Tisztelt Kabai Lóránt!
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi
CXII. törvénynek megfelelően válaszolunk ismételt adatigénylésére.
Az alábbi mellékelt dokumentációban megtalálja:
- az Előretolt Helyőrség Íróakadémia oktatóinak konkrét (személyre lebontott) bérezési
listáját – a béreken fölül a KMTG részéről egyéb juttatásban nem részesülnek;
- az Előretolt Helyőrség Íróakadémia mentorainak konkrét (személyre lebontott)
támogatási listáját – a támogatáson kívül a KMTG részéről egyéb juttatásban nem
részesülnek;
- az Előretolt Helyőrség Íróakadémia hallgatóinak konkrét (személyre lebontott)
támogatási listáját – a támogatáson kívül a KMTG részéről egyéb juttatásban nem
részesülnek.
Ismételten mellékeljük az Előretolt Helyőrség Íróaladémia működési és oktatási
szabályzatát, mint olyan alapdokumentumot, amelyben kérdései jelentős részére választ
talál – ezt a vonatkozó részek beidézésével demonstrálni is fogjuk a kifejtés során.
Kiemelt tisztelettel,
Budapest, 2016. június 30.
1
AZ ELŐRETOLT HELYŐRSÉG ÍRÓAKADÉMIA
MŰKÖDÉSI ÉS OKTATÁSI SZABÁLYZATA
2
I.
Preambulum
A Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. első tehetségkutató és
tehetséggondozó projektje Rejtő Jenő
Előretolt Helyőrség című kultikus könyvének nevét
viseli, melynek költő-hőse, Troppauer Hümér öklével küzdött az irodalomért. Fontos
megemlíteni, hogy ezt a nevet választotta magának az 1994-ben, Kolozsváron indult
mozgalom is, mely – a kisebbségi körülmények ellenére – a Kárpát-medence egyedi és
egyik leghatékonyabb tehetséggondozó irodalmi műhelyévé nőtte ki magát. Ennek
mintájára, valamint a több évtizedes tapasztalati anyagra támaszkodva hoztuk létre immár
a magyar nyelvterület egészére nézve az Előretolt Helyőrség Íróakadémiát (továbbiakban:
Íróakadémia).
1.1. Az Íróakadémia küldetése és céljai
Az Íróakadémia megadja a lehetőséget a magyar nyelvterület egészéről jelentkező fiatal
tehetségeknek, hogy szakirányítás alatt egészíthessék ki műveltség(ket, és minden olyan
elméleti és gyakorlati tudást megszerezzenek, amely szükséges ahhoz, hogy alkotóként
kiteljesedjenek.
Az Íróakadémia elsősorban esélyegyenlőséget próbál teremteni, áthidalni a távolságokat
és legyűrni a szociális helyzetből adódó hátrányokat.
1.2. Az Íróakadémia alapítója
Az Íróakadémia alapítója a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. A Kárpát-
medencei Tehetséggondozó (KMTG) létrejöttét Magyarország Kormánya szorgalmazta,
1569/2015.(IX.4) határozatával. A Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft.
bejegyzési végzését 2015. december 10-én bocsátotta ki a Fővárosi Törvényszék
Cégbírósága.
3
1.3. A tulajdonjog
Az Íróakadémia tevékenysége alatt létrejövő művek, publikációk, előadások stb.
tulajdonjogai egyéni szerződés szerint szabályozva a KMTG-t illetik meg.
II. Az Íróakadémia szervezési és működési alapelvei
2.1. Az Íróakadémia autonómiája
Az Íróakadémia a KMTG önálló projektje. Az érvényes jogszabályokat tiszteletben tartva,
de a szellemi önrendelkezés alapelve szerint semmilyen ideológiai, pártlogikai vagy
világnézeti irányba nem kötelezi el magát.
Az Íróakadémia:
a) kidolgozza saját művészeti és tudásátadási programjait;
b) hazai és nemzetközi művészeti rendezvényeket szervez;
c) egy(ttműködési kapcsolatokat alakít ki és ápol más intézményekkel;
d) aktív résztvevője és alakítója a magyar irodalmi és művészeti életnek.
2.2. Szervezeti és működési elvek
2.1. Az Íróakadémia a művészi szabadság, a szólás- és véleményszabadság, az alapvető
emberi jogok, a demokrácia és a törvény fennhatóságának elveit vallja.
2.2. Az akadémiai közösség egyaránt nyitott mindazon magyar és külföldi állampolgárok
számára, akik rendelkeznek a megfelelő képességekkel és kompetenciákkkal. Az
akadémiai közösségbe pályáztatás útján és egyéb, törvény által előírt módon lehet
bekerülni. Az Íróakadémia tagsága: oktatók, mentorok és pályakezdők.
2.3. Az Íróakadémia közösségének tagjai gondolati, lelkiismereti, társulási és
szólásszabadságot élveznek. Szakmai és művészi feladataik teljesítése során nem
4
érheti őket semmiféle hátrányos megkülönböztetés, részrehajlás vagy megtorlás. A
folyamodási jog minden szinten szavatolt.
2.4. Az Íróakadémia az akadémiai közösség tagjai számára – kivéve az egyéni
szerződésben foglaltakat – szavatolja a művészeti alkotásaik feletti szellemi
tulajdonjogot.
2.5. Az Íróakadémia felügyeli az akadémiai közösség tagjai alkotásainak eredetiségét, és
hirdeti a szakmai-erkölcsi értékek megismerését és tiszteletben tartását, ugyanakkor
felelősséget nem vállal a tagok által elkövetett esetleges jogsértésekért.
2.6. Az Íróakadémia közössége kollektív identitásként távol tartja magát bármiféle
pártpolitikai megnyilvánulástól. Az Íróakadémia kizárólag az oktatást, a művészeti
tevékenységet, valamint nemzetszolgálatot vállalja, és nem lehet politikai
propaganda vagy összecsapások színtere. Az íróakadémiai vezetői tisztségek
((gyvezető igazgató, projektvezető, tanulmányi igazgató) betöltése a mandátum
ideje alatt összeférhetetlen politikai pártokban vagy egyéb politikai szervezetben
elfoglalt vezető funkcióval.
2.7. Az Íróakadémia közössége a helyi, nemzeti és nemzetközi közösségbe beágyazottan
működik, és nyitott a közösség gondjaira.
2.8. Az Íróakadémián a képzés és a művészeti tevékenység politikai korlátozásoktól vagy
befolyásoktól mentes.
2.9. Az Íróakadémia támogatottjainak tudás- és kreativitási szintjét egyénileg mérjük fel és
egyénre szabott stratégiát dolgozunk ki, ahol elsősorban az alkotó saját elképzeléseit
vesszük figyelembe.
2.10. A szabad akarat és a művészi szabadság jegyében minden tanítvány kijelölheti a saját
útját, a tanítványok és oktatók közösen dolgozzák ki a stratégiát, aminek fő
nyomvonalához tartják magukat a pályázat futamideje alatt.
2.11. Az alapoktatást az Íróakadémia állandó oktatói biztosítják, melléjük a nyertes
pályázók igényeinek megfelelően újabb oktatókat lehet szerződtetni.
2.12. Az állandó oktatókon kívül – akik a hosszútávú és rendszeres foglalkozásokat tartják
–, a tanítványokkal való konzultálás után az Íróakadémia vezetősége
5
mesterkurzusok, műhelymunkák megtartására hívja a magyar irodalmi és művészi
szakma legjelesebbjeit.
2.13. Az elméleti és gyakorlati oktatás mellett a tehetségeket fölkészítjük az irodalmi életre
is. Közönségtalálkozókat, irodalmi produkciókat, médiafellépéseket szervezünk, ahol
az oktatók, a mentorok és a pályakezdők együtt jelennek meg, így a fiatal alkotók
tökéletesíthetik előadói képességüket, egyben a művelődésszervezés alapjait is
elsajátíthatják. Az előadói képességek fejlesztésére külön szakoktató áll
rendelkezésre, aki mellé sorra meghívjuk a színpad és a média jeles személyiségeit.
2.14. Az Íróakadémia nagy hangsúlyt fektet a pragmatizmusra, és olyan tudást is nyújt,
melynek elsajátítása révén az író kiegészítheti írásból származó jövedelmét. Az
Íróakadémia hallgatói megtanulhatják a könyv-, folyóirat- és portálszerkesztést,
műszaki szerkesztést, kulturális újságírást, művelődés-szervezést. A szükséges
informatikai, szerzői jogi és pénzügyi képzésről is gondoskodunk.
2.15. Mindezek mellett rendkívüli előnyt biztosít az Íróakadémia közössége, egymás
segítése és őszinte bírálata, a kialakuló, inspiráló barátságok.
2.16. Az Íróakadémia irányításának és fejlesztésének alapdokumentuma jelen szabályzat,
valamint az oktatók által elkészített egyéni tervezetek, amelyek tartalmazzák az
ellenőrzési és értékelési eljárásokat is.
2.17. Az akadémiai elismertséget kizárólag a művészeti és oktatói teljesítmény, illetve a
vezetői képességek határozzák meg.
2.18. Az Íróakadémia vezetőit a KMTG nevezi ki és hívja vissza.
2.19. Az Íróakadémia a magyar közösség szükségleteihez és elvárásaihoz igazodik.
Tevékenységei teljesítmény-orientáltak: a sikeres kezdeményezések és művészeti
megvalósítások előnyt élveznek az egyéb programokkal szemben.
2.20. Az Íróakadémia pénzügyi támogatásban részesülhet, a jogszabályoknak megfelelően.
2.21. Az Íróakadémia pénzeszközei a KMTG által nyújtott pénzügyi támogatásból,
adományokból és egyéb törvényes bevételi forrásokból származnak. A rendelkezésre
álló források felhasználása a törvény és az Íróakadémia belső szabályzatainak
előírásai szerint történik.
6
2.22. Az Íróakadémia támogatja más szakmai szervezetekkel, műhelyekkel és
társművészeti intézményekkel való partneri kapcsolatok, illetve a nemzetközi
művészeti egy(ttműködések kialakítását.
III. Az Íróakadémia szervezeti felépítése
3.1. Oktatók
Szakmailag és művészileg elismert szerzők, akik osztoznak az Íróakadémia értékeiben, és
tevőleges szerepet vállalnak az Íróakadémia célkitűzéseiben.
3.2. Mentorok
Szakmailag már elismert fiatal írók, akik szeretnének pályakezdők mentorai lenni, példát
mutatni nekik az írói kiteljesedés szakaszairól, majd a képzés elvégzése után csatlakozni
az Íróakadémia oktatói köréhez.
3.3. Pályakezdők
Olyan pályakezdő tehetségek, akik kötettel még nem rendelkeznek, de már fel tudnak
mutatni tehetségüket bizonyító írásműveket.
IV. Vezetői testület
Az Íróakadémiát háromfős testület vezeti, melynek tagjai: a KMTG (gyvezető igazgatója,
az Íróakadémia projektvezetője, valamint a tanulmányi igazgató.
4.1. Előkészítik a költségvetést, a szakmai és művészeti döntéseket, az Íróakadémia
stratégiáját, melyekről a KMTG (gyvezetője hozza meg a végső döntést, szükség
esetén a Fel(gyelőbizottsággal egyetértésben. A KMTG alapítója döntési jogkörébe
tartozó ügyeket a KMTG (gyvezetője az Alapító elé terjeszti határozathozatal
céljából.
7
4.2. Kivizsgálják a felmer(lő szakmai és etikai problémákat, elmarasztaló ítélet esetében
jogukban áll mind az oktatókat, mind az támogatottakat eltanácsolni.
V. Vezetői tisztségek
5.1.
A KMTG ügyvezető igazgatója: a jogszabályi háttér és törvényes előírások
betartásával gondoskodik az Íróakadémia finanszírozásáról, működtetéséről, a
szükséges infrastruktúra és eszközállomány meglétéről. Felelős a támogatásban
részes(lőkkel és oktatókkal kötött szerződések betartásáért és betartatásáért. Minden
financiális kérdésben vétójoggal rendelkezik.
5.2.
Projektvezető: az Íróakadémia szakmai felelőse. Meghatározza a művészeti stratégiát,
javaslatot tesz az oktatói testületre, képviseli az Íróakadémiát a szakmai
grémiumokban, reprezentál a közéletben.
5.3.
Tanulmányi igazgató: felügyeli a szakmai és oktatói tevékenységet. Meghatározza,
követi és számonkéri a művészeti képzés felépítését és menetét. Javaslati joggal bír az
oktatói testület összetételével kapcsolatban.
