JELENTÉS
a szellemi tulajdon védelmére irányuló nemzeti stratégia,
a Jedlik-terv időarányos megvalósításáról
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
A Kormány 2013. augusztus 14-én fogadta el a szellemi tulajdon védelmére irányuló nemzeti
stratégiát, a Jedlik-tervet (a továbbiakban: Jedlik-terv), és a szellemi tulajdon védelmére irányuló
nemzeti stratégia elfogadásáról és a végrehajtásával összefüggő feladatokról szóló 1666/2013. (IX.
23.) Korm. határozat szeptember 23-án jelent meg
– másnapi hatálybalépéssel – a Magyar
Közlönyben. A Korm. határozat 3. pontja alapján az igazságügyi miniszternek az SZTNH elnöke útján
közbenső értékelést kell készítenie a szellemi tulajdon védelmére irányuló nemzeti stratégia
időarányos megvalósításáról. A Kormány által előírt feladatot e jelentés teljesíti, amely a Jedlik-terv
teljesítésének állásáról, eredményeiről ad tájékoztatást.
A JEDLIK-TERV EREDMÉNYEI
A Jedlik-terv kidolgozása óta eltelt időszak alatt a stratégiai környezetben végbement változások közül
kiemelhető
a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény
2015. január 1-jével történő hatálybalépése. Ennek alapján sor került a szellemitulajdon-védelem
rendszerével szoros együttműködést feltételező
hazai kutatási, fejlesztési és innovációs intézményi
és pályázati rendszer megújítására és felügyeletének egységesítésére.
Csak a szellemi tulajdon korszerű eszközrendszere garantálhatja a tudásvagyon hatékony
védelmét, hozzájárulva a versenyképesség javításához, a munkahelyteremtéshez. Friss európai uniós
felmérés szerint az egy főre jutó vállalati bevételek nagysága átlagosan 29%-kal, a kifizetett béreké
20%-kal magasabb az iparjogvédelmi oltalommal rendelkező cégeknél, mint az oltalommal nem
rendelkezőknél. A szellemitulajdon-védelem növekedésgeneráló szerepe annak fényében érdemel
különös figyelmet, hogy
hazánkban – az EU-átlagnál magasabb arányban –
a szellemitulajdon-
intenzív ágazatok adják a GDP 45%-át és a munkahelyek 27%-át. A Jedlik-terv az első olyan átfogó kormányzati stratégia Magyarországon, amely a szellemi
tulajdonnal, azaz a tudományos, műszaki és innovációs, illetve kulturális és művészeti értékeinkkel
való felelős gazdálkodást helyezte a középpontjába. A stratégia a következő
négy pillérbe rendezett
intézkedésekkel kívánta elérni a kitűzött célokat:
A)
iparjogvédelemmel a nemzetgazdaság felemelkedéséért;
B)
szerzői joggal a kreatív iparágak és a kultúra fellendítéséért;
C)
a nemzetpolitika és egyes kormányzati szakpolitikák szolgálata a szellemi tulajdon
eszköztárával;
D)
a szellemi tulajdoni intézményi teljesítőképesség fokozása.
A stratégia a négy pillér mentén több mint
80 konkrét intézkedést,
kezdeményezést, beavatkozási
területet jelölt ki. Az 1666/2013. (IX. 23.) Korm. határozat hatálybalépése óta eltelt 26 hónap
elteltével az
intézkedések, beavatkozási területek több mint 80%-a esetében a stratégiában
előirányzott feladatok, illetve részfeladatok megvalósítása időarányosan haladt előre, sikerrel
teljesült, illetve befejeződött. A beavatkozási területek
17%-a esetében a nemzetközi vagy belföldi
kooperációban végzett feladatok megvalósítása folyamatban van.
IPARJOGVÉDELEMMEL A NEMZETGAZDASÁG FELEMELKEDÉSÉÉRT
Nemzetközi összehasonlításban is
versenyképes hazai iparjogvédelmi szolgáltatási és oktatási
kínálat segíti a vállalkozások, kutatóintézetek és egyetemek piacra lépését és sikeres részvételét a
nemzetközi versenyben. A Jedlik-tervben kitűzött tudatosság-növelési céloknak megfelelően – egy
2014-ben végzett korlátozottan reprezentatív
felmérés szerint – a hazai vállalkozói réteg
szellemitulajdon-védelmi ismeretszintje, tájékozottsága 2009 óta javult. Egyre tudatosabban
tekintenek a szabadalmakra, illetve használatiminta-oltalmakra, 60%-uk szerint az oltalmak növelik a
vállalat értékét, a válaszadók több mint egyharmada szerint ezek birtokában könnyebb befektetőt
találni, a terméket értékesíteni. Csökkent ugyan az iparjogvédelmi oltalmi rendszerek aktív használata,
de ez azzal függ össze, hogy 47%-uknál nincs vagy kevés az olyan műszaki fejlesztés, amely
oltalomképes.
Harmonikus és hatékony kapcsolat van kiépülőben a megújult, nemzeti KFI rendszer és a szellemi
tulajdon hazai rendszere között.
A 2015 augusztusától kezdődő európai és hazai KFI
forrásallokáció során általános elvárásként jutnak érvényre a szellemitulajdon-védelmi
követelmények. Az iparjogvédelmi szakértelem hatékonyan felhasználható a szellemi tulajdont érintő
önálló pályázati konstrukciók (pl. IPARJOG, innovációs voucher pályázatok) mellett
a többi KFI
pályázat kiírásában és elbírálásában, továbbá a nyertes pályázatok nyomon követésében és
ellenőrzésében. A pályázatkezelő testületek számára hatékony szakmai szűrést biztosíthatnak az
újdonságkutatási jelentések vagy írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentések, továbbá
az SZTNH kutatás-fejlesztést minősítő tevékenysége is.
A szellemitulajdon-védelem hazai rendszere
az ügyfelek oltalomszerzési esélyeinek a javításával
segíti a kiválósági és gazdasági versenyben való sikeres részvételüket. Jelentős eredményként
könyvelhető el, hogy 2012 óta
több mint a felére csökkent a folyamatban levő szabadalmi ügyek
száma, és a függő nemzeti ügyek összetétele javult; kétharmaduk három évnél nem volt régebbi
keltezésű. A nemzeti úton benyújtott, befejezett szabadalmi bejelentések átlagos nettó, hivatali átfutási
idejét sikerült 23 hónap körüli állandó értéken tartani. A védjegylajstromozási eljárások területén
fontos eredményt jelent, hogy a nemzeti védjegybejelentések meghirdetésének átlagos ideje a 2012.
évi 3,4 hónapról 2,8 hónapra csökkent, a nemzeti védjegy lajstromozására irányuló teljes eljárás
átlagos ügyintézési ideje pedig 6 hónapot alig meghaladó idejű volt. Az
ügyfelek igényeihez igazodó,
sokrétű eljárási opciók jól szolgálják a bejelentők speciális érdekeit mind a szabadalmi, mind
pedig e védjegyterületen. Az előzetes szabadalmazhatósági véleménnyel kiegészített újdonságkutatási
jelentés gyorsított eljárásban történő igénybevétele esetén
a bejelentők már a kérelem benyújtásától
számított két hónapon belül képet kaphatnak szabadalmazási esélyeikről. A védjegyterületen
pedig lehetőség van a bejelentések
gyorsított, illetve különleges gyorsított eljárás keretében történő
elbírálását kérni.
A különleges gyorsított eljárás révén mindösszesen 6 hét alatt sor kerül a
védjegybejelentés lajstromozására. A hatósági és szolgáltató tevékenység ISO minőségirányítási rendszerben történő ellátása garanciát
jelent az ügyféligények magas színvonalú kiszolgálására, és segíti a nemzetközi munkamegosztásban
való részvételt. Az SZTNH eredményesen tartja fenn 2010 óta
az ISO 9001:2008 minőségirányítási
és az ISO/IEC 27001:2005 információbiztonság irányítási integrált rendszert, az ISO/IEC 20000-
1:2013 szabvány szerinti informatikai szolgáltatásirányítási rendszert, továbbá az
információbiztonsági rendszerre vonatkozó 2015. májusi átállító audit sikeresen lezárásával
a hivatal
megfelel az új, ISO/IEC 27001:2013-as információbiztonsági szabvány követelményeinek is.
A nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségeknek a kiaknázása révén sikerült javítani az ügyfelek
– főként a hazai vállalkozások – oltalomszerzési esélyeit. A Jedlik-terv fontos célkitűzése volt a
közép-európai regionális nemzetközi szabadalmi hatóság, a budapesti székhelyű Visegrádi
Szabadalmi Intézet (VSZI) megalapítása.
A létrehozás fő célja,
hogy a részt vevő országok és
egyes szomszédos államok feltalálói és vállalkozásai számára az eddigieknél előnyösebb
feltételekkel tegye lehetővé a globális szabadalmi rendszerbe történő bekapcsolódást. A VSZI
lehetőséget ad arra, hogy a részt vevő országok szabadalmi bejelentői anyanyelvükön tegyék meg a
nemzetközi szabadalmi bejelentést, illetve az eljárás során felmerülő kérdéseikre is anyanyelvükön
kapjanak választ, valamint az oltalomképességre vonatkozó ”visegrádi” kutatási és vizsgálati
jelentések (az igénybe vehető díjkedvezmények révén) költséghatékonyabbak is lesznek. A magyar
Országgyűlés a 2015. évi LXIX. törvénnyel már ratifikálta és kihirdette a VSZI-megállapodást. A
visegrádi hivatalok benyújtották a Szellemi Tulajdon Világszervezetéhez (
World Intellectual Property
Organization, WIPO) a VSZI nemzetközi szabadalmi hatósággá (
Patent Cooperation Treaty, PCT)
történő kinevezésére irányuló közös kérelmüket, amelyet
a PCT Unió Műszaki Együttműködési
Bizottsága (PCT CTC) egyhangúan és elismerően támogatott a 2015 májusában megtartott 28.
ülésén.
E bizottság kedvező ajánlása alapján a PCT Unió Közgyűlése 2015. október 6-i ülésnapján
döntött a VSZI nemzetközi szabadalmi kutatási és elővizsgálati szervvé történő kinevezéséről. A
VSZI-megállapodás 2015. december 13-án két hónappal azt követően, hogy mind a négy Szerződő
Állam letétbe helyezte megerősítő okiratát lépett hatályba, ezzel a VSZI létrejött mint kormányközi
szervezet.. A VSZI Igazgatótanácsa 2015. december 14-én tartotta meg első ülését, amelyen elfogadta
eljárási szabályzatát, döntött az Igazgatótanács elnöki tisztségének betöltéséről az elkövetkezendő
négy év vonatkozásában, kinevezte a VSZI igazgatóját a 2015. december 15-től 2016. június 30-ig
terjedő időszakra, továbbá tárgyalásokat folytatott a VSZI-megállapodáshoz tartozó végrehajtási
szabályzat tervezetéről.
Ugyancsak 2015. december 14-én került sor a VSZI és a WIPO Nemzetközi Irodája közötti
megállapodás aláírására.
A VSZI 2016. július 1-jétől kezdi meg működését, és fogad bejelentéseket. Jelenleg a szervezet
felállítása és az előkészítő munka (így az informatikai háttér kiépítése, a minőségirányítási rendszer
felállítása, a kutatási és vizsgálati módszertan egységesítése) folyik.
A versenyképes magyar ipar külföldi jogszerzési lehetőségeit javító másik eszköz a
szabadalmi
gyorsforgalmi hálózat (
Patent Prosecution Highway, PPH), amelyet a világ vezető nemzeti és
regionális szabadalmi hatóságai hoztak létre. Az együttműködésnek az SZTNH 2009 óta tagja. A
magas minőségi színvonalon végzett kutatási és vizsgálati eredményeken alapuló együttműködés
megkönnyíti a szabadalmi oltalom megszerzését a részt vevő hivataloknál, azáltal hogy,
a bejelentők
számára gyorsított szabadalmi vizsgálatot biztosít. A kétoldalú megállapodásokon nyugvó
kooperációt 2014. januártól felváltotta az egységes szemléletű egyezmény, a
Global Patent
Prosecution Highway (GPPH) projekt. Jelenleg Magyarországgal együtt már 21 nemzeti vagy
regionális vesz részt az együttműködésben.
A
Hamisítás Elleni Akcióterv, amely a Jedlik-terv részét képezi, a
2011-2015-ös évekre vonatkozóan
három fő pillérbe sorolva 12 intézkedési területet jelölt ki a hamisítás elleni küzdelem
eredményességének előmozdítására. Az Akcióterv egészét áthatja a jogérvényesítés hatékonyabbá
tételének célkitűzése, egyben a hamis és kalóz termékek offline és online kínálata és kereslete
csökkentésének, valamint a hamisítás gazdasági hatásai elemzésének, felmérésének, és a gazdasági
szereplők jogérvényesítése támogatásának megvalósítása. Az Akciótervben feltüntetett, 12 kijelölt
intézkedési területen a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) a Jedlik-terv idősíkjába illeszkedve
2013-től szabályozási javaslatokat készített, felméréseket végzett, képzéseket, tudatosságnövelő
rendezvényeket szervezett, szoros együttműködést épített ki a hamisításban érintett hazai
szervezetekkel. Magyarországon sikerült megállítani, egyes szektorokban 2-5%-kal csökkenteni a
hamisítással érintett termékek EU-ban tapasztalt térhódítását.
Az európai szabadalmi rendszer reformja egyrészt az
Egységes Szabadalmi Bíróság (ESZB)
létrejöttét, másrészt egy új, egységes hatályú európai szabadalmi oltalom megteremtését is jelenti.
Az
Európai Szabadalmi Szervezet (
ESZSZ) Igazgatótanácsának Albizottsága (
Select Committee) – 18
ülés eredményeképpen – 2015 folyamán elfogadta az egységes hatályú európai szabadalmak
adminisztrációjához szükséges és a rendszer finanszírozásához kapcsolódó valamennyi végrehajtási
jellegű szabályzatot:
az európai szabadalmakra bejegyezhető egységes hatály adminisztrációjáról szóló
szabályzatot;
az egységes hatályú európai szabadalmak után fizetendő fenntartási díjakról szóló szabályzatot
(amelynek eredményeképpen a fenntartási díjak mértéke az ún. „
true TOP4” szintben került
megállapításra, azaz a díjmérték a legtöbb európai hatályosítással bíró négy tagállam
fenntartásidíj-szintjeinek összeadásával keletkezik);
a költségvetési és pénzügyi szabályzatot (amelynek értelmében az egységes hatályú európai
szabadalmak adminisztrációjával járó költségeket – ideértve a fordítási kompenzációs
mechanizmus költségeit is – nem a fenntartási díjakból az ESZH-t megillető 50% terhére,
hanem a tagállamok között felosztandó 50%-os hányadból kell fedezni); valamint
az egységes hatályú európai szabadalom után fizetendő fenntartási díjak (az egységes hatályú
európai szabadalmak adminisztrációs költségeivel csökkentett) 50%-ának a megerősített
együttműködésben résztvevő tagállamok közötti felosztásának kulcsára vonatkozó
szabályzatot (amelynek eredményeképpen Magyarországnak a felosztani rendelt összegből,
azaz a díjbevételnek az egységes hatályú európai szabadalmak adminisztrációs költségeivel
csökkentett 50%-ából 1,48% jut majd).
A finanszírozás kapcsán megállapodás született arról is, hogy
az ESZH monitorozza a kkv-któl
származó bejelentések mennyiségét és arányát, továbbá
a díjszinttel kapcsolatos felülvizsgálati
záradék kifejezetten ki fog térni a kkv-k speciális helyzetére. Emellett az Európai Bizottság
bejelentette, hogy a
kkv-k oltalomszerzését megkönnyítő intézkedéscsomagot fog kidolgozni.
Az albizottság feladatai közé tartozott továbbá a nyelvi rendelet végrehajtásával összefüggésben az
egyes privilegizált jogalanyok számára nyitva álló
fordítási kompenzációs mechanizmus
részletszabályainak kidolgozása is. Az igényelhető megtérítés mértékét az albizottság
szabadalmanként 500 euróban állapította meg.
Az európai szabadalmi reform másik pillérét képező ESZB-megállapodás a benne részes EU
tagállamok nemzeti bíróságainak egyes feladatait átvevő közös, nemzetközi bírósági szervezetet hoz
létre mind az egységes hatályú, mind a „hagyományos” európai szabadalmakkal összefüggő jogviták
rendezésére. 2014 októberében a horvát, magyar és szlovén igazságügyi tárcák elvi egyezségre
jutottak arról, hogy országaik az ESZB rendszerében működő
közös regionális divíziót hoznak létre,
budapesti székhellyel.
Magyarország
2015. október 7-én írta alá az
Egységes Szabadalmi Bíróságról szóló megállapodás
egyes – szükséges – rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásáról szóló jegyzőkönyvet.
A megújuló európai szabadalmi jogi környezet
a hazai szabályozás felülvizsgálatát és módosítását is szükségessé teszi. Az ezt megvalósító kodifikációs munkálatoknak a találmányok szabadalmi
oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény
módosítása az egyik legnagyobb horderejű, terjedelmű és
komplexitású része, amelynek első szakértői tervezete 2015 elején készült el.
Fontos hazai vonatkozású eredmény, hogy az egységes szabadalmi rendszer első, működő
intézményének Budapest ad otthont. Az
ESZB Bíróképző Központja a bírák és bírójelöltek képzését
és továbbképzését koordináló irodaként működik. A budapesti Bíróképző Központban a 2015. február
23-án tartott ünnepélyes megnyitót követően már lezajlott az első 19 bírójelölt képzésének első két
modulja 2015 februárjában és áprilisában. A képzés 2015 nyarán és őszén szakmai gyakorlattal
folytatódott német, francia, angol és holland, szabadalmi ügyeket tárgyaló bíróságokon.
Az Európai Unió védjegyrendszerének reformja során a Jedlik-tervben megfogalmazott szempontok
proaktív képviselete révén
eredményesen sikerült érvényesíteni a magyar érdekeket. Ennek
megfelelően fennmarad és tovább erősödik az uniós és a nemzeti védjegyrendszer harmonikus
együttélése, a BPHH és a tagállami hivatalok közötti együttműködés elmélyül, az Európai Védjegy- és
Mintaoltalmi Hálózat jogalkotási szintű elismerése és projektjeinek finanszírozása hosszú távon
biztosított lesz. Hazánk aktívan részt vett az Európai Védjegy- és Mintaoltalmi Hálózat kiépítésében és
az egyes projektjeinek megvalósításában. A
BPHH Együttműködési Alapjának vívmányai közül
jelentős előrehaladást sikerült elérni a TMview védjegykutatási adatbázis, a TM E-filing elektronikus
védjegybejelentési rendszer és a Designview formatervezésiminta-oltalmi adatbázis, valamint a DS E-
filing elektronikus formatervezésiminta-oltalmi bejelentési rendszerre vonatkozó projektek
megvalósítása terén. A hivatal az adatbázisokhoz történt csatlakozás révén bevezette az ingyenesen
elérhető TMview és a DesignView szolgáltatásokat. 2015. szeptember 4-én megtörtént a TM E-filing
rendszer sikeres hazai implementálása.
A védjegyekkel és a formatervezési mintákkal kapcsolatos hatósági joggyakorlat európai szintű
összehangolását célzó
konvergencia-program több projektjében vett részt aktívan vagy kapott akár
vezető szerepet is az SZTNH.
Ez idáig hét projekt jött létre, amelyek közül öt védjegyjogi
kérdésekkel foglalkozik, két munkacsoport tevékenysége pedig a formatervezési mintákkal
összefüggő joggyakorlat közelítésére irányul. A Konvergencia Program eredményeinek
önkéntes
implementációja az ún. közös közlemények megjelenését követően történik meg.
SZERZŐI JOGGAL A KREATÍV IPARÁGAK ÉS A KULTÚRA FELLENDÍTÉSÉÉRT
Az SZTNH a kormányzati szerkezetátalakítás eredményeként 2011. január 1-jével vette át a szerzői és
szomszédos jogok közös kezelését végző szervezetek nyilvántartásával és felügyeletével, valamint a
díjszabásuk jóváhagyásának előkészítésével kapcsolatos feladatokat. Ezzel
megnyílt az út a szerzők
és más jogosultak, illetve a
felhasználók érdekeit kiegyensúlyozottan figyelembe vevő egységes
kormányzati kontroll előtt. Az érintett szervezetekkel szorosan együttműködve kidolgozásra került
a
közös jogkezelő szervezetek beszámolási és számviteli beszámoló-készítési gyakorlatának
egységesítését szolgáló új beszámolási rend. Elkészült a közös jogkezelő szervezetek számviteli
működésének alapját képező
számviteli politika is. Az eddigi
tapasztalatok szerint
a közös jogkezelő
szervezetek működése és gazdálkodása egységesebbé, összehasonlíthatóvá és ellenőrizhetőbbé
vált, működésük transzparenciája pedig magasabb szintre emelkedett, felügyeletük alaposabb
lett.
A díjszabás-jóváhagyási eljárások eredményeként
több díjtétel is
jelentősen (20-50%-kal)
csökkent,
számos díjtétel pedig immár több évre visszamenően változatlan maradt. A csekély számú
jogdíjemelés mértéke egyetlen esetben sem haladta meg a Központi Statisztikai Hivatal által
megállapított fogyasztói árindexet. A számos díjtétel csökkenése – a műfelhasználások növekedésének
köszönhetően – nem vonta maga után a szerzők és más jogosultak javára
beszedett jogdíjbevételek csökkenését, mert azok
összege a 2011. évi 15,8-ról 2014-re 19,4 Mrd Ft-ra növekedett. A Nemzeti
Kulturális Alap által 2014-ben indított, a könnyűzenei utánpótlást támogató,
Cseh Tamás Program költségvetéséhez járul hozzá az üres adathordozók után szedett jogdíjakból származó bevétel
25%-a.
A szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belső piacon történő
online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről szóló
2014/26/EU irányelv átültetési javaslatának kidolgozására a szakmai és érdekképviseleti szervezetek széles körének
bevonásával került sor: 2014. december 23. és 2015. január 30. között zajlott az irányelv átültetési
koncepciójának előzetes egyeztetése; 2015. július 10. és augusztus 15. között pedig a részletes
átültetési koncepciót véleményezhették a szakmai szervezetek. Az irányelv rendelkezéseit átültető
jogszabályokat tartalmazó előterjesztés egyeztetésének megkezdése 2016 januárjában várható.
Teljesült hazánkban
az árva művek egyes megengedett felhasználási módjairól szóló 2012/28/EU
irányelv átültetésére irányuló jogalkotási feladat. Az átültetésre a szerzői jogról szóló 1999. évi
LXXVI. törvény módosítása, és
az árva mű felhasználásának részletes szabályairól szóló 138/2014.
(IV. 30.) Korm. rendelet megalkotása révén került sor
. A
változások 2014. október 29-én léptek
hatályba. Az implementáció a szabályozással
érintett szervezetek, intézmények nagyfokú
bevonásával, többek között kérdőíves konzultáció lefolytatásával zajlott. A BPHH által felállított
és működtetett árva mű adatbázis kidolgozásában, továbbá a prototípus tesztelési feladatainak
ellátásában egy kisszámú tagállami csoport tagjaként hazánk is részt vett.
A szerzői jogi ágazatok gazdasági hozzájárulásának rendszeres monitorozása segítséget nyújt a
szakpolitikák vívmányainak hatékonyabb kiaknázásában. Már a negyedik alkalommal készült el a
WIPO módszertana alapján a magyarországi szerzői jogi ágazatok nemzetgazdasági súlyára vonatkozó
vizsgálat, amely szerint
e szektoroknak a hazai GDP-hez való hozzájárulása az ezredforduló eleji
6,7%-ról 7,6%-ra növekedett. A szerzői jogi ágazatokban foglalkoztatottak száma az évtized
egészében meghaladta a teljes munkavállalói létszám 7%-át, ami 270 ezer munkavállalót jelent.
A szellemitulajdon-védelmi oktatás palettájának teljessé tétele érdekében szükségessé vált a meglevő
iparjogvédelmi tanfolyamok és képzések szerzői jogi kurzusokkal történő kiegészítése.
A
szellemitulajdon-védelmi képesítésekről szóló 1/2015. (I. 22.) IM rendelet szerint az alap-, közép- és
felsőfokon meghirdetett iparjogvédelmi szakképzések mellett már
alap- és középfokú szerzői jogi
képesítés megszerzésére is lehetőség nyílik. Az első tanfolyamok 2015 őszén kerültek
meghirdetésre, továbbá a szerzői jogi tanfolyamokhoz kapcsolódóan új jegyzet jelent meg „Bevezetés
a szerzői jogba” címmel.
EGYES KORMÁNYZATI SZAKPOLITIKÁK SZOLGÁLATA
Az iparjogvédelmi eszköztár alkalmazása jó hatásfokkal támogathatja a nemzeti értékek megőrzését,
valamint az egyes kormányzati szakpolitikák (így a környezetvédelmi politika, az agrárpolitika)
céljainak megvalósítását.
A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX.
törvény végrehajtásából (így különösen a Hungarikum Bizottságban való tagságból) fakadó feladatok
ellátása során az SZTNH szerez érvényt a speciális iparjogvédelmi szempontoknak. A bizottság által
kezelt
Hungarikumok Gyűjteményében szereplő hungarikumok közül 11 rendelkezik nemzeti,
közösségi és/vagy nemzetközi földrajzi árujelző oltalommal, három hungarikumhoz tanúsító védjegy
kapcsolódik, 13 esetében a termék vagy eljárás konkrét jogosultja védjegyportfólióval rendelkezik, 18
esetben pedig gyűjtőfogalomról van szó.
Hazánk proaktív szakmadiplomáciai erőfeszítésekkel támogatta
a WIPO-ban az eredetmegjelölések
oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodásnak a rendszer
kiterjesztését és korszerűsítését célzó reformját.
