NAIH adatvédelmi hatósági vizsgálat dokumentumainak megküldése

Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság!

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 28. § (1) bekezdése alapján a következő adatigénylést terjesztem elő.

A https://www.alphr.com/microsoft/1010196/... oldalon található információk szerint Hollandia eljárást indított a Microsoft ellen, mert gyanújuk szerint a cég a GDPR-ba ütköző módon gyűjt felhasználói adatokat az Office és a Windows 10 egyes verzióiban. A Holland Kormány megbízásából összeállított 91 oldalas jelentés nyolc nagy adatvédelmi kockázattal járó gyakorlatot azonosított az Office 2016 és Office 365 ProPlus kiadásában, valamint a webes Office 365-ben. A jelentés szerint a Microsoft többek között szabálytalanul tárolt érzékeny adatokat és metaadatokat, a szükségesnél tovább tartotta meg ezeket, illetve a cég tévesen adatfeldolgozónak minősítette magát, miközben ő maga is kezel adatokat. A Microsoft az érintett szoftverekből igénybe vehető online szolgáltatások használatakor rendszerszintűen gyűjtötte a felhasználók adatait, anélkül, hogy erről megfelelően értesítette volna őket vagy lehetőséget adott volna nekik ennek kikapcsolására. A vizsgálat megállapításai szerint a Microsoft a Windows 10 Enterprise felhasználóitól átláthatatlan módon gyűjtött adatokat, amelyeket Európából az Egyesült Államokba továbbított, anélkül, hogy világos lett volna, pontosan milyen adatokról van szó, és ezeket milyen célból gyűjti a cég. Ily módon akár érzékeny kormányzati adatok is amerikai szerverekre kerülhettek továbbításra, ahonnan az amerikai kormány is kérhet hozzáférést hozzájuk.

Egy korábbi közérdekű adatkérésemre adott válaszuk szerint három állampolgári beadvány alapján Hatóságuk 2016. július 12-én adatvédelmi hatósági vizsgálatot indított a MS Windows 10 operációs rendszer adatkezelésével összefüggő kérdések vizsgálatára.

Kérem az üggyel összefüggő (deperszonalizált) állampolgári bejelentéseket, a vizsgálati eredményeket, valamint a vizsgálatot lezáró határozatot tartalmazó dokumentumokat a feladó e-mail címére, valamit másolatban az [email address] e-mail címre megküldeni szíveskedjenek.

Segítő együttműködését előre is köszönöm.

Kelt: 2018. november 21.

Üdvözlettel:

dr. Balogh Ákos Sándor

Tisztelt NAIH Ügyfélszolgálat!

Ügyiratszám: NAIH/2018/6995/2/Z.

A NAIH a közfeladatot ellátó szerv számára rendelkezésre álló, birtokában lévő közérdekű adatok tekintetében az adatokat kezelő közfeladatot ellátó szervnek minősül, tehát az Infotv. 26. § (1) bekezdés kötelezettjének tekintendő. A közfeladatok illetéktelen befolyástól mentes ellátását szolgálja az, hogy a döntés megalapozását szolgáló adatok, illetve az azokat tartalmazó dokumentumok legfeljebb tíz évig elzárhatók a nyilvánosság elől. Erre azonban csak akkor van lehetőség,
• amennyiben a nyilvánosság kizárása nem vezet a döntési folyamat átláthatatlanná tételéhez, illetőleg
• erősebb közérdek fűződik az adatok titokban tartásához, mint azok nyilvánosságra hozatalához.

Az Infotv. alapján döntést megalapozó adatként indokoltan zárhatók el a nyilvánosságtól azok az információk, amelyek
• ténylegesen a döntési folyamat részét képezik, és
• nyilvánosságra hozataluk veszélyeztetné a végrehajtás sikerét, vagy például
• egyes piaci szereplőket indokolatlan előnyökhöz juttatna.

A döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény a döntés meghozatalát követően akkor is elutasítható,
• ha az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja.

Amennyiben tehát a kérdéses információ olyan adatösszesség része, amelynek
• egyes elemei tekintetében már döntés született, de
• más elemei még további döntés tárgyai lesznek,
ez utóbbi adatok tekintetében az első döntés meghozatala után nem érvényesül a nyilvánosság.

Annak eldöntése, hogy melyik adat kapcsolódhat adott esetben egy további döntéshez, nem teljesen egyértelmű. Egy információ gyakorlatilag számtalan további tevékenység vagy döntés alapjául szolgálhat, az információszabadság korlátozásának ilyen tág értelmezése azonban alaptörvény-ellenes lenne.

A közfeladatot ellátó szerveknek mérlegelniük kell, hogy – a döntés meghozatalát követően – az egyes adatok tekintetében fennáll-e olyan közérdek, amely a nyilvánosság korlátozását indokolná.

Amennyiben nem, például az adott döntés megszületett, további intézkedések már nem szükségesek, a döntés megalapozását szolgáló adatok megismerhetőségét biztosítani kell.