VI. Az Íróakadémia vezetőire és oktatóira vonatkozó viselkedési előírások
Az Íróakadémia oktatója, valamint a vezetői és ellenőrző feladatokat ellátó személyzete
köteles eleget tenni az alábbi viselkedési normáknak:
a)
Ismeri és tiszteletben tartja az Íróakadémia szabályzatainak előírásaitɤ
b)
Betartja a munkaidőt, és azt teljes egészében a szerződésben megállapított hivatali
feladatok ellátására fordítja;
c)
Ismeri és tiszteletben tartja a munkahelyre vonatkozó munkavédelmi és biztonsági
szabályokat;
d)
Az Íróakadémia vezetőségének felhívására részt vesz minden, az intézményhez
kapcsolódó jelentős eseményen, rendezvényen;
8
e)
Illendő, ápolt megjelenés, méltó, figyelmes viselkedés, szolgálatkészség és elvhűség
jellemzi;
f)
Hivatali feladatai ellátásáért a számára megállapított bérezést meghaladóan nem
igényel, és nem fogad el pénzt vagy egyéb illetéktelen hasznot. Ez
bűncselekménynek minős(l, amelyért az elkövető b(ntetőjogi felelősséggel
tartozik;
g)
Feladatai elvégzésére alkalmas állapotban jelenik meg munkahelyén;
h)
Figyelmesen és gonddal használja, kezeli, illetve tárolja a felszereléseket és egyéb
rábízott javakat;
i)
Nem
használja
jogosulatlanul,
az
Íróakadémia
vezetőségének
engedélye/felhatalmazása nélkül az akadémiában betöltött oktatói minőségét.
j)
Nem használja magáncélra az Íróakadémia infrastruktúráját;
k)
Nem idegeníti el a törvényt megkerülve az Íróakadémia javait/értékeit;
l)
A vezető beosztást betöltő személyek egy(ttműködő magatartást tanúsítanak
beosztottjaikkal szemben;
m)
Egy életerős intézményi kultúra meghonosításának és fenntartásának érdekében az
Íróakadémia vezetői és oktatói kifogástalanul, példásan viselkednek, törvény- és
szabálykövető magatartást tanúsítanak, nem tűrik el a szabálysértést, a hallgatókkal
való kapcsolataikat a párbeszéd jellemzi.
6.1. Az oktatók
(1) Az oktatókkal szemben támasztott alapvető elvárás a szakmai hozzáértés és az
általános emberi értékeken alapuló erkölcsi tartás.
(2) Az oktatói állások meghívás alapján kerülnek betöltésre.
(3) Az oktatói állásban való megmaradás feltétele a folyamatos oktatói és művészeti
teljesítmény. Nem maradhatnak meg beosztásukban azok az oktatók, akik egymást
követő két év leforgása alatt nem közöltek/valósítottak meg egyetlen – saját
művészeti szakterületükön végzett minőségi szakmai tevékenységüket bizonyító –
9
művészeti alkotást és egyéb publikációt sem. Ebben az esetben a tanulmányi
igazgató, illetve a projektvezető javaslatára a KMTG vezetője kezdeményezi az
érintett oktató munkaszerződésének felbontását, egy vizsgálati eljárás nyomán.
(4) Az Íróakadémia főállású oktatói, a törvényes előírásoknak megfelelően, más
intézményekben is végezhetnek oktatói vagy kutatói tevékenységet, melyről
kötelesek írásban tájékoztatni a KMTG (gyvezetőjét.
(5) A Vezetőség az Íróakadémia szükségleteinek függvényében jóváhagyhatja az adott
szakterület elismert kül- vagy belföldi oktatóinak, szakembereinek határozott időre
szóló meghívását, meghívott társult oktatói minőségben.
(6)
Az oktató jogai:
a) felkészültségének megfelelő oktatási és művészeti tevékenységet végezhet;
b) szakmai továbbképzésen vehet részt;
c)
szabadon publikálhatja saját művészeti tevékenységének eredményeit, a
törvényeknek és a szakmai etikának megfelelőenɤ
d) értékelheti a hallgatók teljesítményét, szakmai kompetenciája és lelkiismerete szerint,
a szabályzatok és törvények előírásainak betartásával;
e) részt vehet az Íróakadémia nyilvános rendezvényein.
(7)
Az oktató kötelezettségei:
a) folyamatosan gyarapítani szakmai ismereteit, tökéletesíteni pedagógiai és
módszertani felkészültségét;
b) alkotómunkát folytatni, és annak eredményeit publikációk révén közzétenni,
valamint az oktatásban felhasználni;
c)
a hallgatók munkáját irányítani és kapcsolatot tartani velük;
d) az oktatói tevékenységet magas szakmai színvonalon elvégezni;
e) méltóan és felkészülten képviselni az Íróakadémiát, itthon és külföldön egyaránt;
f)
az Íróakadémia főállású alkalmazottai kötelesek adatot szolgáltatni az intézmény
vezetőinek az Íróakadémia keretében végzett tevékenység(kről és a megvalósított
10
művészi alkotásaikról, az igényelt formában és a törvényesség betartásával. A kérés
megtagadása vagy a hamis adatszolgáltatás akár a munkaszerződés felbontásával is
b(ntethető, az érvényes jogszabályoknak megfelelőenɤ
g) részt venni az Íróakadémia által szervezett rendezvényeken;
h) tiszteletben tartani a KMTG alapszabályát, végrehajtani a KMTG alapítójának és
(gyvezetőjének döntéseit, valamint a KMTG-vel kötött szerződést.
VII. Az Íróakadémia hallgatói
A hallgatók jogai és kötelességei
(1) Hallgatónak minős(l az, akit a sikeres pályázat után a vezetőség hallgatónak
nyilvánított, és aki aláírta a szerződését.
(2) A jelentkezők felvétele a KMTG által jóváhagyott pályázat szerint történik, a
meghirdetett helyek számának függvényében.
7.1. A hallgatók jogai
Tanulmányai folyamán a hallgató jogai:
a) részt vehet az Íróakadémia által nyújtott oktatási folyamatban, beleértve a szakmai
gyakorlatot is;
b) tájékoztatásra jogosult az oktató részéről a tantárgy tartalmi elemeirőlɤ
c)
igényelheti a képzése tantervén kívül eső előadások, szemináriumok, gyakorlati
tevékenységek megszervezését, a Vezetőség jóváhagyásával;
d) részt vehet az Íróakadémia művészeti, illetve más jellegű tevékenységeiben;
e) rendeltetésszerűen és a vonatkozó előírásoknak megfelelően használhatja az
Íróakadémia művészeti és oktatási célokat szolgáló felszereléseit;
f)
használhatja az Íróakadémia által biztosított hagyományos és elektronikus
információszerzési eszközöket;
11
g) működési szabályzatoknak megfelelően használhatja a hallgatói és vendégszobákat,
befogadóképességük függvényében;
h) az intézmény anyagi lehetőségeinek függvényében, valamint az érvényes
szabályzatok előírásainak megfelelően tanulmányi, illetve szociális támogatásban
részesülhet;
i)
szabad tájékozódási és hozzáférési joga van a Vezetőség által jóváhagyott
szabályzatokhoz, eljárási rendekhez és határozatokhoz;
j)
jelezheti a visszaéléseket, és kérheti a rendellenességek kivizsgálását;
k) joga van elektronikus vagy papír alapú kérelmeit iktattatni és azokra 30 napon belül
írásbeli választ kapni;
l)
minden akadémiai év kezdetén a Vezetőség (nyomtatott vagy elektronikus
formában) köteles közzétenni a hallgatókra vonatkozó fontos információkat, és
ezeket a hallgatók rendelkezésére bocsátani. A tájékoztató az intézményről szóló
információk mellett kitér a tanulmányok szervezési és strukturális kérdéseire, a
meghirdetett tárgyakra, és egyéb, a hallgatók számára fontos tudnivalókat
ɭművelődési
és
szabadidős
lehetőségek,
egészségügyi
szolgáltatások,
szálláslehetőség stb.) ismertet. A tájékoztatónak tartalmaznia kell a tantárgyak
leírását, és a vizsgáztatás menetére, a számonkérés módjára vonatkozó
információkat.
7.2. Az Íróakadémia saját költségvetéséből – rendszeresen vagy alkalmanként – k(lönböző
díjakban részesítheti azokat a hallgatókat, akik kiemelkedő művészi eredményt értek el.
7.3. A hallgató kötelességei
a) a jelen rögzített előírásoknak megfelelően, határidőre teljesíteni a szerződésében
foglalt kötelezettségeket;
b) tiszteletben tartani az Íróakadémia erkölcsi normáit, belső rendjét és az akadémiai
szabályzatok előírásaitɤ
12
c)
gondosan használni és működőképes állapotban megőrizni a rendelkezésére
bocsátott javakat ɭelőadótermeket, felszereléseket, könyvtárat stb.); az okozott
károkat meg kell térítenie;
d) tudomásul venni és tiszteletben tartani a KMTG területén, valamint a szakmai
gyakorlat helyszínén érvényes munkavédelmi szabályokat és minden erre vonatkozó
és érvényben levő törvényt;
e) az Íróakadémia közösségét óvni és erősíteni, tiszteletben tartva az Íróakadémia
értékrendjét és az udvarias viselkedés szabályait;
f)
tiszteletben tartani a KMTG alapszabályát, végrehajtani a KMTG alapítójának és
(gyvezetőjének döntéseit, valamint a KMTG-vel kötött szerződést.
VIII. Oktatási tevékenység
VIII. 1. Az Íróakadémiai tagság elnyerésének feltételei
Az akadémiai közösség egyaránt nyitott mindazon magyar és külföldi állampolgárok
számára, akik rendelkeznek megfelelő képességekkel és kompetenciákkal.
VIII.1.1. Az akadémiai közösségbe pályáztatás útján és egyéb, törvény által előírt
módon lehet bekerülni.
1) A KMTG tervei szerint minden évben két kategóriában ír ki pályázatot, melyek:
a) mentor: Az egyéni alkotói továbbfejlődés segítésén túl a KMTG célja mentorok
kiképzése, akik az Íróakadémia oktatói mellett részt vesznek a fiatal tehetségek
gondozásában.
b) pályakezdőɣ Ebben a kategóriában olyan 18 és 25 év közötti fiatal pályakezdőknek
kíván a KMTG lehetőséget biztosítani, akik önálló kötettel még nem rendelkeznek,
de már fel tudnak mutatni tehetségüket bizonyító írásműveket.
13
2) A pályázatok kiírására minden év első negyedévében kerül sor, mindkét kategória
esetében.
3) Az egyes kategóriák elő- és pályázati feltételei mindig az adott év pályázati kiírásában,
illetve pályázati útmutatójában kerülnek részletes kifejtésre.
4) A pályázatokat a KMTG által felkért szakmai-szakértői zsűri bírálja el, mely az
intézmény oktatóiból, illetve felkért alkotókból, művészekből, szakemberekből áll.
VIII. 1. 2. A pályázat elbírálása:
A pályázat elbírálása többfordulós, mely kategóriánként az alábbiak szerint részletezhetőɣ
VIII.1.2.1. Mentor kategória
a) Az első fordulóban a leadott pályázati anyag alapján a bírálóbizottság előszelekciót
végez és kiszűri a szakmai elvárásoknak meg nem felelő pályázatokat. Ezt követően
a versenyben maradt pályázóktól bekéri az esetlegesen nem ismert műveiket,
lehetőség szerint elektronikus formában.
b) A második fordulóban a versenyben maradt pályázatokból a bírálóbizottság
kiválasztja az első 15-öt.
c) A harmadik fordulóban a bírálóbizottság szakmai interjúra hívja a pályázókat.
d) Az utolsó fordulóban a bírálóbizottság véglegesíti a nyertesek névsorát. Az első tíz
helyezettet szerződéskötésre invitálja. Amennyiben valamelyik nyertes pályázóval
nem sikerül megegyeznie a szerződés feltételeiben, felveszi a kapcsolatot a
tartaléklista soron következő helyezettjével.
e) A pályázat nyerteseivel a KMTG 1 évre szóló szerződést köt. A támogatási összeg
megállapításánál a következő szempontokat veszik figyelembe: a szerző eddigi
munkássága; a benyújtott pályázat minőségeɤ a pályázó oktatói képességei; az
14
Íróakadémiának nyújtott specifikus tudás. Amennyiben a nyertes a vállalt
kötelezettségeknek eleget tesz, a szerződést a KMTG 1+1 évre meghosszabbíthatja.
VIII.1.2.2. Pályakezdő kategória:
a) Az első fordulóban a leadott pályázati anyag alapján a bírálóbizottság előszelekciót
végez és kiszűri a szakmai elvárásoknak meg nem felelő pályázatokat.
b) A második fordulóban a teljes pályázati dokumentáció alapján a bírálóbizottság
kiválasztja az első 30 pályázót.
c) A harmadik fordulóban a bírálóbizottság szakmai interjúra hívja a pályázókat.
d) Az utolsó fordulóban a bírálóbizottság közzéteszi a nyertesek névsorát. Az első 20
helyezettet szerződéskötésre invitálja. Amennyiben valamelyik nyertes pályázóval
nem sikerül megegyeznie a szerződés feltételeiben, felveszi a kapcsolatot a
tartaléklista soron következő helyezettjeivel.
e) A pályázat nyerteseinek a KMTG 1 évre szóló tanulmányi támogatást ítél meg,
mellyel az oktatásban való részvétel feltételeit biztosítja. Amennyiben a nyertes
pályázó vállalt kötelezettségeit teljesíti, és eleget tesz az Íróakadémia elvárásainak,
a támogatás folyósítását a KMTG 1+1 évre meghosszabbíthatja.
VIII.1.2.3. Amennyiben nem érkezik megfelelő számú pályázat, vagy a KMTG által felkért
szakmai zsűri a beérkezett pályázati anyagokat nem találja kielégítő minőségűnek,
fenntartja annak a jogát, hogy a meghirdetett két kategóriában nem minden helyre javasol
pályázatot.