A Lisszaboni Megállapodás felülvizsgálata a
Genfben május 11-21. között megtartott diplomáciai értekezleten sikeresen megtörtént,
Magyarország aláírója lett a felülvizsgált szövegnek. A Megállapodás
hatására a hazai
eredetmegjelölések és más földrajzi árujelzők külföldi oltalomszerzése hatékonyabbá és
kiterjedtebbé válhat, ami a magyar termékek piaci pozícióit erősítheti, a jogsértőkkel szembeni
fellépés eszköztárát bővítheti.
A WIPO és az SZTNH közös szervezésében 2015. október 20-22. között Budapesten került
megrendezésre közel 200 szakértő részvételével a földrajzi árujelzőkről szóló nemzetközi szimpózium.
Hazánk
csatlakozott azon nemzetek köréhez, amelyek a „zöld” (környezetbarát) bejelentések
gyorsabb oltalmazását eljárási kedvezményekkel teszik lehetővé. A Jedlik-tervvel összhangban a
2015-ben bevezetett
„Zöld szabadalmak gyorsított megadása” programnak az a célja, hogy
csökkentse az új, zöld technológiák szabadalmi oltalmának megszerzéséhez szükséges időt, és ezáltal
felgyorsíthassa e technológiák jogilag rendezett keretek, pl. szabadalmi oltalom mellett történő piacra
jutását. A „zöld” szabadalmi oltalom megadására irányuló eljárás radikálisan
, akár egy-másfél évre is
lerövidíthető. Hazánkban az agrárszektor a gazdaság kiemelt szektora, hangsúlyos szerephez jut a kormányzati
politikában. A Kormány által 2015. június 19-én elfogadott élelmiszeripari fejlesztési stratégia
hatására
születő új megoldások várhatóan pozitív irányba mozdítják el a jövőben az agrárszektor
iparjogvédelmi aktivitását. Hasonló ösztönző hatása lehet annak, hogy az SZTNH
szakmai
együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központtal. A SZELLEMI TULAJDONI INTÉZMÉNYI TELJESÍTŐKÉPESSÉG FOKOZÁSA
Az SZTNH fejezetirányítói jogosítványokkal felhatalmazott költségvetési szerv, jogállását tekintve
kormányhivatal, amely
állami költségvetési támogatásban nem részesül, önfenntartó, saját
bevételeiből gazdálkodik. A feladatkörének ellátásához szükséges kiadások fedezetét miniszteri
rendeletben meghatározott összegű igazgatási szolgáltatási díjakból és a hivatalt megillető nemzetközi
eljárási bevételek hatékony felhasználásával teremti meg. A stratégia időszakában az SZTNH-t
jogszabályban előírt, 460 millió Ft összegű éves befizetési kötelezettség terhelte a központi
költségvetés felé, amelyet igazgatási szolgáltatási bevételeinek terhére kellett teljesíteni.
Az SZTNH feladatait szakmailag jól felkészült,
magasan kvalifikált, nemzetközi tapasztalatokkal
rendelkező, több nyelvet jól beszélő munkatársi
, kormánytisztviselői állománnyal látja el.
A
dolgozók 93%-a felsőfokú végzettségű, 30%-a tudományos fokozattal, illetve doktori címmel, közel
80%-a egy vagy több nyelvvizsgával rendelkezik. Az átlagéletkor 43,6 év.
Míg az SZTNH tevékenységi és felelősségi köre jelentősen megnőtt, addig a létszáma 2012-höz
viszonyítottan több mint 10%-kal csökkent. Ezen ellentmondás feloldása
új munkaszervezési
megoldást igényelt. Az SZTNH – a szükséges kormányzati jóváhagyással – ezért 2012 áprilisában
átvett egy 2011-ben alapított nonprofit kft.-t, melynek a nevét
HIPAvilon Nonprofit Kft.-re változtatta meg. Az új szervezeti megoldás célja az SZTNH jogszabályokba meghatározott
közfeladatai hatékonyabb ellátásának támogatása volt. Az SZTNH és a HIPAvilon Kft.
együttműködésének kereteiről a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény
115/E. §-ának (7) bekezdése rendelkezik, a részletes szabályok pedig a Hamisítás Elleni Nemzeti
Testületről szóló 287/2010. (XII. 16.) Korm .rendelet 6/A. §-ában találhatók.
Az intézményfejlesztési törekvések kiemelt területét jelenti az elektronikus ügyintézés és a belső
ügyviteli rendszer továbbfejlesztése. Jelentős eredmény, hogy 2015 júliusától az
ügyintézés teljesen
elektronikus úton történik a nemzetközi szabadalmi (PCT-) bejelentések elektronikus fogadása és
továbbítása terén az
ePCT szolgáltatás keretében. Megújult a 2012 óta működő, elektronikus
védjegykutatást biztosító
TMView rendszer, illetve a BPHH-val közös projekt keretében megvalósult
Magyarország csatlakozása a
DesignView szolgáltatáshoz, amely az Európai Unióban oltalom alatt
álló formatervezésiminta-oltalmak kutató adatbázisa.
A
2012-ben
indított
SZEMAFOR ("Szellemitulajdon-védelmi Moduláris Adatbázis és
Folyamatirányító Rendszer")
projekt célja az volt, hogy az SZTNH kulcsfontosságú ügyviteli
informatikai rendszerét egy új, elektronikus rendszerrel váltsa fel. A 2014 júniusától kizárólag
belső, hivatali forrásokból finanszírozott SZEMAFOR program keretében befejeződött az összes
hatósági ügyviteli folyamat elektronikus leképezése, folytatódott a hatósági dokumentumok
digitalizálása. A teljes körű elektronikus ügyintézéshez elengedhetetlen feltétel az elektronikus fizetés
lehetőségének a megteremtése.
Az SZTNH elnökét feladatai ellátásában – szakmai tanácsadó, véleményező szervként – a Szellemi
Tulajdon Nemzeti Tanácsa (SZTNT) segíti az Szt. 2010-ben elfogadott módosításával összhangban. A
tanácsadó testület tagságának és feladatkörének megújítására 2016 folyamán célszerű sort keríteni.
A Magyar Formatervezési Tanács (MFT) a hazai formakultúra innovációs, környezetpolitikai és
oktatási célokkal összehangolt fejlesztése érdekében hároméves munkaprogram és éves munkatervek
keretei között végezte eredményekben gazdag tevékenységét. Az MFT a védnöke a sikeres
Design
Hét Budapest rendezvénysorozatnak, amely évről évre szélesebb, az elmúlt évben 70 ezres
közönséget ért el 220 rendezvényével. Az MFT a felelős kezelője a
Magyar Formatervezési Díj és a
Moholy-Nagy László Formatervezési Ösztöndíj pályázatoknak, valamint a 2009-ben alapított
Design Management Díjnak.
A STRATÉGIA TOVÁBBVEZETÉSE
A Jedlik-tervben előirányzott feladatok további ütemes megvalósítása mellett
szükséges néhány
olyan stratégiai intézkedési terület kijelölése lehetőségének megvizsgálása, amely az elkövetkező
másfél évben hatékonyan szolgálhatja a szellemitulajdon-védelem versenyképesség-növelő
szerepének további erősítését. Ilyen stratégiai terület a vállalatok szellemi vagyonának feltárása,
illetve az egységes hatályú európai szabadalmi és bíráskodási rendszerhez való vállalati illeszkedést
elősegítő program előkészítése.
A
vállalkozások szellemi vagyonának feltárása képet adhat a tulajdonos számára a cég szellemi
vagyonáról, a védelem lehetséges formáiról, illetőleg a kockázatokról. A szellemivagyon-feltárás
egyik célcsoportját azok az
innovatív vállalkozások képezhetik, amelyek érdemi lépéseket tettek már
a kutatás-fejlesztés területén, másik célcsoportját pedig
az állami tulajdonban levő cégek
szellemivagyon-portfóliójának a feltárása képezheti. Ehhez
kedvező alapot teremt az SZTNH és a
Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2014. március 19-én kötött
együttműködési megállapodása.
Az egységes hatályú európai szabadalmi és bíráskodási rendszer bevezetése valószínűsíthetően meg
fogja növelni a hazánk területére is kiterjedő, a magyar vállalkozások számára jogi korlátként
megjelenő egységes hatályú európai szabadalmak számát. A hazai vállalkozói és KFI szféra számára
adekvát tájékoztatási és kompenzációs rendszert kell kidolgozni pályázati vagy egyéb támogatási
forrásokból, amely segítheti őket az új helyzethez való alkalmazkodásban, az előnyök kiaknázásában
és az esetlegesen felmerülő károk, konfliktusok elrendezésében, csökkentésében.
Folyamatos
tájékoztatásra van szükségük a szabadalmi rendszer keretében igénybe vehető lehetőségekről,
illetve a potenciális problémaforrásokról. A Vállalkozói Iparjogvédelmi Versenyképességet
Alapozó Cselekvési (VIVACE) Akcióprogram keretein belül külön fel kell hívni a figyelmüket a
szabadalomtisztasági vizsgálatra mint a potenciális jogsértések elkerülése érdekében igénybe
vehető szolgáltatásra.
A kulturális javak hozzáférhetősége kapcsán az árva művek egyes megengedett felhasználási
módjairól szóló 2012/28/EU irányelv átültetését szolgáló, 2014. október 29-én lépett jogszabályok, a
szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CLIX. törvény, valamint
az árva mű felhasználásának részletes szabályairól szóló 138/2014. (IV. 30.) Korm. rendelet
előremutató eredményeket tett lehetővé. A nem árva művek tekintetében azonban a könyvtári
digitalizálási tevékenység során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a szerzői engedélyek
beszerzése és a díj megfizetése továbbra is időigényes, lassú és nehézkes folyamat során valósítható
csak meg. További feladat tehát annak vizsgálata, hogy az árva műveknek nem minősülő irodalmi
műveknek (vagy legalább azok egy körének) a közgyűjtemények által történő felhasználása miként
engedélyezhető hatékonyabb, tehát egyszerű, ügyfélbarát, akár elektronikus módon. E vizsgálat során
különös figyelmet érdemelnek azon modellek, amelyek a kereskedelmi forgalomból kikerült (ún. out
of commerce) irodalmi művek felhasználásának engedélyezése terén már Európában működnek.
I. BEVEZETÉS
A Jedlik-terv az első olyan átfogó kormányzati stratégia Magyarországon, amely a szellemi
tulajdonnal, azaz a tudományos, műszaki és innovációs, illetve kulturális és művészeti értékeinkkel
való felelős gazdálkodást helyezte a középpontjába.
Az SZTNH 2012 második felében dolgozta ki a szellemitulajdon-védelmi stratégia, a Jedlik-terv
tervezetét, majd a
kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) Korm. rendelet 8.
alfejezete szerinti társadalmi véleményezési eljárás keretében 2013 januárjában bocsátotta azt
társadalmi egyeztetésre. A stratégiai partnerek és egyéb társadalmi szervezetek külön felkérést kaptak
véleményük kifejtésére, további társadalmi szervezetek a honlapokra felkerült tervezetek kapcsán
öntevékeny módon juttatták el a véleményüket. A stratégiai dokumentumot a hivatal elnökének
tanácsadó testülete, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Tanácsa (SZTNT) is megvitatta és támogatta.
A Jedlik-terv közigazgatási egyeztetése 2013. június végén kezdődött, a Kormány általi
elfogadására
pedig 2013. augusztus 14-én került sor. A Magyar Közlönyben szeptember 23-án jelent meg –
másnapi hatálybalépéssel –
az 1666/2013. (IX. 23.) Korm. határozat a szellemi tulajdon védelmére
irányuló nemzeti stratégia elfogadásáról és a végrehajtásával összefüggő feladatokról.
II. ALAPVETŐ VÁLTOZÁSOK A STRATÉGIA KÖRNYEZETÉBEN 2013 ÓTA
A Jedlik-terv kidolgozása óta eltelt időszakban a stratégiai környezetben, az iparjogvédelmi
helyzetképben
néhány lényeges változás következett be, amelyek az alábbiak.
2.1. A KFI intézményrendszer változása
A szellemitulajdon-védelmi stratégia szoros kapcsolódást feltételez a kutatási, fejlesztési és innovációs
(KFI) intézményi és pályázati rendszerrel, amelyet a Kormány a Jedlik-terv hatálybalépése óta eltelt
időszakban, 2015. január 1-jével jelentősen átalakított.
Az Országgyűlés 2014. november 25-i ülésén fogadta el
a tudományos kutatásról, fejlesztésről és
innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvényt (KFI törvény). E törvény értelmében a magyarországi
kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység felügyeletének egységesítésére, prioritásainak
meghatározására, valamint az erre szánt hazai és uniós források koordinált elosztására 2015. január 1-
jével létrejött a
Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH), amely a Nemzeti
Innovációs Hivatal és az OTKA iroda jogutódjaként önálló kormányhivatalként látja el feladatait.
Ehhez az új hivatalhoz került minden központi kutatási, fejlesztési és innovációs pályázati forrás,
valamennyi nemzetközi tudományos intézményben és tudományos programban való részvétel
koordinálása.
A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap jogutódjaként létrejött a
Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és
Innovációs Alap (NKFIA), amely „a kutatás-fejlesztés és az innováció állami támogatását biztosító és
kizárólag ezt a célt szolgáló, az államháztartásról szóló törvény szerint elkülönített pénzalap”. Ennek
forrása a továbbiakban is a költségvetés és a gazdasági társaságok által befizetett innovációs járulék.
Az új törvény mind a kutatás-fejlesztési, mind pedig az innovációs támogatások kapcsán külön
jogcímként nevesíti a szellemi tulajdon védelmét és hasznosítását.
A Kormány 2015. március 24-én fogadta el a
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program
fejlesztései keretének megállapításáról szóló 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozatot, amely −
a
Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 2015. évi programstruktúrájának jóváhagyásáról
szóló 1262/2015. (IV. 30.) Korm. határozattal együtt − megjelöli a kutatáshoz, technológiai
fejlesztéshez és innovációhoz köthető prioritásokat és a 2015. évi pénzügyi eszközöket, egyebek
mellett rögzítve a szellemitulajdon-védelemmel kapcsolatos pályázatok kereteit is.
2.2. A kormányzati felügyelet változása
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról
szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. §-a (4) bekezdésének
c) pontja szerint
az SZTNH kormányhivatal,
amely a törvény 70. §-ának (1) bekezdése értelmében a Kormány irányítása alatt működik. A 70.
§ (2) bekezdése szerint a Kormány nevében a kijelölt miniszter látja el a kormányhivatal felügyeletét.
A Jedlik-tervnek az 1666/2013. (IX.23.) Korm. határozattal történő elfogadásakor, azaz 2013-ban az
akkori kormányzati szerkezetben a felügyeletet az SZTNH tekintetében a közigazgatási és igazságügyi
miniszter látta el, majd a kormányzati szerkezetben történt 2014. évi változásokkal összhangban
a
törvény szerinti felügyeleti jogokat az igazságügyi miniszter gyakorolja.
2.3. Kutatás-fejlesztési minősítési hatáskör
Az SZTNH feladatköre az innovációs törvény 2011. évi módosítása következtében 2012. február 1-jei
hatállyal kibővült a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével, amely tevékenység ellátásának első
két teljes éve a Jedlik-terv megvalósításának idejére esik. Egyrészről
a vállalkozások önkéntesen és
opcionálisan kezdeményezhetnek előzetes K+F minősítést, másrészről az SZTNH − a Nemzeti
Adó- és Vámhivatal (NAV), más hatóságok és bíróságok, valamint harmadik személyek –
megkeresésére
szakértőként működik közre olyan szakkérdések eldöntésében, amelyek egyes
tevékenységek kutatás-fejlesztéskénti minősítését érintik.
A minősítési eljárás keretében hozott kedvező határozat
nemcsak a kutatás-fejlesztési
tevékenységhez kapcsolódó adó- és járulékkedvezmények érvényesítéséhez használható fel,
hanem a KFI támogatási rendszerben a támogatás iránti kérelemben megjelölt
KFI projekt kutatás-
fejlesztési tartalmának igazolására is.
Előminősítési kérelmet elsősorban adókedvezmények igénybevétele miatt, illetve KFI pályázatokhoz
kapcsolódóan nyújtottak be az ügyfelek, meghatározóan kis- és középvállalkozások. 2013-ban és
2014-ben 174 ilyen kérelem érkezett.
Az ügyteher túlnyomó többségét a NAV számára az
adóellenőrzésekhez kapcsolódó utólagos szakértői vélemények készítése jelentette; az ilyen
megkeresések száma az elmúlt két évben 1754 volt. A NAV részére végzett szakértői munka
túlnyomóan az innovációsjárulék-kedvezményhez kapcsolódóan igénybe vehető kedvezményekhez
kötődött.
A lezárt NAV-megkeresések esetében az ügyek 36-39%-a volt elismerhető K+F
tevékenységként; az SZTNH – ellentételezetlen – szakértői tevékenysége a NAV számára több mint
20 Mrd Ft összegű adókedvezmény megalapozatlan igénybevételét hiúsította meg.
A 2013. június 13-án elfogadott „
Befektetés a jövőbe: Nemzeti kutatás-fejlesztési és innovációs
stratégia 2020” című szakpolitikai stratégiához kapcsolódó intézkedési tervben foglaltak szerint a
Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az SZTNH bevonásával és a Deloitte Zrt. közreműködésével
végrehajtotta a K+F minősítési rendszer 2013. évi értékelését. Az értékelésről 2014-ben közzétett
jelentés megállapította, hogy a minősítési rendszert már ismerő és igénybe vevő vállalkozások
jellemzően pozitívnak, ügyfélbarátnak tekintik a hivatal ez irányú tevékenységét és elismerik
szakmai kompetenciáját. A jelentésben megfogalmazott javaslat szerint az
egyik legfontosabb
feladat a pályázati rendszer összehangolása a minősítési rendszerrel, ami a pályázók részére is
jelentősen egyszerűsítené az adminisztratív terheket.
2.4. Innovációs és iparjogvédelmi statisztikai trendek
A szellemi tulajdon nemzetgazdasági jelentőségére mutatott rá az Európai Bizottság, a Belső Piaci
Harmonizációs Hivatal (BPHH) és az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) a 2013 szeptemberében – a
Jedlik-terv Kormány általi elfogadásának időpontjában – bemutatott közös tanulmánya, amely szerint
az Európai Unióban az
ágazatok közel fele szellemitulajdon-intenzívnek tekinthető. Ezek a
szektorok biztosítják az
EU teljes gazdasági tevékenységének (GDP) mintegy 39%-át, az uniós
foglalkoztatás 26%-át, az exportnak pedig a 90%-át.
A szellemitulajdon-intenzív ágazatok gazdasági
súlya hazánkban meghaladta az uniós átlagot:
ezek az ágazatok biztosították a GDP 45,1%-át, és adták a munkahelyek 27,2%-át. A magyar
gazdaság szerkezeti adottságai következtében
különösen magas volt a szabadalom-intenzív
iparágak súlya (20% az uniós 13,9%-os átlaggal szemben), de a védjegy-intenzív ágazatok
(38,3% az uniós 33,9%-kal szemben) és a formatervezésiminta-intenzív ágazatok (17,9% az uniós
12,8%-kal szemben) gazdasági teljesítményhez való hozzájárulása is meghaladta az európai
átlagot.
Az
Innovációs Unió 2015. május 7-én nyilvánosságra hozott országrangsora (
Innovation Union
Scoreboard, IUS) szerint, amely az innovációs teljesítmények jellemzésére szolgál, Magyarország
hosszú évek óta a "mérsékelt innovátorok" (
moderate innovators) csoportjában foglal helyet. A Jedlik-
terv helyzetképében felvázolt, a 2011. évre vonatkozó 19. helyezéssel szemben a 2015-ös innovációs
eredménytáblán
hazánk már csak a 20. helyet foglalta el. A „szellemi tulajdon” (
Intellectual Assets)
területén is romlott a magyarországi teljesítmény, ugyanis
a korábbi 20. helyről a 23. helyre
kerültünk az országrangsorban, elmaradva az EU átlagtól (55%). A szellemi tulajdon helyzetének
jellemzésére alkalmazott mutatók tekintetében a nemzetközi szabadalmi (
Patent Cooperation Treaty,
PCT) bejelentések GDP-hez viszonyított száma az EU átlagának (100%) 39%-a, a társadalmi
kihívásokkal kapcsolatos PCT-bejelentések tekintetében 43%-a, a közösségi védjegyoltalmak 41%-a,
a közösségi dizájnoltalmak 30%-a.
A külföldről származó szabadalmi és licencia-bevételek
tekintetében viszont az EU-átlagot meghaladó (137%) teljesítményt értünk el.
A nemzeti tudásbázis és a kulturális vagyon hatékony védelmét csak a szellemi tulajdon
korszerű eszközrendszere garantálhatja, hozzájárulva a gazdasági versenyképesség javításához, a
munkahelyteremtéshez. A szellemitulajdon-védelemnek a nemzetközileg elismert hazai intézményi
rendszere, infrastrukturális és humánkapacitása, magas színvonalú jogi szabályozottsága, gazdag
szolgáltatási kínálata előmozdítja a hazai gazdaság, a kreatív ipar megerősödését, biztosítja a KFI
befektetések megtérülését, valamint megnyitja az európai és globális piacokra való kilépés horizontját.
A BPHH legfrissebb, 2015. június 18-án közzétett, 130 ezer európai uniós cégre kiterjedő,
reprezentatív vállalati felmérés szerint a
nagyvállalatok 40%-a rendelkezik iparjogvédelmi
oltalommal, míg a kis- és középvállalatoknak mindössze 9%-a valamilyen szellemitulajdon-jog
birtokosa. (A kkv-k képviselete 96%-os volt a mintában, és a cégek mindössze 4%-a tartozott a
nagyvállalatok körébe.)
A szellemi tulajdon és a vállalati növekedés, versenyképesség közötti
szoros összefüggést mutatja, hogy az egy foglalkoztatottra jutó bevételek nagysága átlagosan 29%-
kal, a kifizetett béreké 20%-kal magasabb az iparjogvédelmi oltalommal rendelkező cégeknél, mint az
oltalommal nem rendelkezőknél. A kis- és középvállalatok esetében az oltalommal rendelkezők
körében a bevételtöbblet eléri a 32%-ot. Az egy főre jutó bevételek növekedése azoknál a cégeknél
volt a legmagasabb, amelyek védjeggyel (30%-kal), illetve védjeggyel és formatervezésiminta-
oltalommal is (39%-kal) rendelkeznek.
A gazdasági növekedés megindulása minden bizonnyal előmozdítja a hazai bejelentői aktivitás
fokozódását. Hasonló hatás várható a fokozatosan megnyíló KFI forrásoktól, valamint az innovációs
intézményi és pályázati rendszer megújításától. Ösztönző környezet hiányában
a 2012-2014 közötti
időszakban a magyar bejelentői aktivitás alacsony volt: a hazai eredetű szabadalmi bejelentések
száma 5-700, a védjegybejelentéseké 3500-4000, a formatervezésiminta-oltalmi bejelentéseké 200-250
közötti sávban mozgott. A hatályos, nemzeti úton megadott oltalmak száma a szabadalmaknál 5 ezres,
a védjegyeknél 55 ezres nagyságrendet ért el. A Magyarországra kiterjedő hatályú európai
szabadalmak száma 15 ezer fölé emelkedett, emellett a közösségi oltalmak (közösségi védjegy- és
dizájnoltalom) több százezres mennyiségére kell figyelemmel lennie a hazai vállalkozásoknak a belső
piacon. Jóllehet
a magyar bejelentők növekvő számban nyújtottak be külföldi bejelentéseket az
elmúlt években, ezek száma még alacsony: évente 160 nemzetközi szabadalmi (PCT-) bejelentést,
280-300 nemzetközi védjegybejelentést, 500 közösségi védjegy- és 150-170 dizájnbejelentést tettek.
III.
A
STRATÉGIAI
CÉLOK
MEGVALÓSÍTÁSA,
AZ
INTÉZKEDÉSEK
ELŐREHALADÁSA
A Jedlik-terv a 2013-tól 2016-ig terjedő időszakra vonatkozóan rögzítette a szellemi tulajdon védelme
területére vonatkozó középtávú célkitűzéseket. Helyzetképre épült, amelynek tükrében felvázolta a
stratégiai időszak végére elérni kívánt célállapotot. A stratégia az iparjogvédelmet a nemzetgazdaság
felemelkedésének, a szerzői jogot pedig a hazai kreatív iparágak fellendítésének és a magyar kultúra
megóvásának szolgálatába állította. Célja volt továbbá, hogy a szellemi tulajdon védelme járuljon
hozzá a nemzetpolitika és egyes kormányzati szakpolitikák megvalósításához. E nemzeti érdekek
mentén irányozta elő a szellemitulajdon-védelmi intézményi teljesítőképesség erősítését.
A Jedlik-terv a következő
négy fő pillérbe rendezett intézkedésekkel kívánta elérni a kitűzött
stratégiai célokat:
A)
iparjogvédelemmel a nemzetgazdaság felemelkedéséért;
B)
szerzői joggal a kreatív iparágak és a kultúra fellendítéséért;
C)
a nemzetpolitika és egyes kormányzati szakpolitikák szolgálata a szellemi tulajdon
eszköztárával;
D)
a szellemi tulajdoni intézményi teljesítőképesség fokozása.
A stratégiai dokumentum a
négy pillér mentén 13 stratégiai célirányt, ezeken belül
35 stratégiai
célkitűzést jelölt meg, e célkitűzések elérése érdekében pedig több mint
80 konkrét intézkedést,
kezdeményezést, beavatkozási területet határozott meg.
Az
1666/2013. (IX. 23.) Korm. határozat 2013. szeptember 24-i hatálybalépését követően az SZTNH
megkezdte a Jedlik-terv célkitűzéseinek megvalósítását, beépítve
azt a 2014. és 2015. évi hivatali
munkatervébe is. Ennek eredményeképpen a Jedlik-terv elfogadását követő 26 hónapot felölelő
időszakban az SZTNH – a hazai és nemzetközi szakmai szervezetekkel együttműködésben –
folyamatosan dolgozott a nemzeti stratégiában nevesített és hivatali hatáskörben megvalósítható
intézkedések végrehajtásán.
