C s o n g r á d M e g y e i
K o r m á n y h iv a t a l
Ügyiratszám: 79266-11-15/2016.
Tárgy: Hulladékgazdálkodási kötelezés
Ügyintéző: Dr. Vér Zalán
Hív. szám: -
Bárány Gábor
Melléklet -
Tel: +36 (62) 681-667
.
H A T Á R O Z A T
I kötelezem, hogy a Kiskunhalas, M ajsai
' út 5. (korábbi számozás szerint: Kiskunhalas, M ajsai út 8.) számú ingatlanon az eredeti
állapotot - vagyis az ingatlan hulladékm entes állapotát - állítsa helyre, és az ennek
során az ingatlanról elszállított hulladékok megfelelő kezelését (átadását) igazoló
bizonylatokat nyújtsa be hatóságunkra.
H atárid ő: a határozat jogerőre em elkedéstől szám ított 60 napon belül.
Felhívom a kötelezett figyelmét, hogy a kötelező határozatban foglaltak nem teljesítése esetén
eljárási bírságot szabok ki, melynek összege 500.000,- Ft-ig terjedhet.
A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és
Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de a Csongrád M egyei Kormányhivatalhoz,
mint elsőfokú környezetvédelmi és természetvédelmi hatósághoz két példányban benyújtandó,
15.000,- Ft értékű illetékbélyeggel ellátott fellebbezésnek van helye.
A határozat fellebbezés hiányában a fellebbezésre nyitva álló határidő leteltét követő napon
jogerőre emelkedik.
I N D O K O L Á S
Hatóságunk jogelődje, az Alsó-Tisza V idéki Környezetvédelm i, Természetvédelmi és Vízügyi
Felügyelőség a 79266-11-2/2013. számú határozatában kötelezte
, hogy a Kiskunhalas, M ajsai út 8. számú ingatlanon az eredeti állapotot - vagyis az
ingatlan hulladékmentes állapotát - állítsák helyre, és az ennek során az ingatlanról elszállított
hulladékok megfelelő kezelését (átadását) igazoló bizonylatokat nyújtsák be a hatóságra. A
kötelezettek a döntés ellen fellebbezést nyújtottak be. A másodfokon eljáró Országos
Környezetvédelm i és Természetvédelmi Főfelügyelőség (a továbbiakban: Főfelügyelőség) a
2014. április 29-én kelt, 14/311-4/2014. számú határozatában az elsőfokú döntést
helybenhagyta.
t
,
keresetet nyújtott be a hulladékok
elszállítására kötelező 79266-11-2/2013. sz. határozat, illetve az e határozatot a
Főfelügyelőség által helybenhagyó 14/311-4/2014. sz. másodfokú határozat bírósági
felülvizsgálatára irányulóan. A Kecskem éti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 2015.
Postacím: Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály
0 6721 Szeged, Felső-Tisza part 17.
6701 Szeged, Pf. 1048.
9 +36 (62) 681-681
® www.csmkh.hu
S [email protected]
január 20-án kelt, 4.K.27.299/2014/10. számú ítéletében a Főfelügyelőség másodfokú
határozatát hatályon kívül helyezte és a másodfokú hatóságot új eljárás lefolytatására
kötelezte. A Főfelügyelőség a döntés felülvizsgálatát kérte a Kúriától.
A Kúria a Kfv.H .37.420/2015/8. számú ítéletében a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi
Bíróság ítéletét, valamint a Főfelügyelőség döntését is megsemmisítette az elsőfokú
határozatra .kiterjedően, és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására utasította. A z új
’ élj árasban -alftria döntése alapján a következők szerint kell eljárni:
„A hatóságnak'a hulladéktulajdonos, - birtokos - de a már megszűnt - Kft.-t a határozatában
hivatkozott (Ht.
61. § (2) bekezdés, 84. § (1) bekezdés a) és b) pontja) jogszabályok alapján
terhelő kötelezettségét jogszabályi hivatkozással kell átterhelni a felperesekre ahhoz, hogy
törvényes döntést hozzon. Ha a hatóság úgy ítéli meg, hogy a hulladékgazdálkodási szabályok
e körben nem adnak kellő iránymutatást, akkor figyelembe kell venni mögöttes szabályként a
környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LH L törvény 102. §-ában
foglaltakat. Ennek körében lehet értékelni, de azt is csak I. r. felperes felelősségének
megállapítása körében, hogy őt a Kiskunhalasi Járási Bíróság 8.B. 121/2012/9. számú
ítéletében ezen időszakra esően, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt
elmarasztalta.”
