MNB elemz s a 2017.vi k lts gvet si tv tervezetr l.pd

A 2017. évi költségvetés
tervezetének elemzése

2016. április 20.

MAGYAR NEMZETI BANK
A Magyar Nemzeti Bank a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben meghatározott alapvető feladatai,
különösen  a  monetáris  politika  meghatározásával  és  megvalósításával  kapcsolatos  feladata  ellátásának  támogatására
elemzi  a  költségvetési  hiány  és  adósság  alakulását,  figyelemmel  kíséri  az  államháztartás  finanszírozását,  elemzi  a
finanszírozásnak  a  monetáris  folyamatokra,  a  pénzpiacok  alakulására,  a  likviditásra  gyakorolt  hatását  és  kutatásokat
folytat fiskális politikai kérdésekben.
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény értelmében az MNB elnöke a Költségvetési Tanács
(KT) tagja, így az MNB-ben rendelkezésre álló szakmai tudás és felhalmozott információ közvetetten támogathatja a KT
munkáját.  Az  MNB  a  KT  stabilitási  törvényben  meghatározott  feladataihoz  háttérelemzéseket  készít,  amelyeket  a  KT
rendelkezésére bocsát.

Az  elemzés  elkészítésében  a  Költségvetési  és  versenyképességi  elemzések  igazgatóság  munkatársai  vettek  részt  a
Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság munkatársainak közreműködésével.

Az elemzés elkészítésekor a 2016. április 19-ig rendelkezésünkre álló információkat vettük figyelembe.

2
A 2017. ÉVI KÖLTSÉGVETÉS TERVEZETÉNEK ELEMZÉSE • 2016

MAGYAR NEMZETI BANK
1. ÖSSZEFOGLALÓ
Elemzésünk  tárgya  a  Költségvetési  Tanácsnak  április  14-én  átadott  2017.  évi  költségvetési  törvényjavaslat  tervezete,
amelyet  az  MNB  költségvetési  előrejelzésének  tükrében  értékelünk.  Az  elemzés  során  a  rendelkezésünkre  álló
információk  alapján  az  MNB  saját  prognózist  készített  a  2017.  évi  költségvetési  egyenlegre,  és  ezt  viszonyítjuk  a
törvényjavaslatban foglalt előirányzatokhoz.
A  költségvetési  törvényjavaslat  szerint  2017-ben  az  ESA-szemléletű  költségvetési  hiány  a  GDP  2,4  százaléka  lehet.  A
Konvergencia Programban és a márciusi Inflációs jelentésben is várt csökkenő hiánypályához képest tehát jelentős lazítást
tervez  a  Kormány,  ami  három  területen  valósul  meg:  kormányzati  beruházások  növelése  (például  közútfejlesztés  és
Modern Városok Program), béremelések (közigazgatásban és az adóhivatalban), célzott áfa csökkentés. A törvényjavaslat
részleteinek  áttekintése  alapján  úgy  gondoljuk,  hogy  egyes  bevételek  elmaradhatnak  az  előirányzattól,  így  az
Országvédelmi Alap teljes törlése esetén lehet megközelíteni a kitűzött hiánycélt  – ez esetben előrejelzésünk szerint 2,5
százalékos hiány érhető el 2017-ben.
A  magasabb  hiánycél,  egyfelől  segíti  a  gazdasági  növekedés  élénkítését  2017-ben,  másfelől  azonban  a  rendelkezésre
álló  mozgástér  teljes  kihasználását  jelenti.  Az  EU  szabályai  alapján  készült  becslésünk  szerint  ennél  magasabb  hiány
esetén  nő  az  EDP-eljárás  kockázata.  Az  emelkedő  hiány  lehetővé  tett  egyes  intézkedéseket,  mint  például  a  célzott  áfa
csökkentés,  más  területen  azonban  nem  valósult  meg  a  versenyképességet  hosszabb  távon  növelni  képes  megfelelő
mértékű kiadásnövekedés.
Változás  a  korábbi  évekhez  képest,  hogy  a  tervezetben  külön  is  bemutatásra  került  a  működési  és  a  felhalmozási
(beruházási) költségvetés tekintettel arra, hogy a Kormány célja a nulla százalékos „működési hiány” elérése 2017-ben.
Ennek  érdekében  valamennyi  fejezet  és  intézmény  esetében  elkülönülnek  a  működési  és  a  felhalmozási  kiadások.  A
működési  költségvetés  tartalmazza  szinte  valamennyi  bevételt  és  a  nem  beruházási  kiadásokat,  így  egyenlege  pozitív
lenne. Formálisan azonban az egyenlege éppen nulla lesz, mert az efeletti áfabevétel a felhalmozási költségvetésben kerül
feltüntetésre.  Annak  hiánya  megegyezik  a  teljes  hiánnyal.  A  nullás  „működési  hiány”  ugyanakkor  nem  jelent  effektív
korlátot a fiskális politika számára, mivel az állam működési egyenlege 2012 óta pozitív.
A  törvényjavaslat  szerint  –  változatlan  devizaárfolyamon  –  a  GDP-arányos  adósságráta  mintegy  0,4  százalékponttal
csökkenhet  2017-ben.  Az  MNB  számításai  szerint  az  adósságráta  csökkenése  kismértékben  magasabb,  0,5-0,6
százalékpont  lehet  2017-ben.  Amennyiben  a  2015.  év  végi  313  forint/euró  árfolyammal  számolunk,  akkor  2016  végén
72,9  százalék,  2017  végén  72,4  százalék  lenne  az  adósságráta  (2015  végén  75,3  százalékos  volt  a  GDP-arányos  bruttó
államadósság).  Amennyiben  az  adósságszabállyal  összhangban  kiszűrjük  az  EU  támogatások  elmaradása  miatti
adósságnövekedést a GDP-arányos adósság még nagyobb ütemben, a törvényjavaslat szerint 1,6, míg az MNB előrejelzése
szerint 1,0 százalékponttal csökkenhet. Az Alaptörvény adósságszabálya, ami a Költségvetési Tanács későbbi döntésének
fókuszában lesz, tehát várhatóan teljesül. Az adósságráta szintje nagymértékben függ ugyanakkor a forint árfolyamától.
A  tervezet  alapjául  szolgáló  makrogazdasági  pálya  megalapozott  és  hasonló  az  MNB  márciusi  Inflációs  jelentésben
szereplő prognózisához, az inflációra vonatkozóan azonban  jelentősebb eltérés  mutatkozik.  A törvényjavaslat a 2017.
évi GDP-növekedést 3,1 százalékra, míg az inflációt 0,7 százalékra becsüli. Az MNB márciusi Inflációs jelentésben szereplő
előrejelzése a  gazdasági növekedésre 2,8 százalék, az inflációra  pedig 2,4 százalék. A költségvetési törvény alacsonyabb
inflációs várakozása  mellett részben az állhat,  hogy a  költségvetési makropálya  új adóintézkedéseket is figyelembe  vesz
(internet és alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése) ami az MNB inflációs prognózisát 2 százalék alá csökkentené.
Előrejelzésünk  szerint  az  uniós  forráskifizetés  körülbelül  550  milliárd  forinttal  lehet  alacsonyabb  2017-ben  az
előirányzatnál.  Prognózisunk  alapján  1.678  milliárd  forintos  kifizetés  teljesülhet  2017-ben  az  uniós  programokhoz
kapcsolódóan,  míg  a  törvényjavaslat  2.239  milliárd  forintos  kifizetéssel  számol.  Az  előrejelzésünkben  szereplő
alacsonyabb  kifizetés  oka,  hogy  a  2014-2020-as  ciklushoz  kapcsolódó  forráslehívás  felfutása  megítélésünk  szerint
visszafogottabb  lehet  a  tervezetben  szereplőnél.  Ezt  igazolja,  hogy  2016  áprilisáig  mindössze  24  milliárd  forint  került
kifizetésre  az  új  ciklusból.  Az  alacsonyabb  uniós  forráslehíváshoz  tartozó  önrész  megtakarítást  a  GDP  0,2  százalékára
becsüljük.  A  törvényjavaslatban  szereplő  magasabb  2017-es  uniós  forráslehívás  indokolhatja  többek  között,  hogy  a
tervezet  makropályája  magasabb  beruházás  és  bértömeg  növekedéssel  számol  az  MNB  márciusi  Inflációs  jelentésében
4
A 2017. ÉVI KÖLTSÉGVETÉS TERVEZETÉNEK ELEMZÉSE • 2016

