A Magyar TáncSport Szakszövetség
Középtávú marketing stratégiája
2019-2021.
1. Piacelemzés
A következőkben a piacelemzést végezzük el mind gazdasági, mind társadalmi megítélés
szempontjából, valamint felmérjük a potenciális versenytársak körét, a táncsportra ható
trendeket.
A tánc az egyik legősibb mozgásforma, a történelem során – bár különböző formákban és
funkcióval – folyamatosan jelen volt az emberek életében. A 20. század folyamán vált
sportággá, és jelenleg (mind a versenytánc, mind az akrobatikus rock and roll szakág révén) a
világjátékok (a nem olimpiai sportágak négyévenkénti világversenye) programján szerepel. Az
első nemzetközi versenyeket az 1900-as évek elején rendezték, az első világbajnokság 1957-
ben, míg az első magyar bajnokság a hatvanas évek elején került megrendezésre. A Magyar
TáncSport Szakszövetség két szakága révén két világszövetség tagja, a Nemzetközi TáncSport
Szövetségnek (WDSF), illetve az Akrobatikus Rock’n’Roll Világszövetségnek (WRRC). 2020-
ra a táncok közül várható a breaktánc olimpiai sportággá válása, mely egy nagyobb áttörést
jelenthet a teljes táncsportnak.
A Magyar TáncSport Szakszövetség 1985-ben alakult meg, a rock and roll szakág 2001-ben
tagozódott be. A két szakág versenyzői számos érmet hoztak Magyarországnak a világ- és
Európa-bajnoki arany Magyarország a versenytánc területén –néhány kiugró teljesítményt
nyújtó és kimagasló eredményeket produkáló párostól eltekintve –még mindig az erős
középmezőnyhöz tartozik. Jelenleg 25 magyar páros van a világranglista első 100 helyezettje
között (különböző kategóriákban és táncnemekben).
Magyar TáncSport Szakszövetség célja, mind a társastánc, mind az akrobatikus rock and roll
tánc és mind a kerekesszékes tánccsoport szakágban, hogy a nemzetközi mezőnyben a
helyzetük stabilizálódjon, és lehetőség szerint fokozatosan közelítsék meg az élmezőnyben
táncoló párosokat. A szövetség célja a szomszédos országokkal történő megállapodás alapján
biztosítani versenyzőiknek a részvételi lehetőséget a hazai versenyrendszerben, illetve
visszafelé ugyanezt mindkét szakág versenyzői számára, ezzel is növelve a versenyeken
szerzett tapasztalatok, eredmények mennyiségét, érmek, illetve világ- és Európa-kupa
győzelmek mellett sok dobogós helyezést is.
A kerekesszékes táncsport területén minden évben a versenyszezon elején –a versenytánc
magyar bajnokságok programjába integráltan –kerülnek megrendezésre magyar
bajnokságaink. Ezen bajnokságok és az év folyamán az ország különböző területein
megrendezésre kerülő kvalifikációs versenyek eredményei alapján biztosítja a Magyar
TáncSport Szakszövetség kerekesszékes versenyzői részvételét a kiemelt nemzetközi
világversenyeken.
A táncsport népszerűsége változó, de van egy jó bázis és alap, mely a táncsport kultúráját,
alapjait és szakmaiságát ápolják, fejlesztik. Stabil versenyzői háttérrel rendelkezik.
Amennyiben a szabadidő sportokhoz hasonlítjuk, akkor népszerűsége változó, hiszen kettősség
jellemzi a megközelítését: egyrészt inkább táncnak tartják és nem sportnak, másrészt sportnak
egy különleges önkifejező ágaként aposztrófálható. A sport kategóriába való hétköznapi
szemlélet alapján egy olimpiai sportágnak való besorolás segítene. Ám addig nem lesz a
Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) által elfogadott sportág a versenytánc, amíg a pontozási
1
rendszerük nem lesz objektívebb. A műkorcsolyát és a tornát hozhatjuk fel példának, ahol a
pontozás irányok egyértelműen törekszenek az objektivitásra.