VIII. 2. Az akadémiai év felosztása
Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia oktatási tevékenysége két szemeszterből tevődik
össze:
15
1) Az első szemeszter az adott évi felvételik lebonyolítása és eredményhirdetése után
az adott naptári év májusa és októbere között zajlik, végpontja a karácsonyi
könyves szezon előkészítése.
2) A második szemeszter ezt követően, csúsztatva, novembertől áprilisig tart,
végpontja az Ünnepi Könyvhét kiadványainak és programjainak előkészítése.
VIII. 3. Az oktatási tevékenység céljai és részei
Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia oktatási tevékenysége négy részterület együttes
tevékenységéből tevődik össze:
VIII.3.1. Az oktatás célja elsősorban a támogatást elnyert hallgatók szakmai
továbbképzése; látókörének tágítása; tehetségének egyénre szabott fejlesztése; szakmai,
írástechnikai és előadói képességeinek fejlesztése – mind elméleti, mind gyakorlati
szempontok szerint.
VIII.3.2. Az oktatás célja másodsorban a hallgatók bevezetése a kortárs magyar
szépirodalom világába és az „írói élet” napi gyakorlatába.
A hallgatók az oktatás során
a) megismerik a kortárs magyar és nemzetközi irodalom és ehhez kapcsolódó
egyetemi/tudományos világ intézményrendszerét, fontosabb szereplőit és
résztvevőit,
b) a pályázatírás és elszámolás mikéntjét,
c) a szükséges gazdasági, szerzői és egyéb jogi, illetve bürokratikus ügyintézés
szükséges alapjait,
d) a k(lönböző irodalmi PR- és marketingtevékenység rutinszerű használatát,
16
e) a k(lönböző online felületek, CMS-rendszerek, blogmotorok és közösségi oldalak
rutinszerű használatát,
f) a kiadói és műszaki szerkesztés, tipográfia és tördelés, borító- és képszerkesztés
elengedhetetlen alapjait.
VIII.3.3. Az oktatás célja harmadsorban a felvett hallgatók irodalmi pályára állítása, önálló
köteteinek gondos előkészítése, szerkesztése és a megjelenő kötetek utóéletének tudatos és
közös gondozása.
VIII.3.4. Az oktatás célja negyedsorban a hallgatók egymást segítő és támogató szakmai,
illetve baráti közösségének létrehozása, mely során a résztvevők megtanulják a
közösségben rejlő lehetőséget kihasználását – jelentsen ez csapatmunkát, kreatív
közösséget vagy egymás műveit értő módon kritizáló alkotók művészi egy(ttműködését.
VIII. 4. Az oktatási tevékenység tantárgyi felosztása
Az oktatási tevékenység több, k(lönböző típusú és struktúrájú egységből áll össze, melyek
a következőkɣ
a) a KMTG oktatói által meghirdetett tematikus előadások, szemináriumok, képzések
és egyéb oktatáshoz javasolt, azt kiegészítő tevékenységei;
b) a KMTG oktatóinak egyénre szabott mentorálási tevékenysége;
c) a pályázati úton felvett mentorok előadásai, szemináriumai, mesterkurzusai és
egyéb oktatáshoz javasolt, azt kiegészítő tevékenységei;
d) a KMTG által felkért magyar vagy külföldi előadók előadásai, szemináriumai és
mesterkurzusai.
VIII.4.a. A KMTG oktatóinak meghirdetett tematikus előadásai, szemináriumai, képzései és egyéb
oktatáshoz javasolt, azt kiegészítő tevékenysége:
17
1) Az Íróakadémia vezetősége ɭ(gyvezető igazgató, projektmenedzser, tanulmányi
igazgató) minden szemesztert megelőzően felkéri az oktatókat kurzusok
megtartására.
2) Az oktatóknak lehetőség(k van kurzusok és tematikák javasolására, mely
javaslatokat az Íróakadémia vezetősége maximálisan figyelembe vesz, és amely
alapján kidolgozza az adott szemeszter tanulmányi- és órarendjét.
3) Az Íróakadémia vezetősége ɭ(gyvezető igazgató, projektmenedzser, tanulmányi
igazgató) minden szemesztert megelőzően összeállítja a szemeszter tantárgyi
rendszerét és órarendjét.
4) Az oktatók által tartott órák a pályakezdő kategória hallgatói számára kötelezőek, a
mentorok számára ajánlottak és fakultatívak.
5) Az órai jelenlétet jelenléti ív kitöltése igazolja, melyet az oktatónak havonta le kell
adnia a KMTG irodájában. Az óráról való távolmaradást az oktatóknak legalább 24
órával az óra megkezdése előtt jeleznie kell a tanulmányi igazgatónak és a KMTG
irodája felé – kivéve a vis maior eseteket. Egy szemeszterben oktatónként legfeljebb
két óra távolmaradás igazolható ilyen formában, az e fölötti hiányzásokat orvosi
igazolás bemutatásával kell igazolni. A hallgatók egy szemeszterben legfeljebb
három óráról hiányozhatnak kurzusonként, az e fölötti hiányzásokat orvosi
igazolás bemutatásával kell igazolni. Nagy távolságra lakó hallgatók esetében
egyéni elbírálás alapján több hiányzást is igazolhat az oktató, amennyiben –
megítélése szerint – a távolmaradás nem megy az oktatás rovására.
6) Az oktatási tevékenység lebonyolításra a KMTG termet és eszközöket biztosít.
VIII.4.b. A KMTG oktatóinak egyénre szabott mentorálási tevékenysége:
1) Az egyénre szabott mentorálási tevékenység célja a felvételt nyert hallgatók egyéni
igényei, képességei és tehetsége szerinti mentorálási, konzultációs tevékenység.
2) Az Íróakadémia vezetősége ɭ(gyvezető igazgató, projektmenedzser, tanulmányi
igazgató) minden szemesztert megelőzően felkéri az oktatókat, hogy a pályakezdő,
18
illetve a mentor kategória hallgatóit osszák fel egymás között, mely alapján majd az
adott szemeszterben megkezdődhet az egyéni konzultációs, mentori folyamat.
3) Az egyénre szabott konzultációs, mentorálási tevékenység nincsen helyhez kötve,
ugyanúgy folyhat a KMTG által biztosított tanteremben, mint ettől független
helyszíneken, illetve bármilyen kommunikációs csatornán.
4) Az oktatóknak az általuk folytatott egyénre szabott mentorálási tevékenységük
előrehaladásának igazolására a szerződés(k szerinti beszámolási kötelezettség
vonatkozik.
5) Az oktatóknak kötelességük jelezni a tanulmányi igazgató, illetve a KMTG irodája
felé, amennyiben a rájuk bízott hallgatók nem vesznek részt a mentorálási
tevékenységben. Ilyen esetekben az Íróakadémia vezetősége írásbeli figyelmeztetést
küld, végső esetben szerződést bont.
6) A hallgatóknak az egyénre szabott mentorálási kötelezettség(kről beszámolási
kötelezettségük nincsen. Ennek igazolására a szerződés(kben meghatározott
időközönként leadott szövegmutatványok szolgálnak.
7) A hallgatóknak kötelességük jelezni a tanulmányi igazgató, illetve a KMTG irodája
felé, amennyiben a mentoruk elhanyagolja az elvárható oktatási/mentorálási
tevékenységet. Ilyen esetekben az Íróakadémia vezetősége írásbeli figyelmeztetést
küld, végső esetben szerződést bont.
VIII.4.c. A pályázati úton felvett mentorok előadásai, szemináriumai, mesterkurzusai és egyéb
oktatáshoz javasolt, azt kiegészítő tevékenységei
1) Az Íróakadémia mentorainak szerződésben foglalt és részletezett kötelességük részt
venni az Íróakadémia képzési rendszerében – mentorként, oktatóként, előadóként.
2) A mentorok által tartott előadások, szemináriumok, mesterkurzusok és egyéb
oktatáshoz javasolt, azt kiegészítő tevékenységek célja az Íróakadémia oktatási
tevékenységének minél komplexebbé, sokrétűbbé tétele – melyben az Íróakadémia
vezetősége számít a felvett mentorok egyéni élet- vagy alkotói tapasztalataira,
19
(szak)specifikus ismereteire, gyakorlati vagy elméleti tudására, illetve alkotói és
esztétikai világlátására.
3) Az Íróakadémia vezetősége ɭ(gyvezető igazgató, projektmenedzser, tanulmányi
igazgató) minden szemesztert megelőzően felkéri a mentorokat kurzusok,
előadások, mesterkurzusok megtartására. A mentoroknak lehetőség(k van
kurzusok és tematikák javasolására, mely javaslatokat az Íróakadémia vezetősége
maximálisan figyelembe veszi, és amely alapján kidolgozza az adott szemeszter
tanulmányi és órarendjét.
4) A mentorok által tartandó kurzusok, előadások, mesterkurzusok az adott
szemeszter elején, de legkésőbb a kurzus tartása előtt egy hónappal meghirdetésre
kerülnek. A mentorok által tartott órák a pályakezdő kategória hallgatói számára
kötelezőek, a mentorok számára ajánlottak és fakultatívak.
5) Az órai jelenlétet jelenléti ív kitöltése igazolja, melyet a kurzust tartó mentornak a
kurzust megtartását követően le kell adnia a KMTG irodájában. Az óráról való
távolmaradást a mentornak legalább 24 órával az óra megkezdése előtt jeleznie kell
a tanulmányi igazgatónak és a KMTG irodája felé – kivéve a vis maior eseteket. Egy
szemeszterben mentoronként legfeljebb egy óra távolmaradás igazolható ilyen
formában, az e fölötti hiányzásokat orvosi igazolás bemutatásával kell igazolni. A
hallgatók egy szemeszterben legfeljebb három óráról hiányozhatnak kurzusonként,
az e fölötti hiányzásokat orvosi igazolás bemutatásával kell igazolni.
VIII.4.d. A KMTG által felkért magyar vagy külföldi előadók előadásai, szemináriumai és
mesterkurzusai:
1) A felkért magyar vagy külföldi előadók (alkotók, művészek, egyetemi és/vagy
akadémiai szaktekintélyek, kiadói, jogi, gazdasági vagy más területek szakemberei)
által tartott előadások, szemináriumok, mesterkurzusok és egyéb oktatáshoz
javasolt, azt kiegészítő tevékenységek célja az Íróakadémia oktatási
tevékenységének minél komplexebbé, sokrétűbbé, színesebbé és változatosabbá
tétele.
20
2) Az Íróakadémia vezetősége ɭ(gyvezető igazgató, projektmenedzser, tanulmányi
igazgató) minden szemesztert megelőzően felkéri az oktatókat, mentorokat és
pályakezdőket a meghívott előadók személyére történő javaslattételre. A
javaslatokat figyelembe véve a KMTG megkeresi a kiválasztott előadókat és felkéri
őket előadás tartására.
3) A felkért magyar vagy külföldi előadók által tartandó kurzusok, előadások,
mesterkurzusok az adott szemeszter elején, de legkésőbb a kurzus/előadás tartása
előtt egy hónappal meghirdetésre kerülnek. A mentorok által tartott órák a
pályakezdő kategória hallgatói számára kötelezőek, a mentorok számára ajánlottak
és fakultatívak.
4) Az előadáson való jelenlétet jelenléti ív kitöltése igazolja, melyet a tanulmányi
igazgatónak az előadás megtartását követően le kell adnia a KMTG irodájában.
VIII. 5. Az oktatási tevékenység fókuszpontjai – könyvkiadás
VIII.5.1. A KMTG és az Előretolt Helyőrség Íróakadémia a fentebb részletezett folyamatos
képzések melletti további céljai:
a) magyar és idegen nyelvű antológiák kiadása, melyben az oktatók, mentorok és a
pályakezdők arra érdemes műveivel a lehető legszélesebb olvasóközönség felé
kívánja reprezentálni az íróképzés során létrejött szellemi alkotásokat és ezek
alkotóit;
b) a pályakezdők eljuttatása az első önálló kötetükig – a lehetőségeket figyelembe
véve;
c) a mentorok pályázati anyagában jelzett alkotói terv kivitelezésének segítése, a
támogatott időszakban létrejövő alkotások minőségének javítása, az erről való
párbeszéd kezdeményezése – szervezett keretek között.
VIII.5.2. Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia ennek érdekében ún. „belső védések”
rendszerének kísérleti bevezetését indítja el, mely:
21
a) pályakezdők esetében magában foglalja a megelőző időszakban létrejött műɭvekɮ
leadását és az Íróakadémia keretei között történő előadásátɤ
b) mentorok esetében magában foglalja a megelőző időszakban létrejött műɭvekɮ
leadását és az Íróakadémia keretei között történő előadását.
VIII.5.2.1. Az ún. „belső védés” céljai:
a) a felvett pályázók alkotói arculatának, ars poeticájának, illetve a támogatási
időszakban létrejött műveinek kölcsönös bemutatása és megismerése;
b) a támogatási időszakban létrejött művek és ezek előadásának értő egyéni és
közösségi kritikája, mely jelen keretek között a legfontosabb belső visszajelzés az
alkotó, illetve mentora tevékenységére vonatkozóan;
c) a támogatási időszakban létrejött művek kiadónak történő kiajánlása, kiadó által
történő megjelentetése előtti „utolsó” belső/szervezeti visszajelzések és kritikák
megtételére való lehetőség, melyek feladata a mű esetleges koncepcióbeli vagy
esztétikai hibáira és/vagy hiányosságaira való rámutatás és ezek megbeszélése;
d) a támogatási időszakban létrejövő, nem megfelelő minőségű munkák kiszűrése,
melyet követően az Íróakadémia vezetősége, oktatói az adott pályázóval és
mentorával közösen határoznak az esetleges folytatásról.