ÖSSZEFOGLALÓ
szereplő  előrejelzéshez  képest,  valamint  hogy  egyes  adóbevételek  (általános  forgalmi  adó,  személyi  jövedelem  adó)
esetében alacsonyabb bevételt prognosztizálunk.
A  költségvetési  javaslat  főbb  intézkedései  és  tételei  közül  kiemelendő  az  általános  forgalmi  adó  kulcsának  célzott
csökkentése (egyes alapvető élelmiszerek, az éttermi szolgáltatások és az internet használati díj esetében), a hitelintézeti
járadék  megszűntetése,  a  kétgyermekesek  családi  adókedvezményének  növelése,  a  bankadó  mértékének  további
csökkentése,  az  állami  beruházások  növelése  (közút  beruházások,  Modern  Városok  Program),  az  életpályaprogramok
folytatása  és  bővítése  (pedagógusok,  rendvédelmi  dolgozók,  állami  tisztviselők,  NAV  dolgozók).  A  költségvetési
törvényjavaslatban több olyan intézkedés is említésre kerül (online pénztárgépek  használatának kiterjesztése, bankkártya
elfogadóhelyek  számának  növelése,  online  számlázás  rendszere  bevezetése,  EKÁER  fejlesztése),  amelyek  a  rejtett
gazdaság visszaszorítását szolgálják.
A  költségvetési  törvényjavaslat  megfelel  az  Alaptörvényben  megfogalmazott  adósságszabálynak,  a  Stabilitási
törvényben  szereplő  adósságszabálynak  és  3  százalékos  hiány  követelménynek,  valamint  az  Európai  Unió  Stabilitási  és
Növekedési Egyezményének korrekciós ágához tartozó szabályoknak.
A törvényjavaslat várhatóan nem felel meg a Stabilitási törvényben és az Európai Unió prevenciós szabályaiban előírt
1,7 százalékos strukturális  hiány követelménynek.  Az erre vonatkozó uniós előírás megsértése  még  nem okozhat EDP-
eljárást,  de  az  Európai  Bizottság  kritikát  és  ajánlásokat  fogalmazhat  meg.  A  tervezet  nem  tartalmazza,  mekkora
strukturális hiánnyal számol, de a kitűzött és a várható ESA-hiány mellett megítélésünk szerint várhatóan nem teljesül a
szabály. Csak akkor lenne 2 százalék alatti a strukturális hiány, ha a kibocsátási rés nagymértékben negatív lenne, de ez a
gyors gazdasági növekedés alapján sem a tavalyi Konvergencia Program, sem az MNB számításai szerint nem áll fenn.
1.1. A magyar jogszabályokba foglalt költségvetési előírások
1.  A törvényjavaslat megfelel  az Alaptörvényben megfogalmazott adósságszabálynak, mert mind az előirányzatok
alapján,  mind  előrejelzésünk  szerint  csökken  2017-ben  a  GDP-arányos  államadósság  (a  Stabilitási  törvény
definíciójának megfelelő és az EDP-módszertan szerinti adósság is).
2.  A  törvényjavaslat  megfelel  a  Stabilitási  törvényben  szereplő  jelenleg  hatályos  adósságszabálynak,  mely  azt  írja
elő, hogy ha a költségvetési évre előrejelzett infláció vagy a gazdasági növekedés üteme közül legalább az egyik 3
százalék  alatti,  akkor  a  GDP  arányos  államadósság  0,1  százalékkal  csökkenjen.  Tekintettel  arra,  hogy  2017-re  a
tervezet által előrejelzett infláció 0,7 százalék, míg a reálnövekedés üteme 3,1 százalék, a szabály értelmében a
GDP arányos államadósság 0,1 százalékponttal kell, hogy csökkenjen, ami teljesül.
3.  A törvényjavaslat megfelel a Stabilitási törvényben előírt 3 százalékos hiány követelménynek.
4.  A  törvényjavaslat  várhatóan  nem  felel  meg  a  Stabilitási  törvényben  előírt  1,7  százalékos  strukturális  hiány
követelménynek. A Stabilitási törvény szerint a gazdaság ciklikus hatásaitól és az egyedi tételektől megtisztított
strukturális hiány nem haladhatja meg a GDP 1,7 százalékát. A törvényjavaslat nem tartalmazza, hogy mekkora
strukturális  hiánnyal  számol  2017-ben,  de  a  kitűzött  és  a  várható  ESA-hiány  mellett  megítélésünk  szerint
várhatóan  nem  teljesül  a  szabály.  Csak  akkor  lenne  2  százalék  alatti  a  strukturális  hiány,  ha  a  kibocsátási  rés
nagymértékben negatív lenne 2017-ben, de ez a gyors gazdasági növekedés alapján sem a tavalyi Konvergencia
Program, sem az MNB számításai szerint nem áll fenn.
1.2. Az Európai Unió költségvetési szabályai
1.  A törvényjavaslat megfelel a hiányra vonatkozó 3 százalékos maastrichti kritériumnak (EDP-szabály).
2.  A törvényjavaslat megfelel az adósságráta csökkentésére vonatkozó maastrichti kritériumnak (EDP-szabály).
3.  A törvényjavaslat várhatóan nem felel meg a strukturális hiányra vonatkozó középtávú kritériumnak (MTO), ami
a GDP 1,7 százaléka. Az Európai Bizottság módszertana szerint számolt strukturális hiány várhatóan meghaladja
az 1,7 százalékot, így a törvényjavaslat nem felel meg ennek a szabálynak. Ugyanakkor a prevenciós ágba tartozó
szabály megsértése még nem okozna EDP-eljárást.

A 2017. ÉVI KÖLTSÉGVETÉS TERVEZETÉNEK ELEMZÉSE • 2016  5

MAGYAR NEMZETI BANK
2. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI EGYENLEG
A törvényjavaslat az államháztartás ESA  hiányát a GDP 2,4 százalékában határozza meg 2017-ben, ami 0,7 százalékos
növekedést  jelent  a  2016-ban  várt  hiányhoz  képest.  Előrejelzésünk  szerint  a  központi  költségvetés  pénzforgalmi
egyenlege  kismértékben  alacsonyabb,  míg  az  önkormányzatok  egyenlege  megegyezhet  az  előirányzattal.  A  statisztikai
korekciókat  tartalmazó  ESA-híd  az  MNB  becslése  szerint  kedvezőtlenebb  lehet,  mint  a  költségvetési  törvényé,  de  ez
nagyrészt  az  uniós  támogatások  és  a  nettó  kamatkiadások  eredményszemléletű  elszámolásához  kapcsolódik,  így
alapvetően technikai tételnek tekinthető.1
1. táblázat: A kormányzati szektor ESA-egyenlege (a GDP százalékában)
2016
2017
Törvényi
MNB-
Törvényi
MNB-
Eltérés
Eltérés
előirányzat előrejelzés
előirányzat
előrejelzés
1. Központi alrendszer egyenlege
-2,2
-0,6
1,5
-3,1
-3,2
-0,1
2. Önkormányzatok egyenlege
-0,1
-0,1
0,0
-0,1
-0,1
0,0
3. Államháztartás pénzforgalmi (GFS) egyenlege  (1+2)
-2,2
-0,7
1,5
-3,1
-3,3
-0,1
4. GFS-ESA különbözet
0,2
-1,0
-1,2
0,7
0,6
-0,1
5. Kormányzati szektor ESA-egyenlege (3+4)
-2,0
-1,7
0,3
-2,4
-2,6
-0,2
6. ESA-egyenleg központi szabad tartalék törlésével
-2,0
-1,7
0,3
-2,4
-2,5
-0,1

Az államháztartás ESA hiánya előrejelzésünk szerint a GDP 0,1 százalékával lehet magasabb a költségvetésben kitűzött
mértéknél. Előrejelzésünk szerint a költségvetés elsődleges bevételei a GDP 0,3 százalékával elmaradhatnak a javaslatban
szereplő előirányzatoktól. Az eltérés döntő részét  az általános forgalmi adóból várt alacsonyabb bevétel magyarázza. Az
előirányzat  és  a  prognózisunk  közötti  különbség  elsősorban  arra  vezethető  vissza,  hogy  a  költségvetési  törvényjavaslat
készítésekor  a  Kormány  feltehetően  nagyobb  fehéredési  hatást  vett  figyelembe,  valamint  több  uniós  támogatás
igénybevételét feltételezte (amelyek közül a Kormány által felhasznált támogatások után van áfa-fizetési kötelezettség, de
a  magánszektor  által  felhasznált  után  visszaigényelhető  az  áfa).  Emellett  a  munkát  terhelő  adókból  származó  bevételre
vonatkozó  előrejelzésünk  is  elmarad  a  javaslatban  szereplő  előirányzatoktól,  mert  a  költségvetés  a  nemzetgazdsági
bértömeg kissé magasabb emelkedésére számít (7 százalék szemben az MNB 6 százalékos becslésével).
Előrejelzésünk szerint a lakástámogatások esetén a kiadások a GDP 0,2 százalékával lehetnek nagyobbak az előirányzatnál,
melyet  az  új  lakásokra  felvehető  CSOK  igénylések  alakulására  vonatkozó  eltérő  feltevések  indokolnak.  Ha  az  MNB  által
vártnál  kevesebben  veszik  igénybe  a  CSOK-ot,  akkor  teljesülhet  az  NGM  alacsonyabb  kiadási  várakozása.  A
gyógyszerkassza  nettó  kiadásaira  vonatkozó  előrejelzésünk  a  GDP  0,05  százalékával  haladja  meg  az  előirányzatot.
Előrejelzésünk  ugyanis  a  kiadások  fokozatos  emelkedésével  számol  az  ellátási  színvonal  fenntartása  érdekében,
figyelembe véve az elöregedés kiadásokra gyakorolt hatását is, míg az előirányzat kiadás-csökkenést feltételez.
Az előirányzattól elmaradó bevételeket és a magasabb kiadásokat ellensúlyozza ugyanakkor, hogy előrejelzésünk szerint a
költségvetési szervek az uniós támogatásokat 2017-ban még kisebb mértékben lesznek képesek felhasználni, mint ahogy a
költségvetés  tervezi,  így  az  uniós  önrész  megtakarítás  elérheti  a  GDP  0,2  százalékát.  Emellett  feltételezzük  az
Országvédelmi  Alap  teljes  törlését,  ami  önmagában  a  GDP  0,1  százalékával  kedvezőbb  egyenleget  eredményez  (2.
táblázat).
A  márciusi  Inflációs  jelentésben  közölt  előrejelzésünkhöz  képest  jelentősen  nőtt  a  2017.  évi  hiányra  vonatkozó
prognózisunk.  A  március  óta  bejelentett  adócsökkentések  (az  általános  forgalmi  adó  kulcsának  célzott  csökkentése)
mellett a törvényjavaslat  értelmében a  korábbi  várakozásunknál magasabb lehet  az állami beruházások (Kiemelt közút
beruházások, Modern Városok Program) és az állami bérek mértéke.

1 Az uniós elszámolásoknál az EU által a programok zárásáig visszatartott 10 százalékos biztosítéknál 59 milliárd forinttal kisebb eredményszemléletű
korrekcióval  számoltunk,  de  ez  csak  ellentételezi  a  pénzforgalmi  kiadásoknál  megjelenő  ellenkező  előjelű  eltérést.  Emellett  az  eredményszemléletű
kamategyenleg  korrekciókra  vonatkozó  prognózisunk  25  milliárd  forinttal  magasabb  annál,  amit  a  törvényjavaslat  tartalmaz,  beleértve  a  swap
elszámolásokat is.
6
A 2017. ÉVI KÖLTSÉGVETÉS TERVEZETÉNEK ELEMZÉSE • 2016

AZ ÁLLAMADÓSSÁG VÁRHATÓ ALAKULÁSA
2. táblázat: Az MNB előrejelzés eltérése a költségvetési törvényjavaslattól (ESA-szemlélet, GDP százalékában)
Eltérés az
előirányzattól
I. Központi kormányzat bevételei
-0,3
Fogyasztáshoz kapcsolódó adók
-0,2
M unkát terhelő adók
-0,1
II. Központi kormányzat kiadásai
0,0
Lakástámogatások
-0,2
EU támogatásokkal kapcsolatos nettó kiadások
0,2
III. Egyéb hatások
0,2
Országvédelmi Alap zárolása
0,1
Egyéb tételek
0,0
Összesen (I.+II.+III.)
-0,1

Megjegyzés: A pozitív előjel az előirányzathoz képest hiánycsökkentő, a negatív hiánynövelő hatást jelez.