A fentiek alapján az új eljárás során hatóságunk az alábbiakat állapította meg:
A Kiskunhalas, M ajsai út 5. - korábbi számozás szerint: Kiskunhalas, M ajsai út 8. - számú
telephelyen - az azóta már felszámolással megszűnt - a Bács-Reál K ft. tevékenységéből
származóan mintegy 1000 t, részben ismert, részben ismeretlen összetételű hulladék található.
Hatóságunk jogelődje, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi
Felügyelőség a 79266-4-2/2011.
számú határozatban kötelezte a Bács-Reál Kft.-t (a
továbbiakban: K ft.), hogy - egyebek m ellett - a Kiskunhalas, M ajsai út 8. szám - jelenlegi
számozás szerint Kiskunhalas, M ajsai út 5. - alatti telephelyén
a veszélyes hulladékkal
kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (V I. 15.) Korm.
rendeletnek
nem megfelelően, műszaki védelem nélkül és/vagy 4
hétnél tovább tárolt veszélyes hulladékokat adja át engedéllyel rendelkező kezelőnek, majd az átadást igazoló bizonylatokat nyújtsa be hatóságunknak. A határozat jogerőre emelkedett, azonban a Kft.
az előírásnak nem tett eleget, a kiszabott eljárási bírságok ellenére sem.
Hatóságunk kiem eli, hogy
a veszélyes hulladékok ilyen módon történő tárolásával nincs
kizárva azok környezeti elembe (talajba, illetve talajvízbe) kerülése, azaz a környezeti
elemekben bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás lehetősége, tehát a
környezet
veszélyeztetése folyamatosan, jelenleg is fennáll.
A veszélyes hulladékok korábbi tulajdonosa a Bács-Reál K ft „ fa .” (6400 Kiskunhalas,
M ajsai út 8.) a Kecskeméti Törvényszék 2013. július 26-án kelt 15.Fpk.03-10-00-12-88/41.
számú végzése alapján
megszűnt.
A Kiskunhalas, M ajsai út 8. szám - jelenlegi számozás szerint Kiskunhalas, M ajsai út 5. -
alatti ingatlanon kizárólag a már megszűnt Bács-Reál K ft. folytatott hulladékgazdálkodási
tevékenységet, mint annak bérlője, használója. A telephelyet a Bács-Reál K ft. felszámolása
óta más nem használja, azt a tulajdonosa lezárta.
A jelenleg is a telephelyen lévő veszélyes és
nem veszélyes hulladékok
... mint a Bács-Reál Kft. korábbi ügyvezetőjének
irányítása alatt kerültek az ingatlanra.
2
Hatóságunk az eljárása során megállapította, hogy a veszélyes hulladékok gyűjtése során a
Bács-Reál K it. és annak vezetője,
<
.
az alábbi szabályokat nem tartotta be,
amely állapot a mai napig fennáll.
]
2012. december 31-ig a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XT,ITT, törvény (a •
továbbiakban: Hgt.) volt hatályban, ezért az ügyben addig keletkezett iratokban az akkor
)
hatályos fogalmi meghatározások szerepelnek.
j
A Hgt. 30. § (1) bekezdése szerint az ingatlanon elhagyott hulladék kezelési kötelezettsége a
f
hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg - ellenkező bizonyításig - az
ingatlantulajdonosátterheli.
j
A Hgt. 30. § (3) bekezdése szerint a környezetvédelmi hatóság az elhagyott hulladék
elszállítására és ártalmatlanítására kötelezi a hulladék tulajdonosát, ha az (l)- (2 ) bekezdésben
|
foglalt kötelezettséget önként nem telj esfti.
I
A Hgt.