VIII.5.2.2. A „belső védésen” való részvétel minden felvett pályázó számára legalább
egyszer kötelező a támogatott időszak alatt.
VIII.5.2.3. Az ún. „belső védések” időpontjait az adott szemesztert megelőzően az
Íróakadémia vezetősége pályakezdők esetében az oktatókkal, mentorok esetében a
mentorokkal konzultálva állapítja meg, melyet a szemeszter elején az Íróakadémia teljes
tagságának kiküld.
VIII.5.2.4. Az ún. „belső védések” felépítése:
22
a) pályakezdők esetében:
(1) az ún. „belső védés” előtt legalább két héttel az elkészült szövegek leadása, mely
szövegmutatvány kiküldésre kerül az Íróakadémia teljes tagságának előzetes
felkészülésre, elolvasásra;
(2) az ún. „belső védés” során a pályakedő oktatója/mentora röviden bemutatja az
alkotási folyamatot, ismerteti és ajánlja a munkát;
(3) ezt követően a pályakezdő rövid önálló irodalmi előadást tart művéből (melyet
szabadon egészíthet ki színházi, színpadi, zenei, vizuális és egyéb elemekkel);
(4) az előadást követően az Íróakadémia teljes jelenlévő tagsága kitölti az előadás
előtt kiosztott anonim értékelőlapokat, mely tartalmaz egyrészt számszerűsíthető,
másrészt szubjektív értékítéletet tartalmazó részegységeket – mind a megismert,
előadott szövegekre, mind az előadásra vonatkozóan;
(5) az előadás után lehetőség adódik személyes szóbeli vélemény kinyilvánítására
is;
(6) az ún. „belső védést” követően a tanulmányi igazgató összegzi a
formanyomtatványokat, és ennek eredményéről értesíti egyrészt a pályakezdőt,
másrészt az oktatóját.
b) mentorok esetében:
1) az ún. „belső védés” előtt legalább két héttel az elkészült szövegek leadása, mely
szövegmutatvány kiküldésre kerül az Íróakadémia teljes tagságának előzetes
felkészülésre, elolvasásra;
(2) az ún. „belső védés” során a mentor röviden bemutatja az alkotási folyamatot,
ismerteti és ajánlja a munkáját;
(3) ezt követően a mentor rövid önálló irodalmi előadást tart művéből (melyet
szabadon egészíthet ki színházi, színpadi, zenei, vizuális és egyéb elemekkel);
(4) az előadást követően az Íróakadémia teljes jelenlévő tagsága kitölti az előadás
előtt kiosztott anonim értékelőlapokat, mely tartalmaz egyrészt számszerűsíthető,
23
másrészt szubjektív értékítéletet tartalmazó részegységeket – mind a megismert,
előadott szövegekre, mind az előadásra vonatkozóan;
(5) az előadás után an lehetőség személyes szóbeli vélemény kinyilvánítására is;
(6) az ún. „belső védést” követően a tanulmányi igazgató összegzi a
formanyomtatványokat, és ennek eredményéről értesíti a mentort.
VIII.5.2.5. Az ún „belső védéseken” való megjelenés:
a) Az Íróakadémia teljes tagsága számára kötelező. A jelenlétet jelenléti ív kitöltése
igazolja, melyet a tanulmányi igazgatónak a „belső védés” megtartását követően le kell
adnia a KMTG irodájában.
b) Az vizsgáról való távolmaradást a vizsgázónak legalább 24 órával a „belső védés”
megkezdése előtt jeleznie kell a tanulmányi igazgatónak és a KMTG irodája felé – kivéve a
vis maior eseteket.
c) Az vizsgáról való távolmaradást a tagság más tagjainak legalább 24 órával a „belső
védés” megkezdése előtt jeleznie kell a tanulmányi igazgatónak és a KMTG irodája felé –
kivéve a vis maior eseteket.
d) Egy szemeszterben legfeljebb egy távolmaradás igazolható ilyen formában, az e fölötti
hiányzásokat orvosi igazolás bemutatásával kell igazolni.
24
IX. Egyéb, az Íróakadémia céljaival összefüggő tevékenységek és programok
9.1. Az Íróakadémia támogatja és bátorítja az oktatók, mentorok és hallgatók intézményen
belüli, valamint hazai és külföldi művészeti programokban való részvételét.
9.2. Az Íróakadémia anyagi és pénzügyi forrásai függvényében támogatja olyan művészeti
és kulturális tevékenységek létrehozatalát és folytatását, amelyek megfelelnek a
küldetés-nyilatkozatában vállaltaknak, hozzájárulnak az Íróakadémia hírnevének
javításához és a résztvevők szakmai fejlődéséhez.
9.3. Az Íróakadémia törekszik a társművészetekkel való egy(ttműködésre.
9.4. Az Íróakadémia anyagi és pénzügyi forrásai függvényében hozzájárul olyan
alkotótáborok létrejöttéhez vagy működtetéséhez, amely a tagok szakmai fejlődését
elősegíti, művészeti pályájuk szempontjából fontos lehet.
9.5. Az Íróakadémia törekszik az egy(ttműködésre minden olyan magyar vagy külföldi
intézménnyel, fórummal, műhellyel vagy személlyel, amely és aki az akadémiai
közösség szakmai és művészi fejlődését elősegítheti. Az egy(ttműködés tartalmát és
formáját az éppen adott lehetőségekhez igazítják.
X. Az Íróakadémia kiadványai
Honlap
10.1. Az Íróakadémia honlapja élő fórum, tartalmában és irányultságában tükröznie kell az
Íróakadémián folyó munkát. Követi az aktuális trendeket, él mindazokkal az
infokommunikációs lehetőségekkel és megoldásokkal, amelyekkel minél szélesebb
olvasóközönséget szólíthat meg.
10.2. Az Íróakadámia honlapját az akadémiai közösségből választott és kinevezett önálló
szerkesztőség működteti. Ötleteket, javaslatokat bárki megfogalmazhat az akadémiai
közösségen belül.
10.3. Az Íróakadémia törekszik arra, hogy a honlapon kívül minden olyan közösségi
médiumban, alternatív nyilvánossági fórumon jelen legyen, amelyet a vezetőség
hasznosnak és szükségesnek ítél. Mindezen megnyilvánulási formákat integrálni kell
az Íróakadémia honlapjába.
25
Könyvsorozatok
10.4. Az Íróakadémia törekszik arra, hogy neves könyvkiadókkal partnerségben
megjelentetesse az akadémiai közösség tagjainak arra érdemesült műveit. A
megjelentetendő műveket többlépcsős és többszűrős válogatás után jelöli ki az
Íróakadémia vezetősége, nem alanyi jog.
10.5. Az Íróakadémia ugyanakkor nem zárkózik el a valamilyen okból fontos k(lsős
szerzők könyveinek megjelentetésétől sem, amennyiben az elősegíti az akadémiai
közösség épülését, szakmai és művészi fejlődését.
10.6. Az Íróakadémia könyvei lehetőség szerint mind nyomtatott, mind pedig e-book
formában megjelennek.
10.7. Az Íróakadémia létrehozza, gondozza és rendszeresen frissíti a honlapjáról elérhető
Előretolt Helyőrség Könyvtárat.
XI. Egyéb funkcionális egységek
11.1. Tanulószoba
A Tanulószoba a KMTG tulajdonában és adminisztrálásában működő oktatási helyszín.
Minden oktatónak és hallgatónak joga van használni előre egyeztetett órarend szerint,
ugyanakkor közösségi térként is funkcionál. A Tanulószoba használata a vonatkozó belső
rendszabály alapján történik. A Tanulószoba használata során keletkezett károkat a
károkozó köteles megtéríteni.
11.2. KMTG-iroda
A KMTG-iroda a tehetséggondozás adminisztratív központja. Az akadémiai közösség
tagjai előre egyeztetett időpontban, az Íróakadémiával összef(ggő problémáik intézése
végett látogathatják. Nem közösségi, és nem oktatási tér.
XII. Fenntartás
Az Íróakadémiát elsősorban a KMTG tartja fenn a Magyarország költségvetéséből
biztosított összegből. Az egyéb támogatási lehetőségekről jelen dokumentum 2.2.(20)-as
26
bekezdésének értelmében a hatályos jogszabályok alapján dönt az Íróakadémia
vezetősége.
XIII. Az Íróakadémiai tagság elveszítése
Az Íróakadémia tagja elveszíti tagságát, ha:
nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit;
ha rendszeresen és igazolatlanul távol marad az akadémia által szervezett oktatási
és/vagy egyéb programoktól;
ha nem megfelelő mennyiségű és/vagy minőségű szöveget ad le.
XIV. A Működési és oktatási szabályzat módosítása
Jelen szabályzatot az Íróakadémia vezetőségének felkérésére a KMTG vezetője
módosíthatja. Az akadémiai közösség tagjai írásos beadványban javaslatokat tehetnek a
Működési és oktatási szabályzat módosítására, amelyet az Íróakadémia vezetősége
kötelező módon megvitat.
27
Ami az adatigénylő konkrét kérdéseit illeti, elöljáróban megjegyeznénk: mint minden
normális íróakadémia vagy kreatív írás-műhely, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia is a
sokszínűség elvére épül, melyet oktatói gárdánk egymástól is eltérő tapasztalata, tudása,
(próza)poétikája és esztétikája mentén bontakoztatunk ki. Hallgatóink számára biztosítjuk
a minél szélesebb körű ismeretek és vélemények megismerését és ezek aktív egymással
szembesítését is. A szabályzatban foglalt szempontok és a tantervek ezt a sokszínűséget
hivatottak keretek közé rendezni és rendszerezni.
Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia oktatási tevékenységének céljait és ennek részeit – ha
tetszik, pedagógiai programját és képzési tervét – pontosan körülírja Az Előretolt
Helyőrség Íróakadémia Működési és Oktatási Szabályzatának VIII.2. – VIII. 5. pontja,
melyeket az adatigénylő szíves kérésére az alábbiakban megismétlünk.
VIII. 2. Az akadémiai év felosztása
Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia oktatási tevékenysége két szemeszterből tevődik
össze:
3) Az első szemeszter az adott évi felvételik lebonyolítása és eredményhirdetése után
az adott naptári év májusa és októbere között zajlik, végpontja a karácsonyi
könyves szezon előkészítése.
4) A második szemeszter ezt követően, csúsztatva, novembertől áprilisig tart,
végpontja az Ünnepi Könyvhét kiadványainak és programjainak előkészítése.
VIII. 3. Az oktatási tevékenység céljai és részei
Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia oktatási tevékenysége négy részterület együttes
tevékenységéből tevődik össze:
28
VIII.3.1. Az oktatás célja elsősorban a támogatást elnyert hallgatók szakmai
továbbképzése; látókörének tágítása; tehetségének egyénre szabott fejlesztése; szakmai,
írástechnikai és előadói képességeinek fejlesztése – mind elméleti, mind gyakorlati
szempontok szerint.
VIII.3.2. Az oktatás célja másodsorban a hallgatók bevezetése a kortárs magyar
szépirodalom világába és az „írói élet” napi gyakorlatába.
A hallgatók az oktatás során
a) megismerik a kortárs magyar és nemzetközi irodalom és ehhez kapcsolódó
egyetemi/tudományos világ intézményrendszerét, fontosabb szereplőit és
résztvevőit,
b) a pályázatírás és elszámolás mikéntjét,
c) a szükséges gazdasági, szerzői és egyéb jogi, illetve bürokratikus ügyintézés
szükséges alapjait,
d) a k(lönböző irodalmi PR- és marketingtevékenység rutinszerű használatát,
e) a k(lönböző online felületek, CMS-rendszerek, blogmotorok és közösségi oldalak
rutinszerű használatát,
f) a kiadói és műszaki szerkesztés, tipográfia és tördelés, borító- és képszerkesztés
elengedhetetlen alapjait.
VIII.3.3. Az oktatás célja harmadsorban a felvett hallgatók irodalmi pályára állítása, önálló
köteteinek gondos előkészítése, szerkesztése és a megjelenő kötetek utóéletének tudatos és
közös gondozása.
VIII.3.4. Az oktatás célja negyedsorban a hallgatók egymást segítő és támogató szakmai,
illetve baráti közösségének létrehozása, mely során a résztvevők megtanulják a
közösségben rejlő lehetőséget kihasználását – jelentsen ez csapatmunkát, kreatív
közösséget vagy egymás műveit értő módon kritizáló alkotók művészi egy(ttműködését.
29
VIII. 4. Az oktatási tevékenység tantárgyi felosztása
Az oktatási tevékenység több, k(lönböző típusú és struktúrájú egységből áll össze, melyek
a következőkɣ
e) a KMTG oktatói által meghirdetett tematikus előadások, szemináriumok, képzések
és egyéb oktatáshoz javasolt, azt kiegészítő tevékenységei;
f) a KMTG oktatóinak egyénre szabott mentorálási tevékenysége;
g) a pályázati úton felvett mentorok előadásai, szemináriumai, mesterkurzusai és
egyéb oktatáshoz javasolt, azt kiegészítő tevékenységei;
h) a KMTG által felkért magyar vagy külföldi előadók előadásai, szemináriumai és
mesterkurzusai.