3. AZ ÁLLAMADÓSSÁG VÁRHATÓ ALAKULÁSA
Az  államháztartás  EDP-módszertan  szerinti  GDP-arányos  bruttó  adóssága  a  2015  végi  75,3  százalékról  előrejelzésünk
szerint  –  változatlan,  2015  végi  313,1  forint/eurós  árfolyammal  számolva  –  2016-ban  72,9  százalék  körüli  szintre
csökkenhet, majd 2017 végére tovább mérséklődhet 72,4 százalékra. A 2011 óta csökkenő adósságráta kedvező trendjét
a  fegyelmezett  költségvetési  gazdálkodás  mellett  a  historikusan  alacsony  kamatkörnyezet  miatt  mérséklődő
kamatkiadások és a  reálgazdaság robosztus bővülése továbbra is támogathatja. Az alapfolyamaton felüli egyedi, illetve
exogén  tényezők  azonban  érdemben  eltéríthetik  az  adósságot  jelenlegi  kedvező  pályájától,  mellyel  egyelőre  nem
számolunk. Ilyen tényező lehet például az európai uniós források vártnál nagyobb elmaradása, a dollár árfolyam euróval
szembeni  erősödése,  vagy  a  forint  euróval  szembeni  esetleges  gyengülése.  Annak  ellenére,  hogy  az  államadósság
devizaaránya  az  elmúlt  években  jelentősen  csökkent,  számottevően  hozzájárulva  hazánk  külső  sérülékenységének
mérséklődéséhez, az államadósság továbbra is érzékeny az árfolyam-elmozdulásokra. Az euró-forint árfolyam minden 1
forintos  változása  közel  0,1  százalékponttal  módosítja  a  GDP-arányos  államadósságot.  Amennyiben  a  költségvetési
törvényben  szerpelő  312,0  forint/eurós  árfolyammal  számolunk,  az  alábbinál  enyhén  kedvezőbb  72,3  százalékos
adósságráta alakulhat 2017-végére.
3. táblázat: Az EDP-módszertan szerint számított államadósság alakulása
M illiárd
GDP
forint
százalékában
1. 2016. évi induló EDP államadósság
25 960
72,9
2. 2017. évi GFS hiány*
1 186
3,2
3. Egyéb hatás
-3
0,0
4. 2017. évi várható EDP államadósság (1+2+3)
27 143
72,4
5. GDP-arányos államadósság 2017. évi változása (4-1)
-0,6

A 2017. ÉVI KÖLTSÉGVETÉS TERVEZETÉNEK ELEMZÉSE • 2016  7

MAGYAR NEMZETI BANK
4. A TÖRVÉNYJAVASLAT ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ MAKROGAZDASÁGI FELTÉTELEZÉSEK ÉRTÉKELÉSE
A benyújtott költségvetési törvényjavaslat gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzése hasonló a jegybank márciusi
Inflációs  jelentéséhez  és  a  piaci  elemzői  várakozások  tartományában  alakul  (1.  ábra).  Az  MNB  prognózisához  képest
alacsonyabb  2016.  évi  GDP-dinamikát  elsősorban  a  nemzetgazdasági  beruházások  lefutása  magyarázza,  amely  az  uniós
forrásfelhasználás  eltérő  ütemezésének  feltételezéséből  fakad  (1.  táblázat).  A  költségvetési  előrejelzés  az  idei  évre  a
beruházások  visszaesését,  2017-re  az  otthonteremtési  csomag  hatására  és  az  uniós  forráslehívás  élénkülésével
összhangban  érdemi  bővülést  prognosztizál.  A  háztartások  fogyasztási  kiadását  tekintve  a  törvényjavaslat  az  idei  évre
enyhén, míg a jövő évre érdemben magasabb növekedéssel számol. A 2017. évi eltérés hátterében az Inflációs jelentését
meghaladó mértékű bértömegdinamika és az érdemben visszafogottabb infláció áll. A közösségi fogyasztás évek közötti
lefutásának  az  MNB  előrejelzésétől  vett  eltérése  az  uniós  forráslehívás  alakulásával  állhat  összhangban.  A  kivitel  és
behozatal  tekintetében  a  költségvetési  prognózis  az  idei  évre  hasonló  ütemben  bővülő,  míg  2017-re  vonatkozóan
visszaeső nettó exportot feltételez. Az import jövő évi dinamikáját az MNB prognózisát meghaladó mértékben élénkülő
bruttó állóeszköz-felhalmozás és az érdemi fogyasztásbővülés indokolja.
A  költségvetési  törvényjavaslat  idei  évre  vonatkozó  inflációs  előrejelzése  lényegében  megegyezik  az  MNB  márciusi
Inflációs jelentésének prognózisával, azonban a jövő évre érdemben alacsonyabb annál és a piaci elemzői várakozások
tartománya alatt van. A különbséget magyarázhatja, hogy a költségvetési makropálya új adóintézkedéseket is figyelembe
vesz  (internet  és  alapvető  élelmiszerek  áfájának  csökkentése),  míg  az  MNB  és  a  piaci  elemzők  várakozásai  szűkebb
információs  bázist  fednek  le.  A  költségvetési  törvényjavaslasban  szereplő  GDP-deflátor  lefutása  némileg  eltér  az  MNB
várakozásától, amely hátterében elsősorban a cserearányra vonatkozó eltérő feltevések állhatnak.
A költségvetési előrejelzés a márciusi Inflációs jelentéssel összhangban tovább növekvő foglalkoztatást és bérdinamikát
prognosztizál.  A  törvényjavaslat  az  MNB  előrejelzéséhez  viszonyítva  mind  2016-ra,  mind  pedig  2017-re  vonatkozóan
magasabb  létszámdinamikát  jelez  előre  a  versenyszférában.  A  versenyszféra  bérdinamikájára  vonatkozó  várakozás
magasabb az MNB márciusi Inflációs jelentésében feltétlezettnél.
1. ábra: A GDP-re és inflációra vonatkozó előrejelzések összehasonlítása
éves változás (%)
éves változás (%)
3,5
3,5
3,0
3,0
2,5
2,5
2,0
2,0
1,5
1,5
1,0
1,0
0,5
0,5
0,0
0,0
2016
2017
2016
2017
GDP
Infláció
Reuters előrejelzések tartománya
Költségvetési prognózis
MNB márciusi Inflációs jelentés

Forrás: 2017. évi költségvetési törvényjavaslat, Inflációs jelentés (2016. március), Reuters (2016. március)

8
A 2017. ÉVI KÖLTSÉGVETÉS TERVEZETÉNEK ELEMZÉSE • 2016

A TÖRVÉNYJAVASLAT ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ MAKROGAZDASÁGI FELTÉTELEZÉSEK ÉRTÉKELÉSE
4. táblázat: A makrogazdasági előrejelzések összehasonlítása
(százalékos változás az előző évhez képest)


Költségvetés
MNB
Eltérés

2015
2016
2017
2016
2017
2016
2017
GDP
2,9
2,5
3,1
2,8
3,0
0,3
-0,1
Háztartások fogyasztási kiadása
3,1
3,9
3,8
3,5
2,8
-0,4
-1,0
Közösségi fogyasztás
0,6
0,3
1,2
0,8
0,7
0,5
-0,5
Bruttó állóeszköz-felhalmozás
1,9
-1,8
9,1
0,3
4,1
2,1
-5,0
Export
8,4
6,7
6,3
6,3
6,7
-0,4
0,4
Import
7,8
6,4
7,4
6,1
6,7
-0,3
-0,7
GDP-deflátor
1,8
1,9
2,7
2,7
2,3
0,8
-0,4
Infláció
-0,1
0,4
0,7
0,3
2,4
-0,1
1,7
Bruttó keresettömeg
6,3
6,7
6,9
6,5
6,0
0,1
-1,0
Bruttó átlagkereset
4,2
4,2
5,1
4,6
4,1
0,4
-1,0
ebből versenyszektor
3,9
4,8
5,0
4,3
4,7
-0,5
-0,3
Foglalkoztatottak száma
2,7
2,5
1,8
1,8
1,7
-0,7
-0,1
ebből versenyszektor
3,0
2,2
2,0
1,7
1,3
-0,5
-0,7

Forrás: 2017. évi költségvetési törvényjavaslat, Inflációs jelentés (2016. március)