45. § (1) bekezdése szerint a környezetvédelmi hatóság a jogszabályban
|
meghatározott előírások teljesítése érdekében az ügyfeleket kötelezi: a környezetet
\
veszélyeztető, szennyező, károsító tevékenység felfüggesztésére, abbahagyására, az eredeti
j
állapot helyreállítására; a környezet szennyeződése esetében olyan intézkedés megtételére,
amely azt csökkenti vagy megszünteti, a környezet károsodását lázárja.
j
2013. január 1-jével a hulladékról szóló 2012. évi C L X X X V . törvény (a továbbiakban: H t.)
hatályon kívül helyezte a Hgt.-t, és a Ht. a 90. § (1) bekezdése alapján azzal az előírással
j
lépett hatályba, hogy a rendelkezéseit a hatálybalépése után indult eljárásokban kell
|
alkalmazni, ezért ezen időponttól a Ht. fogalm i meghatározásait és rendelkezéseit
S
alkalmazzuk.
A Ht. 6. § (5) bekezdése szerint hulladékkal történő környezetveszélyeztetés vagy
I
környezetkárosítás esetén a K vt. rendelkezései szerint k ell eljárni.
j
A Ht. 12. § (3) bekezdése szerint a gyűjtő által gyűjtött hulladék előzetes válogatása, előzetes
f
tárolása - kormányrendeletben vagy m iniszteri rendeletben meghatározott kivétellel -
J.
összesen legfeljebb 1 évig végezhető. Ezt követően a hulladék kezeléséről haladéktalanul
1
gondoskodni kell.
jj
A Ht. 58. § (3) bekezdése szerint a hasznosításra vagy ártalmatlanításra kerülő veszélyes
J
hulladék a gyűjtést követően a hasznosítás vagy az ártalmatlanítás megkezdéséig az
f
előkezeléssel együtt összesen legfeljebb 1 évig tárolható.
|
A B t. 61. § (2) bekezdése szerint az ingatlanon ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett
vagy elhagyott hulladék 31. § szerinti elszállításának és kezelésének kötelezettsége a hulladék
S
tulaj donosát vagy korábbi birtokosát terheli.
A 2011. március 9-i ellenőrzés idején hatályos, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos
tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VT. 15.) Korm. rendelet 5. § (3)
bekezdése szerint a veszélyes hulladék birtokosa köteles az ingatlanán, telephelyén, illetve a
tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladék biztonságos gyűjtéséről gondoskodni
mindaddig, amíg a veszélyes hulladékot a kezelőnek át nem adja.
A 98/2001. (V I. 15.) Korm . rendeletnek a veszélyes hulladékok gyűjtésének és tárolásának
részletes szabályait tartalmazó 3. számú m elléklete szerint:
„A veszélyes hulladékok- gyűjtése történhet m unkahelyi gyűjtőhelyen, üzemi gyűjtőhelyen
és hulladékgyűjtő udvarokon, egyes esetekben speciális gyűjtőhelyeken is.
3
A veszélyes hulladékot a hulladék kémiai hatásainak ellenálló gyűjtőedényzetben kell
gyűjteni. Illékony összetevőket tartalmazó veszélyes hulladékok gyűjtése esetében meg kell
akadályozni, hogy ezek a komponensek a környezetbe kerüljenek.
A hulladék kezelője annyi kezelendő hulladékot tarthat a telephelyén, amennyi a kezelési
tevékenysége zavartalan végzése érdekében szükséges. Ezt a hulladékmennyiséget a
környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség a kezelési engedélyben
határozza meg.
Az üzemi gyűjtőhely kialakítható nyílt téri vagy fedett módon az e m elléklet előírásai
szerint.”
„A z üzemi gyűjtőhelyre és a hulladékgyűjtő udvarra vonatkozó műszaki előírások:
1. A gyűjtőhely kialakítása és működtetése során alkalmazott műszaki megoldásokkal ■
biztosítani kell, hogy a gyűjtés időtartama alatt a veszélyes hulladék ne szennyezze a
környezetet.