A TáncSport gazdasági környezetét vizsgálva jól látszik, hogy Magyar TáncSport Szövetség
által fenntartott költségtervezet tartható, köszönhető az állami támogatásoknak (EMMI), illetve
a saját versenyszervezések, illetve a versenyengedélyek kiadásából származik a legjelentősebb
bevételnek. Marketing aktivitásra a költségtervezetben kevés pénz allokálódik. Azonban az
intenzívebb marketing aktivitás, erősebb stratégiai szemlélet több bevételt tud generálni: több
táncos, szabadidő sportoló, versenyző, nézőszám emelés, szponzorok bevonása, stb.
Versenykörnyezetet vizsgálva, tágabb spektrumból nézve minden sportág, szabadidős
aktivitás versenytársnak számít, ahol, vagy amivel a potenciális célcsoport eltölti idejét, testi-
lelki fejlesztésen megy keresztül. Közelebbről vizsgálva azonban a táncsport sajátosságait
figyelembe véve az aerobic tekinthető a legfőbb versenytársnak. Az aerobik, mint zenére
végzett mozgásos tevékenység, alapjait tekintve megegyező, de céljaiban eltérő, két különböző
ágra osztható fel: fitnesszaerobikra és sportaerobikra.
A verseny aerobikozás olyan tevékenység, mely során folyamatosan komplex és magas
intenzitású mozdulatokat hajt végre a versenyző zenére, mely mozdulatok a tradicionális
aerobik mozgásból származnak. A gyakorlat folyamán a versenyzőnek demonstrálnia
kell a folyamatos mozgást, lazaságot, erőt úgy, hogy a hét aerobik alaplépést használja,
és minden mozdulatot, valamint nehézelemet tökéletes kivitellel hajt végre. (Verseny
aerobik meghatározása a FIG Code of Points 2005-2008 alapján) Az aerobikozás, mint
versenyszerű sporttevékenység, egy divatirányzat "terméke". A "fitness-boomot"
mintegy kisérve jelent meg a 80'-as években. Teljesen beleillett az éppen uralkodó
szemléletrendszerbe, látványosságával szórakoztatott, a fitnesszipar és a gazdaság
egyéb területeivel kialakult közvetlen kapcsolata, a vásárlóerőt és a fogyasztói
magatartást alakító, befolyásoló szerepe tette többek között, életképessé.
A táncsportra ható fogyasztói magatartás
trendeket vizsgálva, a legfőbb megatrendeket
emeljük ki, melyek hatással vannak a sportág megítélésére, elfogadására, népszerűségére. A
trend bizonyos, a piacon zajló jelenségek, folyamatok felerősödése, elterjedése a
társadalomban, mely jelentős hatást gyakorol a fogyasztók magatartására, szokásaira a
belátható jövőben. A társadalom egyes csoportjainak életmódjában, életstílusában, vásárlói
magatartásában, attitűdjében is változást idéz elő, így pl. befolyásolja a termékválasztási
döntéseket, a szolgáltatókkal/termelőkkel szembeni elvárásokat stb. A trendeket hatásuk,
hatósugaruk alapján több kategóriába sorolhatjuk. Jelen tanulmányunkban a megtrendeket
vizsgáljuk. A megatrendek olyan 10-15 éves időhorizonton érvényes globális szintű
jelenségek, melyeknek hatásai kikerülhetetlenek. Hosszútávon ható, az életet átfogó módon
befolyásoló trend-kötegek, melyek jól tükrözik életünk kereteinek változását. Egyszerre több
szálon kapcsolódnak össze, hatásuk éveken át, párhuzamosan több területen érzékelhető és
tartalmuk meghatározó.
Éppen a trendek ismerete adja meg a célcsoport számára kidolgozott marketing stratégia
erősségeit, relevanciáját.
•
vizualitás - az információs kommunikációs társadalom egyik karakteres
jellemzője az információdömping, a túl sok elérhető információ. Ezek
feldolgozása, „sűrítése” az infografika feladatává vált, ami nem csupán az
2
információk láttatását, hanem azok új minőségben való megmutatását is jelenti.
Az élet minden területén felértékelődik a láttatás, hiszen a látással sokkal
gyorsabban és sokkal komplexebben tudunk információkat megragadni. Az
emberek felfokozott élettempója, a megnövekedett információszerzés kihívása
eredményezi azt, hogy átalakult az informálódási szokásrendszer, mind
kevesebbet olvasunk, és mind inkább képekkel szerezzük meg a tudásunkat.
