2016.03.23.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
PROJEKTIGAZGATÓSÁG
„BESZÁMOLÓ A TÜNDÉRPALOTA ENERGIAHATÉKONYSÁGI FELÚJÍTÁSA” CÍMŰ KEOP-5.6.0/12-
2013-0013 SZÁMÚ PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL
A PROJEKT FŐBB ADATAI
Projekt címe
A Tündérpalota energiahatékonysági felújítása
Projekt azonosító száma
KEOP-5.6.0/12-2013-0013
Pályázó
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Projekt megvalósítási időszaka
2014.01.02-2016.02.28.
Projekt forrása:
Európai Unió Kohéziós Alap
Projekt támogatási összege
512 158 401 Ft
Támogatási intenzitás:
100 %
Pénzügyi adatok
Támogatási összeg:
512 158 401 Ft
Lehívott támogatási összeg
449 796 885 Ft
Önerő
(fizikai
zárást
követő
megvalósulás 46 018 446 Ft
következtében)
Maradvány
16 342 620 Ft
SZAKMAI MEGVALÓSÍTÁS
A projektmegvalósítás előzményei
Az 1910-1911 között szecessziós stílusban épült épületet –melyet eredetileg gimnáziumi oktatás céljára adtak
át- Kőrössy Albert tervezte. 1977-ben helyezték műemléki védettség alá.
Az épület meglehetősen elhanyagolt állapotú volt, bár az ezerkilencszáznyolcvanas- kilencvenes években
végeztek részleges felújításokat az Elnök utcai és Győrffy utcai szárnyakon. A homlokzat többi része azonban
annyira romos állapotban volt, helyenként veszélyeztetve a használat biztonságát. Az elöregedett, szigetelés
nélküli nyílászárók, a korszerűtlen fűtési és világítási rendszer miatt az épület üzemeltetése rendkívül
költséges volt.
Az épület jelenleg az OFI vagyonkezelésében áll. 3 intézmény működik az épületben: az OFI szervezeti
egységeként a Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, valamint bérlő intézményként a Természettudományi
Múzeum növénytári részei, illetve a Nemzeti Múzeum restaurátor képző iskola.
A projekt előkészítése
2013. november 15-én nyújtott be pályázatot a Központi költségvetési szervek energiahatékonysági
beruházásait támogató pályázati konstrukcióra az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) a kezelésében álló
Könyves Kálmán krt. 40. sz. alatt található épület, az úgynevezett „Tündérpalota” felújítására.
A projekt előkészítése során tekintettel kellett lenni arra, hogy az épületben működő három intézmény
munkavégzését a kivitelezés alatt is biztosítani kell, hiszen a több százezer gyűjteményi tárgy elszállítása nem
volt megoldható.
A tervezés során szintén figyelembe kellett venni a műemléki védettségi szempontokat a megfelelő műszaki
megoldások kiválasztásánál. A benyújtott energiahatékonysági projekt magában foglalta valamennyi
nyílászáró korszerűsítését, a padlásfödém hőszigetelését, a homlokzat hőtechnikai szempontból
elengedhetetlen mértékű felújítását, az épület fűtési rendszerének felújítását, a melegvíz előállítás
korszerűsítését, az épület világításának korszerűsítését, illetve napelemek telepítését.
A projekt megvalósítása
A támogató döntést követően 2014.01.02-án lépett hatályba a támogatási szerződés. Ezek után kezdődött a
Megvalósulási Dokumentáció összeállítása, melynek során egyebek között veszteségfeltáró vizsgálat és
energetikai audit, energetikai tanúsítvány készült, illetve elkészültek a tender-, majd a kiviteli tervek, melyek
alapján megszületett az örökségvédelmi hozzájáruló nyilatkozat.
A Megvalósulási Dokumentáció végleges elfogadása többszöri hiánypótlás és kiegészítés utáni 2014. október
végén történt meg.
A hatályos szabályozás alapján nyílt, nemzeti közbeszerzési eljárás lefolytatásával kerültek kiválasztásra a
kivitelezők A felhívás alapján külön és egyben is lehetett pályázni a építési-, az elektromos-, az
épületgépészeti felújítási munkálatok elvégzésére, illetve a napelemes rendszer telepítésére. A közbeszerzési
eljárás nyertese négy különböző kivitelező cég lett. A munkálatok 2015. júniusában kezdődtek.
A napelemes rendszert a Veolia Zrt. készítette, a világítási rendszer felújítását a Szikravil Kft, az
épületgépészeti korszerűsítést a Thermoszervíz Kft. végezte. Az építési munkák kivitelezője a Rózsaép Kft.
volt.
Napelemes kiserőmű
Az egykori gimnázium sportpályáján alakították ki azt a napelemes rendszert, amely megújuló energia
termelésével segíti a költségek csökkentését. 172 darab ASOLAR AS-60P 255 típusú napelemcella biztosít
megújuló energiát az épület elektromos igényeinek kiszolgálásához. A 40 kVA teljesítményű kiserőmű egy év
alatt 48 300 kWh elektromos energia előállítására képes.