A 2017. ÉVI KÖLTSÉGVETÉS TERVEZETÉNEK ELEMZÉSE • 2016  9

MAGYAR NEMZETI BANK
5. A KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNYJAVASLAT RÉSZLETES ÉRTÉKELÉSE
5.1. Elsődleges bevételek
Előrejelzésünk szerint a költségvetés központi alrendszerének elsődleges bevételei a GDP 0,3 százalékával, összesen 95
milliárd forinttal elmaradhatnak a javaslatban szereplő előirányzatoktól (5. táblázat). Az eltérés döntő része a fogyasztási
adóknál  jelentkezik.  Az  általános  forgalmi  adóból  származó  előrejelzésünk  107  milliárd  forinttal  marad  el  a  javaslatban
szereplő  előirányzattól,  melyet  az  alacsonyabb  EU  forrásfelhasználás  miatti  alacsonyabb  állami  beruházás  és  az  új
intézkedések fehéredési hatására vonatkozó eltérő feltévesek okozhatnak.
A  gazdálkodó  szervezetek  befizetéseire  vonatkozó  előrejelzésünk  12  milliárd  forinttal  marad  el  az  előirányzattól.  Ezen
belül  a  társasági  adóból  származó  743  milliárd  forint  bevétel  előrejelzésünk  8  milliárd  forinttal  meghaladja  az
előirányzatot,  amelyet  az  igénybevett  adókedvezmények  eltérő  megítélése  indokolhat.  A  2015-ös  évhez  viszonyított
magasabb társasági adóbevétel a tavaly bevezetett Növekedési Adóhitelnek köszönhető, ami lehetővé teszi, hogy ha egy
vállalkozás  adózás  előtti  eredménye  jelentősen  megnő  egyik  évről  a  másikra,  akkor  a  növekedés  miatt  keletkezett
többletadót  2  éven  keresztül  8  egyenlő  részletben  fizesse  be  a  költségvetés  részére.  A  Növekedési  Adóhitel  program
keretében a 2015-ös adóévet érintő adókötelezettség alapján 271-271 milliárd forint pénzforgalmi többletbevételt várunk
az  idei  és  a  jövő  évre  is.  Ennek  eredményszemléletű  bevételeként  (ESA)  244-244  milliárd  forint  kerül  elszámolásra
mindkét évre.
Emellett a törvényjavaslat alapján a KATA adónemmel kapcsolatos átlépési hajlandóságot a Kormány magasabbra becsüli
a mi feltételezésünknél, aminek következtében a törvényjavaslat  7 milliárd forinttal magasabb adóbevételt vár ennél az
adónemnél (ugyanakkor a KATA alacsonyabb várható igénybevétele növeli a más adónemekből származó bevételeket, így
összességében  pozitív  hatású  a  költségvetésre  nézve).  A  javaslat  szerint  2017-ben  az  egyéb  központosított bevételeken
belül  érdemben  csökkenhetnek  a  bírság  bevételek,  amit  -  bejelentett  intézkedés  hiányában  –  nem  látunk
megalapozottnak, ezért az előirányzatnál 14 milliárd forinttal magasabb a várakozásunk.
A  pénzügyi  szervezetek  különadója  esetében  11  milliárd  forinttal  alacsonyabb  az  előrejelzésünk  az  előirányzatnál.  A
Kormány és az EBRD közötti megállapodás értelmében a  hitelintézetek esetében az adó felső kulcsa  tovább csökkenhet
2017-ben.  A  kulcs  pontos  mértéke  ugyanakkor  kissé  bizonytalan,  mert  a  2016-os  kulcs  csökkentésnél  is  már  eltért  a
Kormány a megállapodástól, és a szerződésben szereplő 0,31 százalék helyett 0,24 százalékra változott az adó felső kulcsa
(ugyanakkor az adó alapja maradt a 2009-es mérlegfőösszeg és nem váltott 2014-re).
Jövedéki adóból a Kormány jövőre 1030 milliárd forintot vár, ami 31 milliárd forinttal kevesebb, mint az általunk becsült
bevétel.  Prognózisunk  készítésekor  a  kormányzati  előterjesztésben  szereplő  információknak  megfelelően  azzal
számoltunk, hogy a gázolaj jövedéki adója literenként 10 forinttal, a benziné és a petróleumé pedig 5 forinttal emelkedik.
A költségvetési törvényjavaslatban csupán az adóemelés ténye van megemlítve (24. oldal), annak mértékére vonatkozó
információt  a  dokumentum  nem  tartalmaz.  Az  előirányzattól  való  eltérés  egyik  magyarázata  lehet,  hogy  a  2016-os
költségvetési előirányzat 952 milliárd forint, miközben várakozásaink szerint a jövedéki adóból származó bevétel idén 995
milliárd forint lesz.
Általános forgalmi adóból (pénzforgalmi szemléletben) a költségvetési törvényjavaslat alapján 3450 milliárd forintot vár a
Kormány, ami 107 milliárd forinttal több, mint az általunk becsült bevétel. Ennek két fő okát látjuk: a Kormány magsabbra
becsüli  az  uniós  támogatások  igénybevételét,  mint  az  MNB,  illetve  vélhetően  magasabbra  becsüli  a  gazdaság
fehéredéséből  számrazó  2017.  évi  többletbevételeket  is.  Prognózisunk  készítése  során  az  idei  év  első  negyedévi  adatai
alapján  megemeltünk  a  2016-os  előrejelzésünket,  ami  enyhén  meghaladja  az  idei  törvényi  előirányzatot.  Ez  azt  jelenti,
hogy  a  2017-es  prognózisunk  és  az  előirányzat  közötti  különbség  vélhetően  nem  a  bázishatásból  ered.  Érdemi  eltérés
nincs  az  általános  forgalmi  adó  nagyságát  döntően  befolyásoló  makrogazdasági  változók  (pl.  háztartások  fogyasztása)
várható  alakulásában  sem.  Jövő  évi  előrejelzésünkbe  beépítettük  a  törvénytervezetben  szereplő  adócsökkentések
(baromfi, tej, tojás, éttermi szolgáltatások, internet előfizetés) várható hatását, amely becslésünk szerint összesen 80
milliárd forinttal mérsékli az adónemből származó bevételt. A költségvetési törvényjavaslatban több olyan intézkedés is
említésre kerül (online pénztárgépek  használatának kiterjesztése, bankkártya elfogadóhelyek számának növelése, online
10
A 2017. ÉVI KÖLTSÉGVETÉS TERVEZETÉNEK ELEMZÉSE • 2016

A KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNYJAVASLAT RÉSZLETES ÉRTÉKELÉSE
számlázás  rendszere  bevezetése,  EKÁER  fejlesztése)  amelyek  a  gazdaság  kifehérítését  szolgálják.  A  rendelkezések
részleteinek  hiánya,  valamint  az  ilyen  típusú  intézkedések  előrejelzéséhez  kapcsolódó  nagyfokú  bizonytalanság  miatt  a
prognózisunk készítésekor csak az online pénztárgépek további kiterjesztését vettük figyelembe, amely becslésünk szerint
30  milliárd  forinttal  javítja  a  jövő  évi  egyenleget.  Ennek  megfelelően  azt  feltételezzük,  hogy  az  előrejelzés  és  a
prognózisunk  közötti  különbség  részben  arra  vezethető  vissza,  hogy  a  költségvetési  törvényjavaslat  készítésekor  a
Kormány nagyobb fehéredési hatást vett figyelembe.  A  másik  fő ok  az lehet, hogy alacsonyabbra becsüljük  a  2017-ben
várható uniós támogatások igénybevételét, mint a törvénytervezet. A támogatásoknak az a része, amit az állam használ
fel áfa-alap, így a nagyobb felhasználás növelné az áfabevételeket (a magánszektor visszaigényelheti az áfát a felhasznált
támogatások  után).  A  pénzforgalmi  szemléletben  számított  alacsony  jövő  évi  dinamika  azzal  magyarázható, hogy  2017-
ben  megváltozik  az  áfa  kiutalás  rendje,  emiatt  az  ESA-híd  2017-ben  115  milliárd  forint  lesz,  ám  mindez  az
eredményszemléletű adóbevételeket nem változtatja meg.
A személyi jövedelemadóra vonatkozó előrejelzésünk 45 milliárd forinttal alacsonyabb az előirányzatnál. Figyelembe véve
az  állami  bértömeg  emelkedését,  15-20  milliárd  forinttal  emeltünk  az  előrejelzésünkön  a  márciusi  inflációs  jelentéshez
képest, ennek ellenére továbbra is számottevő eltérés mutatkozik, aminek csak egy részét magyarázza a magasabb 2016-
os  bázis.  A  részletek  ismeretének  hiányában  egyelőre  nem  lehet  megmondani,  mi  okozza  az  eltérést,  de  elképzelhető,
hogy  azt  egy  általunk  még  nem  ismert  intézkedés  indokolja.  A  már  ismert  intézkedésekkel  –  kétgyerekesek  családi
adókedvezményének növekedése – korábban számoltunk, azok nem érintik az előrejelzésünk változását.
A  társadalombiztosítási  alapok  adó-  és  járulékbevételei  előrejelzésünk  szerint  az  előirányzatot  kismértékben
meghaladóan  fognak  teljesülni.  Annak  ellenére,  hogy  idénre  gyorsabb,  jövőre  pedig  valamelyest  lassabb  bruttó  bér-  és
keresettömeg-bővülést prognosztizálunk a kormányzatnál, azt gondoljuk, hogy 2016-ban és 2017-ben is az előirányzatnak
megfelelő  bevétel  fog  érkezni.  Előrejelzésünk  szerint  az  Egészségbiztosítási  Alap  bevételei  között  az  egészségügyi
hozzájáruláshoz,  valamint  a  szociális  hozzájárulási  adóhoz  kapcsolódóan  várható  az  előirányzatnál  12,  illetve  7  milliárd
forinttal  magasabb  bevétel.  A  Nyugdíjbiztosítási  Alap  bevételeinél  prognózisunk  alapján  szintén  a  szociális  hozzájárulási
adóból  érkező  bevétel  alakulhat  az  előirányzatnál  8  milliárd  forinttal  magasabban.  A  korábbi  évekhez  képest  változás,
hogy 2017-ben a társadalombiztosítási alapok nem a szociális hozzájárulási adó 100 százalékával gazdálkodhatnak, jövőre
a szociális hozzájárulási adóbevételek 8,11 százaléka a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot illeti.
A 2017. ÉVI KÖLTSÉGVETÉS TERVEZETÉNEK ELEMZÉSE • 2016  11

MAGYAR NEMZETI BANK
5. táblázat: Központi alrendszer bevételei - az előrejelzések összehasonlítása (milliárd forint)

2016
2017
Törvényi
MNB-
Törvényi
MNB-
Eltérés
Eltérés
előirányzat
előrejelzés
előirányzat előrejelzés
KÖZPONTI ALRENDSZER ADÓ-  ÉS JÁRULÉKBEVÉTELEI
12 514
12 977
463
13 696
13 601
-95
Gazdálkodó szervezetek befizetései
1 267
1 590
323
1 616
1 628
12
  Tá rs a s á gi  a dó
401
704
304
735
743
8
  Pénzügyi  s zervezetek kül öna dója
79
74
-5
67
56
-11
  Egyes  á ga za toka t terhel ő kül öna dó
0
0
0
0
0
0
  Egys zerűs ített vá l l a l kozá s i  a dó
75
82
7
81
76
-5
  Bá nya já ra dék
32
24
-8
30
29
-1
  Já téka dó
41
34
-7
31
35
4
  Energi a el l á tók jövedel ema dója
41
45
3
56
49
-6
  Ki s a dózók tétel es  a dója
70
64
-7
76
69
-7
  Ki s vá l l a l a ti  a dó
14
12
-2
14
12
-1
  El ektroni kus  útdíj
141
148
8
155
153
-2
  Közműa dó
52
52
0
52
52
0
  Egyéb a dók és  befi zetés ek
322
352
30
322
355
33
Fogyasztáshoz kapcsolt adók
4 612
4 676
64
4 875
4 802
-73
  Ál ta l á nos  forga l mi  a dó
3 352
3 369
17
3 531
3 424
-107
  Jövedéki  a dó
952
995
43
1 030
1 061
31
  Regi s ztrá ci ós  a dó
21
21
0
23
21
-2
  Tá vközl és i  a dó
56
57
1
54
58
4
  Pénzügyi  tra nza kci ós  i l l eték
201
203
2
206
205
-1
  Bi ztos ítá s i  a dó
30
32
2
32
33
2
Lakosság befizetései
1 829
1 817
-12
1 987
1 927
-60
  Személ yi  jövedel ema dó
1 658
1 648
-10
1 787
1 742
-46
  Il l etékbefi zetés ek, egyéb a dók
125
124
-1
156
139
-17
  Gépjá rműa dó
46
45
-1
44
46
2
Elkülönített alapok adó és járulékbevételei
287
292
4
535
538
3
Társadalombiztosítási alapok adó és járulékbevételei
4 519
4 603
84
4 682
4 707
24
   Szoci á l i s  hozzá já rul á s i  a dó és  já rul ékok
4 230
4 309
80
4 382
4 397
15
   Egyéb já rul ékok és  a dók
289
293
4
300
310
9
EGYÉB BEVÉTELEK
379
503
124
327
326
-1
Központi ktv. egyéb bevételei
263
390
127
169
169
0
Társadalombiztosítási alapok egyéb bevételei
36
36
-1
39
39
-1
Elkülönített alapok egyéb bevételei
79
77
-2
119
119
0
KAMATBEVÉTELEK
74
151
77
43
120
77
BEVÉTELI TÉTELEK ÖSSZESEN
12 967
13 631
664
14 065
14 047
-18