•
egészségpiac kiterjedése - ma már nem meglepő, hogy egyre nagyobb a
háztartások költésében az egészség megőrzésére, fejlesztésére, akár a kisebb
betegségek legyőzésére fordított arány. Ma már nem betegpiacról, hanem
egészségpiacról beszélünk, vagyis a piac kiterjesztéséről a megelőzésben és a
többi piacra való megjelenés szempontjából (pl:étel, divat, szabadidő, stb.)
• generációs határok erodálódása - a korábbi időszak kiegyensúlyozott életfeladat-
határai elmosódottá váltak és válnak. A korábbi hármas egység (gyerek -
családos - idős) felbomlott, a társadalmak nagy része egyszerűen csak fiatal akar
lenni. A gyerekek korábban szeretnének fiatallá válni, hiszen ez a vágyott
állapot, az idősek pedig minél tovább legalább fiatalnak látszódni. Az öregedő
társadalmak, a fejlett országok demográfiai problémái számos következményt
okoznak.
•
élményevidencia - a virtuális és a tényleges világban is fogyasztói elvárás az,
hogy szórakoztassák, élményekkel gazdagítsák, az élménybiztosítást egyfajta
alapnak tekintve. Ez az elvárás már jó ideje megfigyelhető, azonban tartósan
megmaradónak tűnik, sőt egyre több területre vonatkozóan jelenik meg.
•
nők növekvő ereje - Female Fever - gondolkodásunkban hajlamosak vagyunk
a közvetlen környezetünkben, a kontinensünkön tapasztalhatóakra építeni, pedig
világszerte vizsgálva a nők helyzetét, feltétlenül kiemelésre érdemes, hogy egyre
többen vállalnak munkát, továbbtanulást, így nő a nők gazdasági ereje,
érdekérvényesítő képessége. (Forrás: TrendInspiráció Műhely – dr. Törőcsik
Mária)
SWOT elemzés
„A SWOT egy olyan elemzési technika, amivel egy cég, termék, ötlet vagy projekt életképességét
vizsgáljuk meg. Feltérképezi az elemzés tárgyának az erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és
veszélyeit. A stratégiaalkotás egyik lépése.”
SWOT elemzés 2 külön kategóriába rendezi az elemezendő tényezőket:
- Belső tényezők – ezekre van ráhatásunk. Ide tartoznak az erősségek és a
gyengeségek.
- Külső tényezők – ezekre nincs közvetlen ráhatásunk, mert a hatáskörünkön kívül
esnek. Ilyenek a lehetőségek és a veszélyek.
3
pozitív
negatív
belső
Erősségek:
Gyengeségek
- szoros együttműködés a
- nincs kiépített, felépített márka,
szövetségi tagok között
márkaérték
- nemcsak sport, de erős
- nem tudatos a márka használat
kulturális
kapcsolat
is
- marketing büdzsé nincsen
jellemzi
- alacsony a nézői bázis
- elit,
prémium
sportnak
- támogatók körében nem vonzó
tekinthető
- nincs
aktív
marketing
- új belépők, új célcsoport:
kommunikáció
seniorok
- viszonylag drága sportág
- képzések
tartása,
vizsgáztatás joga
külső
Lehetőségek:
Veszélyek
- fiatalok körében népszerűvé
- táncsport népszerűsége alacsony
tenni
marketing
- nem olimpiai sportág, más tánc-
kommunikációval
zene
kapcsolattal
rendelkező
- breaktánc olimpiai sportág
sportág előbb lesz olimpiai sportág
- más
iparágak
is
- más
sportágak
vonzóbbak,
kapcsolódnak hozzá (divat,
teljesítmény
jobban
mérhető
textil, kulturturizmus, stb.)
objektíven
- divathullámok, média hatása
- divathullámok, média hatása
- Diákolimpia szervezés
- Egyetemi
és
Főiskolai
Sportszövetséggel
együttműködni
2. A piac szegmentálása és a fogyasztók elemzése
A következőkben megvizsgáljuk a
legfőbb célcsoportokat. Vizsgálat előtt érdemes kitérni a
különböző szakágakra is, és azok célcsoportjára. Jelen esetben négy főbb bázist, szakágat
különböztetünk meg:
✓ versenytánc szakág
✓ akrobatikus rock and roll szakág
✓ kerekesszékes szakág
✓ szabadidős táncosok
Ezen szakágakban sportolókat tekintünk
legfőbb (elsődleges) célcsoportnak. Az elsődleges
célcsoport demográfiai, földrajzi jellemzői a következők:
- mind versenyzői, mind sportolói szempontból a legnagyobb bázist a fiatalkorúak
alkotják, vagyis a 8-18 éves korosztály. Rendszeresen járnak edzésekre, versenyekre.