1.1. A gyűjtőhely kialakítása során legalább a következő szempontokat kell figyelembe
venni:
- a gyűjtőhelyhez vezető és az ott kialakított közlekedési útvonalakat szilárd burkolattal
kell ellátni,
- a tárolást a veszélyes hulladékok kémiai hatásainak ellenálló, teherbíró és folyadékzáró
aljzaton kell megoldani,
- a gyűjtőhelyet illetéktelenek behatolását megakadályozó módon kell körülkeríteni,
- meg kell akadályozni a külső csapadékvíznek a gyűjtőhelyre jutását, illetőleg a veszélyes
hulladék csapadékkal történő érintkezését,
- a gyűjtőhelyet úgy kell kialakítani, hogy a gyűjtés időtartama során esetleg megsérülő
csomagolóeszközből, gyűjtőedényzetből kikerülő veszélyes hulladék ne okozzon
környezetszennyezést.
1.2. A gyűjtőhely működtetése során különösen a következő szempontokat kell figyelembe
venni:
- a veszélyes hulladékot a hulladék kémiai hatásainak ellenálló, folyadékzáró
csomagolóeszközben, gyűjtőedényzetben kell gyűjteni,
- illékony komponenseket tartalmazó veszélyes hulladékok gyűjtése során meg kell
akadályozni, hogy ezek az összetevők a környezetbe kerülhessenek,
- az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint robbanásveszélyes osztályba tartozó,
egymással vagy önmagukban reakcióképes, továbbá gyorsan bomló szerves (és szervetlen)
anyagokat tartalmazó veszélyes hulladékokat a szakhatóságok által jóváhagyott
mennyiségben és módon kell gyűjteni,
- a gyűjtés során használt csomagolóeszközök, gyűjtőedényzet és tárolóterek (utak,
térburkolatok) állapotát az üzemeltetési szabályzat előírásai szerint rendszeresen
ellenőrizni és szükség szerint javítani kell.”
„1.4, A gyűjtőhely működéséről nyilvántartást kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni az ott
gyűjtött veszélyes hulladékok mennyiségére és összetételére vonatkozó adatokat, a
gyűjtőhelyre került és a gyűjtőhelyről kezelésre átadott veszélyes hulladékok mennyiségét
és összetételét, a kezelők adatait, továbbá az üzem vitellel kapcsolatos rendkívüli
eseményeket, a hatósági ellenőrzések megállapításait és ezek hatására tett intézkedéseket.”
A 98/2001. (V I. 15.) Konn. rendeletet 2015. augusztus 15-i hatállyal felváltotta
a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (V ffi. 7.)
Korm. rendelet (továbbiakban Vhr.), annak rendelkezéseit a 19. § (2) bekezdése szerint a
hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni. Erre tekintettel a jelen eljárásban
már a Vhr. rendelkezéseit alkalmazzuk.
4
A Vhr. 3. § szerint:
(1) A hulladékbirtokos a veszélyes hulladékot kizárólag
a) a lakóingatlan területén, a társasházi, a lakásszövetkezeti, illetve az üdülőingatlanok közös
használatú helyiségeiben,
b) átvételi helyen,
c) speciális gyűjtőhelyen,
d) hulladékgyűjtő udvaron,
e) munkahelyi gyűjtőhelyen,
í) üzemi gyűjtőhelyen, valam int
g) - kezelés során képződő másodlagos hulladék esetén - hulladékkezelő létesítményben
gyűjtheti.
(2) A veszélyes hulladékot a hulladékbirtokos
a) gyűjtőedényben,
b) konténerben,
c) a hulladék biztonságos gyűjtését lehetővé tevő helyiségben vagy
d) szilárd burkolattal ellátott fedett területen
a hulladék fizikai, kém iai jellegének megfelelően, a környezet veszélyeztetését, szennyezését,
károsítását, valam int az emberi egészség veszélyeztetését, károsítását kizáró módon,
elkülönítetten gyűjti.
(3) Egymással reakcióképes veszélyes hulladékot nem lehet ugyanabban a gyűjtőedényben
vagy konténerben - hulladékgazdálkodási engedély nélkül - gyűjteni. A z ugyanabban a
gyűjtőedényben vagy konténerben történő gyűjtésre a Ht. 56. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(4) Gyűjtőedényben vagy konténerben történő gyűjtés esetén a veszélyes hulladékot a
hulladékbirtokos olyan műszaki védelemmel ellátott gyűjtőedényben vagy konténerben
gyűjtheti, amely ellenáll a hulladék fizikai és kém iai hatásainak, és kizárja a hulladék
csapadékvízzel történő érintkezését.