12
A 2017. ÉVI KÖLTSÉGVETÉS TERVEZETÉNEK ELEMZÉSE • 2016

A KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNYJAVASLAT RÉSZLETES ÉRTÉKELÉSE
5.2. Elsődleges kiadások
A lakástámogatások soron a törvénytervezet 211 milliárd forintos kiadással számol, míg a márciusi inflációs jelentésben
287  milliárd  forint  kiadást  jeleztünk  előre.  Az  eltérés  nagy  részét  az  új  lakásokra  felvehető  CSOK  igénylések  várható
alakulása indokolja. Feltevéseink szerint az idén felépülő 13 ezer új lakás körülbelül háromnegyedéhez igénybe veszik a 3
gyermek  után  járó  10  millió  forintos  támogatást,  míg  ezekhez  képest  szignifikánsan  elmarad  a  2  és  1  gyermek  után
történő  igénybevételek  száma  a  támogatások  progresszív  növekedése  miatt.  2017-ben  az  arányok  hasonló  alakulására
számítunk.  Ezek  alapján  az  új  lakásokra  igénybevett  CSOK  2016-ban  110-115  milliárd  forint  (GDP-arányosan  0,3
százalékos)  költségvetési  támogatást  jelent,  ami  jövőre  150-160  milliárd  forintra  (GDP-arányosan  0,4  százalékra)  nő.
Feltételezve,  hogy  a  10  millió  forintos  támogatáshoz  az  igénybevevők  fele  kamattámogatott  hitelt  is  felvesz,  a
költségvetés számára a támogatás idén 3, jövőre 5 milliárd forint terhet jelent. A költségvetési előirányzat arra utal, hogy
a  Kormány  ennél  alacsonyabb  számú  igénybevevőre  számít.  Egyelőre  nem  állnak  rendelkezésre  olyan  adatok,  amelyek
segítenék az előrejelzés bizonytalanságának csökkentését.
A  költségvetési  intézmények  és  központi  költségvetési  fejezetek  –  uniós  elszámolások  nélküli  –  nettó  pénzforgalmi
kiadása  több  mint  800  milliárd  forinttal  magasabb  a  2017-es  költségvetési  törvényjavaslatban,  mint  amit  a  márciusi
inflációs  jelentésben  feltételeztünk.  A  nettó  saját  kiadások  növekedési  dinamikája  a  2016.  évi  várható  teljesítéséhez
képest megközelíti a 21 százalékot, ez a növekedési ütem lényegesen meghaladja a semleges fiskális pályáként definiált
jegybanki prognózist (5,4 százalék).
A kiadások erőteljes növelése egyrészt korábban bejelentett intézkedésekhez kötődik, az egészségügy és oktatás 100-100
milliárd forintos intézkedési keretösszegének nagyobb része ezeknél az előirányzatoknál jelenik meg, mintegy 60 milliárd
forintnyi  részt  a  céltartalékok  tartalmaznak.  A  tavalyi  konvergencia  programtól  eltérően,  az  uniós  források  átmeneti
visszaesését  ellensúlyozandó  beruházási  programok  jövőre  a  várttal  ellentétben  nem  fordulnak  vissza,  hanem  tovább
emelkednek  a  saját  forrású  beruházási  kiadások.  (Erre  jó  példa  a  kiemelt  közútfejlesztési  program,  amely  a2016.  évi
kiadási  előirányzathoz  képest  több  mint  70  százalékkal  növekszik  jövőre.)  A  2017-es  költségvetési  törvényjavaslat  több
beruházási  programot  is  kiterjeszt,  ugyanakkor  több  nem  várt  beruházási  és  felújítási  előirányzatot  is  tartalmaz.  A
beruházási  kiadások  alakulását  a  2.  ábra  szemlélteti,  az  önkormányzati  alrendszer  beruházási  aktivitására  saját  becslést
készítettünk, mivel erről semmilyen információt nem tartalmaz a törvényjavaslat tervezete.
2. ábra: A kormányzati szektor beruházási kiadásainak összetétele (a GDP százalékában)

*MNB becslés

A  költségvetési  szervek  ún.  fejezeti  kiadási  előirányzatainak  magas  növekedési  indexe  elsősorban  a  beruházási  és
felhalmozási  célú  kiadások  növekedéséhez  kötődik,  de  az  egyéb  működési  célú  ráfordítások  és  transzferkiadások  is
reálérték  felett  növekedtek.  A  költségvetési  intézmények  kiadásai  (jellemzően  a  bér,  termék-  és  szolgáltatásvásárlás,
A 2017. ÉVI KÖLTSÉGVETÉS TERVEZETÉNEK ELEMZÉSE • 2016  13

MAGYAR NEMZETI BANK
intézményi  beruházási  és  felújítási  kiadások)  a  márciusi  inflációs  jelentés  prognózisához  képest  270  milliárd  forinttal
magasabb,  mivel  a  frissített  prognózisunkban  átvettük  a  költségvetési  törvény-tervezet  előirányzatait.  A  Klebelsberg
Intézetnél  további  18  milliárd  forint  kiadással  számoltunk,  mert  az  előirányzat  nem  veszi  figyelembe  a  2016.  évi
konszolidáció (többletforrás igény) bázishatását.
Az  intézményi  előirányzatokkal  kapcsolatosan  kiemelendőnek  tartjuk,  hogy  az  intézmények  felsorolása,  illetve  az
intézményi előirányzatok tervezése még a régi intézményi tagozódásra épül, s nem veszi figyelembe a törvényjavaslat a
kormány intézményrendszerrel kapcsolatos terveit, döntéseit. A bérköltségek tervezett csökkenése csak összesítve jelenik
meg, 30 milliárd forint körüli összegben, mint az intézmények összessége által a központi költségvetésnek visszafizetendő
támogatás.  Továbbá  kérdéses,  hogy  a  jövőben  megszűnő  intézményekhez  betervezett  dologi,  beruházási  és  felújítási
előirányzatok  ténylegesen  indokoltak  lesznek-e  az  egyes  intézmények  megszűntetése  és  beolvasztása  után.
Feltételezhető,  hogy  több  kiadási  előirányzat  esetében  kiadási-tartalékot  tartalmaz  a  törvényjavaslat-tervezet,  de  a
tartalékok lehetséges mértéke a törvényjavaslat alapján nem állapítható meg.
A  2017-es  költségvetési  törvényben  hazai  társfinanszírozással  kiegészülve  2.239  milliárd  forint  szerepel  az  uniós
programok  kiadásaihoz  kapcsolódóan.  A  tervezet  szerint  a  2014-2020-as  uniós  költségvetési  ciklus  keretében  2.111
milliárd  forint  kerül  kifizetésre,  a  többi  egyéb  uniós  támogatásokhoz  kapcsolódik.  Mindez  jelentős  növekedést  jelent  a
2016-os  1.432  milliárd  forintos  előirányzathoz  képest,  és  csak  minimálisan  marad  el  az  elmúlt  három  év  –  historikusan
igen magas - átlagától. A 2.239 milliárdos kifizetéshez 1.545 milliárd forintos pénzforgalmi bevétel szerepel a tervezetben,
amely  azt  jelenti,  hogy  a  jövő  évre  tervezett  pénzforgalmi  hiány  közel  hatvan  százaléka  az  uniós  támogatásokhoz
kapcsolódik.  A  hiányban  egyrészt  megjelenik  a  hazai  társfinanszírozás  összege,  továbbá  a  támogatások  10  százaléka  is,
amelyet  az  Európai  Bizottság  nem  térít  meg  2017-ben,  így  a  költségvetésnek  ezt  meg  kell  előlegeznie.  Utóbbit  el  lehet
számolni  eredményszemléletű  bevételként,  így  az  ESA  egyenleget  nem  érinti,  azonban  a  finanszírozási  igényt  és  az
államadósságot jelentősen növeli.
3. ábra: 2014-2020-as operatív programokhoz kapcsolódó forráskifizetés 2016-2017

forrás: 2016-os és 2017-es költségvetési törvény
Előrejelzésünk szerint az uniós forráskifizetés körülbelül 550 milliárd forinttal lehet alacsonyabb az előirányzatnál, míg az
ehhez tartozó önrész megtakarítást a GDP 0,2 százalékára becsüljük. Prognózisunk alapján 1 678 milliárd forintos kifizetés
teljesülhet  2017-ben  az  uniós  programokhoz  kapcsolódóan,  amelyhez  1  114  milliárd  forintos  pénzforgalmi  bevétel
14
A 2017. ÉVI KÖLTSÉGVETÉS TERVEZETÉNEK ELEMZÉSE • 2016

A KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNYJAVASLAT RÉSZLETES ÉRTÉKELÉSE
tartozhat.  Az  előrejelzésünkben  szereplő  alacsonyabb  kifizetés  oka,  hogy  a  2014-2020-as  ciklushoz  kapcsolódó
forráslehívás  felfutása  megítélésünk  szerint  visszafogottabb  lehet  a  tervezetben  szereplőnél.  Ezt  indokolja,  hogy  2016
áprilisáig mindössze 24 milliárd forint került kifizetésre az új ciklusból (3. ábra).
A  munkapiaci  aktív  és  passzív  kiadásokat  illetően  nincs  eltérés  előrejelzésünk  és  az  előirányzat  között.  A  Start
munkaprogramra  jövőre  325  milliárd  forintot  fordíthat  a  költségvetés  várakozásaink  szerint,  ami  megegyezik  az
előirányzattal. A passzív kiadások esetén 51 milliárd forint kiadást várunk.
A gyógyító-megelőző ellátások esetében átvesszük a költségvetési törvényjavaslatban szereplő előirányzatot. A 2017. évi
előirányzat  57  milliárd  forinttal  nagyobb  a  2016.  évi  várható  kiadási  szintnél,  ami  mintegy  6  százalékos  növekménynek
felel  meg.  A  kiadás-növekedés  tervezett  mértéke  meghaladja  a  korábbi  években  megfigyelt  értéket,  és  nagyobb  a
nominális GDP várható növekedési üteménél is, így a GDP-arányos ráfordítások kismértékben még emelkedhetnek is, ami
lehetőséget adhat a dologi kiadások növelésére.
Az  egészségügyben  tervezett  ágazati  béremelés  fedezetét  –  az  Egészségbiztosítási  Alapon  kívül  –  a  Miniszterelnökség
fejezetén  belül  képzett  céltartalék  tartalmazza.  Az  előirányzat  ugyanakkor  nem  tartalmaz  alábontást  arra  vonatkozóan,
hogy  az  „Ágazati  életpályák  és  bérintézkedések”  jogcímcsoport  mekkora  mértékű  béremelést  jelentene  az  egyes
ágazatokban.  Az  állami  tisztviselői  életpálya-modell,  a  Nemzeti  Adó-  és  Vámhivatal  foglalkoztatottjainak
illetményemelése,  valamint  a  közoktatásban  megvalósuló  béremelés  becslésünk  szerint  összesen  120  milliárd  forint
kiadást  jelenthet,  így  az  egészségügyi  ágazatnak  legfeljebb  80  milliárd  forint  többletforrás  juthat  béremelésre.  Az
egészségügyi  béremelési  keretet  emiatt  másképp  kell  kigazdálkodni,  vagy    kissé  elmaradhat  a  sajtóban  bejelentett  100
milliárd forintos összegtől.
Az  egészségügyi  intézmények  működése  és  finanszírozása  szempontjából  negatív  kockázatot  jelent  a  fokozatosan
újratermelődő  szállítói  tartozásállomány,  ami  2016.  március  végén  48  milliárd  forintot  tett  ki  a  Magyar  Államkincstár
adatai alapján.2 Az elmúlt hónapokban átlagosan 4 milliárd forinttal emelkedett a tartozásállomány, 2017-ben a GDP 0,1
százalékának megfelelő mértékű kockázat jelentkezhet ezen a soron.
Az  egészségbiztosítás  természetbeni  ellátásaihoz  kapcsolódó  kiadásokon  belül  előrejelzésünk  szerint  a  gyógyszerkassza
nettó  egyenlege  és  a  gyógyászati  segédeszközök  támogatása  összesen  22  milliárd  forinttal  meghaladhatják  a
költségvetési törvényjavaslatban szereplő előirányzatot. A 2017. évi törvényi előirányzat mindkét tétel esetében elmarad
a 2016. évi várható kiadási szinttől, de egyelőre nem ismertek az ezt megalapozó intézkedések. A gyógyszerkassza nettó
kiadásaira  számított  előrejelzésünk  17  milliárd  forinttal  haladja  meg  az  előirányzatot  2016-ban.  2015-ben  a
gyógyszertámogatási  kiadások  túlfutása  miatt  28  milliárd  forintos  előirányzat-emelés  vált  szükségessé  az  év  végén,  az
előirányzat  2017-ben  is  alultervezett  lehet.  Előrejelzésünk  a  kiadások  fokozatos  emelkedésével  számol  az  ellátási
színvonal fenntartása érdekében, figyelembe véve az elöregedés kiadásokra gyakorolt hatását is.
A nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra vonatkozó előrejelzésünk összesen mintegy 15 milliárd forinttal alacsonyabb a
törvényi  előirányzatnál.  Az  eltérést  két,  ellentétes  irányú  hatás  magyarázza:  egyrészt  magasabb  kiadási  szint  irányába
mutat,  hogy  a  költségvetési  törvényjavaslatban  tervezett  0,7  százalékos  inflációnál  magasabb,  2  százalékos  fogyasztói
árnövekedést  feltételezünk  2017-re,  ugyanakkor  az  ellátotti  létszámra  vonatkozó  becslésünk  alacsonyabb  lehet  a
tervezetben feltételezett létszámnál. A legnagyobb eltérés a nőknek 40 év jogosultsági idő után járó nyugdíjaknál látható:
a  költségvetési  törvényjavaslatban  szereplő  233  milliárd  forintos  kiadási  összegnél  21  milliárd  forinttal  alacsonyabb
összeggel  számolunk, amit a  létszám-előrejelzés  magyarázhat. Prognózisunk  a  nők  korkedvezményes nyugdíja esetében
fokozatos  létszám-emelkedéssel  számol:  2016-hoz  képest  10  milliárd  forinttal  magasabb  kiadási  összeget  és  5,3
százalékkal nagyobb ellátotti létszámot feltételez. A törvénytervezetben foglalt inflációhoz képest tehát magasnak látjuk a
nyugdíjkiadás  előirányzatot.  Végeredményben  2017.  évi  előrejelzésünk  a  2016.  évi  várható  kiadásokhoz  képest  csak
mérsékelt  kiadásnövekedéssel  számol,  így  a  GDP-arányos  nyugdíjkiadások  az  idei  évhez  hasonlóan  jövőre  is
csökkenhetnek.  A  GDP-arányos  csökkenést  a  nominális  GDP  ütemétől  elmaradó  indexálás  mellett  az  elmúlt  években
meghozott, ellátotti létszámot érintő intézkedések magyarázzák.

2  Az  egészségügyi  intézmények  tartozásállományára  vonatkozó  adat  tartalmazza  a  járó-  és  fekvőbeteg  ellátás  intézményeit,  az  egészségügyi  ágazati
háttérintézményeket, valamint a klinikai központtal rendelkező felsőoktatási intézményeket is.
A 2017. ÉVI KÖLTSÉGVETÉS TERVEZETÉNEK ELEMZÉSE • 2016  15

MAGYAR NEMZETI BANK
6. táblázat: Központi alrendszer kiadásai - az előrejelzések összehasonlítása (milliárd forint)
2016
2017
Törvényi
MNB-
Törvényi
MNB-
Eltérés
Eltérés
előirányzat
előrejelzés
előirányzat előrejelzés
ELSŐDLEGES KIADÁSI TÉTELEK
12 680
12 763
83
14 230
14 159
-71
Egyedi, normatív és közmédiának nyújtott támogatások
374
374
0
381
381
0
Szociálpolitikai menetdíj támogatás
104
104
0
104
101
-3
Lakásépítési támogatások
104
223
119
211
281
70
Családi támogatások, szociális juttatások
571
573
2
562
565
3
Korhatár alatti ellátások
113
112
-1
96
90
-6
Központi költségvetési szervek és fejezetek nettó kiadásai
4 150
4 091
-59
5 367
5 225
-142
Nettó s a já t ki a dá s a i
3 608
3 852
244
4 673
4 661
-13
EU-támoga tás okka l  ka pcs ol a tos  nettó ki a dá s a i
542
239
-304
694
564
-130
Helyi önkormányzatok támogatása
662
662
0
667
667
0
Hozzájárulás az EU költségvetéséhez
315
315
0
317
317
0
MNB elszámolásokkal kapcsolatos kiadások
0
0
0
0
0
0
Központi tartalékok
331
311
-20
396
396
0
Adósságátvállalás
0
0
0
0
0
0
Egyéb kiadások
410
440
30
432
432
0
Elkülönített alapok kiadásai
581
556
-25
592
592
0
  NFA - Pa s s zív ki a dá s ok
52
53
1
51
51
0
  NFA - Aktív ki a dá s ok
340
315
-25
325
325
0
  Egyéb ki a dá s ok
189
188
-1
216
216
0
Társadalombiztosítási alapok kiadásai
4 965
5 002
37
5 105
5 112
7
  NYA - Nyugel l á tás ok
3 042
3 039
-3
3 095
3 085
-11
  EA - Rokka nts á gi , reha bi l i táci ós  el l á tás ok
323
323
0
320
322
2
  EA - Pénzbel i  el l á tás ok
249
258
9
276
270
-6
  EA - Gyógyító-megel őző el l á tás ok
982
982
0
1 040
1 040
0
  EA - Gyógys zerka s s za  nettó ki a dá s a i
247
271
24
247
264
17
  Egyéb ki a dá s ok
122
128
7
127
132
5
KAMATKIADÁSOK
1 048
1 081
33
955
1 043
88
KIADÁSI TÉTELEK ÖSSZESEN
13 728
13 844
116
15 185
15 202
17

5.3. Kamategyenleg
A nettó pénzforgalmi kamatkiadásokra vonatkozó prognózisunk 10 milliárd forinttal magasabb az előirányzatnál, vagyis
lényegében megegyezik a  költségvetési törvényjavaslatban szereplő  – nem kamatjellegű kiadásnak  tekinthető forint- és
deviza elszámolásokkal, illetve egyéb költségekkel korrigált – előirányzattal.
A nettó pénzforgalmi kamatkiadások esetében a prognózisunk és az előirányzat egyezősége mögött az húzódik meg, hogy
a  bruttó  kamatkiadásokra  és  a  kamatbevételekre  vonatkozó  előrejelzésünk  egyaránt  hasonló  mértékben  magasabb  az
előirányzatnál. Az eltérést az okozhatja, hogy a 2017. évre vonatkozó pontos finanszírozási terv ismeretének hiányában a
csereaukciókra a korábbi évek alapján készítünk becslést, ami pénzforgalmi szemléletben közel ugyanakkora mértékben
növeli a kamatkiadásokat és a kamatbevételeket, ezért a nettó kamatkiadásokat nem érinti.
Az nettó eredményszemléletű kamatkiadás előrejelzésünk szerint 14 milliárd forinttal alacsonyabb a törvényjavaslatban
szereplőnél. Vagyis prognózisunk szerint a törvényjavaslatban szereplőhöz hasonló ütemben folytatódhat az államadósság
átárazódása az alacsony hazai állampapír-piaci hozamkörnyezetben.
16
A 2017. ÉVI KÖLTSÉGVETÉS TERVEZETÉNEK ELEMZÉSE • 2016

A KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNYJAVASLAT RÉSZLETES ÉRTÉKELÉSE
Prognózisunk szerint az államháztartás nettó eredményszemléletű kamatkiadása a teljes előrejelzési horizonton tovább
csökken, és így 2017 végére  a 2015 végi értékhez képest mintegy 0,5 százalékponttal, a GDP 2,7 százalékára csökken.
Előrejelzésünk  szerint  az  alacsony  hozamok  hosszabb  távon  is  fennmaradhatnak,  és  az  államadósság  fokozatos
átárazódásának  hatására  a  kamatkiadások  tovább  csökkenhetnek,  amit  egyrészt  a  magas  fix  kamattal  felvett  EU-hitel
alacsonyabb  forinthozamok  melletti  refinanszírozása  is  támogat.  Másrészt  a  kamatkiadások  további  csökkenésének
irányába  mutat,  hogy  a  lakossági  papírok  esetében  a  keresletélénkítést  célzó,  a  piacinál  kissé  magasabb  kamatokat  a
folyamatos hozamcsökkenésekhez és a kedvező likviditási helyzethez alkalmazkodva az adósságkezelő mérsékelni tudja.
4. ábra: Az államháztartás nettó eredményszemléletű kamatkiadásai (a GDP százalékában)

Megjegyzés: A nyugdíjrendszer átalakításai miatt jelentkező imputált kamatok nélkül.