Erős családi támogatás jellemzi mind lelkileg, mind fizikailag. Jellemzően közepes-, jó
jövedelemmel rendelkező családokról van szó, akik szeretnek áldozni gyermekük
sportolására
4
- fiatal felnőttek, középkorúak: számuk csökkenő, az egyéb elfoglaltságok miatt
(tanulmány, munkábaállás, családalapítás), számukra a társasági élmény, sportolás
miatt vonzó a táncsport, versenyzői státuszban is sokan vannak.
- feltörekvő státuszba értékelhető a seniorok (50+) generációja, akik számára elsősorban
a társas tevékenység miatt vonzó a táncsport
Másodlagos célcsoportként kell figyelembe venni az edzőket, versenybírókat, országos
hálózattal rendelkező művészeti iskolák, táncsport klubok edzőit, oktatóit valamint az
elsődleges célcsoport családtagjait, baráti köreit. Illetve célcsoportként szükséges kezelni a
támogatókat, szponzorokat, beszállítókat, partnereket. Kiemelt partnerek
: Magyar Olimpiai
Bizottság, World DanceSport Federation, WRRC, Magyar Paraolimpiai Bizottság
A szabadidősport szakterületen jelenleg 3 335 fő regisztrált szabadidősport sportolót tartunk
nyilván. Versenyengedéllyel rendelkező sportolóink száma éves szinten kb. 3 600 fő.
3. Stratégia és taktika
A marketing stratégia szerves része a kommunikációs stratégia.
A Magyar TáncSport Szövetség kommunikációjának sikerét alapvetően meghatározza az
érintett személyek, klubbok közötti eredményes kommunikáció. A szövetség munkája
szempontjából elengedhetetlen tényező, hogy a megfelelő információk időben eljussanak a
megfelelő helyre! Éppen ezért szükséges a kommunikációs stratégia, melyben rögzítjük az
információáramlás, tájékoztatás alapelveit. Megfogalmazzuk, hogy a különböző
érdekcsoportoknak, személyeknek milyen információkkal kell rendelkezniük és ezeket milyen
csatornákon keresztül kapják meg.
A kommunikációs stratégia kapcsán megkülönböztetünk belső és külső kommunikációt. Ebben
a kontextusban a belső kommunikáció a szakmai program sikeres lebonyolításához szükséges
- elsősorban a klubvezetők, MTaSz menedzsmentje közötti - információáramlást tartalmazza.
A külső kommunikáció pedig inkább a disszeminációt, az eredmények terjesztését, a márka
érték növelést, a szolgáltatás, vagyis a táncsport és annak előnyeit, ösztönző elemeit, erősségeit
- minél szélesebb körben való megismertetését célozza. Így lényegében marketing célokat (is)
szolgál és iránymutatásait a marketing-kommunikációs stratégia teljesíti.
Belső kommunikáció
A Magyar TáncSzövetség tagjai között az információ áramlást a Főtitkár és az elnökségi tagok
felügyelik, kezdeményezik. Az elnökségi tagok a megfelelő információk birtokában hozzák
meg döntéseiket. A Szövetség központja, ahol a Főtitkár és a gazdasági iroda is működik, fontos
szerepet kap, hiszen ők adnak megfelelő információt az Egyesületeknek, tagszervezeteknek,
szerveznek versenyeket, bonyolítják az adminisztrációt. Illetve ők értesülnek elsőként az
elnökségi megbeszélés eredményeiről, határozatokról. A döntések, megoldások a rendszeres
elnökségi üléseken zajlanak, illetve az évi egyszeri kötelező közgyűlésen. Magyar TáncSport
Szakszövetséghez versenytánc és/vagy akrobatikus rock’n’roll szakágban és/vagy
kerekesszékesek táncsportjával foglalkozó sportegyesületek, sportvállalkozások, sportiskolák
és utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványok tartozhatnak, mint Tagszervezetek.