A Vhr. 13. § szerint:
(1) Veszélyes hulladék az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és
üzemeltetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott módon hulladéktároló
helyen, a hulladékgazdálkodási engedély tárolásra vonatkozó előírásai szerint tárolható.
(2) A hulladékbirtokos a H t. 58. § (3) bekezdésében foglalt határidőn belül gondoskodik a
telephelyen tárolt veszélyes hulladék hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról.
A z egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének
szabályairól szóló 246/2014. (IX . 29.) Kom i. rendelet szerint:
18. § (1) A hulladéktároló helyhez vezető és a hulladéktároló hely alapjául szolgáló
létesítmény területén belül kialakított közlekedési útvonal és tárolótér burkolatát nem
veszélyes hulladék tárolása esetén egységes és egybefüggő, veszélyes hulladék esetén
egységes, egybefüggő, vízzáró és szilárd burkolattal kell ellátni. A szilárd útburkolat m ellett
biztosítani kell a csurgalék- és csapadékvíz elvezetését, valam int - szükség esetén - az ezek
tárolására szolgáló rendszert.
18. § (4) A hulladéktároló helyet táblával kell jelezni. H a a hulladéktároló helyen veszélyes
hulladékot tárolnak, a hulladéktároló helyen a hulladék veszélyességére figyelmeztető táblát
kell elhelyezni. A táblán szereplő feliratot, jelzést úgy kell feltüntetni, hogy az mindenki
számára jó l látható és olvasható legyen.
18. § (5) H a a hulladéktároló helyen veszélyes hulladékot tárolnak, a tárolás céljára szolgáló
burkolatot olyan anyagból — folyadékzáró, szükség szerint vegyszerálló felületi védelemmel,
5
\
v
illetve kármentővel ellátott aljzattal - kell kialakítani, amely a veszélyes hulladékkal történő
esetleges kölcsönhatás esetén bekövetkező kémiai reakcióknak ellenáll.
19. § (1) A ki hulladékot tárol, a tárolást - a hulladékgyűjtő udvar kivételével - hulladéktároló
helyen végzi.
19. § (2) Hulladéktároló hely kizárólag a hulladékgazdálkodási engedély tárolásra vonatkozó
előírásai szerint üzemeltethető.
19. § (3) A hulladéktároló helyen csak annyi hulladék tárolható, amennyi a hulladék
zavartalan és biztonságos tárolása érdekében lehetséges, figyelemmel a hulladéktároló hely
tárolókapacitására. Ezt a hulladékmennyiséget, valamint a tárolás lehetséges leghosszabb
időtartamát a környezetvédelmi hatóság a hulladékgazdálkodási engedélyben határozza meg.
19. § (4) Hulladéktároló helyen hulladék - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - csak
a hulladék fajtájának biztonságos elhelyezésére alkalmas, a hulladék mennyiségétől és
minőségétől függő méretű és kialakítású, zárt rendszerű konténerben tárolható. A konténerek
kiválasztása során gondoskodni kell arról, hogy azok a biztonságos elszállításra vagy szállítási
eszközbe történő ürítésre alkalmasak legyenek.
19. § (6) A hulladéktároló helyen tárolt hulladék fajtáját és típusát a konténeren vagy - nem
konténerben történő tárolás esetén - a tárolás helyén, megkülönböztető, jó l látható,
figyelemfelkeltő jelzés, felirat alkalmazásával egyértelműen és olvashatóan fel kell tüntetni.
20. § (1) Hulladéktároló helyen veszélyes hulladék kizárólag olyan műszaki védelemmel
ellátott, zárható konténerben tárolható, amely ellenáll a hulladék kém iai hatásainak és kizárja
a hulladék csapadékvízzel történő érintkezését, A porlékony, folyékony vagy illékony
összetevőket tartalmazó veszélyes hulladékot olyan konténerben kell tárolni, amely biztosítja,
hogy a tárolás során ezek az Összetevők nem kerülnek a környezetbe és nem okoznak
környezetterhelést.
20. § (2) N yílt téren a veszélyes hulladékot tartalmazó konténert a hulladék fizikai és kémiai
tulajdonságainak ellenálló, teherbíró, folyadékzáró és - szükség szerint — kármentővel ellátott
aljzaton kell elhelyezni.