A Jedlik-terv négy pillére mentén megjelölt 35 stratégiai célkitűzés teljesítése az előirányzott ütemben,
időarányosan haladt; a 80-at meghaladó számú konkrét intézkedés, beavatkozás, illetve
kezdeményezés végrehajtásának állásáról a következő táblázat ad
összefoglaló áttekintést, míg a
jelentés 1. melléklete
tételesen minősíti a feladatok teljesítésének előrehaladását.
Az
intézkedések, beavatkozási területek több mint 80%-a esetében a stratégiában előirányzott
feladatok, illetve részfeladatok megvalósítása időarányosan haladt előre, sikerrel teljesült, illetve
befejeződött. A beavatkozási területek
17%-a esetében a nemzetközi vagy belföldi kooperációban
végzett feladatok megvalósítása folyamatban van.
Összefoglaló a Jedlik-terv stratégiai feladatainak állásáról
Intézkedés teljesítésének állapota
Intézkedési területek száma
Időarányos teljesítés, sikerrel megvalósult feladatok,
71 (83%)
illetve részfeladatok (T)
Kooperáció-függő feladatok, amelyek megvalósítása
15 (17%)
folyamatban van (K)
IV.
A JEDLIK-TERV MEGVALÓSÍTÁSÁNAK KIEMELT EREDMÉNYEI
Az alábbi fejezetben a Jedlik-terv pillérei és stratégiai területei mentén tekintjük át a nemzeti stratégia
időarányos teljesítésének legfontosabb eredményeit.
4.1. IPARJOGVÉDELEMMEL A NEMZETGAZDASÁG FELEMELKEDÉSÉÉRT
4.1.1. Az iparjogvédelmi eszköztár intenzívebb alkalmazásával a versenyképesség javításáért
Az iparjogvédelem lehetőségeinek hatékonyabb és szélesebb körű kiaknázása A versenyképesség javítása érdekében stratégiai célkitűzésként fogalmazódott meg a szellemitulajdon-
védelem eszközeinek hatékonyabb kiaknázása, a szellemitulajdon-védelmi tudatosság és képességek
fejlesztése. A kis- és közepes vállalkozások szellemitulajdon-védelmi tudatosságának emelése, illetve
információs ellátottságuk növelése érdekében egy évtizede indult útjára a
Vállalkozói Iparjogvédelmi
Versenyképességet Alapozó Cselekvési (VIVACE) Akcióprogram, amely
nemzetközi elismerést
szerzett, és a követendő, legjobb gyakorlatok között tartották számon. A jelenleg is működő VIVACE
programban kiemelt szerepet játszanak olyan szakmai együttműködő partnerek, mint a megyei
kereskedelmi és iparkamarák, felsőoktatási technológiatranszfer irodák, illetve az egyetemi PATLIB-
központok, valamint a regionális innovációs ügynökségek. Az SZTNH-val közösen azt célozzák, hogy
helyben tegyék elérhetővé az innovációs szolgáltatásokat, valamint a szellemitulajdon-védelmi
ismereteik további bővítése érdekében információs pontokat működtessenek.
A Jedlik-terv ösztönözni kívánta, hogy a szellemitulajdon-védelmi kultúra egyre szélesebb körben
honosodjon meg a hazai vállalati szektorban és a tudományos életben. Ehhez kapcsolódva
kiemelt
feladatot jelentett a szellemitulajdon-védelmi szolgáltatások kínálatának és keresletének
áttekintése. Az SZTNH és a HIPAvilon Magyar Szellemi Tulajdon Ügynökség Nonprofit Kft.
(HIPAvilon Kft.), valamint a szabadalmi ügyvivők által nyújtott iparjogvédelmi szolgáltatások mellett
a non-profit szolgáltatók kínálata is figyelemre méltó; ezek tevékenységéről a VIVACE partneri köre
számára 2014 augusztusában eljuttatott
kérdőív segítségével készült leltár.
Az iparjogvédelmi
szolgáltatások iránti vállalkozói kereslet feltérképezése
érdekében – a 2005-ben és
2009-ben végzett kérdőíves vizsgálatot követően – 2014-ben újabb felmérés készült a már vizsgált
hazai vállalkozói réteg (435 válaszadó) korlátozottan reprezentatív körében. E vizsgálat szerint a
hazai
vállalkozások
szellemitulajdon-védelmi
ismereteinek
szintje,
oltalmakra
vonatkozó
tájékozottsága és tudatossága javult a 2009 és 2014 közötti időszakban: a válaszadók 60%-a
szerint az oltalmak növelik a vállalat értékét, több mint egyharmaduk szerint az oltalmak birtokában
könnyebb befektetőt találni, a terméket értékesíteni. Ezzel ellentétben az
iparjogvédelmi rendszerek
aktív használata csökkent, ami megerősíti a szolgáltatásfejlesztés fontosságát.
A válaszadók körében mérséklődött a műszaki szellemi alkotások jogvédelmét fontosnak tartók
aránya, ugyanis
47%-uknál nincs vagy kevés az olyan műszaki fejlesztés, amely oltalomképes.
Másrészről a vállalkozások egy része még mindig nem ismeri fel fejlesztési eredményeik
oltalmazásának szükségességét (a kisvállalkozások csupán 65%-ának, a középvállalkozások 52%-ának
van tudomása a műszaki fejlesztések megtérülését biztosító oltalomról). A vállalkozások egyharmada
esetében az erőforrásokat a napi működés foglalja le.
A vállalkozások jobbára tisztában vannak az oltalmak fontosabb funkcióival, de a megszerzésük
érdekében tevékenyen fellépők,
az oltalommal rendelkezők aránya minden oltalmi forma esetében
alacsony (a védjegy esetében 15%, a szabadalom és használati minta esetében 11%), illetve az
oltalmat birtokló cégek többnyire csak egy legfeljebb két oltalommal rendelkeznek. A BPHH
felmérési adatai szerint a
valamilyen szellemitulajdon-védelmi oltalommal rendelkező vállalatok
átlagos aránya az EU-ban is alacsony, csak 10,1%.
A szellemitulajdon-védelmi támogató szolgáltatások közül a tájékoztatás és oktatás mellett a
pályázatfigyelés iránti érdeklődés növekedett az előző felmérés óta eltelt idő alatt.
Hatékony kapcsolódás a KFI és a szellemi tulajdon között A két szakpolitikai stratégia, a Jedlik-terv és a Kormány
1414/2013. (VII. 4.) Korm. határozatával elfogadott, „
Befektetés a jövőbe (2013-2020)” című KFI stratégia célrendszerei szorosan
összekapcsolódnak. A Jedlik-terv kiemelt célkitűzése, hogy harmonikus, kölcsönösen
megtermékenyítő és a hatékonyságot javító kapcsolat épüljön ki egyfelől a nemzeti kutatási-fejlesztési
és innovációs politika és infrastruktúra, másfelől a szellemi tulajdon hazai rendszere között. Ez a
kapcsolódás hozzájárulhat ahhoz, hogy a közfinanszírozású kutatóhelyek, a felsőoktatási intézmények
megfelelően gondoskodjanak a közpénz felhasználásával létrehozott szellemi javaik védelméről.
Az innováció magyarországi intézményi és pénzügyi keretrendszerének 2015. január 1-jével történt
átalakítása következtében a Jedlik-tervben előirányzott stratégiai célkitűzésekről való, érdemi,
szakpolitikai egyeztetés az NKFIH és az SZTNH között már 2015 elején megkezdődött, és azóta
is folyamatos.
A KFI törvény a támogatási célok között nevesíti a szellemi tulajdon védelmét és hasznosítását. Erre
figyelemmel azon
KFI pályázati kiírások esetében, ahol ez szakmailag értelmezhető, a szellemi
alkotások jogi védelme és a szellemi tulajdon hasznosítása érdekében kezdeményezett hatósági
eljárások díjainak, az ehhez kapcsolódó egyéb költségeknek, valamint az igénybe vett szolgáltatások
díjának
meg kell jelenniük az elismerhető költségek között.
A magyar szellemi alkotások hazai és külföldi iparjogvédelmi oltalmának megszerzését és
fenntartását a már közel két évtizedes múltra visszatekintő, továbbfejlesztett pályázati konstrukció
(IPARJOG) szolgálja. Az
1173/2015. (III. 24.) Korm. határozat, illetve az 1262/2015. (IV. 30.) Korm.
határozat szerint a magyar szellemi alkotások hazai és külföldi iparjogvédelmi oltalmának
megszerzését és fenntartását támogató pályázat megnyitására a GINOP 2.1.3. prioritás keretében,
illetve az NKFIA terhére
2015 augusztusában került sor, 1 Mrd, illetve 0,3 Mrd Ft-os
keretösszegekkel és egyszerűsített eljárási rendben. (A GINOP az ún. konvergencia régiókban, az
NKFIA a közép-magyarországi régióban, valamint az egyéni feltalálók számára biztosít pályázati
forrásokat.) Az egyszerűsített eljárási rend biztosítására alkalmas eszköz a találmányok szabadalmi
oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény szerinti (Szt.) írásos véleménnyel kiegészített
újdonságkutatási jelentés felhasználása.
A projekt alapját képező műszaki megoldás újdonságtartalmának megítélése tekintetében, az SZTNH
által – egyrészt a fentiek szerint a szabadalmi bejelentés vizsgálata körében, másrészt, bejelentés
hiányában, külön megrendelés alapján – készített
újdonságkutatási jelentés vagy írásos
véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés segítheti akár a kutatás-fejlesztési
támogatások odaítéléséért felelős szakterületi kollégiumok tevékenységét, akár pedig az
innovációs támogatások esetén eljáró Innovációs Testület munkáját.
Egy másik önálló pályázattal, a GINOP-2.1.4., illetve az NKIA terhére meghirdetendő „
Innovációs
voucher” pályázattal többek között szellemitulajdon-védelmi szolgáltatásokat is igénybe lehet venni. A
konstrukció várhatóan 2015. decemberben indul, szintén egyszerűsített eljárási rendben, 3 Mrd
GINOP-beli, illetve 0,5 Mrd Ft NKIA-beli keretösszegekkel.
Az iparjogvédelmi szakértelem hatékonyan felhasználható – a szellemi tulajdont érintő
önálló
pályázati konstrukciók mellett – a többi
KFI pályázat kiírásában,
elbírálásában, valamint a
nyertes pályázatok
nyomon követésében és ellenőrzésében. A nemzetközi tapasztalatok szerint a
felhalmozódott szakmai tudás a műszaki haladás irányainak a meghatározásában, a belföldi és külföldi
viszonylatban egyaránt újdonságot jelentő kutatás-fejlesztési irányok és megoldások kiválasztásában is
pótolhatatlan segítséget nyújthat.
A kutatás-fejlesztési pályázatok elbírálása és a támogatási döntések meghozatala során az NKFIH
mellett működő kollégiumok és testületek számára
hatékony szakmai támogatást jelenthet az
SZTNH-nak a kutatás-fejlesztési tevékenységek minősítésére irányuló, 2012 elejétől ellátott
tevékenysége is, amelyet a KFI törvény 2015. január 1-jétől újraszabályozott. Az előzetes minősítési
eljárás keretében meghozott határozat felhasználhatósága már megjelent az elmúlt pályázati
időszakban számos kiírásban, és a pályázati dokumentumokhoz − akár opcionálisan, akár kötelező
jelleggel − csatolva segítette a pályázati elbírálók feladatát a döntéshozatalban.
Ezen túlmenően a kutatás-fejlesztési minősítési eljárás keretében hozott határozatok a K+F
adókedvezmények igénybevételével kapcsolatos jogbiztonság növelésére is alkalmasak, mivel azok a
hatóságok számára kötelező erővel bírnak. A bírálati testületek felkérése alapján a jövőben lehetőség
lenne a benyújtott KFI pályázatok kutatás-fejlesztési szempontok szerinti minősítésére is.
4.1.2. Az iparjogvédelmi oltalomszerzés és jogérvényesítés feltételeinek javítása
A hazai oltalomszerzés esélyeinek javítása A Jedlik-terv a stratégiai célok között jelölte meg, hogy a szellemitulajdon-védelem hazai rendszere az
ügyfelek oltalomszerzési esélyeinek a javításával segítse a nemzeti, európai és globális szintű
kiválósági és gazdasági versenyben való sikeres részvételüket.
Ez történhet a hatósági eljárások
gyorsításával, a szabadalmi oltalom megadására, illetve a védjegylajstromozásra irányuló
eljárások átlagos átfutási idejének a csökkentésével,
az ügyfelek igényeihez igazodó, sokrétű eljárási
opciók kialakításával,
az ügyfélbarát ügyintézéssel, valamint a magas minőségi követelmények
biztosításával.
A szabadalmi oltalom megadására irányuló eljárásban
jelentős eredményeket sikerült elérni az
eljárások gyorsítása területén
. Lényegesen csökkent a folyamatban levő szabadalmi ügyek száma. A 2012. évi 4587-hez képest
2015. május végére több mint a felére,
2040-re mérséklődött a függő
ügyállomány. Ebben fontos szerepe volt a nemzeti szakaszba lépett nemzetközi szabadalmi ügyek
(PCT) 2012-ben megkezdett, gyorsított feldolgozásának. Ennek eredményeként
a folyamatban levő
PCT-ügyek számát a 2012. évi 2793-ról 2014-re
759-re sikerült redukálni. Ezeknek az ügyeknek a
35%-a gyógyszeripari, 56%- vegyészeti és agrárkémiai ügy volt 2014-ben.
A folyamatban levő nemzeti szabadalmi ügyek összetétele javult: kétharmaduk három évnél nem
volt régebbi keltezésű. A PCT-ügyek esetében a gyorsított feldolgozás után megmaradt, régebbi ügyek
döntően bonyolult, lassan megoldható ügyeket jelentenek. Figyelembe kell venni azt is, hogy egyes
ágazatokra, így a gyógyszeriparra jellemző speciális feltételek (pl. törzskönyvezési eljárás és az ahhoz
szükséges kísérletek, vizsgálatok időigénye) miatt a bejelentők a függő státusz évtizedes
fenntartásában érdekeltek.
A nemzeti úton benyújtott, befejezett szabadalmi bejelentések átlagos nettó, hivatali átfutási
idejét sikerült 22-23 hónap körüli állandó értéken tartani. A nemzeti úton
megadott szabadalmak engedélyezési eljárásának nettó átfutási ideje 35 hónap volt – az ISO előírásaival összhangban. (Ez az
idő tartalmazza a közzétételig kötelező 18 hónapos várakozási időt).
A közzététellel válik a szabadalmi bejelentés tárgyát képező találmány hozzáférhetővé bárki számára,
és az új ismeret elősegíti a műszaki fejlődést. A hivatal gondot fordított e határidő betartására, így az
átlagos átfutási idő 2014-ben 18,9 hónap volt.
Ez az időtartam érdemben csak akkor lenne tovább
csökkenthető, ha a bejelentők a jelenleginél nagyobb számban élnének a szabadalmi bejelentések
korábbi közzétételének lehetőségével. A hatályos
jogi szabályozás már többféle lehetőséget ad az eljárási idő lerövidítésére az
oltalomszerzés különböző fázisaiban, amennyiben ez a szabadalmi bejelentőknek érdekében áll. A
2013. október 25-től hatályos törvényi változások szerint a bejelentők kérhetik az
írásos (előzetes
szabadalmazhatósági) véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés gyorsított eljárásban
történő elkészítését, így már az eljárás rendkívül korai szakaszában, a kérelem benyújtásától számított
két hónapon belül képet kaphatnak szabadalmazási esélyeikről.
A
védjegylajstromozási eljárások területén is
lényeges eredmények születtek, jól szolgálva a
cégalapítási idő lerövidítésére irányuló igényeket is. Az ügyfelek megelégedésére tartósan kedvező
hivatali ügyintézési mutatókat sikerült biztosítani, és az átfutási időket csökkenteni. A
nemzeti
védjegybejelentések meghirdetésének átlagos ideje a 2012. évi 3,4 hónapról 2014-ben
2,8 hónapra csökkent. A nemzeti védjegy
lajstromozására irányuló teljes eljárás átlagos ügyintézési ideje
tartósan 6 hónapot alig meghaladó idejű volt. A kedvező átfutási idők következtében tovább sikerült
csökkenteni
a folyamatban levő ügyállományt: a függő ügyek száma 2015. májusra 2312-re süllyedt,
ami 300-zal kevesebb a 2012. évinél.
Az ügyfeleknek lehetőségük van arra, hogy védjegybejelentésük
gyorsított, illetve különleges
gyorsított eljárás keretében történő elbírálását kérjék. A gyorsított lajstromozási eljárások iránti
érdeklődés változatlan, a különleges gyorsított eljárás szabályai szerint elbírált ügyek száma nőtt.
A
különleges gyorsított eljárás révén mindösszesen 6 hét alatt sor kerül a védjegybejelentés
lajstromozására. A Madridi Megállapodás és Jegyzőkönyv alapján Magyarországot megjelölő
nemzetközi
lajstromozás oltalmának elismerésére irányuló eljárás időtartamát
sikerült 5 hónap alá csökkenteni,
azonban a legszembetűnőbb változás a felszólalásokkal érintett ügyek átfutási idejének 19 hónapról
8,5 hónapra csökkentésében volt megfigyelhető. A nemzetközi védjegyoltalmat igénylő hazai
bejelentések továbbításának átlagos ügyintézési ideje is tovább javult, 4 hétre csökkent.
A szabadalmi oltalom megadására és a védjegylajstromozásra irányuló eljárásokban elért eredmények
tükrében az eddigi teljesítmények megszilárdítása és szinten tartása a következő stratégiai időszak
feladata.
Új nemzetközi mérce: a hatósági tevékenység minőségének garantálása
A hatósági és szolgáltató tevékenység nemzetközi szabványok szerint tanúsított, ISO
minőségirányítási rendszerben történő ellátása garanciát jelent az ügyfelek igényeinek magas
színvonalú kiszolgálására, és segíti a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódást. Az SZTNH
2010-ben önként vezette be, és a nemzetközileg elismert SGS Hungária Minőségellenőrző,
Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. szervezettel tanúsíttatta az
ISO 9001:2008 minőségirányítási és az
ISO/IEC 27001:2005 információbiztonság irányítási integrált rendszerét. Az évenkénti sikeres
tanúsítói felülvizsgálatokat követően, 2013-ban került sor a tanúsítvány megújítására, egyúttal a
minőségirányítási rendszer bővítésére, a hivatal teljes hatósági tevékenységét és két funkcionális
területet érintően, valamint az SZTNH bevezette és tanúsíttatta az
ISO/IEC 20000-1:2013 szabvány
szerinti informatikai szolgáltatásirányítási rendszert.
Az alapvető stratégiai célt, az ISO-elismertség tartós megőrzését, és ezáltal a magas minőségi
színvonal intézményesített garantálását sikerült teljesíteni. Az SGS Kft. – mint független tanúsító
szervezet – által 2014-ben, immár ötödik alkalommal lefolytatott felülvizsgálat során az SZTNH
ismételten bizonyította, hogy a három ISO-szabványt integráló rendszerét eredményesen tartja fenn,
képes a nemzetközileg elismert rendszer folyamatos fejlesztésére, a felhasználók, az ügyfelek
igényeinek magas szintű kiszolgálására. A 2015. május 18-án lefolytatott, az információbiztonsági
rendszerre vonatkozó átállító audit is sikeresen zárult, amely azt bizonyítja, hogy a hivatal megfelel az
új
ISO/IEC 27001:2013-as információbiztonsági szabvány követelményeinek is.
Nemzetközi együttműködéssel az oltalomszerzés esélyeinek javításáért A Jedlik-terv célul tűzte a nemzetközi kapcsolatokban és az európai együttműködésben rejlő azon
lehetőségeknek a kiaknázását, amelyek révén javítani lehet az ügyfelek – főként a hazai vállalkozások
– oltalomszerzési esélyeit, illetve hatékonyabbá és intenzívebbé lehet tenni az iparjogvédelmi
hatóságok közötti munkamegosztást.
A nemzetközi együttműködés több területén – az
Egységes Szabadalmi Bíróság (ESZB) budapesti
Bíróképző Központja, a
Visegrádi Szabadalmi Intézet (a továbbiakban: VSZI), valamint a
szabadalmi gyorsforgalmi hálózat terén – fontos fejlemények történtek a stratégiában kitűzött célok
mentén.
A Jedlik-terv fontos célkitűzése a
közép-európai regionális nemzetközi szabadalmi hatóság, a
budapesti székhelyű VSZI megalapítása. A visegrádi „négyek” által felkarolt kezdeményezés még
2013 októberében nyert – miniszterelnöki felhatalmazáson alapuló – hivatali elnöki szintű
megerősítést a VSZI létrehozatalára irányuló szándéknyilatkozat aláírásával.
A VSZI
létrehozásának fő célja, hogy a részt vevő országok és egyes szomszédos államok feltalálói
és vállalkozásai számára az eddigieknél
előnyösebb feltételekkel tegye lehetővé a Szellemi Tulajdon
Világszervezete (
World Intellectual Property Organization, WIPO) által igazgatott, a világ 148
országára kiterjedő Szabadalmi Együttműködési Szerződés (
Patent Cooperation Treaty, PCT)
rendszerének igénybevételét,
a globális szabadalmi rendszerbe történő bekapcsolódást.
Működésétől az innováció és a kreativitás előmozdítása és serkentése várható, továbbá elősegíti a
gazdasági növekedést és javítja a versenyképességet a közép- és kelet-európai régióban. Lehetőség
lesz arra is, hogy a részt vevő országok szabadalmi bejelentői anyanyelvükön tegyék meg a
nemzetközi szabadalmi bejelentést, illetve az eljárás során felmerülő kérdéseikre is anyanyelvükön
kapjanak választ. Az oltalomképességre vonatkozó ”visegrádi” kutatási és vizsgálati jelentések (az
igénybe vehető díjkedvezmények révén) költséghatékonyabbak is lesznek a nemzetközi jogszerzés
területén.
A visegrádi országok iparjogvédelmi hatóságainak vezetői 2015. február 26-án
Pozsonyban írták alá
azt a nemzetközi szerződést, amely létrehozza – budapesti székhellyel – a Visegrádi Szabadalmi
Intézetet. A magyar Országgyűlés a Visegrádi Szabadalmi Intézetről szóló megállapodás
kihirdetéséről szóló 2015. évi LXIX. törvénnyel ratifikálta és hirdette ki a Visegrádi Szabadalmi
Intézetről szóló megállapodást (a továbbiakban: VSZI-megállapodás).
A visegrádi hivatalok 2015 tavaszán benyújtották a WIPO-hoz a VSZI nemzetközi szabadalmi (PCT-)
hatósággá történő kijelölésére irányuló közös kérelmüket, amelyet
a PCT Unió Műszaki
Együttműködési Bizottsága (PCT CTC) egyhangúlag és elismerően támogatott a 2015
májusában megtartott 28. ülésén.
E bizottság kedvező ajánlása alapján a PCT Unió Közgyűlése 2015. október 6-i ülésnapján döntött a VSZI nemzetközi szabadalmi kutatási és elővizsgálati szervvé
történő kijelöléséről. A nemzetközi együttműködés során az SZTNH – azon túl, hogy felvállalta a
WIPO-hoz benyújtandó kérelem szövegének gondozását – képviselte a négy visegrádi társhivatal
érdekeit a PCT CTC ülésén, valamint a PCT Unió Közgyűlése előtt is.
A VSZI-megállapodás 2015. december 13-án két hónappal azt követően, hogy mind a négy
Szerződő Állam letétbe helyezte megerősítő okiratát lépett hatályba, ezzel a VSZI létrejött mint
kormányközi szervezet.
A VSZI Igazgatótanácsa 2015. december 14-én tartotta meg első ülését, amelyen elfogadta eljárási
szabályzatát, döntött az Igazgatótanács elnöki tisztségének betöltéséről az elkövetkezendő négy év
vonatkozásában, kinevezte a VSZI igazgatóját a 2015. december 15-től 2016. június 30-ig terjedő
időszakra, továbbá tárgyalásokat folytatott a VSZI-megállapodáshoz tartozó végrehajtási szabályzat
tervezetéről.
Ugyancsak 2015. december 14-én került sor a VSZI és a WIPO Nemzetközi Irodája közötti
megállapodás aláírására. E megállapodás rögzíti azokat a feltételeket, amelyek alapján a VSZI a PCT
szerinti nemzetközi kutatási és nemzetközi elővizsgálati szervként járhat el. A megállapodást a VSZI
nevében az Igazgatótanács négy tagja, a Nemzetközi Iroda részéről pedig Francis Gurry, a WIPO
főigazgatója látta el kézjegyével. A megállapodást a szükséges formaságok teljesítését követően teszik
közzé 2016 első negyedévében.
Említést érdemel az Európai Szabadalmi Szervezet a 2015. december 16-17. között megtartott ülésén
döntött arról, hogy a Visegrádi Szabadalmi Intézet (és a többi európai PCT-hatóság) által készített
nemzetközi kutatási jelentés esetén az európai kutatási jelentés után fizetendő díj mértéke csökken
(CA/D 8/15 sz. döntés).
Jelenleg a VSZI szervezetének felállítása és az előkészítő munka folyik, 2016. július 1-jétől kezdi meg
működését, és fogad bejelentéseket. Az előkészítő munka keretében két munkacsoport felállítására
került sor; az egyik munkacsoport az informatikai háttér, valamint a minőségbiztosítási rendszer
kialakításával, a másik munkacsoport pedig a PCT-kutatási és vizsgálati módszertan egységesítésével
foglalkozik.