A kommunikáció hivatalos csatornája az elektronikus levelezés, illetve a Szövetség honlapja,
ahol friss, naprakész információ található a MTaSz érintő aktualitásokról, versenykiírásokról,
eredményekről, stb.
5
A belső kommunikáció jól működik, fejlesztést nem igényel.
Külső kommunikáció
A külső kommunikáció célcsoportja a fent említett célcsoportok. A kommunikáció elsődleges
célja, hogy mind a versenyzői, mind a szabadiős táncosok számát növeljük, ösztönözzük őket
a sportolásra, a sportban való részvételre. Mivel a főbb célcsoport a fiatalok, ezért az ő
csatornahasználati szokásaikat kell ismerni, a megfelelő kommunikációs csatorna
kiválasztásához.
(Forrá
s: www.megoldaskozpont.hu)
Több kutatás is alátámasztja, hogy a fiatalabb generációt online eszközökkel tudjuk hatékonyan
elérni, míg az idősebb generációkat a vegyes online és offline eszközökkel.
6
Generációk és platform használat a magyar internetezők körében 2016. december. (MédiaQ)
A kommunikáció leghatékonyabb módja a figyelem felkeltő közösségi oldalak használata:
Facebook és Instagran oldalak, melyeket rendszeresen szükséges információval ellátni,
posztolni híreket, eseményeket és ami nagyon fontos jó minőségű fotókat tenni az oldalakra.
Különböző nyereményjátékokkal lehet aktivizálni a követőket illetve újabbakat bevonzani.
Például: „Kivel táncolnál szívesen? Írd be a hozzászólásba két barátod vagy általad nagyra
becsült táncos nevét és nyerj egy Supadance cipőt az XY cég jóvoltából!”
Mivel a korosztályban a YouTube használat is erős, ezért javasoljuk a kisebb videók
közzétételét irányítottan, nemcsak a nyertes táncokat, de lehetnek benne hétköznapi táncok,
bakik is.
A kommunikáció hangvétele fontos, hogy kifinomult, ám humoros, elegáns legyen mégis a
fiatalokat megszólító.
A korosztály számára az Influenszerek és az általuk vezetett vlogok is népszerűek, így érdemes
velük is forgatni, elhívni eseményekre, vagy éppen megtanítani őket táncolni.
Példa:
Influenszereket megkérni, hogy a kedvenc táncos filmjüket rekonstruálják (pl: Dirty Dancing,
stb.)
A korosztály számára vonzóvá tudjuk tenni a táncsportot, ha iskolákba, rendezvényeken,
falunapokon, városi rendezvényeken alkalom van bemutatót tartani a helyi tagokkal,
egyesületekkel. Nagyon fontos, hogy legyen a résztvevők számára egy megfogható reklám
elem, ami alapján később felkeresheti a helyi egyesületet (plakát, elérhetőség, szórólap).
Lobbi tevékenységet kell folytatni a média csatornáknál is hiszen amennyiben tánc tematikájú
valóságshowk, műsorok jelennek meg növekszik a táncsport bázisa. Amennyiben közvetítések,
hírek jelennek meg a versenyekről, elért eredményekről, szintén hatással van a bázisszámra.
Mivel nem áll rendelkezésre megfelelő anyagi forrás a szponzorált tartalmakra, ezért a MTaSz-
nek kell hírt generálni, történetet kell alkotni.
Például: Április 29. Nemzetközi táncnap- ekkor
minden egyesület az adott város főterén tartson egy flashmob jellegű táncbemutatót (a táncosok
7
először sima utcai ruhában sétálnak az utcán, téren, majd a zene elhangzásakor levetik a
kabátjukat és az elegáns fellépő ruhájukban neki állnak táncolni.
Új célcsoport, mint a Szeniorok (50+) ösztönzése is fontos kommunikációs feladat. Őket
bemutatókon, helyi sajtókon, rádiócsatornákon lehet elérni. Számukra is ösztönző lehet, ha az
első foglalkozás ingyenes, vagy minden 5. foglalkozás ingyenes számukra.