VIII.4.a. A KMTG oktatóinak meghirdetett tematikus előadásai, szemináriumai, képzései és egyéb
oktatáshoz javasolt, azt kiegészítő tevékenysége:
7) Az Íróakadémia vezetősége ɭ(gyvezető igazgató, projektmenedzser, tanulmányi
igazgató) minden szemesztert megelőzően felkéri az oktatókat kurzusok
megtartására.
8) Az oktatóknak lehetőség(k van kurzusok és tematikák javasolására, mely
javaslatokat az Íróakadémia vezetősége maximálisan figyelembe vesz, és amely
alapján kidolgozza az adott szemeszter tanulmányi- és órarendjét.
9) Az Íróakadémia vezetősége ɭ(gyvezető igazgató, projektmenedzser, tanulmányi
igazgató) minden szemesztert megelőzően összeállítja a szemeszter tantárgyi
rendszerét és órarendjét.
10) Az oktatók által tartott órák a pályakezdő kategória hallgatói számára kötelezőek, a
mentorok számára ajánlottak és fakultatívak.
11) Az órai jelenlétet jelenléti ív kitöltése igazolja, melyet az oktatónak havonta le kell
adnia a KMTG irodájában. Az óráról való távolmaradást az oktatóknak legalább 24
órával az óra megkezdése előtt jeleznie kell a tanulmányi igazgatónak és a KMTG
irodája felé – kivéve a vis maior eseteket. Egy szemeszterben oktatónként legfeljebb
30
két óra távolmaradás igazolható ilyen formában, az e fölötti hiányzásokat orvosi
igazolás bemutatásával kell igazolni. A hallgatók egy szemeszterben legfeljebb
három óráról hiányozhatnak kurzusonként, az e fölötti hiányzásokat orvosi
igazolás bemutatásával kell igazolni. Nagy távolságra lakó hallgatók esetében
egyéni elbírálás alapján több hiányzást is igazolhat az oktató, amennyiben –
megítélése szerint – a távolmaradás nem megy az oktatás rovására.
12) Az oktatási tevékenység lebonyolításra a KMTG termet és eszközöket biztosít.
VIII.4.b. A KMTG oktatóinak egyénre szabott mentorálási tevékenysége:
8) Az egyénre szabott mentorálási tevékenység célja a felvételt nyert hallgatók egyéni
igényei, képességei és tehetsége szerinti mentorálási, konzultációs tevékenység.
9) Az Íróakadémia vezetősége ɭ(gyvezető igazgató, projektmenedzser, tanulmányi
igazgató) minden szemesztert megelőzően felkéri az oktatókat, hogy a pályakezdő,
illetve a mentor kategória hallgatóit osszák fel egymás között, mely alapján majd az
adott szemeszterben megkezdődhet az egyéni konzultációs, mentori folyamat.
10) Az egyénre szabott konzultációs, mentorálási tevékenység nincsen helyhez kötve,
ugyanúgy folyhat a KMTG által biztosított tanteremben, mint ettől független
helyszíneken, illetve bármilyen kommunikációs csatornán.
11) Az oktatóknak az általuk folytatott egyénre szabott mentorálási tevékenységük
előrehaladásának igazolására a szerződés(k szerinti beszámolási kötelezettség
vonatkozik.
12) Az oktatóknak kötelességük jelezni a tanulmányi igazgató, illetve a KMTG irodája
felé, amennyiben a rájuk bízott hallgatók nem vesznek részt a mentorálási
tevékenységben. Ilyen esetekben az Íróakadémia vezetősége írásbeli figyelmeztetést
küld, végső esetben szerződést bont.
13) A hallgatóknak az egyénre szabott mentorálási kötelezettség(kről beszámolási
kötelezettségük nincsen. Ennek igazolására a szerződés(kben meghatározott
időközönként leadott szövegmutatványok szolgálnak.
31
14) A hallgatóknak kötelességük jelezni a tanulmányi igazgató, illetve a KMTG irodája
felé, amennyiben a mentoruk elhanyagolja az elvárható oktatási/mentorálási
tevékenységet. Ilyen esetekben az Íróakadémia vezetősége írásbeli figyelmeztetést
küld, végső esetben szerződést bont.
VIII.4.c. A pályázati úton felvett mentorok előadásai, szemináriumai, mesterkurzusai és egyéb
oktatáshoz javasolt, azt kiegészítő tevékenységei
6) Az Íróakadémia mentorainak szerződésben foglalt és részletezett kötelességük részt
venni az Íróakadémia képzési rendszerében – mentorként, oktatóként, előadóként.
7) A mentorok által tartott előadások, szemináriumok, mesterkurzusok és egyéb
oktatáshoz javasolt, azt kiegészítő tevékenységek célja az Íróakadémia oktatási
tevékenységének minél komplexebbé, sokrétűbbé tétele – melyben az Íróakadémia
vezetősége számít a felvett mentorok egyéni élet- vagy alkotói tapasztalataira,
(szak)specifikus ismereteire, gyakorlati vagy elméleti tudására, illetve alkotói és
esztétikai világlátására.
8) Az Íróakadémia vezetősége ɭ(gyvezető igazgató, projektmenedzser, tanulmányi
igazgató) minden szemesztert megelőzően felkéri a mentorokat kurzusok,
előadások, mesterkurzusok megtartására. A mentoroknak lehetőség(k van
kurzusok és tematikák javasolására, mely javaslatokat az Íróakadémia vezetősége
maximálisan figyelembe veszi, és amely alapján kidolgozza az adott szemeszter
tanulmányi és órarendjét.
9) A mentorok által tartandó kurzusok, előadások, mesterkurzusok az adott
szemeszter elején, de legkésőbb a kurzus tartása előtt egy hónappal meghirdetésre
kerülnek. A mentorok által tartott órák a pályakezdő kategória hallgatói számára
kötelezőek, a mentorok számára ajánlottak és fakultatívak.
10) Az órai jelenlétet jelenléti ív kitöltése igazolja, melyet a kurzust tartó mentornak a
kurzust megtartását követően le kell adnia a KMTG irodájában. Az óráról való
távolmaradást a mentornak legalább 24 órával az óra megkezdése előtt jeleznie kell
a tanulmányi igazgatónak és a KMTG irodája felé – kivéve a vis maior eseteket. Egy
32
szemeszterben mentoronként legfeljebb egy óra távolmaradás igazolható ilyen
formában, az e fölötti hiányzásokat orvosi igazolás bemutatásával kell igazolni. A
hallgatók egy szemeszterben legfeljebb három óráról hiányozhatnak kurzusonként,
az e fölötti hiányzásokat orvosi igazolás bemutatásával kell igazolni.
VIII.4.d. A KMTG által felkért magyar vagy külföldi előadók előadásai, szemináriumai és
mesterkurzusai:
5) A felkért magyar vagy külföldi előadók (alkotók, művészek, egyetemi és/vagy
akadémiai szaktekintélyek, kiadói, jogi, gazdasági vagy más területek szakemberei)
által tartott előadások, szemináriumok, mesterkurzusok és egyéb oktatáshoz
javasolt, azt kiegészítő tevékenységek célja az Íróakadémia oktatási
tevékenységének minél komplexebbé, sokrétűbbé, színesebbé és változatosabbá
tétele.
6) Az Íróakadémia vezetősége ɭ(gyvezető igazgató, projektmenedzser, tanulmányi
igazgató) minden szemesztert megelőzően felkéri az oktatókat, mentorokat és
pályakezdőket a meghívott előadók személyére történő javaslattételre. A
javaslatokat figyelembe véve a KMTG megkeresi a kiválasztott előadókat és felkéri
őket előadás tartására.
7) A felkért magyar vagy külföldi előadók által tartandó kurzusok, előadások,
mesterkurzusok az adott szemeszter elején, de legkésőbb a kurzus/előadás tartása
előtt egy hónappal meghirdetésre kerülnek. A mentorok által tartott órák a
pályakezdő kategória hallgatói számára kötelezőek, a mentorok számára ajánlottak
és fakultatívak.
8) Az előadáson való jelenlétet jelenléti ív kitöltése igazolja, melyet a tanulmányi
igazgatónak az előadás megtartását követően le kell adnia a KMTG irodájában.
VIII. 5. Az oktatási tevékenység fókuszpontjai – könyvkiadás
33
VIII.5.1. A KMTG és az Előretolt Helyőrség Íróakadémia a fentebb részletezett folyamatos
képzések melletti további céljai:
d) magyar és idegen nyelvű antológiák kiadása, melyben az oktatók, mentorok és a
pályakezdők arra érdemes műveivel a lehető legszélesebb olvasóközönség felé
kívánja reprezentálni az íróképzés során létrejött szellemi alkotásokat és ezek
alkotóit;
e) a pályakezdők eljuttatása az első önálló kötetükig – a lehetőségeket figyelembe
véve;
f) a mentorok pályázati anyagában jelzett alkotói terv kivitelezésének segítése, a
támogatott időszakban létrejövő alkotások minőségének javítása, az erről való
párbeszéd kezdeményezése – szervezett keretek között.
VIII.5.2. Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia ennek érdekében ún. „belső védések”
rendszerének kísérleti bevezetését indítja el, mely:
c) pályakezdők esetében magában foglalja a megelőző időszakban létrejött műɭvekɮ
leadását és az Íróakadémia keretei között történő előadásátɤ
d) mentorok esetében magában foglalja a megelőző időszakban létrejött műɭvekɮ
leadását és az Íróakadémia keretei között történő előadását.
VIII.5.2.1. Az ún. „belső védés” céljai:
e) a felvett pályázók alkotói arculatának, ars poeticájának, illetve a támogatási
időszakban létrejött műveinek kölcsönös bemutatása és megismerése;
f) a támogatási időszakban létrejött művek és ezek előadásának értő egyéni és
közösségi kritikája, mely jelen keretek között a legfontosabb belső visszajelzés az
alkotó, illetve mentora tevékenységére vonatkozóan;
g) a támogatási időszakban létrejött művek kiadónak történő kiajánlása, kiadó által
történő megjelentetése előtti „utolsó” belső/szervezeti visszajelzések és kritikák
megtételére való lehetőség, melyek feladata a mű esetleges koncepcióbeli vagy
esztétikai hibáira és/vagy hiányosságaira való rámutatás és ezek megbeszélése;
34
h) a támogatási időszakban létrejövő, nem megfelelő minőségű munkák kiszűrése,
melyet követően az Íróakadémia vezetősége, oktatói az adott pályázóval és
mentorával közösen határoznak az esetleges folytatásról.
VIII.5.2.2. A „belső védésen” való részvétel minden felvett pályázó számára legalább
egyszer kötelező a támogatott időszak alatt.
VIII.5.2.3. Az ún. „belső védések” időpontjait az adott szemesztert megelőzően az
Íróakadémia vezetősége pályakezdők esetében az oktatókkal, mentorok esetében a
mentorokkal konzultálva állapítja meg, melyet a szemeszter elején az Íróakadémia teljes
tagságának kiküld.
VIII.5.2.4. Az ún. „belső védések” felépítése:
c) pályakezdők esetében:
(1) az ún. „belső védés” előtt legalább két héttel az elkészült szövegek leadása, mely
szövegmutatvány kiküldésre kerül az Íróakadémia teljes tagságának előzetes
felkészülésre, elolvasásra;
(2) az ún. „belső védés” során a pályakedő oktatója/mentora röviden bemutatja az
alkotási folyamatot, ismerteti és ajánlja a munkát;
(3) ezt követően a pályakezdő rövid önálló irodalmi előadást tart művéből (melyet
szabadon egészíthet ki színházi, színpadi, zenei, vizuális és egyéb elemekkel);
(4) az előadást követően az Íróakadémia teljes jelenlévő tagsága kitölti az előadás
előtt kiosztott anonim értékelőlapokat, mely tartalmaz egyrészt számszerűsíthető,
másrészt szubjektív értékítéletet tartalmazó részegységeket – mind a megismert,
előadott szövegekre, mind az előadásra vonatkozóan;
(5) az előadás után lehetőség adódik személyes szóbeli vélemény kinyilvánítására
is;
35
(6) az ún. „belső védést” követően a tanulmányi igazgató összegzi a
formanyomtatványokat, és ennek eredményéről értesíti egyrészt a pályakezdőt,
másrészt az oktatóját.
d) mentorok esetében:
1) az ún. „belső védés” előtt legalább két héttel az elkészült szövegek leadása, mely
szövegmutatvány kiküldésre kerül az Íróakadémia teljes tagságának előzetes
felkészülésre, elolvasásra;
(2) az ún. „belső védés” során a mentor röviden bemutatja az alkotási folyamatot,
ismerteti és ajánlja a munkáját;
(3) ezt követően a mentor rövid önálló irodalmi előadást tart művéből (melyet
szabadon egészíthet ki színházi, színpadi, zenei, vizuális és egyéb elemekkel);
(4) az előadást követően az Íróakadémia teljes jelenlévő tagsága kitölti az előadás
előtt kiosztott anonim értékelőlapokat, mely tartalmaz egyrészt számszerűsíthető,
másrészt szubjektív értékítéletet tartalmazó részegységeket – mind a megismert,
előadott szövegekre, mind az előadásra vonatkozóan;
(5) az előadás után an lehetőség személyes szóbeli vélemény kinyilvánítására is;
(6) az ún. „belső védést” követően a tanulmányi igazgató összegzi a
formanyomtatványokat, és ennek eredményéről értesíti a mentort.