A versenyképes magyar ipar külföldi jogszerzési lehetőségeit javító másik eszköz a
szabadalmi
gyorsforgalmi hálózat (
Patent Prosecution Highway, PPH), amelyhez a világ vezető szabadalmi
hivatalai csatlakoztak. A magas minőségi színvonalon végzett kutatási és vizsgálati eredményeken
alapuló együttműködés megkönnyíti a szabadalmi oltalom megszerzését a részt vevő hivataloknál,
azáltal hogy,
a bejelentők számára gyorsított szabadalmi vizsgálatot biztosít. A PPH lényege, hogy
egy hivatal felhasználhatja egy másiknál korábban már elvégzett kutatási és vizsgálati munka
eredményét. Ezzel kiküszöbölhető a párhuzamos munkavégzés és felgyorsítható a szabadalom
megadására irányuló eljárás. A PPH rendszere 2014-ig kétoldalú hivatalközi megállapodásokra épült.
Az SZTNH 2009 óta tagja a PPH-hálózatnak. Japán, Ausztria, Finnország, az USA és Dél-Korea
hatóságaival korábban megkötött kétoldalú megállapodások mellett 2013-ban Portugália
iparjogvédelemért felelős társhatóságával is PPH-megállapodást kötött az SZTNH. 2015. október 12-
án a Kínai Népköztársaság Szellemitulajdon-védelmi Hivatalának elnöke és az SZTNH elnöke által
aláírt megállapodás értelmében 2016. március 1-jétől indul a két hivatal között a szabadalmak
engedélyezési eljárásának gyorsítását biztosító, PPH kísérleti projekt.
2014. január 6-tól a nemzetközi PPH-együttműködés középpontjába új, meghatározó elem került a
Global Patent Prosecution Highway (GPPH) létrejöttével. A startpisztoly eldördülésének
időpontjában már tagként, Magyarország szempontjából azonnali hatállyal a kétoldalú
megállapodások lényegében mindegyikét felváltotta az egységes szemléletű egyezmény, illetve ezzel
egyidejűleg a partnerországok száma is megtöbbszöröződött. Jelenleg hazánkkal együtt már 21
nemzeti vagy regionális hivatal (az ausztrál, az osztrák, a kanadai, a dán, a finn, az izraeli, az izlandi, a
japán, a dél-koreai, a norvég, a portugál, az orosz, a szingapúri, a spanyol, a svéd, az angol, a német,
az észt hivatal és az USA hivatala, valamint a Nordic Patent Institute) fogadja be kölcsönösen a
meghatározott tartalmú hivatali határozatokat, bizonyos feltételekkel beillesztve saját eljárásába,
felgyorsítva ezzel a szabadalom megadására irányuló eljárásokat.
A jogérvényesítés hatékonyságának fokozása A
Hamisítás Elleni Akcióterv (Akcióterv) a Jedlik-terv 2. számú mellékletét képezi, és a 2011-2015-
ös évekre határozott meg három fő pillérbe sorolva 12 intézkedési területet a hamisítás elleni
küzdelem eredményességének előmozdítására. Az Akcióterv egészét áthatja a jogérvényesítés
hatékonyabbá tételének célkitűzése, egyben a hamis és kalóz termékek offline és online kínálata és
kereslete csökkentésének, valamint a hamisítás gazdasági hatásai elemzésének, felmérésének, és a
gazdasági szereplők jogérvényesítése támogatásának megvalósítása.
Az Akciótervben feltüntetett, 12 kijelölt intézkedési területen a
Hamisítás Elleni Nemzeti Testület
(HENT) a Jedlik-terv idősíkjába illeszkedve 2013-től részt vett szabályozási koncepciók, javaslatok
elkészítésében, felméréseket végzett, képzéseket, tudatosságnövelő rendezvényeket szervezett,
továbbá szoros együttműködést épített ki a hamisításban érintett hazai szervezetekkel. (A HENT
tevékenységét a 2. melléklet tárgyalja részletesebben.)
4.1.3. A nemzeti, az európai és a nemzetközi oltalmi opciók harmonikus együttélése
Az egységes hatályú európai szabadalom és az európai szabadalmi bíráskodás A Jedlik-terv egyik alapvető stratégiai célja, hogy a nemzeti, az európai és a nemzetközi
oltalomszerzési, illetve oltalmi opciók egyensúlyának és harmonikus együttműködésének
fenntartásával – szabadalmi és védjegyterületen egyaránt – elérje, hogy a vállalkozások üzleti
szükségleteikhez és piaci kilátásaikhoz igazodva vehessék igénybe ezeket a lehetőségeket.
Az európai szabadalmi rendszer átfogó reformja két egymással összefüggő területen zajlik: egyrészt
egy új,
egységes hatályú európai szabadalmi oltalom megteremtését, másrészt az
Egységes
Szabadalmi Bíróság (ESZB) létrejöttét is jelenti. 2014-ben tovább folytatódott a 2012 végén
elfogadott „szabadalmi csomag” rendeleteinek, valamint a 2013 elején aláírt, az ESZB létrehozására
irányuló megállapodás hatálybalépését megelőző feladatoknak a végrehajtása.
Az
Európai Szabadalmi Szervezet (
ESZSZ) Igazgatótanácsának Albizottsága (
Select Committee)
eddigi 18 ülésének legfontosabb eredménye, hogy elfogadta az egységes hatályú európai
szabadalmakra vonatkozó, az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) által alkalmazandó végrehajtási
szabályokat. Emellett megállapodás jött létre az egységes hatályú európai szabadalmak
fenntartásáért
fizetendő díjak mértékéről és a díjaknak a tagállamok közötti felosztásáról is. Az albizottság 2015. június 23-24-ei ülésén a fenntartási díjak
’true TOP4’ díjszintjének támogatásáról
előzetes jelleggel döntés született, azzal a kikötéssel, hogy
véglegesítésére csak a felosztási kulcsról
történő megállapodással egyidejűleg kerülhet sor. Ennek értelmében az egységes hatályú európai
szabadalmakért a 3. évtől a 20. évig egységesen azon négy szerződő államnak az összesített fenntartási
díjait kell majd várhatóan megfizetni, amelyekben a legtöbb európai szabadalmat hatályosítják. A kkv-
k és egyéb érzékeny gazdasági helyzetben lévő jogosultak célzott díjkedvezményét nem sikerült elérni,
azonban nagyrészt a francia, a magyar és a román delegáció fellépésének köszönhetően, megállapodás
született arról, hogy
az ESZH monitorozza a kkv-któl származó bejelentések mennyiségét és
arányát, továbbá
a díjszinttel kapcsolatos felülvizsgálati záradék kifejezetten ki fog térni a kkv-k
speciális helyzetére. Emellett az Európai Bizottság bejelentette, hogy a
kkv-k oltalomszerzését
megkönnyítő intézkedéscsomagot fog kidolgozni.
A 2015. december 15-én elfogadott költségvetési és pénzügyi szabályzat értelmében az egységes
hatályú európai szabadalmak adminisztrációjával járó költségeket – ideértve a fordítási kompenzációs
mechanizmus költségeit is – nem a fenntartási díjakból az ESZH-t megillető 50%-ból, hanem a
tagállamok között felosztandó 50%-os hányadból kell majd fedezni. Az ESZH ugyanakkor vállalta,
hogy a szükséges informatikai fejlesztések egyszeri költségét (az Együttműködési Alap terhére) maga
finanszírozza.
A
fenntartási díjak felosztását szabályozó kulcsot illetően az albizottság 2015. november 17-i
ülésén a tagállamok elfogadták az elnöknek a felosztási kulcsokra vonatkozó javaslatát, amelynek
értelmében
Magyarország részesedése az egységes hatályú európai szabadalmak fenntartási
díjainak a megerősített együttműködésben résztvevő tagállamoknak jutó részéből – azaz a
díjbevételnek az egységes hatályú európai szabadalmak adminisztrációs költségeivel csökkentett
50%-ából – 1,48% lesz. A felosztási kulcs felülvizsgálatára ötévente kerül majd sor. Az albizottság
döntött egy
biztonsági háló létrehozataláról is, amelynek
célja azon tagállamok megsegítése,
amelyeknek az egységes és klasszikus európai szabadalmakból befolyó bevételei alatta
maradnak az egységes szabadalmi rendszer indulását megelőző évi (jelenlegi számítások szerint
2016. évi),
az európai szabadalmak fenntartási díjaiból befolyó bevételeikhez képest. A biztonsági
hálót 5 évre hozzák létre, a későbbiekben 5-5 éves periódusokra történő meghosszabbítási
lehetőséggel. A bevétel-kieséssel számoló tagállam a
veszteségei 70%-áig lesz jogosult a
kompenzációs juttatásokra. Noha jelenleg csak becsléseken alapuló számítások állnak rendelkezésre,
az ESZH számításai szerint még a legkedvezőtlenebb forgatókönyv – vagyis a legalacsonyabb
egységes hatályú európai szabadalmi penetrációs ráta – alapján sem kell hazánknak hosszútávon
bevétel-kieséssel számolnia, ugyanis a klasszikus és az egységes hatályú európai szabadalmakból
együttesen befolyó bevételei – a rendelkezésünkre álló, 2035. évre vetített számítások szerint –
meghaladják majd a 2013-ban a klasszikus európai szabadalmakból befolyó bevételek szintjét.
Az albizottság feladatai közé tartozik továbbá a nyelvi rendelet végrehajtásával összefüggésben a
fordítási kompenzációs mechanizmus részletszabályainak kidolgozása, amelynek értelmében –
egy bizonyos plafonig – megtérítik a szabadalmi bejelentés fordításának a költségeit azok számára,
akik a kedvezményezetti körbe tartoznak (tehát az EU-ban honos természetes személyek, kkv-k,
közfinanszírozási kutatóhelyek, egyetemek vagy non-profit szervezetek), és a bejelentést az EU olyan
hivatalos nyelvén teszik meg, amelyik az ESZH-nak nem hivatalos nyelve. A megtérítés igénylésére
vonatkozó eljárási szabályzatot a
Select Committee 2014 márciusában fogadta el, a megtérítés mértéke
szabadalmanként 500 euró lesz.
Az ESZH a szabadalmi iratok
gépi fordítási rendszerének kidolgozásában jelentős előrehaladást ért
el. A munkafolyamatok 2015-ben lezárultak: angolról és angolra 31 más nyelvvel (köztük a
magyarral) párba állítva, franciáról és a németről, illetve franciára és németre pedig 27 nyelvvel
(köztük a magyarral) párba állítva lehet online automatikus, díjmentes gépi fordításokat készíttetni.
Az európai szabadalmi reform másik pillérét képező ESZB-megállapodást 25 EU-tagállam írta alá
2013 februárjában. A megállapodás a benne részes EU tagállamok nemzeti bíróságainak egyes
feladatait átvevő közös, nemzetközi bírósági szervezetet hoz létre mind az egységes hatályú, mind a
„hagyományos” európai szabadalmakkal összefüggő jogviták rendezésére. A bíróság
a helyi (vagy
regionális) divíziókból és a
Párizsban, Münchenben és Londonban felállítandó központi
divízióból álló elsőfokú bíróságból, valamint a luxemburgi fellebbviteli fórumból tevődik össze, és
kizárólagos hatáskörébe tartoznak majd az európai szabadalmak bitorlásával és érvényességével
kapcsolatos ügyek. 2014 októberében a horvát, magyar és szlovén igazságügyi tárcák elvi egyezségre
jutottak arról, hogy országaik az ESZB rendszerében működő
közös regionális divíziót hoznak létre,
budapesti székhellyel.
Az ESZB-megállapodás aláírását követően a tagállamok egy
Előkészítő Bizottságot (
Preparatory
Committee) hoztak létre a hatálybalépést megelőzően elvégzendő feladatok ellátása érdekében. Ezen
előkészítő munkafolyamatok lezárásának céldátumaként az Előkészítő Bizottság
2016 első félévének
végét jelölte ki, hogy a féléves ideiglenes alkalmazási periódust követően (ami alatt a szükséges
intézményi és kijelölési döntések megszülethetnek) az ESZB 2017 elején megkezdhesse működését.
Ennek érdekében az Előkészítő Bizottság készítette elő az
Egységes Szabadalmi Bíróságról szóló
megállapodás egyes – szükséges – rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásáról szóló
jegyzőkönyvet is, amelyet Magyarország
2015. október 7-én írt alá.
A megújuló európai szabadalmi jogi környezet
a hazai szabályozás felülvizsgálatát és módosítását is szükségessé teszi. Az ezt megvalósító kodifikációs munkálatoknak a
szabadalmi törvény
módosítása az egyik legnagyobb horderejű, terjedelmű és komplexitású része, erre tekintettel e
módosítás tárgyában az SZTNH 2015 elején kidolgozta az első szakértői tervezetet, amelyet az
Igazságügyi Minisztérium rendelkezésére bocsátott.
Az európai szabadalmi reformot megvalósító tárgyalások egyik hazai vonatkozású, fontos eredménye,
hogy Budapest ad otthont az
ESZB Bíróképző Központjának. A Bíróképző Központ az ESZB
bíráinak és bírójelöltjeinek képzését és továbbképzését koordináló irodaként működik. Az ESZB
Képzési Központjának megnyitása alkalmából 2014. március 13-14. között Budapesten nemzetközi
szakmai konferenciát tartottak a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, az ESZH és a SZTNH
közös szervezésében.
Az egységes szabadalmi rendszer első, működő intézményeként létrehozott budapesti Bíróképző
Központban – a 2015. február 23-án tartott ünnepélyes megnyitót követően – már lezajlott az első 19
bírójelölt képzésének első két modulja 2015 februárjában és áprilisában az Európai Szabadalmi
Akadémia (ESZA) közreműködésével. A képzés 2015 nyarán és őszén német, angol, francia és
holland bíróságokon teljesíthető szakmai gyakorlattal folytatódott ugyanezen résztvevői kör számára.
Az eddigi képzéseket az ESZA térítésmentesen nyújtja, a tagállamok pedig maguk fizetik a
bírójelöltjeik utazási és szállásköltségeit.
Az Európai Unió védjegyrendszerének reformja Az Európai Bizottság 2013 márciusában tette közzé javaslatát
a közösségi védjegyről szóló
207/2009/EK tanácsi rendelet (a KVR) átfogó módosítására és
a védjegyekre vonatkozó tagállami
jogszabályok közelítéséről szóló 2008/95/EK irányelv (a védjegyirányelv) újraalkotására. A
védjegyjogi javaslatcsomag célja a gazdasági növekedés ösztönzése azáltal, hogy a vállalkozások
számára az oltalomszerzést szerte az EU-ban jobban hozzáférhetővé és hatékonyabbá tegyék. Az
Európai Parlament 2014 februárjában fogadta el első olvasatos álláspontját, a COREPER a 2014.
július 23-i ülésén adta meg a felhatalmazást az elnökségnek az informális trilógus megkezdésére. Az
Európai Unió Tanácsában, annak előkészítő testületeiben és az Európai Parlamentben folyó
tárgyalások eredményeképpen a tárgyaló feleknek sikerült kompromisszumra jutni a KVR és a
védjegyirányelv tervezett módosítását illetően. Az irányelvet és rendeletmódosítást 2015. december
16-án fogadták el, majd 2015. december 23-án kihirdették őkat az EU Hivatalos lapjában. A Jedlik-
tervben megfogalmazott szempontok proaktív képviselete révén több non-paper kidolgozásával és
eredményes tárgyalástaktikával sikerült érvényesíteni a magyar érdekeket. Ennek megfelelően
fennmarad és tovább erősödik az uniós és a nemzeti védjegyrendszer egyensúlya, harmonikus
együttélése, a BPHH és a tagállami hivatalok közötti együttműködés elmélyül és tovább erősödik, az
Európai Védjegy- és Mintaoltalmi Hálózat jogalkotási szintű elismerése és projektjeinek
finanszírozása hosszú távon biztosított lesz.
Hazánk aktívan részt vett az Európai Védjegy- és Mintaoltalmi Hálózat kiépítésében és egyes
projektjeinek megvalósításában. A
BPHH Együttműködési Alapjának vívmányai közül jelentős
előrehaladást sikerült elérni a TMview védjegykutatási adatbázis, a TM E-filing elektronikus
védjegybejelentési rendszer és a Designview formatervezésiminta-oltalmi adatbázis, valamint a DS E-
filing elektronikus formatervezésiminta-oltalmi bejelentési rendszerre vonatkozó projektek
megvalósítása terén. A hivatal az adatbázisokhoz történt csatlakozás révén bevezette az ingyenesen
elérhető TMview és a DesignView szolgáltatásokat. 2015. szeptember 4-én megtörtént a TM E-filing
rendszer sikeres hazai implementálása, így az SZTNH ügyfelei részére is elérhetővé vált a nemzeti
védjegybejelentések elektronikus úron történő benyújtására a TM E-filing rendszer is.
Az SZTNH a védjegyekkel és a formatervezési mintákkal kapcsolatos hatósági joggyakorlat európai
szintű összehangolását célzó
konvergencia-program több projektjében vett részt aktívan vagy kapott
akár vezető szerepet is. A Konvergencia Program célkitűzéseinek elérésére
ez idáig hét projekt
jött létre, amelyek közül öt védjegyjogi kérdésekkel foglalkozik, két munkacsoport tevékenysége
pedig a formatervezési mintákkal összefüggő joggyakorlat közelítésére irányul. A Konvergencia
Program eredményeinek
önkéntes implementációja az ún. közös közlemények megjelenését
követően történik meg. A Konvergencia Program keretében folyó együttműködés során az áruk és
szolgáltatások védjegy-osztályozási gyakorlatának harmonizálásával, illetve az osztálycímek
összehangolásával, a kizárólag leíró szóelemeket tartalmazó ábrás védjegyek megkülönböztető
képességének megítélésével, továbbá a fekete-fehér védjegyek oltalmi körével, valamint az
összetéveszthetőséggel mint viszonylagos kizáró okkal foglalkozó projektek terén rövid idő alatt
sikerült komoly előrelépést elérni. A kialakított új, közös gyakorlatokhoz az SZTNH az elsők
között csatlakozott.
Az európai és a globális oltalomszerzés korszerűsítése A
Szabadalmi Együttműködés Szerződés (PCT) mint a nemzetközi oltalomszerzés elősegítésére
hivatott globális rendszer fokozatos
továbbfejlesztésére létrehozott munkacsoport ülésein az
SZTNH képviselte a hazai gazdasági szereplők és bejelentők érdekeit.
Nemzetközi elismerést jelent, hogy a WIPO ún. B) csoportjához tartozó és más fejlett országok,
valamint az Európai Bizottság és az ESZH képviselőiből álló B+ Csoport tagjai közül
Magyarország
is bekerült a szabadalmi harmonizáció elősegítésére létrehozott
B+ Alcsoportba Kanada, Dánia,
Németország, Japán, Dél-Korea, Spanyolország, az USA és az ESZH mellé. A B+ Alcsoport a tavalyi
évben elkészítette a szabadalmi anyagi jog harmonizációjával kapcsolatos
„Objectives and Principles
Paper”-t, amely a koherens és kiegyensúlyozott globális szabadalmi rendszer és a jogbiztonság
megteremtését, a szabadalmak magas minőségének biztosítását és a gazdasági növekedést (hatékony
globális oltalomszerzés elősegítése, több joghatóságra kiterjedő azonos eredmények, az innováció és a
verseny promóciója által) tűzte ki célul.
Az európai szabadalmi rendszer fejlődési távlatait kijelölő
Európai Szabadalmi Hálózat (
European
Patent Network, EPN) keretében hazánk aktívan és az ESZH által támasztott szigorú
követelményeknek megfelelve vesz részt az átosztályozási projektben, amely feladat szabadalmi
dokumentumoknak a korábbi ECLA rendszertől eltérő CPC osztályjelzetekbe történő finom
beosztályozása, illetve más hivatalok által megadott osztályjelzetek felülvizsgálata és/vagy
pontosítása.
Az SZTNH aktívan vett részt a
Madridi Megállapodás és Jegyzőkönyv reformját előkészítő
WIPO-munkacsoport ülésein. A munkacsoport megvitatta a Madridi Megállapodáshoz és
Jegyzőkönyvhöz tartozó Közös Végrehajtási Szabályzat (KVR) egyes tervezett módosításait, továbbá
támogatásáról biztosította a Nemzetközi Iroda korszerű elektronikus bejelentési és ügyviteli
eszközeinek a bevezetését.
4.2. SZERZŐI JOGGAL A KREATÍV IPARÁGAK ÉS A KULTÚRA FELLENDÍTÉSÉÉRT
4.2.1. Hatékony és átlátható közös jogkezeléssel a kreativitás, a kulturális sokféleség és a
felhasználói jogbiztonság szolgálatában A közös jogkezelés hazai szabályozásának és felügyeleti rendjének konszolidációja Az SZTNH a kormányzati szerkezetátalakítás eredményeként 2011. január 1-jével vette át a szerzői és
szomszédos jogok közös kezelését végző szervezetek nyilvántartásával és felügyeletével, valamint a
díjszabásuk jóváhagyásának előkészítésével kapcsolatos feladatokat. Ezzel megszűnt a szerzői joggal
kapcsolatos feladatok szétaprózottsága, és
megnyílt az út a szerzők és más jogosultak, illetve a
felhasználók érdekeit kiegyensúlyozottan figyelembe vevő egységes kormányzati kontroll előtt.
A hazánkban nyilvántartásba vett kilenc közös jogkezelő szervezettel szorosan együttműködve került
kidolgozásra a közös jogkezelő szervezetek beszámolási és számviteli beszámoló-készítési
gyakorlatának egységesítését szolgáló új beszámolási rend. Elkészült a közös jogkezelő
szervezetek számviteli működésének alapját képező
számviteli politika is, amely a közös jogkezelő
szervezetekre együttesen irányadó szerzői jogi és számviteli szabályok egymásra tekintettel történő
alkalmazását hivatott elősegíteni.
Az új egységes felügyeleti beszámolót első alkalommal 2014. szeptember 30-ig kellett a közös
jogkezelő szervezeteknek – teszt jelleggel – megküldeniük az SZTNH részére. A részletes
konzultációt követően az új egységes számviteli elvárások alkalmazásának kezdő időpontja a
könyvelés tekintetében 2015. január 1.
A kezdeti tapasztalatok szerint
a közös jogkezelő szervezetek működése és gazdálkodása
egységesebbé, összehasonlíthatóvá és ellenőrizhetőbbé vált, működésük transzparenciája pedig
magasabb szintre emelkedett, felügyeletük alaposabb lett.
Az új egységes felügyeleti beszámoló nagymértékben épített
a szerzői és szomszédos jogokra
vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több
területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről szóló 2014/26/EU irányelv mellékletére. Az irányelv e
melléklete foglalja össze a jövőben az uniós tevékenységet folytató közös jogkezelő szervezetek által
kötelezően közzétett átláthatósági jelentés részletes tartalmát. Az
új felügyeleti eszközök bevezetése tehát nagymértékben
hozzájárul az irányelv átültetésére történő jogkezelői és hivatali
felkészüléshez is.
Az SZTNH minden év negyedik negyedévében tesz javaslatot az igazságügyi miniszternek a közös
jogkezelő szervezetek által benyújtott díjszabásjavaslatok jóváhagyása tekintetében. A jelentős
felhasználók és felhasználói érdekképviseleti szervezetek, valamint az EMMI és az NGM bevonásával
lefolytatott eljárások eredményeként 2014-ben is
jelentős, előremutató kompromisszumokat és
csökkenő tételeket egyaránt tartalmazó díjszabások születtek.
A díjszabás-jóváhagyási eljárások eredményeként
több díjtétel (szálláshelyeket érintő díjak, háttér
jellegű élőzenei szolgáltatások díjai, üreshordozók után fizetendő díjak mobiltelefonok és digitális
televíziózásnál műsorrögzítésre használt eszközök díja)
jelentősen (20-50%-kal)
csökkent, számos
díjtétel pedig – immár több évre visszamenőleg – változatlan maradt. A csekély számú jogdíjemelés
mértéke egyetlen esetben sem haladta meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által megállapított
fogyasztói árindexet
(2012. évben 5,7%,
2013. évben
1,7%). A tapasztalatok arra mutatnak rá, hogy a
számos díjtétel csökkenése – a műfelhasználások örvendetes növekedésének köszönhetően – nem
vonta maga után
a szerzők és más jogosultak (pl. előadóművészek, hangfelvétel-előállítók,
műsorsugárzó szervezetek, stb.)
javára beszedett jogdíjbevételek csökkenését (2011-ben 15,8 Mrd
Ft, 2012-ben 17,6 Mrd Ft, 2013-ban 18,2 Mrd Ft, 2014-ben pedig a rendelkezésre álló adatok alapján
előreláthatólag 19,4 Mrd Ft).
A közös jogkezelő szervezetek bevételeik szociális-kulturális célú felhasználását támogatási
politikájukban rögzítik. A kulturális célra szánt bevételt a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) számára
kell átadniuk. Az NKA 2014-ben indult
Cseh Tamás Programjának célja, hogy támogassa a
könnyűzenei utánpótlást, és elősegítse a színvonalas produkciók fellépési lehetőségeit. A program
költségvetéséhez járul hozzá az üres adathordozók után szedett jogdíjakból származó bevétel
25%-a. A jogdíjtételek csökkentésével párhuzamosan évről évre
emelkednek az e szervezetek által
támogatási politikájuk előírásainak megfelelően az
NKA számára befizetett összegek is.