A másodlagos célcsoport, partnerek:
A másodlagos célcsoporton belül a partnerekkel, szponzorokkal való kapcsolattartásnak
folyamatosnak kell lennie és kiemeltnek.
Nemcsak a támogatott rendezvény ideje alatt, de egész évben folyamatosan foglalkozni kell a
szponzorokkal, meghívni őket eseményekre, hírlevélbe tájékoztatni az elért eredményekről. A
szponzori ajánlatnak frissnek és bármikor átadhatónak kell lennie, ha egy potenciális szponzor
megjelenik.
Összességében a marketing kommunikáció fontos elem a marketing célok elérésében.
Amennyiben nincs rá forrás, úgy a kreatív, ingyenes megoldásokat kell alkalmazni, melynek a
feltétele egy szakember megbízása vagy a meglévő munkaerőt (önkénteseket) képezni ezen
platformok használatára.
Marketingstratégia jövője
A marketing és kommunikáció területén komoly hiányosságaink vannak. A Szövetség
legfontosabb középtávú célja a sportág és a Szövetség marketingjének és ezen belül is
elsősorban PR-jának, belső és külső kommunikációjának javítása, erősítése.
Ahhoz, hogy egy reális képet kapjunk a piacról, célcsoportról a táncsport megítéléséről egy
piackutatás szükséges. A piackutatás segíti a tisztánlátást és a javítani kívánt mutatók
felállítását, számszerűsítését. A piackutatásnak több lehetséges megoldása létezik kvalitatív és
kvantitatív formában. Mivel a Szövetségnek nincs megfelelő anyagi háttere ehhez a munkához
egy primer jellegű online kutatást ajánlunk megvalósítani 2020-ban, ahol a minta magyar
lakosságra reprezentatív.
A saját rendezésű versenyünk szervezési munkájában külön marketing csapat segédkezik majd,
amelynek feladata a verseny kommunikációjának megtervezésén és megszervezésén túl a
szponzorok felkutatása és megnyerése. 2018 elején összeállításra került egy színvonalas
szponzori kiajánló a szövetségről. Ennek naprakészen tartását tervezzük a jövőben is, bízva
abban, hogy az igényes anyaggal a támogatók szélesebb körét elérhetjük. Mindezeken túl
számos feladat vár a marketing területén.
Marketingkommunikációs célok:
- bázisszám növekedés, a táncsport népszerűsítése, motiválás az aktivitásra mind
versenyzői státuszban, mind szabadidős státuszban.
- a MTaSz mint márka felépítése és márka érték teremtése
- fent definiált célcsoportokkal kommunikáció
- szponzori támogatások számának növelése
- köztudat, goodwill növelése, legyen beszédtéma
- piackutatás folytatása
8
Lehetséges eszközrendszer marketing és kommunikáció területén
- PR kampányok versenyszinten és éves terv szerinti működés
- Támogatók, szponzorok keresése
- szerződések megkötése hírügynökséggel, médiastábbal
- PR, sajtó, média megjelenések hírügynökséggel, médiastábbal
- PR, sajtó, média megjelenéssel, reklámmal, grafikával foglalkozó szakemberek
bevonása a szövetség munkájába
- Sajtótájékoztatók szervezése, rendszeres sajtóanyag készítés, sajtó adatbázis
összeállítása, frissítése
- Tv videó klip, népszerűsítési video elkészítése - web megosztón való terjesztése
- Népszerűsítő kiadvány készítése
- A szövetségi kommunikáció javítása - weboldalunk és facebook, instagram oldal
folyamatos frissítése
- piackutatás eredményeinek ismertetése, használata
4. Költségvetés
A marketing tevékenységre szánt pénzösszeg a költségvetés alapján elenyésző:
2019. tervezett költségvetés:
kiadás: 300.000 Ft (kommunikáció, marketing)
bevétel: 100.000 Ft (reklám)
2020. tervezett költségvetés:
kiadás: 500.000 Ft (kommunikáció, marketing)
bevétel: 300.000 Ft
2021. tervezett költségvetés:
kiadás: 500.000 Ft (kommunikáció, marketing)
bevétel: 300.000 Ft
Kapronczai Balázs
Gazdálkodásért, marketingért és kommunikációért
felelős elnökhelyettes
9