20. § (4) A hulladéktároló hely üzemeltetése során alkalmazott műszaki megoldásokkal
biztosítani kell, hogy veszélyes hulladék tárolása esetén a tárolás időtartama alatt hulladék ne
szennyezze a környezetet.
20. § (6) A hulladéktároló helyen tárolt veszélyes hulladékkal érintkező és a veszélyes
hulladék szállítására, tárolására szolgáló felületekről származó csurgalék- és csapadékvizet,
valamint a tisztítási műveletekből származó szennyezett vizet össze kell gyűjteni, és azt a
tárolására szolgáló edényzetbe kell juttatni, továbbá gondoskodni kell a kezeléséről.
21. § (1) A hulladéktároló hely üzemeltetője gondoskodik arról, hogy az üzemeltetés
megfeleljen az elérhető legjobb technikáknak.
21. § (9) Veszélyes hulladék tárolása esetén a hulladéktároló hely kialakítására és
üzemeltetésére a 2. m elléklet szerinti műszaki előírásokat is alkalmazni kell.
A Kiskunhalas, M ajsai út 8. - jelenlegi számozás szerint: Kiskunhalas, M ajsai út 5. - számú
ingatlanon a Bács-Reál K it. a részére kiadott - majd 2011. október 13-án. visszavont - 77924-
1-5/2010. számú hulladékkezelési engedély alapján veszélyes hulladékot kizárólag a
telephelyén lévő fedett, zárt, betonozott aljzatú, összefolyóval és kármentővel ellátott
gyűjtőhelyen gyűjthetett volna legfeljebb 4 hétig, egy időben legfeljebb 4001 mennyiségben.
Ezzel szemben a K ft.
irányítása alatt a veszélyes hulladékok nagyobb
részét nyílt, műszaki védelem nélküli területen gyűjtötte, a kialakult állapot már több éve, a mai napig fennáll, így a környezeti kockázat, illetve veszélyhelyzet mértéke
növekszik. A veszélyes hulladékok gyűjtésének módja a fentiek alapján nem felel meg sem a
6
korábbi, sem pedig a jelenleg hatályos jogszabályi előírásoknak, illetve a kiadott
hulladékgazdálkodási engedélynek. A hulladékok becsült mennyisége kb. 1000 t, amely
hulladékok jelentős része az időjárási körülményeknek kitetten, egyre romló állapotú
göngyölegekben vannak. A nyílt, részben salakkal borított területen lévő veszélyes hulladékok
a csapadékvízzel érintkezhetnek. A veszélyes hulladékok jelenlegi tárolásával nincs kizárva
azok környezeti elembe (talajba, illetve talajvízbe) kerülése, azaz a környezeti elemekben
bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás lehetősége, tehát a környezet
veszélyeztetése folyamatosan, jelenleg is fennáll. A telephely ugyan be van kerítve, azonban
az őrzése nem biztosított.
Hatóságunk’
felelőssége vonatkozásában az alábbiakat állapította meg:
A Kiskunhalasi Járásbíróság a 8.B . 121/2012/9. számú ítéletében
bűnösnek mondta ki
veszélyes hulladékra elkövetett hulladékgazdálkodás rendjének
megsértése bűntettben a Kiskunhalas, Majsai út 8. (jelenlegi számozás szerint:
Kiskunhalas, Majsai ut 5.) számú ingatlanon jogszabályi előírásoktól eltérően tárolt
veszélyes hulladékokkal kapcsolatban.
, m int a K ft. vezető tisztségviselője
hozta a döntéseket arról, hogy mikor,
mennyi hulladék kerülhet be a telephelyre.
az elvárható gondosság mellett — a korábbi 79266-2-2/2011. számú, a kis- és
.középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi X X X IV . törvény 12/A. §
szerint, hulladékgazdálkodási bírság kiszabása helyett kiadott figyelmeztető végzés alapján;
továbbá, mint egy évek óta veszélyes hulladék kezelésével foglalkozó vállalkozás vezetője -
tudhatta, hogy a veszélyes hulladékok jogellenes gyűjtésével környezetveszélyeztetést, illetve környezetkárosodást okozhat.
