1.
részszempont esetében az ajánlatok értékelése a pontozás módszerével történik az alábbiak szerint:
1. Amennyiben Ajánlattevő a jelen közbeszerzés tárgya szerinti szolgáltatás megvalósításába
legalább 1 fő olyan szakembert, akinek van útépítésben szerzett legalább három év gyakorlata 10
pontot kap. 2. Amennyiben Ajánlattevő a jelen közbeszerzés tárgya szerinti szolgáltatás
megvalósításába nem von be legalább 1 fő olyan szakembert, akinek van útépítésben szerzett legalább
három év gyakorlata 0 pontot kap. Az így kapott pontszámot ajánlatkérő megszorozza a súlyszámmal
(30). Felhívjuk az ajánlattevő figyelmét arra, hogy az értékelési szempontrendszer keretében
megajánlott tartalmat a teljesítés során Ajánlatkérő fokozottan ellenőrzi, erre tekintettel Nyertes
Ajánlattevő köteles az általa megajánlott, útépítésben szerzett legalább három év gyakorlattal
rendelkező szakembert a szerződés teljesítésének ideje alatt folyamatosan foglalkoztatni. A
kötelezettség megszegése szerződést biztosító mellékkötelezettség érvényesítését, illetve a szerződés
felmondását, vagy attól való elállást eredményezheti, mely későbbi közbeszerzési eljárásokban a Kbt.
63. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kizárással járhat. Az értékelési szempont körében meghatározott
ár szempont tekintetében a pontozás az alábbiak szerint történik: Az ajánlati ár értékelési
részszempont (2. értékelési szempont) esetében a ponthatárok közötti pontszámok meghatározása a
fordított arányosítás módszerével történik, az alábbi képlet alkalmazásával: P=[(Alegjobb /
Avizsgált) x (Pmax-Pmin) ] + Pmin ahol: P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó
pontszáma Pmax: a pontskála felső határa Pmin: a pontskála alsó határa Alegjobb: a legelőnyösebb
ajánlat tartalmi eleme Alegrosszabb: a legelőnytelenebb ajánlat tartalmi eleme Avizsgált: a vizsgált
ajánlat tartalmi eleme Ha e módszer alkalmazásával tört pontértékek keletkeznek, akkor azokat az
általános szabályoknak megfelelően két tizedes jegyre kell kerekíteni. Felhívjuk az ajánlattevők
figyelmét arra, hogy az értékelési szempontrendszer keretében megajánlott tartalmat a teljesítés során
Ajánlatkérő fokozottan ellenőrzi. A fenti módszerek alapján kiszámított pontszámok a súlyszámmal
megszorzásra, majd részszempontonként összeadásra kerülnek. A legtöbb pontot elérő ajánlat
minősül a legjobb ár-érték arányt tartalmazó ajánlatnak. Ajánlatkérő a számítás során kettő tizedes
jegyig kerekít a matematikai kerekítés szabályai szerint.
21.) Ajánlatkérő alkalmazza az eljárás során a Kbt. 81. § (4)-(5) bekezdését. Ajánlatkérő nem
alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdés e. pontját. Ajánlatkérő alkalmazza az EKR rendszer szabályait,
az eljárást az EKR rendszer használatával folytatja le. Az ajánlat részeként kötelező kitölteni
valamennyi az EKR rendszer által generált nyilatkozatot, kitölteni, bescannelni és feltölteni a csatolt
nyilatkozatmintákat valamint beárazni és feltölteni az árazatlan költségvetéseket, utóbbiakat excel
formátumban és scannelve egyaránt. A nyertes Ajánlattevő a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 26.
§-a alapján, a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt a beruházás teljes nettó értékére és a
közbeszerzés tárgyára kiterjedő, az ajánlattételi felhívásban megkövetelt olyan építési-szerelési
felelősségbiztosítást köteles kötni vagy a meglévő építési-szerelési felelősségbiztosítási szerződését
a fenti feltételeknek megfelelően kiterjeszteni, melynek kárérték limitje legalább 10.000.000.-
Ft/káresemény és 50.000.000.-Ft/év.
22.). Megbízott felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó:
FELELŐS AKKREDITÁLT KÖZBESZERZÉSI SZAKTANÁCSADÓ
Dr. Szabó Tamás László
4025 Debrecen, Vásáry István u. 7. III. em. 2.
Telefon: +36-70-946-1000
E-mail: [email protected]
Lajstromszám: 00250