VIII.5.2.5. Az ún „belső védéseken” való megjelenés:
a) Az Íróakadémia teljes tagsága számára kötelező. A jelenlétet jelenléti ív kitöltése
igazolja, melyet a tanulmányi igazgatónak a „belső védés” megtartását követően le kell
adnia a KMTG irodájában.
36
b) Az vizsgáról való távolmaradást a vizsgázónak legalább 24 órával a „belső védés”
megkezdése előtt jeleznie kell a tanulmányi igazgatónak és a KMTG irodája felé – kivéve a
vis maior eseteket.
c) Az vizsgáról való távolmaradást a tagság más tagjainak legalább 24 órával a „belső
védés” megkezdése előtt jeleznie kell a tanulmányi igazgatónak és a KMTG irodája felé –
kivéve a vis maior eseteket.
d) Egy szemeszterben legfeljebb egy távolmaradás igazolható ilyen formában, az e fölötti
hiányzásokat orvosi igazolás bemutatásával kell igazolni.
Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia Működési és Oktatási Szabályzatának VIII.4.a) pontja
szerint az oktatás egyik alapja „a KMTG oktatói által meghirdetett tematikus előadások,
szemináriumok, képzések és egyéb oktatáshoz javasolt, azt kiegészítő tevékenységei”,
mely az első, illetve a második szemeszterben az alábbi, rendszeresen megtartott kurzusok
ɭelőadások és szemináriumok), illetve tematikák szerint kerül megvalósításra:
A professzionális önmenedzsment gyakorlati alapjai (Demeter Andrea)
A kurzus célja:
A KMTG kiemelt feladatának tekinti, hogy a hallgatók – alkotói tehetségük fejlesztésén túl
– képessé váljanak megszerzett tudásuk piacképessé tételére, tudásuk gyakorlati
alkalmazására akár saját szerzői karrierjük tudatos építésekor, akár k(lönböző kulturális
projektek értékes közreműködőjeként. A bevezető kurzus célja az ehhez minimálisan
szükséges elméleti ismeretek (jogi, pénzügyi és marketing alapok, intézményi struktúra,
kultúrafinanszírozási modellek) elsajátítása, illetve a tanultak gyakorlati alkalmazása, az
37
önmenedzseléshez szükséges praktikus készségek fejlesztése. A kurzus alapozó jellegű,
elsősorban a karriertervezéshez, szakmai elinduláshoz szükséges alapok lefektetését
célozza, ugyanakkor megteremti a lehetőséget az egyéni képességeket, ambíciókat
figyelembe vevő későbbi specializációra is.
A képzés szigorúan gyakorlatorientált, ennek megfelelően az egyes témakörök
feldolgozásának menete a következőɣ
1. elméleti megalapozás, alapfogalmak tisztázása
2. valós műfaji példák ɭpályázatok/projektleírások/szerződések stb.) összehasonlító
elemzése
3. a hallgatók saját verzióinak előállítása és csoportos értékelése
Részletes tematika:
A karriertervezés alapjai: Egyéni készség- és képességfelmérés, karriervágyak és
ambíciók. Elsajátítandó műfajokɣ önéletrajz, kísérőlevél, motivációs levél és
állásinterjú, kiadókkal/szerkesztőségekkel való kapcsolatfelvétel.
Gyakorlati feladat: Saját önéletrajz elkészítése, valósan létező álláshirdetésekhez való
adaptálása, állásinterjú helyzeteinek modellezése csoportokban.
Adminisztratív készségek fejlesztése: Adatrögzítés és -nyilvántartás,
dokumentumkészítés és -szerkesztés, irodai és kommunikációs eszközök kezelése,
kiadványszerkesztés, prezentációkészítés, számítógépes irodai alkalmazások.
Gyakorlati feladat: Valósan létező projekt dokumentációjának elkészítése k(lönböző
műfajokban és változatokban: szöveges beszámoló, excel, prezentáció stb.
A hatékony és rendszerezett munkavégzés alapjai: Ütemtervek, határidők,
tevékenységek priorizálása, fontossági és s(rgősségi rangsorok, feladatok
delegálása, koordinálása és számonkérése, csoportmunka. Az irodavezetői
tevékenység feladatkörei.
Gyakorlati feladat: Ugyanazon közös projekt részfeladatokra bontása, a feladatok
delegálása a csoport tagjainak, nyomonkövetés, számonkérés és ellenőrzés, a
végeredmények összehasonlítása, tanulságok levonása.
38
A kulturális finanszírozás modelljei: Állami támogatások (pályázatok, művészeti
díjak, ösztöndíjak), kulturális alapok, normatív és projekttámogatások, adományok,
szponzoráció, saját bevételek. Az EMMI, NKA, MMA intézményrendszere,
működése. Pályázatfigyelés.
Gyakorlati feladat: Egy valósan létező kulturális projekt lehetséges pályázati és egyéb
bevételi forrásainak összegyűjtése, listázása határidők, tennivalók, beadandó
mellékletek stb. figyelembevételével.
Pályázatírás: Pályázatfigyelés, pályázati dokumentáció összeállítása
: szerzői
koncepció, pályázati törzsanyag és kötelező mellékletei, elektronikus regisztráció,
pályázati ügyintézés, módosítás és hiánypótlás.
Gyakorlati feladat: Egy valósan létező kulturális projekt teljes pályázati anyagának
összeállítása egy érvényesen kiírt pályázatra vonatkozóan.
Jogi és pénzügyi alapismeretek: A számla kitöltésétől az adóbevallás elkészítéséig.
Egyéni vállalkozás indítása. Pénzügyi tervezés, éves költségvetés és
projektköltségvetés, pénzügyi elszámolás. Nonprofit szféra és profitorientált
kulturális vállalkozások.
Gyakorlati feladat: A korábbi pályázati anyag kiegészítése a költségvetéssel illetve a
pénzügyi elszámolással.
Kommunikáció, reklám, marketing, PR: Arculattervezés, brandépítés, honlap,
közösségi média használata, online marketing.
Gyakorlati feladat: Saját kulturális projekt arculattervezése, népszerűsítése online
marketing eszközeivel, az így elért ismertségi/népszerűségi mutatók
összehasonlítása.
Elhelyezkedés
a
kultúraszervezés
területén:
rendezvényszervezés,
művelődésszervezés, kulturális/művészeti menedzsment
A rendezvényszervezés alapjai: Rendezvénytípusok,
célcsoport, vendéglista és
közönségszervezés, résztvevők, közreműködők és partnerek, arculat, sajtó és PR,
helyszín és protokoll, biztosítás és rendezvénytechnika.
39
Gyakorlati feladat: Pármunka: a csoporttárs számára mini-rendezvény (felolvasás,
író-olvasó találkozó stb.) megszervezése, egymás munkájának értékelése.
Művelődésszervezés: Kulturális intézmény működtetése, programsorozatának
szervezése, helyi közművelődés fejlesztése, egy(ttműködés a helyi szervekkel és
szerveződésekkel, kulturális turizmus, hagyományőrzés és állami ünnepségek,
kistérségi szponzorok, térségi, országos és uniós pályázatok.
Gyakorlati feladat: Kapcsolatfelvétel egy művelődési intézménnyel, éves
programnaptár összeállítása, egy kiválasztott esemény megvalósítási ütemterve.
Kulturális/művészeti menedzsment: Projektindítás, brandépítés, közönségépítés,
zenekarok/társulatok felépítése és működése, szerződtetés, művészegyeztetés,
turnészervezés.
Gyakorlati feladat: Kapcsolatfelvétel egy működő alkotóközösséggel/színházi
társulattal/zenekarral, egy kisebb esemény (pl. próba, közönségtalálkozó) önálló
megszervezése.
Az író mint „brand” – PR/Self-branding/Médiajelenlét (Ugron Zsolna)
Az ismeretanyag rövid leírása:
A kurzus célja, hogy felkészítse a hallgatókat arra, hogy íróként, írásból élő alkotó
emberként a mai piaci viszonyok között érvényesüljenek. Abból a ma már nyilvánvaló
tényből kiindulva, hogy mindenkinek aki a közéletben megjelenik, akarva akaratlanul
kilakul egy „image”-e. Ennek tudatos formálására szükség van.
Mindezeken túl a kurzus felkészíti a hallgatókat arra, miként ágyazódik napjainkban
kreatív alkotói lét a mindennapok praktikus valóságába.
Hogyan kell szerződni egy kiadóval? Milyen egy reklámkampány? Hogyan működik a
könyvterjesztés? Mik azok a szerzői jogok? Hogyan jelenek meg az olvasók előtt?
A többi között ilyen és hasonló, kézzelfogható kérdésekre segít választ találni a kurzus.
Egyik célunk az, hogy az Akadémia hallgatói tanulmányai befejezése után eligazodjanak a
piaci viszonyok között. Célunk továbbá az is, hogy legyen egy átfogó képük a magyar és
40
nemzetközi írott, elektronikus és online média működéséről. Éppen ezért hangsúlyosan
gyakorlati szempontból közelítjük meg a tananyagot.
Ez ugyanúgy megjelenik az elméleti anyag összeállításánál és mint az egyéni
konzultációkon is végzett gyakorlatoknál.
Kurzus részletes tematikája:
Szerzői jogi alapismeretek.
A Public Relation alapjia.
Self Branding, a brandépítés alapjai
Médiaismereti alapfogalmak
Kommunikációelmélet alpjai és azok gyakorlati vetületei
Verbális készségek fejlesztése (gyakorlati órák)
Kommunikációs gyakorlat (gyakorlati órák)
Műfajok az írott és elektronikus sajtóban - alapismeretek
Folyamatos értékelések (egyéni és közös munka)
I.
szemeszter részletesen
1. szakasz
Elbeszélgetés a hallgatókkal
Általános tantárgyimertetés
Tudásszintfelmérés
Tudásfelmérés egyénre szabott értékelése
A tanterv hallgatói igényeknek megfelelő finomhangolása
2. szakasz
Egyénre szabott foglalkozási tervek megbeszélése, kialakítása
41
A szerzői jog és az ahhoz kapcsolódó jogok I/II.
- az előadáshoz kapcsolódó gyakorlati foglalkozás: Hogyan szerződj(nk, hogyan ne
szerződj(nk kiadóval.
A PR alapjai I/II
– az előadáshoz kapcsolódó gyakorlati feladatok megoldása közösen és egyénleg
3. szakasz
Nyilvános beszéd és prezentáció
- az előadáshoz kapcsolódó gyakorlat 2 közös óra
értékelés, vita
Kommunikációelméleti alapismeretek I/II
- az előadáshoz kapcsolódó 2 gyakorlati óra
értékelés, vita
A tananyaggal párhuzamosan: a hallgatók folyamatosan gyakorlati feladatokat
oldanak meg, állandó konzultáció és elemzés mellett.
Prózaírás, kreatív írás (Nagy Koppány Zsolt)
Az ismeretanyag rövid leírása:
42
A kurzus célja, hogy az arra fogékony és a prózaírás területén érvényesülni kívánó
hallgatók gyakorlati készségeit lehetőleg minél több irányból fejlessze és gyakorlatoztassa.
Hangsúlyosan szerepel benne a gyakorlati munka, de természetesen szükség van egy
elméleti felvezetőre és háttérre is, nem beszélve a folyamatos olvasásról, amelynek végig
kell kísérnie a kurzus teljes időtartamát (három éven keresztül).
Az olvasás tapasztalatait szövegimitációkkal teszi láthatóvá, és az imitációkat követően,
várhatóan és minden bizonnyal sor kerülhet a saját hanghoz való visszatalálásra, illetve
annak felismerhetőbbé, egyénibbé tételére.
A kurzus az irodalomtörténet kronológiáját követi, folyamatos kitekintéssel más korok
vonatkozó irodalmára és hivatkozásaira.