A Bács-Reál Kft.-nél ugyan 2011. július 4-én tulajdonos és ügyvezető váltás következett be,
azonban az új ügyvezető hulladékgazdálkodási tevékenységet már nem végzett, miközben a
telephelyet
gyakorlatilag, és bizonyítottan
vezette, akinek a jelenlétében
2011. július 19-én hatósági ellenőrzésre került sor.
A Kiskunhalasi Járási Bíróság 8.B . 121/2012/9. számú ítéletében megállapításra került, hogy
2011. július 4. után az új ügyvezető '
hulladékgazdálkodási tevékenységet már
nem végzett, ebből pedig egyenesen az következik, hogy a K ft. sem.
Hatóságunk m egállapította továbbá, hogy 2011. július 4. után
a Bács-Reál Kft.-
vel nem volt semmilyen jogviszonyban, nem állt fenn munkaviszonya, nem volt megbízotti
jogviszonya, ennek ellenére gyakorlatilag
ő vezette tovább a telephelyet, koordinálta,
felügyelte a hulladékgazdálkodást.
A Ht. 2. § 26. pontja szerint a
hulladékgazdálkodás fogalma az alábbi:
„A hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése,
az ilyen műveletek felügyelete, a kereskedőként,
közvetítőként vagy közvetítő szervezetként végzett tevékenység, a hulladékgazdálkodási
létesítmények és berendezések üzemeltetése, valam int a hulladékkezelő létesítmények
utógondozása.”
7
Hatóságunk a fentiek figyelembevételével megállapította, hogy
azzal, hogy
gyakorlatilag
ő
vezette
tovább
a
telephelyet,
koordinálta,
felügyelte
a
hulladékgazdálkodást olyan Ht. 2. § 26. pontja szerinti hulladékgazdálkodásnak minősülő
tevékenységet végzett, amelyet a jogszabályi előírások alapján csak az arra vonatkozó
környezetvédelmi hatósági engedély vagy nyilvántartásba vétel alapján lehetne végezni,
azonban
ilyen engedéllyel nem rendelkezett.
felelőssége fennáll 2011. július 4. előtti és utáni tevékenysége vonatkozásában
is, hiszen a jelen kötelező határozatot megalapozó jogsértő tevékenység teljes egészét átfogja
a Kiskunhalasi Járásbíróság a 8 .B. 121/2012/9. számú ítélete, amely
bűnösnek mondta ki
veszélyes hulladékra elkövetett hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntettben,
az ingatlanon felhalmozott veszélyes hulladékok felhalmozása
érdekében
állt.
2011.
július 4. előtti és utáni tevékenysége arra mutat rá, hogy a telephelyen
lévő hulladékokkal úgy rendelkezett, mint a
telephelyen tárolt hulladékok birtokosa.
Ht. 2. § 24. pontja szerint a
hulladékbirtokos fogalma az alábbi:
A hulladéktermelő, továbbá bármely jogalany, akinek vagy amelynek a hulladék a birtokában
van.
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi Lm . törvény (a továbbiakban:
K vt.) szerint
2. § (1) A törvény hatálya kiteqed:
a) az élő szervezetek (életközösségeik) és a környezet élettelen elemei, valamint azok
természetes és az emberi tevékenység által alakított környezetére;
b) az e törvényben meghatározottak szerint, a
környezetet igénybe vevő, terhelő,
veszélyeztető, illetőleg szennyező
tevékenységre.
(2) A törvény hatálya azokra a természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezetekre terjed ki
a) akik vagy amelyek az (1) bekezdés
a) pontja szerinti környezettel kapcsolatban jogokkal
rendelkeznek, illetve akiket vagy amelyeket kötelezettségek terhelnek;
b) akik vagy amelyek az (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenységet folytatnak (a
továbbiakban: környezethasználó).
(3) A törvény hatálya kiteljed a nemzetközi szerződésekből adódó környezetvédelmi
feladatok ellátására, ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik.
Ha a Kvt. fent hivatkozott pontjait értelmezzük, akkor megállapítható, hogy
által végzett tevékenység környezetet veszélyeztető volt, hiszen veszélyes hulladékokra
vonatkozóan végezte a tevékenységét (Kiskunhalasi Járásbíróság a 8.B . 121/2012/9. számú
ítéletében bűnösnek mondta k i
veszélyes hulladékra
elkövetett
hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntettben), ezáltal pedig
környezethasználónak minősül.