A közös jogkezelés szabályainak összehangolása az Európai Unióban
Az Európai Parlament és a Tanács szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a
zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú
engedélyezéséről szóló
2014/26/EU irányelve 2014. március 20-án jelent meg. Az irányelv két fő
szabályozási területet foglal magában. Egyrészt
minimum-követelményeket állapít meg a szerzői és
szomszédos jogok közös kezelésével foglalkozó szervezetek felépítésére, irányítására,
működésére nézve, abból a célból, hogy fejlessze e szervezetek működésének demokratizmusát és
átláthatóságát. Másrészt
megteremti a zeneművek online felhasználásának közös jogkezelő
szervezetek által történő több területre kiterjedő hatályú engedélyezésének kereteit. Az irányelv
célja, hogy – a 2011-ben bevezetett hazai reformokkal egyező irányban – Unió-szerte
megerősítse a
jogkezelő szervezetek működésével szemben támasztott garanciális követelményeket. Így
részletes előírásokat tartalmaz a jogdíjak felosztása, a jogdíjakból történő levonások, a felhasználók, a
közös jogkezelő szervezetek által más jogkezelők és a nyilvánosság számára nyújtandó tájékoztatás
tekintetében, miközben a szervezetek demokratizmusát, elszámoltathatóságuk belső és külső
rendszerét is erősíti, és a képviselt jogosultak e szervezetekkel szembeni jogosítványait is pontosan
meghatározza.
A
részletes átültetési javaslat kidolgozására a szakmai és érdekképviseleti szervezetek széles
körének bevonásával került sor: 2014. december 23. és 2015. január 30. között zajlott az irányelv
átültetési koncepciójának előzetes egyeztetése; 2015. július 10. és augusztus 15. között pedig a
részletes átültetési koncepciót véleményezhették a szakmai szervezetek. Az irányelv rendelkezéseit
átültető jogszabályokat tartalmazó előterjesztés egyeztetésének megkezdése
2016 januárjában várható. Az átültetés előkészítése a hazai jogalkotási munka jelenlegi és közeljövőbeli legfontosabb
szerzői jogi prioritásának tekinthető. A közös jogkezelés hazai rendszerének hatékonyabbá és
átláthatóbbá tételét elősegítő szabályozás megalkotásán felül az irányelv átültetése során indokolt sort
keríteni több, a Jedlik-tervben megfogalmazott, jogalkotást szükségessé tevő célkitűzés
megvalósítására is. Ilyennek tekinthető az online zenei felhasználások határokon átnyúló
(
multiterritoriális) engedélyezési rendszerének kialakítása és ezzel összefüggésben az innovatív
engedélyezési technológiák vizsgálata is, ami közvetetten elősegítheti a legális online szolgáltatások
terjedését és az illegális szolgáltatások háttérbe szorulását.
4.2.2. A védelem és a hozzáférés harmóniája a szerzői jogban
Hozzáférés – a védelem csorbítása nélkül
Az implementációra nyitva álló határidőn belül teljesült
az árva művek egyes megengedett
felhasználási módjairól szóló 2012/28/EU irányelv átültetésére irányuló jogalkotási feladat. Az
átültetésre a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása, és
az árva mű
felhasználásának részletes szabályairól szóló 138/2014. (IV. 30.) Korm. rendelet megalkotása révén
került sor
. A
változások hazánkban 2014. október 29-én léptek hatályba.
Az implementációval összefüggő jogalkotási feladat fő nehézségét az adta, hogy hazánkban 2009 óta
működik az ún. árva művek felhasználására irányuló modell, amelynek a megváltozott uniós
környezetben történő fenntartása és az irányelvi megoldásokhoz történő igazítása összetett előkészítést
igényelt. E munka a szabályozással
érintett szervezetek, intézmények nagyfokú bevonásával,
többek között kérdőíves konzultáció lefolytatásával zajlott.
Az új, uniós szinten harmonizált árva mű felhasználási modell fontos végrehajtási eszköze a BPHH
által felállított és működtetett árva mű adatbázis. Az ennek kidolgozásával és felállításával összefüggő
munkában, továbbá az elkészült prototípus tesztelési feladatainak ellátásában egy kisszámú tagállami
csoport tagjaként hazánk is részt vett. Az irányelv által meghatározott ún. kedvezményezett
intézmények részére nyitva álló szekcióban az SZTNH kezdeményezésére
az Országos Széchényi
Könyvtár, valamint
a Magyar Nemzeti Digitális Archívum munkatársai is közreműködtek. Az új
uniós rendszer keretében az SZTNH volt az első olyan intézmény az Európai Unióban, amely az
újonnan felállított uniós adatbázisba adatot továbbított.
Védelem – a hozzáférés korlátozása nélkül
2013. június 27-én írták alá a látáskárosultak és az olvasási képességükben korlátozott személyek
nyomtatott művekhez való
hozzáférésének elősegítésére irányuló Marrakesh-i Szerződést. A
szerződés Európai Unió által történő aláírása és ratifikációja kapcsán hatásköri viták bontakoztak ki az
Európai Bizottság és az EU tagállamai között, amelynek folyományaként a Bizottság az Európai Unió
Bíróságához fordult annak véleménye kikérése céljából. A ratifikációval összefüggő vita jelenleg még
nem zárult le, ezért a feladat teljesítésére legkorábban 2016-ban kerülhet sor.
Az audiovizuális előadások védelméről szóló szerződést 2012. június 26-án fogadták el Pekingben,
ahol hazánk is az aláíró tagállamok között volt. A szerződés ratifikációjára az Európai Unióval
összehangolt rendben kerül sor. Ez irányban uniós lépések még nem történtek, ezért a hazai ratifikáció
lépéseivel is indokolt várni, a feladat teljesítése előreláthatólag 2016-ra várható.
4.2.3. A szerzői jog társadalmi megítélésének javítása
A szerzői jog gazdasági jelentősége A Jedlik-terv célkitűzéseinek megfelelően 2002 óta már a
negyedik alkalommal készült el a WIPO
módszertana alapján a magyarországi szerzői jogi ágazatok nemzetgazdasági súlyára vonatkozó
vizsgálat, amely a kreatív ágazatok növekvő nemzetgazdasági húzószerepére hívta fel a szakmai
döntéshozók figyelmét. A KSH-val együttműködésben végzett elemzést a 2014 júliusában "
Szerzői
jogi ágazatok gazdasági súlya Magyarországon 4." címmel megjelent tanulmánykötet tartalmazza,
amely a 2011. tárgyévre vonatkozó adatokat dolgozta fel.
A szerzői jogi ágazatok Magyarországon nemcsak kulturális hozadékuk, hanem gazdaságélénkítő,
hozzáadott értékteremtő, foglalkoztatási szerepük tekintetében is jelentős súlyt képviselnek, illetve
nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő teljesítményt nyújtanak. A legfrissebb eredmények
szerint
a vizsgált szektorok a hazai GDP-hez egyre nagyobb mértékben járultak hozzá,
részesedésük az ezredforduló eleji 6,7%-ról 7,6%-ra növekedett, azaz már közel 1800 milliárd
Ft-tal gyarapították a hazai GDP-t. A szerzői jogi ágazatokban foglalkoztatottak száma az
évtized egészében meghaladta a teljes munkavállalói létszám 7%-át, ami 270 ezer munkavállalót
jelent. Ugyan az évtized végén jelentkező gazdasági válság a termelő ágazatoknál kevésbé rázta meg
ezt a szektort, de késleltetve érezhető volt – a 2011. évi teljesítményben – a növekedést fékező hatás.
A szerzői jogi ágazatok gazdasági hozzájárulásának rendszeres monitorozása segítséget nyújt a
szakpolitikák vívmányainak hatékonyabb kiaknázásában. A soron következő – 2013. évi adatokat
felhasználó – felmérés eredményei 2016 elején készülnek el.
Képzéssel és ismeretterjesztéssel a szerzői jog ázsiójának javításáért
A Jedlik-terv értelmében szükségessé vált az SZTNH által szervezett
iparjogvédelmi tanfolyamok és
képzések szerzői jogi kurzusokkal történő kiegészítése.
A szellemitulajdon-védelmi képesítésekről
szóló 1/2015. (I. 22.) IM rendelet újraszabályozta ezeket a tanfolyamokat, valamint az ezeken
megszerezhető képesítéseket. A szerzői jogi védelem kulturális és gazdasági jelentőségére való
tekintettel a korábbi rendelet alapján alap-, közép- és felsőfokon meghirdetett iparjogvédelmi
szakképzések mellett már
alap- és középfokú szerzői jogi képesítés megszerzésére is lehetőség
nyílik. Mindemellett az új szabályozás figyelembe veszi az iparjogvédelmi tanfolyamok szervezése
kapcsán az elmúlt hét év során szerzett tapasztalatokat is, elvégezve az ezek alapján szükséges
kiigazításokat.
A szerzői jogi tanfolyamokhoz kapcsolódó távoktatási és nyomtatott tananyagok elkészültek; az első
tanfolyamok 2015 őszén kerültek meghirdetésre és két tanfolyam megtartására került eddig sor. Az
alapfokú képzéssel összefüggésben szerzett tapasztalatok alapján indul majd meg a középfokú
képzések tananyagának elkészítése és megszervezése.
4.3. A SZELLEMI TULAJDON A NEMZETPOLITIKA ÉS EGYES KORMÁNYZATI
SZAKPOLITIKÁK SZOLGÁLATÁBAN
4.3.1. Hungarikumok, nemzeti értékek A szellemitulajdon-védelem eszköztára jó hatásfokkal támogathatja a nemzeti értékek megőrzését, a
hungarikumok nemzetközi elismertetését.
A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló
2012. évi XXX. törvény végrehajtásából (így különösen a Hungarikum Bizottságban való tagságból)
fakadó feladatok ellátása során
az SZTNH szerez érvényt az iparjogvédelmi szempontoknak a
hungarikummá minősítés, a hungarikum védjegyekkel kapcsolatos jogi kérdések, valamint a törvény
erejénél fogva hungarikumnak minősülő nemzeti értékek kapcsán.
A
Hungarikum Védjegy és Jogvédelmi Szakbizottság, amelyben az SZTNH négy fővel képviselteti
magát, részt vett a hungarikum színes ábrás megjelölés pályázati eljárásának lebonyolításában és
kidolgozta a hungarikum védjegyek védjegyhasználati feltételeit és az engedélyezési eljárás
lefolytatásának a szabályait.
A hungarikumok összegyűjtése és adatainak nyilvántartása a Hungarikum Bizottság által kezelt
Hungarikumok Gyűjteményében
történik. A nemzeti kulturális örökség legjobban elismert termékei,
szolgáltatásai szereztek hungarikum minősítést. A
gyűjteményben 2015 végéig összesen 55 termék,
eljárás, készítési mód, szolgáltatás, szellemi vagy egyéb teljesítmény szerepelt, 20 az agrár- és
élelmiszergazdaság, 4 az egészség és életmód, 3 az ipari és műszaki megoldások, 23 a kulturális
örökség, 1-1 a sport, valamint a természeti környezet, továbbá 3 a turizmus és vendéglátás területéről.
A hungarikumok akkor számíthatnak sikerre a hazai és nemzetközi piacon, ha a tradicionális
marketing-eszközök mellett a szellemi tulajdon eszközei, így a védjegyek és a földrajzi árujelzők is
szerepet kapnak a brandépítésben. Piaci előnyt biztosítanak számukra a széles körben ismert, pozitív
asszociációt előhívó oltalmak. A Hungarikumok Gyűjteményében található kiemelt nemzeti értékek
közül
11 rendelkezik nemzeti, közösségi és/vagy nemzetközi földrajzi árujelző oltalommal (ilyen
a csabai (vastag)kolbász, a magyarországi tokaji borvidéken előállított tokaji aszú, a gyulai (páros)
kolbász, a kalocsai fűszerpaprika őrlemény, a makói hagyma, a szegedi fűszerpaprika-őrlemény, a
magyar szürke szarvasmarha, az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete, a
tokaji történelmi borvidék kultúrája, a herendi porcelán, a halasi csipke).
Három hungarikumhoz tanúsító védjegy (Pálinkavédjegy, Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők, Karcagi Termék)
kapcsolódik. 13 hungarikum esetében
a termék vagy eljárás konkrét jogosultja
védjegyportfólióval rendelkezik (ilyen pl. a Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem Zrt., a Zwack
Unicum Nyrt., a Béres Gyógyszergyár Zrt., Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt., Herendi
Porcelánmanufaktúra Zrt.). 18 esetben gyűjtőfogalomról van szó (pl. pálinka, törkölypálinka, hízott
libából előállított termék, szikvíz, magyar akác, magyar akácméz, táncház módszer, mohácsi
busójárás, kalocsai népművészet). A hungarikumok iparjogvédelmi jellemzőiről részletesen a 3.
melléklet ad tájékoztatást.
A hungarikumok széles körben történő megismertetésének elősegítése, színvonaluk és minőségük
folyamatos fenntartása érdekében
hungarikum védjegyek kerültek bevezetésre.
A hungarikum
védjegyek lajstromozása az SZTNH-nál megtörtént. A hungarikum védjegyek nemzeti védjegyként történt lajstromozásán túl az SZTNH szakmai
támogatást nyújtott a Madridi Megállapodás és Jegyzőkönyv szerinti nemzetközi védjegybejelentés
megtétele során, továbbá eljárt a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodájánál annak
érdekében, hogy az állami jelképek, felségjelek, illetve a szavatossági és hitelesítési jelek nemzetközi
védelmét biztosító Párizsi Uniós Egyezmény 6ter cikke alapján vezetett adatbázisba is felvegyék a
hungarikum megjelöléseket, így biztosítva azok harmadik személyek külföldi védjegybejelentésével
szembeni oltalmát.
Az SZTNH
proaktív szakmadiplomáciai erőfeszítésekkel támogatta a WIPO-ban az
eredetmegjelölések
oltalmára
és
nemzetközi
lajstromozására
vonatkozó
Lisszaboni
Megállapodásnak a rendszer kiterjesztését és korszerűsítését célzó reformját. A Lisszaboni
Megállapodás felülvizsgálata két alapvető célt követett: egyrészt arra irányult, hogy valamennyi
földrajzi árujelző számára (tehát az eredetmegjelöléseken kívüli földrajzi árujelzők számára is) nyitva
álló nemzetközi lajstromozási rendszert építsen ki, másrészt azt célozta, hogy lehetővé tegye
kormányközi szervezetek (mint pl. az Európai Unió) csatlakozását is. Mindemellett a felülvizsgálat
lehetőséget biztosított az eljárás korszerűsítésére és a határon átnyúló területeket érintő földrajzi
árujelzők oltalmazására.
A Lisszaboni Megállapodás felülvizsgálata a Genfben 2015. május 11-21. között megtartott
diplomáciai értekezleten sikeresen megtörtént, Magyarország aláírója lett a felülvizsgált
szövegnek. A Megállapodás
hatására a hazai eredetmegjelölések és más földrajzi árujelzők
külföldi oltalomszerzése hatékonyabbá és kiterjedtebbé válhat, ami a méltán jóhírnévnek örvendő
hazai borok, szeszes italok, mezőgazdasági és élelmiszer-ipari, valamint kézművesipari termékek piaci
pozícióit erősítheti, a jogsértőkkel szembeni fellépés eszköztárát bővítheti.
A WIPO és az SZTNH közös szervezésében 2015. október 20-22. között Budapesten került
megrendezésre közel 200 szakértő részvételével a kétévente sorra kerülő, földrajzi árujelzőkről szóló
nemzetközi szimpózium.
4.3.2. Iparjogvédelemmel a zöldgazdaságért A környezet védelmét szolgáló technológiák kifejlesztése a fenntartható fejlődés feltétele. A zöld
(környezetbarát) technológiák fejlesztésének és alkalmazásának előmozdítására először 2009-ben az
Egyesült Királyságban vezettek be külön programot a „zöld” szabadalmi bejelentések gyorsított
ügyintézésére. A rákövetkező években számos más ország (Ausztrália, Korea, Japán, USA, Izrael,
Kanada, Brazília, Kína) követte az Egyesült Királyság példáját. Ezeknek
a gyorsítási programoknak
az volt a célja, hogy csökkentsék az új, zöld technológiák szabadalmi oltalmának megszerzéséhez
szükséges időt,
és ezáltal felgyorsíthassák e technológiák jogilag rendezett keretek, pl.
szabadalmi oltalom mellett történő piacra jutását. A bevezetett programok országonként ugyan
különböző megoldásokat alkalmaznak, de általában a részvétel önkéntes, kérelem alapján indul.
Az ESZH-nál ugyan nincs kifejezetten zöld program, de létezik egy általános gyorsított kutatási és
vizsgálati eljárás, az európai szabadalmi bejelentések gyorsított feldolgozási programja, amely
független a bejelentés tárgyától, az oltalmazni kívánt technológia jellegétől, azaz a zöld technológiák
esetében is alkalmazható.
A zöldstratégia megvalósításához való iparjogvédelmi hozzájárulás tehát az új megoldások
kifejlesztése és piacra jutása közötti időtartam rövidítésében jelölhető meg, ezért a hazai zöldgazdaság
területén is különösen fontos az engedélyezési eljárás átfutási idejének csökkentése. A Jedlik-tervvel
összhangban a
„Zöld szabadalmak gyorsított megadása” program
2015-ben történő kísérleti
bevezetésével
hazánk csatlakozott az élenjáró nemzetek azon szűk köréhez, amelyek a „zöld”
bejelentések gyorsabb oltalmazását eljárási kedvezményekkel teszik lehetővé. A zöld
technológiákhoz tartozó szabadalmi bejelentések engedélyezési eljárása a meglevő hivatali
eszközrendszerrel, a bejelentő aktív közreműködésével (például alaki feltételeknek való megfelelés,
korábbi közzététel igénylése) radikálisan
, akár egy-másfél évre is lerövidíthető. A zöld programban
kizárólag nemzeti bejelentések vehetnek részt. A programba való jelentkezés és a részvétel önkéntes,
és külön eljárási díj megfizetése alól mentes. Az első év tapasztalatainak értékelése alapján 2016-ban
kerül sor a program véglegesítésére.
Sikeres energetikai innováció a környezetvédelmi szempontok figyelembe vétele nélkül ma már
elképzelhetetlen. Az elmúlt évtized hazai bejelentői aktivitását vizsgálva megállapítható, hogy az
alternatív energiatermelés, a zöldenergia tárgyában benyújtott magyar szabadalmi bejelentések 59%-a
a nap-, szél-, vízenergia és geotermia, 20%-a a hulladékégetés, 11%-a a bioüzemanyagok, 5%-a az
üzemanyagcellák és 5%-a a hulladékhő területéről származott.
Örömteli, hogy a 2013-ban és 2014-ben a zöldenergiával összefüggő termékek, szolgáltatások
területén a 2012. évihez képest jelentősen
növekedett hazánkban a bejelentők védjegyoltalmi
aktivitása. Ez a trend érvényes mind a nemzetközi bejelentésekre, mind pedig a nemzeti úton tett
bejelentésekre, illetve védjegyekre, azonban 2014-ben e technológiai területen visszaesett a bejelentési
aktivitás. A két év bejelentési aktivitásának átlagát tekintve azonban pozitív irányú elmozdulás látható.
Figyelemre méltó, hogy a védjegybejelentők körében láthatóan nőtt a magyar bejelentők aránya.
Védjegybejelentések a zöldenergia terén
Megnevezés
Magyarországot megjelölő
Nemzeti
Nemzetiből a
nemzetközi
védjegybejelentések
magyarországi
védjegybejelentések száma
száma
bejelentők száma
2012
2013
2014
2012
2013
2014
2012
2013
2014
Zöldenergia
8
43
15
30
57
43
29
55
43
4.3.3. Az agrárszektor az iparjogvédelem tükrében Hazánkban az agrárszektor a gazdaság kiemelt szektora, hangsúlyos szerephez jut a kormányzati
politikában. A Kormány 2015. június 19-én fogadta el a
Magyarország közép- és hosszú távú
élelmiszeripari fejlesztési stratégiájának elfogadásáról és a végrehajtásával összefüggő feladatokról
szóló 1402/2015. (VI. 19.) Korm. határozatot. A szakpolitikai stratégia 2. programja célként tűzi ki
innovatív, hatékony vállalkozások működtetését. Ennek eszköze többek között az élelmiszeripari KFI
tevékenység ösztönzése, amelynek eredményeként a piaci igényekre reagáló korszerű termékek,
technológiák és eljárások kidolgozása remélhető.
Az agrárszektorban megvalósított innovációk helyzetéről az iparjogvédelmi aktivitási mutatók adnak
képet, így a növénytermesztéssel, növényvédő szerekkel és állattenyésztéssel kapcsolatos, az
élelmiszeripari termékekre, eljárásokra berendezésekre vonatkozó szabadalmi bejelentések száma,
valamint a hazai növényfajta-oltalmi bejelentések, továbbá a megadott oltalmak száma.
Az agráriummal kapcsolatos, nemzeti úton benyújtott
szabadalmi és növényfajta-oltalmi
bejelentések száma évente változó nagyságrendet mutatott: 2012-ben 98, 2013-ban 122 és 2014-ben
90 ilyen bejelentés érkezett az SZTNH-hoz. Ennek
egyharmadát a növényfajta-oltalmi
bejelentések, egynegyedét az élelmiszeripari termékek vagy eljárások, 20%-át a
növénytermesztés, 13%-át a növényvédő szerek és 3%-át az élelmiszeripari berendezések,
csomagolás területéhez tartozó szabadalmi bejelentések tették ki.
A
növényfajta-oltalmi bejelentések száma a vizsgált időszakban folyamatos emelkedést mutatott,
azonban összességében alacsony volument képviselt (2012-2014 között 22-30 ilyen bejelentést tettek).
Az agrárszektorban mérhető
védjegyaktivitásra vonatkozó adatokból meglehetősen vegyes kép
rajzolódik ki a magyar bejelentők jogszerzési tendenciájáról. A
nemzetközi úton oltalmat nyert
védjegyek száma – a borok és a növényvédő szerek termékcsoportjának kivételével –
szinte
mindegyik kategóriában növekedett. A nemzeti védjegyek száma a 2012-ben mért adatokhoz képest
szinte valamennyi kategóriában folyamatos, de nem egyenletes növekedést mutat. A legnagyobb
elmozdulás 2012. évhez képest az élelmiszerek tartósítására vonatkozó vegyi anyagok, trágyák (1.
áruosztály), valamint a növényvédő szerek, rovarirtók, gombaölők esetében (5. áruosztály) figyelhető
meg. Megjegyzést érdemel, hogy az 5. osztályba sorolt „fungicid és herbicid” készítmények terén
érezhető mértékben nőtt a magyar védjegyjogosultak száma. A bejelentők az élelmiszereket, így pl.
kávé, tea, kakaó, péksütemények, fagylaltok, méz, mustár, fűszeres mártásokat is tartalmazó 30.
áruosztályban a legaktívabbak.
A
Kormány által elfogadott élelmiszeripari fejlesztési stratégia hatására születő új megoldások
várhatóan pozitív irányba mozdítják el a jövőben az agrárszektor szabadalmi és növényfajta-oltalmi
aktivitását és az új élelmiszeripari termékek, eljárások piacra jutását védjegyekkel segítik elő. Hasonló
ösztönző hatása lehet annak, hogy az SZTNH rendszeres résztvevője az agrár-innovációs
rendezvényeknek, ahol felhívják a szektor képviselőinek a figyelmét az iparjogvédelem jelentőségére,
továbbá
szakmai együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs
Központtal (NAIK).
Védjegyaktivitás a hazai agrárszektorban
Magyarországon
Nemzetiből a
Áruosztályok
Nemzeti
érvényes nemzetközi
magyarországi
védjegyek száma
védjegyek száma
jogosultak száma
2013
2014
2013
2014
2013
2014
29. Hús, hal, szárított
gyümölcs, lekvár,
kompót, tojás, tej,
150
96
306
324
262
287
étkezési olajok, zsírok
30.Kávé, tea, kakaó,
rizs, liszt, kenyér, pék-
és cukrászsütemény,
224
188
382
388
321
351
fagylalt, cukor, só,
mustár, fűszerek
31.Mezőgazdasági,
kertészeti termékek és
magok, élő állat, friss
51
42
147
152
140
147
gyümölcs, zöldség,
vetőmag, növények
32.Sörök, ásványvizek,
gyümölcslevek, szörpök
136
91
259
270
243
250
33. Alkoholtartalmú
italok (sörök
84
67
197
253
173
239
kivételével)
1.Trágyák,
élelmiszeripari tartósító
113
74
75
146
66
132
anyagok
5. Fungicid és herbicid
készítmények
34
31
120
167
93
150
4.4. A INTÉZMÉNYI TELJESÍTŐKÉPESSÉG ERŐSÍTÉSE
4.4.1. Az SZTNH intézményi teljesítőképességének erősítése az ügyfelek érdekében
A hivatali gazdálkodási önállóság megerősítése A Jedlik-terv stratégiai céljainak a megvalósítására a szellemi tulajdon védelmére szolgáló hazai
intézményrendszer megerősítése mellett mutatkozik esély. Ebben az intézményrendszerben kiemelt
szerepet tölt be pártatlan és független hatóságként az SZTNH. Fejezetirányítói jogosítványokkal
felhatalmazott költségvetési szerv, jogállását tekintve kormányhivatal, amelynek költségvetése 2014-
ig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a kormányzati szerkezetátalakulás után az
Igazságügyi Minisztérium fejezetén belül a 2. címet képezte. A feladatkörének ellátásához szükséges
kiadások fedezetét önfinanszírozó módon gazdálkodva miniszteri rendeletben meghatározott
összegű
igazgatási szolgáltatási díjakból és a hivatalt megillető nemzetközi eljárási bevételek
hatékony felhasználásával teremti meg. A folyamatos működés biztosításához
költségvetési
támogatásban nem részesül, saját bevételeiből gazdálkodik.
A 2013-2015 közötti időszakban
nem sikerült megvalósítani a Jedlik-tervnek az intézményi
önállóság megerősítésére irányuló fontos célkitűzését,
a hivatal elvonásmentességére vonatkozó
jogszabályi garanciákat. Az SZTNH-t jogszabályban előírt, 460 millió Ft összegű éves befizetési
kötelezettség terhelte a központi költségvetés felé, amelyet igazgatási szolgáltatási bevételeinek
terhére kellett teljesíteni.