A döntés-előkészítő adatok nyilvánosságának korlátozása tehát
• nem irányulhat a döntés-előkészítés átláthatatlanná tételére, hanem
• az a célja, hogy a közfeladatot ellátó szerv belső döntés-előkészítő tevékenységét illetéktelen befolyástól mentesen láthassa el.

A közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságának korlátozása körében, az Alkotmánybíróság a 12/2004. (IV. 7.) AB határozatában elvi éllel mondta ki, hogy az információszabadságot korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni, „egy demokratikus társadalomban a közérdekű adatok nyilvánossága a főszabály” ehhez képest a közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozását kivételnek kell tekinteni”. E megállapítást a legutóbbi, információszabadsággal kapcsolatos döntéseiben is megismételte az AB (pl. 21/2013. (VII. 19.) AB határozat, 5/2014. (II. 14.) AB határozat, 29/2014. (IX. 30.) AB határozat). Az Infotv. említett értelmezési szabálya az információszabadsággal kapcsolatos rendes bírósági gyakorlat szerves részét képezi (például hivatkozott rá a Fővárosi Törvényszék is a 65. P.23. 112/2013/8., illetőleg a 37.P.20.929/2014/11. számú döntéseiben).

A pusztán adminisztratív jellegű megfontolások nem eredményezhetik az információszabadság korlátozását, az AB kimondta, hogy „[a] közfeladatot ellátó szervek és személyek kényelmi szempontjai nem élvezhetnek elsőbbséget egy alapvető joggal szemben.”' [12/2004. (IV. 7.) AB határozat].

Az Infotv. 29. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az adatokat tartalmazó dokumentumról vagy dokumentumrészről, annak tárolási módjától függetlenül az igénylő másolatot kaphat. A magyar jogrendszerben az egyes dokumentumok vonatkozásában azonban nem az iratelv, hanem az adatelv érvényesül. Ez azt jelenti, hogy egy dokumentum egésze nem minősülhet nem nyilvánosnak, hanem kizárólag az abban szereplő adatok. Ez magából az Alaptörvényből és az Infotv. fogalomhasználatából is egyértelműen következik. Következésképpen, amennyiben a közérdekű adatot tartalmazó dokumentum az igénylő által meg nem ismerhető adatot is tartalmaz, a másolaton a meg nem ismerhető adatot felismerhetetlenné kell tenni [Infotv. 30. § (1) bekezdés].

A közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog érvényesülése érdekében, nem tekinthető az Alaptörvénnyel összhangban állónak az olyan korlátozás, amely egy adatot vagy egy egész dokumentumot végérvényesen elvon a nyilvánosság elől, illetve amely egy dokumentumot annak tartalmától függetlenül, teljes egészében nyilvánosságkorlátozás alá helyez. A fentiek alapján tehát a dokumentum egésze – a tartalmától függetlenül – nem minősíthető döntést megalapozó adatnak.

A 12/2004. (IV. 7.) AB határozat is kimondta, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozása csak akkor alkotmányos, ha az nem csupán formális szempontokon nyugszik, hanem a korlátozással szemben tartalmi követelmények is érvényesülnek, és a korlátozás addig marad fenn, amíg azt a tartalmi követelmények indokolják.
Tartalmi követelmény, hogy
• az információszabadság korlátozásának kényszerítő oka legyen, és
• a korlátozás mértéke az elérendő céllal arányban álljon.
A szükségtelen elkerülhető és a korlátozással elérni kívánt célhoz képest aránytalan korlátozás alkotmányosan megengedhetetlen, ezért alkotmányellenes.

Még ha a NAIH az információszabadság korlátozása szempontjából elfogadható indokokat nevezett is meg az adatigényléssel érintett dokumentumok megismerhetőségével szemben, nem szabad figyelmen kívül hagynia az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdése szerinti alapjog alkotmányos korlátozhatóságának, az Alkotmánybíróság által is számtalanszor hangsúlyozott elvét, valamint az Infotv. 30. § (1) bekezdésében is kötelezően követendő szabályt, az adatelvet.

A jövőbeni döntés megalapozásul szolgáló adat a döntés meghozatalát követő ésszerű határideig tartható elzárva a nyilvánosság elől. Amennyiben a tárgyalások lezajlottak, úgy semmiképpen sem tartható fenn a nyilvánosság alóli korlátozás.

Felhívom figyelmüket, hogy a hatósági vizsgálat 2016-os megkezdésekor az Infotv. egy hónapos határidőt szabott a vizsgálat lefolytatására, amely határidő egy alkalommal további két hónappal volt meghosszabbítható.

A fentiek alapján kérem a vizsgálattal összefüggő dokumentumok áttekintését és a döntést megalapozó adatok törlését követően az adatok kiadását.

Üdvözlettel:

dr. Balogh Ákos Sándor