A Ht. 84. § (1) bekezdés
a) pontja szerint a környezetvédelmi hatóság az e törvényben,
valamint
más
jogszabályban
meghatározott
előírások
teljesítése
érdekében
a
hulladékbirtokost, a hulladék tulajdonosát, illetve a
környezethasználót kötelezi a
jogszabályban foglalt vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségeinek betartására, illetve
a jogsértő állapot megszüntetésére, ha az abban foglalt előírásokat a hulladék birtokosa,
8
tulajdonosa, illetve a környezethasználó megszegi, teljesülésüket elmulasztja, illetve a
hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyhez
kötött tevékenységet az engedélytől, a nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet a
nyilvántartástól eltérő módon gyakorolja.
K v t alábbi rendelkezései szerint:
102. § (1) A környezetkárosodásért,'illetve a környezetveszélyeztetésért való felelősség - az
ellenkező
bizonyításáig -
annak
az
ingatlannak
a környezetkárosodás,
illetve
környezetveszélyeztetés bekövetkezésének időpontját követő
mindenkori tulajdonosát és birtokosát (használóját) egyetemlegesen terheli, amelyen a környezetkárosítást, illetve
környezetveszélyeztető magatartást folytatták.
102. § (2) A tulajdonos mentesül az egyetemleges felelősség alól, ha megnevezi az
ingatlan tényleges használóját, és kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a felelősség nem őt
terheli.
A Kúria a Kfv.IL37.420/2015/8. számú ítéletében kimondta, hogy az a körülmény, amely
szerint a bérleti jogviszony a tulajdonos és a Bács-Reál K ft. között fennállt,
elegendő az
ingatlantulajdonos környezetvédelmi felelősség alóli mentesülésére, hiszen a hulladék tulajdonosa, birtokosa megállapítható.
Tekintettel arra is, hogy a hulladékok korábbi tulajdonosa, a Bács-Reál K ft. megszűnt,
azonban a
Kiskunhalasi Járásbíróság a 8.B. 121/2012/9. számú ítéletében bűnösnek
mondta ki a Kft. korábbi ügyvezetőjét,
. veszélyes hulladékra elkövetett
hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntettben a
Kiskunhalas, Majsai út 8. számú - jelenlegi számozás szerint: Kiskunhalas, Majsai út 5. számú - ingatlanon
jogszabályi előírásoktól eltérően gyűjtött veszélyes hulladékokkal kapcsolatban, így a hulladékok kezelésére vonatkozó kötelezettség
. terheli a fentebb
részletezettek szerint.
Hatóságunk a fentiek figyelem bevételével a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
A határozatot a Ht. 84. § (1) bekezdés
a) pontja alapján a Két. 71. § (1) bekezdés és a Két. 72.
§ (1) bekezdése szerint eljárva hoztam meg.
Mulasztás esetén a Két. 134. § d) pontja alapján eljárási bírság kiszabását helyeztem kilátásba,
melynek Összege a Két. 61. § (2) bekezdés alapján 500.000,- Ft-ig terjedhet
A fellebbezési jogot a Két. 98. § (1 ) bekezdése és 99. § (1) bekezdése alapján biztosítottam. A
fellebbezést a Két. 102. § (1 ) bekezdése alapján annál a hatóságnál kell előtegeszteni, amely a
megtámadott döntést hozta. A fellebbezési illetéket az illetékekről szóló 1990. évi XC H L
törvény mellékletének X ffi. fejezete 2. d) pontja alapján állapítottam meg.
9
A környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság hatáskörét a H t 84. §, illetékességét a
környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek
kijelöléséről szóló 71/2015. (ü l. 30.) Korm. rendelet és annak 2. számú melléklete állapítja
meg.
S z e g e d , 2016. február 19.
D r. Juhász Tünde
kormánymegbízott nevében és megbízásából:
Mader Balázs
I #
fő osztályvezető-helyettes
(o
l\
/
Kapják:
1.
tértivevény
2. .
* tértivevény
3. Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet
Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály (6721 Szeged, Berlin i k rt 16-18.) - tértivevény
4. Hatósági nyilvántartás
Q5?) Irattár