Kurzus részletes tematikája:
Bevezetés a szépirodalomba
Bevezetés a prózairodalomba
A prózairodalom áttekintése: mitológiák, ókori irodalom (több foglalkozás témája,
kitekintéssel más műfajokra is)
Az olvasnivaló kijelölése, folyamatos számonkérése
Stílus- és szövegimitációk írása (gyakorlati órák)
Az irodalmi szöveg értése és értelmezése
Szöveggyakorlatok (gyakorlati órák)
Prózai művek írása megadott témára (gyakorlati órák)
Értékelések (közös munka)
Összegzés
Részletes bontás:
1. szakasz:
tesztek íratása általános irodalmi vonatkozásban
tesztek íratása a választott tárgy (prózaírás, kreatív írás) témakörében és a
készségek felmérése érdekében
43
elbeszélgetés a hallgatókkal
a tudásfelmérés eredményének egyénre szabott értékelése, a további teendők
megbeszélése
előadás tartása
2. szakasz:
egyénre szabott foglalkozási terv, különös tekintettel a kreativitás és az irodalmi
műveltség fejlesztésére
mitológiák, ókori irodalom tanulmányozása, a műfaji skála lehetőség szerinti
szélesítése, a megszerzett és alkalmazott (alkalmazható és alkalmazandó)
tudásanyag mélyítése
a szépirodalom és szakirodalom értelmezésében folyamatos segítségnyújtás
biztosítása, elolvasását követően beszélgetés keretében történő számonkérése
(szintén folyamatosan)
szakmai gyakorlatok – az első időszakban elsősorban stílusimitációk (például
Ezópusz-mesék írása, hexameter írása, szövegírás Seneca modorában) paródiák
tanulmányozása és írása (például Karinthy Frigyes: Gondolatritmusok; saját
paródia: bármelyik kiválasztott szerzőrőlɮ, az olvasott szerzők munkájának
felhasználásával
előadás tartása
3. szakasz:
az irodalmi műveltség és kreativitás további fejlesztése
az irodalom olvasása, számonkérése
a szépirodalom és szakirodalom értelmezésében folyamatos segítségnyújtás
biztosítása, elolvasását követően beszélgetés keretében történő számonkérése
(ugyancsak folyamatos)
szakmai gyakorlatok – stílusimitációk, paródiák írása az olvasott szerzők
munkájának felhasználásával
44
k(lönböző műnemek kipróbálása (állatmese,
regényrészlet, drámarészlet,
bölcseleti művek, versek, történeti munkák)
a kapott szövegek közös értékelése
előadás tartása
A tananyaggal párhuzamosan: saját művek írása, folyamatos konzultálás, igény
esetén segítségnyújtás
Megjegyzés: Előfordulhat, hogy a téma nagysága és szétágazása miatt egy negyedév nem
elengedő a felölelésére. Ebben az esetben részben a második negyedévet (vagy szükség esetén a teljes
második negyedévet) ugyancsak az említett korszak tanulmányozásának szenteljük.
Líra, versírás és versgyakorlatok (Farkas Wellmann Endre)
Az ismeretanyag rövid leírása:
A kurzus célja a lírai műnem és a hozzá tartozó műfajok megismerése, az önkifejezés
szubjektív megnyilvánulási formáival való megismerkedés. A kurzus nemcsak általános
műfajismeretet, de irodalomelméleti megalapozást is tartalmaz, amely alkotás-centrikus
szemlélettel közelít a tárgyhoz, nem az olvasói, hanem az alkotói attitűd szemszögéből. Az
elmélet és a gyakorlat párhuzamosan halad, a szakirodalmi ismeretek mellett a gyakorlati
tapasztalatok válnak hangsúlyossá, az alkotó-befogadó viszony természetes és
mesterségesen megteremtett beszédhelyzeteiben.
I.
Kurzus részletes tematikája:
1. szakasz
a) némely alapfogalmak felidéző tisztázása
irodalom a művészetek körében
műnemek
45
a líra műneme és annak sajátossága
a legfontosabb lírai műfajok
b) találkozás a konkrét művel
egy lírai mű modell-jellegű közös elemzése
egy szabadon választott mű önálló elemzése
majdnem „játékos” kreativitási próba megadott témával
egy önálló lírai próbálkozás bemutatása és elemzése
2. szakasz
a) a líra történeti megközelítése
ősi ráolvasásoktól az ókori görög líráig
a formai változatosság kialakulása
a középkor nagy találmánya, a rím
a világi és az egyházi líra szétválása
a reneszánsz lírája és az ellenhatás, a barokk
a romantika és annak feloldása
lírai avantgárd jelenségek
dadaizmus, avagy „itt van a pózna vége”
vitatkozzunk: Székely János a múlt század végén megjósolja a líra halálát
b) műfajok és stílusok
műfajelméleti memoriter
c) vers és modernitás
a modernitás lényegének tisztázása
d) az újítás határai
gyakorlati feladatok: elmenni a falakig
3. szakasz
a) megadott témára kész(lő csuklógyakorlat
46
(minden hallgató húz egy témát, például:
virágének, vagy
Villon-ballada, formával
egybekötve, a téma lehet mondjuk az amerikai ipari túltermelés, majd közös ezek
közös megbeszélése)
b) stílusparódia készítése és elemzése
c) szabadon választott téma és műfajban alkotott szöveg, amit elemzésre bocsájt a diák
Kritikai látás és irodalomtörténet (Farkas Wellmann Éva)
Az ismeretanyag rövid leírása, elképzelések:
Mivel a jelentkezők nagy része verset, prózát és színműveket ír és szeretne írni, ez a
kurzus is főképpen ilyen irányú törekvéseikben fogja segíteni, megerősíteni őket. Mivel a
cél a szélesebb látókör, a szövegek reflexív és igényes olvasásának kialakítása, olyan
komponensek szerepelnek a tervek között, amelyek remélhetőleg úgy nevelik a diákokat
tudatos olvasókká, hogy közben nem fosztják meg őket a műélvezettől. Irodalomtörténeti
előzmények nélkül viszont érthetetlen a mai kor irodalma: egyedi, érdekfeszítő, nem
feltétlenül mainstream jelenségekkel is megismerkednénk. Mindemellett megvitatandó
problémaként felmerül a szövegek piacon való boldogulása is.
Nem kritikusok nevelése tehát a végcél, hanem egy konstruktív párbeszéd kialakítása a
diákokkal, akik érzékeny, az irodalmat egyfajta rejtvényként, örömmel fogyasztó
íróemberekké válnak. Ebben a folyamatban szembesülnek egymás írásaival is, azok
erényeivel és hiányosságaival. Remélhetőleg kialakul az egymás munkái iránti érdeklődés,
mely tiszteleten és jóindulaton alapul, és így elindulhat közöttük egy építő jellegű,
folyamatos véleménycsere.
Tematika – kérdéskörök:
Olvasói érdekɭlődésɮ. Hogyan olvasunk, avagy van-e jó/rossz, hiteles/hiteltelen
olvasat?
47
Az irodalmi siker arcai – hányféle népszerűség létezik?
Egy tizennyolcadik századi példa: Verestói György orátori munkássága
Élet és irodalom összefonódásai – mi az az „irodalmi többlet”
Nyelvek tükrében – fordítások
Eleje és visszája: dicsérő és elmarasztaló kritikák.
Nyelv és lélek – Kosztolányi kérdései
Kritikusi ars poeticák
Kötelező és ajánlott irodalom
Ady Endre szerelmi lírája (versek)
Ady Endre:
Mihályi Rozália csókja – http://epa.oszk.hu/00000/00022/00006/00144.htm
Bretter György:
Itt és mást. Válogatott írások. Egyed Péter előszavával, Kriterion
Könyvkiadó, Bukarest, 1979.
Cs. Gyímesi Éva: Teremtett világ. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1983.
Elek Tibor:
Fényben és árnyékban. Az irodalmi siker természetrajza. Kalligram Könyvkiadó,
2004.
Kortárs művek kritikája – irodalmi folyóiratok
Kosztolányi Dezsőɣ
Nyelv és lélek. Osiris Kiadó, Budapest, 2002.
Németh S. Katalin: Magyar orátor a 18. században. NÉMETH S. Katalin: Magyar orátor
a 18. században: Verestói György. In.
It, 4, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984, p. 855–
888.
Rainer Maria Rilke:
Levelek egy ifjú költőhöz. L'Harmattan Kiadó, Budapest, 2014.
Gyakorlati tevékenységek:
Kétezer karakterben „jót” és kétezer karakterben „rosszat” – ugyanarról a műről
(klasszikus és/vagy kortárs művekɮ. Vita.
48
Kétezer karakterben jót és kétezer karakterben rosszat – ugyanarról a műről (társak
munkái). Vita.
Fordításgyakorlat: egy közösen ismert nyelvből fordítások készítése és összevetése.
Kosztolányi Dezső nyelvről szóló esszéinek olvasása és vitája. Mitől érvényes, ami
szép? Merüljünk alá a nyelvben.
Mitől lehetett egy „szöveg” piacképes a 18. században? – Szilágyi Tamás kollégával
közösen. Egy halotti oráció megszólaltatása, elemzése, vitája.
Mi mindentől lehet egy szöveg ma piacképes? – egyéni kutatás és brainstorming.
Életrajzi elemek Ady szerelmi lírájában és prózájában – hogyan olvasunk
történetteli szövegeket a huszonegyedik században? Elemzésgyakorlatok.
Frissen megjelent kortárs debüt verseskötet gyors kritikája. Vita.
Folyamatosan, interneten:
Kezdeti felmérés után: egyénre szabott olvasmányok, feladatok kijelölése,
megbeszélése.
Feladatok teljesítésének számonkérése, feldolgozása.
Az íródó művek közös olvasása, vitája.
A megakadások kezelése, motiválás.
Irodalom – olvasás – könyvergonómia – szerkesztés (Pál Dániel Levente)
Az ismeretanyag rövid leírása:
A kurzus célja egyrészt a szerkesztés folyamatának és fázisainak részletes megismertetése,
másrészt a szerkesztői gondolkodás alapjainak bemutatása, elsajátítása. A kurzus során
végigvesszük a fontosabb szerkesztői munkafolyamatokat (online, print, folyóirat- és
könyvszerkesztés), illetve az k(lönböző típusú irodalmi szerkesztési technikákat. Ezek
mellett egy újfajta, könyvről és szövegről, illetve ezek szerves-ergonomikus egységéről
való gondolkodással is megismerkedünk. A kurzus az elméleti ismeretek mellett gazdag
49
példaanyaggal és számos gyakorlati lehetőséggel vezet be a szerkesztői ismeretek
elsajátításába.
Kurzus részletes tematikája:
Bevezetés a szerkesztői ismeretekbe
Az irodalmi szerkesztés alapjai és technikái
Mit kezd egy szerkesztő a szöveggel – a szerző, medialitás, kontextus három
dimenziójában?
Mit kezd egy szerkesztő a szöveggel? (gyakorlati órák)
Mit kezd egy szerkesztő a szöveggel? (gyakorlati órák)
Hogyan olvasunk? – avagy a szöveg- és könyvergonómia alapjai
Hogyan olvasunk? – Az olvasóközpontú irodalmi szerkesztés alapjai
Hogyan olvassunk, mint szerkesztő (klasszikus szöveget)? (gyakorlati órák)
Hogyan olvassunk, mint szerkesztő (kortárs szöveget)? (gyakorlati órák)
Hogyan olvassunk, mint szerkesztő (ismeretlen szöveget)? (gyakorlati órák)
A kiadói munkafolyamat (online, print, folyóirat- és könyvszerkesztés)
Összegzés
Kötelező, illetve ajánlott irodalom:
Bann, David:
Nyomdai megrendelők kézikönyve. Scolar, Budapest, 2007.
Epstein, Jason:
A könyvkiadás múltja, jelene és jövője. Európa, Budapest, 2002.
Gyurgyák János:
Szerzők és szerkesztők kézikönyve. Osiris, Budapest, 2005.
Jury, David:
Mi az a tipográfia? Scolar, Budapest, 2007.
Samara, Timothy:
A grafikai tervezés kézikönyve – Elemek, összefüggések és szabályok.
Scolar, Budapest, 2016.
Irodalmi szövegek alkotó szempontú elemzése (Pál Dániel Levente)
Az ismeretanyag rövid leírása:
50
A kurzus célja a szövegek működési mechanizmusainak tudatosítása. A kurzus indirekt
módon közelít a szerkesztői ismeretek elsajátításához, megalapozásához, elmélyítéséhez A
gyakorlati órák során ismert és kevésbé ismert irodalmi szövegeket olvasunk a lehető
legszorosabb figyelemmel – nem az irodalmiságra, hanem elsősorban a technikai
megoldásokra koncentrálva.
Kurzus részletes tematikája:
(1) az első mondat és az (2) utolsó mondat
(1) Bán Zoltán András: Az első mondat >
httpɣ//magyarnarancs.hu/…/irodalmi_szoszedet_-_az_elso_mond…
(2) A kezdőmondatnak úgy kell szólnia, hogy az olvasó ne akarjon sarkon fordulni >
httpɣ//konyves.blog.hu/…/ljNJ/Lj4/sorvezeto_az_elso_mondat_lj_r…
(3) Csak az utolsó bekezdés olyan fontos, mint az első mondat >
httpɣ//konyves.blog.hu/…/csak_az_utolso_bekezdes_olyan_font…
(4) wikipedia szócikk > https://hu.wikiquote.org/wiki/Els%C5%91_mondat
(5) 7 Keys To Write the Perfect First Line of a Novel > https://thewritepractice.com/first-
line/
(6) 7 Ways to Create a Killer Opening Line For Your Novel >
httpɣ//www.writersdigest.com/…/7-ways-to-create-a-killer-op…
(7) JÁTÉK! > http://writers-den.pantomimepony.co.uk/writers-first-lines.…
(8) Az alap (és legtöbbet kifigurázott) első mondatról némi tudnivaló: >
https://en.wikipedia.org/wiki/It_was_a_dark_and_stormy_night
Mit lehet elmondani hat szóban? Avagy Hemingway híres hat szavas novellája
For Sale. Baby shoes. Never worn. / Kisbaba cipő eladó. Soha nem hordták.
(1) Hemingway híres hatszavas novellája > httpɣ//www.urbanlegends.hu/…/hemingway-
hat-szo-tortenet-ki…/
(2) wikipedia > httpsɣ//en.wikipedia.org/w…/For_saleɣ_baby_shoes,_never_worn
Novellaolvasás: Csáth Géza: A kút; Kötter Tamás egy novellája; Jászberényi Sándor egy
novellája
51
Versolvasás: Kosztolányi Dezső, Petri György, Parti Nagy Lajos
Idegen nyelvű prózai szöveg és fordításának összeolvasása (nyelvismeret és megbeszélés
alapján)
Idegen nyelvű lírai szöveg és fordításának összeolvasása (nyelvismeret és megbeszélés
alapján)
Egymás szövegeinek olvasása és közös szerkesztése
Kötelező, illetve ajánlott irodalom:
Vargas Llosa, Mario:
Levelek egy ifjú regényíróhoz. Európa, Budapest, 1999, Benyhe
János ford.