A hivatali bevételek és befizetési kötelezettségek alakulása
(millió Ft)
Évszám
Eredeti bevételi
Tényleges bevétel
Előírt befizetési
Teljesített befizetés
előirányzat
kötelezettség
2013 tény
4185,0
4438,6
460,0
460,0
2014 tény
3944,0
4012,9
460,0
276,0
2015 terv
4220,0
-
460,0
*60,9
* A tárgyévi intézményi költségvetésben rendelkezésre álló keretösszeg szerint.
Az SZTNH vezetése minden évben
indokokkal alátámasztottan jelezte a költségvetési elvonás
mérséklésének igényét, de annak összege a változó saját bevételi összegek és fedezetteremtő
képesség ellenére azonos összegben került meghatározásra. Az SZTNH gazdálkodási számai 2014-ben
már nem tették lehetővé az előírt költségvetési befizetési összeg maradéktalan teljesítését, amiről a
hivatalvezetés több esetben is előzetes jelzést adott a fejezetgazda és a költségvetésért felelős
minisztériumok felé. A 2015. és 2016. évi intézményi költségvetés az előírtnál jóval kisebb mértékű
keretet biztosít elvonási célokra. Az SZTNH tényleges teljesítőképességére és adminisztratív jelzéseire
való figyelemmel a költségvetési tervezetet készítő NGM ugyan 460 millió Ft-ról 220 millió Ft-ra
mérsékelte az SZTNH számára előírt elvonási összeget, de az SZTNH szerint várhatóan még ennek
teljesítésére sem lesz elegendő bevétel.
A díjbevételek szezonális ingadozására, a hosszú távú fejlesztési projektekben való részvételre való
tekintettel az Szt. 2013. január 1-jei hatállyal módosított 115/E. §-a értelmében az SZTNH
tartalékot
képezhet a tényleges adott évi bevétel legfeljebb öt százalékának megfelelő mértékig, amely összeg
kizárólag a hivatal működésének fedezetére használható fel, és más célra nem vonható el. A tartalékot
a hivatal elsősorban perspektivikus, hosszabb futamidejű feladatok finanszírozására igyekszik
fordítani. Az SZTNH a tartalékképzés lehetőségével egyetlen évben, 2013-ben tudott csak élni az
évente kirótt költségvetési elvonások következtében, amelyeknek egy évre jutó összege több mint
dupláját teszi ki a jogszabály szerint megképzett tartalék maximális értékének.
Magasan képzett emberi erőforrások
Az SZTNH szakmailag jól felkészült, magasan kvalifikált, nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező,
több nyelvet jól beszélő munkatársi, kormánytisztviselői állománnyal rendelkezik.
A dolgozók 93%-a
felsőfokú végzettségű, 30%-a tudományos fokozattal, illetve doktori címmel, közel 80%-a egy
vagy több nyelvvizsgával rendelkezik. Az átlagéletkor 43,67 év. Az SZTNH
komplex továbbképzési rendszert működtet, amely a kormánytisztviselők
jogszabályban előírt és egyéb szakmai, nyelvi, informatikai képesítésének megszerzését, illetve
továbbfejlesztését támogatja. Valamennyi ügydöntő hatósági feladatokat ellátó, diplomás
munkavállaló számára
kötelező az iparjogvédelmi szakképesítés megszerzése. Ennek
eredményeként 105 fő felsőfokú, 42 fő középfokú és 4 fő alapfokú tanfolyamot végzett. A kiegészítő
informatikai végzettségűek (ECDL és egyéb) száma 77 fő volt.
A szaktudás szinten tartása mellett kiemelt
stratégiai célkitűzés a
magasan kvalifikált és különleges
iparjogvédelmi szaktudás birtokában levő
munkaerőállomány megtartása, megbecsülése és a
szakmai vezetői utánpótlás biztosítása.
Szervezetfejlesztés: a HIPAvilon Nonprofit Kft. Az SZTNH-t sokrétű feladatainak magas színvonalú ellátásában hatékonyan segíti a
HIPAvilon
Magyar Szellemi Tulajdon Ügynökség Nonprofit Kft..
A Magyar Állam 100 %-os tulajdonában lévő HIPAvilon Kft. feletti tulajdonosi jogokat az SZTNH
gyakorolja az MNV Zrt.-vel megkötött szerződés alapján. A társaságot 2011-ben alapította a
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) és a vagyonkezelői jogokat 2012-ben vette át az
SZTNH. Az SZTNH és a HIPAvilon Kft.
együttműködésének kereteiről az Szt. 115/E. § (7)
bekezdése rendelkezik; a részletes szabályok pedig a 287/2010. (XII. 16.) Korm. rendelet 2013-ban
módosított 6/A. §-ában találhatók.
Az új szervezeti megoldás célja az SZTNH jogszabályokba meghatározott közfeladatai hatékonyabb
ellátásának támogatása volt. Míg az SZTNH tevékenységi és felelősségi köre jelentősen megnőtt,
addig a létszáma 2012-höz viszonyítottan több mint 10%-kal csökkent. Ezen ellentmondás feloldása új
munkaszervezési megoldást igényelt.
Az elektronikus ügyintézés fejlesztése Az SZTNH intézményfejlesztési törekvéseinek egyik legfontosabb területe az elektronikus ügyintézés
és szolgáltatások továbbfejlesztése és – a belső ügyviteli rendszer tekintetében – teljes megújítása. Az
az elektronikus ügyintézéshez, valamint az iparjogvédelmi hatósági és szolgáltatási tevékenységhez
szükséges
informatikai-számítástechnikai hátteret az SZTNH összetett informatikai rendszere
biztosítja. E rendszer teszi lehetővé a nemzetközi iparjogvédelmi adatbázisokhoz való hozzáférést és a
biztonságos nemzetközi kommunikációt is. Az ügyfelek számára kívülről,
az internet felől is
elérhető, hivatali elektronikus szolgáltatások száma 16. Az informatikai rendszer egyébként
összesen
135 különböző szolgáltatást vagy szolgáltatás-családot támogat. Ebből
69 szolgáltatás-
család biztosítja közvetlenül a hatósági munka és a központi feladatok ellátását, a többi
szolgáltatás
pedig
a szolgáltatás-menedzsmentből adódó, információbiztonsági, üzemeltetési és ISO-
minősítési célokat támogatja.
A Jedlik-tervben célul tűzte a kétoldalú elektronikus kapcsolattartás fejlesztését annak érdekében,
hogy a hivatali szolgáltatások minél szélesebb köre legyen hozzáférhető az érdeklődők számára távoli
eléréssel, és ezt a lehetőséget az ügyfelek egyre nagyobb köre tudja igénybe venni. A vizsgált
időszakban az elektronikus kapcsolattartás lehetősége további új ügytípusokra terjedt ki. A PCT-
bejelentések elektronikus úton történő fogadására és továbbítására létrejöttek az ún.
ePCT-
szolgáltatás WIPO által történő bővítésének jogi és technikai feltételei, amelynek eredményeképpen
2015 júniusától a PCT-bejelentések elektronikus fogadásával az
ügyintézés tisztán elektronikus úton
történik. Bevezetés előtt áll a
TM e-filing rendszer, amelyen keresztül közvetlenül az SZTNH
honlapjáról nyújtható be közösségi védjegybejelentés. A rendszer alkalmas nemzeti
védjegybejelentések fogadására is, alternatív lehetőséget biztosítva ezzel az e-ügyintézés
szolgáltatással párhuzamosan. Megújult a 2012 óta működő, elektronikus védjegykutatást biztosító
TMView rendszer, illetve a BPHH-val közös projekt keretében megvalósult Magyarország
csatlakozása a
DesignView szolgáltatáshoz, amely az Európai Unióban oltalom alatt álló
formatervezésiminta-oltalmak kutató adatbázisa. Ez a szolgáltatás lehetővé teszi, hogy az érdeklődők
egyetlen felületen, egyetlen keresőkérdéssel tájékozódhassanak az SZTNH és számos nemzeti hatóság,
és több nemzetközi szervezet formatervezési minta lajstromában/regiszterében párhuzamosan.
A
2012-ben
indított
SZEMAFOR ("Szellemitulajdon-védelmi Moduláris Adatbázis és
Folyamatirányító Rendszer")
projekt célja az volt, hogy az SZTNH kulcsfontosságú ügyviteli
informatikai rendszerét egy új, elektronikus rendszerrel váltsa fel. A részben EU-forrásokból
finanszírozott SZEMAFOR
elnevezésű projekt hivatalon kívüli okokból történő leállítását követően
, 2014 júniusában új keretek között, kizárólag belső, hivatali forrásokból történő finanszírozással került
sor
az újraindításra SZEMAFOR program elnevezéssel.
Az ügyviteli és nyilvántartási rendszer kidolgozását célzó program újraindításakor az SZTNH
professzionális tanácsadó cég bevonásával pontosította, és egészítette ki a követelményspecifikációt.
A projekt közbeszerzési eljárása lezárult, a fejlesztői keretszerződések megkötése, a futó projektek
listájának (projekt portfolió) konszolidálása jelenleg folyamatban van. Eddig befejeződött az SZTNH
összes hatósági ügyviteli folyamatának az elektronikus leképezése. A bevezetendő
elektronikus akta alapvető feltétele, hogy az ügyek iratai elektronikus úton rendelkezésre álljanak, és a szövegük
automatikus szövegfelismeréssel (Optical Character Recognition, OCR) értelmezhető legyen. Ezzel a
követelménnyel összhangban folytatódott a
hatósági dokumentumok digitalizálása, 2014-ben
mintegy 27 ezer iparjogvédelmi dokumentum digitalizálására került sor.
Az SZTNH csatlakozott ahhoz a kormányzati rendszerhez, amelyen keresztül a közfeladatot ellátó
szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló, módosított 335/2005. (XII. 29.) Korm.
rendeletben felsorolt intézményekkel 2015. május 1. napjától elektronikus úton képes a kapcsolatot
tartani.
A teljes körű elektronikus ügyintézés további elengedhetetlen feltétele, hogy az SZTNH hatáskörébe
tartozó valamennyi iparjogvédelmi és szerzői jogi hatósági ügycsoportban biztosítva legyen az
elektronikus és hagyományos ügyintézéshez illeszkedő
elektronikus fizetés lehetősége. Az SZTNH
speciális igényeire való tekintettel az egyedileg fejlesztett elektronikus fizetési portál jelenti a
megfelelő megoldást. Az elektronikus fizetési rendszert a SZEMAFOR programhoz kötötten vezeti be
a hivatal, amelynek keretében a csatlakozást biztosító interfészek követelményspecifikációjának
elkészítésére kerül sor.
4.4.2. Az SZTNH mellett működő testületek kiteljesedő és megújuló szerepvállalása
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Tanácsa Az SZTNH elnökét feladatai ellátásában – szakmai tanácsadó, véleményező szervként – a Szellemi
Tulajdon Nemzeti Tanácsa (SZTNT) segíti az Szt. 2010-ben elfogadott módosításával összhangban. A
tanács legfeljebb tizenkét tagú – iparjogvédelmi, szerzői jogi és a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó
tudományterületeken szakértelemmel rendelkező személyekből álló – testület. A tanács elnökét és
tagjait a hivatal elnöke nevezi ki hároméves időtartamra és személyre szólóan.
A tanács tagjai a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatosan személyes és testületi tanácsaikkal,
véleményükkel támogatják az elnököt feladatai ellátásában. Az
SZTNH elnökének felkérésére
véleményezik a szellemi tulajdon védelmére irányuló átfogó intézkedések (programok, stratégiai
elképzelések, hazai jogszabályok és uniós jogi aktusok, nemzetközi szerződések)
tervezetét. A testület
részt vett a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos nemzeti stratégia, a Jedlik-terv kidolgozásában,
véleményezésében, valamint figyelemmel kísérte és előmozdította annak végrehajtását.
A 2011-ben kinevezett, magasan pozícionált tagjaira való tekintettel a testületi tagok a vizsgált
időszakban elsősorban személyes tanácsadással, illetve véleményezési csoportokban látták el
jogszabályban rögzített feladataikat.
A Magyar Formatervezési Tanács A
Magyar Formatervezési Tanács (MFT) tanácsadó testületként a dizájnkultúra eszközeivel segíti
elő a magyar nemzetgazdaság versenyképességének erősítését. A hazai formakultúra innovációs,
környezetpolitikai és oktatási célokkal összehangolt fejlesztése érdekében hároméves munkaprogram
és éves munkatervek keretei között végezte tevékenységét, amelyeket a nemzetgazdasági miniszter,
illetve 2014. szeptember 5-étől az igazságügyért felelős miniszter hagy jóvá.
Az MFT a dizájn gazdaságösztönző szerepére irányította a figyelmet, és megmutatta, hogy a
nemzetközi trendekkel összhangban a K+F, a tudomány és a technológia mellé a dizájn is
felsorakozott az
innovációs hajtóerők közé.
A tanács 2012-2014 közötti, negyedik ciklusa sikeresnek értékelhető, eseményekben és
eredményekben egyaránt gazdag szakaszt zárt le. A testület minden kiemelt programpontját
megvalósította, tevékenysége hazai és nemzetközi összefüggésben egyaránt sikeres, a formatervezés
egyre szélesebb körben épül be a hazai vállalkozások, intézmények eszköztárába.
2015 szeptemberében Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter hároméves mandátummal kinevezte
az MFT új tagjait. Az alakuló ülésre szeptember 28-án, a Design Hét Budapest rendezvénysorozat
keretében, az Iparművészeti Múzeumban került sor.
A testület tovább erősítette a dizájn megismerését elősegítő és a formatervezést népszerűsítő
tevékenységét, a dizájn alkalmazására vonatkozó korszerű ismeretek terjesztését. Az MFT a védnöke a
Design Hét Budapest rendezvénysorozatnak, amely évről évre szélesebb, az elmúlt évben 70 ezres
közönséget ért el 220 rendezvényével. Az SZTNH együttműködési keret-megállapodást kötött a
tervezőképzés három legnagyobb hazai felsőoktatási intézményével, a Moholy-Nagy Művészeti
Egyetemmel, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel és a Nyugat-magyarországi
Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézetével, továbbá a 2014-ben megalakult Design Terminál
Nemzeti Kreatívipari Központtal.
A kreatív iparágak az utóbbi években rendkívüli dinamizmussal fejlődtek, rövidtávon hozzájárulva a
gazdaság egészének megerősödéséhez. A MFT a felelős kezelője a
Magyar Formatervezési Díj és a
Moholy-Nagy László Formatervezési Ösztöndíj pályázatoknak, valamint a 2009-ben alapított
Design Management Díjnak.
Az MFT
nemzetközileg elismert résztvevője az Európai Designszövetségek Irodája (Bureau of
European Design Associations, BEDA) és az Ipari Formatervezési Társaságok Nemzetközi Szövetsége
(International Council of Societies of Industrial Design, Icsid), valamint az Európai Design
Management hálózat (Design Management Europe, DME) szakmapolitikai munkájának, rajtuk
keresztül képviseli Magyarországot a nemzetközi szakmai közéletben.
A testület elkötelezett munkája, évtizedes, tudatos építő tevékenysége, tapasztalata és kiterjedt
nemzetközi kapcsolati hálója olyan optimális pozícióba hozta hazánkat, amely elősegíti, hogy
Magyarország
regionális dizájnközponttá válhasson.
Szerzői Jogi Szakértő Testület
A Szerzői Jogi Szakértő Testület (SZJSZT) szerzői jogi jogvitás ügyekben felmerülő szakkérdésekben
a bíróságok és más hatóságok megkeresésére ad szakvéleményt, illetve peren kívül vagy a pert
megelőzően kérik fel a testületet szakvélemény készítésére. Dr. Trócsányi László igazságügyi
miniszter 2015. július 15. napjával ötéves időtartamra kinevezte a testület 191 tagját.
V. A STRATÉGIA TOVÁBBVEZETÉSE 2016 VÉGÉIG
A nemzeti tudásbázis és kulturális vagyon hatékony védelmét csak a szellemi tulajdon korszerű
eszközrendszere garantálhatja. A tudásalapú gazdaságban a hazai szellemitulajdon-védelmi és
jogérvényesítési tudatosság növelése elengedhetetlen feltétele az ország hosszú távú
versenyképességének megőrzésének.
A Jedlik-tervben előirányzott feladatok további ütemes megvalósítása mellett
szükséges néhány
olyan stratégiai intézkedési terület kijelölése lehetőségének vizsgálata, amely az elkövetkező
másfél évben hatékonyan szolgálhatja a szellemitulajdon-védelem versenyképesség-növelő
szerepének további erősítését. Ilyen stratégiai terület a kkv-k és az állami szektor vállalati szereplői
szellemi vagyonának feltárása, illetve az egységes hatályú európai szabadalmi és bíráskodási
rendszerhez való illeszkedés elősegítése, a HENT akciótervének kidolgozása. A fenti célok a szellemi
tulajdon védelmére irányuló nemzeti fejlesztési program kiindulási alapjául is szolgálhatnak.
5.1.
A kkv-k és az állami szektor vállalatai szellemi vagyonának feltárása
A vállalkozások szellemi vagyonának hasznosítási célú vizsgálata és feltárása képet adhat a tulajdonos
számára a cég szellemi vagyonáról, a védelem lehetséges formáiról, illetőleg a kockázatokról. Az
aktuális szellemitulajdon-védelmi helyzetképen túl a felmérés a vállalkozás rövid és hosszú távú
fejlesztési terveire is fókuszál, annak érdekében, hogy az innovációk szellemitulajdon-menedzsmentje
már a fejlesztés korai stádiumában elindulhasson.
A szellemivagyon-feltárás egyik célcsoportját azok az innovatív vállalkozások képezhetik, amelyek
érdemi lépéseket tettek már a kutatás-fejlesztés területén, de nincsenek meg a kellő ismereteik a
szellemivagyon-menedzsment eszköztárának hatékony alkalmazásához, másik célcsoportját pedig az
állami tulajdonban levő cégek szellemivagyon-portfóliójának a feltárása képezheti.
A szellemivagyon-felméréseknek – megfelelő anyagi erőforrások rendelkezésre állása mellett –
nagyobb számban lenne létjogosultsága hazánkban az innovatív kis- és középvállalatok körében.
A nemzetközi tapasztalatok alapján a szolgáltatással csak akkor lehet sikeresen elérni az érintett
vállalkozások többségét, ha az térítésmentesen áll a rendelkezésükre. A korábbi hazai tapasztalatok is
azt mutatják, hogy a kkv-k érdeklődése a szolgáltatás iránt még szűkített önköltségi áron is gyenge. A
kereslet fellendítésére ezért az
NKFIH-val közösen indokolt megvizsgálni a szellemivagyon-
felmérés európai uniós, illetve hazai KFI pályázati források bevonásával való finanszírozásának
a lehetőségét (pl. voucher-rendszer keretében vagy más módon). A kis- és középvállalkozások
szellemi vagyonának hasznosítású célú feltárása elősegítheti szellemi alkotásaik eredményes
kiaknázását.
Az állami vagyon részét képező szellemi tulajdonnal történő felelős gazdálkodás nem képzelhető el
annak felmérése nélkül. Az SZTNH és a
Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2014. március 19-én
kötött
együttműködési megállapodása kedvező alapot teremt az MNV portfóliójában levő állami
vállalatok szellemi vagyonának felméréséhez. Az SZTNH által vezetett iparjogvédelmi (szabadalmi,
védjegy-, használati és formatervezési mintaoltalmi) nemzeti lajstromok megfelelő alapját képezhetik
az állami kézben lévő szellemivagyon-elemek összesítésének, valamint – hosszabb időtávon – e
lajstromozott jogok rendszeres monitorozásának. Az SZTNH közreműködésével összeállítandó
vagyon-értékbecslési módszertani útmutató nagyban hozzájárulhat a nemzeti vagyon e részének
hatékonyabb kezeléséhez, adott esetben komoly segítséget nyújtva egyes vagyonelemek
vásárlásához vagy értékesítéséhez.
5.2. Tájékoztatási és kompenzációs rendszer az egységes európai szabadalmi rendszer
hatálybalépése kapcsán
Az egységes európai szabadalmi és bíráskodási rendszer bevezetése számos területen egyértelműen
egyszerűsítést és megtakarítást hoz a bejelentők számára. Az egyszerűbb és olcsóbb oltalomszerzési
eljárás valószínűsíthetően
meg fogja növelni a hazánk területére is kiterjedő, a hazai
vállalkozások számára jogi korlátként megjelenő egységes hatályú európai szabadalmak számát.
A magyarországi vállalkozói szféra számára
adekvát tájékoztatási és kompenzációs rendszert kell
kidolgozni, esetleg a VIVACE program keretei között, amely segíti őket az új helyzethez való
alkalmazkodásban, az előnyök kiaknázásában és a károk, konfliktusok elrendezésében,
csökkentésében.
Amellett, hogy csak az egységes hatályú szabadalmi rendszer pénzügyi keretfeltételeiről szóló összes
döntés meghozatala után lehet az érdekelt vállalkozói és szakmai körök bevonásával erről is határozni,
indokolt az előkészítést időben elkezdeni. A
kompenzációs rendszer elemei a következők lehetnek:
Kiemelten fontos a vállalkozások, az egyetemi-akadémiai szféra
folyamatos és megfelelő
tájékoztatása a szabadalmi rendszer keretében igénybe vehető lehetőségekről, illetve
azokról a potenciális problémaforrásokról (pl. a megnövekedett monopoljogok miatt
jóhiszeműen elkövetett bitorlások lehetőségéről), amelyekkel bármelyik gazdasági szereplő
szembesülhet. A tájékoztatási rendszerben
kiemelt szerepe lehet a több mint egy évtizedes
múltra visszatekintő VIVACE hálózat keretében működő szellemitulajdon-védelmi
információs pontoknak, az SZTNH-val együttműködő kereskedelmi és iparkamaráknak,
regionális innovációs ügynökségeknek, egyetemi technológiatranszfer-irodáknak és PATLIB-
központoknak is. Megfelelő tájékozottság és tudatosság nélkül az érintettek magukat zárják ki
a kompenzációs rendszer lehetőségeinek az igénybevételétől.
A tájékoztatási tevékenység keretében külön fel kell hívni a figyelmet
a szabadalomtisztasági
vizsgálatra mint a potenciális jogsértések elkerülése érdekében igénybe vehető
szolgáltatásra. Ezzel egyidejűleg meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy az ilyen
vizsgálatok díja pályázati vagy egyéb
támogatási forrásokból teljesen vagy részlegesen
megtéríthető legyen. A hazai és nemzetközi oltalomszerzést támogató IPARJOG pályázat,
illetve az ún. innovációs voucher pályázatok keretében e tevékenység külön is támogatható
lenne, de más KFI pályázatok esetében is az elszámolható költségek között kell lennie az ilyen
típusú vizsgálatnak. Adott esetben a pályázat kötelező tartalmi eleme is lehetne annak
igazolása, hogy a támogatás segítségével létrehozott eredmény nem sérti mások
monopoljogait.
Az idén ismét meghirdetésre került IPARJOG pályázat későbbi felülvizsgálata során, a
pályázati forrás felhasználásának függvényében megfontolandó – a 2008-as pályázati
felhíváshoz hasonlóan –
a támogatott tevékenységek körének kiegészítése a külföldi
bíróságok, illetve az Egységes Szabadalmi Bíróság előtt folyó jogérvényesítési eljárás
költségeivel. Ehhez – a jogvédelmi biztosításokhoz hasonlóan – a szakmai partnerek
bevonásával részletes feltételrendszert kell kidolgozni, azaz, hogy mikor és milyen
körülmények között kérhet valaki akár alperesként, akár felperesként támogatást egy bitorlási
vagy egyéb jogvitás ügyében.
5.3. Az irodalmi művek közgyűjtemények általi felhasználását lehetővé tevő egyszerűsített
engedélyezési modellek vizsgálata
A kulturális javak hozzáférhetősége kapcsán az árva művek egyes megengedett felhasználási
módjairól szóló 2012/28/EU irányelv átültetését szolgáló, 2014. október 29-én lépett jogszabályok, a
szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CLIX. törvény, valamint
az árva mű felhasználásának részletes szabályairól szóló 138/2014. (IV. 30.) Korm. rendelet
előremutató eredményeket tett lehetővé. A nem árva művek tekintetében azonban a könyvtári
digitalizálási tevékenység során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a szerzői engedélyek
beszerzése és a díj megfizetése továbbra is időigényes, lassú és nehézkes folyamat során valósítható
csak meg. További feladat tehát annak vizsgálata, hogy az árva műveknek nem minősülő irodalmi
műveknek (vagy legalább azok egy körének) a közgyűjtemények által történő felhasználása miként
engedélyezhető hatékonyabb, tehát egyszerű, ügyfélbarát, akár elektronikus módon. E vizsgálat során
különös figyelmet érdemelnek azon modellek, amelyek a kereskedelmi forgalomból kikerült (ún. out
of commerce) irodalmi művek felhasználásának engedélyezése terén már Európában működnek.
5.4. A stratégia pénzügyi keretei Az SZTNH a vizsgált időszakban kizárólag saját bevételei felhasználásával, költségvetési támogatás
és más költségvetési szervek anyagi részfinanszírozása nélkül, egymaga biztosította működésének
kereteit, továbbá számos, nemzetgazdasági szempontból is fontos tevékenységek és testületek (pl.
HENT, K+F minősítés) költségvetésének forrását, azaz biztosította a Jedlik-terv megvalósítását.
Tekintettel arra, hogy a nemzeti stratégia teljesítése a jövőben nagyobb összegű forrásokat igényelhet,
valamint, hogy az iparjogvédelmi területről származó díjbevételek összege mérséklődhet, külső
források bevonása válhat szükségessé. Ezek származhatnak pályázati támogatásokból, más
társintézményektől, vagy közvetlen költségvetési támogatásból.
MELLÉKLETEK
1. számú melléklet a . számú Kormány-jelentéshez
TÉTELES ÁTTEKINTÉS A JEDLIK-TERV CÉLKITŰZÉSEINEK TELJESÍTÉSÉRŐL
(2015. december 31.)
2013.