A 2017. ÉVI KÖLTSÉGVETÉS TERVEZETÉNEK ELEMZÉSE • 2016  17

MAGYAR NEMZETI BANK
6. A TÖRVÉNYJAVASLAT JOGSZABÁLYI MEGFELELŐSÉGE
6.1. Az Alaptörvény adósságszabálya
A  stabilitási  törvény  szerint  definiált  (nem  maastrichti)  GDP-arányos  bruttó  adósság  várhatóan  csökken,  ezért  a
törvényjavaslat megfelel az Alaptörvényben foglalt adósságszabály előírásának. Az MNB prognózisa szerint 2017-ban a
GDP  2,5  százalékának  megfelelő  eredményszemléletű  államháztartási  hiány  várható,  ami  a  törvényjavaslatban  szereplő
árfolyammal kalkulálva 1,0 százalékpontos adósságráta-csökkenést eredményezhet. Az MNB által várt adósságcsökkenés
mértéke 0,6 százalékponttal kisebb a törvényjavaslatban szereplő dinamikánál, amit döntően az NGM által várt magasabb
nominális GDP és az EU-támogatások elmaradása miatti korrekció eltérő prognózisa magyaráz. Ezt részben ellensúlyozza
ugyanakkor  az  egyéb  hatások  értéke,  mely  alapján  a  tervezet  feltehetően  a  finanszírozási  igényt  meghaladó  nettó
állampapír kibocsátással számol. A 2017-es ESA-hiány és az ESA-híd értékeit illetően nincsen érdemi eltérés az MNB és a
törvényjavaslat várakozásaiban.
A  2017.  évi  adósságváltozás  legmeghatározóbb  eleme  a  kormányzati  szektor  várható  nettó  finanszírozási  igénye.  A
stabilitási  törvényben  foglaltak  szerint  prognózisunkban  nem  számoltunk  az  árfolyam  változásával.  Ezen  felül  nem
kalkuláltunk  a  kormányzat  likvid  betétállományának  (KESZ)  változásával,  az  Eximbank  és  az  MFB  esetleges  kormányzati
szektorba sorolásával, továbbá a paksi atomerőmű bővítéséhez kapcsolódóan várható beruházási hitelfelvétel sem része
az előrejelzésünknek.
A stabilitási törvény és az EDP-módszertan szerint definiált adósságmutatók kissé eltérnek egymástól, amit statisztikai
módszertani okok magyaráznak. Az adósságráta 2017-es változása ugyanakkor mindkét módszertan esetében hasonlóan
alakulhat.
7. táblázat: A stabilitási törvény szerintiadósság alakulása
Törvény-
Törvény-
M NB
M NB
javaslat
javaslat
milliárd forint
a GDP százalékában
1. 2016. évi induló Gstv. szerinti államadósság*
25 855
25 855
73,5
72,6
2. 2017. évi ESA-hiány*
895
945
2,4
2,5
3. ESA-híd
275
241
0,7
0,6
4. EU-támogatások csúszása miatti adósságnövekmény korrekciója
-440
-179
-1,2
-0,5
5. Egyéb hatás
219
-3
0,6
0,0
6. 2017. évi várható Gstv. szerinti államadósság (1+2+3+4+5)
26 804
26 859
71,9
71,6
7. GDP-arányos államadósság 2017. évi változása (6-1)
-1,6
-1,0

Megjegyzés:  *  Az  MNB  és  az  NGM  eltérő  éves  nominális  GDP-vel  számol.  **  MNB-prognózis  a  szabad  tartalékok
zárolásával.
6.2. Az államháztartás strukturális egyenlegének követelménye
Megítélésünk szerint a 2017-es költségvetési törvényjavaslat alapján várhatóan nem teljesül a strukturális egyenlegre
vonatkozó  fiskális  szabály.  A  Magyarország  gazdasági  stabilitásáról  szóló  2011.  évi  CXCIV.  törvény  3/A.  §  (2)  a)  pontja
előírja,  hogy  a  kormányzati  szektor  egyenlegét  úgy  kell  meghatározni,  hogy  összhangban  legyen  a  középtávú
költségvetési  cél  elérésével.  E  célszintet  (medium-term  objective,  MTO)  a  Konvergencia  programban  lefektetett  1,7
százalékos strukturális – a gazdaság ciklikus hatásaitól és egyszeri tételektől megtisztított – deficit adja.
A  költségvetési  tervezet  ugyan  nem  tartalmazza,  hogy  2017-ben  mekkora  GDP-arányos  strukturális  hiány  várható,
azonban  az  MNB  által  prognosztizált  2,5  százalékos  ESA-hiány  mellett  véleményünk  szerint  várhatóan  nem  teljesül  a
18
A 2017. ÉVI KÖLTSÉGVETÉS TERVEZETÉNEK ELEMZÉSE • 2016

A TÖRVÉNYJAVASLAT JOGSZABÁLYI MEGFELELŐSÉGE
szabály.  A  szabálynak  való  megfelelés  nagymértékű  negatív  kibocsátási  rést  feltételez  2017-re,  ami  azonban  az  MNB
prognózisa alapján nem várható.
6.3. A Stabilitási törvény 3 százalékos hiányszabálya
A 2017-ben 2,5 százalék körül várható GDP-arányos államháztartási hiány megfelel a 3 százalékos hiánykritériumnak. A
Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény  3/A. § (2) b) pontja előírja, hogy az államháztartás
GDP-arányos  hiánya  nem  haladhatja  meg  a  3  százalékot.  Előrejelzésünk  szerint  az  államháztartási  hiány  –  az
Országvédelmi Alap zárolását feltételezve – 2017-ben a GDP 2,5 százaléka körül alakulhat, ennek megfelelően a 2017. évi
költségvetési törvényjavaslat teljesíti ezt a jogi előírást.
6.4. A Stabilitási törvény adósságképlete alapján engedett adósságnövekmény
A  törvényjavaslat  megfelel  a  Stabilitási  törvény  hatályos  adósságszabályának.  Az  államadósság-csökkentés  mértékét
pontosan meghatározó numerikus szabályt a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény 4. § (2), (2a) pontja írja
elő,  amely  adósságszabály  alkalmazása  a  2016.  évi  költségvetés  tervezése  során  lépett  először  életbe.  A  Stabilitási
törvényben  szereplő  jelenleg  hatályos  adósságszabály  kimondja,  hogy  amennyiben  a  költségvetési  évre  előrejelzett
infláció  és  reálgazdasági  növekedés  üteme  meghaladja  a  3  százalékot,  akkor  úgy  kell  megtervezni  a  költségvetés
egyenlegét,  hogy  a  nominális  államadósság  éves  növekedési  üteme  nem  haladhatja  meg  a  tervezett  infláció  és  a
reálnövekedés fele különbségének az ütemét. Ha azonban az előrejelzett infláció vagy a gazdasági növekedés üteme közül
legalább  az  egyik  3  százalék  alatti,  akkor  a  szabály  csupán  a  GDP-arányos  bruttó  államadósság  0,1  százalékpontos
minimális csökkenését írja elő.
Mivel a 2017-es költségvetési tervezet 0,7 százalékos inflációval és 3,1 százalékos reál GDP-bővüléssel számol, a szabály
értelmében  az  államadósság-ráta  minimálisan  0,1  százalékponttal  kell,  hogy  csökkenjen.  A  GDP-arányos  államadósság
2017-es mérséklése mind a tervezet, mind pedig az MNB prognózisa alapján reálisan várható.
6.5. A Stabilitási és Növekedési Egyezmény korrekciós ágának szabályai
Az Európai Unió Stabilitási és Növekedési Egyezményének korrekciós ágához tartozó szabályok két releváns költésgvetési
előírást tartalmaznak Magyarország számára 2017-re vonatkozólag:
  Az ESA-egyenleg ne haladja meg a GDP 3 százalékát. Ennek a költségvetés a fentiek értelmében megfelel.
  Az  adósságráta  megfelelő  ütemben  (évente,  átlagosan,  korrigálva  a  60  százalék  feletti  rész  egyhuszadával)
csökkenjen. A javaslatban szereplő adósságpálya alapján ennek megfelel a költségvetés 2017-ben.
6.6. A Stabilitási és Növekedési Egyezmény prevenciós ágának szabályai
  A törvényjavaslat várhatóan nem felel meg a strukturális hiányra vonatkozó középtávú kritériumnak (MTO), ami
a GDP 1,7 százaléka. Az Európai Bizottság módszertana szerint számolt strukturális hiány várhatóan meghaladja
az 1,7 százalékot, így a törvényjavaslat nem felel meg ennek a szabálynak.
  A törvényjavaslat várhatóan nem felel meg a kiadások növekedésére vonatkozó uniós szabálynak.
A prevenciós ágba tartozó szabályok megsértésé nem okozhat EDP-eljárást, de az Európai Bizottság ajánlásokat készít az
eltérés korrekciójára.

A 2017. ÉVI KÖLTSÉGVETÉS TERVEZETÉNEK ELEMZÉSE • 2016  19

MAGYAR NEMZETI BANK
Az Európai Unió adósságszabálya
Az Európai Unió adósságszabálya 2016-tól vonatkozik jelenlegi formájában először Magyarországra. Ennek az az oka, hogy
az  EDP  eljárás  alól  történő  kikerülés  utáni  három  évben,  azaz  2013-tól  2015-ig  Magyarországnak  az  államadósságra
vonatkozó  szabály  helyett  a  strukturális  egyenlegre  vonatkozó  átmeneti  szabályt  kell  teljesítenie.  A  lentiekben  ezért
röviden bemutatjuk az Európai Unió adósságszabályát.
Az  Európai  Unió  adósságszabályát  az  Európai  Unió  működéséről  szóló  szerződés  (EUMSz.)  és  a  Tanács  1997.  július  7-i
1467/97/EK rendelete definiálja.
Ennek  értelmében  az  államadósságnak  a  bruttó  hazai  termékhez  (GDP)  viszonyított  aránya  nem  haladhatja  meg  a  60
százalékot. Amennyiben az államadósság meghaladja ezt a referenciaértéket akkor az Európai Unió adósságszabálya azt
írja  elő,  hogy  a  referenciaértéktől  való  eltérésnek  az  előző  három  évben  viszonyítási  alap-ként  évente  átlagosan
egyhuszaddal  kell  csökkennie,  azon  elmúlt  három  évben  bekövetkezett  változások  alapján,  amelyekre  adatok  állnak
rendelkezésre.  Az  adósságkritérium  szerinti  követelmény  abban  az  esetben  is  teljesültnek  minősül,  ha  a  Bizottság
költségvetési  előrejelzései  azt  mutatják,  hogy  az  eltérés  az  előírt  mértékben  csökkenni  fog  abban  a  hároméves
időszakban, amely felöleli a legutolsó olyan évet követő két évet, amelyre vonatkozóan rendelkezésre állnak adatok. Az
adósságarány kiigazításának referenciaértéke alkalmazása  során figyelembe kell venni a  ciklusnak az adósságcsökkentés
ütemére gyakorolt hatását.