Épületgépészeti felújítási munkák
Az épület fűtési rendszere megújult. Két darab egyenként 200 kW teljesítményű Remeha típusú kazánt
építettek be a több évtizede működő három régi helyére.
Az új kazánok
271 darab új, szabályozó szelepekkel ellátott radiátort szereltek be a kivitelezés során a hatékonyabb fűtés
érdekében. A melegvíz ellátást energiatakarékos hőszivattyús bojlerek szolgáltatják.
Az eredeti fűtőtestek
Az új radiátorok
Az energiatakarékosság jegyében lecserélték az épületben található régi, rossz hatásfokú világító
szerkezeteket. A helyiségek használata szerinti megvilágítást 1016 darab Philips márkájú lámpatest biztosítja.
Kiépítették az épületben a vészvilágítást és a kijáratokat jelző irányfény rendszert. 292 fényforrás mutatja és
világítja meg a menekülési útvonalakat.
A kedvező hőtechnikai értékek elérése érdekében megtörtént a padlás szigetelése. Lécvázak közé helyezték
el porvédelmet biztosító páraáteresztő fóliával takarva a 20 cm vastagságú ásványgyapot réteget.
A tervkészítést megelőző felmérés során az épület 363 nyílászáróját egyenként vizsgálták meg. A külső
ablakszárnyak cseréje egyértelmű volt, hiszen ezeket hőszigetelő üveggel kellett ellátni. A szemrevételezés
alapján a tervezők a belső szárnyakra és az ablaktokokra kis-, vagy nagyjavítást írtak elő, illetve a kritikus
állapotú nyílászárók esetében teljes cserét irányoztak elő. A kivitelezés során azonban kiderült, hogy a
nyílászárók fallal takart, szemmel nem látható részei sokkal rosszabb állapotban vannak, mint előzetesen
gondolták. Ezért a tervezők az örökségvédelmi szakemberekkel konzultálva hozzájárultak a nyílászárók
teljeskörű cseréjéhez. A mindösszesen 1400 négyzetméter felületű, 47 féle típust tartalmazó 363 nyílászáró
négy- négy szárnyának legyártása komoly feladat elé állította a kivitelezőt. Különösen így volt ez a díszterem
óriási méretű ablakainál.
Ilyen volt…
Ilyen lett…
A leginkább szembetűnő változás kétségtelenül a háborús események nyomait is magán hordozó, már- már
életveszélyesen omladozó, vadszőlővel befutott homlokzati falakon tapasztalható. A műemléki szempontok
messzemenő figyelembe vétele érdekében a felújítási terveket készítő MŰÉP Kft. szakemberei egy
Magyarországon még kevéssé ismert szigetelési technológiát alkalmaztak. A helyreállított vakolatra felvitt
nanokerámia réteg néhány millimétere hasonló paramétereket képes teljesíteni, mint a 10 centiméteres rétegű
– a műemléki státusz miatt itt értelemszerűen nem alkalmazható - tradicionális szigetelő anyagok.
Az elvégzett felújítások hatására az épület energetikai üzemeltetése lényegesen olcsóbb és biztonságosabb
lesz. A tervekhez kapcsolódó energetikai audit szerint a napelemek telepítése folytán 148,32 GJ/év megújuló
energiát használnak majd fel az épület elektromos fogyasztói. Az energetikai hatékonyság növekedése miatt
éves szinten 4117,83 GJ elsődleges energiahordozó takarítható meg. A felújítás előtti 37,16 millió forintos
éves energiaköltség 14,5 millió forintra csökken. A 22 millió forintot meghaladó megtakarítás az üzemeltetési
költségekben 61 százalékos megtakarítást eredményez. Az üvegház hatású gázok kibocsátása a felújítások
következtében évi 321,3 tonnával csökken.
A kivitelezési munkák a szükséges javítások elvégzése után február 29-én zárultak le.
A felújított Tündérpalota minőségi változást jelent a környezete számára. Még akkor is, ha az
energiahatékonysági projekt kereteiben az épület leromlott állapotú klasszikus téglakerítésének és parkjának
felújítása nem történhetett meg. Az OFI 2015- ben pályázatot nyújtott be a Norvég Alap Városi épített örökség
megőrzését támogató konstrukciójához, hogy a Tündérpalota teljes felújításához forrást biztosítson. A felújítás
ezen második ütemében kerülhet sor a kerítés, s az épületet körülvevő park eredeti állapotba történő
helyreállítására, valamint a homlokzaton és az épületben található díszítőmotívumok restaurálására. Ezen
munkák megvalósulása után újra régi fényében tündökölhet az épület, amely nem véletlenül kapta a főváros
lakosaitól a „Tündérpalota” nevet.