2014.
2015.
2016.
Célok, intézkedések és
Állapot,
kezdeményezések
Mérőpontok
II.
I.
II.
I.
II.
I.
II.
státusz
4.1. Iparjogvédelemmel a nemzetgazdaság felemelkedéséért
4.1.1. Az iparjogvédelmi eszköztár intenzívebb alkalmazásával a versenyképesség javításáért
4.1.1.1. Az iparjogvédelem lehetőségeinek hatékonyabb és szélesebb körű kiaknázása
a tudatosságnövelő programok és az
elért célcsoportok száma; új
célzott iparjogvédelmi tudatosságnövelő szolgáltatások
T
tudatosság-növelő
bevezetése; részvétel az
programok indítása
INNOVACCESS hálózat munkájában
se a szellemitulajdon-
az elkészült kiadványok száma,
sítéő védelmi tananyag
példányszáma, valamint azoknak a
r
T
e fejlesztésének
képzéseknek a száma, amelyekben
g
á folytatása
felhasználják őket
ssotadu a szellemitulajdon-
ti védelmi
az SZTNH szakmai támogatásával
lm tudatosságnövelő
átdolgozott tankönyvek száma, a
T
e
d
tanárképzési és pedagógus
é programok és oktatás
-
vg célcsoportjainak
továbbképzési programok száma,
jor bővítése
illetve az azokon részvevők száma
a
ip za
a közvetítő szervezetek száma, az
,e iparjogvédelmi képzés általuk biztosított területi és
T
lése regionális
szektorális lefedettség, a képzésben
m
résztvevők száma
e megszervezése
t
in innováció-
tsz menedzsmenttel és a
er vállalkozásfejlesztéssel
e kapcsolatos, továbbá az innováció-menedzsment és a
ism
T
i szektorspecifikus
vállalkozásfejlesztés beépítése az
lm ismeretek oktatása az iparjogvédelmi képzésbe, a
e
d iparjogvédelmi
szektorspecifikus képzések száma és
é
v
g képzésekben
eredményessége
jor az oktatási és
a ismeretterjesztő céllal
ip
T
z kiadott kiadványpark az elkészült és forgalmazott
bővítése
kiadványok száma
A) a
a kkv-k általános és
konkrét információs,
valamint
T
jogérvényesítési
deficitjének
csökkentése
a felmérés elkészülte és eredményei
az induló
az induló vállalkozások tényleges
vállalkozások
tájékoztatása az iparjogvédelmi
tájékoztatása az
lehetőségekről, valamint a tőlük
T
iparjogvédelmi
érkező bejelentések száma, illetve
lehetőségekről
ennek változása
az SZTNH-val
együttműködő
ágazati-szakmai
az együttműködési megállapodások
T
szövetségek körének
száma és a hatásuk az iparjogvédelmi
bővítése
aktivitásra
európai szintű szellemitulajdon-
se
védelmi tudatosságnövelő szolgáltatási
téz átfogó leltár készítése leltár elkészülte, valamint a leltár
a szellemitulajdon-
alapján elindított vagy
T
jles
fe védelemhez
továbbfejlesztett hazai szolgáltatások
t a
száma és az azokat igénybe vevők
l kapcsolódó
á szolgáltatásokról
körének bővülése
ín
si kát a szolgáltatásnyújtás a szellemitulajdon-védelmi
a
lt folyamatainak
szolgáltatási kínálat átalakítása, az
á felgyorsítása,
átfutási idők rövidítése, a
T
lgo egyszerűsítése, a
szolgáltatások igénybevevőinek száma
sz
i paletta bővítése
és elégedettségi szintje
lmedé
a szellemivagyon-diagnózisra irányuló
vg
szolgáltatás igénybevevőinek száma, a
jo
szellemi vagyon értékelésének
ra
módszertanát megismerő és alkalmazó
ip
T
z a szellemivagyon-
vállalkozások száma, a módszertan
a diagnózisra irányuló széles körű megismerésére és
B) szolgáltatás
elterjesztésére tervezett intézkedések
működtetése
megtétele
a magyar szabadalmi alap
(kereskedőház) megvalósíthatósági
k
a magyar szabadalmi
av k alap megvalósít-
tanulmányának elkészülte, a
ja
se hatóságának
tanulmány alapján javasolt
i
é
d
K
m
e vizsgálata, az európai intézkedések végrehajtása, valamint az
e
k
ll
z
európai szabadalmi alapra vonatkozó
e
szabadalmi alap
té
sz
felállításának
magyar álláspont kidolgozása és
in
ő
támogatása
képviseletének eredményessége
ító
süle dz
sz
o
é
m
a megvalósíthatósági tanulmány
r
ől
elkészülte, az adatbázis (platform)
n
e
a
t a hasznosítást
létrehozása, az oda felvett profilok
b
K
sá
m
á elősegítő online
(ajánlatok, adatok) száma, az így
lo
a
sul platform létrehozása
létrejött átruházási vagy
lt
o
o
és működtetése
licenciaszerződések mennyisége
n
z
szah a licenciakészségi
C) a
nyilatkozat
a vizsgálat elvégzése és annak
K
jogintézményének
eredményétől függően az Szt.
hatásvizsgálata
módosítása e tárgyban
4.1.1.2. Harmonikus és hatékony kapcsolódás a K+F+I és a szellemi tulajdon között
azoknak a projekteknek,
a szellemitulajdon-védelmi
pályázatoknak a száma, amelyeknél
T
követelmények fokozott
tényleges bírálati szempontként
érvényre juttatása a
érvényesül az újdonságtartalom, a
forrásallokáció során
szabadalmazhatóság esélye
a hazai és külföldi oltalomszerzés
magyar szellemi alkotások
támogatására rendelkezésre álló és
hazai és külföldi
igénybe vett pályázati források
T
iparjogvédelmi oltalmának nagysága, a támogatásban részesülők
támogatása
száma
4.1.2. Az iparjogvédelmi oltalomszerzés és jogérvényesítés feltételeinek javítása
4.1.2.1. A hazai – nemzeti szintű – oltalomszerzés esélyeinek javítása
az egyes iparjogvédelmi eljárások
átfutási idejének alakulása, a
minőségirányítási rendszerben kitűzött
intézkedési határidők betartásának
százalékos aránya, az ügyfél
T
-
az iparjogvédelmi hatósági elégedettség mérésének eredményei,
eljárások átfutási idejének
az említett vizsgálatok elvégzése és az
csökkentése
annak alapján meghozott intézkedések
a hatósági eljárások
az SZTNH minőségirányítási és
integrált minőségirányítási információbiztonsági tanúsításának
T
rendszerének működtetése, eredményei, a főbb mutatókra
a főbb mutatók nyilvánossá vonatkozó nyilvános vállalások száma
tétele
és teljesítésük aránya
a stratégiai partnerségi
megállapodások alkalmazásának
mutatói (véleményezési alkalmak
száma, a kapott és átvett észrevételek
száma, aránya; a partnerektől érkező
önálló jogalkotási kezdeményezések
száma és feldolgozásuk mutatói), a
Ket. és az iparjogvédelmi és szerzői
T
jogi eljárási szabályok rendezett
viszonyának fenntartása, az
magas szakmai színvonal a iparjogvédelmi nemzetközi
szellemi tulajdon védelmét
szerződések végrehajtási szabályainak
szabályozó jogszabályok
beillesztése a nemzetközi
előkészítésében;
szerződésekkel kapcsolatos hazai
iparjogvédelmi kódex
eljárási rendbe, az iparjogvédelmi
megalkotása
kódex elfogadása
az elektronikusan intézett
iparjogvédelmi és hatósági ügyek
száma és aránya (ügytípusonként),
ezen belül a kétoldalú elektronikus
kapcsolattartás aránya, az EFER
T
-hez
való csatlakozás, a SZEMAFOR
teljes körű, kétirányú
bevezetése, az elektronikus
elektronikus ügyintézés
ügyintézéssel kapcsolatos ügyfél-
bevezetése
elégedettség szintje
a vizsgálat elvégzése és a közzétett
joggyakorlati források köre, száma, a
T
az iparjogvédelmi
honlap érintett oldalainak
joggyakorlat forrásainak
látogatottsága, az ügyfelek
hozzáférhetővé tétele
visszajelzései
a felülvizsgálat elvégzése, a használati
minták oltalmáról szóló 1991. évi
T
XXXVIII. törvény módosítása, a
a használatiminta-oltalmi
módosítás hatása a bejelentői
rendszer felülvizsgálata
aktivitásra
4.1.2.2. Nemzetközi együttműködéssel az oltalomszerzés esélyeinek javításáért
a VSZI működésének megkezdéséhez
szükséges belső és nemzetközi jogi
aktusok megtétele, a VSZI
működésének 2015. évi megkezdése, a
T
a Visegrádi Szabadalmi
VSZI ügyterhének és költségvetésének
Intézet létrehozása
alakulása
a CETMOS
védjegykutatási szolgáltatás a fejlesztések beépítése a
K
továbbfejlesztése
szolgáltatásba, a promóció fokozása
az SZTNH által kötött kétoldalú PPH-
megállapodások száma, a PPH és a
PCT összekapcsolásának, valamint a
PPH plurilaterális alapokra
T
helyezésének sikere, a PPH
a szabadalmi gyorsforgalmi igénybevételének statisztikai adatai,
hálózat (PPH) fejlesztése és különösen a hazai bejelentők PPH-
kiterjesztése
aktivitását illetően
a szabadalmi anyagi jogot egységesítő
nemzetközi szerződés létrejötte, a
T
a szabadalmi anyagi jog
stratégia érdemi és eljárási
harmonizációja
követelményeivel összhangban
a szellemi tulajdon
a WIPO - hazánk és az EU által is
multilaterális kereteinek
preferált – stratégiai céljainak
T
erősítése, nemzetközi
megvalósulása, a WIPO erről szóló
normaalkotás és globális
jelentései, statisztikai és költségvetési
szolgáltatás a WIPO-ban
beszámolói alapján
4.1.2.3. A jogérvényesítés hatékonyságának fokozása
a Hamisítás Elleni Nemzeti
Testület középtávú
a Hamisítás Elleni Akcióterv
T
cselekvési terve
megvalósulása
a hazai vállalkozások
számára a jogsértések
elkerüléséhez szükséges
ismeretek, gyakorlati
tudnivalók és kutatási-
T
tájékozódási szolgáltatások a vizsgálat elvégzése, a vállalkozások
intézményi és finanszírozási számára e téren szervezett képzések és
feltételeinek megvizsgálása, biztosított szolgáltatások száma, a
az MKIK és az MSZÜK
jogsértésekre vonatkozó statisztikai
bevonása e tevékenységbe
adatok
a magyar részvétellel megvalósuló
megfigyelőközponti projektek száma;
a megfigyelőközpont által koordinált
akciókban, kezdeményezésekben részt
vevő hazai hatóságok száma; a legjobb
bekapcsolódás
T
a szellemi
tagállami gyakorlatok átvétele; pilot
tulajdoni jogsértések
projektek kezdeményezése és azokban
európai
való részvétel mind a
megfigyelőközpontjának a
tudatosságnövelés, mind a hatósági
tevékenységébe
képzések területén
a MEDICRIME egyezmény aláírása,
ratifikálása; a 2011/62/EU irányelvet
átültető rendelkezések alkalmazása; a
T
a MEDICRIME egyezmény gyógyszerhamisítás elleni eredményes
aláírása, ratifikálása; a
fellépések száma; a lakosság
2011/62/EU irányelv
tudatosságának fokozása a hamis
átültetése
gyógyszerek veszélyei kapcsán
a polgári jogi jogérvényesítés
(különösen a 2004/48/EK irányelv
átültetése kapcsán elfogadott
szabályozás) hazai tapasztalatainak
nyomon követése, értékelése,
különösen az online elkövetett
jogsértések esetén, valamennyi érintett
érdekelt fél (jogosultak, felhasználók,
T
közvetítő szolgáltatók) bevonásával; a
vámjogi jogérvényesítés hazai
szabályozásának felülvizsgálata az
1383/2003/EK rendeletet felváltó új
a hazai jogérvényesítési
rendelet alapján, a hazai vámhatóság
tapasztalatok folyamatos
gyakorlatának egységesítése, az új
nyomon követése és
szabályozás megismertetése a
értékelése
jogosultakkal és a vámhatósággal
a kis- és középvállalkozások
T
a kkv-k jogérvényesítését,
jogérvényesítését, jogérvényesítéssel
tájékozottságát segítő
kapcsolatos tájékozottságát segítő
kezdeményezések átvétele
programok, kezdeményezések száma
4.1.3. A nemzeti, az európai és a nemzetközi oltalmi opciók harmonikus együttélése
4.1.3.1. Az egységes hatályú európai szabadalom és az európai szabadalmi bíráskodás
az ESZH és a nemzeti hivatalok
az ESZH és a nemzeti
közötti érdemi munkamegosztás
T
hivatalok
kiépülése, a nemzeti hivatalok
együttműködésének
bevonása az ESZH egyes érdemi (pl.
elmélyítése
kutatási) feladatainak ellátásába
az egységes hatályú európai
szabadalom fenntartási díjának kellően
az éves fenntartási díjak
magas összegben történő
T
mértékének és felosztási
meghatározása, a stratégiában
kulcsának kedvező
azonosított - hazánk számára kedvező
meghatározása
- felosztási szempontok érvényesülése
az egységes hatályú európai a hátrányokat enyhítő intézkedések
K
szabadalom nyelvi
elfogadtatása és tényleges
rezsimjéből adódó
alkalmazása, a kedvezményekkel élő
hátrányok enyhítése
hazai bejelentők és jogosultak száma
K
a hatásvizsgálat elvégzése az ESZB-
előzetes hatásvizsgálat az
ről szóló nemzetközi szerződés
ESZB-megállapodásról
ratifikációját megelőzően
pertárgy értékhez igazodó
az ESZB eljárási díjainak mértéke és a
T
eljárási díjak és
hozzájuk kapcsolódó kedvezmények
kedvezmények
rendszere
a budapesti székhelyű regionális
K
a budapesti székhelyű
divízió létrejötte, a részt vevő államok
regionális divízió felállítása köre
a budapesti bíróképző központ
T
a budapesti bíróképző és
felállítása, és az általa szervezett
oktató központ felállítása
oktatási tevékenységek statisztikái
a Magyarországról kikerülő, European
a hazai szabadalmi
Patent Litigation Certificate
T
ügyvivők célzott képzése és tanúsítvánnyal rendelkező európai
oktatása
szabadalmi ügyvivők száma
a hazai bírók
a hazai bírók részmunkaidős ESZB-
K
részmunkaidős ESZB-
bíróként való működését akadályozó
bíróként való működése
tényezők elhárítása
4.1.3.2. Az Európai Unió védjegyrendszerének reformja
a stratégiában összefoglalt célok és
szempontok képviselete és
T
a KVR és a védjegyirányelv érvényesítése az európai uniós
reformja során a nemzeti
döntéshozatali fórumokon a KVR és a
érdekek képviselete
védjegyirányelv reformja során
részvétel a BPHH és a
T
nemzeti hivatalok közötti
a harmonizált gyakorlatok száma,
együttműködésben
elfogadottsága
a magyar részvétellel folyó
együttműködési projektek száma, e
T
közreműködés a
projektek saját eredményességi
konvergencia-programban mutatói
az EUB által a C-149/11.
a C-149/11. számú ügyben hozott
T
számú ügyben hozott ítélet
ítélet érvényesítéséhez kapcsolódó
maradéktalan érvényesítése intézkedések sikeressége
4.1.3.3. Az európai és a globális oltalomszerzés korszerűsítése
az Európai Szabadalmi
K
Hálózat (EPN) működtetése az EPN működése, az „outsourcing”
és fejlesztése
bevezetése
az ESZH hatósági munkájának
mennyiségi és minőségi mutatói, az
K
az ESZH által vezetett
előirányzott szabályozási és
hatósági munka
intézményi változtatások
hatékonyságának növelése
bekövetkezése
a stratégiában meghatározott
szempontok érvényesülése a globális
T
a PCT reformja, a madridi
oltalomszerzési rendszerek
rendszer fejlesztése
továbbfejlesztése során
4.2. Szerzői joggal a kreatív iparágak és a kultúra fellendítéséért
4.2.1. Hatékony és átlátható közös jogkezelés
4.2.1.1. A közös jogkezelés hazai szabályozásának és felügyeleti rendjének konszolidációja
a közös jogkezelés jogdíjbevételeinek
és kezelési költségeinek alakulása, a
jogosultak között ténylegesen
felosztott jogdíjak aránya, a kulturális
és szociális célokra fordított
bevételhányadok nagysága és
tényleges hasznosulása, a közös
jogkezelők nyilvántartásával és
felügyeletével kapcsolatos hatósági
T
ügyek statisztikái, a díjszabás-
jóváhagyási eljárásban tett és
figyelembe vett felhasználói
észrevételek száma, aránya, a
díjszabások jóváhagyásának éves
mutatói, a szabályozás utólagos
hatásvizsgálatának elvégzése, az ebből
a 2011. évi Szjt.-módosítás
adódó törvénymódosítások
hatásvizsgálata
végrehajtása
az Szjt. módosításának elfogadása, a
magáncélú másolás díjával
kapcsolatos reprezentatív felmérés
T
az üreshordozói
évenkénti elkészítése, a felmérés
reprezentatív felmérés
módszertanának elfogadottsága a
bevezetése
felhasználói oldalon
4.2.1.2. A közös jogkezelés szabályainak összehangolása az Európai Unióban
a stratégiában megadott szempontok
T
a KJK irányelvjavaslat
képviselete és érvényesítése az
vitájában való részvétel az
irányelvjavaslat uniós vitája és
uniós döntéshozatalon belül elfogadása során
4.2.2. A védelem és a hozzáférés harmóniája a szerzői jogban
4.2.2.1. Hozzáférés - a védelem csorbítása nélkül
a legális online
tartalomkínálat
a hazai legális online tartalomkínálat
megteremtése és üzleti
cselekvési tervének kidolgozása, a
életképességének
legális online tartalomszolgáltatások
megőrzése, illegális online
száma és igénybevételük mutatói, az
szolgáltatások
ilyen szolgáltatásokból származó
T
visszaszorítása, a
jogdíjbevételek mértéke és aránya, az
zeneművek online
illegális szolgáltatások volumenére és
felhasználásának
piaci részesedésére vonatkozó
multiterritoriális
statisztikai adatok, a felhasználói
engedélyezését lehetővé
szokások alakulását tükröző
tevő modell felépítése
felmérések eredményei
a szóban forgó technológiák
az innovatív engedélyezési
elterjedése, az említett adatbázisok
T
technológiák elterjedésének száma, adattartalma, valamint
támogatása
igénybevételük mutatói
a 2012/28/EU irányelv átültetése a
az árva művek egyes
magyar szerzői jogba, az árva
megengedett felhasználási
művekkel és a felhasználásukkal
T
módjairól szóló uniós
kapcsolatos hazai és európai
irányelv átültetése
statisztikai adatok
a tömeges digitalizálás feltételeinek
a kereskedelmi forgalmon
megvalósulása valamennyi érintett
kívüli művek tömeges
érdekeinek a figyelembevételével; az
T
digitalizációjához szükséges egyetértési megállapodás
szerzői jogi feltételek
magyarországi végrehajtása
az ARROW PLUS projektben való
az ARROW PLUS
magyarországi részvétel feltételeinek
T
projektben való
megteremtése; a rendszer
magyarországi részvétel
használatának elterjedése a kiadók,
feltételeinek megteremtése
könyvtárak, archívumok körében
tudományos tartalmak
„open access” jellegű
hozzáférését elősegítő
T
szabályozási és technológiai az „open access” modell terjedése, a
megoldások, eszközök
kapcsolódó költségek megoszlásának
kialakítása
aránya
4.2.2.2. Védelem - a hozzáférés korlátozása nélkül
az európai szerzői jogi
T
kódex elképzelésének
az európai szerzői jogi kódex
ellenzése az uniós
elképzelésének levétele az uniós
döntéshozatali fórumokon
döntéshozatali fórumok napirendjéről
az Európai Bizottság által meghirdetett
irányokkal összhangban végzett, a
szerzői jogi szabályozás digitális
környezetben való alkalmazhatóságára
aktív magyar részvétel az
vonatkozó magyar vizsgálatok,
T
Európai Bizottság által
tanulmányok száma, konzultációk
meghirdetett, a szerzői jogi száma az érdekelt iparági
szabályozásnak a digitális
szereplőkkel, ezek eredményeinek
korhoz való igazítására
figyelembevétele a
irányuló törekvésekben
jogszabályalkotásban
a látáskárosultak és az olvasási
képességükben korlátozott
személyeknek a könyvekhez és más
K
írott anyagokhoz történő hozzáférés
a Marrakeshi Szerződés
elősegítését biztosító nemzetközi
megkötése és ratifikációja
szerződés aláírása és ratifikációja
az audiovizuális előadások védelmére
K
a Pekingi Szerződés
vonatkozó nemzetközi szerződés
ratifikációja
ratifikációja
4.2.3. A szerzői jog társadalmi megítélésének javítása
4.2.3.1. A szerzői jog gazdasági jelentősége
a szerzői jogi ágazatok hazai
gazdasági súlyának felmérése a
a szerzői jogi ágazatok
WIPO-módszertan szerint, az
T
hazai gazdasági súlyának
eredmények elemzése és ismertetése a
WIPO-módszertan szerinti
közvéleménnyel és a politikai
felmérésének folytatása
döntéshozókkal
4.2.3.2. Kiegyensúlyozott jogérvényesítés
az eredményes
jogérvényesítés elősegítése
a Hamisítás Elleni Akciótervnek a
T
által a szerzői jogi
kínálatcsökkentést előirányzó
jogsértések számának
intézkedéseihez kapcsolódó
visszaszorítása
mutatószámok
a szerzői vagy szerzői joghoz
kapcsolódó jogok megsértése
bűncselekményével kapcsolatos
gyakorlati – nyomozóhatósági,
T
ügyészségi, bírósági – tapasztalatok,
a legális online
különös tekintettel az új Btk. által
szolgáltatások
bevezetett rendelkezések
igénybevételére való
alkalmazására, az erre vonatkozó
ösztönzés és felvilágosítás
vizsgálat eredményei
T
4.2.3.3. Képzéssel és ismeretterjesztéssel a szerzői jog ázsiójának javításáért
a Hamisítás Elleni Akciótervnek a
a lakosság, különösen a
keresletcsökkentést előirányzó
fiatal korosztály
intézkedéseihez kapcsolódó
tudatosságának növelésével mutatószámok, az online-
T
csökkenteni kell a szerzői
felhasználókat célzó kommunikációs
jogot sértő termékek és
kampányok, programok száma; a
szolgáltatások iránti
felhasználói szokások alakulását
keresletet
tükröző felmérések eredményei
a szerzői vagy kapcsolódó
jogok megsértésével
T
kapcsolatos gyakorlati
tapasztalatok gyűjtése,
a szerzői jogra összpontosító képzések
elemzése
és az azokon résztvevők száma
az iparjogvédelmi képzések
kiegészítése szerzői jogi
a szerzői jogi ismeretterjesztések
T
kurzusokkal, a szerzői jogi
száma, a szerzői jogi információs
információs hálózat
hálózat kiépítésében együttműködő
fejlesztése
partnerek száma
a szerzői jogi ismeretekkel bővülő
tananyagok száma, a szerzői jogi
oktatási és információs segédanyagok
a szerzői jogi alapismeretek száma, valamint ezek használóinak a
intézményesített átadása
száma, a szerzői jogi tárgyú
már általános iskolában és
tanárképzési és pedagógus-
T
középiskolában, továbbá a
továbbképzési programok száma és az
szerzői jogi oktatás
azokon részvevők száma,
beépítése illetve erősítése
iskolásoknak szóló szerzői jogi tárgyú
azon felsőoktatási
pályázatok, kampányok száma és az
intézményekben, amelyek a azokon résztvevők száma,
kreatív szektorok jövőbeli
felsőoktatási intézményekben indított
szakembereit képezik
szerzői jogi kurzusok száma
4.3. A szellemi tulajdon a nemzetpolitika és egyes kormányzati szakpolitikák szolgálatában
T
4.3.1. Hungarikumok, nemzeti értékek és országmárka-építés
4.3.1.1. Hungarikumok és
nemzeti értékek
4.3.1.2. Nation branding
4.3.1.3. Az országmárka-építés
eszközei
4.3.1.4. A szellemi tulajdon
szerepe a hungarikumok és a
nemzeti értékek védelmében,
valamint az országmárka-
építésben
4.3.1.5. Egyéb eszközök az
országmárka építésének,
valamint a hungarikumok és a
nemzeti értékek védelmének
szolgálatában
4.3.1.6. Iparjogvédelmi célok a
hungarikumok, a nemzeti
értékek és az országmárka-
építés területén
T
4.3.2. Iparjogvédelemmel a zöldgazdaságért
a magyar bejelentők szabadalmi és
4.3.2.1. Iparjogvédelmi aktivitás védjegyaktivitása
4.3.2.2. Hasznosítások
alkalmazása
a hasznosítások száma és volumene
4.3.2.3. Az új megoldások
kidolgozása és piacra jutása
az új megoldások kidolgozása és
közötti időszak
piacra jutása közötti időtartam hossza
a tudatosság szintje és a
4.3.2.4. Jogérvényesítés
jogérvényesítés hatékonysága
a stratégiában meghatározott
indikátorok szerint követhető
4.3.2.5. Célok és mérőpontok
figyelemmel
T
4.3.3. Az agrárszektor az iparjogvédelem tükrében
a magyar bejelentők szabadalmi és
4.3.3.1. Iparjogvédelmi aktivitás védjegyaktivitása
4.3.3.2. A hasznosítások száma
és volumene
a hasznosítások száma és volumene
a tudatosság szintje és a
4.3.3.3. A jogérvényesítés
jogérvényesítés hatékonysága
a stratégiában meghatározott
indikátorok szerint követhető
4.3.3.4. Célok és mérőpontok
figyelemmel
4.4. Az intézményi teljesítőképesség erősítése
4.4.1. Az SZTNH intézményi teljesítőképességének erősítése az ügyfelek érdekében
az SZTNH gazdálkodási önállóságával
kapcsolatos, a stratégiában
4.4.1.1. Az SZTNH gazdálkodási meghatározott garanciális
T
önállóságának megerősítése
intézkedések megtétele
4.4.1.2. Az elektronikus ügyintézés kiterjesztése és fejlesztése az SZTNH
-nál
azoknak az ügytípusoknak a száma,
melyekre kiterjed az elektronikus
T
az elektronikus
kapcsolattartás lehetősége, valamint az
kapcsolattartás további
elektronikusan intézett ügyek száma és
bővítése
aránya
a belső ügyviteli rendszer
teljes megújítása és az
a SZEMAFOR bevezetése és a
T
elektronikus akta
kapcsolódó fejlesztések elvégzése, a
bevezetése
SZEMAFOR alkalmazásának mutatói
az elektronikus fizetés
K
lehetőségének
az EFER bevezetése iparjogvédelmi és
megteremtése
szerzői jogi hatósági ügyekben
4.4.2. Az SZTNH mellett működő testületek kiteljesedő és megújuló szerepvállalása
a megvizsgált előterjesztések és a
kiadott állásfoglalások száma,
valamint az állásfoglalások
T
4.4.2.1. Szellemi Tulajdon
figyelembevétele a kormányzati
Nemzeti Tanácsa (SZTNT)
döntéshozatalban
a formatervezési ismeretek beépülése
az alap-, közép- és felsőfokú
oktatásba; azoknak a
közbeszerzéseknek az aránya, amelyek
T
4.4.2.2. Magyar Formatervezési
a designhoz kötődő mérőpontokkal is
Tanács (MFT)
rendelkeznek
új peren kívüli vitarendezési
mechanizmus megteremtése; a
T
4.4.2.3. Szerzői Jogi Szakértő
vitarendezési mechanizmusok
Testület (SZJSZT)
igénybevevőinek száma
megkeresések száma; az ISZT-
szakértők száma érje el a lehetséges
teljes létszámot, biztosítva a
feladatellátáshoz a megfelelő szakmai
hátteret; új peren kívüli vitarendezési
T
mechanizmus megteremtésének
megvizsgálása és igény esetén
megteremtése (ha alkalmazható: a
4.4.2.4. Iparjogvédelmi
vitarendezési mechanizmusok
Szakértői Testület (ISZT)
igénybevevőinek száma)
4.4.3. A szellemi tulajdon védelmére irányuló nemzeti fejlesztési program elindítása
az ország gazdaságának és
presztízsének növekedéséhez
egyaránt hozzájáruló
eredmények érdekében a fiatal
K
vállalkozások, kutatóintézetek
és egyetemek
képességfejlesztése; az
iparjogvédelmi és szerzői jogi
ismeretek oktatása; a
szellemitulajdon-jogok
a szellemi tulajdon védelmére irányuló
megsértése elleni küzdelem;
nemzeti fejlesztési program
kulturális örökségünk védelme
elindításához szükséges intézkedések
és az iparjogvédelmi
megtétele, a fejlesztési program
oltalomszerzés támogatása
működésének megkezdése
4.4.4. A magyar iparjogvédelmi infrastruktúra erősítése a magyar vállalkozások érdekében: a
szabadalmi ügyvivők képzésének támogatása
a képzési program elindulása,
T
európai szabadalmi ügyvivők
résztvevőinek köre és a program
képzésének támogatása
eredményességi mutatói
a szabadalmi ügyvivők továbbképzési
a gyakorló szabadalmi ügyvivők rendszerének kiépítése, a képzések és
T
továbbképzésének
az azokban részt vevő szabadalmi
megszervezése
ügyvivők száma
a hazai szabadalmi ügyvivők
K
célzott képzése és oktatása az
a European Patent Litigation
egységes hatályú európai
Certificate tanúsítványt megszerző
szabadalom és az ESZB kapcsán hazai szabadalmi ügyvivők száma
Jelmagyarázat
T
Időarányos teljesítés, sikerrel m
egval
ósult f
el
adat
ok,
illetve részfeladatok
K
Kooperáció-függő feladatok, amelyek megvalósítása
folyamatban van
2. számú melléklet a . számú Kormány-jelentéshez
A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Akciótervének végrehajtása
A HENT Akciótervében feltüntetett, 12 kijelölt intézkedési területen a Hamisítás Elleni Nemzeti
Testület (HENT) a Jedlik-terv idősíkjába illeszkedve 2013-től a következő tevékenységeket folytatta:
Szabályozási kezdeményezések
A HENT jogérvényesítési munkacsoportjának kezdeményezésére 2014. január 1-jével módosult a
Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (388/A.§), valamint
a szabálysértésekről, a
szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (238/C.§), annak a joggyakorlati problémának az elhárítására, hogy a büntetőeljárások kötelező,
hivatalból történő megindítása miatt nem alkalmazták a 1383/2003/EK rendelet szerinti egyszerűsített
eljárást.