King, Stephen:
Az írásról. Európa, Budapest, 2005, Bihari György ford.
Beszédtechnika – improvizáció – színpadi jelenlét (Szilágyi Tamás)
Az ismeretanyag rövid leírása:
A kurzus célja az esetleges beszédhibák feltérképezése és javítása, a szöveg-kihangosítás
alapvető technikáinak elsajátítása, a vitakészség fejlesztése és az erőteljes színpadi jelenét
megteremtése.
Kurzus részletes tematikája:
A hangképzés egészségtana, optimalizálása
A helyes légzés kialakítása
Beszédhibák javítása
Időérzék – adott időtartam minél optimálisabb kitöltése
A beszéd strukturálása (dramaturgiai fogások, „tr(kkök”, módszerek)
Retorikai alapfogalmak, retorikai fogások – a szónoki beszéd alapjai
A szöveg kihangosítása ɭhangerő, szünetek, megfelelő tagolás )
A hatásos felolvasás kritériumai
52
Különbségek a rádiós, televíziós szereplés és színpadi beszéd esetén
Improvizációs készségek fejlesztése
Vitakészség fejlesztése
A színpadi jelenlét megteremtése
A prózai és verses szövegek hangzása
Pódiumbeszélgetés felépítése, irányítása
Elevator-speech
Összegzés
Kommunikációs és beszédtechnikai, retorikai gyakorlatok elméleteinek megismerése
Az ismeretanyag rövid leírása:
A kurzus célja szakmai ismeretanyag biztosítása a gyakorlati képzés egyéni
továbbfejlesztéséhez, a gyakorlatok hatékony elsajátításához.
Kötelező, illetve ajánlott irodalom:
Antik szónoki gyakorlatok. Typotex Kiadó, 2000.
Bencze Lóránt: Mikor, miért, kinek, hogyan? A hét szabad művészet könyvtára. Corvinus,
1997.
Elekfi László: Az értelmes beszéd hangzása. Budapest, 2000.
Fercsik Erzsébet – Raátz Judit: Kommunikáció szóban és írásban. Krónika Nova Kiadó,
2000.
Fischer Sándor: A beszéd művészete. Budapest, 1969.
Gósy Mária: Fonetika, a beszéd tudománya. Osiris Kiadó, Budapest, 2004.
Gósy Mária: Pszicholingvisztika. Osiris Kiadó, Budapest, 2005.
Hernádi Sándor: Beszédművelés. Budapest, 1999.
L. Aczél Petra: Retorika. A szóból épült gondolat. Gyakorlókönyv, Krónika Nova Kiadó,
2001.
53
Latinovits Zoltán: Verset mondok. Budapest, 1979.
Margitay Tihamér: Az érvelés művészete. Typotex Kiadó, 2004.
Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam. Budapest, 1985.
Montágh Imre: Nyelvművesség. A beszéd művészete. Budapest, 1990.
Montágh Imre: Tiszta beszéd. Holnap Kiadó, 2012.
Papp János: Hang – ember – hang. Vince Kiadó, Budapest, 2002.
Péchy Blanka: Beszélni nehéz. Budapest, 1980.
Pratkanis–Aronson: A rábeszélőgép. AbOvo, 1992.
Reboul, A. – Moeschler, J.: A társalgás cselei. Osiris Kiadó, 2000.
Síklaki István: A meggyőzés pszichológiája. Scientia Humana. Budapest, 1994.
Subosits István: A helyes beszéd. Logopédia Kiadó, Budapest, 2002.
Szabó G. Zoltán – Szörényi László: Kis magyar retorika. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988.
Szálkáné Gyapay Márta: Gyakorlati retorika. Tankönyvkiadó 1999.
Wacha Imre: A korszerű retorika alapjai. Szemimpex, 2000.
Wacha Imre: A szöveg hangos megjelenítése. In Szónokok, előadók kézikönyve. Kossuth
Kiadó, Budapest, 1975
Wacha Imre: Szöveg és hangzása. A Magyar Rádió Rt. Oktatási Osztálya, Budapest, 1999.
Zentai István: A meggyőzés csapdái. Typotex Kiadó, 1999.
Zentai István: A meggyőzés útjai. Typotex Kiadó, 1998.
54
Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia Működési és Oktatási Szabályzatának VIII.4.b) pontja
szerint az oktatás egyik alapja „a KMTG oktatóinak egyénre szabott mentorálási
tevékenysége”, mely az első, illetve a második szemeszterben heti rendszerességű,
kiscsoportos foglalkozások és folyamatos konzultáció formájában valósul meg. Az
oktatók, illetve mentorok a pályakezdőkkel egyeztetve, a pályakezdők elkészült, kész(lő
vagy tervezett és folyamatában alakuló műveit fókuszba állítva dolgoznak az adott művek
megformálásán, csiszolgatásán, javításán – egészen a mű, illetve a művek elkészültéig.
A fentebb részletezett egyéni, kiscsoportos és csoportos képzések a terveknek megfelelően
megkezdődtek, folyamatosan zajlanak. Hallgatóink nyilvános bemutatása, szerepeltetése
és menedzselése a lehető legszélesebb körben fog történni, az ez irányú partneri
egyeztetések és az ehhez szükséges szervezőmunka folyamatban van. Minden erre
vonatkozó információ megtalálható lesz az Íróakadémia 2016. szeptember 1-jén induló új
honlapján.
Ami a naplózást illeti: az Előretolt Helyőrség Íróakadémia Működési és Oktatási
szabályzatának vonatkozó pontja szerint az oktatók hetente írásban készítenek jelentést a
KMTG vezetőségének (amennyiben elmulasztják ezen kötelezettségüket, szerződés(k
felbontható). Az írásbeli jelentések tartalmát személyiségi jogokra való tekintettel nem
adhatjuk ki.
Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia Működési és Oktatási Szabályzatának VIII.4.c) és d)
pontja szerint a képzés fontos részét képezik a „a pályázati úton felvett mentorok
előadásai, szemináriumai, mesterkurzusai és egyéb oktatáshoz javasolt, azt kiegészítő
tevékenységei”, illetve a „a KMTG által felkért magyar vagy külföldi előadók előadásai,
szemináriumai és mesterkurzusai”, melyek az első szemeszterben terveink szerint az
alábbiak lesznek:
55
A szegény drámaíró panaszai (Szabó Borbála)
- avagy hogyan írjunk drámát, és mi lesz belőle a színpadon? -
A drámaíró agya ny(zsgő pályaudvarhoz hasonlít: jönnek-mennek benne az alakok
kedvük szerint, és csak nagyon nehezen lehet rávenni őket, hogy arra a vonatra szálljanak
fel, amire az író szeretné. Egyesek egész máshova akarnak utazni. Hogyan választja ki az
író ebben a nagy zűrzavarban a számára legmegfelelőbb karaktereket? És ha már
kiválasztotta őket, sőt, meg is írta a darabot: mi történik, mikor ezek a képzeletbeli alakok
találkoznak a hús-vér színészekkel? Ezt mutatja be az előadás két hús-vér színész és egy
meggyötört drámaíró segítségével.
Önéletrajz és fikció dilemmái a prózaírás során (Kubiszyn Viktor)
Minden író a saját szellemi és fizikai élményeiből merít az írás során. Hogyan építhetők be
az önéletrajzi élmények a fikcióba? Érdemes-e ezzel kísérletezni? Mennyire lesz tőle hiteles
vagy éppen mesterkélt a szöveg? Az előadás célja a Drognapló (dokumentumregény), a
Foglaltház (fikciós regény) és az Oroszrulett (fikciós regény) című könyveim példáin
keresztül kérdéseket feltenni az önéletrajziságról és válaszokat megfogalmazni az
élmények dokumentumszerűsége és az azokból kreált fikció lehetőségeiről.
Kreativitás és időgazdálkodás (Bálint Tamás)
Elképzelésem szerint egy előadás keretei között bemutatom azokat az időrabló buktatókat,
amellyel felőrli az alkotó a saját idejét és alkotói kedvét, kreativitását. A halogatásra
felbújtó tényezőket és a következetes munkavégzés meghiúsulását eredményező k(lső és
belső veszélyeket szeretném tárgyalni, valamint azokat a módszereket bemutatni, amelyek
minden közgazdaságtani és menedzsment képzés alapját képezik vezetői időgazdálkodás
56
témakörben. Főbb könyvészeti forrásként William Oncken Vezetői időgazdálkodás
(MonkeyBusiness) című tankönyvét jelölném meg, amely nem csupán az egyetemista korú
diákoknak tálalja érdekesen a kérdéskört, hanem reményeim szerint az idősebbek számára
is rendkívül szemléletes görbe tükröt tart majd, megmutatva, hogy az irodalomra úgy is
mindig jut idő, hogy mellette még egyéb feladatainkkal sem kell megcsúsznunk.
Irodalom és bor(kóstoló) (Bálint Tamás)
Előadásom témája a borok, írás és ivás. A bor irodalomban való megjelenése mellett
(illetve Márain és Hamvason túl egyéb szerzőkről is szót ejtve), és a műsort érdekesebbé
téve, borkóstolóval kötném össze az interaktívnak szánt beszélgetést. A kulturált
italfogyasztás közben próbálnám bevezetni a fiatalokat a bor élvezetének, a borfajták,
fogyasztási és kóstolási módok, kellékek, kifejezések stb. világába, szélesítve látókörüket.
A budapesti Borkollégiumon tanultakat adnám tovább, de a bortudományt mindvégig az
irodalomhoz kötvén.
Túlélés Kárpátalján (Lőrincz P. Gabriella)
Az előadás során a következő témakörökkel ismertetném meg a hallgatóságot: 1. Kovács
Vilmos munkássága; 2. Forrás Stúdió (egyetemi eltanácsolások); 3. József Attila Stúdió; 4.
Szakadék (egy teljes generáció elvándorlása, Véletlen balett, Hatodik síp, Pánsíp); 5.
Együtt 2002: Nagy Zoltán Mihály, Vári Fábián László, Dupka György; 6. 2009 – Vári
Fábián László szerkesztésében az Együtt vérfrissítése, „új vetés”ɤ 7. 2014–2016: Új
generáció.
57
Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia oktatóinak névsora:
Oktatóink bérezése egyéni szerződés alapján történik. Az alábbi bérek bruttó juttatások!
Demeter Andrea
250.000
Farkas Wellmann Endre
300.000
Farkas Wellmann Éva
250.000
Nagy Koppány Zsolt
300.000
Pál Dániel Levente
250.000
Szilágyi Tamás
150.000
Ugron Zsolna
250.000
58
Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia pályázatán nyertes mentorok névsora:
A pályázat nyerteseivel a KMTG lj évre szóló szerződést kötött. Az összeg
megállapításánál a következő szempontokat vett(k figyelembeɣ a szerző eddigi
munkásságaɤ a benyújtott pályázat minőségeɤ a pályázó oktatói képességeiɤ az
Íróakadémiának nyújtott specifikus tudás. Amennyiben a nyertes a vállalt
kötelezettségeknek eleget tesz, a szerződést a KMTG lj+lj évre meghosszabbíthatja. Az
alábbi táblázat a bruttó támogatási összegeket tartalmazza!
Ármos Lóránd
150.000
Bálint Tamás
100.000
Bíró Szabolcs
100.000
Csender Levente
200.000
Dobai Bálint
100.000
Erdős István
200.000
Kubiszyn Viktor
150.000
Lőrincz P. Gabriella
100.000
Márkus András
150.000
Muszka Sándor
250.000
Nádasi Krisz
200.000
Noszlopi Botond
100.000
Sayfo Omar
150.000
Szabó Borbála
250.000
59
Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia pályázatán nyertes pályakezdők névsora:
A pályázat nyerteseinek a KMTG 1 évre szóló tanulmányi ösztöndíjat ítélt meg, mellyel az
oktatásban való részvétel feltételeit biztosítja. Amennyiben a nyertes pályázó vállalt
kötelezettségeit teljesíti, és eleget tesz az Íróakadémia elvárásainak, a támogatás
folyósítását a KMTG 1+1 évre meghosszabbíthatja. Az alábbi támogatások bruttó
összegek!
Ágoston Szász Katalin
100.000
Bálint Szilárd
80.000
Bék Timur
94.118
Bese Bernadett
100.000
Birtalan Andrea
70.588
Csikár Norbert Adrián
70.588
Dezső Katalin
94.118
Erdélyi Dorina
70.588
Fehér Boldizsár
70.588
Hernádi Anna Borbála
94.118
Huszár Eszter
70.588
Karkó Ádám
94.118
Kopriva Nikolett
117.647
Liszka Gyöngy
94.118
Mizser Fruzsina
94.118
Molnár Dóra
82.353
Nagyházi Márton
70.588
Para Márton
100.000
Pataki Tamás
70.588
Pejin Lea
117.647
Polgár Kristóf
70.588
Szabó István
117.647
60
Document Outline