20
A 2017. ÉVI KÖLTSÉGVETÉS TERVEZETÉNEK ELEMZÉSE • 2016

FÜGGELÉK
7. FÜGGELÉK

8. táblázat: A 2017-es költségvetésben szereplő jelentősebb intézkedések
Tételek
Leírás
NGM számításai*
MNB előrejelzés
Bevételeket érintő intézkedések
Pénzügyi  s zervezetek
Cs ökken a  pénzügyi  s zervezetek
-20
-20
kül öna dója
kül öna dója .
5 s zá za l ékra  cs ökken a  tej, a  tojá s , és  a
ba romfi  á fa -kul cs a . Az él el mi s zerek
Ál ta l á nos  forga l mi  a dó mel l ett a z éttermi  s zol gá l ta tá s ok és  a z
-70-75
-80
i nternet á fa -kul cs a  pedi g 18 s zá za l ékra
cs ökken.
Az onl i ne pénztá rgépek kötel ező
Ál ta l á nos  forga l mi  a dó
30
30
ha s zná l a tá na k ki terjes ztés e
Növeks zi k a  cs a l á di  a dókedvezmény
Cs a l á di  a dókedvezmény mértéke a  két gyermekes ek es etében
-15
-18
gyermekenként 15 ezer fori ntra .
A gá zol a j jövedéki  a dója  l i terenként 10,5
Jövedéki  a dó
fori ntta l , a  benzi né pedi g 5 fori ntta l
n.a .
48
emel kedi k.
Kiadásokat érintő intézkedések
A vi déki  vá ros ok fejl ődés ét cél zó
Modern Vá ros ok
progra m keretében több mi nt 20
152
152
Progra m
vá ros ba n va l ós ul na k meg kül önböző
beruhá zá s ok.
Ki emel t közút
A közúti  ka pcs ol a trends zer fejl es ztés e
279
279
beruhá zá s ok
2017. ja nuá r 1. na pjá tól  a  fővá ros i  és
Kormá nyti s ztvi s el ők
megyei  kormá nyhi va ta l okná l  i s  el i ndul
73
73
él etpá l ya  model l
a z á l l a mi  ti s ztvi s el ői  él etpá l ya .
A rendvédel mi  és  honvédel mi  hi va tá s os
á l l omá nyúa k 5 s zá za l ékos
Rendvédel mi  és
i l l etményemel és ben rés zes ül nek,
101
101
honvédel mi  él etpá l ya
tová bbá  a  rend- és  honvédel mi
köza l ka l ma zotta k bére i s  emel kedi k.
Fel s őokta tá s ba n
A fel s őokta tá s ba n dol gozók bére 2017.
17
17
dol gozók bére
ja nuá r 1-jével  5 s zá za l ékka l  emel kedi k.
Nemzeti  Adó- á s  Vá mhi va ta l
fogl a l kozta tottja i na k 2016. évben
el i ndul ó él etpá l yá ja  a
NAV dol gozók bére
24
24
kormá nyti s ztvi s el őkre és  a
pénzügyőrökre i s  ki terjedően a zonos
mértékű emel és t bi ztos ít.
2017-ben a  jogs za bá l yokba n fogl a l t
Peda gógus ok
mértékkel  nő a  peda gógus ok jövedel me,
26
26
él etpá l yá ja
2017-ben ez mi ntegy ha vi  4-10 ezer
fori ntot jel ent.
* A 2017-es  köl ts égvetés i  törvény tervezetében, va gy NGM közl eményben megjel ent a da tok.


A 2017. ÉVI KÖLTSÉGVETÉS TERVEZETÉNEK ELEMZÉSE • 2016  21

MAGYAR NEMZETI BANK

9. táblázat: Központi alrendszer eredményszemléletű bevételeinek változása 2014-2017 között (GDP
százaléka)
2014
2015
2016
2017
MNB
MNB
Tény
Tény
előrejelzés előrejelzés
Aktuális
Aktuális
Aktuális
Aktuális
KÖZPONTI ALRENDSZER ADÓ-  ÉS JÁRULÉKBEVÉTELEI
36,4
37,5
36,6
36,6
Gazdálkodó szervezetek befizetései
4,1
4,4
4,5
4,3
  Tá rs a s á gi  a dó
1,2
1,6
2,0
1,9
  Pénzügyi  s zervezetek kül öna dója
0,5
0,4
0,2
0,1
  Egyes  á ga za toka t terhel ő kül öna dó
0,0
0,0
0,0
0,0
  Egys zerűs ített vá l l a l kozá s i  a dó
0,3
0,3
0,2
0,2
  Bá nya já ra dék
0,2
0,1
0,1
0,1
  Já téka dó
0,1
0,1
0,1
0,1
  Energi a el l á tók jövedel ema dója
0,1
0,1
0,1
0,1
  Ki s a dózók tétel es  a dója  (KATA)
0,1
0,2
0,2
0,2
  Ki s vá l l a l a ti  a dó (KIVA)
0,0
0,0
0,0
0,0
  El ektroni kus  útdíj
0,4
0,4
0,4
0,4
  Közműa dó
0,2
0,2
0,1
0,1
  Egyéb a dók és  befi zetés ek
0,9
1,0
1,0
0,9
Fogyasztáshoz kapcsolt adók
13,5
13,7
13,1
13,1
  Ál ta l á nos  forga l mi  a dó
9,4
9,8
9,4
9,4
  Jövedéki  a dó
2,9
2,9
2,8
2,8
  Regi s ztrá ci ós  a dó
0,1
0,1
0,1
0,1
  Tá vközl és i  a dó
0,2
0,2
0,2
0,2
  Pénzügyi  tra nza kci ós  i l l eték
0,9
0,6
0,6
0,5
  Bi ztos ítá s i  a dó
0,1
0,1
0,1
0,1
Lakosság befizetései
5,4
5,6
5,1
5,2
  Személ yi  jövedel ema dó
4,9
5,0
4,6
4,7
  Il l etékbefi zetés ek, egyéb a dók
0,4
0,4
0,3
0,4
  Gépjá rműa dó
0,1
0,1
0,1
0,1
Elkülönített alapok adó és járulékbevételei
0,9
0,9
0,8
1,4
Társadalombiztosítási alapok adó és járulékbevételei
12,6
13,0
13,0
12,6
   Szoci á l i s  hozzá já rul á s i  a dó és  já rul ékok
11,8
12,1
12,2
11,8
   Egyéb já rul ékok és  a dók
0,8
0,8
0,8
0,8
EGYÉB BEVÉTELEK
1,5
0,9
1,3
0,9
Állami vagyonnal kapcsolatos bevétel
0,8
0,3
0,9
0,3
Központi ktv. egyéb bevételei
0,3
0,2
0,1
0,2
Társadalombiztosítási alapok egyéb bevételei
0,1
0,1
0,1
0,1
Elkülönített alapok egyéb bevételei
0,3
0,2
0,2
0,3
KAMATBEVÉTELEK
1,0
0,0
0,2
0,1
  BEVÉTELI TÉTELEK ÖSSZESEN
38,9
38,4
38,1
37,6

22
A 2017. ÉVI KÖLTSÉGVETÉS TERVEZETÉNEK ELEMZÉSE • 2016

FÜGGELÉK
10. táblázat: Központi alrendszer eredményszemléletű kiadásainak változása 2014-2017 között (GDP
százaléka)
2014
2015
2016
2017
MNB
MNB
MNB
Tény
előrejelzés előrejelzés előrejelzés
Aktuális
Aktuális
Aktuális
Aktuális
ELSŐDLEGES KIADÁSI TÉTELEK
37,3
37,1
36,5
37,2
Egyedi, normatív és közmédiának nyújtott támogatások
1,1
1,1
1,1
1,0
Szociálpolitikai menetdíj támogatás
0,3
0,3
0,3
0,3
Lakásépítési támogatások
0,4
0,3
0,6
0,8
Családi támogatások, szociális juttatások
1,6
1,7
1,6
1,5
Korhatár alatti ellátások
0,5
0,4
0,3
0,2
Központi költségvetési szervek és fejezetek nettó kiadásai
11,9
13,3
12,3
13,6
Nettó s a já t ki a dá s a i
10,2
10,5
11,0
12,4
EU-támoga tás okka l  ka pcs ol a tos  nettó ki a dá s a i
1,7
2,7
1,3
1,1
Helyi önkormányzatok támogatása
2,2
2,0
1,9
1,8
Hozzájárulás az EU költségvetéséhez
0,9
0,9
0,9
0,8
MNB elszámolásokkal kapcsolatos kiadások
0,0
0,0
0,0
0,0
Központi tartalékok
0,0
0,0
0,9
1,1
Adósságátvállalás
0,2
0,4
0,0
0,0
Állami vagyonnal kapcsolatos kiadások
1,2
0,6
0,8
0,7
Egyéb kiadások
0,5
0,2
0,3
0,3
Elkülönített alapok kiadásai
1,4
1,5
1,6
1,6
  NFA - Pa s s zív ki a dá s ok
0,2
0,1
0,1
0,1
  NFA - Aktív ki a dá s ok
0,7
0,8
0,9
0,9
  Egyéb ki a dá s ok
0,6
0,6
0,5
0,6
Társadalombiztosítási alapok kiadásai
14,9
14,5
14,1
13,6
  NYA - Nyugel l á tás ok
9,1
8,8
8,5
8,2
  EA - Rokka nts á gi , reha bi l i táci ós  el l á tás ok
1,0
0,9
0,9
0,9
  EA - Pénzbel i  el l á tás ok
0,7
0,7
0,7
0,7
  EA - Gyógyító-megel őző el l á tás ok
2,9
2,8
2,8
2,8
  EA - Gyógys zerka s s za  nettó ki a dá s a i
0,8
0,8
0,8
0,7
  Egyéb ki a dá s ok
0,4
0,4
0,4
0,4
KAMATKIADÁSOK
4,2
3,3
3,1
2,8
KIADÁSI TÉTELEK ÖSSZESEN
41,4
40,4
39,6
40,0

A 2017. ÉVI KÖLTSÉGVETÉS TERVEZETÉNEK ELEMZÉSE • 2016  23