Az
étrend-kiegészítőkkel
kapcsolatban
felmerült
problémakör
megoldását
a
HENT
gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportja már több éve sürgeti, arra való tekintettel, hogy egyre
nagyobb problémát jelentek a gyógyszer-hatóanyagot illegálisan tartalmazó ilyen szerek és egyéb
„csodaszerek”. A terület érintett szervezeteivel karöltve egy olyan önszabályozó megállapodás
aláírását készíti elő a HENT munkacsoportja, amely megoldást nyújt a tervek szerint a helyzetre.
A HENT
műtárgyhamisítás elleni munkacsoportja a műtárgyhamisítás elleni fellépés egyik
stratégiai fontosságú pilléreként határozta meg a műkereskedelmi tevékenység szabályozását. A
HENT 2014 júliusában küldte meg az Igazságügyi Minisztériumnak a műkereskedelmi tevékenységről
szóló Korm. rendeletre vonatkozó javaslatát, amellyel összefüggésben még zajlanak az egyeztetések.
A fennmaradt ellentétekről a HENT a szaktárcákkal kétoldalú egyeztetések kezdeményez. A
munkacsoport idei munkatervében továbbra is szerepel emellett az igazságügyi szakértőkre, képesítési
feltételeikre vonatkozó szabályozás felülvizsgálata, javaslat kidolgozása is.
Az új kerettantervekbe bekerült szellemitulajdon-védelmi ismeretekre alapozva a hivatal irányításával
támogató program indult azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a szellemitulajdon-védelem
fontosságára a közoktatásban is és segítse a pedagógusokat ennek az üzenetnek a közvetítésében. 2013
októberében óravázlatíró
pályázatot írt ki pedagógusok számára „
A dinamótól Harry Potterig”
címmel. Az oktatási programban a HENT mellett támogatóként részt vett az Oktatáskutató és Fejlesztő
Intézet, a ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért, a Microsoft, a Médiatudor és a Nemzedékek Tudása
Tankönyvkiadó. Az eredményhirdetést követően a legjobb óravázlatok 2014. elejétől szabadon
elérhetők és felhasználhatók az SZTNH honlapjáról.
2015. őszén került kiírásra a „Fűben, fában orvosság…és a neten?” diákpályázat középiskolásoknak,
amely felhívta e korosztály figyelmét a hamis gyógyszerek jelentette veszélyekre. A beérkezett művek
alapján a pályázat elérte célját.
A HENT
gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportja kezdeményezésére és munkájának
eredményeként a 2015. január 1-jétől
az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a
gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 20/A. §-a
"
Elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele" címszó alatt lehetővé teszi, hogy a
gyógyszerészeti államigazgatási szerv határozatával elrendelje az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét
annak az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatnak, amelynek hozzáférhetővé tétele vagy
közzététele hamis vagy nem engedélyezett gyógyszer elérhetővé tételével összefügg.
Felmérések
A hamisítással kapcsolatos fogyasztói attitűdökről „
Hamisítás Magyarországon” címmel 2009 óta
évente elvégzett reprezentatív fogyasztói felmérést a HENT 2013-ban, 2014-ben és 2015-ben is
elvégezte és publikálta. Emellett 2013-tól kezdődően a HENT évente egy dedikált témával, szektorral
kapcsolatosan kutatást végez a hamisítással kapcsolatos tapasztalatokról. Így 2013-ban a
vállalati
döntéshozók, 2014-ben a
magyarországi kereskedelmi vállalatok kerültek bevonásra a
termékhamisítással kapcsolatos tapasztalataik, véleményük és a hamisítás elleni fellépési gyakorlatuk
feltérképezése céljából. 2015-ben a
bioélelmiszerek piacán végez felmérést a testület. Idén nyár elején
a HENT a 2011-ben végzett hasonló felmérése folytatásaként országos felmérést indított, amelyben
a
középiskolások szerzői joggal kapcsolatos ismereteit, különösen a szerzői jogvédelem alatt álló
tartalmak online felhasználásával kapcsolatos attitűdjeiket, valamint a hamisítással kapcsolatos
ismereteiket, hozzáállásukat vizsgálja a beérkezett több mint 13.000 válasz alapján. A kutatás
publikálására 2015. őszén sor került.
2014-ben az áprilisi XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon a testület az SZTNH-val közösen a
szerzői jog és könyvkiadás aktuális kérdéseit elemezte
„Szerzői jogi útkeresés a digitális kor
(e-)booktatói között” című panelbeszélgetések során. Emellett a HENT a könyvfesztivál látogatói
között végzett felmérést az olvasási szokások (nyomtatott/e-könyv) feltérképezésére, amelynek
eredményei honlapján is publikálásra kerültek. Ehhez hasonlóan, a hamisítással kapcsolatos
attitűdöket vizsgálta a HENT által a VOLT Fesztivál látogatói körében végzett és publikált
„minikutatás”.
Képzés, előadás, tudatosságnövelés, együttműködés
2013-ban az Art Marketen
„Hamis kortársak” címmel kerekasztal beszélgetést rendezett a HENT.
2014-ben a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ) és az ELTE Polgári Jogi Tanszékének
meghívására a Tudományos Diákkör szervezésében mutatkozott be, továbbá közös konferenciát tartott
a Járműipari Forgalmazók Szellemitulajdon-védelmi Szakmai Egyesületével (JAF) a hamis
autóalkatrészek, illegális szoftverek témakörében. A NAV kollégái számára HENT-szemináriumnak
adott otthon a hivatal a szellemitulajdon-jogok vámhatósági érvényesítésére vonatkozó szabályozás
változása kapcsán, valamint a XX. Kriminálexpón „
JogérvényesÜLÉS – a szellemi tulajdon
védelmében” témakörben tartott konferenciát a testület. 2015-ben a Magyar Autós Szakmai Szövetség
rendezvényét szervezte az SZTNH épületében, valamint szemináriumot tartott a NAV vámtisztviselői
számára a Megfigyelőközpont által létrehozott Jogérvényesítési Adatbázis megismertetésére, továbbá
a HENT műtárgyhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője ismertette a munkacsoport
műkereskedelmi szabályozási javaslatát a „
Reneszánsz korszak előtt a magyar műtárgypiac?” című
szakmai konferencián.
A hivatal és a HENT közös
tájékoztató anyagot szerkesztett a szerzői jogi nemzetközi
egyezményekről, mellyel abban nyújt segítséget, hogy az érintett mű nyilvánosságra hozatala szerinti
ország tagja-e vagy tagja volt-e a vizsgált időszakban olyan nemzetközi egyezménynek, amely az ún.
nemzeti elbánás elve alapján
a szerzői jogról 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt. 2. §-a) szerinti védelmet
megalapozza. Bár a tájékoztató anyag nem tartalmaz minden olyan szerzői jogi tárgyú nemzetközi
szerződést, amelynek Magyarország részese, de a feltüntetett szerződések nagyszámú tagságuk miatt
feltételezhetően megfelelő forrásokat jelentenek majd a jogalkalmazási kérdés megoldásához.
Több éves kihagyás után a HENT 2014 nyarán ismét megjelent két nagy érdeklődésre számot tartó
fesztiválon: a
Művészetek Völgyében tíz napon keresztül válaszoltak a HENT és a Hivatal munkatársai
a látogatók kérdéseire a kiállítás díszletei között, bemutatva a hamis tárgyakat és azok veszélyeit. Az
Szellemi Tulajdoni Jogsértések Európai Megfigyelőközpontjának (Megfigyelőközpont) támogatásával
a
Sziget Fesztiválon is jelent volt a HENT Nokamu! elnevezésű sátrával, ahol több ezer érdeklődőt
ismertettek meg a szellemitulajdon-jogokkal és a hamisítás hátterével. Idén július elején pedig a
VOLT Fesztivál közönsége találkozhat a testületnek a ProArt Szövetséggel közös sátrában a
kiállítással.
A jogérvényesítés fokozása érdekében a hatósági oldal kapacitásfejlesztése érdekében
ingyenes
képzést nyújtott a testület a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 60 pénzügyőre számára az online
iparjogvédelmi adatbázisokban végzett kutatási ismereteket átadva, emellett 2015-ben is több előadást
tartott a NAV felderítést végző szakemberei számára a HENT a hamis gyógyszerek felismerésének
lehetőségeiről, illetve a testület szerepéről és a NÉBIH-hel történő együttműködéséről.
2014. június 24-én került sor a vagyoni hátrány megállapítása témájában kerekasztal megbeszélésre
a
NAV, a HENT, az SZTNH, valamint az ügyészség, a bírói oldal és a jogosultak képviselőinek
részvételével. A vagyoni hátrány meghatározására több módszer ismert, ami eltérő joggyakorlatot
eredményez, ezért a cél egy egységes zsinórmérce megállapítása volt az érintett felek részéről. A Btk.-
nak a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése című 385. §-ának alkalmazása
kapcsán felmerült joggyakorlati problémák feltárása, ismertetése és azok megoldása céljából tartott
szakmai egyeztetést 2015 júniusában a HENT, amelyen az Igazságügyi Minisztérium, a Legfőbb
Ügyészség, az Országos Bírósági Hivatal, a NAV és az SZTNH Szerzői Jogi Főosztályának képviselői
vettek részt a HENT szakmai felelősei mellett. Az egységes gyakorlat kialakítása és a Btk. hivatkozott
§-ának módosítására tett javaslat mielőbbi véglegesítése érdekében még további egyeztetések
szükségessége merült fel a konzultáció eredményeként.
A HENT műtárgyhamisítás elleni munkacsoportjának kezdeményezésére elkészült a hamis műtárgyak
műkereskedelemből való kiszűrését segítő eszközrendszer,
a vitatott eredetű műtárgyak adatbázisa,
amelyet a Magyar Műkereskedők és Galériák Országos Szövetsége tagjai használhatnak, a tervek
szerint a további cél az adatbázis továbbfejlesztése és népszerűsítése. A munkacsoport részt vett
továbbá a napi.hu konferenciáján, valamint külön szekcióval és kerekasztal-beszélgetéssel jelentkezett
az ArtMarketen.
A HENT a VIVACE program keretében Debrecenben előadássorozatot tartott vállalkozók számára
„Ha nem véded, véged!” címmel, amelyen a szellemitulajdon-védelem fontosságáról, valamint a
tudatos brandépítésről és –védelemről, továbbá a hamisítás veszélyeiről volt szó.
Új projektként valósult meg az „Osztályfőnöki óra”, amely keretében budapesti középiskolák
látogatták meg a HENT által létrehozott, hamis tárgyakat bemutató kiállítást, továbbá meghallgatták a
témával összefüggő előadásokat a szellemi tulajdonról, a hamisításról, valamint kiemelten a szerzői
jogról. Az előadásokat követően interaktív foglalkozás keretében adhattak a résztvevők számot a
megszerzett tudásról. Az osztályfőnöki órával több vidéki helyszínt (Veszprém, Dunaföldvár) is
felkeresett a testület.
A HENT a jogosulti oldal jogérvényesítési képességének, informáltságának javítása érdekében a
NAV, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Nemzeti
Fogyasztóvédelmi Hatóság bevonásával gyakorlati útmutató kidolgozását kezdte meg 2015
májusában, , amelyet 2016. elején terveznek nyilvánosságra hozni.
A HENT az együttműködés, információáramlás és a tevékenységének hatékonyabbá tétele érdekében
számos hatósággal, szervezettel kötött együttműködési megállapodást 2013 óta (Hungexpo Zrt.,
Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt.,
Magyar Autós Szakmai Szövetség, NÉBIH, MTVA, NFH.).
A gyógyszerhamisítás elleni hatékonyabb fellépést lehetővé tevő, a HENT által kezdeményezett
együttműködési megállapodásnak az ORFK, a NAV, valamint az Országos Gyógyszerészeti és
Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI), az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete, a Generikus
Gyógyszergyártók és Forgalmazók Magyarországi Érdekvédelmi Egyesülete, a Magyarországi
Gyógyszergyártók Országos Szövetsége és a „Védettség” Oltóanyag és Immunbiológiai Termék
Gyártók és Forgalmazók Egyesülete általi aláírására 2015. június 29-én, a hamisítás elleni világnaphoz
kötődő HENT-díj átadása kapcsán került sor. Meg kell említeni továbbá a HENT VIII. PANGEA
akcióban betöltött központi szerepét.
Mérföldkő a HENT életében a Belső Piaci Harmonizációs Hivatallal együttműködve 2015. november
11-13. között Budapesten megtartott „IPR Enforcement” regionális konferencia, amelyen a térség 12
országának, valamint a BPHH működtette EU Megfigyelőközpont szakemberei vettek részt.
A HENT kommunikációja 2015-ben megújult: több alkalommal adott hírt az EU Megfigyelőközpont
hírlevele a testület tevékenységéről, illetve a magyar médiában rendszeresen jelent meg
sajtóközleményekkel, interjúkkal, háttérbeszélgetésekkel, riportokkal.
3. számú melléklet a . számú Kormány-jelentéshez
A hungarikumok iparjogvédelmi jellemzői
Konkrét jogosult
Sorszám
Hungarikum
Földrajzi árujelző oltalom
Tanúsító védjegy
Gyűjtőfogalom
védjegyportfóliója
Agrár- és élelmiszergazdaság
1.
Pálinka
x
nemzeti Lsz:204395
Wessling Hungary
Kft.
2.
Törkölypálinka
-
-
-
x
nemzeti Lsz: 23
CSABA
29 oszt.:
Hús és hentesáru, elsősorban kolbászok
közösségi: HU/PDO/0005/0390 Csabai
Csabai
3.
kolbász/Csabai vastagkolbász
(vastag)kolbász
-
-
-
nemzetközi lsz.600
CSABA
CSABAI
CSABAER
29. osztály: Hús és hentesáru,
elsősorban kolbászok
nemzeti Lsz: 4
TOKAJ
33. oszt.: bor
Magyarországi
közösségi:
Tokaji borvidéken
4.
előállított Tokaji
PDO-HU-A1254
-
-
-
aszú
Tokaj
nemzetközi lsz.527
TOKAJ/TOKAY/TOKAYER
33. osztály: Borok
Hízott libából
5.
előállított
-
-
-
x
termékek
nemzeti Lsz: 24
GYULA
29 oszt.:
Hús és hentesáru,
elsősorban kolbászok
közösségi:
Gyulai (páros)
HU/PDO/0005/0394
6.
kolbász
-
-
-
Gyulai kolbász / Gyulai pároskolbász
nemzetközi lsz.601
GYULA
GYULAI
GYULAER
29. osztály: Hús és hentesáru,
elsősorban kolbászok
7.
Szikvíz
-
-
-
x
nemzeti Lsz: 2
Kalocsai
KALOCSA
8.
fűszerpaprika
30 oszt.: Őrölt paprika
-
-
-
őrlemény
közösségi:
HU/PDO/0005/0393
Kalocsai fűszerpaprika őrlemény
nemzetközi lsz.501
KALOCSA/KALOCSAI/KALOCSAER
30. osztály: Őrölt paprika
PICK SZEGED
9.
Pick téliszalámi
-
-
Szalámigyár és Húsüzem
-
Zrt. ( 82 db)
10.
Magyar akác
-
-
-
x
11.
Magyar akácméz
-
-
-
x
CSIM Pte Ltd. (25
HERZ Classic
védjegy)
12.
téliszalámi
--
-
-
Bonafarm Zrt. (5 védjegy)
nemzeti lsz.:29
13.
Makói hagyma
31. osztály
-
-
-
közösségi lsz.: HU/PDO/0005/0387
Szegedi
nemzeti lsz.:3
14.
fűszerpaprika-
30. osztály
-
-
-
őrlemény
közösségi lsz.: HU/PDO/0005/0395
nemzetközi lsz.:502
Magyar szürke
közösségi lsz.:
15.
lsz.190 600
-
-
szarvasmarha
HU/PGI/0005/0722
Jogosult: Magyar
Szürke
Szarvasmarhát
Tenyésztők
Egyesülete
Unicum
Zwack Unicum Nyrt.
16.
keserűlikőr
-
-
(30 védjegy)
-
Debreceni páros
17.
kolbász
18.
Fröccs
Alföldi
19.
kamillavirágzat
20.
Kürtőskalács
Egészség és életmód
Béres Gyógyszergyár Zrt.
21.
Béres Csepp és
-
-
-
Béres Csepp Extra
(32 védjegy)
ILCSI
Ilcsi Szépítő Füvek
22.
szépítőfüvek
-
-
-
natúrkozmetikai
Biokozmetikai Kft. (12
termékek
védjegy)
23.
Magyar Védőnői
-
-
-
-
Szolgálat
A Hévízi-tó és a
24.
tradicionális hévízi
gyógyászat
Ipari és műszaki megoldások
-
25.
Kürt Adatmentés
-
-
Kürt Zrt. (1 db védjegy)
-
Zsolnay porcelán
26.
és kerámia
-
-
Zsolnay
-
Porcelánmanufaktúra Zrt. (1
db védjegy)
Neumann János
életműve az
27.
informatika és a
számítógépek
világában
Szellemi kulturális örökség
A táncház módszer
mint a szellemi
28.
kulturális örökség
-
-
-
x
átörökítésének
magyar modellje
Mohácsi busójárás,
29.
maszkos télűző
-
-
-
-
szokás modellje
Solymászat mint
30.
élő emberi örökség
-
-
-
x
A Matyó
népművészet – egy
31.
hagyományos
-
-
-
x
közösség
hímzéskultúrája
Budapest – a
Duna-partok, a
32.
Budai Várnegyed
-
-
-
-
és az Andrássy út
Hollókő ófalu és
33.
környezete
-
-
-
-
Az Ezeréves
nemzeti, Lsz: 50
Pannonhalmi Főapátság
Pannonhalmi
PANNONHALMA
(6 védjegy)
34.
Bencés Főapátság
33. oszt: Törkölypálinka.
-
Győri Likőrgyár Zrt.
x
és természeti
környezete
(5 védjegy)
35.
Hortobágyi
-
-
Hortobágyi Nemzeti Park
x
Nemzeti Park – a
Igazgatóság (2 dbvédjegy)
Puszta
Pécs (Sopianae)
36.
ókeresztény
-
-
-
-
temetője
Fertő /
37.
Neusiedlersee
-
-
-
x
kultúrtáj
Tokaj Kereskedőház Zrt. (26
nemzeti Lsz: 4
védjegy)
TOKAJ
33. oszt: bor
Royal Tokaji Borászati Zrt.
(9 védjegy)
A Tokaji
közösségi:
38.
történelmi
PDO-HU-A1254
-
Disznókő Szőlőbirtok (5
x
borvidék kultúrtája
Tokaj
védjegy)
nemzetközi Lsz: 527
Palota Borház Kft. (12
TOKAJ/TOKAY/TOKAYER
TOKAJI védjegy)
33. osztály: Borok
nemzeti Lsz:27
Herendi
39.
Herendi porcelán
HEREND
-
Porcelánmanufaktúra Zrt. (3
-
21. oszt: porcelánáruk
védjegy)
40.
Magyar operett
-
-
-
-
Kassai-féle
41.
lovasíjász módszer
-
-
Kassai Lajos (1 db védjegy)
-
nemzeti Lsz:28
Halasi Csipke Közalapítvány
42.
Halasi csipke
HALAS, KISKUNHALAS
-
(1 db védjegy)
-
26. oszt: kézzel előállított csipke
Kalocsai
43.
népművészet: írás,
-
-
-
x
hímzés, pingálás
100 Tagú
100 tagú Cigányzenekar
Cigányzenekar - A
Országos Kulturális és
zenekar világhírű
44.
Közművelődési Egyesület (1
művészi és
-
-
db védjegy)
hagyományőrző
gyakorlata
Gróf Széchenyi
45.
István szellemi
-
-
-
x
hagyatéka
Klasszikus magyar
46.
nóta
-
-
-
x
Zsolnay kulturális
Zsolnay
47.
-
-
Porcelánmanufaktura Zrt. (11
negyed
védjegy)
48.
Tárogató
-
-
-
-
49.
Vizsolyi biblia
-
-
-
IX-XI. századi
50.
Magyar íj
-
-
-
x
Sport
Puskás Ferencné és Puskás
Puskás Ferenc
Anikó
világszerte ismert
(1 db védjegy)
51.
és elismert
-
-
Puskas.com Kereskedelmi és
-
életműve
Szolgáltató Kft. (1 db
védjegy)
Természeti környezet
Az Aggteleki-
karszt és a
AGGTELEKI NEMZETI
52.
Szlovák
-
-
x
-karszt
PARK IGAZGATÓSÁG
barlangjai
(1 db védjegy)
Turizmus és vendéglátás
53.
Karcagi
-
199643
-
-
birkapörkölt
Karcagi Város
Önkormányzata 1.,
30., 31., 41
Gundel örökség -
Gundel Károly
gasztronómiai és
Gundel Kft. (4 db védjegy)
54.
vendéglátóipari
-
-
-
öröksége és a
Gundel Étterem
55.
Bajai halászlé
